4243 Téglás, Kossuth u. 35. sz. 4242 Hajdúhadház, Béke u. 54/b. sz. SZAKMAI PROGRAM

MIKROTÉRSÉGI CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 4243 Téglás, Kossuth u. 35. sz. 4242 Hajdúhadház, Béke u. 54/b. sz. SZAKMAI PROGRAM 2011. december

TARTALOMJEGYZÉK I. A Szolgáltató működésére vonatkozó szervezeti kérdések 1. A társulás formája, a szervezeti egységek száma, az együttműködés rendje, szervezeti ábra 2. Szervezeti egységek létszáma, szakképzettsége, feladatkörök megjelölése II. A Szolgáltató célja, kiemelt szakmai alapelvei III. A Szolgáltató 2 szervezeti egységének szakmai egységei: III/1. Családsegítő Szolgálat feladatai 1.1 A program bemutatása, létrejövő kapacitások, szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása 1.2 Együttműködés más intézményekkel 1.3 Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei 1.4 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, körei, rendszeressége 1.5 Szakmai dokumentáció 1.6 Az ellátás igénybevételének módja 1.7 A szolgáltatatásról szóló tájékoztatás helyi módja 1.8 Az ellátottak és a személyes gondoskodást végzők jogainak védelme III/2. Gyermekjóléti Szolgálat feladatai 2.1 A program bemutatása, létrejövő kapacitások, szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása 2.2 Az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módja 2.3 Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei 2.4 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, körei, rendszeressége 2.5 Szakmai dokumentáció 2.6 Az ellátás igénybevételének módja 2.7 A szolgáltató szolgáltatásáról szóló tájékoztatás helyi módja 2.8 Az ellátottak és a személyes gondoskodást végzők jogainak védelme 2.9 A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái Melléklet: Szervezeti és Működési Szabályzat 2

I. A szolgáltató működésére vonatkozó szervezeti kérdések 1. A társulás formája, a szervezeti egységek száma, az együttműködés rendje, szervezeti ábra A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül működő Hajdúhadházi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás működteti a Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. A Hajdúhadházi Intézményfenntartó Társulás Hajdúhadház Város Önkormányzata és Téglás Város Önkormányzata 2008. január 01-vel hozta létre az intézményfenntartói társulást. A Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat székhelye 4243 Téglás, Kossuth L u. 35. és területi irodája 4242 Hajdúhadház, Béke. u. 54/b. A Mikrotérségi Családsegítő - és Gyermekjóléti Szolgálat, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltató, 2 szervezeti egységből és szervezeti egységenként 2 szakmai egységből (családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat) áll. A Szolgáltatónál működő szervezeti egységenként működő szakmai egységek egymással mellérendelő viszonyban vannak. A Szolgáltató hatékonyabb munkája érdekében a szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak fenn, az együttműködés minden lehetőségével élnek. (intézkedések kezdeményezése, stb.) A helyettesítések a szakmai egységeken belül történik és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik. Hajdúhadházi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa Intézményvezető Területi Irodavezető Székhely Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Területi Iroda Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat 2. Szervezeti egységek létszáma, szakképzettsége, feladatkörök megjelölése A Szolgáltató székhelyén betöltött munkakörök: Intézményvezető/családgondozó családgondozó 3

1 fő Intézményvezető/családgondozó: egyetemi végzettségű, szakvizsgázott okleveles szociális munkás 1. Családsegítő Szolgálat Alkalmazottak száma Iskolai végzettségük Összesen 1 fő családgondozó - egyetemi végzettségű, szociális 1 fő 2. Gyermekjóléti Szolgálat 1 fő családgondozó - főiskolai végzettségű, egészségfejlesztő mentálhigiénikus, háztartásökonómia életvitel szakos tanár 1 fő Az intézmény vezetője fogja össze, koordinálja és irányítja a székhely 2 szakmai egységének munkáját. A Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálat tagjai teamben dolgoznak, szakmai irányítójuk az intézmény vezetője. A Szolgáltató területi irodáján betöltött munkakörök: területi irodavezető vezető családgondozó családgondozó tanácsadó 1 fő Területi Irodavezető: egyetemi végzettségű, szakvizsgázott szociálpolitikus 1. Családsegítő Szolgálat Alkalmazottak száma Iskolai végzettségük Összesen 3 fő családgondozó - 2 fő egyetemi végzettségű, szociálpolitikus - 1 fő főiskolai végzettségű, általános szociális munkás 5 fő 1 fő vezető családgondozó - főiskolai végzettségű, szakvizsgázott szociálpedagógus 1 fő tanácsadó - egyetemi végzettségű, jogász 2. Gyermekjóléti Szolgálat 1 fő vezető családgondozó - főiskolai végzettségű, szakvizsgázott szociálpedagógus 7 fő családgondozó - 2 fő egyetemi végzettségű, szociálpolitikus - 2 fő főiskolai végzettségű, általános szociális munkás - 3 fő főiskolai végzettségű szociálpedagógus 8 fő 4

