Dobos-könyv Emlékkönyv Dr. Dobos János születésének 80. évfordulója tiszteletére
Dobos-könyv Emlékkönyv Dr. Dobos János születésének 80. évfordulója tiszteletére P a t r o c i n i u m Budapest, 2015
Tartalomjegyzék odalszám Dr. Kovács Lajos Könyvajánló...7 Dr. Kovács Gyula Bevezetés helyett...9 Rendhagyó pályakép Dr. Dobos Jánosról Dr. Kovács Gyula A rendőr, aki már életében legenda volt...13 Dr. Dobos János szakcikkei és tanulmányai Dr. Dobos János Ars criminalistica...21 Dr. Dobos János Modell a bűncselekmény-sorozatok felderítéséhez...37 Dr. Dobos János A bűnözés szervezettsége...46 Szakcikkek és tanulmányok Horváth István A betöréses lopás jellemzői...59 Dr. Kovács Gyula A szőnyeg alá söpört sértetti közrehatás...77 Dr. Kundrák Villő A kábítószer-kereskedelem és a pszichoaktív anyagokkal való visszaélés bűnöldözésének problematikája részletek...94 Molnár Mihály A rablás tudomásra jutását követő elsődleges intézkedések és a forrónyomos felderítés...106
Dr. Sipos Nóra A tanúvédelem magyarországi szabályozása...120 Pályatársak tisztelgései, megemlékezései Bárdy Tibor Egy igaz barát emlékére...157 Dr. Kovács Lajos Nyomot hagyni...160 Krimi novellák, zsaru sztorik és egyéb történetek Dr. Dobos János Zsaru sztorik és egyéb történetek...167 Hárskúti Gábor Zsaruegyetem, ORFK KBI...174 Keglovicsné Mester Györgyi Bársonyos halál...184 Keglovicsné Mester Györgyi A Pánczél lányok...187 Molnár Mihály Kis hazánk nagy rablói, avagy ízelítő az 1800-as évek betyárvilágából...191 Befejezés vagy utószó Dr. Kovács Gyula Befejezés gyanánt, avagy egy nem szokványos utószó..201 Függelék vagy melléklet Dr. Dobos János publikációi...207 Fényképalbum...212 A kötet szerzői...222
Dr. Kovács Lajos Könyvajánló Ezt a könyvet dr. Dobos János személye fémjelzi, aki már hosszú évek óta nincs köztünk: róla szól, tőle tartalmaz írásokat, érte szól és neki készült, egy rendőr ezredes, jogász, magas beosztású rendőrtisztviselő, detektív, nyomozó főtiszt és tanár emlékének adózva. Nyomozóként állíthatom, hogy a kudarcok igénylik és rejtik a legtöbb munkát, a tisztázatlan, homályos bűnügyek foglalkoztatják legtovább és legmélyebben az azok megoldásán dolgozó elhivatott detektíveket. Mindig érdekelt és zavart, miért van az, hogy a sorozatgyilkosok, a betörők, a dörzsölt csalók, a nagy kaliberű gazdasági bűnözők nevét és természetesen az ügyeiket is sokkal inkább és mélyebben megjegyzi a közvélemény, tartósítja az emlékezet, mint azokét, akik ezeknek a bűncselekményeknek a felderítésére, bizonyítására törekednek, vagyis a nyomozókét. A bűnügyi hírek szerelmesei, a borzongani vágyók számára szinte érdektelen, ki derítette ki az ismeretlen tettes személyét, kinek köszönhető a rejtély feltárása. A krimikért rajongók közül, kevesen tudnának megnevezni akár egyet is a súlyos bűntettek felderítésén és bizonyításán dolgozó detektívek közül. Sokszor elmélkedtünk, tűnődtünk erről dr. Dobos Jánossal, aki előbb elérhetetlen példaképeim egyike volt, majd tanárom, kollégám és főnököm is lett. Ő se értette, miért csak a bűnözőknek jár a halhatatlanság Ez az Emlékkönyv több szempontból is kivételes. Egyfelől ilyen személyes hangvételű, egy átlagrendőr életútját, pályaívét, személyiségét és munkásságát bemutató írásmű ritkán készül. Mert azok vagyunk mindannyian, a közbiztonság, a bűnüldözés szürke katonái, akik nem számítunk hálára, szeretetre, akiket nem sarkall az emlékezés dicsfénye iránti vágyakozás, és akik nem feltétlenül akarunk egy könyvben megjelenni. Másfelől az Emlékkönyvben a pályatársak, a tisztelők és a szakma képviselői mellett, megszólal maga dr. Dobos János is (elég, ha csak az Ars criminalistica című, befejezetlen, nyomtatásban eddig még sehol meg nem jelent írására utalok). Halálunk után már nem mi döntjük el, hogy bekerülünk-e egy Emlékkönyv lapjai közé, avagy sem. A hálás (de nem mindig objektív) utókor ítélete, néha visszaigazolja azt, amit életünkben tettünk, amivel eltértünk az átlagos szakemberektől, és kiemelkedtünk a szürke egyhangúságból. Dr. Dobos János nem volt átlagos rendőr, bűnügyi szakember, főiskolai oktató és ember. Neki egy kis halhatatlanság egyértelműen kijár. 7
