GYÜLEKEZETI HÍRLEVÉL. Érd-parkvárosi Református Gyülekezet 2009. május

Királyod jön, szamárcsikón ülve (Jn 12,15) Virágvasárnap Jézus a téma, róla beszélgetnek Jeruzsálemben. Felébred az emberekben a reménység és a kíváncsiság: látni akarják Jézust, találkozni vele, s a hírek és élmények alapján megszületik a Jeruzsálemben lakókban és az odaérkező zarándokokban a Jézus iránti bizalom. Felébred a szívükben egy nagy reménység. Talán személyes reménységükké is lett Jézus azoknak, akik eléje mentek pálmaágakkal, és királyként üdvözlik Hogyan vesz részt Jézus az ünneplésben? A nép és a tanítványok is sorsuk jobbra fordulását várják, a szabadítót keresik és remélik Jézusban. Jézus azonban a messiási várakozások között egészen különös dolgokról kezd el beszélni: a meghalásról, az élet elvesztéséről, a gabonamag pusztulásáról, és Isten dicsőségét hirdeti. Nem úgy vesz részt az ünneplésben, ahogy elvárják tőle. Igaz a tömeg várakozása, valóban a Király érkezik, a Békesség fejedelme, csakhogy ez egészen másképp történik, mint ahogy az emberek elvárják. Hogyan lehet az élet elvesztéséről beszélni, mikor éppen az élet megújulását várják tőle? Hogy függ össze az élet elvesztése a szabadulással? Jézus esetében tudjuk, hogy aki elvesztette az életét, az harmadnapon föltámadt. Jézus élete és halála önkéntes és tudatos áldozatvállalás és győzelem a legnagyobb ellenség, a halál fölött. Jézus felvállalt küldetésként éli meg ezt az utat. Pontosan tudja, amit a virágvasárnapi ünneplő tömeg még nem. A tömeg néhány nappal későbbi feszítsd meg! kiáltásában talán az a keserves csalódás is benne van, hogy Jézus mégsem az, aki hipp-hopp rendbe hozza a nemzet életét. Ő arról beszél az őt királyként köszöntő tömegnek, hogy aki elveszti az életét, az találja meg igazán (Jn 12,24-25). Mit jelent az élet elvesztése? Lemondást az önrendelkezésről, arról, hogy magam vagyok, azt teszem, amit a kedvem diktál; a saját legszemélyesebb életem elengedését jelenti. Hiszen a mag oda GYÜLEKEZETI HÍRLEVÉL Érd-parkvárosi Református Gyülekezet 2009. május --------------------------------------------------------------------- hullik, ahova a gazdája akarja, és úgy él tovább, úgy terem, ahogy a gazdája megengedi. Jézus arról beszél, hogy az élet megtalálásának egyetlen útja van: befele a halálba, és utána majd kifelé az örökéletre. Ezt a hétköznapokban úgy lehet megélni, ha mindent kiengedve a kezünkből, a Gazda kezére bízza magát mindenki, aki királyaként akarja köszönteni Jézust. Lehet ebben is Jézust követni, de nagyon nehéz Mindannyiunk legtermészetesebb vágya, hogy Jézus szabadítson meg életünk bajaiból. Erre ő maga biztatott korábban: kérjünk szabadítást, és ő teljesíti, amit imádságunkban kértünk. De egyet gyakran elfelejtünk és nehezen fogadunk el: hogy az életünk megtalálása csak menvén halálon át valósulhat meg (Ék. 455/3). Eszközeink és reménységeink elengedésével, életünket Isten kezére bízva lehet megélni a szabadulást. Milyen ez az elveszített és mégis megtalált élet? Krisztus-központú. A Szentlélek közösségében történő élet, a veszteségeiben is kincsre találás olyan titokzatos, mindennél nagyobb, valóságos öröm, amit csak a Szentlélek jelenlétében lehet megélni. Ez az Úr különleges ajándéka azoknak, akiknek van bizalmuk az Ő kezére bízni az életüket, mindennel együtt és mindennek ellenére, mert közben átélhetik a Krisztushoz tartozást, a szeretettséget, és megérkezhetnek az örökéletbe. Jézus mondja: ha valaki nekem szolgál, engem kövessen, és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is (Jn 12,26). Nagyon egyértelműen arról beszél a tanítványainak, hogy Ő előremegy, és helyet készít nekünk az Atya házában (Jn 14,3). A feltámadás és az örökélet reménységével lehet és szabad számol-ni, lehet erre figyelni az élet elvesztése során is. Áldott, aki az Úr nevében jön! Az Úr az Isten, Ő adott nekünk világosságot. (Zsolt 118,26-27) (Részlet dr. Vassné Baki Ilona lelkipásztor 2009. április 5-én, virágvasárnap elhangzott igehirdetéséből

Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, de mindezt a saját erőmből, a saját dicsőségemre vagy a saját önigazolásomra teszem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. És ha prófétálni tudok is, és minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgy, hogy hegyeket mozdíthatok el: de azt gondolom magamban, hogy a képességeim vagy a teljesítményem ment meg az Isten haragjától és teszi értékessé az életemet semmi hasznom abból. És ha szétosztom vagyonomat, és a testem tűzhalálra szánom, de azt gondolom közben, hogy emiatt találok kedvességet Isten előtt semmi hasznom abból. Mert csak ha egyedül Isten kegyelméből élek, akkor őszinte a türelmem, a jóságom, akkor nem fogok kérkedni vagy felfuvalkodni, hisz tudom, hogy bármit tettem is, nem az tart meg Isten előtt. Ha kegyelméből élek, akkor nem viselkedem bántóan hisz Isten előtt mind egyenlőek vagyunk! és akkor leszek képes nem a magam hasznát keresni hisz mim van, amit nem kaptam? és akkor leszek képes harag helyett békességben lenni és nem felróni a rosszat, hiszen én is ingyen kaptam bűnbocsánatot azáltal, hogy Isten Krisztusnak és nem nekem rótta fel a rosszat. A kegyelemből való élet nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mert Isten kegyelme mindent elfedez, s aki ebből él, az mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. Mert Isten kegyelme soha ki nem apad, soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni. Legyen nyelveken szólás: el fog tűnni. Legyen ismeret: el fog töröltetni. Mert töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk, de amikor Isten kegyelme végleg kiárad közöttünk, és minden ember számára nyilvánvalóvá lesz, akkor eltöröltetik a töredékes. Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek. Meg akartam felelni az elvárásoknak, és elég tökéletes akartam lenni ahhoz, hogy kiérdemeljem Isten és az emberek szeretetét. Amikor pedig Krisztusban felnőtté lettem, elhagytam a gyermekségem lázas megfelelési kényszerét. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre. Most töredékes az ismeretünk, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert és gyermekévé fogadott Isten. Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet e három, de számomra mindezt az Isten végtelen kegyelmében való megnyugvás teszi kézzelfoghatóvá életem minden egyes napján. Kiss Orsolya Nagyszombati virrasztás Gyújts éjszakánkba fényt, hadd égjen a soha ki nem alvó tűz, a ki nem alvó tűz! Idén is megtartottuk a már hagyományosnak nevezhető gyülekezeti virrasztást nagyszombaton este-éjszaka a templomban. Talán azok számára, akik nem vettek még részt ilyen közösségi alkalmon, furcsa lehet, hogy mit keres éjszaka a templomban pár tucat lelkes gyülekezeti tag. Számunkra minden évben óriási élmény a virrasztásra szentelt idő, mert az imádságban, a csendben, az énekekben és a közösség erejében az Úr jelenléte szinte "kézzel foghatóvá" válik, és ez csodálatos! Éjfél előtti közös elmélkedésünk témája a passiótörténet, melyet évente más-más evangélium leírása alapján követünk végig. (Idén János evangéliuma volt soron.) Éjfélkor pedig minden fényt lekapcsolunk, hogy elgondolkodhassunk, milyen sötétség lenne körülöttünk (és bennünk) a feltámadt Jézus nélkül. Gyújts éjszakánkba fényt - énekeljük, hogy Te, Jézus, Te gyújts bennünk fényt, mert nélküled igen nagy a sötétség! És akkor valaki behoz egy égő gyertyát. Mindig elcsodálkozunk és elgondolkodunk azon, hogy mit jelent egy kicsiny a fény egy sötét térben! Majd nemsokára mindenkinél meggyullad a gyertya lángja. Felolvassuk a feltámadás igéjét, és örvendezünk énekekkel is: eljött a Húsvét! Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt! Alleluja! Fremda Annamária és Balázs (Idei virrasztásunk különleges, szívszorító pillanata volt, mikor néhányan bementünk Dezső bácsi betegágyához, és elénekeltünk néhányat a kedvenc énekeiből. Pár nappal később már csak a temetésén énekelhettünk ) 2

dr. Vass Dezső (1953 2009) 2009. április 15-én végezte be földi pályáját lelkipásztorunk férje, dr. Vass Dezső. Hosszú betegség, sok-sok szenvedés után magához emelte az Úr. 56 éves volt. Április 23-án az érdi temetőben vettünk búcsút tőle. A temetés szolgálatát régi, meghitt barátja, Nagy Péter budafoki lelkipásztor végezte. Az elhunytat szívszorítóan nagy létszámú, megrendült gyülekezet kísérte utolsó útjára. A feltámadás hitével zengett Dezső testvérünk egyik legkedvesebb éneke: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, karjaimba zártalak, örökre enyém vagy! (Ézs 43,1) A leghűségesebb barátok, a templomépítő nemzedék tagjai közül Benczéné Dizseri Márta búcsúzik tőle. Drága Dezső, nehéz szembesülni a megváltozhatatlannal. Ezért is halogattam a Veled való utolsó beszélgetést. Menekültünk mindannyian Előled, a kínos helyzet elől, az elmúlás kérlelhetetlensége elől. Alig volt, aki kitartott. Köszönöm, hogy elfogadtad Pétert. Pedig milyen iszonyú lehet kiszolgáltatottnak lenni Amikor összetörik a cserépedény Átélted az emberi létezés nyomorúságának végső helyzeteit. S alig tudtunk segíteni. Bocsáss meg érte! Pedig éppen Te tanítottad, hogy legalább annyi jelentőséget tulajdonítsunk másoknak, mint saját magunknak. Olyan szeretettel, érdeklődő figyelemmel tudtál az emberek felé fordulni, olyan nyitottsággal tudtál meghallgatni, hogy már ismeretségünk első pillanataiban éreztem, valami nagy és egyedülálló kincset hordasz magadban. Krisztusi lelkülettel kezdeményezted hány és hány ember örök hiányát pótolva ezzel a beszélgetést!!! Hallgatlak, érdekel, amit mondasz, fontos, hogy mondd, hogy megfogalmazd, precízen, differenciáltan! (Ezt a szót szeretted használni, s jellemzett is téged, aki valóban hihetetlen választékossággal és nyelvi megformáltsággal fejezted ki magad. Mindig. S ez könnyedén ment neked.) Az ékesszólás (nem retorikai értelemben, de) szintén a kapott kincseidhez tartozott. Ezért is hívtak olyan örömmel előadónak számtalan konferenciára, s ahogy Ili nélkül ritkán rendeztek fontos összejöveteleket az egyházban, úgy Te is hozzátartoztál a nélkülözhetetlenekhez. Bár nem lehetett egyszerű és könnyű, mégis rendkívüli társa voltál Ilinek a lelkészférj szerepben. Ezért is szerettünk. Amikor idekerültem, ijedten tapasztaltam, hogy a gyülekezet milyen parányi, s ráadásul csupa elesett, társadalmi peremhelyzetbe szorult, szerencsétlen emberből áll Megfutamodtam volna talán, ha nem látom Ilin és rajtad, hogy ez így természetes. Nekünk ez a dolgunk. Az erőtlenek terhét az erőseknek hordozni S Te komolyan figyelmeztettél is, hogy mindig legyek jelen a közösség életében, mert az példamutató a többiek számára. S ennek a gyülekezetnek fenn kell maradnia!!! Azóta több mint húsz év telt el Isten megáldotta az őrt állók hűségét. Ezt is megtanultam Tőled Olyan sok mindent szeretnék még elmondani Neked, de a lényeg úgyis mindig ugyanaz. Nyomot hagytál bennünk magad után. Fontos voltál nekünk, akik még ismertük derűs és jókedvű arcodat is, hallgattuk okos tanácsaidat, s felfedeztük saját magunkat, mert segítettél kiásni a magunk kincseit is. Vajon úgy mentél el, hogy tudtad ezt magadról? Hogy rendkívüli adottságokkal áldott meg az Úr? Hogy szeretett, és ki tudja miért szólított magához? A megbékélés paradicsomába Megint kiszakadt belőlünk valaki S ez mármár elviselhetetlen. Ha nem tudnánk, hogy Téged is, drága Dezső, Isten a tenyerén hord az örökkévalóságban Köszönöm, hogy voltál és vagy. Márti 3

Mint ismeretes a Testvérek előtt, szerettük volna a gyülekezetünkbe bevezetni a házicsoportrendszert. Be is indult két csoport, amelyek kéthetente találkoznak. Ezek életéről szeretnék röviden beszámolni. E két csoport közül az egyik újonnan alakult, a másik pedig kisebb megszakítással újra indult. Az új csoport (fiatal, gyermekes családok) tagjaival legtöbbször Dizseri Mártiéknál gyűlünk össze kéthetente csütörtökönként, ahol kötetlen beszélgetés, sütizés után rátérünk a komolyabb részre. Valamelyikünk a csoportból tart egy rövid áhítatot, amelynek a lényege az elcsendesedés, az Istenre hangolódás, Isten megszólítása imádságban. Ezt követően egy előzetes tematika alapján beszélgetünk a Szentírás nagy imádkozóiról és nagy imádságairól. Így vettük több alkalommal Ábrahám imádságát Sodomáért, majd pedig az utóbbi időben kezdtünk bele Mózes közbenjáró imádságába, amely az aranyborjú-történet után hangzott el. Az alkalom végén pedig újra imaközösségben vagyunk együtt, mielőtt lassan véget vetünk az együttlétünknek. Persze a csoport lényegét a résztevékenységek puszta felsorolásán túl máshogy is