II. A Szolgáltató célja, kiemelt szakmai alapelvei 1. A Szolgáltató célja A szolgáltató célja a helyi társadalom szociális, közösségi problémáinak feltárása és azok megoldásának segítése. A Családsegítő Szolgálat célja olyan általános és speciális segítő szolgáltatás nyújtása, mely a személyes szociális szolgáltatással, a szociális munka eszközeivel és módszereivel hozzájárul az egyének, családok és közösségi csoportok jólétéhez, fejlődéséhez és szociális körülményükhöz való alkalmazkodáshoz. Célja segítséget nyújtani a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családoknak az ilyen helyzetekhez vezető okok megelőzésére, a krízishelyzet megszüntetésére, valamint az életvezetési képességek megőrzésére tett erőfeszítéseikhez. A Gyermekjóléti Szolgáltatás célja olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás nyújtása, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelődésének elősegítését. Cél a veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése. A családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok céljuknak tekintik a családi problémák komplex módon való kezelését, mely magába foglalja a megelőzést, a probléma feltárást, a problémás családok gondozását és az utógondozást is. 2. Kiemelt szakmai alapelvek: A szolgáltatások minél szélesebb rétegek számára elérhetőek legyenek. A szolgáltató köteles fenntartani és továbbadni hivatásának értékszemléletét, etikáját, ismeretanyagát. A szolgáltató munkáját köteles legjobb szakmai tudása szerint, odaadóan, kitartóan és céltudatosan ellátni. Az esélyegyenlőség elvének jegyében tilos a kliensekkel szembeni bármiféle fajra, nemre, bőrszínre, nemzet és politikai hovatartozásra, családi állapotra, fogyatékosságra, szexuális hajlamra, korra, vallásra vagy egyéb személyes jellemvonásra vonatkozó megkülönböztetés. A szolgáltató köteles pontos és mindenre kiterjedő információt nyújtani a klienseknek. Tisztelettel, tisztességesen, etikusan és udvariasan kell viselkednie a kliensekkel és a munkatársaival. A szolgáltatónak a kliensek adatait bizalmasan kell kezelnie és tilos a gondozás alatt szerzett információt jogosulatlanul kiadnia. Támogatni kell a kliensek adekvát önérdek érvényesítési törekvéseit. Törekedni kell a magas fokú szakmai tudásra és a korszerű ismeretek mindenkori elsajátítására. Törekedni kell a szakmai munkát segítő intézményekkel, szervezetekkel a minél jobb együttműködés kialakítására. III. A Szolgáltató 2 szervezeti egységének szakmai egységei: A Szolgáltató általános feladata a társult települések lakosságának és problémáiknak folyamatos figyelemmel kisérése, a szolgáltatások szükségletekhez való igazítása. III/1. Családsegítő Szolgálat feladatai a 1993 évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Sztv) 64. -a alapján: a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése, 5

a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatások nyújtása. 1.1 A program bemutatása, létrejövő kapacitások, szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása A szakmai program a 2008. január 01-én a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül működő Hajdúhadházi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás által létrehozott Mikrotérségi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat, mint szolgáltató szakmai tevékenységének bemutatása. A Program megvalósulásának helyszíne Téglás város és Hajdúhadház város közigazgatási területe. A létrejövő kapacitások A Szolgáltató szolgáltatásaival a társult 2 település lakosságát /összesen 20.191 fő/ szólít meg. A családsegítő szolgálat feladatait Tégláson 1 fő családgondozó, míg Hajdúhadházon 5 fő családgondozó és 1 fő tanácsadó látja el. A szakma szabályait - 1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 2 számú melléklete - figyelembe véve a 2 település számára biztosítottá válik a megfelelő minőségű ellátás. Szolgáltatáselemek A jogelődök a helyi szükségletekhez igazították szolgáltatásaikat. A mikrotérségi szolgáltató ezeket a már korábban működő szolgáltatáselemeket nyújtja a lakosság számára. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtetünk. A települések lakosságával a helyben szokásos módon megismertetjük az általunk nyújtott szolgáltatást. Lehetőségeink szerint támogatjuk a civil élet szereplőit, a település programjait, bekapcsolódunk a helyi közösség életébe. Szociális és egyéb információs adatokat gyűjtünk az ellátást igénybe vevők megfelelő tájékoztatása érdekében. Pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervezünk. Szervezzük az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját. Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervezünk (táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára. Segítséget nyújtunk az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához. Segítjük speciális támogató, önsegítő, érdekvédelmi csoportok szervezését, működtetését. A tevékenységek, szolgáltatások részletes, szakmai leírását a 1.4 pont tartalmazza. 1.2 Együttműködés más intézményekkel Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik a családok segítése érdekében. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A Családsegítő Szolgálat a hozzá forduló személyek problémájának megoldása érdekében együttműködik és rendszeres kapcsolatot tart a településen működő hatóságokkal, szociális és egészségügyi szolgáltatókkal, a rendőrséggel és civil szervezetekkel, oktatási nevelési és kulturális intézményekkel. Ha a probléma helyi szinten nem oldható meg, az együttműködés 6

