Napóleon kora. Zeitalter Napoleons Age of Napoleon

Napóleon kora Zeitalter Napoleons Age of Napoleon http://www.gemklub.hu/ Fordította: Poroszkai László Tartalom 1.0 Bevezető 2.0 A tartozékok 3.0 Külpolitikai helyzet 4.0 Seregek elrendezése 5.0 Játékmenet 6.0 Diplomáciai fázis 7.0 Felkelés fázis 8.0 Stratégia fázis 9.0 Erősítés fázis 10.0 Hadjárat fázis általános 11.0 Hadjárat fázis mozgás 12.0 Hadjárat fázis csaták 13.0 Kapituláció fázis 14.0 Téli veszteség fázis 15.0 Győzelem fázis 1.0 Bevezető Az 1805-1815: Napóleon kora egy izgalmas kétszemélyes stratégiai játék, amelyben az újkori történelem egyik legizgalmasabb felvonása elevenedik meg. Az egyik játékos I. Napóleon szerepében próbálja a franciákkal és szövetséges csapataikkal meghódítani a kontinenst. Ellenfele pedig egy koalíciót vezet Nagy-Britanniával az élen, és az a célja, hogy végérvényes leköszönésre kényszerítse a császárt. A játékban három különféle hadjárat játszható, melyek 1805-ben, 1809-ben illetőleg 1813-ban kezdődnek, és mindegyik (legkésőbb) 1815-ben ér véget. Ha a játékosok jól ismerik a szabályokat, akkor az 1813-as hadjáratot akár 45 perc alatt lejátszhatják. 1/36

2.0 A tartozékok A játék tartozékai az alábbiak: 1 térkép 55 kártya 162 játéklapka 2 segédlap 1 szabályfüzet 1 hadjáratfüzet 2 kocka Amennyiben a fentiek bármelyike hiányzik vagy sérült, kérjük szíves elnézésüket. Pótlásukért írjanak az alábbi címre: Phalanx Games b.v. Attn.: Customer Service Eemmeerlaan 11 1832 KA Weesp Hollandia E-mail: Ublennemann@aol.com 2.1 A térkép A térkép Európát ábrázolja a 19. század elején. A tábla több történelmi régiót egybefogó területekre van felosztva. A legtöbb területnév az ottani elnevezéssel van jelölve, a maradék pedig angolul. Két terület akkor határos, ha van közös határvonaluk. Partvidékeknek azok minősülnek, melyeknek van partvonala partvonala; azonban a Fekete-tenger melletti területek a tengeri erősítés, mozgás és visszavonulás szempontjából nem tekintendők partvidékeknek. Vesztfália (Westfalen) sem partvidék, így nem gátolja a Hollandia és Hannover közötti mozgást. A főváros-területek egy-egy nagyhatalom fővárosát foglalják magukba, és egy zászló jelöli őket. Szintén speciális területnek minősülnek a mocsár- és hegyvidékek valamint az elmaradott területek, melyeket megkülönböztető írásmóddal jelöltünk. A hadosztálylapkákon jelölve van, hogy mely területet kezelik hazájukként. Megjegyzés: A térképen az elmaradott területek neve fehérrel van írva. A térképen ábrázolt tavak nem részei a játéknak. 2/36

Példa: Minden francia terület a francia hadosztálylapkák hazájának számít (kivéve a francia szövetségeseket és francia fennhatóság alá tartozókat). Bajorország Lefebvre-nek és Wrede-nek is hazájaként szolgál, akik Franciaországot illetve az osztrákokat szolgálják, attól függően, hogy ki irányítja Bajorországot (lásd 2.2.1). A szövetséges lapkák hazáját tehát a lapka felirata határozza meg, nem pedig a lapka hátterének színe. Lajos (Louis) például holland, így hazája Hollandia (Holland), noha a lapka háttere ugyanúgy kék, mint a franciáké. Ezen kívül három nagyobb négyzet van feltüntetve a táblán: (felülről lefelé) a hadifoglyok négyzete (amelyben a következő erősítés fázisig megőrizhetjük a foglyul ejtett hadosztályokat), a csata-négyzet (ebbe kerülnek a csatákban résztvevő csapatok) és a veszteség-négyzet (amelybe a csata végéig tárolódnak a megsemmisült egységek). A játékmenet- és hadjáratjelzőket mindig a tábla megfelelő mezőjére kell helyezni (lásd 2.2.2). 2.2 A játéklapkák 2.2.1 A hadosztálylapkák Az 1805-1815: Napóleon kora nevű játékban a katonai egységeket hadosztálylapkáknak nevezzük, ami a parancsnokot, vezérkarát és a katonáit jelképezi. A hadosztálylapkák az alábbiak szerint vannak színezve: a fehér a jele az osztrákoknak és a és bajor szövetségeseiknek; a vörös a briteknek és szövetségeseinek Portugáliából, Nápolyból, Hannoverből és Hollandiából; kék a franciáknak és szövetségeseiknek; fekete a poroszoknak és szász szövetségeseiknek; zöld az oroszoknak és svéd szövetségeseiknek, valamint a sárga a spanyoloknak. Minden hadosztálylapkának van egy friss (elülső oldal) és egy legyengült (hátsó oldal) értéke. Ez utóbbi oldalt onnan lehet felismerni, hogy vízszintes sávokra van osztva és a számok pirossal szerepelnek rajta. A hadosztálylapkák menetelés és csaták hatására kerülhetnek legyengült állapotba. A hadosztálylapkák a parancsnokukon és nemzetiségükön kívül három értékkel rendelkeznek: A harcértékkel (1-8), ami a parancsnok és csapata katonai teljesítőképességét jelöli, a mozgásérték (1-4) jelöli mennyit mozoghat az adott egység a térképen és a parancsnokérték (1-8), ami azt mutatja, hogy mennyi hadosztályt tud vezetni a parancsnok, beleértve a sajátját is, amennyiben hadsereg parancsnokának jelölik ki. Több olyan hadosztály van, amely csak különleges feltételek teljesülése mellett kerülhet játékba, melyekre a lapkán egy szó emlékeztet. Többnyire az ilyen lapkák játékba hozásához a játékosoknak egy adott államot vagy szövetséges nagyhatalmat kell irányítania. Példa: Wrede a koalíciót irányító játékos oldalán csak akkor jöhet játékba, ha Ausztriát és Bajorországot is ő irányítja. 3/36

