Budapest Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Szakirányú Továbbképzés Szakdiplomácia / Európai Unió szakirány

Budapest Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Szakirányú Továbbképzés Szakdiplomácia / Európai Unió szakirány A Schengeni Végrehajtási Egyezményből adódó rendvédelmi feladatok különös tekintettel a bűnmegelőzésre Készítette: Lőrincze Tímea Budapest, 2007. - 2 -

TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések jegyzéke 5 Bevezetés 6 I. Az Európai Unió nemzetközi rendőri (bűnügyi) együttműködés jogszabályi alapjai, eljárás rendje és színterei 9 I.1. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény 9 I.1.1. Rendőrség és biztonság 11 I.1.1.1. Rendőrségi együttműködés az egyezmény 39. cikk alapján (megkeresések) 12 I.1.1.2. Határon átnyúló megfigyelések (40.cikk) 14 I.1.1.3. Határon át folytatott üldözés 15 I.1.1.4. Információcsere 17 I.1.1.5. I.2. I.2.1. I.2. I.3. I.4. Összekötő tisztek cseréje A jogfejlődés bemutatása és a hatályos magyar jogi normák ismertetése, különös figyelemmel a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. számú törvényre. 19 A magyarországi belső jogi szabályozást megelőző fontosabb Európai Uniós Megállapodások. 19 A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény. 20 A határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló magyar-osztrák államszerződés elemzése, értelmezése 27 A nemzetközi bűnügyi együttműködés megvalósulásának szervezeti keretei Magyarországon, a nemzeti nyomozószervek szerepe és lehetőségei, a - 3 -

Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) feladatai 36 I.5. Az Europol 40 II. A Schengeni Végrehajtási Egyezményből adódó feladatok 44 II.1. Rendőri és igazságügyi együttműködés 44 II.2. A Schengeni tagságra való felkészülés rendőrségre háruló feladatainak áttekintése 48 II.3. Aktuális rendőri feladatok 54 II.4. Szomszédos országokkal való kapcsolatok alakulása 57 III. Esettanulmány - A Schengeni Végrehajtási Egyezményből adódó feladatok Nógrád megye rendőri szerveinél - 59 Befejezés 66 Irodalomjegyzék 69-4 -

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE EU Europol HŐR Interpol NMRFK NEBEK OLAF ORFK SE SIS SVE SZBEKK VPOP Európai Unió Európai Rendőrségi Hivatal Határőrség Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete Nógrád Megyei Rendőr Főkapitányság Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ Európai Csaláselleni Hivatal Országos Rendőr Főkapitányság Schengeni Egyezmény Schengeni Információs Rendszer Schengeni Végrehajtási Egyezmény Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága - 5 -

BEVEZETÉS A schengeni térség létrejötte leginkább az Európai Unió keleti bővítéséhez hasonlítható. Az uniós állampolgárok életében kevés az igazán minőségi változást eredményező projekt. Schengen az egységes belső piac érvényesülésének keretét teremti meg, az uniós állampolgárokhoz nagyon közeli szinten: az összes, a schengeni joganyagot alkalmazó tagállam területén, kézzelfoghatóan, hiszen megszünteti a személyek határátkelőhelyeken történő ellenőrzését. A schengeni gondolatkör alapja tehát a személyek szabad mozgásának megvalósítása, az Európai Közösség belső határain az ellenőrzés megszüntetése. Az elv, a személyek szabad mozgásának alapelve már az Európai Közösséget létrehozó szerződés eredeti változatában is szerepelt, majd az Egységes Európai okmány 1992. december 31-i határidőt tűzött ki az elv megvalósítására. Nem uniós szinten, a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetése ismert volt a Benelux Unió tagállamai között, az Egyesült királyság és Írország között, vagy a skandináv államok alkotta un. Északi Útlevél Unió tagállamai között. Schengen azért vált mára fogalommá, mert eredetileg tisztán kormányközi együttműködésnek indult, mára viszont nemcsak az Európai Unió joganyagának része lett az Amszterdami Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv eredményeképpen, hanem a belső határok nélküli Európa egyik legtisztábban tapasztalható eredménye az Unió állampolgárai, illetve az Unió területén tartózkodók számára, legalábbis a schengeni övezeten belül. Mindenekelőtt szükséges kihangsúlyozni, hogy a Schengeni Egyezmény által felvázolt együttműködés elsősorban olyan határőrizeti és rendőri együttműködési rendszernek tekintendő, amely együttműködéssel képes pótolni az egységes piaci térség belső határellenőrzésének lebontásából fakadóan ellenőrizhetetlenné váló, határon átnyúló bűnözés és egyéb nem kívánatos jelenségek elleni fellépéshez szükséges bel és igazságügyi eszköztárat. Ebben az értelemben a rendszer a tagállamok nemzeti hatóságai egymással való együttműködésének schengeni elvek és előírások mentén szabályozott rendszere. - 6 -

Jellegzetessége, hogy nincs közösségi pontja, a nemzetileg kialakult rendszerek minden tagállamban megmaradnak, azonban a közös szabályok és eszközök bevezetésével olyan szintű együttműködési képességre tesznek szert, amit korábban csak a hazai szintű együttműködés tudott elérni. A nemzeti hatóságokon, jellegén, szervezetén csak annyi és olyan változtatást kellett elvégezni, amelyek a fenti célok elérésére alkalmassá teszik. A schengeni rendszert alrendszerek egészeként kell felfogni, amely egyrészt egy egységesen alkalmazandó szabályrendszerből, informatikai hálózatból, speciális szervekből áll. Az alrendszerek mindegyike a Schengeni Egyezményben felvázolt feladatok végrehajtását segíti elő. Továbbá kiemelkedő jelentőségű az együttműködési rendszer teljes egésze tekintetében egységesen alkalmazandó adatvédelmi előírások. A Szabadság, Biztonság és Jog övezetét létrehozó Amszterdami Szerződés hatályba lépését követően az Európai Unióban hangsúlyossá vált a büntetőügyekben való együttműködés az igazságügyi és rendőri szervek között. A belső határok megszüntetésével ugyanis létrejött egy olyan határok nélküli térség, ahol a biztonság megteremtése kulcsfontosságú kérdéssé vált, és szükség volt olyan új mechanizmusok bevezetésére, amelyek kompenzálják a korábbi határellenőrzés kiesésével járó biztonsági deficitet. Alapvető célkitűzésként fogalmazódott meg a tagállamok rendőri és igazságügyi szervei közötti együttműködés egyre szorosabbá fűzése, a segítségnyújtás formáinak gyorsítása, ennek érdekében, pedig annak biztosítása, hogy az együttműködés lehetőleg közvetlenül az érintett szervek között bonyolódjon. A határokon átnyúló bűnözés- és különösen a szervezett bűnözés- elleni fellépés sikerességét az szolgálhatja, ha a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás szervei egymással hatékonyan együttműködhetnek, illetve tevékenységüket- meghatározott feltételek érvényesülése esetén- a saját államaik határain túl is folytathatják. A Schengeni Egyezményben vázolt feladatok végrehajtására a rendőri szerveknek annál is inkább fel kellett készülniük a meghatározott ütemterv alapján, mert 2007. évben az egyezményben foglaltak teljes körű bevezetésre kerülnek. Hazánk 2004-es Európai Uniós csatlakozása óta csak a közeljövőben vált mindenki számára kézzelfoghatóvá a tagság egyik legnagyobb előnye. Magyarországon 2007. december 21-től lépnek életbe a Schengeni Egyezmény rendelkezései: kinyílik Európa, ellenőrzés nélkül átjárhatóvá válik az osztrák, a szlovén és a szlovák határszakasz. A csatlakozással a magyar határszakasz jelentős része az EU külső határává válik. A - 7 -

