Zöldség-gyümölcs termékek forgalmazási előírásai, ellenőrzési tapasztalatai

Zöldség-gyümölcs termékek forgalmazási előírásai, ellenőrzési tapasztalatai Szűcs Csaba Ellenőrzési referens NÉBIH 2017. február 23.

Tartalom NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának ismertetése, bemutatása Élelmiszerlánc és nyomon követhetőség Növényi termékek forgalmazásának előírásai Növényi termékek forgalmazásának ellenőrzési tapasztalatai

Kiemelt Ügyek Igazgatósága Megalakulásának indokai, céljai: ország teljes területén, egy időben akár több helyszínen, első fokon eljáró, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek segítségével hatékony fellépés az illegális élelmiszerlánc események esetén. Több megyét, - lakosság széles rétegét érintő eseményekre gyors reagálás. Az igazgatóság összetétele: élelmiszer-higiénikus,-járványügyi szakállatorvosok, kertész és agrár mérnökök, jogász, informatikus, volt NAV dolgozók (revizor, bűnügyi nyomozók), volt rendvédelmi dolgozók. Munka módszerek: előzetes adat gyűjtés adatbázisokból, társhatóságok információi, alapos akcióterv, egyidejű lebonyolítás több helyen.

Kiemelt Ügyek Igazgatósága Elért eredmények számokban: 2154 db ellenőrzés 8490 tonna termékkel kapcsolatos intézkedés 5931 tonna megsemmisítése 1.1 milliárd Ft bírság 71 millió Ft eljárási díj, ez 9 havi munkabére az Igazgatóságnak 56 db nyert per Társhatóságokkal való együtt működés: NAV minden szakágával (Bevetési Főigazgatósság, Adó-szakág, Bűnügyi Nyomozók) napi kapcsolat ORFK saját összekötő tiszt koordinálja országosan az ellenőrzéseink biztosítását

Kiemelt Ügyek Igazgatósága

Forgalmazási előírások Az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK Európai Parlament és a Tanács rendelete Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK Európai Parlament és a Tanács rendelete A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozott gyümölcs- és feldolgozott zöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló 543/2011/EU rendelet I. melléklet A. rész - Általános forgalmazási-minőség szabvány; I. melléklet B. rész - Termékspecifikus forgalmazási-minőség szabványok (10 termék) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény A gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004. (V. 11.) FVM rendelet Az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről szóló 68/2007. (VII. 26.) FVM EüM SZMM rendelet Az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001 (I.17.) FVM rendelet A görögdinnyére vonatkozó forgalmazási-minőség előírása 82/2004 (V. 11) FVM Az étkezési burgonyára vonatkozó előírások 34/2016 (V. 4.) FM rendelet A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet ENSZ/EGB szabványok

Élelmiszer, élelmiszerlánc A 178/2002/EK rendelet 2. cikkeje szerint élelmiszer minden olyan feldolgozott, vagy részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag, vagy termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el. [a 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerint nem minősülnek élelmiszernek a következők: a)-h)] Az élelmiszerlánc az élelmiszerre közvetlen, vagy közvetett hatással bíró, a termőföldtől az asztalig tartó láncot alkotó folyamatok, valamint e folyamatok eredményeképpen létrejövő termékek összessége. Az élelmiszerre közvetlen, vagy közvetett hatással bíró tevékenységek, termékek és szereplők összetett rendszere. Komplex rendszer: - nem csak a végtermékre, hanem a benne zajló folyamatokra is koncentrál - az emberi egészség védelme mellett a gazdasági és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesz.

Élelmiszerhigiénia A 852/2004/EK rendelet II. melléklet I. fejezet (1) bekezdése szerint: Az élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyet tisztán, műszakilag és egyéb szempontból megfelelő állapotban kell tartani. A 852/2004/EK rendelet II. melléklet I. fejezet (2) bekezdés d) pontja szerint: Szükség szerint az élelmiszerek megfelelő hőmérsékleten tartását célzó, megfelelő kapacitású, ellenőrzött hőmérsékletű kezelési és tárolási feltételeket biztosít, és lehetővé teszi e hőmérsékletek figyelemmel kísérését, és szükség szerint rögzítését. A 852/2004/EK rendelet II. melléklet IX. fejezete (3) bekezdése szerint: Az élelmiszert a termelés, a feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában óvni kell bármilyen szennyeződéstől, amely az élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlanná, az egészségre ártalmassá, vagy olyan módon szennyezetté teheti, hogy adott állapotban ésszerűtlen volna a fogyasztást elvárni.