meg lehet fogalmazni. Álljon itt egy vélemény az egyik csoporttagunktól, Szunyiné Marianntól, aki a következőképpen fogalmazta meg a tapasztalatait: A férjemmel már nagyon vágytunk egy olyan kisebb közösségre, ahol testvérekkel beszélgethetünk mindennapi és hitbeli dolgainkról. A házicsoporttal megvalósult ez a vágyunk, de ettől sokkal többet is kapunk ezeken a csendes estéken. Az igeszakaszokhoz tartozó kérdések megvitatása Istenhez való viszonyunk, imaéletünk mély átgondolására késztet, önvizsgálatra, változtatásra ösztönöz. A csoportban elhangzottakon sokszor még napokig elmélkedünk otthon is, épülünk, tanulunk a többiek véleményéből. A másik csodálatos élményünk a közös imádság itt, ami mintha manapság egyre ritkább gyakorlat lenne, itt viszont nagyon is hangsúlyos, erős. A közös áhítat, a hangos imádság és a csend a lelkünk legmélyebb részét érinti meg, és úgy érezzük, ez az, ami igazán összeköt és közösséget ad. A másik, régi-új csoportunk tagjai nagyrészt a nyugdíjas korosztályhoz tartoznak, épp ezért tudunk délelőttönként (kéthetente csütörtökön) találkozni Hajdúné Csöpi néninél. Ez az alkalom formailag hagyományosabb: a kezdő éneklés, imaközösség, az igei felvezetés (általában a napi ige) után mindenki elmondhatja a gondolatait, saját tapasztalatait. Ezáltal építjük, bátorítjuk egymást a napi küzdelmekben. Hiszem, hogy ezek az alkalmak is sokat jelentenek mindannyiunk számára, ahol meg tudjuk élni a krisztusi közösség megtartó erejét, amiből táplálkozhatunk és épülhetünk. Ezeken kívül még több, korábban szerveződött imakör is működik a gyülekezetünkben, különböző helyszíneken: Orbán Ilonkánál újra beindult az imakör, melyet a hónap első csütörtökén tartanak. Kecskés Andráséknál szombat reggelenként gyűlnek össze a résztvevők. Kecskés Kornéléknál kéthetente pénteken tartanak énekes, dicsőítő imaközösséget. Szabó Imre bácsiék havonta gyülekeznek össze a szomszédságból megismert keresztény testvérekkel. Ne feledkezzünk el a hétfőnkénti ökumenikus imaóráról sem, ahol kitartóan imádkozunk városunkért, népünkért! Adjon Isten sok áldást és gyümölcsöt az imádságokon keresztül szűkebb és tágabb közösségünknek, gyülekezetünknek! Szacsúri-Csatai Viktória segédlelkész A kőbe zárt szív Ha nádszál a hit, gyönge és törékeny, ha mélypontra zuhan a lélek, és szabadulásra vágyódik, ha a szív kőbe záródik, akkor jön Jézus, a mi nagy királyunk, ki suhogó sasszárnyon közeleg, s magasba emeli a törékeny lelket. Óh ember, el ne fuss, mert az Úrtól messzire jutsz! Összetört lelked vidd hát Ő elébe, s engedd, hogy kőbe zárt szíved fájdalmát enyhítse! Hisz útitársad Ő, tőle van a remény és az erő. Menj vele az úton, ha hív, s megnyugszik lelked, és feloldozást nyer a kőbe zárt szív. (2006) Tillingerné Gerlei Ilona 4

Az elmúlt és az idei évben nagymamai státusban rövid megszakítással közel 11 hónapot töltöttem Los Angelesben. Egy pár sorban az ottani református életről szeretnék beszámolni. Történelmi tény, hogy az USÁ-ba az 1920-as nagy világválság idején tömegesen vándoroltak ki magyarok. Ők Istenbe vetett hitük és magyarságuk megőrzésére 1924. december 24-én megalapították az Amerikai Református Egyházat, amelyhez jelenleg 37 gyülekezet tartozik. Los Angelesben 2 református gyülekezet van. Miután Szilvi lányom az Ontáriói Független Magyar Református Egyház tagja és presbitere, ebbe a gyülekezetbe jártunk, erről szeretnék írni. 1959. június 28-án, egy amerikai egyháztól bérelt templomban tartott istentisztelet után, 54 Istenéhez és egyházához hű magyar bejelentette Nt. Négyessy Bertalan lelkipásztornak, hogy saját pénzükből, erejükből és szeretetükből, Isten segítségét kérve, templomot kívánnak építeni, ahol Istent imádhatják, ahol egybegyűlhetnek, hazájuktól távol magyar szót, igehirdetést hallani. Ezt a lelkipásztor nagy örömmel fogadta és támogatta. Isten segítségével, alkalmi vételként megvásároltak egy öt holdas területet. Megépült a templom, az úgynevezett kis templom. Utána a társadalmi és kulturális élet megindítására egy nagyszerű épületet emeltek, amelyet később színpaddal is kibővítettek, és az 1848-49-es szabadságharc leverése után Amerikába emigrált Zágonyi Károly ezredesről neveztek el. Ő kivándorlása után amerikai célokért tovább harcolt, így Amerika hőse is lett. 1970 elején új templom építését határozta el a gyülekezet. Így az évtized első évei a templomépítés előkészítésével teltek, az évtized második fele pedig a templomépítéssel. Isten a próbák és nehézségek elviseléséhez erőt és hitet is adott a gyülekezetnek. 1991-ben meghívták Magyarországról segédlelkésznek, majd később lelkészüknek is megválasz-tották Nt. Szabó Sándor lelkipásztort, aki örömmel tapasztalta meg a gyülekezet részéről a maximális támogatást. A Zágonyi-terem továbbra is fontos szerepet játszik a gyülekezet életében. Itt ugyanis az istentiszteletek után a gyülekezet tagjai közös ebéden vesznek részt, beszélgetnek egymással, és ez még szorosabban összefűzi a közösséget. Itt ünneplik és ajándékozzák meg a névnaposokat, itt tartják a farsangi mulatságot, itt ünneplik meg március 15- ét, Anyák napját, az 1956-os forradalom évforduló-ját, a karácsonyt és a szilvesztert. Március 15-én és október 23-án rendszeressé vált a kopjafaavatás. Ezekre a napokra általában hazai vendégművészeket hívnak meg. A templom további szépítése, az ünnepek és a közösségi alkalmak megrendezése az 1991-ben meghívott, majd később püspökké választott Szabó Sándor lelkipásztor és felesége, Szabó Zsóka nagytiszteletű asszony áldozatos munkájának köszönhető. Azt igazán lélekhez szóló igehirdetések vasárnapról vasárnapra vonzzák és megtartják a híveket. A gyülekezet élő gyülekezetté vált. Isten áldása, végtelen kegyelme és szeretete kísérje őket továbbra is! Orbán Antalné (Ilonka) Valaki hozta, valaki megmutatta, valaki tovább adta, valaki fénymásolta, többen elolvasták, mindenkinek tetszett Szerzőjét nem ismerjük Élet a születés után Két magzatot hord méhében egy várandós anyuka. Te hiszel a születés utáni életben? kérdezi az egyik. Hát persze feleli a másik. Az itteni életünk arra való, hogy elég erősekké váljunk a kinti életre. Hülyeség! Ez nem igaz! Milyen kinti életre? Pontosan nem tudom, de biztosan sokkal világosabb, mint itt bent. Lehet, hogy a szánkkal fogunk enni, a lábunkkal