belső határokon megszűnik a határellenőrzés és a határőrizet, emiatt egy úgynevezett biztonsági vákuum keletkezik (www.police.hu letöltve: 2007.november 21.) Az európai belső határok lebontása előny az uniós állampolgárok számára, egyúttal azonban kockázatot is jelent. A nagyobb szabadság nagyobb lehetőségeket teremt a bűnözők számára is. A változások az embereknek nagyobb szabadságot, a rendőrség és a határőrség számára azonban nagyobb felelősséget, több munkát jelent. Milyen jogi és intézményi változásokra volt szükség a bűnüldözés elleni felkészülésre a rendvédelmi szerveknél? Szakdolgozatomban erre a kérdésre keresem a választ. Ennek a megválaszolására különböző joganyagokat tanulmányoztam, illetve egy esettanulmány készítettem. A jogi részek vizsgálatánál főleg Masika Edit gondolatai ragadtak meg, de rajta kívül még Sallai János írásai hatottak rám a leginkább. A dolgozat bő fele a Schengeni Megállapodás rendőrségi vonzatainak a bemutatása. Mivel a magyar nyelvű szakirodalom keveset foglalkozik a témával, ezért fontosnak tartom ennek részletes bemutatását. A dolgozatom harmadik része egy esettanulmány melyben annak a bemutatására törekszem, hogy a NMRFK a teljes jogú schengeni taggá válásunkhoz szükséges feladatokat hogyan és miként valósította meg. (forrás: http://www.police.hu/schengen letöltve: 2007. november 21.) - 8 -

I. Európai Uniós nemzetközi rendőri (bűnügyi) együttműködés jogszabályi alapjai, eljárás rendje és színterei I.1. A Schengeni Megállapodás Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti szerződésben az akkori tagállamok közös célokat fogalmaztak meg a bel- és igazságügyi együttműködés területén. Létrehozták többek között az uniós állampolgárságot és döntöttek a személyek szabad mozgásának teljes körű megteremtéséről is. Áttörést azonban csak az 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés jelentett a belső határokon való ellenőrzések megszüntetése terén, amely az Európai Unió I. pillérjébe integrálta a Schengeni Végrehajtási Egyezmény jelentős részét. A Szerződés egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a hatályba lépést követő 5 éven belül meg kell valósítani a személyek szabad áramlását ( az ellenőrzések eltörlését a belső határokon) az Európai Unió térségein belül. A belső határon a határforgalom- ellenőrzés felszámolásának gondolata azonban nem újkeletű - nem sokkal a II. világháború után már megjelent Európában, több ország között lebontották a fizikai határellenőrzést. Az Egyesült Királyság és Írország között közös utazási övezet működött. 1954-ben Finnország, Norvégia, Svédország, Izland és Dánia létrehozta az ún. Északi Útlevél Uniót. Hollandia, Belgium és Luxemburg között pedig 1960 óta nem létezett határellenőrzés. Az 1980-as évek elején az akkori Európai Közösség több tagállamában felmerült a személyek szabad áramlás biztosításának igénye, egységes álláspontot azonban nem sikerült kialakítani. Németország és Franciaország 1984. június 13-án a Saabrückeni Egyezményben megállapodtak, hogy a közös határukon fokozatosan felszámolják az ellenőrzést. Később csatlakoztak hozzájuk a Benelux államok, így született meg 1985. június 14-én a Mosel folyó partján (Luxemburg) a Schengeni Egyezmény (SE). Az Egyezményben elhatározták, hogy ki fogják dolgozni a hosszú távú végrehajtási intézkedéseket a személyek belső határokon való ellenőrzésének megszűntetéséről és ennek a külső határokra való áthelyezéséről". Az érdemi célkitűzések megvalósítását azonban csak öt évvel későbbre irányozták elő. A megállapodás egyelőre csupán egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de a határellenőrzés teljes lebontását is kilátásba helyezte. Különös jelentőségű, hogy az Egyezmény kedvezményezettjei nem csupán az aláíró felek, hanem valamennyi akkori - 9 -

közösségi tagállam volt. Fentiek értelmében 1990. június 19-én szintén a luxemburgi Schengenben aláírták a Schengeni Egyezmény Végrehajtásáról szóló Egyezményt (SVE), mely 1993-ban lépett hatályba. Alkalmazni azonban csak az 1995. évtől kezdték. A Végrehajtási Egyezmény elsődleges célkitűzése a tagállamok határain a határellenőrzés megszüntetése, melyhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok területét körülölelő nem-tagállamokkal határos un. külső határok ellenőrzését összehangolják, azok átlépését azonos feltételek mellett tegyék lehetővé. Ezzel párhuzamosan pedig a tagállamok közötti belső határon a határ-ellenőrzés felszámolásából hasznot húzni akaró bűnözéssel szemben együttesen kell fellépniük és így az egyes tagállamokban működő bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszerek, szervek közötti kooperáció biztosítása kulcsfontosságú. A belső határokon a személyforgalom ellenőrzésének eltörléséből származó biztonsági deficit kompenzálására intézkedések igen jól felépített és szinte mindenre kiterjedő rendszerét dogozták ki. Kiemelkedő jelentőségű a külső határokon bevezetett szigorú ellenőrzés mellett, a vízumkiadás egységes szabályozása, a kiutasítás és közös visszatérési műveletek egységes alkalmazása, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS). Az un. schengeni acqius (schengeni joganyag) azonban nem csak a fenti két Egyezményből áll. A Végrehajtási Egyezmény felhatalmazása alapján - az Amszterdami Szerződés hatályba lépéséig létező - Schengeni Végrehajtó Bizottság számos határozatot fogadott el, amelyek egy része a mai napig is hatályban van. A Tanács azonban sorban fogadja el azokat a normákat, amelyek fokozatosan kiváltják az Egyezmény cikkeit és a Végrehajtó Bizottság határozatait. Ezt a folyamatot az Egyezmény kiüresedésének nevezi. A határellenőrzésre vonatkozó részt, pl. egy közösségi rendelet, a Schengeni Határellenőrzési Kódex váltotta ki, de készülőben van a - szintén közösségi rendelet formáját öltő - új vízumkódex is, amely a vízumokra vonatkozó cikket helyezi hatályon kívül az Egyezményben. A második generációs Schengeni Információs Rendszerre (SIS II) vonatkozó két rendeletből és egy határozatból álló jogszabálycsomag pedig az Egyezmény teljes SIS fejezetét váltja ki. Ma már ezek a szabályok mindegyike rendelet, irányelv, határozat stb. formáját ölti, és csak abból lehet tudni, hogy a schengeni jog továbbfejlesztéséről van szó, hogy a preambulum rendelkezés utal erre. A korábbiakkal ellentétben, ma már nem magához az Egyezményhez kell csatlakozni, hanem a schengeni relevanciájú normákat is át kell venni a nemzeti jogba (vagy éppen közvetlenül alkalmazni) minden olyan államnak, amely teljes jogú schengeni taggá akar válni. A taggá válás feltétele továbbá, hogy az érintett állam ún. schengeni értékelő ellenőrzésen - 10 -