Élelmiszerhigiénia A 852/2004/EK rendelet II. melléklet III. fejezet (2) bekezdése szerint: a) megfelelő eszközöket kell biztosítani a kielégítő személyi higiénia fenntartásához (beleértve a higiénikus kézmosáshoz és kézszárításhoz szükséges eszközöket, a higiénikus illemhelyeket és öltözőhelyiségeket); b) az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő felületeket jó állapotban kell tartani, könnyen tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. Ez megköveteli a sima, mosható, nem mérgező anyagok alkalmazását, kivéve ha a hatáskörrel rendelkező hatóság elfogadja az élelmiszer-ipari vállalkozás véleményét, hogy más anyag is megfelelő; c) megfelelő berendezést kell biztosítani a munkaeszközök és -berendezések tisztításához, és szükség szerint fertőtlenítéséhez; A 852/2004/EK rendelet II. melléklet IV. fejezet (1) bekezdése szerint: Az élelmiszerek szállítására használt szállító járműveket, illetve szállítótartályokat tisztán, jó állapotban kell tartani, az élelmiszerek szennyeződésének elkerülése végett, és szükség esetén ezeket úgy kell tervezni és összeszerelni, hogy megfelelően tisztíthatóak és/vagy fertőtleníthetőek legyenek. A 852/2004/EK rendelet II. melléklet V. fejezet (1) bekezdés a) pontja szerint: Minden tárgyat, felszerelést és berendezést, amely élelmiszerrel kerül kapcsolatba hatékonyan meg kell tisztítani, és szükség szerint fertőtleníteni kell. A tisztítást és fertőtlenítést olyan gyakorisággal kell elvégezni, hogy a szennyeződés bármilyen kockázata elkerülhető legyen. A 852/2004/EK rendelet II. melléklet VI. fejezet (1) bekezdése szerint: Az élelmiszerhulladékot, a nem ehető melléktermékeket és egyéb hulladékot a felgyülemlésük elkerülése érdekében a lehető leggyorsabban el kell távolítani azokból a helyiségekből, amelyekben élelmiszer található.

Élelmiszerhigiénia (feldolgozás) A 852/2004/EK rendelet II. melléklet II. fejezet (1), (2) és (3) bekezdései értelmében: Az élelmiszerek készítésére, kezelésére vagy feldolgozására használt helyiségekben a kialakításnak és az elrendezésnek lehetővé kell tennie a helyes élelmiszer-higiéniai gyakorlat alkalmazását, beleértve a szennyeződések elleni védelmet a műveletek között és során. Különösen: a) a padlófelületeket ép állapotban kell tartani, könnyen tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. Adott esetben, ott a felületet úgy kell kiképezni, hogy a padlóról a felületi víz elvezethető legyen; b) a falfelületeket ép állapotban kell tartani, könnyen tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. c) a mennyezetet (vagy ahol nincs mennyezet, a tető belső felületét) és a függő szerkezeteket úgy kell építeni és kidolgozni, hogy meggátolják a szennyeződés felgyülemlését és csökkentsék a páraképződést, a nemkívánatos penészképződést és idegen anyagnak a termékbe hullását; d) az ablakokat és egyéb nyílászárókat úgy kell kialakítani, hogy a szennyeződés felgyülemlését meggátolják. A szabadba nyíló ablakokat, szükség szerint, tisztítás céljából könnyen leszerelhető rovarhálóval kell ellátni. e) az ajtóknak könnyen tisztíthatónak, és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. (2) Szükség szerint, a munkaeszközök és -berendezések tisztításához, fertőtlenítéséhez és tárolásához megfelelő berendezéseket kell biztosítani. E berendezéseknek korróziónak ellenálló, könnyen tisztítható anyagból kell készülniük, megfelelő hideg- és melegvíz-ellátással kell rendelkezniük. (3) Szükség szerint gondoskodni kell az élelmiszerek megfelelő mosásáról. Valamennyi, élelmiszerek mosására használt mosogatót vagy más ilyen eszközt el kell látni a VII. fejezetben meghatározott követelményeknek megfelelő hideg és/vagy meleg ivóvízzel, és azokat tisztán, és szükség szerint fertőtlenítve kell tartani. Az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet 9. (1) bekezdése szerint a zöldség-, gyümölcs darabolási, tisztítási tevékenység bejelentés köteles tevékenység (a létesítmény telephelye szerinti megyei kormányhivatal járási hivatala járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalánál kell a tevékenység végzését bejelenteni.