A szövetséges hadásztálylapkák hátterének színe megegyezik egy nagyhatalom színével, de a hadosztálylapkán szerepel a szövetséges ország neve. A hadosztálylapka akkor kerülhet játékba, amikor a játékos irányítja mind a nagyhatalmat, mind a szövetséges országot. Amint akár a nagyhatalom, akár a szövetséges ország kikerül irányítása alól, a hadosztálylapkát le kell venni a térképről. Példa: Károly János (Charles John) az a játékos hozthatja játékba, aki egyaránt irányítja Oroszországot és Svédországot. Amennyiben akár Oroszországot, akár Svédországot elveszíti, Károly Jánost le kell vennie a térképről. Megjegyzendő, hogy Károly János és Bernadotte egyszerre a térképen lehetnek, noha valójában ez egyazon személy. Alkalmasint akkor is le kell venni francia vagy angol szövetségeseket a térképről, ha a Franciaország, illetve Anglia által irányított szövetséges országok száma a szükséges mennyiség alá csökken (lásd a 2. segédlap, utánpótlási táblázat). A hadosztálylapokat nyomban az azt kiváltó esemény után (általában a diplomáciai vagy a kapitulációs fázisban) el kell távolítani. Példa: Ha Franciaországnak 6 szövetséges hadosztálya van, de csak 11 szövetséges országot irányít, egy szövetséges hadosztálylapkát el kell távolítania. Bizonyos események is játékba hozhatnak hadosztályokat. Ha egy hadosztály e szabály hatására került játékba, akkor ettől fogva a játékban marad, mindaddig, amíg "rendesen" el nem kell távolítani. Ezek az események a következők: Öt osztrák hadosztály jön játékba, ha a Radetzky kártyát valaki kijátssza. Ezek a hadosztályok a tartalékba kerülnek. Ugyanez vonatkozik 6 porosz hadosztályra, ha a Stein kártya kerül kijátszásra (a hadosztályok itt is a tartalékba kerülnek). 4 spanyol hadosztálylapka kapható, mihelyst Spanyolországban felkelés tör ki (egy Aufruhr kártya kijátszásának hatására.) Megjegyzés: Gyártás közben véletlenül lázadás -t (Insurrection) nyomtattak egyes lapkákra. 9 orosz hadosztály tehető fel, mihelyst Oroszországot invázió fenyegeti. A nyomtatás során az invázió -t (Invasion) elnézték. Invázió akkor áll fenn, ha legalább egy ellenséges egység orosz területre lépett. Minden egység, amely nincs a tálán, de még játékba kerülhet, a tartalékban található. Ezeket a lapkákat a tábla mellett érdemes tárolni. 2.2.2 A játékmenet- és hadjáratjelző A játékmenet-jelző jelöli, hogy mely évben járunk (1805-1815), a hadjáratjelző pedig azt, hogy a játékos a hadjárat mely fordulójában jön (lásd az előző képet, vagy 10.1) 2.2.3 A szövetségjelző A diplomáciai viszony-jelző jelöli, hogy az egyes országoknak milyen a beállítottsága (kivéve Nagy-Britanniát és Franciaországot). A nagyhatalmaknál ezeket a főváros-területre helyezzük (lásd 3.3). Franciaország és Nagy- Britannia sohasem változtatják diplomáciai viszonyukat. 4/36

2.2.4 Nelson-, Stein- és Radetzky-lapka Ha a Nelson, Stein illetve Radetzky kártya kijátszásra kerül, a megfelelő lapkát emlékeztetőül a tábla hozzá tartozó négyzetére helyezzük. E jelzőknek nincs más funkciójuk 2.3 A kártyák Az 1805-1815: Napóleon kora 55 darab kártyát tartalmaz, amelyeket mindkét játékos használhat. Minden kártyán megtalálható, hogy mely fázisban (vagy fázisokban) használható, és milyen hatása van a játékra. A legtöbb kártyaszöveg önmagában értelmezhető. A hadjáratfüzetben (a 19.0 pontban) található egy lista a kártyákról példákkal és megjegyzésekkel. Némely kártyát soron kívül is ki lehet játszani, például a francia játékos kijátszhatja a Zaudernt, habár az a koalíciós játékos hadjárat fordulójára vonatkozik. 2.4 Segédlap Az 1805-1815: Napóleon kora tartalmaz két segédlapot, melyek a legszükségesebb táblázatokat tartalmazzák, és melyeket sosem árt karnyújtásnyi távolságon belül tudni. 2.5 Hadjáratfüzet A hadjáratfüzetben található a három hadjárat (a kezdeti felállással). Ezen kívül kiegészítő szabályokat és a kártyalistát olvashatjuk benne. 2.6 Kockák Az 1805-1815: Napóleon kora tartalmaz két kockát, mindkét játékosnak egyet. Ezekre a játék során többször is szükség lesz. 2.7 Rövidítések A következő rövidítéseket használjuk: Német Angol Magyarul BW BR Mozgásérték FA FA Francia szövetségesek FF FD Francia fennhatóság alatt levő terület KM CM Koalíciótag LA IC Rebellis terület NL NC Semleges terület TBM TBM Döntetlen-módosító 3.0 A diplomácia 5/36

3.1 Európa Napóleon korában Az 1805-1815: Napóleon korában a térkép hat nagyhatalomra és tizenhárom kisállamra van felosztva. A nagyhatalmak: Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztria, Poroszország, Oroszország és Spanyolország. A kisállamok: Bajorország, Dánia, Itália, Hannover, Hollandia, Nápolyi Királyság, a Pápai ÁllamVatikán, Pomeránia, Portugália, Svédország, Svájc, Vesztfália és Württemberg. Nagy-Britannia kivételével minden nagyhatalom hat vagy több területből áll, míg a kisállamok csak egy területből. 3.2 Leválasztható területek Az 1805-ös hadjáratnál Tirol és Dalmácia Ausztria részei, Lengyelország és Szászország pedig Poroszországhoz tartozik. Ezt a négy területet a francia játékos leválaszthatja és francia fennhatóság alá tartozókká teheti, a Territoriale Zugeständnisse kártya kijátszásával. Viszont mihelyst az eredeti tulajdonosuk visszahódítja őket, ismét hozzá tartozóknak fognak minősülni (lásd 13.1). Tirolban automatikusan felkelés tör ki, mihelyst Ausztria a koalíció tagjává válik, vagy ott is felkelés tör ki. A szerző megjegyzése: Szászország akkoriban nem volt Poroszország része, de porosz befolyás alatt állt, s egyszerűbb volt leválasztható területként Poroszországhoz csatolni, mint megoldani, hogy semleges területként kezdjen, de háború esetén a poroszok mellett álljon. Szintén az egyszerűség miatt Lengyelország (avagy a Varsói Nagyhercegség) csak egyetlen, Poroszországhoz tartozó és onnét leválasztható területből áll (Mazóvia), és Nyugat-Galícia nem tartozik hozzá. 3.3 A diplomácia viszonyok Minden ország Nagy-Britannia és Franciaország kivételével a következőkhöz tartozhat: - Koalíciótag (a koalíció irányítása alatt) - Rebellis terület (részlegesen a koalíció irányítása alatt) - Semleges (nem irányítja senki) - Francia szövetséges (francia irányítás alatt) - Francia fennhatóság alatt (francia irányítás) Megjegyzés: Az irányítás ebben a játékban a diplomáciai és politikai befolyásra vonatkozik. A katonai megszállás ehhez nem elegendő. A diplomáciai viszonyok mindig teljes országokra vonatkoznak. Ily módon a nagyhatalmak egyes területeinek még akkor sem lehet más a diplomáciai viszonya, ha ellenséges csapatok szállták meg. Ez a szabály nem vonatkozik a leválasztható területekre (lásd 3.2). 3.3.1 Koalíciótagok (KT) A koalíciótagok a koalíciót támogatják hadosztálylapkákkal és kártyákkal. A francia játékos katonai erő vagy diplomácia útján megpróbálhatja megváltoztatni a viszonyokat. Persze azok a koalíciótagok, amelyeken előzőleg felkelés tört ki, a játék hátralevő részében nem tartanak fenn diplomáciai kapcsolatot a franciákkal. 6/36