essen át a határellenőrzés, az adatvédelem, a vízumkiadás, a rendőri együttműködés és a Schengeni Információs Rendszer területén. Ennek keretében felmérik, hogy megfelelő-e a jogi környezet, valamint, hogy a végrehajtásban dolgozók ismerik, értik-e a schengeni előírásokat, képesek-e azokat alkalmazni, rendelkezésre áll-e a szükséges intézményi háttér és eszközpark. Az ellenőrzést követően a Tanács egyhangú határozattal dönt az érintett EU tagállam schengeni tagságáról. 2007. végére a schengeni térség várhatóan 24 tagúra bővül a 2004. május elsején uniós taggá vált államokkal kiegészülve, Ciprus kivételével. Az Egyesült Királyság és Írország maradt ki a schengeni övezetből, míg ahhoz társult országként csatlakozott Izland és Norvégia is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak.(www.irm.gov.hu letöltve: 2007. november 10.) (forrás: www.irm.gov.hu letöltve: 2007. november 10.) I.1.1. Rendőrség és biztonság Témánk szempontjából kiemelkedő jelentőségű az Egyezmény III. címe, mivel a belső határokon a személy és áruforgalom ellenőrzésének megszüntetése a nemzeti határokon átnyúló bűnözés, különösen ezen belül a szervezett bűnözés számára olyan új lehetőségeket teremt, melyeket csak széleskörű bűnüldözési együttműködés révén van - 11 -

lehetőség korlátozni, visszaszorítani. Fentiek fontosságát húzza alá, hogy a Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i Határozata már foglalkozik egy közös lista elkészítésének szükségességével, mely rögzíti mindazon együttműködési tevékenységeket, mely elősegíti a bűnmegelőzést, nyomozást, esetleges előzetes igazságügyi vagy közigazgatási jóváhagyás nélkül. Szorgalmazza e határozat a tagállamok kétoldalú bűnüldözési együttműködési kapcsolatainak elmélyítését. Ugyanezen a napon a Végrehajtó Bizottság Határozatban rendelkezett a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló Schengeni Kézikönyvről. A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i Határozatában hagyta jóvá az Elnökség a rendőrségi együttműködés javítását célzó elveket és fogadta el a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 39. cikkének alkalmazásához kapcsolódó listát. 2003. júniusában került kiadásra a Schengen Katalógus a rendőri együttműködés témakörében, magába foglalva mindazon javaslatokat melyek az együttműködés területeire vonatkoznak és bemutatva ezek megvalósulásának élenjáró gyakorlatát. I.1.1.1. Rendőrségi együttműködés az Egyezmény 39. cikk alapján (megkeresések) Az első bekezdés biztosítja, hogy a rendőri hatóságok egymás támogatására megkereséseket terjeszthetnek elő és fogadhatnak bűnmegelőzés és a nyomozások céljából saját hatáskörükben. Hatáskör hiányában a megkereséseket az illetékes szervhez továbbítják. Fontos kritérium, hogy ezen megkeresések nem tehetik szükségessé kényszerítő intézkedések foganatosítását és nem érintik az igazságügyi hatóságok hatáskörét. A schengeni államok rendőri hatóságai konkrét gyanúra okot adó körülmények vagy konkrét veszély felmerülésekor nemzeti jogszabályaikra is figyelemmel együttműködhetnek: gépjármű tulajdonosok és gépjárművezetők azonosítása; - 12 -

gépjárművezetői engedélyekkel kapcsolatos tudakozódás; tartózkodási hely és lakóhely megállapítása; távközlési előfizetők (telefon, fax, Internet) azonosítása, feltéve hogy ez az információ nyilvánosan hozzáférhető; érintett személyek által önkéntesen nyújtott információk rendőrség által történő beszerzése; személyazonosság ellenőrzése; rendőrségi adatbázisokban, vagy iratokban található rendőrségi információk átadása, amennyiben az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik; tervek készítése és felkutatási intézkedések összehangolása a körözés terén, továbbá azonnali körözés megindítása (függetlenül a SIS útján történő körözéstől); tárgyak, elsősorban fegyverek és járművek eredetének felderítése (értékesítési csatornák felderítése); nyomok vizsgálata (például járműkárok szemrevételezése cserbenhagyásos baleseteknél, törlések az okmányoknál, stb.) területén. A lista nem teljes, s a részes államok megállapodhatnak kétoldalúan az igazságügyi hatóságok kompetenciáját nem érintő egyéb területeken is. A második bekezdés értelmében a megkeresés útján keletkező írásos információk a büntetőeljárás során bizonyítékként csak a megkeresett fél igazságügyi hatóságainak hozzájárulásával használhatók fel. Ugyanezen cikk harmadik bekezdése értelmében a megkeresések és válaszok a nemzetközi rendőri együttműködésért felelős központi szerveken keresztül kerülnek továbbításra. Sürgős esetben lehetőség van közvetlen megkeresésre és válaszolásra, azonban erről haladéktalanul értesíteni kell a központi szervet. Határmenti területeken a közvetlen együttműködés kétoldalú megállapításokkal rendezhető. A közös határral rendelkező Szerződő Felek átfogó kétoldalú megállapodásokat köthetnek, ezekről tájékoztatni kell az Egyezmény részes államait. (Masika, 1999) - 13 -