Nyomon követhetőség A 852/2004/EK rendelet preambulumának (20) szakasza rögzíti, hogy az élelmiszerbiztonság szavatolásának alapvető eleme az élelmiszerek és az élelmiszerek-összetevők nyomon követhetősége az élelmiszerláncon belül. A 178/2002/EK rendelet 17. cikk (1) bekezdése szerint: Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók vállalkozásaik termelő, feldolgozó és forgalmazó tevékenységének minden szakaszában gondoskodnak arról, hogy az élelmiszerek vagy takarmányok megfeleljenek a tevékenységükre vonatkozó élelmiszerjog követelményeinek, és ellenőrzik e követelmények teljesülését. A 178/2002/EK rendelet 18. cikk (1) bekezdése szerint A termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomon követhetőségét. A 178/2002/EK rendelet 18. cikk (4) bekezdése szerint A Közösségben forgalomba hozott, illetve valószínűleg forgalomba hozatalra kerülő élelmiszereket vagy takarmányokat el kell látni olyan címkékkel vagy azonosító eszközökkel, amelyek a vonatkozó meghatározott rendelkezések követelményeivel összhangban, a vonatkozó dokumentáción és információkon keresztül lehetővé teszik a termékek nyomon követését.

Nyomon követhetőség A 2008. évi XLVI tv. 16. (1) bekezdése szerint Az élelmiszer-előállítás folyamatának nyomon követhetősége és - a szükséges esetekben - az élelmiszer forgalomból történő visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia, és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében. A 2008. évi XLVI tv. 16. (2) bekezdése szerint Az élelmiszerlánc valamennyi szereplője köteles az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszeradatait felhívásra haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani a járványügyet, az élelmiszerbiztonságot és azzal összefüggésben az állatvédelmet közvetlenül vagy közvetve befolyásoló veszélyelemzés és a nyomon követés biztosítása érdekében.

Nyomon követhetőség A 2008. évi XLVI tv. 22. (1) bekezdés b) pontja szerint Az élelmiszer-vállalkozás működése során olyan önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési, termékvisszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomon követhetősége;. A 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet 5. szerint (1) A nyomon követhetőség biztosítása érdekében minden forgalomba hozott, illetve forgalomba hozatalra szánt élelmiszer szállítmányt kísérő dokumentációnak egyértelműen tartalmaznia kell az adott élelmiszer tétel nyomonkövetését szolgáló azonosító jelölést. (2) A szállítmányt kísérő dokumentációnak vagy számla esetén a számlának a kezelő által hitelesített másolatát az élelmiszer forgalomba hozatalának helyén kell tartani folyamatosan és hatósági felszólításra azonnal be kell tudni mutatni. (3) A szállítmányt kísérő dokumentációt a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési időt követő egy évig meg kell őrizni.

Zöldséggyümölcs regisztráció A 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet 6. szerint (1) A friss zöldség és gyümölcs forgalomba hozatala során alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási tevékenységet kizárólag regisztrált élelmiszer-vállalkozó végezhet. (2) Nem regisztrációköteles a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer vállalkozó, ha a friss zöldség-gyümölcs forgalmazása az évi 20 000 kg-ot nem haladja meg, kivéve ha nagybani piacon viszontértékesítőnek történő eladást végez. A nem regisztrációköteles kereskedők által forgalmazott termékeknek is meg kell felelniük a vonatkozó minőségi előírásoknak. (3) A regisztráció céljából az élelmiszer-vállalkozó a tevékenység végzésének helye szerint illetékes megyei kormányhivatal növény és talajvédelmi igazgatóságához köteles bejelenteni a nevét (cégnevét), címét (székhelyét); a felelős kapcsolattartó nevét, beosztását és elérhetőségét szolgáló adatokat; továbbá az élelmiszer-vállalkozó telephelyeinek címét és az ott folytatott tevékenység jellegét, az áruforgalom és vevőkör kiterjedését és az alkalmazott minőségügyi rendszer megnevezését.