kiterjed a közüzemi szolgáltatókra, szociális, társadalombiztosítási, családtámogatási ellátást biztosító intézményekre, munkaügyi kirendeltségekre és központokra is. Az együttműködés szintjei: a) a jelzésre köteles szervezetek figyelmét felhívjuk a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, b) tájékoztatjuk a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, c) fogadjuk a beérkezett jelzéseket, és felkeressük az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében, d) a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megtesszük a szükséges intézkedéseket és az intézkedések tényéről tájékoztatjuk a jelzést tevőt, f) folyamatosan figyelemmel kísérjük az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális ellátások és szociális szolgáltatások iránti szükségleteit, g) amennyiben a veszélyeztetettség megszüntetéséhez több szakember bevonása szükséges, esetkonferenciát tartunk az összehangolt együttműködés, és a hatékony gondozás érdekében, h) a rendszeres szociális segélyezettekkel való együttműködési programok sikeres megvalósítása érdekében a Polgármesteri Hivatalok ügyintézőivel, a Regionális Munkaügyi Központ Hajdúhadházi Kirendeltségével, a felnőttképzéseket végző szervezetekkel, munkaerő közvetítő szervezetekkel, tranzit szervezetekkel, civil szervezetekkel. i) bekapcsolódunk a szociálpolitikai kerekasztalok munkájába, valamint a szakterületünket érintő település fejlesztési elképzelések kidolgozásába. (Szociális koncepció, szolgáltatás fejlesztési koncepció, gyermekvédelmi koncepció, stb.) 1.3 A szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészítések leírása A Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai a jogelőd intézmények szolgáltatásaihoz kapcsolódnak. A szolgáltatások megkezdése előtt elkészült mindkét településen a lakosság körében végzett szükségletfelmérés és adatelemzés a települési Szociális Koncepciók valamint a Szolgáltatástervezési Koncepciók részeként. A Koncepciók elkészítésében tevékeny részt vállaltak a jogelőd intézmények. A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás 2006 évben elkészítette az átfogó Területfejlesztési és Szolgáltatástervezési Koncepcióját, mely tartalmazza a szociális szolgáltatások fejlesztési irányát is. A Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működésének megkezdéséről a lakosságot mindkét településen a helyben szokásos módon tájékoztatjuk: plakátokon, szórólapokon, helyi rádióban és a képújságban, helyi lapokban. A tájékoztató tartalmazza a Szolgálat nevét, címét, fenntartóját, az ügyfélfogadás rendjét és a nyújtott szolgáltatásokat. A tájékoztatás különös figyelemmel kiterjed az együttműködő partnereinkre, őket személyesen is tájékoztatjuk a szervezeti átalakításról, a változásokról. 1.4 Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei A székhely Családsegítő Szolgálatának szolgáltatásait igénybe vevők demográfiai mutatói, szociális jellemzőik Éves szinten a város felnőtt lakosságának 17%-a fordul meg a téglási Családsegítő Szolgálatnál. 7

Ügyfelek megoszlása nem és életkor szerint az összes igénylő arányában: Nem/életkor 0 13 év 14 17 év 18 59 év 60 év felett Összesen Férfi 2 % 0.1 % 28 % 4 % 34.1 % Nő 2 % 1.9 % 49 % 12 % 65.9 % Összesen 4 % 2 % 78 % 16 % 100 % Ügyfelek gazdasági aktivitása az összes igénylő arányában: Gazdasági aktivitás % Aktív kereső 15 Munkanélküli 40 Inaktív kereső 37 Ebből nyugdíjas 22 Eltartott 8 Összesen 100 Ügyfelek iskolai végzettség szerinti megoszlása az összes igénylő arányában: Iskolai végzettség % 8 osztálynál kevesebb 8 8 osztály 69 Szakmunkásképző, szakiskola 12 Gimnázium, szakközépiskola 10 Felsőfokú 1 Összesen 100 Ügyfelek családi összetétel szerinti megoszlása az összes igénylő arányában: Családi összetétel % Házastárs/élettárs gyermekkel 42 Házastárs/élettárs gyermek nélkül 23 Egy szülő gyermek(ek)kel 8 Egyedül élő 20 Egyéb 7 Összesen 100 A táblázatokból kitűnik, hogy a Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait középkorú, illetve azon túl lévő munkanélküliek és inaktívak igénylik elsősorban, akik párkapcsolatban élnek. Azok a családok, akik 8

hozzánk fordulnak, jellemzően nagyobb gyermekkel vagy már gyermekek nélkül élnek. A családi problémákat a statisztikai mutatók szerint - elsősorban a nők vállalják fel, akik nem szégyellnek segítséget kérni, ha a nehézségeiket egyedül nem képesek megoldani. A problémájuk megoldásához elsősorban 8 osztályt végzett emberek kérnek segítséget, de a problémák összetettsége miatt a 8 osztálynál nagyobb végzettségűek is magas arányban fordulnak a Szolgálathoz. Állandó ügyfeleink: Alacsony jövedelmű személyek, családok, Iskolából kimaradó fiatalok, alkalmi munkából élők, Munkanélkülivé válók, Alkohol és egyéb szenvedélybetegségben élők és családjaik, Aktív korú, rendszeres szociális segélyben részesülő személyek, Személyes segítő kapcsolatot igénylő személyek. A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők hozott problémái az összes probléma arányában: A probléma típusa % Családi - életviteli 12 Gyermeknevelés, mentális 7 Anyagi 9 Foglalkoztatással kapcsolatos 26.5 Ügyintézéshez segítség kérése 22 Információ kérése 20 Pszichológiai 3 Krízishelyzet 0.5 Összesen 100 A területi iroda Családsegítő Szolgálatának szolgáltatásait igénybe vevők demográfiai mutatói, szociális jellemzőik Éves szinten a város felnőtt lakosságának 16%-a fordul meg a hajdúhadházi Családsegítő Szolgálatnál. Ügyfelek megoszlása nem és életkor szerint az összes igénylő arányában: Nem/életkor 0 13 év 14 17 év 18 59 év 60 év felett Összesen Férfi 0 % 0.2 % 94 % 4 % 46 % Nő 0 % 0.7 % 93 % 6 % 54 % Összesen 0 % 0.5 % 94 % 5.5 % 100 % Ügyfelek gazdasági aktivitása az összes igénylő arányában: Gazdasági aktivitás % Aktív kereső 3 Munkanélküli 64.5 9