I.1.1.2.. Határon átnyúló megfigyelések (40. cikk) A nyomozást folytató rendőri szervek részére kiadatási bűncselekménnyel gyanúsítható személyek megkeresés alapján a másik szerződő állam területén is megfigyelhetők. A megfigyelést a megkeresett állam hatóságai végzik el. Különleges sürgős esetben előzetes engedély nélkül a határon túl is folytatható a megfigyelés emberölés súlyosabban minősülő esetei, emberölés, erőszakos közösülés, gyújtogatás, pénzhamisítás, rablás, lopás és orgazdaság minősített esetei, zsarolás, emberrablás és túszejtés, emberkereskedelem, kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme, fegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó jogszabályok megsértése, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás, mérgező és veszélyes anyagok tiltott szállítása. Előzetes engedély nélkül végzett megfigyelés esetén a határátlépésről azonnal értesíteni kell az illetékes állam kijelölt hatóságát és haladéktalanul megkeresést kell előterjeszteni, indokolva az előzetes engedély nélküli határátlépés szükségességét. Be kell fejezni a megfigyelést, ha a megkeresett fél ezt kéri, vagy öt órán belül nem adja meg az engedélyt. A megfigyelést végzőknek be kell tartani azon ország jogszabályait amelynek területén a megfigyelést végzik, követniük kell a helyi hatóságok utasításait. Maguknál kell tartani a megfigyelést engedélyező okmányt, képesnek kell lenniük hivatalos minőségük igazolására. A megkeresett szerződő fél kifejezett tiltó döntése hiányában szolgálati fegyvert maguknál tarthatnak, s azt kizárólag jogos védelmi helyzetben használhatják. Magánlakásba, nem nyilvános helyre nem léphetnek be, a megfigyelt személyt nem foghatják el és nem tartóztathatják le. Kötelesek jelentést tenni azon állam hatóságainak, amelynek a területén a megfigyelést folytatták, előírható számukra a személyes megjelenés is. Azon állam hatóságai, melynek területén a megfigyelést végezték, későbbi nyomozásukhoz, vagy bírósági eljáráshoz kérhetik a megkereső fél hatóságainak segítségét. A szerződő államok kijelölik a megfigyelés végzésére jogosult tisztviselők és hatóságok körét. - 14 -

I.1.1.3. Határon át folytatott üldözés (41. cikk) A szerződésben résztvevő államok rendőrségi tisztviselői, akik tetten érik a bűncselekmény elkövetőjét vagy közreműködőjét, előzetes engedély nélkül is folytathatják a követést, üldözést, amennyiben nincs lehetőség valamilyen okból a szomszédos ország illetékes hatóságát értesíteni, vagy az értesítést követően az érintett hatóság időben nem tudna a helyszínre érkezni. E bűncselekmények a következők: gyilkosság; orgyilkosság; megbecstelenítés; gyújtogatás; hamis pénz, súlyos lopás, rablás, rejtegetés, orgazdaság; zsarolás; túszejtés, emberrablás; emberkereskedelem; tiltott kábítószer, bódítóanyag kereskedelem; a fegyverekre és robbanószerekre vonatkozó szabályok megszegése; robbantás; mérgező, káros anyagok, hulladékok tiltott szállítása; halált, vagy súlyos sérülést okozó balesetet követő cserbenhagyás bűntette, valamint: kiadatás hatálya alá eső más jogsértések; előzetes letartóztatásból, büntetés letöltéséből szökött személy. A belső határ átlépését követően - amint lehetséges - az üldözőknek értesíteniük kell az illetékes állam hatóságát és amennyiben az kéri, az üldözést meg kell szakítani. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a helyi hatóságok feltartóztassák az üldözöttet, személyazonosságának megállapítása vagy letartóztatása céljából. Az érintett államok kétoldalú megállapodásban foglalt előírásainak figyelembe vételével: - 15 -

az üldöző rendőri tisztviselők nem igazoltathatják az üldözöttet vagy igazoltathatják, elfoghatják, erről azonban haladéktalanul értesíteni kell az illetékes rendőri szervet, akik a szükséges ellenőrzéseket elvégezhetik és kezdeményezhetik a letartóztatást. Az előző pontban említett kétoldalú megállapodás szabályai szerint az üldözés és elfogás történhet: egy meghatározott sávban, zónában, meghatározott időtartamban; térbeli és időbeli korlátozás nélkül. E tekintetben a kétoldalú megállapodások előírásai tagországonként eltérőek. A határon keresztül folytatott üldözések az alábbi általános feltételek mellett végezhetők: az üldözők betartják az előzőekben leírt rendelkezéseket és alkalmazkodnak azon ország jogrendjéhez, melynek területén tevékenységüket végzik. kötelesek engedelmeskedni a helyileg illetékes szerveknek; az üldözés kizárólag a szárazföldi határokon keresztül folytatható; tilos lakásokba és nem nyilvános helyekre belépni; a végrehajtóknak könnyen azonosíthatóknak kell lenni (egyenruha, karszalag, megkülönböztető jelzés a járművön), tilos viszont polgári ruhában, közönséges járművel üldözni, továbbá mindenkor képesnek kell lenni hivatalos eljárásuk igazolására; szolgálati fegyverüket maguknál tarthatják, de csak jogos védelem esetén alkalmazhatják (szolgálati fegyver alatt általában a gumibotot és a pisztolyt értik); amennyiben lehetőség van az üldözött elfogására, azt nem vethetik alá motozásnak, de szállításkor megbilincselhetik és a nála lévő veszélyes tárgyakat lefoglalhatják; a végrehajtóknak minden esetben meg kell jelenniük a helyileg illetékes körülmények tisztázása céljából. E szabály akkor is érvényes, ha az üldözés nem éri el célját; a végrehajtóknak meg kell jelenniük a vizsgálat, majd bírói eljárás során. Az elfogott, őrizetbe vett személy kihallgatható. Amennyiben az elfogott nem az elfogás helye szerinti ország állampolgára, 6 óra - 16 -

elteltével szabadon kell engedni, ha nem kérik a kiadatás céljából történő előzetes letartóztatást. A szomszédos országok között az üldözések részletes szabályozására kötött megállapodás/nyilatkozat bármikor módosítható, de a módosítás csak a bővítésre terjedhet ki. A különböző országok között kötött ilyen nyilatkozatok azonos szellemben kell hogy készüljenek. Mind a határon átnyúló figyelés, mind pedig a határon keresztül folytatott üldözés során a végrehajtókat úgy kezelik, mint az érintett ország saját rendőrségi tisztviselőit, ha azok jogsértést követnek el vagy annak áldozataivá válnak. A végrehajtók által elkövetett károkozás esetén a végrehajtás szerint illetékes állam szabályai alapján a rendőri tisztviselők honossága szerinti állam köteles jótállni, illetve a károkat hiánytalanul kijavítani, továbbá az áldozatokat és jogosultakat kártalanítani. Amennyiben a végrehajtó a kárt elszenvedő, az ő kártalanítása az állampolgársága szerinti hatóság feladata. I.1.1.4. Információcsere Külön kérés nélkül közölni kell az érintett ország rendőri hatóságaival azokat az információkat, amelyek fontosak lehetnek a törvénysértések visszaszorítása, a bűnüldözés, a bűnmegelőzés terén a közrend és közbiztonság érdekében. Az információcsere a központi szervek között valósul meg, kivéve a sürgős eseteket, amikor a végrehajtó a végrehajtó szervet tájékoztatja, azonban ilyen esetekben utólag a központi hatóságokat értesíteni kell. A határrégiókban gyakorlattá vált a közvetlen végrehajtói szintű tájékoztatás. I.1.1.5. Összekötő tisztek cseréje (47. cikk) A tagállamok közötti kétoldalú megállapodások alapján, határozott vagy határozatlan időre összekötő tisztek vezényelhetők a rendőri szervekhez. - 17 -