Zöldséggyümölcs regisztráció Regisztrációs szám formátuma: Pest Megyében: PES-0007 Szabolcsban: SZA-0123 Hajdu-Bihar: HAJ-0234

Első magyarországi tárolási hely A 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet 2. (1) bekezdése szerint 1. első magyarországi tárolási hely: a Magyarország területén lévő létesítmény, ahova a harmadik országból vagy tagállamok közötti kereskedelemből származó élelmiszert forgalomba hozatal, illetve feldolgozatlan vagy feldolgozott termék előállítás céljára először betárolták; ( ) 4. szállítmány: az egy szállítóeszközbe rakott, egy címzettnek feladott, egy fuvarokmánnyal és egy származási bizonyítvánnyal szállított áru; 5. szállítmányt kísérő dokumentáció: számla vagy szállítólevél, amely tartalmazza az adott élelmiszer csomagolási egységein feltüntetett az adott árutétel vagy a szállítmány nyomon követését szolgáló jelzést is; (2) Az olyan élelmiszer-vállalkozónak, aki első magyarországi tárolási helyet üzemeltet - ideértve a bértárolási tevékenységet is -: a) be kell jelentenie a létesítmény helye szerinti járási állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatalhoz (a továbbiakban: járási állategészségügyi hivatal), elsődleges termelésből származó, nem állati eredetű alaptermék esetében a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságánál (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi igazgatóság):

Első magyarországi tárolási hely

FELIR kereső

Élelmiszerlánc -felügyeleti díj 2008. évi XLVI törvény 47/B (Éltv.) 40/2012. (IV.27.) VM rendelet az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályairól (VM rendelet) Felügyeleti díjat köteles fizetni az aki az alábbi tevékenységeket végzi: Állatok forgalmazása (élelmiszer-termelés, tenyésztés, kísérleti célból). Növény, vetőmag, növényi termék, szaporító és ültetési anyag forgalmazása (élelmiszer vagy takarmány). Élelmiszer előállítás, forgalmazás (vendéglátás, közétkeztetés is). Takarmány előállítás, forgalmazás. Állatgyógyászati készítmény, termék előállítása, forgalmazása. Növényvédőszer, termésnövelő anyag, EK műtrágya előállítása, forgalmazása. Állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, szállítása, forgalmazása. Élő állat szállítási tevékenység (jármű mosása,fertőtlenítés, állatrakodás stb. is) Szaporítóanyag előállítása vagy tárolása. Növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése Állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása.

Élelmiszerlánc -felügyeleti díj Alanya: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (nem releváns, hogy nagykereskedés, kiskereskedés, multi társaság stb.!) Mértéke: fenti tevékenységekből származó (csökkentve a jövedéki adó illetve NEPA adó értékével) a) előző naptári évi értékesítés nettó árbevételének vagy b) SZJA bevallásra köteles természetes személy előző naptári évi bevételének a 0,1%-a Bevallása: évente egyszer, május 31-ig kell teljesíteni elektronikus úton, ügyfélkapus regisztrációval Megfizetése: az éves felügyeleti díjat két részletben kell megfizetni: július 31. napjáig és január 31. napjáig. Mentesség: bevallás és megfizetés alóla mezőgazdasági kistermelő az őstermelői tevékenysége vonatkozásában, az őstermelő, akinek az adóévben megszerzett, támogatással csökkentett árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. Könnyítés: mikró vállalkozás átalányfizetése: évi 20.000 Ft kisvállalkozás átalányfizetése: évi 750.000 Ft ha nagy részben végső fogyasztónak értékesít.