Dr. Kovács Gyula Bevezetés helyett Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szem előtt lebeg azok példát adó munkássága. (Esterházy János 1901 1957) 1 Dr. Szomor Sándor írja miháldi báró Splényi Ödönről (1842 1909), a székesfőváros első detektívfőnökéről készített pályakép bevezető soraiban, hogy Splényi Ödön báró, az egykor ünnepelt rendőrtanácsos, a társasági élet kedvelt alakja, ma jeltelen sírban nyugszik a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 2/17. táblája 1. sorának 72. helyén. 2 Dr. Dobos János r. ezredes (1935 2003), a XX. század második felének egyik legelismertebb bűnügyi szakembere, a kiváló szakíró, főiskolai oktató, televíziós személyiség, az egykori Kékfény ünnepelt sztárja és a társasági élet ugyancsak kedvelt alakja, szintén a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik; noha sírja nem jeltelen és gondozatlan, de napjainkban már csak igen kevesen emlékeznek rá. Ez a könyv dr. Dobos Jánosnak állít emléket. Különös aktualitását az adja, hogy dr. Dobos János, ha élne, az idén, 2015. május 27-én lett volna 80 éves. Ez az Emlékkönyv arra is felhívja a figyelmet, hogy jelenünk a múltunkra épül, abból táplálkozik; céljainknak vagy jövőképünknek pedig múltunk, jelenünk és elképzeléseink, ha úgy tetszik, vágyaink sajátos keveréke ad táptalajt. Ápoljuk tehát dicső elődeink emlékét! Az Emlékkönyv bevezetéssel kezdődik és befejezéssel, illetve függelékkel zárul. A bevezető és a befejező részek között öt nagyobb egységre, másképpen fő részekre tagolódik. Az első részben egy rendhagyó pályakép olvasható dr. Dobos Jánosról, A rendőr, aki már életében legenda volt címmel. A második részben dr. Dobos János három korábbi írása kap helyet. Az Ars criminalistica egy önéletrajzi ihletésű, torzóban maradt mű, amely nyomtatásban még soha nem jelent meg. A Modell a bűncselekmény-sorozatok felderítéséhez 1981-ben, A bűnözés szervezettsége 1985-ben látott napvilágot a Belügyi Szemle hasábjain. A harmadik rész szakcikkeket és tanulmányokat tartalmaz. E részben öt szerző írása olvasható: A betöréses lopás jellemzői (Horváth István); A szőnyeg alá söpört sértetti közrehatás (dr. Kovács Gyula); A kábítószer-kereskedelem és a pszichoaktív anyagokkal való visszaélés bűnüldözésének prob- 1 http://www.citatum.hu/szerzo/esterhazy_janos (Citatum). 2 Szomor Sándor: Az első detektívfőnök Báró Splényi Ödön. Szomor Sándor (szerk.): Jubileumi emlékalbum a 125 éve alakult Budapesti Detektívtestület tiszteletére, 175. oldal (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2011). 9
Dr. Kovács Gyula lematikája (dr. Kundrák Villő); A tanúvédelem magyarországi szabályozása (dr. Sipos Nóra); A rablás tudomásra jutását követő elsődleges intézkedések és a forrónyomos felderítés (Molnár Mihály). A negyedik részben a pályatársak és barátok közül Bárdy Tibor ( Egy igaz barát emlékére ) és dr. Kovács Lajos ( Nyomot hagyni Részlet egy meg nem írt könyvből ) megemlékezése kapott helyet. Az ötödik rész Krimi novellák, zsaru sztorik és egyéb történetek címet viseli. E részben dr. Dobos János Kocsmák, vagányok, zsaruk című, 1991-ben megjelent könyvecskéjéből négy novella, valamint Keglovicsné Mester Györgyi két bűnügyi története, a Bársonyos halál és A Pánczél lányok olvasható. Részleteket