Az összekötő tisztek vezénylésének célja az együttműködés tökéletesítése és gyorsítása. Az összekötő tisztek feladata: az információcsere elősegítése a bűnmegelőzés, bűnüldözés érdekében; konkrét bűnügy kiderítésében, nyomozásában való részvétel; külső határra vezénylés (pl. belga tisztviselő a német-lengyel határra). Az összekötő tisztnek véleményezési és közreműködői felhatalmazása van, nem illetékes önálló végrehajtásra. Azon ország hatóságának utasítása szerint kell eljárniuk, amelynek területén tevékenykednek. Felügyeletüket is ezen rendőri szerv látja el. Lehetőség van arra, hogy két vagy több ország képviseltesse magát harmadik országban összekötő tiszt útján. A költségek ez esetben megoszlanak (Ligeti, 2004.). - 18 -

I.2. A jogfejlődés bemutatása és a hatályos magyar jogi normák ismertetése, különös figyelemmel a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. számú törvényre I.2.1. A magyarországi belső jogi szabályozást megelőző fontosabb Európai Uniós Megállapodások. Az Amszterdami Szerződés hatálybalépése új lendületet adott a nemzetközi szintű együttműködésnek az igazságügyi és bűnüldöző szervek között. A cél a kapcsolatok szorosabbá tétele, a kölcsönös segítségnyújtás különböző formáinak felgyorsítása, végezetül pedig az volt, hogy az adott ügyekben érintett szervek közvetlen együttműködést folytathassanak. Az Európai Unióról szóló Szerződés (Maastrichti Szerződés) 30. cikke az unión belüli rendőri együttműködés alapelveit és legfontosabb módjait határozza meg. A rendőri, vám és más speciális rendvédelmi szervek - mint pl. a magyar Határőrség - a bűnmegelőzés, a felderítés, a nyomozás során információk gyűjtésében, kezelésében, elemzésében és cseréjében, képzések és összekötők cseréjében, a szervezett bűnözéssel kapcsolatos nyomozási eljárásokban, módszereikben kell, hogy együttműködjenek a határon átnyúló bűncselekmények elleni fellépésben. Másik jogi vívmány az előző fejezetben már részletezett Schengeni Megállapodás, mely a rendőri együttműködés alappillére, s melynek előírásait minden tagország alkalmazza. Az egyezményben foglaltak alkalmazásának fontosságát hangsúlyozza, hogy minden tagjelölt országnak kötelező átvennie a schengeni acquist. Az együttműködés fejlődésének ugyancsak fontos állomása az Európai Unió Tanácsa által elfogadott, a büntetőügyekben való kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2000. május 29-i Egyezmény. Elsősorban a tagországok igazságügyi szerveinek együttműködési formáit szabályozza. Kiemelkedően fontos az európai elfogatóparancs és az ehhez kapcsolódó átadási eljárás. Ezek közül az Európai Unió Tanácsa 2002. június 20-án hatályba lépett kerethatározata kiemelte és végrehajtásban a tagállamok részére kötelezővé tette a közös nyomozócsoportokra vonatkozó előírások alkalmazását. - 19 -

A nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ egyezmény (Palermói Egyezmény) ugyancsak a rendőri szervek közötti szoros együttműködés és segítségnyújtás kialakítását, közös nyomozócsoportok létrehozását szorgalmazza. Az Európai Unió Tanácsa a Palermói Egyezményt a hivatalos acqius listán jeleníti meg, s a tagországok részére az aláírás kötelező. A felsoroltak a legfontosabb nemzetközi megállapodások az Európai Unión belül, melyek folyamatosan egészülnek ki, fejlődnek, korszerűsödnek s ezzel elősegítik a részes államok hatóságainak hatékonyabb fellépését a határokon átnyúló szervezett bűnözés különböző formái ellen. I.2.2. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény. A törvény célja és alkalmazásának főbb elvei E törvény megteremti a magyar bűnüldöző szervek bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenysége során a külföldi hatóságokkal való együttműködés szabályait. A törvény kifejezetten a felderítés időszakára határoz meg előírásokat. Hatálya a Rendőrségre, Határőrségre, Vám és Pénzügyőrségre terjed ki. E hatóságok azon külföldi hatóságokkal működhetnek együtt, melyek a közvetlen együttműködésre az adott országban kijelölésre kerültek, vagy amelyek hatáskörrel rendelkeznek. A törvény előírásait csak nemzetközi szerződés megléte esetén lehet alkalmazni. Természetesen e tekintetben az EU közös állásfoglalásai, kerethatározatai, határozatai is megfelelő nemzetközi jogi alapot jelentenek. A bűnüldöző szervek közötti nemzetközi együttműködés a bűncselekmények megelőzését, üldözését szolgálja. Az együttműködésre vonatkozó megkeresés fogadása és továbbítása a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) feladata. A NEBEK a külföldről érkező - 20 -

megkeresést haladéktalanul a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bűnüldöző szervhez továbbítja, vagy saját feladatkörében közvetlenül teljesíti. Az együttműködés általános szabályai A bűnüldöző szervek kizárólag a büntetőeljáráson kívüli együttműködés formáit, így különösen a titkos információgyűjtést alkalmazzák, természetesen beleértve az információcserét, a fedett nyomozó, a közös nyomozó, bűnfelderítő csoport jogintézményét is. Ennek során a magyar vagy külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg a NEBEK kérheti, hogy a megkeresés teljesítése az általa megjelölt módon illetőleg technikai módszerek alkalmazásával történjen. E szabály jelentősége abban rejlik, hogy az együttműködés eredményeként megszerzett bizonyítékok nyilvánvalóan akkor használhatók fel, ha megfelel az adott állam előírásainak. Az együttműködés elősegítése érdekében szükség esetén az érintett szervek egyeztetnek. Nem teljesíthető a megkeresés, ha a magyar jogszabályokkal ellentétes. A megkeresések teljesítésére határidő jelölhető meg, azonban ezt külön indokolni szükséges. Kapott megkeresést a megjelölt határidőre lehetőség szerint teljesíteni kell. A személyes és különleges adatok más állam részére csak a magyar adatkezelési szabályok rendelkezései szerint adhatók át. A különböző együttműködési formák csak akkor alkalmazhatók, ha a magyar és a külföldi állam jogrendje lehetővé teszi. Külföldi hatóság Magyarország területén eljáró tagja testi kényszert, bilincset, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot alkalmazhat a hatályos belső normák szerint, továbbá szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, de csak jogos védelemi helyzetben, vagy végszükség esetén alkalmazhatja. Más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe. A bűncselekményen tetten ért személyt elfoghatja, az elfogás helyszínén visszatarthatja, de köteles a legrövidebb időn belül a magyar bűnüldöző szervnek átadni. Más intézkedést nem foganatosíthat. A külföldi hatóság tagja Magyarországon a magyar - 21 -