Egy ország koalíciótaggá válhat kártya hatására (lásd Talleyrand, Metternich, Alexander I, Pitt, Englisches Gold), sikeres lázadással (7.2), vagy katonai hódítás következtében is (13.1). Mindhárom hadjárat úgy indul, hogy bizonyos országok már a koalíció tagjai. 3.3.2 Rebellis területek (RT) Ezek a területek a koalíciós játékosnak adnak hadosztályokat, de ezeket csak arra lehet felhasználni, hogy felszabadítsák a hazájukat a francia fennhatóság vagy megszállás alól. Ezáltal a koalíciós játékos kevesebb kártyát kap tőlük. A francia játékos nem használhat diplomáciát, hogy megváltoztassa a viszonyait egy olyan területnek, amelyen felkelés van vagy volt tehát akkor sem, ha a felkelés már véget ért. Természetesen francia fennhatóság alá hajthatja, ha megszállja (amennyiben pillanatnyilag felkelés van, lásd 7.1) vagy kapitulációra bírja (ha előzőleg felkelés volt, lásd 13.0). Felkelést megfelelő kártya (Aufruhr) kijátszásával lehet indítani a francia fennhatóság alatti területeken, vagy olyan országokban, amelyeket a franciák vagy szövetségeseik elfoglaltak. Az 1809-es és 1813-as hadjáratok úgy indulnak, hogy bizonyos országok már rebellis területek. 3.3.3 Semleges területek (ST) Ezeket az országokat egyik fél sem irányítja, tehát nem adnak se hadosztályokat, se kártyákat. Viszonyt mindkét oldal használhat diplomáciát és katonai erőt, hogy a viszonyokat átrendezze. Ha a semlegesség sérül, akkor rendszerint vagy koalíciótag, vagy francia szövetséges válik az országból (lásd 11.5). Bár akad néhány speciális eset, amikor a semleges országok kapitulációjuk után valamely oldal által megszállva maradnak (13.2). Ország semlegessé tehető kártyával (pl. Napoleon I, Talleyrand, Metternich, Alexander I, Pitt és Englisches Gold), vagy katonai hódítással (13.2). Az 1805-ös és 1809-es hadjáratok úgy indulnak, hogy bizonyos országok semlegesek. 3.3.4 Francia szövetséges (FSZ) Eme országok a francia játékost támogatják hadosztályokkal és kártyákkal. A koalíciós játékos diplomácia és katonai erő segítségével változtathatja meg a diplomáciai viszonyt. Egy ország francia szövetségessé tehető kártyával (pl. Napoleon I, Talleyrand, Metternich, Alexander I és Coup d'etat), vagy katonai hódítással (13.1). Mindhárom hadjárat úgy indul, hogy bizonyos országok már francia szövetségesek. 3.3.5 Francia fennhatóság (FF) Ezek a területek is a franciákat támogatják egységekkel és kártyákkal, valamint a koalíciót irányító játékos diplomáciai próbálkozásaira is érzéketlenek maradnak. Viszont a játékos képes lehet felkelést szítani eme területeken. Francia fennhatóság létrehozható kártyával (pl. Napoleonische Dynastie, Joseph és Territoriale Zugeständnisse) vagy felkelés leverésével (7.1). Mindhárom hadjárat úgy indul, hogy bizonyos területek francia fennhatóság alatt vannak. 7/36

3.3.6 Nagy-Britannia A koalíciós játékost látja el hadosztályokkal és kártyákkal, mindig a koalíció tagja. Immúnis a francia diplomáciára, és Royal Navynak hála, megszállhatatlan. 3.3.7 Franciaország Franciaország hadosztályok tömkelegével és kártyákkal látja el a francia játékost. Mindig a francia játékos irányítása alatt áll, immúnis a koalíció diplomáciájára és sohasem válhat belőle rebellis terület, viszont katonailag megszállható. 4.0 Seregek elrendezése 4.1 Hadosztálylapkák és a hadsereg Az 1805-1815: Napóleon korában a hadosztálylapkák a parancsnokot és kb. negyvenezer katonát jelképeznek. Egy játékosnak az azonos területen állomásozó vagy együtt mozgó hadosztályait egy hadsereggé kell összerendezni. A hadsereg összetételét csak az a játékos nézheti meg, akihez tartozik. Kivételt képez a csata, amikor a másik játékos is vethet egy pillantást a sereg egyes hadosztálylapkáira. Nincs semmiféle megszorítás arra vonatkozólag, hogy mennyi hadosztálylapka tartózkodhat egy időben egy területen, de az együtt mozgó illetőleg egy csatában résztvevő hadosztályok száma sosem haladhatja meg a hadvezérként kinevezett hadosztály parancsnokértékét. A fennmaradó egységeket mozgásnál hátra kell hagyni, illetőleg nem harcolhatnak együtt a többiekkel. 4.2 A hadvezér Mindig a legnagyobb parancsnokértékkel rendelkező hadosztálylapkából lesz az adott területen állomásozó egységek hadvezére. Ez a lapka kerül a kupaccá rendezett hadosztálylapkák tetejére. Azonos parancsnokértéknél az irányító játékos döntheti el, hogy mely hadosztályt szeretné parancsnoknak. 5.0 Játékmenet Az 1805-1815: Napóleon korában az egyes körök egy valós évnek felelnek meg. Minden körben ugyanazok a fázisok kerülnek sorra ugyanabban a sorrendben. Ezeket a következőkben részletezzük. Kivétel: A hadjárat első köre a hadjárat fázissal kezdődik (lásd 16.0) - Diplomácia fázis: A játékosok kártyákat játszhatnak ki, hogy megváltoztassák az egyes országok diplomáciai viszonyait. - Felkelés fázis: Eldől, hogy a fennálló felkelések folytatódnak-e, illetőleg más országok is rebellissé válnak-e. - Stratégiai fázis: Ha szükséges, a már elhasznált kártyákat a még meglevőkhöz keverik, és új kártyák kerülnek kiosztásra. - Erősítés fázis: A táblára kerülnek az erősítések. A legyengült hadosztályok visszaerősödnek; hadifoglyok kiszolgáltatása. 8/36

- Hadjárat fázis: A seregek mozognak és csatáznak. - Kapituláció fázis: Itt kerül megállapításra, hogy egy ország kapitulál-e. - Téli veszteség fázis: A téli veszteségek lekerülnek a tábláról. - Győzelem fázis: Annak meghatározása, hogy valamely oldal nyert-e. 6.0 Diplomácia fázis A Friedgespräche kártya kivételével csak olyan kártyákat lehet ebben a fázisban kijátszani, amelyek az országok diplomáciai viszonyait befolyásolják (például Napoleon I, Pitt ) 6.1 Sorrend A játékosok felváltva játszhatnak ki diplomácia kártyákat. 1806-tól 1810-ig a francia játékos dönti el, hogy ő akar-e elsőnek lapot kijátszani, 1811-től 1815-ig pedig a koalíciót vezető játékos. Ha egy játékos passzol (nem akar további lapokat kijátszani), később nem változtathatja meg eme döntését. 6.2 Diplomáciai akciók Először az összes lap kijátszásra kerül, hatásuk csak ezután fog érvényesülni. Előfordulhat, hogy mindkét játékos ugyanazt az országot választja egy akció célpontjául. Ekkor mindkét kártya érvénytelenedik, nem fejtik ki hatásukat. Azonban egy játékos nem játszhat ki két kártyát egyazon országra, hogy így francia szövetségesből mindjárt koalíciótaggá tegye, vagy megfordítva. A francia játékos által kijátszott lapok sohasem célozhatják - Nagy-Britanniát - Rebellis területeket - Olyan semleges területet, melyet koalíciós hadosztályok tartanak megszállva A koalíciót irányító játékos lapjai nem célozhatják - Franciaországot - Francia fennhatóság alatt álló területeket - Olyan semleges területeket, melyeket francia irányítású hadosztályok tartanak megszállva 6.3 Hatások A diplomáciai viszonyt jelző lapkát szükség esetén cserélni kell. Ha egy ország legyen nagyhatalom vagy kisállam egy diplomáciai akciónak köszönhetően semlegessé válik, az összes hadosztályát le kell venni a tábláról és a tartalékba tenni. Az országban lévő idegen hadosztályok fennmaradnak, de a továbbiak során figyelni kell a semlegesség szabályt (11.5). Amennyiben egy ország egy akció eredményeképpen feladja semlegességét, és valamelyik oldalhoz csatlakozik, az erősítés-szabálynak megfelelően (9.2 és 9.4) azonnal fel kell tennie a hazai csapatait. 9/36