Inaktív kereső 32 Ebből nyugdíjas 5 Eltartott 0.5 Összesen 100 Ügyfelek iskolai végzettség szerinti megoszlása az összes igénylő arányában: Iskolai végzettség % 8 osztálynál kevesebb 23.8 8 osztály 51 Szakmunkásképző, szakiskola 21 Gimnázium, szakközépiskola 4 Felsőfokú 0.2 Összesen 100 Ügyfelek családi összetétel szerinti megoszlása az összes igénylő arányában: Családi összetétel % Házastárs/élettárs gyermekkel 43 Házastárs/élettárs gyermek nélkül 14.5 Egy szülő gyermek(ek)kel 9 Egyedül élő 33 Egyéb 0.5 Összesen 100 A táblázatokból kitűnik, hogy a Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait középkorú, illetve azon túl lévő munkanélküliek és inaktívak veszik igénybe, akik párkapcsolatban élnek. Azok a családok, akik hozzánk fordulnak, jellemzően nagyobb gyermekkel vagy már gyermekek nélkül élnek. Az ügyfelek ¾ része alacsony iskolai végzettségű. Figyelemre méltó az egyedül élők igen magas aránya, akik nem az idős korosztályból kerülnek ki. Állandó ügyfeleink: Alacsony jövedelmű személyek, családok, Iskolából kimaradó fiatalok, alkalmi munkából élők, Munkanélkülivé válók, Alkohol és egyéb szenvedélybetegségben élők és családjaik, Aktív korú, rendszeres szociális segélyben részesülő személyek, Személyes segítő kapcsolatot igénylő személyek. A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők hozott problémái az összes probléma arányában: A probléma típusa % Családi - életviteli 0.7 10

Gyermeknevelés, mentális 0.1 Anyagi 1 Foglalkoztatással kapcsolatos 45.2 Ügyintézéshez segítség kérése 51 Egészség károsodás 2 Összesen 100 A Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásait az ellátási területén élők ellátási igényéhez igazította. A 2 településen a jogszabályokban meghatározott feladatokon túl nyújtott speciális szolgáltatások biztosítják az ellátotti igényekhez való rugalmas alkalmazkodást. (Lásd később, a szakmai tartalomnál) A Szolgáltató, jellegénél fogva, a nála megjelenő lakossági igényekre folyamatosan és azonnal tud reagálni, szolgáltatásait bővíteni, újragondolni. 1.4 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, körei, rendszeressége a) Feladat: A településen élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen élethelyzetekhez vezető okok feltárása, megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. A feladathoz kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások: - A megelőzés érdekében a Szolgálat figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja az egyén és a család életében előforduló problémákat, azok okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé; veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszert működtet, ennek keretének elősegíti különösen az egészségügyi szolgálatok, oktatási intézmények, a szociális intézmények, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak, magánszemélyek részvételét a megelőzésben. A szolgálat együttműködik meghatározott intézményekkel, személyekkel, összehangolja tevékenységüket a jelzett probléma érdekében. - Az életvezetési képességek megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező problémák megszüntetése érdekében tájékoztatást nyújt a szociális, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, a hozzájutás módjáról. - Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt; segítséget nyújt az egyéneknek a hivatalos ügyek vitelében. Segítő munkaformák: szociális esetmunka, szociális csoportmunka és a közösségi szociális munka. - Meghallgatja az egyén panaszát és lehetőség szerint segíti őt annak megoldása érdekében. /segítő beszélgetés/ - Családgondozással, családlátogatással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását. A családsegítés a családgondozó és az ügyfél együttes munkafolyamata, mely együttes megállapodáson alapul. - Adományok gyűjtése és osztása, együttműködve civil szervezetekkel. - A szolgálat egyéb feladatainak keretén belül elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket; kezdeményezi a település önkormányzatánál új feladatok ellátásának helyben történő megszervezését. - A Családsegítő Szolgálat a jogszabályokban meghatározott tevékenységét az egyénre, családra vonatkozóan elkészített megállapodás és gondozási terv alapján, személyes kapcsolat keretében végzi. Rendszeressége: A feladatellátás a szolgáltató ügyfélfogadási ideje alatt folyamatosan történik. Az ügyfélfogadás és nyitva tartás rendjéről a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik. 11