bűnüldöző szerv vezetőjének utasításai szerint köteles eljárni.(adatvédelem 2004) Az együttműködési formák - Közvetlen információcsere: Az információcsere az úgynevezett egyablakos" rendszerben, azaz a központi szerveken keresztül valósul meg, azonban a bűnüldözési érdekek szükségessé teszik, hogy a magyar bűnüldöző szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyekben közvetlen információcserét folytathasson. Ez akkor lehetséges, ha az információcsere halasztást nem tűrő esetben valósul meg. Ugyancsak közvetlen információcsere folytatható, ha a magyar bűnüldöző szerv illetékességgel rendelkezik a határterületen és a külföldi állam határterületen illetékes bűnüldöző szervétől kér, vagy annak szolgáltat információt. A fentiek szerinti információcserébe bevonható a közös kapcsolattartási szolgálati hely. Annak meghatározásához, hogy az adott információ a határterülethez kapcsolódik, figyelemmel kell lenni a következőkre: olyan személyre vonatkozik, akinek lakóhelye, tartózkodási lakhelye a határterületen van, vagy az adott ügy szempontjából releváns időtartamban a határterületen tartózkodott; vagy a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik; vagy olyan dologra vonatkozik, amely a határterületen található, vagy olyan jogi személyre vonatkozik, melynek székhelye, tevékenysége a határterületen van. A közvetlen információcsere a mindennapos együttműködés részévé válik és nagyban segítheti a bűnüldözési célok elérését. Az információcsere ezen módja bűnmegelőzési célokat is szolgálhat. - 22 -

- Az ellenőrzött szállítás: A nemzetközi bűnözői hálózatok felderítésének hatékony eszközeként, különösen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetén alkalmazható bűnüldözési módszer. A titkos műveletben résztvevő állam eseti megállapodás alapján lehetővé teszi, hogy a megfigyelés alatt lévő elkövető az általa birtokolt a bűncselekmények tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgot az ország területére hozhassa, azon átszállíthassa és más ország területére kivihesse szoros rendőri ellenőrzés mellett, így lehetővé válik az elkövetői kör, útvonal lehető legteljesebb megismerése. Az eseti megállapodásban rendelkezni kell a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról, a szállítás módjáról, a szállító eszköz azonosításának módjáról, az ellenőrzött szállítást irányító személyről, a kapcsolattartás módjáról, a résztvevő személyekről, a szállítás átadás-átvételéről, elfogás esetén teendő intézkedésekről és váratlan esemény során teendő intézkedésekről. A törvény külön nem rendelkezik arról, hogy az embercsempészés során alkalmazható-e ellenőrzött szállítás, azonban egyértelmű és nemzetközi megállapodásokból levezethető, hogy a tárgyi bizonyítás eszközéről lehet szó, ebbe pedig a szállított személyek nem tartoznak bele. Némely Európai Uniós állam bizonyos szigorú feltételek megléte esetén (közúton biztonságos feltételek között) lehetővé teszi embercsempészési ügyekben az ellenőrzött szállítást, de minden esetben tiltják a légi, vízi úton megvalósulót, továbbá azon eljárásokat, amikor az illegális migránsok veszélynek vannak kitéve. - Közös bűnfelderítő csoport létrehozása: A nemzetközi bűnözés jellegzetessége, hogy a bűnözői csoportokban, szervezetekben résztvevő elkövetők tevékenysége több államra kiterjed, az általuk elkövetett bűncselekmények hatása több államot érint, ilyen esetekben egy-egy adott állam által folytatott bűnfelderítő munka ahhoz a felismeréshez vezet, hogy a kölcsönös információcserén túl kell lépni és szorosan össze kell hangolni a bűnüldöző szervek tevékenységét. A nemzetközi szerződések is ösztönzik a bűnüldöző szerveket arra, hogy több országra kiterjedő ügyekben közös nyomozócsoportot hozzanak létre A bűnfelderítő csoport létrehozása történhet a NEBEK, továbbá a külföldi hatóság kezdeményezésére. - 23 -

Általános tapasztalat, hogy a magyar és külföldi csoporttagok teljes mélységben együttműködnek. A közös bűnfelderítő csoportban képviseltetheti magát az Europol, az Europoltól támogatás kérhető, a tevékenységből származó releváns adatokat a NEBEKen keresztül az Europol felé továbbítani kell. - A bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele: A törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a közös bűnfelderítő csoportban tevékenykedő hatósági személy külföldi bűnüldöző szervvel együttműködő személyt Magyarország területén igénybe vegyen, továbbá ha a közös bűnfelderítő csoport külföldön tevékenykedik, az abban résztvevő magyar tisztviselő a magyar bűnüldöző szervvel együttműködő személyt vehet igénybe. Az informátor bizalmi személy, vagy együttműködő más személy alkalmazása nem igényli az ügyész, vagy a bíró engedélyét, arról a bűnüldöző szerv saját hatáskörében dönt. Alkalmazása során megkülönböztetett figyelemmel kell lenni az együttműködő személy védelmére. Külön kihangsúlyozandó, hogy az együttműködő személy magyarországi alkalmazás során bűncselekmény elkövetésében semmilyen körülmények között nem vonható be. Figyelemmel arra, hogy a bűnüldöző szervvel együttműködő személyek jelentős része anyagi ellenszolgáltatásért vállalja a hatóság támogatását, az így keletkező költségek viselése általában a személyt eredetileg foglalkoztató bűnüldöző szervre hárul.(szikinger, 1996) - Fedett nyomozó alkalmazása: A fedett nyomozó a bűnüldöző szerv hivatásos állományába tartozik, kilétét nem csak a bűnelkövetők, hanem a szervezethez tartozás tekintetében is leplezi. Alkalmazása különösen a bűnszervezetek felderítése, megfelelő bizonyítékok beszerzése érdekében egyre elterjedtebb. A jogszabály lehetővé teszi magyar fedett nyomozó külföldön, külföldi fedett nyomozó Magyarországon történő alkalmazását. Külföldi fedett nyomozó Magyarországi alkalmazását a NEBEK-en keresztül kezdeményezheti a bűnüldöző szerv, ehhez előzetesen meg kell kérni az ügyész engedélyét. A magyar jogi szabályozás a fedett nyomozó részére a bűncselekményekben való - 24 -

