Maya Banks. Sóvárgás. Mámor trilógia

Maya Banks Sóvárgás Mámor trilógia Geopen Könyvkiadó 2015

A mű eredeti címe Rush The Brathless Trilogy, Book 1 Copyright 2013 by Maya Banks Hungarian translation Bálint Orsolya 2015 Fordította: Bálint Orsolya Geopen Könyvkiadó, 2015 Felelős kiadó a kiadó ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő: Farkas Krisztina Borító: Rita Frangie Borítófotó: Annkozar/Shutterstock Nyomdai előkészítés: EMU Stúdió ISBN: 978-963-9574-05-2

első rész

Családomnak, amiért türelmesek voltak velem a nyaralás alatt, mikor Anyának új ötlete támadt, és nem hagyta nyugodni, Kimnek aki meghallgatott, mikor elmondtam neki, hogy most azonnal meg kell írnom valamit, és segített ebben. Lillie-nek, aki velem együtt tett meg minden egyes lépést az úton. Végül Cindynek, óriási támogatásodért.

előszó Mia, a portás felszólt, hogy a kocsi már lent vár! kiáltott Caroline a szomszéd szobából. Mia összerezzent. Az ágyon mellette heverő szerződésért nyúlt. A papírköteg már gyűrött volt a sok olvasástól. Minden szavát az eszébe véste, ahogy újra és újra végigpörgette magában, miközben eljátszott a gondolattal, hogy Gabe irányítja és birtokolja, mint saját tulajdonát. Becsúsztatta a paksamétát a táskájába. Felkelt, és a fésülködőasztalhoz sietett, hogy még utoljára megnézze magát a tükörben. Látszott rajta, hogy alig aludt. A smink sem tudta elfedni a szeme alatt sötétlő karikákat. Az arca sápadt volt, a haja is kezelhetetlenül, borzasan állt. De már nem volt mit tenni. Nagy levegőt vett. Kilépett a hálószobából, és elindult a nappalin át az ajtó felé. Mia, várj! Caroline odaszaladt hozzá, miközben az ajtót tartotta, és szorosan megölelte. Miután elengedte, gyöngéden a füle mögé simította barátnője haját. Csak okosan, rendben? Egész hétvégén nem voltál önmagad. Ha ennyire kikészít, akkor ne menj bele! Mia bágyadtan elmosolyodott. Köszönöm, Caro. Szeretlek! Caroline nagyot cuppantott a levegőbe, Mia megfordult és elindult. A kijáratnál a portás már tartotta neki az ajtót, és betessékelte a kocsiba. Hátradőlt a kényelmes bőrülésben, és behunyta a szemét, miközben lassan kigördültek Upper West Side-i lakása elől, és elindultak a Hamilton-Crestwell-McIntyre belvárosi irodaházához. Előző nap felhívta a bátyja, Jace, és szörnyű bűntudat kínozta, amiért ezt elhallgatta előle. Fél órán át beszéltek. Jace szabadkozott, hogy kihagyta a HCM legújabb luxusszállodájának megnyitóünnepségét, pedig ha tudta volna, hogy ő is ott lesz, biztosan elment volna.