7.0 Felkelés fázis Következőnek azt állapítják meg a játékosok, hogy mely felkeléseket verték le és melyek voltak sikeresek. Végül a koalíciós játékos új felkeléseket szíthat. 7.1 Levert felkelések A levert felkelés eredményeként az országból francia fennhatóság alatt álló terület lesz. Ehhez az ország minden területén francia vagy francia szövetséges hadosztályoknak kell állomásozni. A felkelés lapka a táblán marad emlékeztetőül, hogy az adott országban már volt felkelés. Természetesen egy francia fennhatóság lapka is mellé kerül. 7.2 Sikeres felkelés Egy rebellis terület koalíciótaggá válik, amennyiben már nincs több francia irányítás alatt álló hadosztály a területén. A felkelés lapka a térképen marad jelezve, hogy az országban mát volt felkelés, de egy koalíciótag lapka is mellé kerül. 7.3 Új felkelés A koalíciós játékos egy Aufruhr kártya kijátszásával felkelést szíthat egy francia fennhatóság alatt álló vagy semleges területen, feltéve, hogy ez utóbit francia vagy francia szövetséges csapatok tartják megszállva (13.2). Választhat olyan országot is célpontnak, ahol éppen elbukott egy felkelés. A koalíciós játékos annyi felkelést szíthat, ahány Aufruhr van nála (így, ha nála van mindkét Aufruhr és mindkét Napolenica, akkor akár négy felkelést is szíthat egyszerre.) Amennyiben Tirol francia fennhatóság alá tartozik, automatikusan felkelés tör ki rajta, amint Ausztria a koalíció tagjává válik, vagy rebellis területté válik. Innentől Tirolt éppúgy kell kezelni, mint bármelyik rebellis területet - kivéve, hogy le kell vennie róla a felkeléslapkát, amennyiben visszakerül Ausztriához (3.2) Egy olyan területen, amelyen éppen felkelés tört ki, leesik a francia fennhatóság vagy semlegesség lapka és helyette egy rebellis terület lapka kerül rá. A frissiben rebellissé vált terület összes saját területén kívül eső egysége leesik a tábláról, és a tartalékba kerül. Minden terület, amelyen már volt lázadás, a játék végéig immúnis marad a francia diplomáciai akciókra. Ebből kifolyólag a rebellis terület lapkákat sosem távolítjuk el a térképről, emlékeztetőül mindig fennmaradnak az országon, bárhogy is változott időközben az adott terület diplomáciai viszonya. 8.0 Stratégia fázis A stratégia fázisban mindkét játékos új lapokat kap. A kártyamaximum 10 lap. A játékosoknak el kell dobniuk minden lapjukat, azokat már nem lehetséges kijtszani Ha az előző kör során egy nagyhatalom kapitulált vagy a kártyapakliban kevesebb, mint 20 lap maradt, bele kell keverni a már eldobott lapokat. 10/36

Azt hogy mennyi kártyát húz a játékos, az általa irányított országok határozzák meg - de legfeljebb 10-et. A pontos mennyiség az 1. segédlap stratégiai táblázatáról olvasható le. Megjegyzés: A koalíciót irányító játékos egy lappal kevesebbet húz minden rebellis nagyhatalomért, és egyáltalán nem húz lapot a felkelő kisállamokért. Példa: Nagy-Britannia, Oroszország és 4 kisállam koalíciótag, illetőleg Spanyolország rebellis terület. A koalíciós játékos 9 lapot húzhat (4 Nagy-Britanniáért, +3 Oroszországért, +1 Spanyolországért, +1 a kisállamokért). A kártyákat a rajtuk jelzett fázisban lehet kijátszani. Ha kétséges, hogy ki játszhat ki először kártyát (amennyiben mindkét játékos ugyanakkor szeretne kártyát letenni) 1805-től 1810-ig a francia, utána a koalíciós játékos dönti el, ki játssza ki előbb a kártyáját. Megjegyzés: A felhúzott kártyákat akár azonnal is lehetséges - sőt, tanácsos kijátszani, ha a stratégia fázisban használható. Különleges szabály: Ha a francia játékos bármikor eldobni kényszerül a Nelson kártyát, a koalíciót irányító játékos eldobhat egy tetszőleges lapot a kezéből, hogy felvehesse a Nelson kártyát. Amikor a koalíciós játékos először kijátssza a Nelson kártyát, a Nelson lapkát a táblán a megfelelő négyzetre kell tenni. Innentől kezdve (a játék végéig) aktív a Királyi Hadiflotta, ami a koalíciónak ad előnyöket (9.5, 11.2 és 13.2). A Nelson kártyát a koalíciós játékosnak nem kell ismét kijátszania. 9.0 Erősítés fázis Az erősítés fázisban a játékosok a tartalékból kiválogatják a rendelkezésükre álló hadosztálylapkákat, és a táblára helyezik őket erősítésként. 9.1 Sorrend 1806-tól 1810-ig a francia, utána a koalíciós játékos dönt, hogy elsőnek vagy másodikként akar-e erősítést feltenni. 9.2 Erősítés A játékosok az általuk irányított területekért kapnak erősítést. A rebellis nagyhatalmak a koalíciót irányító játékosnak szolgáltatnak erősítést. Az erősítés két megszorításnak van alárendelve; ezekhez kérjük, vessen egy pillantást az erősítés táblázatra az egyes számú segédlapon. A mozgósíthatóság-limit határozza meg, hogy egy adott országnak egy időben maximum hány egysége lehet a táblán. A toborzás-limit pedig azt határozza meg, hogy egy fázisban egy adott ország maximum hány hadosztálylapkát tud kiállítani erősítésként, feltéve, hogy a játékos nem lépi túl a mozgósíthatóság-limitet. Az oroszok, poroszok és osztrákok szövetségesei (Wrede, Szász-Weimar és Károly János) beleszámítanak saját limitjükbe; azonban Franciaország és Nagy-Britannia esetében külön limit vonatkozik a saját, és külön a szövetséges hadosztálylapkákra. Példa: Az erősítés fázis kezdetén Franciaországnak 5 hazai és egy kisállamból származó hadosztálya van a táblán. Franciaországnak összesen 12 szövetséges és fennhatósága alatt álló területe van. Ily módon pluszba 5 hazai és 4 (12 osztva 3-mal) kisállamokból származó hadosztályt állíthat ki. 11/36