részvétel tekintetében széleskörű immunitást biztosít. Egyes országokban eltérő jogi szabályozás van erre vonatkozóan, van ahol egyáltalán nem követhet el bűncselekményt, míg más országokban kisebb súlyú bűncselekmények elkövetése esetén mentesül a felelősségre vonás alól. A fedett nyomozó alkalmazásakor mindig be kell tartani az adott, és a fedett nyomozó állampolgársága szerint ország előírásait. - Határon átnyúló megfigyelés Erről az együttműködési formáról már az előző fejezetben szó esett. - Forró nyomon üldözés A forró nyomon üldözés lényege az, hogy az őrizetből, előzetes letartóztatásból, illetve szabadságvesztés végrehajtásából megszökött elkövetőt a hatóság tagja, a másik ország területén szakadatlan követéssel, üldözéssel el kívánja fogni. Jelentősége abban áll, hogy a határellenőrzés megszüntetésével, a teljes jogú schengeni taggá válással lényegesen csökken annak lehetősége, hogy az elkövető a másik ország területére jutását megelőzően elfogásra kerüljön. A forró nyomon üldözés követelménye, hogy az adott ország hatóságát a határátlépést követően azonnal értesíteni kell. Az üldözés garanciális feltételei egybe esnek a schengeni normákkal. - Összekötő tisztviselő alkalmazása Ez az együttműködési forma szerepelt az előző fejezetben. - Titkos információgyűjtés nemzetközi együttműködés alapján A nemzetközi bűnügyi együttműködés során a felderítés időszakában, különösen a szervezet bűnözői csoportok elleni fellépés során, kiemelkedő jelentősége van a különleges titkos nyomozási eszközök alkalmazásának. Az egyes országokban ezen - 25 -

eszközök alkalmazása speciális eljárási rend szerint történik. Azokban az esetekben, amikor nincs szükség közös bűnfelderítő csoport létrehozására és működtetésére, indokolt lehet összehangolt titkos információgyűjtést folytatni. E tekintetben a magyar bűnüldöző szerv a szükséges engedélyek beszerzését követően teljesítheti a külföldi bűnüldöző hatóságtól érkezett megkeresést. A magyar bűnüldöző szerv megkeresheti a külföldi bűnüldöző hatóságot titkos információgyűjtésre vonatkozóan és továbbíthatja, átveheti a rögzített adatokat. A titkos információgyűjtésre vonatkozó megkeresésnek tartalmazni kell a megkereső hatóság megnevezését, hogy szabályszerűen engedélyezett bűnügyi felderítéshez kapcsolódik a megkeresés, továbbá a titkos információgyűjtés célszemélyére és tárgyára vonatkozó azonosító adatokat, a felderítés alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését és az egyéb technikai és adminisztrációs adatokat. A lehallgatás esetén vizsgálni kell, hogy a célszemély Magyarországon tartózkodik-e, vagy harmadik ország területén, valamint a lehallgatás Magyarország területén működő távközlési szolgáltató közreműködését igényli, vagy az azt lehetővé tevő eszköz az ország területén található. Természetesen ez az együttműködési forma nem szűkíthető le a lehallgatásra, más módszerek, eszközök alkalmazása is lehetséges. A bűnüldöző szervek bírói engedéllyel folytatott titkos információgyűjtésében a nemzetbiztonsági szakszolgálat működhet közre. - Tanúvédelmi program alkalmazása A különösen súlyos határon átnyúló bűncselekmények, a nemzetközi bűnözés terjedése egyre gyakrabban teszi szükségessé a büntetőeljárásban résztvevők, különösen a tanúk hatékony megvédését. Természetesen nem csak tanúk, hanem a bűnüldözés egyéb szereplői, így a fedett nyomozók, a bűnüldöző hatóságok tagjai, az igazságszolgáltatásban résztvevők, sőt esetenként elkövetők is veszélyeztetett helyzetbe kerülhetnek. - 26 -

A veszélyeztetettség mértékétől függően egy-egy állam hatóságai saját hatáskörükben biztonsági intézkedéseket foganatosíthatnak, azonban szükségessé válhat más országok hatóságaival való együttműködés, az érintetteknek (tanú, sértett, terhelt, ezek hozzátartozói, stb.) a másik állam területére költöztetésére és védelmére. Magyarországon az ezzel kapcsolatos feladatokat a tanúvédelmi szolgálat látja el. A tanúvédelmi programba való részvétel keretében nem csak a külföldi állam kereshető meg, hanem a külföldi állam a védelem alatt álló érintettet Magyarországra költöztetheti és védheti. Magyarországon illetékes hatóság az ORFK Bűnügyi Ellátó Igazgatósága. -Korlátozások A törvény alkalmazásában közös kapcsolattartási szolgálati hely közreműködésének igénybevétele, továbbá határon át folytatott megfigyelés speciális esetei, a forró nyomon üldözés rendelkezései az Európai Unió tagállamainak hatóságaival való együttműködés keretében foganatosíthatók. Az Európai Unió tagállamai részére fenntartott adatbázisból csak az Európai Unió szervezetének szolgáltatható információ. (Ligeti, 2004) I.3. A határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló magyar-osztrák államszerződés elemzése, értelmezése Ebben az alfejezetben a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közti megállapodás bemutatását azért tartom szükségesnek, mert példaértékű lehet a jövőben kötendő együttműködések számára. A szerződés megkötésének szükségessége, előzményei A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének hazai feltételeiről több jogszabály is rendelkezik, az előző fejezetben taglaltakon túl a Rendőrségről, Határőrségről, VÁMról szóló törvények, továbbá az Európai elfogató parancs és az átadás jogintézményét - 27 -

felölelő az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény. Ezeken kívül még az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a nemzetközi bűnügyi rendőrség szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) létrehozását és tevékenységét megalapozó törvény, más jogszabályok és hatályos rendelkezések. A belső jogban megfogalmazott együttműködési formák alkalmazását nemzetközi szerződések létrehozásával kell biztosítani és ennek rendszerébe illeszkedik a korábban a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló megállapodást kiváltó új, korszerű államközi szerződés. A szerződés az első azoknak a szerződéseknek a sorában, melyeket a Magyar Köztársaság az Európai Unió államaival a schengeni normák figyelembe vételével kívánt megkötni, és amelyet elsőként a szomszédos Szlovákiával és Szlovéniával megkötendő szerződés követett. Az együttműködés elmélyülése előre vetíti, hogy hazánk hasonló szerződéseket Lengyelországgal, Csehországgal, majd az Unió többi államával is tető alá hoz. A szerződés a magyar és osztrák bűnüldöző szervek közötti együttműködés elmélyítése érdekében jött létre, amelyet a szervezett bűnözés átalakulása, a határokat átlépő bűncselekmények számának növekedése, az új elkövetési formák megjelenése, valamint a belső határok nélküli schengeni térség államainak biztonsági igénye indokol. A szerződés tartalma Általános rendelkezések A szerződés első fejezetében rögzíti, hogy az együttműködésben a szerződő államok bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított hatóságok vesznek részt, magyar részről a Rendőrség, a Határőrség a Vám és Pénzügyőrség erre illetékes - 28 -