Növényegészségügy A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001 (I.17.) FVM rendelet 33. (1) bekezdése szerint A fővárosi és megyei kormányhivatalnak nyilvántartásba kell vennie és egyedi azonosítószámmal kell ellátnia valamint áruburgonya termelőit, előállítóit, felvásárlóit, gyűjtőraktározóit, nagykereskedelmi forgalmazóit, ( ) c) az a) pont szerinti, kistermelői mentesség csak a szabadföldi áru burgonyát 1 ha alatti, a termesztő-berendezésben hajtatott áruburgonyát 0,3 ha alatti területen termelőkre érvényesíthető, a b) pont szerinti, kis mennyiségek szállítására és forgalmazására szolgáló mentesség nem érvényesíthető.

Növényegészségügy A 7/2001 FVM rendelet 5. számú melléklet II. szakaszának 18.5. pontja szerint A Solanum tuberosum L. gumói, a 18.1., 18.1.1., 18.2., 18.3. vagy 18.4. pontban említettek kivételével: A csomagoláson vagy ömlesztve szállított burgonya esetében a burgonyát szállító járművön elhelyezett nyilvántartási számmal kell bizonyítani, hogy a burgonyát hatóságilag nyilvántartásba vett termelő állította elő, vagy az a termelési területen található, hatósági nyilvántartásba vett közös gyűjtő és szállítási központokból származik, jelezve, hogy a gumók mentesek a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al.-tól, és hogy a) a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival elleni védekezéssel kapcsolatos uniós rendelkezéseket,valamint b) adott esetben a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann és Kotthoff) Davis et al. elleni védekezéssel kapcsolatos uniós rendelkezéseket, valamint c) a Globodera pallida (Stone) Behrens és Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens elleni védekezéssel kapcsolatos uniós rendelkezéseket betartják, valamint d) ha a gumók Lengyelországból származnak, azokat a lengyel felelős hatóság által kiállított CMS-igazolásnak kell kísérnie, mely megállapítja, hogy a gumókat alávetették a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann and Kotthoff) Davis et al. kimutatására alkalmas laboratóriumi vizsgálatnak és annak során mentesnek találták e károsítótól.

Növényegészségügy

Étkezési burgonya szabvány 34/2016. FM rendelet A rendelet hatálya az étkezési burgonya különböző fajtáinak forgalomba hozatala során teljesítendő minőségi és jelölési követelményekre terjed ki. A rendelet hatálya nem terjed ki az ipari feldolgozásra szánt, valamint a szaporítóanyagként forgalomba hozott burgonyára. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK - a fajtára jellemző megjelenésű, - ép, nincs eltávolított része és nem hiányos sérülés következtében, - egészséges, romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra nem alkalmatlan, - tiszta, kemény, - a 2 mm mélységnél mélyebbre hatoló burgonyavarasodástól és spongospórás varasodástól, - fagykártól, fagy által okozott sérüléstől, - mentes a nem természetes felületi nedvességtől, - mentes idegen szagtól, illetve íztől, - a csírák hossza nem haladja meg a 3 mm-t; az újburgonya csírátlan, - a csomagolás és a tétel mentes a rátapadt földtől, levált hajtástól, idegen anyagtól és más szennyeződéstől.

Étkezési burgonya szabvány

Étkezési burgonya szabvány CSOMAGOLÁSRA ÉS JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az étkezési burgonya csomagolásának a burgonyagumókat megfelelően védenie kell, biztosítva egyúttal a megfelelő szellőzést. Étkezési burgonya esetén a csomagolásra nyomtatva vagy a csomagoláshoz megfelelően rögzített címkén jól olvashatóan, letörölhetetlenül és könnyen láthatóan a következőket kell feltüntetni (6.1. pont): - étkezési burgonya vagy újburgonya megnevezés (ha kívülről nem látható) - fajtanevet - csomagoló és a forgalmazó nevét és címét, valamint a csomagolás/rakodás időpontját, - származási országot - mérettartományt (minimum méret és felette jelölés megadásával, vagy minimum és maximum méret). -+ Nyomonkövetését szolgáló azonosító jelölést és Növény-egészségügyi regisztrációs szám Az előrecsomagolt étkezési burgonya csomagolási egységén fel kell tüntetni "A - saláta (nem szétfővő)", "B - főzni való (kissé szétfővő)", vagy "C - sütni való (szétfővő)". Ömlesztett áru esetén az étkezési burgonya mellett közvetlenül, jól olvashatóan, letörölhetetlenül és könnyen láthatóan a következőket kell feltüntetni: az "étkezési burgonya", vagy "újburgonya" megnevezést, a fajtanevet, a származási országot, a burgonya főzési típusát. Ömlesztve szállítás esetén a raktérben elhelyezett címkén jól olvashatóan, letörölhetetlenül és könnyen láthatóan fel kell tüntetni a 6.1. pont szerinti információkat.