Elmesélte, hogy hamarosan pár napra Kaliforniába utazik Ashsel. Megbeszélték, hogy ha visszajön, együtt töltenek egy estét, majd Mia szomorkásan elköszönt. Jace-szel nagyon közel álltak egymáshoz, sosem habozott megosztani vele semmit. Mindig számíthatott rá, kamaszkora óta ő volt a legfőbb bizalmasa, aki biztatta, vigasztalta, ha kellett. Nem is kívánhatott volna nála jobb testvért. Most mégis volt egy titka előtte, ráadásul súlyos titok. Még meg sem szokhatta a belvárosi forgalom vontatott ritmusát, a kocsi máris megállt. Megérkeztünk, Miss Crestwell közölte a sofőr, majd kiszállt, és kinyitotta neki az ajtót. Mia szemei kipattantak. Pislognia kellett az erős napfénytől. Megdörzsölte az arcát, hogy felfrissítse eltompult érzékeit. Amikor kilépett az utcára, egy hűvös fuvallat a hajába kapott. Újra itt volt, és befelé indult a toronyházba. Beszállt a liftbe, és a 42. emeletre tartott. Ismerős érzések kerítették hatalmukba: ugyanaz a szorítás gyomortájon, az izzadó tenyér, az idegek játéka. Csak most még feszültebb volt, mint négy nappal korábban, mert már tudta, mit akar tőle Gabe. Tökéletesen tisztában volt azzal, mit vállal, ha aláírja a szerződést. Amikor belépett az előtérbe, Eleanor, Gabe titkárnője felnézett, és rámosolygott. Mr. Hamilton meghagyta, hogy menjen csak be egyenesen az irodájába. Köszönöm, Eleanor felelte halkan, miközben elment a recepciós pult előtt. Az iroda ajtaja nyitva állt, de nem ment be rögtön. Megállt a folyosón, és zsebre tett kézzel bámult ki a manhattani felhőkarcolókra néző, hatalmas üvegablakon. Gabe lehengerlő férfi volt, látványnak is fenséges. Nyugodtságában is áradt belőle a nyers, elemi férfiasság. Hirtelen rádöbbent, miért vonzódott hozzá vagyis az egyik okra a sok közül. Biztonságban érezte magát mellette. Már a közelsége is megnyugtatta. Védve volt az oldalán. A kapcsolat, amelyet Gabe felkínált, pontosan ezt nyújtaná számára: garantálná a biztonságot, a támaszt, a kényelmet, a védelmet. Csupán annyit kell cserébe tennie, hogy az irányítást teljes mértekben átengedi neki.

Ellenállása lassan kezdett elpárologni. Megkönnyebbülést, már-már eufóriát érzett. Nem fogja halálra rémülten aláírni a szerződést. Egy új kapcsolatot nem lehet így kezdeni! Magabiztos lesz, és élvezi mindazt, amit Gabe ígért. Cserébe pedig mindenét felkínálja neki, remélve, hogy értékelni fogja az odaadás ajándékát. Gabe megfordult, és észrevette, hogy a folyosón álldogál. Mia meglepetten fedezte fel tekintetében a megkönnyebbülést. Vajon attól félt, hogy nem jön el? A férfi odasietett hozzá, behúzta az irodájába, és határozott mozdulattal becsukta mögötte az ajtót. Mielőtt Mia egy szót szólhatott volna, magához húzta, és megcsókolta. Halkan felnyögött, amikor a férfi telhetetlenül végigsimította a karját, birtoklón megragadta a vállát, majd feljebb csúsztatta kezét a nyakán és a tenyerébe vette az arcát. Gabe úgy csókolta, mintha egész életében erre a csókra szomjazott volna. Mintha fogságból szabadulva térne vissza hozzá. Erről a csókról Mia eddig csak álmodozott. Még soha nem élt át ilyet, hogy egy férfi valósággal felfalja. Ez nem csupán az erőfölény kimutatása volt, hanem kérés a megadásra. Gabe akarta őt, és most megmutatta, mennyire. Ha korábban voltak is kétségei, ez a csók meggyőzte arról, hogy a férfi nem csak unalmában keres új kihívást. Gabe elvette a kezét az arcáról, és magához szorította, olyan erővel, mintha egy acélsodrony préselné egymáshoz a testüket. Mia érezte a merevedését, ahogy az ágyékát az ölének nyomta. Erekciójától feszült a drága öltönynadrág. Amikor ajkuk végül elszakadt egymástól, mindketten levegőért kapkodtak. Gabe csillogó szemmel nézett le rá. Nem hittem, hogy eljössz.

első fejezet Négy nappal korábban Gabe Hamilton tudta, hogy ezért pokolra jut, ám ez a legkevésbé sem érdekelte. Attól a pillanattól fogva, hogy Mia Crestwell belepett a Bentley Hotel báltermébe a HCM legújabb luxusszállodájának megnyitóján, le sem tudta venni a szemét róla. Mia tiltott gyümölcs volt, a legjobb barátja kishúga. Csakhogy már nem volt olyan kicsi, és ez nem kerülte el Gabe figyelmét. A lány bűnös gondolatai tárgya lett. Megpróbálta magát lebeszélni róla, de képtelen volt nemet mondani ekkora csábításra. Már nem is küzdött ellene. A tény, hogy Mia itt állt előtte, és Jace nem volt a közelben, csak megerősítette abban, hogy eljött a cselekvés ideje. Szájához emelte a poharát, és ivott egy kortyot a borából. Közben udvariasan hallgatta a vendégeket, akikkel társalgott. Vagyis inkább csak csevegett. Ritkán merült komolyabb beszélgetésbe, amikor üdvözölte az ismerősöket a tömegben. Nem számított rá, hogy Mia eljön. Jace egy szóval sem említette. Talán ő sem tudott róla? Valószínűleg nem, hiszen alig öt perce lepett le Ashsel és egy barna hajú, hosszú combú amazonnal a legfelső emelet egyik luxuslakosztálya fele tartva. Jace sosem tett volna ilyet, egyetlen nő kedvéért sem, ha tudja, hogy Mia is itt lesz. De neki kapóra jött, hogy nem volt a környéken. Ez csak megkönnyítette a dolgát. Figyelte, ahogy Mia felhúzott szemöldökkel végigpásztázza a termet, mintha keresne valakit a tömegben. Megállt előtte egy pincér, elvett egy elegáns, hosszú talpú borospoharat a tálcájáról, de nem emelte a szájához.