b) Feladat: Együttműködni a rendszeres szociális segélyben részesülőkkel. 2009. január 01-től a Szociális törvény módosításával változott a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatos szabályozás. A szabályozás célja többirányú: - a segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása - a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése - a foglalkoztatás növelése - a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében A változás során az alábbi alapelvek lettek figyelembe véve: - együttesen érvényesüljön a társadalmi szolidaritás és az egyéni felelősség - aki képes dolgozni, az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez - a minimum szintű ellátást továbbra is biztosítani szükséges az arra rászorulóknak - a segítségnyújtás és az együttműködéssel szemben támasztott körülmények, valamint ezekhez kapcsolódó szankciók együttesen kerüljenek alkalmazásra A törvényi változás hatására a munkára képes tartós munkanélküliek fokozottabb mértékben vesztnek részt a közfoglalkoztatásban. Azok a személyek, akik életkoruktól, egészségi állapotukból, sajátos egyéni élethelyzetükből adódóan nem tudnak munkát vállalni, nem kötelesek részt venni a közfoglalkoztatásban, ők továbbra is rendszeres szociális segélyben részesülnek. Akik rendszeres munkavégzésbe nem vonhatók be, rendszeres szociális segélyre jogosultak: - egészségkárosodott személyek - 55. életévet betöltöttek - aki 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a családjogi törvény szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosítani Az együttműködés komplexen valósul meg mind az ügyfél, mind az Önkormányzat és a Családsegítő Szolgálat között. A törvényi változás hatására a rendszeres szociális segélyben részesülők száma jelentősen csökkent. A feladathoz kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások: - A nem foglalkoztatott személy együttműködőnek minősül ha, a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenik a családsegítő szolgálatnál problémafeltáró interjú elkészítése céljából és nyilvántartásba veteti magát. A területi irodán a kliens átveszi a jelentkezési időpontok rögzítésére szolgáló Rendszeres Szociális Segélyben Részesülők Kiskönyve -t. - A Szolgálat a rendszeres szociális segélyben részesülő személy bevonásával, annak szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva beilleszkedést segítő programot dolgoz ki. A beilleszkedési program célja a rendszeres szociális segélyben részesülő személy általános és egyéni segítése a munka világába való visszajutás érdekében. Másodlagos cél: a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek pszichés támogatása, az izoláció oldása, az életminőség romlásának megakadályozása, a hátrányos helyzetből adódó nehézségek leküzdése, enyhítése. A programban személyre szabottan kerülnek meghatározásra az együttműködés elemei, a nyújtandó szolgáltatások és a munkavállalással kapcsolatos kötelezettségek. - A beilleszkedési programban megfogalmazott célok megvalósítását évente felülvizsgáljuk és az értékelés után újabb célokat tűzünk ki. A módosítására évközben is van lehetőség, amennyiben az egyéni élethelyzetben minőségi változás következik be. A beilleszkedést segítő program részeként 12

a szolgálat a következőket kínálja fel az egyéni esetkezelés, a szociális munka csoportokkal és a közösségi munka módszereit alkalmazva: egyéni képességeket fejlesztő vagy életmódot formáló csoportos foglalkozás, egyéni tanácsadáson való részvétel, munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel alkalmanként Állástalálók klubja működtetése, Hajdúhadházon 3 hetes álláskereső klub- tréning működtetése a szolgálattal való kapcsolattartás információnyújtás a szociális ellátórendszerről- családtámogatási, nyugdíjazási, rehabilitációs ügyekben, ügyintézés segítése. A kapcsolattartás során az együttműködésre kötelezett legalább háromhavonta, előre megbeszélt időpontban felkeresi a szolgálatot a beilleszkedési programban foglaltak betartásának megvalósítása érdekében. Az együttműködési kötelezettség be nem tartásáról a szolgálat minden hónap 10-ig az Önkormányzat Hatósági Irodáját írásban tájékoztatja. Rendszeressége: A feladatellátás ügyfélfogadási időben folyamatos. c) Feladat: Információ nyújtása A szolgáltatás célja: az ellátási területen élők tájékoztatása részükre naprakész információ nyújtása. A feladathoz kapcsolódó tevékenység, szolgáltatás: - Szociális és egyéb információs adatokat gyűjtése az ellátást igénybevevő megfelelő tájékoztatása érdekében. Információk gyűjtése a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokról és szolgáltatásokról, hogy az igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak, különösen az ellátások hozzáférhetőségéről és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Az információ nyújtása három elemből tevődik össze: - egyrészt az információnyújtás, tanácsadás - másrészt az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása - harmadrészt ügyintézés segítése. A szolgáltatás keretében részletes tájékoztatást nyújtunk: a szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal és szolgáltatásokkal, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatban, a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybe vétellel kapcsolatos eljárási kérdésekről a helyben nem elérhető ellátásokról, szolgáltatások elérhetőségéről és igénybevételük módjáról pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, a családtámogatási ellátásokkal a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokkal, valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátásokkal kapcsolatban az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről, az ellátások igényléséhez szükséges iratokról ifjúsági ügyekben. Amennyiben a tájékoztatást kérő személy által igényelt szociális szolgáltatás helyben nem érhető el, a szociális információs szolgáltatást nyújtó intézkedik az ellátási lehetőségek felkutatása érdekében, valamint segítséget nyújt az ellátást nyújtóval való kapcsolatfelvételben és az ügyintézésben is. 13

