1. előadás, a Bachman-féle, adatmodell, Adatbázisrendszerek előadás 2008. szeptember 8. Az szemlélet és Debreceni Egyetem Informatikai Kar 1.1
A hagyományos adatkezelés problémái állománykezelés egyéni megoldások gépi hatékonyság redundancia inkonzisztencia rugalmas változtatás lehetőségének hiánya adatvédelem hiánya sérülés jogtalan hozzáférés konkurens hozzáférés hiánya egysíkú hozzáférés Az szemlélet 1.2
A CODASYL-ajánlás 1969: Conference on Data Systems Languages összetett logikai adatszerkezetek irányított redundancia jogosultságkezelés konkurens hozzáférés többféle hozzáférés magas szintű nyelvek támogatása almodell szemlélet (nézetek) emberi hatékonyság program-adat függetlenség logikai fizikai (átlátszóság, transzparencia) Az szemlélet 1.3
Az adat mint erőforrás előteremtéséhez idő és pénz szükséges az erőforrások elfogynak, szűkösek az adatok nem megtartásuk és frissítésük költséges a szervezet fejlődésre használja fel (profittermelés) Az szemlélet 1.4
A modellezés folyamata Valós világ A követelményrendszer felállítása, analízis Funkcionális követelmények Funkcionális analízis Adatkövetelmények Koncepcionális tervezés Az szemlélet DBMS-független DBMS-függő Magas szintű tranzakcióspecifikáció Alkalmazói program tervezése Koncepcionális séma Logikai tervezés Logikai séma Fizikai tervezés Tranzakcióimplementáció Belső séma Alkalmazói programok 1.5
Az egyed fogalma Egyed A valós világnak az az eleme (tárgy, jelenség, elképzelés, személy, fogalom stb.), amely a modellezés tárgyát képezi. Egyednek tekinthetjük például: Kovács Péter, másodéves PTI-s hallgatót az IHJ-818 rendszámú piros Suzukit az INDK501 kódú, Adatbázisrendszerek nevű, 5 kredites tantárgyat a 422000 km 2 területű, 2210 m legnagyobb mélységű Fekete-tengert Az szemlélet 1.6
A tulajdonság fogalma Tulajdonság Az egyednek a modellezés szempontjából lényeges jellemzője. Tualjdonságnak tekinthetjük például: a Kovács Péter nevet, a második évfolyamot, a PTI szakot az IHJ-818 rendszámot, a piros színt, a Suzuki márkát az INDK501 kódot, az Adatbázisrendszerek nevet, az 5 kreditet a Fekete-tenger nevet, a 422000 km 2 területet, a 2210 m legnagyobb mélységet Az szemlélet 1.7
A tulajdonságtípus fogalma Tulajdonságtípus Az azonos szerepű tulajdonságok absztrakciója. Tulajdonságtípusnak tekinthetjük például: a hallgató nevét, évfolyamát, szakját az autó rendszámát, színét, márkáját a tantárgy kódját, nevét, kreditszámát a tenger nevét, területét, legnagyobb mélységét Az szemlélet 1.8
Az egyedtípus fogalma Egyedtípus Az azonos tulajdonságtípusokkal rendelkező egyedek absztrakciója. Egyedtípusnak tekinthetjük például: a hallgatót az autót a tantárgyat a tengert Az szemlélet 1.9
A típus fogalma Kapcsolattípus Két vagy több egyedtípus közötti jól meghatározott viszony. Kapcsolattípusnak tekinthetjük például: a hallgató és a tantárgy között fennálló felvételi viszonyt a hallgató és a tantárgy között fennálló teljesítési viszonyt a hallgató és az autó között fennálló birtoklási viszonyt két hallgató között fennálló csoporttársi viszonyt a hallgató és a tenger között fennálló nyaralási viszonyt Az szemlélet 1.10
A fogalma Kapcsolat A két vagy több egyedtípus egyedei között fennálló viszony. Kapcsolatnak tekinthetjük például: Kovács Péter felvette az Adatbázisrendszerek tárgyat Kovács Péter felvette a Magas szintű programozási nyelvek 2 tárgyat Szabó Ferenc felvette az Adatbázisrendszerek tárgyat Nagy Géza felvette az Adatbázisrendszerek tárgyat Az szemlélet 1.11
absztrakt konkrét egyed egyedtípus egyed-előfordulás tulajdonság tulajdonságtípus tulajdonság-előfordulás típus -előfordulás Az szemlélet 1.12
Az adatmodell és az fogalma Koncepcionális adatmodell (séma) Véges számú tulajdonságtípussal megadott véges számú egyedtípus és a közöttük fennálló véges számú típus összessége. Adatbázis Az adatmodell, valamint az egyed-előfordulások, tulajdonság-előfordulások és -előfordulások együttese. Az szemlélet 1.13
A tulajdonságtípusok (attribútumok) 1 a tulajdonság-előfordulás szerkezete (összetettsége) szerint egyszerű (atomi) összetett 2 a tulajdonság-előfordulás hány értéket vehet föl egyszerre egyértékű halmazértékű (többértékű) 3 a tulajdonság-előfordulás minden esetben megjelenik-e a háttértárolón (a fizikai ban) tárolt származtatott Az szemlélet 1.14
mint tulajdonság-előfordulás nem alkalmazható, nem értelmezett ismeretlen létezik, de hiányzik nem tudjuk, hogy létezik-e diplomával nem rendelkezők esetén a Diploma attribútum értéke nem értelmezett egyedülálló személyek esetén a Házastárs attribútum értéke nem értelmezett személyek esetén a Magasság attribútum értéke létezik, de hiányozhat tantárgyak esetén a Kreditszám attribútum értéke létezik, de hiányozhat személyek esetén a Telefonszám attribútum értékéről nem tudjuk, hogy létezik-e járművek esetén a Hengerűrtartalom attribútum értékéről nem tudjuk, hogy létezik-e Az szemlélet 1.15
A típusok - a foka 1 A foka: meghatározza, hogy hány egyedtípus vesz részt a ban. bináris (másodfokú) ternáris (harmadfokú)... a korábbi példák mindegyike másodfokú (a hallgató által felvett tantárgyak, két hallgató csoporttársi viszonya) harmadfokú állhat fenn a bank, az ügyfél és a számla között Az szemlélet 1.16
A típusok - a számossága 2 A (bináris) számossága: meghatározza, hogy legfeljebb hány -előfordulásban vehet részt egy egyedelőfordulás. 1:1 1:N M:N a házassági Magyarországon 1:1 számosságú a tulajdonlási az autó és a személy között 1:N számosságú a hallgató és tantárgy közötti tantárgyfelvétel M:N számosságú Az szemlélet 1.17
A típusok - a szorossága 3 A (bináris) szorossága: meghatározza, hogy a ban részt vevő egyedtípusok minden egyedének részt kell-e vennie legalább egy -előfordulásban. kötelező félig kötelező opcionális a tulajdonlási az autó és a személy között félig kötelező szorosságú (minden autó egyednek részt kell vennie egy -előfordulásban) a tulajdonlási az autó és az autótulajdonos között kötelező szorosságú a könyv és a könyvtártag közötti kölcsönzési viszony opcionális szorosságú. Az szemlélet 1.18