közlünk továbbá Hárskúti Gábor Zsaru-sztorik, de mi is az a célkörözés? című, már megírt, de még meg nem jelent könyvéből (kéziratából), végül Molnár Mihály Kis hazánk nagy rablói, avagy ízelítő az 1880-as évek betyárvilágából című írása zárja a sort. A befejezés (vagy utószó) egy internetes közvélemény-kutatás eredményeit ismerteti, illetve a köszönetnyilvánításokat tartalmazza. Az előbbiben arra kerestem a választ, hogy napjainkban a nagyközönség körében ismert-e dr. Dobos János? Előrebocsátom, hogy a papírforma bejött a legnagyobb sajnálatomra. A befejezés egy sajátos álommal (múltba révedéssel vegyes jövőbe látással) zárul. A függelék egy Dobos-bibliográfiát és egy fényképalbumot tartalmaz, valamint a Kötet szerzői címszó alatt felsoroltuk mindazokat, akik az Emlékkönyvhöz valamilyen formában hozzájárultak. Végül, de nem utolsósorban: az Emlékkönyv illusztrációit Keglovich T. Milán készítette. y Tisztelt Olvasók, Hölgyeim és Uraim, kedves Munkatársaim! Kérem, fogadják ezt az Emlékkönyvet olyan nagy szeretettel, mint amilyen kegyelettel és mérhetetlen tisztelettel, mi szerzők és szerkesztők adózunk dr. Dobos János emlékének. Dr. Kovács Gyula szerkesztő-lektor 10
Rendhagyó pályakép Dr. Dobos Jánosról
Dr. Kovács Gyula A rendőr, aki már életében legenda volt 1 Dr. Dobos János r. ezredes, kriminalista, a XX. század második felének egyik emblematikus alakja, 2015. május 27-én lett volna 80 éves. A jeles évforduló, és az a tény, hogy a Budapesti Detektívtestület a közelmúltban (2011 áprilisában) ünnepelte megalakulásának 125. évfordulóját, adta az aktualitását annak, hogy kissé ugyan rendhagyó módon, de annál nagyobb tisztelettel és szeretettel megkíséreljem pályáját felvázolni, illetőleg a portréját megrajzolni. TALÁLKOZÁSAIM DR. DOBOS JÁNOSSAL Dr. Dobos Jánossal a hetvenes évek elején találkoztam először. Jobban mondva, nem találkoztam, hanem a televízióban, a Kékfény című rendőrségi műsorban láttam és hallottam. A műsor lenyűgözött, rendszeres nézőjévé váltam (pedig akkortájt még eshetőlegesen sem fordult meg a fejemben az, hogy rendőr leszek: zenésznek készültem, pontosabban fogalmazva, szüleim zenésznek szántak.) Néhány szót a Kékfényről: a Kékfény 1965-től, havi egy alkalommal került adásba, azonban előtte is létezett hasonló témájú műsor, 07 címmel. A Kékfény a rendszerváltoztatásig mintegy 130 adást ért meg. Ezekből az adásokból nagyjából 110 lelhető fel a Magyar Televízió (MTV) Archívumában. Sajnos, éppen a mára már kincset érő, első adások hiányoznak, ugyanis akkoriban helyhiány miatt néhány hónap múlva egyszerűen kidobták a felvételeket. 2 Megjegyzendő, hogy Chicagóban 1961-ben létezett egy hasonló bűnügyi műsor, a következő címmel: Adja kölcsön a szemét és a fülét a rendőrségnek, hogy jobban védelmezhesse Önt. Ez a műsor egyébként a rossz nyelvek szerint, a maffia szíves közbenjárására hamar megszűnt. De térjünk vissza a Kékfényhez. Az első időkben a hagyományosnak mondható riportokat adtál le a rendőrök, tűzoltók és határőrök munkájáról, azonban egyre inkább kedveltebb téma lett a bűnözés. A műsorban eleinte csak a lezárt bűnügyek elemzésével foglalkoztak: elítéltekkel, esetlegesen előzetesen fogvatartott gyanúsítottakkal készítettek interjúkat. Később született meg az ötlet, hogy a nézők segítségét kérjék egy-egy nyomozás felderítéséhez. Ekkor tették nyilvánossá a Kékfény telefonszámát és levélcímét. Az első ilyen betelefonálós adás 1969. április 17-én volt. A műsor óriási sikert aratott a nézők körében. A Kékfényt a kezdetektől a rendszerváltoztatásig dr. Szabó László vezette (a közönség csak Kékfényes Szabóként aposztrofálta, sőt, sokan a mai napig így 1 2 Ez a rendhagyó portré, eredetileg dr. Szomor Sándor szerkesztésében megjelent, Jubileumi Emlékalbum a 125 éve alakult Budapesti Detektívtestület tiszteletére című könyvben jelent meg (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2011). Itt a szerkesztett és kiegészített változat olvasható. Forrás: http://comment.blog.hu/2006/11/14/szabo_laszlo_te_kedves (Comment.blog.hu). 13