Gyilkosan szexis ruhája tökéletesen feszült izgató alakjára. Dögös tűsarkúja buja gondolatokra csábított. Lazán feltűzött haja mintha csak arra várt volna, hogy kibontsák és belemarkoljanak. Puhán a vállára hulló sötétbarna fürtjei kiemelték nyaka kecses vonalát, mely szinte áhítozott arra, hogy végigcsókolják. Legszívesebben átviharzott volna a termen, hogy ráterítse a zakóját, és senki más ne gyönyörködhessen abban, ami az övé. Csakhogy Mia semmilyen minőségben nem tartozott hozzá, ami csak még jobban megőrjítette. De hamarosan tenni fog róla, hogy ez megváltozzon. A váll nélküli koktélruha Mia melléhez vonzotta a tekinteteket. Ez dühítette Gabe-et, nem akarta, hogy másnak is feltűnjön. Pedig máris bámulták. Rögtön felfigyeltek rá a teremben vadászó férfiak, és épp olyan ragadozópillantással lesték, akárcsak ő, Mia vékony nyakláncot viselt, gyémánt köves medállal és a hozzá illő gyémánt fülbevalókkal. Mindkettőt tavaly karácsonyra kapta tőle. Gabe elégedetten nyugtázta, hogy ezen az estén épp az ő ajándékát vette fel. Számára ez is egy újabb jel volt, hogy a lány végül úgyis az övé lesz. Mia erről ugyan még nem tudott, de már eleget várt. Túl régóta érezte magát úgy, mint egy aljas gazember, amiért a legjobb barátja kishúgát kívánta. Mióta Mia betöltötte a húszat, már más szemmel nézett rá. De ő akkor harmincnégy volt, és tisztában volt vele, hogy a lány még mindig túlságosan fiatal ahhoz, amit akar tőle. Így hát várt. A megszállottja lett. Magának sem szívesen ismerte be, de Mia olyan volt számára, mint a drog, amelyről képtelen leszokni. Most, hogy betöltötte a huszonnégyet, a korkülönbség már nem tűnt olyan óriásinak legalábbis Gabe ezzel nyugtatta magát. Jace így is őrjöngeni fog, hiszen Mia mindig a kishúga lesz, de kész volt vállalni a kockázatot, csak hogy végre megízlelhesse a tiltott gyümölcsöt. Tervei voltak Miával, és elérkezett az idő a megvalósításra. Mia óvatosan kortyolt a borából a poharat is csak azért vette el, hogy ne érezze magát teljesen kívülállónak a szépek és gazdagok tengerében, és a tekintetével félénken Jace-t kereste. A bátyja azt mondta, itt lesz, ezért úgy döntött, meglepi a megnyitón. A Union Square álló modern luxusszálloda a legelőkelőbb vendégsereg fogadására készült. De hát Jace és két legjobb barátja is ezekben a körökben forogtak. Keményen megdolgoztak azért, hogy