pedig járni. Lehetetlen mondja a kételkedő. Megyünk a lábunkkal és eszünk a szánkkal? Hiszen itt van a köldökzsinór, ami biztosítja a táplálékot. Nem lehetséges élet a születés után. Hiszen ez a zsinór már itt is túl rövid! Hát persze, ott minden egy kicsit másképpen lesz mondja az első. Ugyan, még soha senki nem tért vissza születés után! Utána nincs semmi! Az élet nem más, mint egy nagy sötét tortúra. Dehogyis! Ha nem tudjuk is pontosan, milyen lesz a születés utáni élet, azt viszont tudjuk, hogy találkozni fogunk az édesanyánkkal, és Ő vigyáz majd ránk. Anya??? Te hiszel egy anyában? Hol van? Ki látta? kérdezi a kis kételkedő. Itt van körülöttünk, mi benne vagyunk, benne élünk, és általa létezünk. Nélküle nem is lennénk mondja a kis hívő. Soha nem láttam még anyát! Nincs is ilyen! A kis hívő elgondolkodik egy pillanatra. Néha, amikor nagyon csendben vagyunk, hallhatod, ahogy énekel, vagy érezheted, amikor megsimogatja a világunkat mondja aztán halkan. Mindenesetre én azt hiszem, hogy az igazi életünk a születés után kezdődik (És mi???) 5

Mindig van remény az újrakezdésre! Ezzel a jelmondattal indult a HÁZASSÁG HETE országos rendezvénysorozata 2009. február 8-án. Az ünnepélyes megnyitót városunkban, az érd-postástelepi római katolikus templomban tartot-ák ökumenikus istentisztelet keretében, több fele-kezet lelkipásztorainak szolgálatával. Igét hirdetett Szeverényi János evangélikus missziós lelkész. A templomot zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt egy sokak által ismert és tisztelt házaspár, dr. Csókay András idegsebész és felesége, Ajtai Daniella ( Dani ) tett bizonyságot arról, hogyan tapasztalták meg személyes életükben a megbocsá-tás erejét. Kendőzetlenül őszinte szavaikból egy nem mindennapi kapcsolat képe rajzolódott ki. Az alábbiakban abból az interjúból idézünk néhány részletet, amely a Family Család- és Párkapcsolati Magazin 2009. évi 1. számában jelent meg. Herbert Dóra riporter kérdéseire Csókay professzor ( A ) és felesége ( D ) felváltva válaszolt. Hogyan találtak egymásra? A. Dani még nem volt tizenöt éves, amikor meg-ismerkedtünk, és három hónappal később eldöntöt-tük, hogy együtt fogjuk leélni az életünket. Én ak-kor tizenhat és fél éves voltam. Azért utána még nyolc évet vártunk az esküvővel, amíg befejeztük a tanulmányainkat. De Istent még nem igazán vontuk be a kapcsolatunkba, és ez később meg is bosszulta magát. D. Igen, mindketten bérmálkoztunk, jártunk templomba és jegyesoktatásra is, sőt András pap nagybátyja esketett bennünket a jáki kápolnában, mindez inkább külsőség volt még akkor. De nagyon komolyan gondoltuk mindazt, amit meg kellett fo-gadni az esküvőn. Másfél évtizedes házasság után nagy válság következett D. Igen, András gyorsított eljárással akart elválni, hogy összeházasodhasson egy másik aszszonnyal, és együtt mentek volna külföldre dolgozni. Azóta is Isten ajándékának érzem, hogy ez meghiúsult, és nap mint nap hálát adok érte. Hiszen az az öt hónap, amelyet külön töltöttünk, rettenetes volt, soha nem felejtem el. A. Igen, általában a férfiak rontják el a dolgot, nálunk is én voltam a bűnös. Dani képes volt ezt az Isten nélküli szerelmet ápolni, és én rondítottam bele. Ezt kellett aztán rendbe hozni, és ez nem ment pusztán emberi erőből. Amióta Krisztussal együtt hordozzuk a házasságunkat, azóta sokkal jobban lángol a szerelmünk. Amikor a válság után helyre-jött a kapcsolatunk, sokan azt gondolták, úgyis szétmegyünk majd megint. De most már eltelt tíz év, és a bajok után született még két gyermekünk. D. Nem feltétlenül kell ennek kiderülnie, a másik kapcsolat komolyságától is függ, hogy mennyire palástolható otthon. Sokan felszínes kapcsolatokba meg alkalmi kalandokba is képesek belemenni, különösen az egészségügyben A. Sunyiak a férfiak, nemigen mondják meg a dolgot. A szegény feleségek sokszor abban a hitben élnek évekig, hogy tökéletes a házasságuk. A férfiak gonoszok tudnak lenni, szépen eljátsszák a jó férjet, miközben hűtlenek. Sajnos, ilyenkor teljesen megváltozik az ember lénye, szinte az ördögé lesz, és a legkörmönfontabb, gonosz módon vezeti félre a másikat és saját magát is. Hogyan jött a fordulat, mi hozta haza? A. Elkezdtem lelki irodalmat olvasni, például Kiss Ferenc anatómus-professzor Az üdvösség útján című füzetét. Sok-sok évtized után megint eljártam gyónni Elkezdett ébredezni a lelkiismeretem, s újra meg újra ugyanazt a súlyos bűnt kellett beismernem. És a pap, akárcsak a feleségem, mindig feloldozott, és biztatott, hogy kezdjem újra, hozzam rendbe a dolgot. Ez is egyre közelebb vitt Istenhez. D. Nem mindennapi dolog, hogy a megtérés egybeesik a hazatéréssel. András megtérése csoda volt, ajándék! Ilyen élmény, ilyen pillanat kevés embernek adatik meg. Egy kalapácsütés, mintha hirtelen fejbe vágták volna, és ez olyan erővel hatott rá, hogy egy szempillantás alatt le tudta vetkőzni a rossz tulajdonságait, pedig az nagyon nehéz. Igazi páli fordulat volt A. Aki mélyen jár a bűnökben, annak nagy fordulatra van szüksége. Aki nem jár olyan mélyen a bűnökben, annak nem kell kalapáccsal ütni a fejét. Az sem véletlen, hogy a megtérésem 1998 decemberében történt, de én már előtte, szeptembertől kezdtem visszajárni a gyerekkori templomaimba, mert rettenetesen rosszul éreztem magam. Aztán visszajöttem, de még mindig nem voltak rendben a dolgaim. Újra elkezdtem félrevezetni a családomat D. Más emberként jött vissza, keresztény 6