Megjegyzés: A franciáknál a nagyhatalmakból származó hadosztályokra vonatkozó mozgósíthatósági és toborzási megszorítások egyaránt jelzik Napóleon bizalmatlanságát szövetségesei iránt és azok lelkesedésének hiányát aziránt, hogy Napóleon ágyútöltelékei legyenek a csatatéren. Az erősítéshez csak a tartalékban rendelkezésre álló hadosztálylapkák vehetőek igénybe. Az erősítés során kiállított hadosztályok mind "frissek", azok is, amelyek "legyengültként" kerültek le a térképről. 9.3 Felkelő hadosztályok A felkelő hadosztályokat csak saját országukba lehet feltenni, és nem mozgathatóak semmilyen módon egy mezőnél távolabb hazájuk határaitól. Kivétel: Az elcsatolt területek továbbra is hazai területnek számítanak. Például az 1813-as hadjáratban a felkelő porosz hadosztályok harcolhatnak Szászországban akkor is, amikor az el van csatolva Poroszországtól. Ha egy felkelő hadosztálynak több mint egy tartománnyal messzebb kell visszavonulnia hazájától (más lehetőség hiányában), a hadosztály a hadifoglyok négyzetére kerül. 9.4 Toborzás Minden erősítést a hazájába kell felhelyezni olyan területekre, melyeken nem állomásozik ellenséges hadosztály. Tehát vagy üres területre tehetőek, vagy egy már létező sereghez csatolhatóak. Ha egy országnak nincs olyan területe, ahol nincs ellenséges hadosztály, az ország nem toborozhat. Egy megerősített vagy frissen összeállt seregnél azonnal meg kell határozni a vezért (11.0). Példa: Bagration csak egy ellenségmentes orosz, Charles-John csak egy ellenségmentes svéd területre tehető fel (feltéve, hogy Oroszország és Svédország is a koalíciós játékos irányítása alatt áll). Kivétel: Azok a hadosztályok, amelyek Franciaországot tekintik hazájuknak, feltehetőek olyan ellenségmentes rebellis területre, amely egy szintén ellenségmentes francia irányítás alatt álló terület mellett található. Kivétel: Semlegesség megsértése (11.5) után azonnal lehet toborozni. 9.5 Nelson Miután a koalíciós játékos kijátszotta a Nelson kártyát (amit a Nelson lapka táblára való helyezésével jelzünk), a továbbiak során mindig feltehet egy koalíciós egységet egy partvidékre, ami vagy ellenségmentes, vagy az ő irányítása alatt áll. 9.6 Legyengült hadosztályok erősítése Bármely játékos eldobhat akárhány lapot a kezéből és visszaforgathatja legyengült egységeit az erősebb oldalukra. Egy hadsereghez egy kártya szükséges (tehát nem hadosztályonként egy). 9.7 Hadifoglyok kiadása Az erősítés fázis végén minden hadifogolyok négyzeten levő hadosztály visszakerül a tartalékba. 9.8 Nincs szabad csere Nincs lehetőség a táblán levő egységeket a tartalékban levő egységekre lecserélni. 12/36

10.0 Hadjárat fázis általában A hadjárat fázisban mozgathatják a játékosok egységeiket és ekkor játszódnak le a csaták. 10.1 Sorrend 1806-tól 1810-ig a francia, utána a koalíciós játékos dönt, hogy elsőnek vagy másodikként kerül-e sorra a hadjárat fázisban. Ha egyszer a sorrend eldőlt, az összes hadjárat fázisban ugyanaz marad, tehát minden körben ugyanaz a játékos fogja kezdeni. A hadjárat-jelzőt a fázis során a táblán levő hadjáratforduló-mutatón mozgatjuk. 10.2 Egy hadjárat vége Egy hadjárat fázis hat hadjáratfordulót foglal magába, minden két hónapban egyet (kivéve a hadjárat első fordulója során). Az ötödik és hatodik fordulók a téli fordulók. Ezeket a táblán más színnel jelöltük. Megjegyzés: A második téli forduló a valóságban a következő év januárját és februárját szimulálja. 10.3 Béketárgyalások A Friedgespräche kártya, amit ahhoz, hogy ki tudja fejteni hatását, a hadjárat fázis valamely fordulójának elején kell kijátszani, lerövidítheti két hónappal a hadjárat fázist. Hatását semmiképp nem fejtheti ki a következő körben (tehát hiába játsszák ki a hatodik forduló elején, a következő kör hadjárat fázisának első fordulójára semmilyen hatása nem lesz). 10.4 Téli pihenő A Winterquartiere kártya, amit egy hadjáratforduló elején kell kijátszani, hogy kifejtse a hatását, lerövidítheti egy vagy két téli hónappal a hadjárat fázist. 11.0 Hadjárat fázis mozgás A hadosztályok mozgatása sosem kötelező. Megjegyzés: Valószínűtlen, hogy egy játékos minden hadjáratfordulóban ugyanazt a sereget mozgatná, mivel ez kártyába kerül (lásd lentebb). Ráadásul a csaták és menetelés okozta gyengülések akár a következő évig tartó pihenőt is kicsikarhatnak. Alapesetben egy játékos egy hadjárat fordulóban csak egy sereget mozgathat. Amennyiben egy Großer Feldzug kártya kerül kijátszásra, egy játékos akár három sereggel is vonulhat egy hadjáratfordulón belül. Ámde egyetlen hadosztálylapkát sem lehet egynél többször mozgatni ebben az esetben. Ez a kártya csak akkor játszható ki, ha a játékos még egy sereggel sem mozgott ebben a fordulóban. Kártya eldobásával (lásd lentebb) ez három különböző mozgásnak minősül. A kártya kijátszása után a játékosnak annyi kártyát kell még eldobnia, ahány sereggel mozog. A játékos mozgathat teljes sereget, vagy lehasíthat egyes hadosztályokat és új sereget képezve mozoghat velük. Semmiképp sem mozoghatnak a játékosok olyan sereggel, amelyben több hadosztály található, mint amennyit a 13/36

hadvezér parancsnokértéke megenged. Az adott területen állomásozó felesleges hadosztályokat hátra kell hagyni. Egy mozgásban levő hadsereg útja során bővülhet baráti hadosztályokkal, vagy hagyhat hátra ilyeneket, egészen addig, míg a parancsnok ugyanaz marad és a mozgás nem haladja meg a parancsnok mozgásértékét. Egy mozgásban lévő sereg nem mozoghat tovább, amennyiben olyan hadosztállyal bővül, amelynek parancsnokértéke magasabb, mint a hadsereg vezérének parancsnokértéke; azonban ugyanez a hadsereg átvonulhat ezen a területen, amennyiben nem olvasztja magába ezt a bizonyos hadosztályt. A másik játékosnak eközben lehetősége nyílik saját seregeket mozgatni reakcióként, hogy elmeneküljön egy csata elől vagy beavatkozzon az ellenséges sereg mozgásába (11.3 és 11.4). A mozgásnak két típusa van: Szárazföldi mozgás két határos terület esetén (11.1), illetőleg tengeri mozgás két partvidék között (11.2). Minden sereg-mozgatásnál, és minden közbeavatkozásnál kivéve az első mozgást és első közbeavatkozást egy hadjárat fázison belül, tekintet nélkül arra, hogy ez a fázison belül hányadik fordulóban történik a játékosnak el kell dobnia egy kártyát (az ellenfélnek meg kell mutatni az eldobott lapot). A csata előli kitérésre és a visszavonulásra nem vonatkozik ez a szabály. Großer Feldzug kijátszásakor minden mozgatott hadseregért el kell dobni egy kártyát - illetve eggyel kevesebbet, amennyiben egyben ez a fordulóban az első seregmozgatás. A játékosnak azonnal be kell fejeznie a mozgását egy hadsereggel, amint kimerítette mozgási lehetőségeit (11.1) vagy ellenség által megszállt területre lépett. Ha csata következik, azonnal le kell bonyolítani. Kivétel: Ha Großer Feldzug kártyát játszottak ki. Ebben az esetben a csaták mindig csak a mozgások, menekülések és közbeavatkozások befejezése után zajlanak le. Großer Feldzug esetén egy védekező hadsereget egyidőben több hadsereg is támadhat. Azoban ilyenkor a legmagasabb parancsnokértékű vezértől függ, hogy ténylegesen hány hadosztály vesz részt a csatában. Ha például három, 4-4 hadosztályból álló francia hadsereg támad, és az egyik vezére Napóleon (8-as parancsnokérték), legfeljebb nyolc francia hadosztály vehet részt a csatában. 11.1 Szárazföldi mozgás Minden sereg képes szárazföldön mozogni. Szárazföldi mozgás egy területről egy vele határosra átmozogni. Két szomszédos terület közötti mozgást nevezünk szárazföldi mozgásnak. Az engedélyezett mozgásmennyiség, vagyis azon területek maximális száma, melyen egy sereg áthaladhat, megegyezik a hadvezér mozgásértékével, az alábbi módosítókkal: -1 télen -1 ha a mozgással csatát kezdeményez (akkor is, ha az ellenség menekül (11.3), de közbeavatkozás esetén nem (11.4). -1 Schlamm áldozataként +1 Gewaltmarsch kijátszásakor A módosítók összeadódnak. Nem csökken a mozgáspont, amennyiben közbeavatkozásból támad csata, vagy mert a semlegesség megsértése miatt ellenséges sereg jelent meg ott, ahová bemozgott a hadsereg - vagyis akkor, ha a mozgásban lévő hadsereg nem akart csatázni. 14/36