Görögdinnye szabvány 82/2004 FVM. rendelet A fogyasztónak friss állapotban szállítandó görögdinnye termesztett fajtáira vonatkozik. Nem tárgya az előírásnak az ipari feldolgozásra szánt görögdinnye. Az előírás célja az értékesítésre előkészített és csomagolt görögdinnye minőségi követelményeinek meghatározása. Az áru birtokosa/eladója nem mutathatja be, nem ajánlhatja fel eladás céljára, nem szállíthatja piacra, csak ha az előírásnak megfelel. A termékkel rendelkező felel a szabvány betartásáért. A terméknek olyan állapotban kell lennie, hogy: kibírja a szállítást és az árukezelést, kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére. A frissesség és feszesség enyhe hiánya megengedett a végső fogyasztónak való értékesítéskor. A gyümölcs legyen gondosan szedett! Nem utóérő.

Görögdinnye szabvány A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK Figyelemmel a megengedett eltérésekre is, a termék legyen: ép, egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan), tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes, kártevőktől gyakorlatilag mentes, kártevők okozta húsba hatoló károsodástól mentes, nem természetes felületi nedvességtől mentes, idegen szagtól és/vagy íztől mentes,

Görögdinnye szabvány

Görögdinnye szabvány CSOMAGOLÁS A csomagolási egységben felhasznált anyag tiszta, új és olyan minőségű legyen, hogy a termékben semmilyen külső vagy belső elváltozást ne okozzon. A feliratozáshoz és címkézéshez csak egészségre ártalmatlan festéket, tintát és ragasztóanyagot szabad felhasználni. A termékre ragasztott egyedi címkék eltávolításkor nem hagyhatnak nyomot maguk után, héjkárosodást nem okozhatnak. A görögdinnyét úgy kell csomagolni, hogy az megfelelően védve legyen. A csomagolási egységek legyenek minden idegen anyagtól mentesek! Az ömlesztve szállított görögdinnyét a szállítóeszköz padlójától és falától olyan védőanyaggal kell elválasztani, amely új és tiszta, és nem okoz íz- vagy szagelváltozását a gyümölcsben.

Görögdinnye szabvány JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Minden csomagolási egységen, azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat: 1. Azonosító adatok feltüntetése: A csomagoló, feladó, termelő neve és címe 2. A termék megnevezése: Görögdinnye (ha kívülről nem látható) 3. A fajta neve: nem kötelező 4. A gyümölcshús színe, ha az nem piros 5. Magnélküli, amennyiben ennek megfelel 6. A termék eredete: Származási ország 7. Kereskedelmi jellemzők: Minőségi osztály (I. és II.), Méret (ha méret szerint válogatták) + Nyomonkövetését szolgáló azonosító jelölést Az ömlesztve szállított (közvetlenül a szállítóeszközbe rakott) görögdinnye esetében a jelölési adatokat egy kísérőlapon kell feltüntetni, amelyet a szállítóeszköz belsejében kell jól láthatóan elhelyezni. Ömlesztett áru esetén a méret, a nettó tömeg és a darabszám feltüntetése nem kötelező.