eljussanak ide, és minden képzeletet felülmúló sikert értek el, még mielőtt a harmincat betöltöttek volna. Harmincnyolc éves korukra már a világ legbefolyásosabb hotelmágnásai között tartották számon őket. De Mia számára csak a bátyja és annak barátai voltak. Kivéve Gabe-et de talán épp itt volt az ideje, hogy kiverje a fejéből a róla szóló tinédzserkori fantáziáit. Hiszen ami tizenhat évesen még érthető, túl a huszonnégyen már csak szánalmas önámítás. Ash és Gabe beleszülettek a gazdagságba. Jace és ő nem, és még mindig nem mozgott magabiztosan bátyja társaságában. De kimondhatatlanul büszke volt rá, amiért ilyen sokra vitte, méghozzá úgy, hogy még róla is gondoskodnia kellett szüleik váratlan halála után. Gabe közel állt a szüleihez, legalábbis amíg házasok voltak. Aztán mindenki megdöbbenésére az apja beadta a válókeresetet épp a harminckilencedik házassági évfordulójuk után. Ash volt hármuk közül talán a legkülönösebb helyzetben, ami enyhe kifejezés vele kapcsolatban. Nem jött ki a családtagjaival egyikükkel sem. Már fiatal fejjel a saját útját kezdte járni. Hátat fordított a családi vállalkozásnak és a családja pénzének -, sikere pedig csak még jobban dühítette rokonait, mivel nélkülük ért el mindent. Tudta, hogy Ash látni sem akarta őket. Legszívesebben Jace-vel és Gabe-bel lógott, de főleg Jace-szel, Jace szerint Ash rokonai seggfejek voltak és Mia ezt el is hitte a bátyjának. Nem mintha valaha is lett volna alkalma találkozni velük, hiszen úgy tettek, mintha a HCM nem is létezne. Szeretett volna sarkon fordulni és elmenekülni, amikor egyszerre kér férfi is elindult feléje, olyan bájvigyorral a képükön, mint akik az aznap esti zsákmányt készülnek becserkészni. De még nem találta meg Jace-t, és nem akart korán hazamenni, ha már ilyen nevetségesen sok időt töltött a készülődéssel, hátha találkozik Gabe-bel. Akármilyen szánalmasan is hangzott, ez volt az igazság. Mosolyt erőltetett az arcára, és összeszedte magát, nehogy valami hülyeséget csináljon és szégyenbe hozza a bátyját a nagy napon. Ám ekkor nagy meglepetésére feltűnt Gabe, és a tömeget átszelve, arcán ideges grimasszal épp feléje igyekezett. A két férfit megelőzve karon fogta, és gyorsan elvezette, mielőtt még azok odaértek volna hozzá. Neked is szép estét, Gabe köszönt Mia remegő hangon.

Volt valami a férfiban, amitől leblokkolt az agya. Nem tudott beszélni, gondolkodni, egy értelmes mondatot se kinyögni a közelében. Gabe valószínűleg azt gondolta róla, csodával határos módon szerezhetett diplomát és vizsgázhatott mindenből színjelesre. Habár szerinte akárcsak Jace szerint egy tökéletesen hasznavehetetlen szakon. Jace szerette volna, ha üzleti diplomát szerez, és beszáll a családi vállalkozásba. De ő még nem tudta eldönteni, milyen pályát válasszon, ami persze aggasztotta a bátyját. Miát pedig emiatt gyötörte csak igazán a bűntudat. Hiszen neki megadatott a luxus, hogy hosszasan töprengjen, mielőtt döntést hoz. Jace mindig nagyvonalúan gondoskodott róla. Fizette a számláit, és megadott neki az égvilágon mindent, amire csak szüksége volt. Bár, miután lediplomázott, már ő is igyekezett, hogy egyre kevésbé függjön a bátyja támogatásától. Akikkel egy időben végzett, rég munkába álltak és lázasan építették a karrierjüket. Ezzel szemben ő naponta néhány órácskát kisegített egy pici pékségben, a szabadidejében pedig lustálkodott, és azon töprengett, mihez akar kezdeni élete hátralévő részében. Ez a döntésképtelenség valószínűleg nagyon is összefüggött azzal a férfival, aki épp a karját fogta. El kell engednie végre ezt az értelmetlen sóvárgást és továbblépni! Nem töltheti az egész életét azzal a nevetséges álmodozással, hogy Gabe egy nap majd felfigyel rá, és úgy dönt, megszerzi magának. Telhetetlenül szívta magába a férfi látványát. Mint egy függő, aki a következő adagot készül magához venni, amelyre már így is túl sokáig várt, Gabe kivételes férfi volt, kisugárzása betöltötte a teret, bárhová is ment. Rövidre vágott fekete haját épp csak annyira lőtte be, hogy elegáns, kifinomult külsőt kölcsönözzön neki. Az a fajta sármos rosszfiú volt, akiért megvadulnak a nők. Viselkedéséből áradt a szarok a világra lazaság, és amit Gabe akart, azt meg is szerezte. Magabiztossága és arroganciája mindig is vonzotta Miát. Képtelen volt ellenállni neki. Évek óta próbálta, ám megszállottsága fikarcnyit sem csökkent. Helló, Mia szólalt meg Gabe nyugodt hangon. Nem tudtam, hogy eljössz. Jace nem mondta. Mert nem is tudja, hogy itt vagyok felelte Mia mosolyogva. Meg akartam lepni. Egyébként merre van?