Amennyiben egy sereg bármily okból nem használja ki a maximális mozgásértékét egy hadjáratfordulóban, a fennmaradó mozgáspontok elvesznek. 11.1.1 Különleges esetek - Szárazföldi mozgás Svédország és Livónia között lehetséges téli hadjáratfordulókban. Ilyenkor a Balti-tenger külön területnek számít. - A francia játékos csak akkor mozoghat Svédország és Dánia között szárazföldi mozgásként, ha se Dánia, se Svédország nem koalíciótag. A koalíciós játékos mindig mozoghat szárazföldi mozgásként Svédország és Dánia között. 11.1.2 Menetelés miatti veszteségek Azok a hadseregek, melyek - 4 területet mozogtak, - 3 legalább 3 területet mozogtak és támadtak, - mozgására Gewaltmarsch kártyát játszottak ki, - mocsár- vagy hegyvidéken mozogtak, illetőleg visszavonultak (csata előtt vagy után) vagy ilyen területen akarnak beavatkozni az ellenséges sereg mozgásába, - téli hadjáratfordulóban mozognak, beavatkoznak vagy visszavonulnak (csata előtt vagy után), valószínűleg veszteségeket szenvednek. Ezen kívül minden hadosztálynak a mozgások végén át kell fordulni a legyengült oldalára. Közbeavatkozás vagy menekülés során kijátszott Gewaltmarsch nem számít e szempontból. Ha egy hadsereg elhagy egy hadosztályt, de azután, hogy a veszteségokok bármelyike már bekövetkezett, a hadosztály legyengül, és a dobásnál ezt a hadosztályt is figyelembe kell venni. Hasonlóképpen, ha egy hadsereg azután egyesít magába egy hadosztályt, hogy a veszteségok bekövetkezett, ez a hadosztály nem gyengül le, és a dobásnál ez a hadosztály nem vehető figyelembe. Természetesen amennyiben a csatlakozás után egy veszteségok bekövetezett, ez a hadosztály is legyengül, és a dobásnál figyelembe kell venni. A "figyelembe vétel" azt jelenti, hogy a hadsereg méretébe ez a hadosztály is beleszámít. A fenti esetek mindegyikéért dobni kell egy kockával és a legalacsonyabb dobást figyelembe véve megnézni az eredményt a menetelés közbeni veszteségek táblázaton a kettes számú segédlapon, hogy az esetleges veszteségeket meghatározhassuk. A megmaradt egységek mind legyengülnek - még a csaták előtt. A tél miatt adódó veszteségek permanensek (a leesett hadosztálylapkák véglegesen kikerülnek a játékból. Ez alól csak a Veteranen kártya kijátszása képez kivételt.) A többi menetelés okozta veszteség ideiglenes, tehát az esetleges veszteségek a foglyul ejtett négyzetre kerülnek. Elsődlegesen azokat a hadosztálylapkákat kell levenni, amelyek már a mozgás kezdetekor is gyengült állapotban voltak. Példa: Blücher három hadosztályból álló serege négy területnyit mozog és rátámad a franciákra. Ezek miatt kétszer kell dobnia. A játékos egy kettest és egy hatost dob. A kisebb dobást kell figyelembe venni (kettő), és a menetelés közbeni veszteségek táblázatban összevetni a sereg méretével (három). A táblázat adott rovatában 15/36

egy egyes látható, ami azt jelenti, hogy egy porosz hadosztály lesz a veszteség. Blücher megmaradt két hadosztálya pedig legyengült állapotba kerül, még azelőtt, hogy összecsapna a franciákkal. Megjegyzés: Tehát, aki teljesen ki akarja küszöbölni a menetelés okozta veszteségeket, annak a nem téli fordulókban lehet csak kínosan lassan mozognia. Tehát csak úgy küszöbölhető ki teljesen a menetelési veszteség, hogy a játékos nem mozog télen, és máskor is csak lassan. Viszont ha valaki gyorsan akarja mozgatni a csapatait, akkor számolnia kell a veszteséggel. 11.2 Tengeri mozgás Amennyiben valaki már kijátszotta a Nelson kártyát, akkor a koalíciós játékos szárazföldi mozgása helyett egy hadosztályát az egyik partvidékről egy másikra mozgathatja. Az erősítéssel ellentétben a célterületnek nem szükséges se ellenségmentesnek, se saját területnek lennie. Viszont a partraszállással támadó hadosztályok hátrányt szenvednek a csatában (12.2) Megjegyzés: A Fekete-tenger melletti területek nem alkalmasak tengeri mozgásra. A francia játékos sosem mozgathat egységeket tengeren. Megjegyzés: A téli fordulók során nem lehetséges tengeri mozgás a Balti-tengeren - sem oda be, sem onnét ki, sem azon belül (Dániától Livóniáig). Dániából nem-balti partvidékre lehetséges tengeri mozgás. 11.3 Menekülés Amennyiben egy sereg olyan területre mozog, melyen ellenséges csapatok állomásoznak, akkor az ellenfél ha szeretne visszavonulhat egy ellenségmentes, szomszédos területre (kivéve azt a területet, amelyikről a mozgásban lévő sereg érkezett), hogy meneküljön a csata elől. Ez viszont csak abban az esetben megengedett, ha a seregnek, ami ki akar térni, legalább akkora a mozgásértéke, mint a támadó seregé. Ha a mozgásban lévő hadsereg mozgása során már bekövetkezett egy veszteségok, akkor a legyengült oldal mozgásértékével kell számolni. Ha valaki már kijátszotta a Nelson kártyát, fordulónként egyszer egy koalíciós hadosztály visszavonulhat tengeri mozgással egy ellenségmentes hazai területre. Nem lehet visszavonulni, ha az adott területen már eddig is tartózkodott ellenséges hadosztály. Amennyiben játékban van egy Großer Feldzug kártya, nem lehet kivárni a visszavonulás előtt, hogy az ellenfél csak egy, esetleg több sereget is az adott területre szándékozik-e mozgatni. Amennyiben a visszavonuló játékos hátrahagy egy vagy több hadosztályt, akkor a támadó seregnek be kell fejeznie a mozgást, és csatára kerül sor; egyébként pedig, ha még van mozgáspontja, megállhat, követheti a visszavonuló sereget, vagy másfelé is folytathatja mozgását. Ha egy visszavonulóban levő sereget követnek, az ismét menekülhet, ha akar (a teljes sereggel vagy egy részével), egészen addig, míg nem lépi túl a mozgásértékét. Példa: Ha egy sereg vezére hármas mozgásértékkel rendelkezik, akkor egy normális fordulóban háromszor, egy télin kétszer vonulhat vissza. A mocsár- vagy hegyvidékre, illetőleg télen visszavonuló seregnek figyelnie kell a menetelés közbeni veszteségre (11.2). 16/36