könyveket olvasott, az élete a családjáról szólt, nem gondoltam, hogy még mindig ott van a harma-dik az életünkben. A gyerekeknek mindig nagyon jó volt a kapcso-latuk Andrással, és ő igyekezett az értésükre adni, hogy nem őket hagyja el. Érdekes, hogy a köztünk lévő problémákról nem beszéltek másutt. Talán érezték, hogy nekem ez fájdalmas lenne. A tágabb család, például a szülők nagyon sokat tudnak segíteni. Bölcsesség, okosság kellett ahhoz, hogy az én szüleim is újra el tudják fogadni Andrást, hogy később se hánytorgassák föl a vétkét, hiszen az megmételyezné a kapcsolatot. Nagyon összetett, nehéz dolog ez, nem is lehet másoknak receptet adni, inkább csak tanácsot, hogy miként viszonyuljunk egy ilyen helyzethez. Őszin-tén akarni kell az újrakezdést, és a sértettségnek, a hiúságnak nincs helye. Minden ilyen érzést alá kell rendelni annak a végcélnak, hogy én a gyermekeim-nek is, önmagunknak is kerek egész családot aka-rok biztosítani. Az is nagyon fontos, hogy a házas-párnak legyenek közös örömei. A nagyszülőket csak buzdítani tudom, hogy segítsenek gyermek-mentes időt teremteni; szinte receptre kellene felírni a szülőknek a közös örömöket! Talán ez a jó házas-ság titka, hiszen egyébként annyi a gond, hogy abba teljesen föl lehet őrlődni A másik kapcsolatból is van egy gyermeke? A. Igen, és bizony az embernek hordoznia kell a bűnei következményeit. Ha tehát van egy házassá-gon kívüli kapcsolatban született gyermekem, akkor nem mondhatom, hogy megtértem, és most ezt a gyermeket kihagyom az életemből. Ez a csodálatos a szentségi házasság erősségében, hogy Dani most voltaképpen segít hordozni az én korábbi bűnöm-nek a következményeit! Ezt a gyermeket is befogad-ja, a sajátjának tekinti. Mert hiszen a gyermek nem tehet arról, ami történt. Ez a megbocsátó szeretet. D. Ez abból a logikából fakad, hogy ha én valakinek elhiszem, hogy megváltozott, és hogy új életet kezdett, akkor nem kényszeríthetem tiszta lelkiis-merettel arra, hogy egy gyermeket még ha há-zasságon kívül született is miattam és a közös gyermekeink miatt megtagadjon. Úgy érzem, akkor nem lenne teljes a megbocsátásom Nekem nem volt nehéz megbocsátanom, hiszen így állt helyre a korábbi családom, így jött helyre mindaz, ami számomra az életet jelentette. Nekünk elég mély gyökereink voltak, és nagyon jól éreztük magunkat együtt, ezért nehezen tudtam elképzelni, hogy ne lehetne helyrehozni a kapcsola-tunkat. Hiszen olyan jó volt, miért ne működhetne újra? Azt tapasztaltam, hogy András gyökeres változáson ment keresztül. Úgy nem nehéz megbocsátani, ha látom, hogy a másik szívvel-lélekkel, örömmel éli ezt az új életét. És ha az ember szeret valakit, akkor örömmel bocsát meg akárcsak a gyerekeinek A. Ebben az a csodálatos, hogy nemcsak én kaptam meg a kegyelmet, hanem Dani is, és ugyan-úgy tudott bízni bennem, mint annak idején, tizenöt évesen, amikor mellettem döntött. De ez kegyelem, emberi erővel nem megy. Mit mondhatunk azoknak, akik körülöttünk hasonló helyzettől szenvednek? A. Bármi ami egy házasságban bomláshoz vezet, az mindig bűn, és ez sokféle lehet. Lehet az alkohol, vagy a túlzott karriervágy, vagy egy harmadik személy, mindenképp valami bálvány, valami hamis idea. A lényeg, hogy van visszaút, de el kell indulni rajta! Lehet, hogy kezdetben a szeretet nem érzelem, hanem döntés kérdése. Sokszor hallani, hogy valaki azt hiszi, hogy azzal szereti a másikat, ha elengedi, de ez tévedés! D. A jézusi tanítás rendet tesz az ember gondolataiban. Isten a házasságot alapította, nem a válást. Nem mondhatom, hogy azért engedem el a páromat máshoz, mert szeretem. A. Érdemes megfigyelni, hogy a felek többnyire nem egyszerre akarják fölbontani a házasságot. Mindig az egyik akar kilépni, a másik nem, de aztán addig-addig gyötrik a másikat általában a férfiak a nőket míg azt mondja, hogy jó, hát mit tegyek, ha akarsz, menjél Ha ilyen széteső kapcsolatokat látunk, nem az a feladatunk, hogy pszichológushoz küldjük az érintetteket, aki majd szintén válásra biztatja őket, hanem hogy a lelkiismeret és Krisztus felé terelgessük őket. Ha még távol vannak Istentől, akkor is apellálhatunk a lelkiismeretükre, emlékeztetve őket az ígéretükre, a gyermekeikre, a vállalásukra. D. A problémát megközelíthetjük úgy is, hogy az embernek nincs joga tönkretenni a családja életét, nem veheti el a gyerekeitől a család biztonságot adó kerek egészét. A házasság nem olyan, mint egy régi fotel, amelyet kidobok, mert kiment a divatból, vagy mert kitörött a lába. A. Közeli ismerőseinknél, akik most épp külön élnek, úgy látom, hogy az alapvető baj az, hogy a békeszerző jobb nem tud átnyúlni az igazság felett. Mindenki a maga igazát védi. Pedig a keresz-tény megbocsátás még az igazságon is képes túl-lépni! Ezt az ember nem tudja önmagából kiizzadni, de ha magam előtt látom az agyonkínzott, keresztre 7

feszített Krisztust, aki ott a Golgotán megbocsát mindenkinek, akkor én is képes leszek megbocsátani a másiknak. Nem számolgatni kell a megbántásokat, hanem közelíteni Krisztushoz, ebből fog következni a megbocsátás. D. Sokszor az a baj, hogy a felek már nem is akarnak megbocsátani, sem bocsánatot kérni. Azt mondják, hogy nekem egyetlen életem van, és ezt most akarom élni, nem akarok a másik nyűgeivel tovább foglalkozni. A. Az evangélium aranyszabálya: azt cselekedjétek, amit szeretnétek, hogy veletek cselekedjenek. Ez az emberi együttélés alapja, ahogy még a nem hívők is elismerik. Tegyük fel úgy a kérdést, hogy szeretnéd-e, hogy a feleségedet elkívánja valaki? Így már mindjárt másképpen hangzik. Ahhoz, hogy erre elvezessünk valakit, sokat kell beszélgetni vele. És nem szabad feladni, mert mindig van remény a lelkiismeret felébresztésére, különösen a nehéz helyzetben lévő embereknél, és egy felbomlott házasság bizony nagyon nehéz szituációt teremt! Lehet, hogy a felek eleinte fellélegeznek, úgy gondolják, hogy kiszabadultak valamiből, de előbb-utóbb ráébrednek, hogy mennyire hiányzik az, amit, akit elveszítettek Az a titokzatos Házas Hétvége Amikor felkérést kaptunk jelen cikk megírására, első reakciónk az volt: nem beszélhetünk a Házas Hétvégéről! Ez így is van. A Házas Hétvége szerve-zői, résztvevői minden házaspárt potenciális házas-hétvégésnek tekintenek, ezzel mi is így vagyunk. Reményünk, hogy egyszer mindenki beérkezik ebbe a révbe, ezért nem mondhatunk el sok mindent a találkozó menetéről. Nem lőhetjük le a poént Gyülekezetünkben azonban egyre többször hallhatunk a Házas Hétvégéről, így egyre többször merül fel a kérdés: mi is az tulajdonképpen? Személyes beszámoló helyett álljon itt egy minden kíváncsiságot kielégítő rövid ismertető, amely végre lerántja a leplet a titokról! Anyagelvű, rohanó világunkban sok-szor elbizonytalanodunk a házasság értékeiben. Hajlamosak vagyunk arra, hogy beletörődjünk: elmúltak a mézes-hetek, a mi házasságunk is elszürkült. Túlterheltek vagyunk, nem szánunk időt arra, hogy benső életünkről beszélgessünk. Fáradt férjként, feleségként érkezünk haza, és még rengeteg tennivaló vár ránk... Sebeket hordozunk, de az évek során megtanultuk, hogy a kényes, fájó dolgokról nem beszélünk... Nem akarjuk