Általános forgalmazásiminőség szabvány Az 543/2011/EK rendelete I. melléklet A. rész Általános forgalmazási előírások 1. A minőségre vonatkozó minimumkövetelmények Figyelemmel a megengedett eltérésekre is, a termék legyen: ép, egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan), tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes, kártevőktől gyakorlatilag mentes, kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól gyakorlatilag mentes, nem természetes felületi nedvességtől mentes, idegen szagtól és/vagy íztől mentes. A terméknek olyan állapotban kell lennie, hogy: kibírja a szállítást és az árukezelést, kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére. 2.Az érettségre vonatkozó minimumkövetelmények A termék legyen kellően fejlett, de ne legyen túlfejlett, a gyümölcsök pedig legyenek megfelelően érettek, de ne legyenek túlérettek. A termék fejlettségének és érettségi állapotának olyannak kell lennie, hogy a termék érési folyamata folytatódhasson, és a termék elérje a megfelelő érettségi fokot. 3. Tűréshatár (a termék darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a minőségre vonatkozó minimumkövetelményeknek. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult termények aránya legfeljebb 2 % lehet.) 4. Termék eredetének jelölése (Származási ország teljes neve)

ermékspecifikus forgalmazásiminőség szabványok Az 543/2011/EK rendelete I. melléklet B. rész Termékspecifikus forgalmazási előírások - Alma, - Paprika, - Körte, - Paradicsom, - Őszibarack és nektarin, - Kivi, - Csemege szőlő, - Szamóca, - Fejes saláta és jégsaláta, - Citrus félék (narancs, citrom, mandarin) 2257/94 EK Bizottsági rendelet - Zöld banán forgalmazási-minőség szabvány

Növényi termék forgalmazásának előírásai Az 543/2011/EK rendelete 5. cikk (1) bekezdése szerint az előírt jelölési információkat a csomagolás egyik oldalán jól látható helyen, olvashatóan kell feltüntetni, vagy kitörölhetetlenül közvetlenül a csomagolási egységre nyomtatva, vagy egy olyan címkén, amely a csomagolási egység szerves része, illetve ahhoz van rögzítve. (pl. ráragasztott etikett) Az 5. cikk (2) bekezdés szerint az ömlesztve szállított áruk esetében, amelyeket közvetlenül rakodnak a szállítóeszközökre, a jelölési információknak szerepelniük kell vagy az árukat kísérő okmányon vagy a szállítóeszközökön belül jól látható helyen elhelyezett feliraton. A Bizottság 543/2011/EK rendelete 5. cikk (4) bekezdésben foglaltak szerint a számlákon és kísérő dokumentumokon kivéve a fogyasztónak szánt elismervényt fel kell tüntetni a termékek nevét és származási országát, valamint adott esetben, ha egy adott termék-specifikus forgalmazási előírás azt megköveteli a minőségi osztályt, fajtát vagy kereskedelmi típust, illetve azt a tényt, hogy a terméket feldolgozásra szánták.

Növényi termék forgalmazásának előírásai A 1169/2011/EK rendelet 7. cikk (Tisztességes tájékoztatási gyakorlatok) (1) bekezdése szerint Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő, különösen: a) az élelmiszer jellemzői és különösen annak jellege, azonossága, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási országa vagy eredetének helye, előállításának vagy termelésének módja tekintetében; ( ) (2) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak pontosnak, egyértelműnek és a fogyasztók számára könnyen érthetőnek kell lennie. Az 543/2011/EK rendelete 6. cikk (jelölési információk a kiskereskedelmi szakaszban)(1) bekezdése szerint A termékeket úgy lehet értékesítésre kínálni, a kiskereskedő a termék közvetlen közelében jól láthatóan, olvashatóan, a fogyasztót nem félrevezető módon feltüntette a származási országra és adott esetben a minőségi osztályra és a fajtára vagy a kereskedelmi típusra vonatkozó jelölési információkat.

Növényi termék előállításának ellenőrzése 2. 3. 1.

Növényi termék forgalmazásának ellenőrzése Kötelező információk a címkén: 1. Termék neve 2. Csomagoló és/vagy forgalmazó neve, címe 3. Származási ország 4. Azonosító jelölés (nyomon követést szolgálja) 5. Fajta, minőségi osztály, kereskedelmi típus, ha a termékspecifikus forgalmazási előírás megköveteli

Növényi termék előállításának ellenőrzése

Növényi termék előállításának ellenőrzése Nyomon követhetőség Ha a tétel nyomon követését szolgáló azonosító jelölés nincs rajta a csomagoláson, hogyan kapcsolható a tétel a kísérő dokumentumokhoz?

Növényi termék előállításának ellenőrzése

Növényi termék forgalmazásának ellenőrzése

Köszönöm figyelmüket!