Dr. Kovács Gyula emlegetik), dr. Dobos János pedig az adások állandó szakértőjeként tevékenykedett. 3 Dr. Dobos Jánossal legközelebb 1989-ben találkoztam. Ő akkoriban a Rendőrtiszti Főiskola (RTF) 4 Bűnügyi és Kriminálpszichológiai Tanszékét vezette, én pedig főiskolai hallgatóként próbáltam elsajátítani egyebek mellett a kriminalisztikai ismereteket (bízom benne, hogy valamennyire sikerült). Persze, túlzás lenne azt állítani, hogy ismertem. Többszörösen is tiszteltem: egyfelől a munkássága, másfelől az emberi tulajdonságai miatt. A köztünk lévő korkülönbségből eredően munkakapcsolatunk, sajnos, soha nem volt. Dr. Barta Endre, a későbbi Kriminalisztikai Tanszék docense, nemes egyszerűséggel aranykornak minősítette azt az időszakot, amikor dr. Dobos János a főiskolán oktatott. Harmadszor 2007 szeptemberében találkoztam dr. Dobos Jánossal. Ha egzakt módon akarok fogalmazni, akkor azt kell, hogy mondjam, egy munkáján keresztül találkoztam ismét a szellemiségével. A munkája az általam régóta ismert Kis nyomozástan elnevezésű szakkönyv volt, a szellemisége pedig Farkasné dr. Halász Henrietta r. őrnagy asszonyból sugárzott, aki az RTF Kriminalisztikai Tanszékének oktatójaként tartott előadást. A Kis nyomozástan pestiesen szólva megér egy, de inkább néhány misét. Ezzel a könyvvel a nyolcvanas évek vége felé, a Rendőrtiszti Főiskolán ismerkedtem meg. A mai napig előttem lebeg a kép, amint dr. Barta Endre tanár úr, kriminálmetodika előadáson e könyvecskét mintegy rekvizitumként felmutatva ajánlotta, sőt nagyon ajánlotta nekünk, hallgatóknak. A könyvet természetesen még aznap megvásároltam és áttanulmányoztam, azóta pedig számtalanszor elolvastam. 2007 szeptemberében, azon az ominózus előadásnapon, deja vu érzésem volt. Csakhogy Barta tanár úr helyett kolléganőm állt a katedrán a hallgatók előtt a Kis nyomozástan megmaradt, jobbára könyvtári példányával a kezében. Szinte még most is hallom mindkettőjük hangját: Alapmű! Tessék beszerezni! Igen ám, de a könyv sajnos évek óta nem kapható. Hadd ejtsek még néhány szót a könyvről. Dr. Dobos János 1988-ban vállalkozott arra, hogy megismertesse velünk a bűncselekmények felderítésének, bizonyításának eszközeit és módszereit, vagy ha úgy tetszik, elénk tárja a nyomozás folyamatát. Mint említettem, munkája alapműnek számított (és annak számít napjainkban is), különösen a pályakezdő rendőrök körében, de a nyomozás olvasmányos, közérthető bemutatása miatt, a hétköznapi emberek szintén érdeklődéssel forgatták. A könyv a megjelenését követő néhány év alatt elfogyott, dr. Dobos János pedig sajnos nincs már közöttünk (A könyv kritikai kiadása szerkesztésemben, 2008. december 18-án, a szerző halálának ötödik évfordulója alkalmából jelent meg.) 5 Negyedik alkalommal 2010-ben találkoztunk ismét, amikor a Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesületének Közgyűlése egyebek mellett dr. Dobos János szakmai munkásságának elismeréseként, emlékének ápolása céljából 2010. március 26-án megalapította a Dr. Dobos János-díjat és a Dr. Dobos János-díj 3 4 5 Forrás: http://comment.blog.hu/2007/05/20/hogyan_kepzodott_a_kekfeny (Comment.blog). A Rendőrtiszti Főiskola (RTF) jogutódja 2012. január 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara. Dr. Dobos János Dr. Kovács Gyula: Kis nyomozástan, szerzői kiadás [Dr. Kovács Gyula (KGyul@), Budapest, 2008]. 14