Gabe tekintetében egy másodpercre zavar tükröződött. El kellett mennie. Nem tudom, visszajön-e még ma. Mia mosolya elpárolgott. Ó sóhajtott, és elszontyolodva nézett végig magán. Azt hiszem, elpazaroltam egy tökéletes ruhát az alkalomra. Gabe pillantása olyan szemérmetlenül siklott végig rajta, hogy Mia úgy érezte, mintha a tekintetével le tudná vetkőztetni. Csinos ruha. Haza kellene mennem. Nincs értelme maradnom, ha Jace nincs itt jegyezte meg Mia lemondóan. Maradhatsz velem felelt Gabe kurtán. Mia szeme felcsillant. Gabe még sosem akart vele kettesben lenni, sőt úgy tűnt, mintha szándékosan kerülné, amiről Mia még gátlásosabbá vált a közelében. Pedig Gabe mindig kedves volt hozzá, még ajándékokkal is meglepte a különleges alkalmakkor. Időnként megkérdezte, van-e valamire szüksége nem mintha Jace ezt valaha is elmulasztotta volna. De sosem akart pár percnél tovább kettesben maradni vele. Van kedved táncolni? kérdezte Gabe. Mia megrökönyödve nézett rá, nem tudta, hová tűnt az igazi Gabe Hamilton. Gabe sosem táncolt. Persze tudott volna, de ritkán tette. A tánctér már tele volt párokkal, középkorúakkal és idősebbekkel. Senkit sem látott a parketten, aki vele egyidős lett volna. De a híresek és dúsgazdagok köreibe eleve nem sok huszonéves nyert bebocsátást. Persze! felelte Mia. Miért is ne? Hiszen két órán át készülődött az estére. Hagyja kárba veszni az eszményien szexis ruhát és a még dögösebb cipőt? Amikor Gabe megérintette a hátát, úgy érezte, mintha izzó vasat nyomnának a bőréhez. Alig tudta elnyomni magában a remegést, miközben a férfi a táncolóknak fenntartott szabad térhez vezette. Rossz ötlet volt elfogadni a felkérését. Mégis hogyan tudna úrrá lenni a zavarán, amely állandóan rátört a férfi közelében? De nem szalaszthatta el a lehetőséget, hogy a karjaiban érezhesse magát. Még ha csak pár percről is volt szó pár mesés, mámoros percről. A szaxofon szenvedélyes futamai összeolvadtak a zongora üdén csilingelő dallamával és a basszus mély lüktetésével. A zene ritmusa lüktetett a vérében, ahogy Gabe karjába simult. Olyan könnyed, lebegős érzés járta át, mintha ébren álmodna.