11.4 Közbeavatkozás Amennyiben egy sereg egy olyan területre lép, amelyen nem állomásozik másik szövetséges sereg (ez lesz a közbeavatkozási terület), és a vele szomszédos területen ellenséges sereg található, akkor az ellenfél dönthet úgy, hogy tetszőleges mennyiségű hadosztállyal átvonul a területre és megpróbál beavatkozni. Ezáltal a két sereg között csatára kerül sor. Természetesen a beavatkozó mozgásértékének legalább akkorának kell lennie, mint amekkora annak a seregnek, amelynek a mozgásába beavatkozni próbálnak. Ezen kívül az beavatkozó játékosnak egy általa választott lapját is el kell dobnia. Megjegyzés: Közbeavatkozó vezérnek a közbeavatkozási területtel szomszédos területen lévő hadsereg vezére számít, nem pedig azon hadosztályok vezére, amelyek a közbeavatkozás okán hadseregéből ténylegesen kiválnak. Példa: Ha egy hadseregben ott van Kutuzov (3-as mozgásérték és 6-os parancsérnokték), valamint Bagration (4- es mozgásérték és 4-es parancsnokérték), akkor Kutuzov mozgásértékével kell számolni, akkor is, amennyiben a játékos csak Bagrationt vonultatja át a közbeavatkozási területre. Ha a mozgásban lévő hadsereg úgy lépett be a közbeavatkozási területre, hogy már bekövetkezett egy veszteségok, az összehasonlításnál vezérének legyengült mozgásértékével kell számolni, és amennyiben tényleg közbeavatkozásra kerül sor, a csata előtt kell dobni a veszteségre. A beavatkozó játékos dönti el, hogy a csatában támadó vagy védekező akar-e lenni. Kivétel: Ha a játékos olyan területre vonul be beavatkozó seregével, ahol már van egy serege (amely amúgy is csatára kényszerül), mindenképpen védekező lesz. Egy sereg mozgásába egy területen több ellenséges sereg is megpróbálhat beavatkozni (ekkor is csak egyszer kerül csatára sor az összesített sereg ellen), de csak akkor, ha minden beavatkozó seregért eldob irányítójuk egy kártyát, és minden sereg támad, vagy védekezik. A mozgását végző játékos megpróbálhat beavatkozni egy olyan sereg mozgásába, amely eredetileg az ő mozgásába készült beavatkozni, ha a fenti feltételeket teljesíti. Ekkor is csak egy csatára kerül sor a közbeavatkozások után. Az eredetileg közbeavatkozást kezdeményező játékos dönti el, hogy támad-e vagy védekezik. Példa: Egy francia sereg hármas mozgásértékkel Kelet-Poroszországból Livóniába mozog és egy négyes mozgásértékkel rendelkező orosz sereg próbál közbeavatkozni Livóniából. A francia játékos most eldöntheti, hogy a Lengyelországban állomásozó négyes mozgásértékű seregével megpróbál-e beavatkozni ennek a seregnek a mozgásába, viszont mindenképp a koalíciót irányító játékos fogja eldönteni, hogy támadóként vagy védekezőként szeretne-e fellépni. Azok a seregek, melyek mozgásába beavatkoztak, nem tudnak menekülni, hogy elkerüljék a csatát. Az a sereg, amely mocsár- vagy hegyvidékre, illetőleg télen kezdeményez közbeavatkozást, köteles figyelembe venni a menetelés okozta veszteségeket (11.1.2) - s a dobásra még a csata előtt kerül sor. 11.5 A semlegesség megsértése Egy ország semlegessége akkor sérül, ha - valamelyik játékos egy mozgás során legalább egy hadosztályt hátrahagy a területén - egy mozgás (ideértve közbeavatkozást, menekülést és visszavonulást) semleges területen ér véget - ha egy semleges nagyhatalom főváros-területére lépnek. 17/36

Kivétel: Megszállt semleges ország semlegessége nem sérül (13.2). Példa: Ha Napóleon kénytelen Minszkből Lengyelországba visszavonulni, de a semleges Poroszország francia megszállás alatt van, a semlegesség nem sérül. Ha azonban Kutuzov követi a franciákat Lengyelországba, megsérti Poroszország semlegességét, és az a franciák szövetségesévé válik. Ha egy játékos megsérti valamely ország semlegességét, az azonnal csatlakozik az ellenkező oldalhoz koalíciótag vagy francia szövetségesként, valamint az erősítés szabályoknak megfelelően azonnal felkerülnek hadosztályai a táblára. Megjegyzés: Ezek a hadosztályok azonnal a semlegesség megsértése után lesznek felállítva. Ez azt jelenti, hogy ha úgy sérül a semlegesség, hogy egy hadsereg hadosztályokat hagy hátra, a hadseregnek előbb tovább kell mozognia, és csak utána azután kerülnek fel a semleges hadosztályok a táblára. Az új hadosztályokat az előzőleg semleges ország bármely területére fel lehet tenni, vagyis olyanokra is, amelyeken ellenséges egységek állomásoznak. Ekkor azonnal csatára kerül sor. Ha a franciák megsértik Portugália semlegességét, a koalíciót irányító játékos felrakhatja az angol-portugál hadosztályt (Beresford), amennyiben már van legalább két angol szövetséges hadosztály a táblán. Hasonlóképpen ha a franciák megsértik Svédország semlegességét, a koalíciót irányító játékos felrakhatja a svéd-orosz hadosztályt (Károly János), amennyiben Oroszország már tagja a koalíciónak. 12.0 Hadjárat fázis csata Automatikusan csatára kerül sor, ha egy sereg olyan területre lép, amelyen ellenséges egységek állomásoznak, és azok nem vonulnak vissza teljes mértékben. Ha egy sereg nem tud csatát kezdeményezni, mert nincs meg az ehhez szükséges mozgáspontja, akkor nem léphet a kérdéses területre. A csatákra mindig azután kerül csak sok, hogy a mozgások, menekülések és közbeavatkozások véget értek, továbbá miután a menetelés miatti veszteségek meghatározásra kerültek és végrehajtódtak. 12.1 Lebonyolítás - Az adott területről minden hadosztályt a csata négyzetre helyezünk. - Az egy csatában egy oldalon résztvevő hadosztályok száma nem haladhatja meg az adott sereg vezérének parancsnokértékét. - Amennyiben a területen több egység állomásozik, mint amennyi részt vehet a csatában, el kell dönteni, mely egységek vesznek részt a csatában, és melyek maradnak ki. Ezt először a támadónak kell eldöntenie. - A játékos dönthet úgy is, hogy vezére és annak hadosztálya nem vesz részt a csatában, de még ilyenkor is e vezér parancsnokértéke határozza meg, legfeljebb hány hadosztállyal harcolhat. Megjegyzés: Egy játékos küldhet szándékosan kevesebb hadosztályt a csatába, mint amennyi a maximuma. Ebben az esetben közölnie kell szándékát és eltakarva külön stócba halmoznia a csatában nem résztvevő egységeket. Ezt is a támadónak kell először megtennie. Bármelyik - vagy akár mindkét - játékos dönthet úgy, hogy egy hadosztállyal sem vesz részt a csatában; de még ilyenkor is ki kell értékelni a csatát. Tévedés, hogy a Innere Linie csatakártya lenne; valójában hadjáratkártya, amelyet akkor lehet kijátszani, amikor egy hadsereget Großer Feldzug segítségével - két vagy több hadsereg támad meg. A kártya kijátszása 18/36