Információs források: közlönyök, újság, szakirodalom, személyes kapcsolat, telefon, szóróanyagok, internet Rendszeresség: A feladatellátás ügyfélfogadási időben folyamatos. d) Feladat: Pszichológiai tanácsadást nyújtása. A feladathoz kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások: - Pszichológus megbízási szerződéssel alkalmazva egyéni tanácsadás és terápia a területi irodán - konzultáció egyéb szakemberekkel. Rendszeressége: A szolgáltatás a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott ügyfélfogadási időben heti 1 alkalom e) Feladat: Hivatalos ügyek intézésének segítése. Kérelmek, kérvények, beadványok, fellebbezések megírása, adatlapok kitöltése. A feladathoz kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások: - Az ügyintézés segítése társadalombiztosítási, nyugdíjbiztosítás és folyósítást érintő ügyekben, valamint az Államkincstár illetékességi körébe tartozó ügyintézésben. - Közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatos ügyintézés segítése. - Információk, adatok folyamatos gyűjtése. - A kliensek meghallgatása, problémáik megoldásának segítése érdekében tanácsadás. - A kliensek élethelyzetének megismerése érdekében környezettanulmány készítése. - A szükségletek módosulása, változása következtében új szolgáltatások bevezetésének kezdeményezése. Rendszeressége: A feladatellátás az ügyfélfogadási időben folyamatosan történik f) Feladat: Közösségfejlesztő, egyéni és csoportos terápiás programok szervezése. A feladathoz kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások: - A működési területén élő lakosok civil kezdeményezéseinek támogatása, civil pályázati forrásokról tájékoztatás nyújtása. - A feladat ellátásához más szolgáltatókat is bevonunk /szenvedélybetegek közösségi ellátása, támogató szolgálat, civil szervezetek/. A célcsoport felkutatásának segítése. - A Téglás Város napján - Május 1-én szabadidős programok biztosítása a családok számára: családi vetélkedők, kézműves foglalkozások - Szünidei Játszóház szervezése az iskolai tanítási szünet ideje alatt (őszi, tavasz és nyári játszóház) - A területi iroda szolgáltatásai: - nyári szünidőben kéthetes napközi biztosítása dolgozó szülők kisiskolás gyermekei részére g) Feladat: az alapellátáson túl az alábbi speciális szolgáltatásokat nyújtása: - hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi ösztöndíjhoz jutásának segítése - gyakorlóhely biztosítása a közép és felsőfokú szociális képzésben résztvevő hallgatók számára Rendszeressége: A feladatellátás az ügyfélfogadási időben folyamatosan és alkalmanként történik 14

1.5 Szakmai dokumentáció A családsegítés szakmai dokumentációi a következők: Forgalmi napló, mely tartalmazza a dátumot, sorszámot folyamatos számozás január első munkanapjától -, ügyfél azonosító adatokat, a küldő szervet, elsődleges probléma típusát, van-e több hozott probléma ill. krízis, eset pár szavas leírását, esetkezelés jellegét, juttatást, szolgáltatást, az esetfelelős nevét és az ügyeletes nevét. Esetnapló, mely tartalmazza a nyilvántartásba vétel keltét és számát, a kliens személyes adatait, gyermekei számát, gazdasági aktivitását, gondozásba vétel dátumát, esetfelelős nevét, a probléma definícióját, cselekvési tervet, megállapodást és a megtett intézkedéseket. Az Esetnaplót és a keletkezett dokumentumokat egyénenként külön dossziéban kezeljük. Adatvédelmi nyilatkozat, amelyet A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. év LIII Törvény és A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv rendelkezéseit figyelembe véve a Szolgálat a kliens aláírásával ellátott adatvédelmi nyilatkozatot nyilvántartási rendszerében kezeli Személyi Nyilvántartó lap vezetése Rendszeres szociális segélyesek esetében a további dokumentumok készülnek még el: - Nyilvántartási lap - Első interjú - Beilleszkedési program - egyéni terv - Együttműködési megállapodás - Beilleszkedést segítő program értékelése - Írásos értékelés készítése évente, a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról 1.6 Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltató tevékenysége elsődlegesen a személyes kapcsolattartásra épül. A szolgáltatást önként igénybevevők esetében az első találkozás a szolgáltatónál történik. A további együttműködés, problémamegoldás a szolgáltatónál, az ügyfél lakásán, a problémától függően egyéb helyen történhet. Amennyiben az ügyfél állapota szükségessé teszi a gondozás kizárólag tartózkodási helyén is történhet. Az együttműködésre kötelezettek esetében a kapcsolatfelvétel, a személyes találkozás színtere a szolgáltató. A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásainak igénybevétele önkéntes, kivéve az együttműködésre kötelezetteket, akik számára kötelező. A szolgáltatás egyének, családok, csoportok számára térítésmentesen, ügyfélfogadási időben vehető igénybe. A Szolgálat által nyújtott valamennyi szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatások igénybe vétele az önkéntesség elvén alapul, kivételt képeznek az együttműködési kötelezettséggel rendelkező aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők. A kapcsolattartás az ügyféllel elsősorban személyesen találkozással (családlátogatás, ügyfélfogadás) valósul meg, de levélben, telefonon és e-mailben is történhet a kommunikáció. A kapcsolattartás minden formájára kötelező a titoktartás és az adatvédelem szem előtt tartása. 1.7 A szolgáltatatásról szóló tájékoztatás helyi módja A Szolgáltató működéséről, tevékenységeiről alapinformációk (Szakmai Program, SZMSZ)Téglás város intézményeinek honlapján találhatók. A szolgáltatásokról, rendezvényekről a helyi nyomtatott sajtóban (Téglási Krónika, Téglási Képesújság, Hajdúhadházi Lapok) az elektronikus sajtóban (a társult települések honlapjai, Téglási Képújság) valamint szórólapokon, plakátokon tájékoztatjuk a lakosságot. 15