szervei, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, osztrák részről a Belügyminisztérium, a Biztonsági Igazgatóságok, a Szövetségi Rendőrség Igazgatóságai, valamint egyes államigazgatóság hatóságok. A bűnüldöző szerveken túl figyelemmel arra, hogy az együttműködés döntően a bűncselekmények felderítését szolgáló eljárásokat foglalja magába feladat hárul az igazságügyi hatóságokra, melyek Magyarországon a bíróságok és az ügyészi szervek, míg Osztrák részről a szövetségi és igazságügy miniszter, a bíróságok és az ügyészségek. Rögzíti a szerződés a kapcsolattartásra jogosult központi szerveket, mely magyar részről az Országos Rendőrfőkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központja, míg osztrák részről a Szövetségi Belügyminisztérium. Meghatározza a határterületet, mivel a szerződés egyes rendelkezéseinek alkalmazása kifejezetten a határterülethez kötött. Ez a megállapodás a két ország között azzal a kitétellel jött létre, hogy rendelkezései nem érintik a szerződő államoknak az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), valamint a Nemzetközi Bűnügyi Szervezet (Interpol) keretében folytatott tevékenységet. Az együttműködés általános szabályai Együttműködés általában megkeresés alapján indul, a közbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyek elhárítása, valamint a bűncselekmények megakadályozása, megelőzése céljából. A megkeresések általában írásban, sürgős esetben szóban történhetnek, utóbbit később írásban kell foglalni. Megkeresést magyar részről a NEBEK-hez, osztrák részről a Szövetségi Belügyminisztérium Közbiztonsági Főigazgatóságához kell megküldeni. A megkereséseknél fel kell tüntetni a megkereső hatóság megnevezését, a megkeresés tárgyát, a cselekmény leírását és jogi minősítését, a teljesítését határidejét, sürgősségét, a szükséges igazságügyi hatóságok engedélyét. A kommunikáció a szerződő államok nyelvén történhet, de más nyelv használata is megengedett. - 29 -

Az információcsere keretében megkeresés alapján tájékoztathatják az együttműködő állam hatóságait a szervezett bűnözésben résztvevőkről, kapcsolataikról, magatartásformáikról, az általuk végrehajtott bűncselekmények részletes adatairól, az ellene foganatosított intézkedésekről, mindazokról az ismeretekről, melyek a megelőzéshez, megakadályozáshoz szükséges. Az információcsere kiterjed a nemzetközi bűnözés elkövetési módszereire, új formáira, a bűnüldözés kriminalisztikai és kriminológiai kutatási tapasztalataira, eredményeire, azokra az információkra, amelyek a titkos információgyűjtés során keletkeztek, ezeknek azonban megfelelő védelmet kell biztosítani. Egyedi esetekben azokat a releváns információkat, amelyek hasznosak lehetnek a másik állam hatóságainak számára a bűnüldözésben megkeresés nélkül is át lehet adni. Nem szükséges a központi hatóságokon keresztül folytatni az információcserét akkor, ha azt a határterületen illetékes hatóságok valósítják meg, vagy ha a központi szerveken keresztül történő információcsere a bűnüldözés eredményességét veszélyeztetné. A közvetlen információcsere keretében nyilvántartási adatok szolgáltatása, személyazonosságra vonatkozó adatok megállapítása, igazolása, járművek tulajdonosa, üzembentartója adatainak megállapítása, vezetői engedélyek, gépjárművek egyedi azonosító adatainak megállapítása, átadása, lőfegyver-, távközlési eszköz birtoklásara vonatkozó adatok megállapítása, tárgyak-, minták utáni tudakozódás, különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatása és az így keletkezett adatok átadása történhet. Az együttműködés különleges formái A határon átnyúló megfigyelés szabályai a schengeni előírások teljes körű figyelembe vételével kerültek meghatározásra a szerződésben úgy, hogy azt folytatni az Európai elfogató parancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmények esetében lehet. A megfigyelés előzetes engedély, sürgős esetben előzetes hozzájárulás nélkül is folytatható, ebben az esetben az államhatár átlépésekor magyar részről az ORFK - 30 -

Bűnügyi Ellátó Igazgatóságát, osztrák részről a Szövetségi Belügyminisztérium Szövetségi Bűnügyi Hivatalát kell értesíteni. A megkereséshez való hozzájárulást öt órán belül kell megadni, ennek elmaradása esetén a megfigyelést be kell fejezni. A szerződés nem korlátozza a megfigyelés időtartamát, vagy térbeni kiterjedését. A határon átlépő üldözés a megfigyeléshez hasonlóan akkor folytatható, ha az Európai elfogató parancs hatálya alá tartozó bűncselekményt elkövető személyt tetten érték, vagy a fenti bűncselekmény miatti őrizetből előzetes letartóztatásból, vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtás elől megszökött. Az üldözésről legkésőbb az államhatár átlépésekor magyar részről a Győr-Sopron Megyei Rendőr Főkapitányságot, vagy a Vas Megyei Rendőr Főkapitányságot, osztrák részről a Burgenlandi Tartományi Igazgatóságot értesíteni kell. Az üldözésre vonatkozó szabályok a Schengeni Végrehajtási Egyezményben megfogalmazottakkal egyetértésben kerültek megállapításra. A szerződés az üldözésre vonatkozóan sem szab területi, vagy időbeni korlátot. Ellenőrzött szállítás esetén megállapodás alapján hajtható végre, feltéve ha az nem veszélyezteti a résztvevő személyeket vagy a közbiztonságot. Az ellenőrzött szállítást az érintett országok hatóságaival a kezdeményezőnek kell előkészítenie és megszerveznie, egy adott ország területén szállítás feletti felügyeletet teljes körűen az adott ország illetékes hatósága gyakorolja. A megállapodásban ki kell térni a szállítmány tartalmára várható útvonalára, időtartamára, a szállítás módjára, a szállítóeszköz azonosító adataira, kísérés módjára, kísérők számára, az átadás-átvétel körülményeire, elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekre is. Fedett nyomozó alkalmazása igazságügyi hatóság engedélyével lehetséges. Az ellenőrzött szállítás végrehajtásában illetékes hatóság magyar részről a NEBEK, osztrák részről a Szövetségi Belügyminisztérium Szövetségi Bűnügyi Hivatala. Fedett nyomozó alkalmazása központi szerveken keresztül küldött megkeresés alapján történhet előkészületben lévő, vagy már elkövetett bűncselekmények felderítése érdekében. Az alkalmazáshoz a szerződő államok igazságügyi hatóságainak előzetes engedélyét be kell szerezni. Az alkalmazás egyedi esetre, egy hónap időtartamra vonatkozik, az időtartam meghosszabbítható. Az alkalmazást az érintett országok hatóságainak egyeztetése előzi meg, mely kiterjed az időtartamra, az alkalmazás feltételeire, a fedett nyomozó jogaira, kötelezettségeire, lelepleződése során teendő - 31 -