lehetővé teszi, hogy a megtámadott külön-külön vívjon meg a támadó hadseregekkel - legalábbis amíg először vereséget nem szenved. A kártya hatása nem semlegesíthető Pulverdampf kijátszásával. 12.2 A csata kiértékelése - A seregek haderejének meghatározása. Ehhez minden, a harcban résztvevő hadosztály erejét (beleértve a parancsnokot is) össze kell adni. - Ha ez megvan, a következő módosítókat kell figyelembe venni: +1 minden olyan csapatnak, amelynek hazája az a terület, amelyen a csata zajlik, illetve -2 minden olyan egységnek, amelyet tengeri utazás után támadtak meg. - Kijátszásra kerülnek azok a kártyák, melyeket csatában lehet kijátszani. Minden kártya csak arra a csatára hat, amely során kijátsszák. A támadónak kell elsőként kitenni azokat a lapjait, amelyeket használni akar - beleértve a Pulverdampfot is. Egy játékos nem játszhat ki egy csatán belül két ugyanolyan kártyát. - Minden seregnek, amelynek legalább egy hadosztálya részt vesz a csatában, dobnak egy kockával. Ennek eredményét kell összevetni a kettes számú segédlapon levő csata-táblázaton a sereg módosított erejével. Az határozza meg a veszteségek számát. - Megjegyzés: A Tod eines Helden speciális csatakártya, amelyet, akár a Verfolgungot, a csata kiértékelése után, nem pedig a kockadobás előtt kell kijátszani. A kártyát a Pulverdampf nem semlegesíti. - A nemzetfüggő kártyák kijátszásakor (pl. Artilerrie) minden vörös hadosztály britnek, minden kék franciának számít, stb. Az a játékos nyeri a csatát, amelyik nagyobb veszteségeket okozott ellenfelének. Amennyiben a veszteség mértéke azonos, ismét dobásra kerül sor, melyhez ezúttal a döntetlen módosítót kell hozzáadni, amely a csata táblázat alján található. A magasabb módosított eredményt elért játékos lesz a nyertes. Ha itt is döntetlen az eredmény, akkor a védő nyer. Példa: Egy 18-as erejű francia sereg négyest dob. Ez egy veszteséget okoz. A koalíciós sereg ereje 12, melyhez szintén négyest dobnak. Ez szintén egy veszteséget okoz. Mivel az okozott veszteség ugyanakkora, ismét dobniuk kell, és az eredményhez hozzáadni a TBM-et. A francia játékosnak ez +3 lesz, a koalíciósnak csak +2. Amennyiben a győztes a TBM nélkül meghatározható, a vereséget szenvedett játékos vesztesége eggyel megnő. Példa: Ha a francia játékos hatost dobott volna, akkor két veszteséget okozott volna, és mivel TBM-re már nem került sor, ezért további eggyel nőne a koalíciós játékos vesztesége, háromra. 12.3 A csata kimenetele 12.3.1 Veszteségek A seregek veszteségeinek fele maradandó, a másik fele ideiglenes. Ha páratlan számú a veszteség, felfelé kell kerekíteni a maradandóak számát, amennyiben a sereg csatát vesztett, illetőleg TBM-mel nyert. Egyébként lefelé kerekítünk. Ki-ki maga dönti el, mely hadosztályok a veszteségei; azonban a játékos, aki kijátssza a Tod eines Heldent, kijelölheti ellenfele egyik maradandó veszteségét - már amennyiben van ellenfelének maradandó vesztesége. A vesztesnek minden ideiglenes veszteségét a foglyul ejtettek négyzetébe kell gyűjteni, a győztes ideiglenes veszteségei pedig visszakerülnek a tartalékba; ezután mindkét játékos túlélő csapatait - azok közül, amelyek részt vettek a csatában - át kell fordítani legyengített állapotba. A csatában részt nem vett hadosztályok nem 19/36

kerülnek legyengült állapotba. A csatát már legyengült állapotban kezdő hadosztályokat nem sújtja további levonás. Példa: A fent leírt helyzetben a francia játékosnak egy ideiglenes, a koalíciós játékosnak két állandó és egy ideiglenes vesztesége van. A többi hadosztálylapka átfordul. Megjegyzés: Előfordulhat, bár elég valószínűtlen, hogy kisebb csatákban mindkét oldal elveszti összes hadosztályát. A csatának ez az eredménye megengedett. Akár az is előfordulhat, hogy a győztes összes hadosztályát elveszíti, a vesztesnek azonban még marad hadosztálya. Ez azonban nem változtat azon, hogy ki győzött és ki veszített. A játékos nem veszíthet több hadosztályt, mint ahány hadosztálya van az adott területen. Például ha csak 2 hadosztálya van, de hármat veszítene, nem veszít 3. hadosztályt, csak kettőt - egy maradandót (1., páratlan) és egy ideiglenest (2., páros). 12.3.2 Visszavonulás csata után A vesztes játékos összes megmaradt egységének, azokkal együtt, akik esetleg kimaradtak a csatából, vissza kell vonulnia egy ellenségmentes szomszédos területre. Ha lehetséges, akkor annak az országnak a fővárosa felé húzódnak, amelynek a legtöbb egysége található a seregben (egyenlőség esetén a játékos dönt). Ha szükséges, meg kell határozni a menetelés közbeni veszteséget. Amennyiben a védőnek kell visszavonulnia, nem mehet arra a területre, amelyről a támadó érkezett. Amennyiben a támadó vagy beavatkozó veszít, arra a területre kell visszavonulnia, amelyikről érkezett. Legfeljebb egy koalíciós hadosztály visszavonulhat tengeren át a tengeri mozgás szabályainak megfelelően (11.2), amennyiben Nelson aktív. A visszavonuló egység egy ellenségmentes, szövetséges fennhatóság alatti hazai területre vonulhat vissza. Ha Nelson nem aktív, vagy nincs megfelelő terület, nem kerülhet sor ilyen visszavonulásra. Példa: Egy orosz-svéd hadosztály csak Svédországba vonulhat vissza tengeri mozgással, és csak akkor, ha Svédországban nincs ellenség, és koalíciós fennhatóság alatt van. - Azok a hadosztályok, melyek nem tudnak a fentiek szerint visszavonulni, lekerülnek a tábláról és a hadifoglyok négyzetbe kerülnek. A vesztes, ha nem akar semleges területre visszavonulni, hogy megsértse annak semlegességét, megteheti, hogy összes megmaradt hadosztályát a hadifoglyok négyzetébe teszi. - A rebellis területek hadosztályai is fogságba esnek, ha a visszavonulás eredményeképpen egy területnél messzebbre távolodnak hazájuktól. 12.3.3 Győzelem A győztes megmaradt csapatai, beleértve azokat is, amelyek nem vettek részt a csatában, a csata területén maradnak. A győztes eldobhat egy lapot a kezéből, hogy visszaforgassa hadosztályait az erősebb oldalukra. Kivétel: Amennyiben a győztes kijátszotta a közbeavatkozás kártyát, nem dobhat lapot, hogy visszaforgassa az egységeit. Megjegyzés: Ha a játékos Innere Liniét játszott ki, két csata között nem forgathatja vissza hadosztályait. 20/36