egymást bántani... Ha így teszünk, falak épülnek közénk. Párhuzamosan egymás mellett, nem együtt halad az életünk. Kapcsolatunk jó esetben udvarias és szerető légkörű, de távolságtartó. Kettőnk egysége is formálissá válik: kifelé minden rendben, de belül nagyon is magányosak vagyunk... Ez szenvedést, fájdalmat okoz, de a mindennapi rohanásban nem látjuk a kiutat, inkább nem is gondolunk rá. A házasságunk látszólag jó, de nem boldog... Pedig a Teremtő Isten szándéka az, hogy az ember már itt a földön boldog legyen. Azért teremtett férfinak és nőnek bennünket, hogy egymást kiegészítsük, segítsük, boldoggá tegyük. Ez a boldogság az alapja az örömteli családi életnek és a gyermekek testi- -lelki épségének, kiegyensúlyozott fejlődésének is. A Házas Hétvége segít: hogy rátaláljunk arra az útra, amely visszaadja a boldog házaséletbe vetett reményünket; hogy a beszélgetés, önmagunk, érzéseink őszinte közlése felélessze, visszahozza azt a szeretetet, melyet a házasságunk elején átéltünk; hogy rátaláljunk a mély egységre, a gyöngéd és felelősségteljes szeretetre, a meghallgatásra, az egymásra figyelésre és lelki sebeink gyógyítására. További információk lelőhelye: (http://www.hazashetvege.hu) Tóth László és Héjjas Ágota 8

Sajnos, kevesen ismerik és használják gyülekezetünk internetes honlapját, pedig Istennek hála, sok testvérünk ezen keresztül talált ránk, s most tagjai közösségünknek. Ez honlapunk egyik küldetése: aki keres, az találjon is meg minket! Az útmutatáson kívül a honlapot két dolog miatt volt érdemes eddig látogatni. Egyik, hogy lehetőségeinkhez mérten hétről hétre felkerülnek rá a hírek, vagyis a honlap naprakész, másfelől a templomunkban elhangzott prédikációk letölthetők róla írott formában. Így akár 1997-ben elhangzott igehirdetéseket is kézbe vehetünk. 2009 márciusától új lehetőséggel bővült honlapunk: hangzó formában is le lehet tölteni az elhangzott prédikációkat. Ez a lehetőség annak köszönhető, hogy idén tavasztól a prédikációkat már nem kazettára rögzítjük, hanem korszerűbb mp3 felvevővel örökítjük meg. Az új technológia kényelmesebb, mert egyrészt megszűntek a kazetták kötött időtartama (2x45 perc) miatti korlátok, másrészt az új szerkezet egy mozdulattal számítógéphez csatlakoztatható, így a hanganyagok rövid vágás, tömörítés után már fel is kerülhetnek a honlapra. A hangzó prédikáció elvileg ki is válthatná a gépelt igehirdetéseket, de tekintettel azokra a hívekre, akik nem mozognak otthonosan a számítógépek világában, vagy mégiscsak jobban szeretik kézben tartani, amit olvasnak, továbbra is szükséges a prédikációk legépelése, papír alapú terjesztése. A frissen gépelt igehirdetéseket egyébként a templom bejáratánál is el szoktuk helyezni jó néhány példányban, s népszerűségüket bizonyítja, hogy a hívek hamar el is kapkodják őket. Éppen ezért a prédikációk legépelésére keresünk további munkatársakat, mert minél több testvér vesz részt ebben a szolgálatban, annál kényelmesebb neki és a többieknek is, hisz ideális esetben csak körülbelül egy-másfél havonta kell legépelni egy prédikációt, amire talán jobban tudunk időt szakítani. Aki elhivatottságot érez rá, hogy beszálljon ebbe a szolgálatba, és rá bír szánni havonta néhány órát, azt szeretettel várja Fremdáné Sarolta további útbaigazításokkal. Honlapunk tehát várja a kedves érdeklődőket, szándékunk és erőnk szerint folyamatosan frissülő tartalommal, közösségünk pedig számít további gépelő munkatársak jelentkezésére. Ahol pedig mindez megtalálható: http://parkvaros.parokia.hu Kiss Dávid Gergely KERESZT Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje. (1Kor 1,18) Furcsa volt, szokatlan Meglepett tekintetek, fejcsóválások vagy éppen lelkendező öröm-- kiáltások. Hogy kerül ez ide? Jaj, de jó itt látni! Mikor viszik már el? Bárcsak itt maradhatna Református templomunkban, a szószék mögötti üres falfelülethez támasztva egy durva gerendákból ácsolt, hatalmas (mintegy 3 méteres!) fakereszt A Pro Christ műholdas evangélizáció kellékeként került hozzánk: a világ minden bekapcsolódó helyszínén a kereszt alatt gyűltek össze azok, akik meghallották a hívást, és megtették az első lépést a Krisztussal való kapcsolatfelvételre. A mi keresztünknek nem volt semmiféle katolikus vonatkozása: baptista lelkipásztor testvérünk saját kezével ácsolta és saját vállán cipelte be hozzánk. Ott állt a kereszt az evangélizáció mind a 8 napján, beleértve a vasárnapi istentiszteletet, és még utána is vagy 2 hétig, míg sikerült megszervezni az elszállítását. Volt, aki megkönnyebbült, volt, aki sajnálta. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy aránytalanul nagy mérete miatt itt tartása, falra rögzítése esztétikai szempontból nem lett volna szerencsés. Felmerült az is, hogy ez ugyan nem, de talán egy másik, kisebb kereszt jöhetne Néhány vélemény hangosan is megfogalmazódott. Az ellenreformáció idején kereszttel verték a hitvalló protestánsokat Skóciában vagy a franciaországi Elzász tartományban kereszt van minden református templom tornyán. A kereszt azt jelenti, hogy katolikusok lettünk. A kereszt azt jelenti, hogy a Krisztuséi vagyunk: Krisztuskövetők, keresztények. A kereszt a benne való egységünk jele. Mi reformátusok különösképpen szeretjük gondolkodásunkat a Szentírás igéihez szabni. Mit is mond a Biblia a keresztről? Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, az nem lehet az én tanítványom mondja Jézus (Lk 14,27). Én azonban nem kívánok mással dicseked-ni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára mondja Pál apostol (Gal 6,14). Krisztussal együtt keresztre vagyok feszít-ve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem (Gal 2,20) Érdemes kipróbálni magunkat: milyen indulat támad a szívünkben, ha keresztet látunk, vagy a kereszt szót meghalljuk. Én nagyon megszerettem a mi robusztus, esetlenül nagy fakeresztünket Kecskés András 9

Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is. (Mt 6,21) Pénzügyi területen dolgozván nap mint nap kapcsolatba kerülök a pénzzel. Nem nehéz belátnunk azonban, hogy a ma embere foglalkozásától függetlenül, így vagy úgy kapcsolatban van ezzel a területtel. Korunk gazdasági válsága belekényszerít abba a helyzetbe, hogy pénzügyi problémák sokaságát oldjuk meg akár munkánk során, akár magánéletünkben. Tudunk-e fizetést osztani? Kapunk-e fizetést? Hogy gazdálkodjunk, hogy ne legyünk veszteségesek, egyáltalán hogyan ne menjünk tönkre? Hogy osszuk be fizetésünket, hogy a hó végéig kitartson? A további életben maradáshoz tőkére lenne szükségünk. Nem tudjuk kifizetni a számlákat. Vegyünk fel kölcsönt? Nem tudunk tovább alkalmazni ennyi embert. Nincs munkám, nincs jövedelmem Mit tegyek? Rengeteg kérdés, probléma, amire nem egyszerűek a megoldások. Sajnos, Isten gyermekeiként sem kerülnek el minket ezek a gondok. Keveset beszélünk róla hívő környezetben, de a Bibliában igen sok utalást találhatunk a pénzügyi világ dolgaira. Jézus ezen a területen is szeretne tanítani. Helyére teszi a pénzt az ember életében: Nem az ember van a pénzért, hanem a pénz van az emberért. (Keresztyén Bibliai Lexikon II..) Jézus Isten uralmát hirdette. Isten eredeti terve az Ő uralmának megvalósítása, amely országlásban rend van. Azonban az emberi bűn az eredeti rendet megrontotta. Magunktól nem vagyunk képesek szabadulni a bűn fogságából, szükségünk van Jézus szabadító munkájára. Jézus megszabadít a bűntől, és segít rendet tenni az életünkben. Az a kérdés, hogy van-e hitbéli meggyőződésünk, és ki vagy mi ennek a középpontja, hol van a mi kincsünk? Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is (Mt 6,21) mondja Jézus. A kincsünk az lesz, ami a legfontosabb az életünkben. Keressük Isten országát, és megtaláljuk az Ő igazságát. Ha nyitott erre a szívünk, akkor megtaláljuk Isten akaratát az életünk minden területén. Jézus azt szeretné, hogy helyes viszonyban legyünk az életünkben előforduló minden dologgal, így az anyagi javakkal, a gazdasági értékekkel is. Életünk gazdasági szeletkéje is Isten fennhatósága alá tartozik. Engedjük át ezt a területet is Jézusnak! Ő átformál minket. Átformálja a szívünket teljesen. A nehézségek minket sem kerülnek el, de megtapasztalhatjuk Isten határtalan szeretetét, gondoskodását, bölcsességét. Ebből következik az élet minden kérdésének megoldása. Szakdolgozatom kapcsán kutattam a Jézus korabeli pénzeket, gazdasági szereplőket, a történelmi hátteret. 2000 év nagyon messzinek tűnik. Mégis azt láttam, hogy a tárgyi dolgok változtak, de az értékek maguk nem. Pontosabban: különböző értékeink fontossága mindig változik, de keresztyén értékeink megmaradtak. Jézus tegnap és ma ugyanaz. Tanításai a mai világban is megállják a helyüket, még ha akármilyen modern társadalomban élünk is. 2000 évvel ezelőtt a Római Birodalom egyfajta egységesítésre való törekvés volt. Mai modern korunkban is megjelenik ez a globalizációs törekvés az Európai Unióban. Ez kihat gazdasági életünkre is. Kutatásaim során felfedeztem, hogy a görögöknél évszázadokon (évezredeken) át a drahma volt a hivatalos fizetőeszköz. Ezek közül is a Kr.e. 400 körül nyomott attikai tetradrahma volt az egyik legjobb pénz, melyet szépségének, állandó súlyának és megbízható tartalmának köszönhetett évszáza-dokon át. Az ezen szereplő bagoly képét nyomták 2002-ben az euro görög sorozatára, amikor a görögök hivatalos pénzneme lett az euro. (Lásd a képen!) Az ókori pénzérméken látunk különféle ábrákat. Megtudhatjuk róla például, hogy melyik uralkodóé volt, mi volt a neve, mikor verette, és láthatunk egy arcképet is róla. Az érme másik oldalán egy kép volt: egy sas, egy pálmaág, egyéb nyomat, amely valamilyen üzenetet közvetített. Jelképes értelme volt. Az ókori Keleten a pénzérme hírközlő eszköz is volt egyben, mert az átlagember nem láthatta uralkodóját élőben. A zsidók pénzén vallási meggyőződésük miatt nem volt arckép. Pénzhez való viszonyulásunk a jellemünk lenyomata. Egy képlenyomat. Ha mi is készíthetnénk pénzt magunknak, vajon mi lenne rajta? Jelképes pénzérménk árulkodhatna rólunk. Milyenek vagyunk, mi fontos az életünkben? Mi fontos a pénzügyi életünkben? Ki a mi urunk? A pénzügyeinkben is Istenre figyelünk??? A pénz dolgaiban is meg kell mutatkoznia, hogy a szívünk Istené. Tóthné Csömöri Andrea 10

Bizony tőled van mindez, és csak azt adtuk neked, amit kezedből kaptunk. (1Krón 29,14) 11 Lezártunk egy évet, amelyben ismét sok gyülekezeti programot, tervet sikerült megvalósítani. A 2008. évi zárszámadást a presbitérium elfogadta. Bevételeink és kiadásaink a következőképpen alakultak. Mint minden évben, így most is legjelentősebb bevételünk az egyházfenntartói járulék (3 293 000,- Ft) és a perselypénz (1 869 000,- Ft) volt. A múlt év során sokszor kértük a testvérek adakozását az egyházfenntartói járulék javára, mivel a nyár folyamán pénzügyi nehézségeink adódtak: a lelkészek a fizetésüket nem tudták időben felvenni. Kérésünk az volt, hogy a gyülekezet tagjai inkább több, kisebb részletben, és egyenletes eloszlásban fizessék az egyházfenntartói járulékukat, azért, hogy kiküszöböljük az ilyen jellegű problémákat. A presbitérium és a gyülekezet nevében köszönjük a megértést és a segítségre sietők szívből jövő adakozását. A különböző céllal kapott adományok (pl.: borítékos adakozás, adomány Isten dicsőségére, a templom felújításra) 978 000,- Ft összeget tettek ki. Minden évben hangsúlyozzuk, hogy gyülekezetünk önfenntartó, sem állami, sem egyházi irányból nincs rendszeres bevételünk. A 2008. évben is részt vettünk Érd különböző pályázatain. Így sikerült 650 000,- Ft pályázati pénzt kapnunk a táborok támogatására Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatától. Egyéb bevételeink összege 1 807 000,- Ft volt. A kiadási oldalon az igazgatási és fenntartási költségek összege 2 358 000,- Ft volt, amelyből jelentős részt, több mint 40%-ot képviselnek a közüzemi díjak. A templom felújításra 309 000,- Ft-ot költöttünk. Gyülekezeti missziós munkára 196 000,- Ft-ot fordítottunk. Egyházi közalapi hozzájárulásra 456 000,- Ft-ot fizettünk be. Személyi jellegű kiadásaink között szerepel lelkészeink fizetése és annak járulékai. Lelkésznőnk fizetése havonta bruttó 138 000,- Ft, segédlelkészünké pedig bruttó 69 000,- Ft. Most is nagyon sok, számokban ki nem fejezhető testvéri segítséget kaptunk gyülekezetünk tagjaitól. Ezt is köszönjük! Bevált gyakorlat több egyháztagunk esetében, hogy folyószámlájukról állandó megbízás alapján havonta rendszeresen utalják át az egyházfenntartói járulékot. Már sokan vannak, akik készpénzes befizetésnél is ezt a gyakorlatot követik. Ez