1.8 Az ellátottak és a személyes gondoskodást végzők jogai: A szolgáltatást igénybevevők általános jogainak védelme: - Az ügyfél szociális helyzetére, egészségi állapotára tekintettel a szolgáltatás által biztosított teljes körű ellátására, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján a szolgáltatás igénybevételére jogosult. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, általános és speciális jogokat is biztosítani kell. - A szolgáltatás során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti és etnikai hovatartozása, politikai, vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya, vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési, vagy egyéb helyzete miatt. - A szociális szolgáltatás biztosítása során az egyenlő bánásmód elvét kell biztosítani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. - A Szolgálat által biztosított szolgáltatásokat oly módon végzi, hogy különös figyelemmel legyen az ellátottak élethez, emberi méltósághoz, testi épséghez, testi-lelki egészséghez való jogra. - Az ügyfelet személyes adatainak védelme, valamint magánéletével kapcsolatos információkat titokvédelem illeti meg. Az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személy férhet hozzá. Titoktartási kötelezettség terheli a Szolgálat dolgozóit a kliens és hozzátartozói egészségi állapotával, családi, vagyoni és egyéb körülményeivel kapcsolatban tudomására jutott adat, tény vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól az érintett cselekvőképes kliens felmentést adott, vagy ha jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme: - A szociális ágazatban foglalkoztatottak vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. - A munkavállalót megilleti a biztonságos munkavégzéshez való jog. - A munkavállaló eredményes munkájának feltétele saját egészsége, ezért kötelező a részvétel az időszakos foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálatokon. Fertőző betegségekben szenvedő munkatárs a szolgálatnál nem tartózkodhat, munkát nem végezhet. A Családsegítő Szolgáltatást végzők közfeladatot ellátó személynek minősülnek. III/2. Gyermekjóléti Szolgálat célját és feladatait az 1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban Gyvt.) 38., 39. határozza meg. A gyermekjóléti alapellátás célja, hogy hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A Gyvt-ben meghatározott feladatok a következők: 1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: - a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, - a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, 16

- a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, - a szabadidős programok szervezése, - a hivatalos ügyek intézésének segítése. 2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: - a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, - a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, - a gyermek veszélyeztetettségének csökkentése érdekében a kompetenciákkal rendelkező meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, - tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. 3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: - a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, - a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, - az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, - javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. 4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: - a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, - utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. 5) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében - folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, - meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, - elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, - szervezi az önálló helyettes szülőket - segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, - felkérésre környezettanulmányt készít, - kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, - biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, - részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, - nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. 2.1 A program bemutatása, létrejövő kapacitások, szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása A szakmai program a 2008. január 01-én a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül működő Hajdúhadházi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás által létrehozott Mikrotérségi 17

Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat, mint szolgáltató szakmai tevékenységének bemutatása. A Program megvalósulásának helyszíne Téglás város és Hajdúhadház város közigazgatási területe. A létrejövő kapacitások A Szolgáltató szolgáltatásaival a társult 2 település lakosságát /összesen 20.191 fő/ szólít meg. A gyermekjóléti szolgálat feladatait Tégláson (1684 fő gyermek) 2 fő családgondozó, míg Hajdúhadházon (3998 fő gyermek) 8 fő családgondozó látja el. A szakma szabályait - 15/1998 (IV.30.) NM rendelet 1 számú melléklete - figyelembe véve a 2 település számára biztosítottá válik az ellátás. Szolgáltatáselemek A gyermekjóléti szolgáltatásokat úgy kell szervezni, hogy az - szükség esetén - kiterjedjen a településeken élő valamennyi gyermekre. A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) vagy szervező tevékenységgel (szervezés) kell biztosítani. A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatás közvetítésével segíti elő a gyermek vagy családtagja hozzájutását valamely - nem a szolgálat által nyújtott - szolgáltatáshoz. A gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai körében gondoskodik a szabadidős programoknak, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének, valamint a helyettes szülői hálózatnak a szervezéséről, működtetéséről, vagy az önálló helyettes szülők foglalkoztatásáról. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszert működtetünk. A települések lakosságával a helyben szokásos módon megismertetjük az általunk nyújtott szolgáltatást. A gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás nyújtunk, a támogatásokhoz való hozzájutást segítjük, A családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadást vagy az ezekhez való hozzájutást megszervezzük, A szociális válsághelyzetben lévő várandós anyát támogatjuk, segítjük, tanácsokkal látjuk el, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutást szervezzük, Szabadidős programokat szervezünk, A hivatalos ügyek intézését segítjük. Szociális és egyéb információs adatokat gyűjtünk az ellátást igénybevevők megfelelő tájékoztatása érdekében. A tevékenységek, szolgáltatások részletes, szakmai leírását a 2.4 pont tartalmazza. 2.2 Az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módja A Gyermekjóléti Szolgálat a hozzá forduló családok, gyermekek problémájának megoldása érdekében együttműködik a településen és más településen működő hatóságokkal, szociális és egészségügyi szolgáltatókkal, a rendőrséggel és civil szervezetekkel, oktatási nevelési és kulturális intézményekkel és minden egyéb a gyermekkel kapcsolatban álló intézménnyel és szervezettel. Az együttműködés szintjei: a) a jelzésre köteles szervezetek figyelmét felhívjuk a veszélyeztetettség írásbeli jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, b) tájékoztatjuk a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, jelzési kötelezettségéről c) fogadjuk a beérkezett jelzéseket, és felvesszük a kapcsolatot az érintett gyermekkel és családjával, a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése érdekében. személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében, 18