azért fontos, mert kiadásaink rendszeresen, havonta jelentkeznek, és ez a gyakorlat egyenletességet biztosít a bevételekben is. Tapasztalataink szerint ünnepek alkalmával, főleg karácsonykor megugranak a befizetések, de egyéb időszakokban alacsonyabb szinten mozognak. Épp ezért továbbra is kérjük a több részletben történő befizetéseket. A presbitérium javaslata szerint dolgozóktól legalább havi 1 500,- Ft, nyugdíjasoktól, GYEDen vagy GYES-en lévő anyukáktól, önálló keresettel nem rendelkező diákoktól havi 500,- Ft lenne a gyülekezet zavartalan működését biztosító egyházfenntartói járulék. Bankszámlaszámunk: Református Missziói Egyházközség 11742111-20111463 Adományainkat ajánljuk fel azzal a hittel és tudattal, hogy minden fillérünk isteni célt szolgál, és abból adunk, amit Istentől kaptunk. Gyülekezetünk fenntartását, programjaink megvalósítását csakis a testvérek áldozatkész adakozásaiból tudjuk finanszírozni. tcsa H Í R E I N K Legutóbbi, decemberi Hírlevelünk megjelenése óta a keresztség sákramentumában részesült: február 1-én Nemes Szilárd és Nemesné Riskó Ágnes gyermeke, Csanád; május 10-én Ecseki Ferenc és Nagy Hajnalka gyermeke, Zsófia; május 17-én Tóth László és Héjjas Ágota gyermeke, Janka; Gyermekmegáldásban részesült Fremda Balázs és Füstös Annamária gyermeke, Júlia. betegségben elhunyt: Gősi Sándorné Zsuzsa néni (93 éves). Február 6-án temettük. Id. Bencze Péterné Éva (73 éves). Február 27-én temettük. dr.vass Dezső (56 éves). Április 23án temettük. Konfirmandusaink vizsgájára június 13-án, szombaton délután kerül sor. Másnap a délelőtti istentiszteleten hatan tesznek bizonyságot hitükről (2 fiú és 4 leány). Postacímünk: 2030 ÉRD, Csurgói u. 4. Lelkipásztor: dr. Vassné Baki Ilona Segédlelkész: Szacsúri-Csatai Viktória Telefon: 23/376-861 Honlapunk: http://parkvaros.parokia.hu/ Istentisztelet: vasárnap de. 10 h -kor Bibliaóra: szerdán de. ½ 10-kor

H Í R E I N K 2009. február 14-én gyülekezeti fórumot tartottunk az ifjúsági házban a körzetgazdák részvételével. Vezérigénk tartalmát megpróbáltuk önmagunkra is vonatkoztatni: Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! (Jel 3,22) Végigpásztáztuk a névsort, és némileg átszabtuk a körzethatárokat. Az új körzetek és körzetgazdák: I. M7-es körzet, Szilágyi Vilmosné (Ibolya) és II. Iparos-körzet, Szilágyi Vilmosné (Ibolya, Aknász u. 47. Tel. 378-844. III. Törökbálinti-körzet, Jakab Sándorné (Erzsike), Szövő u. 38. Tel. 373-084. IV. Sóskúti-körzet, Deák Éva, Dévai u. 40. és V. Szovátai-körzet, Deák Éva, Dévai u. 40. Tel. 377-423. VI. Narancsfa-körzet, Kelédi Lászlóné Csányi Anikó, Muskotály u. 5. és VII. Vincellér-körzet, Kelédi Lászlóné Csányi Anikó, Muskotály u. 5. Tel. 395-215. VIII. Murányi-körzet, Sarkadi Nagy Sándorné (Rózsika), Retyezáti u. 19. Tel. 376-900. és Tóth Kornélné (Erzsike), Murányi u. 75. Tel. 377-329. IX. Lőcsei-körzet, Papp Lukácsné (Tilda), Bihari u. 53. Tel. 377-342. X. Kossuth-körzet, Miádovits Jánosné (Piroska), Liptói u. 40. Tel. 06/70-239-5052. XI. Botond-körzet, Varga Miklósné (Irénke), Botond u. 1. 365-777. XII. Diósdi-körzet, Csontos Mária, Liliom u. 8. Tel. 374-460. XIII. Velencei-körzet, Fremdáné dr. Tornyos Sarolta, Emőke u. 1/b, 366-323. XIV. Gyűrű-körzet (Érden kívül), Fremda József, Érd, Emőke u. 1/b. Tel. 366-323. Névjegyzékünkben február 15-én 194 név szerepelt. 2009. február 9-15 között tartották országszerte a Házasság Hete ökumenikus rendezvényeit. Az országos megnyitó Érden, a Gellért utcai katolikus templomban volt. 15-én, vasárnap a nyitott templomok akciójában gyülekezetünk is részt vállalt. Paraklétosz csendesnapot tartottak templomunkban március 7-én a református karizmatikus megújulás mozgalmának résztvevői. Az ország minden részé-ből érkeztek hozzánk lelkipásztorok, presbiterek, egyháztagok. Szabó Imre ny. lelkipásztor Légy hű mindhalálig címmel tett bizonyságot. Dr. Vassné Baki Ilona Önismeret és Isten-ismeret címmel tartott előadást. A záró áhítat szolgálatát Magyarné Balog Erzsébet országos missziói lelkész végezte. Ez évben is bekapcsolódtunk a Pro Christ nemzetközi TV-s evangélizáció rendezvényeibe március 30-tól április 6-ig. A műholdas közvetítés alkalmain Ulrich Parzany német evangélikus lelkész hirdet-te az igét. A Kétség és ámulat témájára épülő sorozatot Érden a mi templomunkban lehetett végighallgatni. A szervezés és a technikai lebonyolítás munkáját az érd-parkvárosi baptista testvérek vállalták, Fórizs Gyula Zsolt lelkipásztor vezetésével. Változatos programban volt részünk, interjúkkal, színpadi jelenetekkel, klasszikus és popzenei műsorokkal, személyes bizonyságtételekkel. Az igehirdető lelkipásztor, a Német Keresztyén Ifjúsági Egyesület volt főtitkára így beszélt a Pro Christről: Kétség és ámulat e mottó a rendezők szándéka szerint felráz és aktivizál. Mert a kétség ellentéte nem az önigazolás vagy az önelégültség, hanem sokkal inkább a nyitottság és a vég nélküli kutatás válaszaink után. Ha az Istennel szembeni kételkedés nem egy lebonthatatlan fal bennünk amikor a kételyeinkre egyáltalán nem akarunk választ kapni, akkor majd rácsodálkozva ámulhatunk azon, milyen meglepő válaszokat kapunk életünk nagy kérdéseire. A nyolc egymást követő estén az alábbi témákról volt szó: Merészség Hihetek-e még valakinek? Meghívás Elszalasztjuk a legjobbat? Vágyódás Bizonyítható-e Isten? Megfeszítés Hogyan engedheti meg Isten? Feltámadás Megtörténhet a lehetetlen? Meglepetés Hogyan lehet újrakezdeni az életet? Megtérés Mennyi változásra van szükség? Kötődés Mely kapcsolataink létfontosságúak? A nyári szünetben az idén is rendezünk gyermekheti foglalkozásokat, június 22-től 26-ig. Sajnos, a munkatársak megnövekedett otthoni és munkahelyi elfoglaltsága miatt ebben az évben csak egy ilyen hetet tudunk biztosítani. A bibliai foglalkozások közös témája: Isten országa és a pénz. Jelentkezéseket már csak korlátozott számban fogadhatunk el. A részvételi díj egy gyermeknek 5 napra összesen 6000,- Ft. A már hagyományosnak tekinthető családi táborozást augusztus első hetében tervezzük Mátraházán. Közelebbi tájékoztatást a hetenként kiadott hirdetőlapokon fogunk közölni. Legfontosabb hírünk: Kinyújtotta szent karját az Úr minden nép szeme láttára. Meglátják majd az egész föld határán Istenünk szabadítását. (Ézs 52,10) 12