d) a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében indokolt esetben hatósági intézkedést kezdeményez a szolgálat megtesszük a szükséges intézkedéseket és az intézkedések tényéről tájékoztatjuk a jelzést tevőt, f) folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermeket veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális ellátások és szociális szolgáltatások iránti szükségleteit, g) jelzőrendszer tagjainak képviselőivel való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélésen elhangzottakról feljegyzést kell készíteni. Az esetmegbeszélés történhet - a családot és a családdal foglalkozó szakembereket is bevonva, esetkonferencia, egy adott család ügyében tartott megbeszélés, - a gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés - keretében. Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az illetékes védőnő, bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat. Az esetmegbeszélésre a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét meghívjuk, ha olyan család ügyét tárgyaljuk, melynek bármely tagja fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit szükség szerint hívjuk meg, így különösen akkor, ha részvételük az egyes gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához, illetve a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges. i) bekapcsolódunk a szociálpolitikai kerekasztalok munkájába, valamint a szakterületünket érintő település fejlesztési elképzelések kidolgozásába. (Szociális koncepció, szolgáltatás fejlesztési koncepció, gyermekvédelmi koncepció, stb.) 2.3 Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei A székhely Gyermekjóléti Szolgálatának szolgáltatásait igénybe vevők demográfiai mutatói, szociális jellemzőik A gondozottak megoszlása nem és életkor szerint az összes gondozott arányában: Nem/életkor 0 3 év 4 6 év 7 13 év 14-17 év Összesen Fiú 12 % 14 % 12 % 6 % 44 % Lány 16 % 15 % 14 % 11 % 56 % Összesen 28% 29 % 26 % 17 % 100 % Gondozottak ellátása az összes gondozott arányában: Gondozás formája Családok %-ban Gyermekek %-ban Alapellátás keretében 65 68 Védelembe vett 18 19 Családba fogadott 9 8 Utógondozott 4 2 Átmeneti nevelt gyermekek családjának gondozása 4 3 Összesen 100 100 Az gondozottak igényei a problémák típusa szerint az összes gondozott arányában: 19

Probléma típusa % Anyagi 18 Gyermeknevelési 14 Magatartászavar, beilleszkedési 8 nehézség Családi konfliktus 8 Család életvitele 52 Összesen 100 A gondozottaknak nyújtott szakmai tevékenység az összes tevékenység arányában: Szakmai tevékenység % Információ nyújtása 26 Segítő beszélgetés 7 Hivatalos ügyek segítése 18 Családlátogatás 38 Konfliktus kezelés 4 Kapcsolatügyelet 5 Szakmaközi egyeztetés 1 Felülvizsgálat, bírósági tárgyaláson való részvétel Összesen 100 1 A táblázatokból kitűnik, hogy a téglási Gyermekjóléti Szolgálat elsősorban olyan családokkal áll kapcsolatban, ahol a gyermekek veszélyeztetettségének okai a szülők életvitelében keresendők. Az életvezetési problémák mellé nagyon gyakran társulnak még gyermeknevelési és anyagi problémák is. A problémák komplexitása feltételezi a szakmai tevékenység sokrétűségét. A családlátogatás az egyik alapeszköze a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóinak. Az információ nyújtása és a hivatalos ügyek bonyolításának segítése szintén alaptevékenysége a Szolgálat munkatársainak. A gondozott családok 2/3 t alapellátásban gondozzuk, míg a családok majd 1/5-ben a kiskorú gyermek veszélyeztetettsége olyan fokú, hogy hatósági intézkedésre (védelembe vétel), beavatkozásra van szükség a gondozási folyamat során. A Szolgálatnak gondozási feladata van a családjukból kiemelt gyermekek családjánál a visszagondozás kapcsán, valamint az állami gondoskodásból kikerült fiatalok otthonteremtési támogatásának felhasználásakor (utógondozás). Állandó ügyfeleink: Rossz szociális körülmények között élő gyermekes családok, ahol a gyermekek veszélyeztetett helyzetűek Krízishelyzetben lévő várandós anyák Átmeneti nevelésből kikerülő fiatalok Hatóság által együttműködésre kötelezett fiatalok Alkohol és egyéb szenvedélybetegségben élők és családjaik Elvált szülők 20