Gabe keze végigsiklott a hátán és megállt a derekán, melyet a mély kivágás szabadon hagyott. A merész szabású koktél ruha anyaga csak picivel ért a feneke fölé. Nehezen vette rá magát, hogy felvegye, most viszont kimondottan örült annak, hogy megtette. Szerencse, hogy Jace nincs itt jegyezte meg Gabe. Mia felkapta a fejét és kérdőn nézett rá. Miért mondod ezt? Mert szívrohamot kapna, ha meglátna ebben a ruhában. Nem mintha lenne benne elég anyag, hogy ruhának lehessen nevezni. Mia elmosolyodott, amitől megjelentek a huncut gödröcskék az arcán. Mivel Jace nincs itt, nem is mondhat semmit, nem igaz? Ha ő nem is, én igen felelte Gabe morcosan. Mia mosolya grimasszá torzult. Nincs szükségem két bátyra, Gabe. Biztosíthatlak, hogy egy is elég. Gabe összehúzta a szemét, ajkai elkeskenyedtek. Fene akar a bátyád lenni! Mia sértődötten nézett fel rá. Ha ennyire nehezére csert vele kettesben maradni, egyáltalán miért jött oda hozzá? Miért nem nézte levegőnek, ahogy máskor is? Durcásan elhúzódott a férfitól. Hirtelen elillant az izgalmas meghittség, hogy a karjaiban lehetett, és a keze meztelen bőréhez ért. Nem lett volna szabad eljönnie. Meggondolatlanság volt, ostoba ötlet. Csak fel kellett volna hívnia a bátyját, elmondani neki, mire készül, és Jace közölhette volna, hogy nem lesz itt. Akkor most nem állna a táncparkett közepén leforrázva Gabe lekezelő viselkedése miatt. Gabe összevonta a szemöldökét a reakcióját látva. Felsóhajtott, majd hirtelen sarkon fordult, és szinte kirángatta Miát a tánctérről a terasz irányába. Az üvegajtók nyitva álltak, hogy beengedjék a hűvös éjjeli levegőt a terembe. Mikor kiléptek a teraszra, újra védelmezőn átkarolta Miát. Megint Gabe karjaiban volt, testének meleg ölelésében. Megérezte az arcszesze illatát méghozzá milyen eszelősen jó illata volt! Gabe meg sem állt, míg biztos távolságba nem értek az ajtótól és az árnyékoló eltakarta őket a kíváncsi tekintetek elől. A város neonfényei vadul vibráltak a mélyfekete égbolton, az éj csendjét a forgalom távoli zaja kavarta fel. Egy hosszú pillanatig Gabe csak nézte őt, és Mia közben azon gondolkodott, mivel bosszanthatta fel ennyire.

A férfi illata szinte elkábította. Egy csipetnyi fűszert érzett benne, de nem túl hangsúlyosan. Tökéletes választás volt az arcszesze. Kiegészítette bőre természetes illatát, miközben áradt belőle a bódítóan férfias, nyers vadonszag és a kifinomultság. A pokolba is mormogta maga elé Gabe elgyötört hangon, mintha egy ismeretlen erő kényszerítené térdre. Mielőtt Mia megmukkanhatott volna, Gabe hirtelen átölelte, és a mellkasához szorította. Mia szája kinyílt a meglepetéstől, és egy apró sóhajt lehelt ki rajta. Ajkai mámorítóan közel voltak a férfiéhoz. Érezte a lehelete forróságát, látta a halántékán az ér lüktetését. Gabe állkapcsa megfeszült, mintha uralkodnia kellene magán. Aztán úgy tűnt, elvesztette a csatát. Nem tudta tovább fékezni magát, és nekiesett Mia szájának. Hevesen, forrón, követelőzőn csókolta. Mia megszeppenni se tudott, annyira élvezte. Gabe nyelve mélyen belehatolt, kéjesen végigsiklott a nyelvén, eljátszott a szájpadlásán, majd érzéki táncba kezdve körözött a szájában. Gabe nem csupán megcsókolta. Valósággal bekebelezte. Egyetlen csókkal birtokba vette. Ebben a pillanatban Mia Gabe Hamilton kizárólagos tulajdona volt. Az összes férfi, akit valaha megcsókolt, homályba veszett. Mia elgyöngült a karjaiban. Elszállt minden ereje, csak többre vágyott. Gabe-re. A teste melegére, az érintésére, éhes ajkaira. Ez a csók szédítőbb volt, mint amiről eddig álmodozott. Meg a legmerészebb fantáziái sem érhettek nyomába a valóságnak. Gabe a foga közé vette Mia alsó ajkát és beleharapott épp csak annyira, hogy jelezze, ő irányít. Aztán szelídültek a mozdulatai, nyelve gyöngéden végigsiklott Mia száján, majd puhán megcsókolta a felső ajka ívét. Lesz, ami lesz, de ezt már réges-rég meg akartam tenni szólalt meg végül rekedtes hangon. Mia megbabonázva nézte. Lába remegett, és azért imádkozott, nehogy a nyavalyás tűsarkú elárulja, és álltó helyében összecsukoljon. Semmi sem készíthette fel arra, ami az előbb történt. Gabe Hamilton megcsókolta! Mit megcsókolta, kicipelte a teraszra, és rávetette magát! Szája még mindig remegett az érzéki rohamtól. Romokban hevert. Végérvényesen. Szabályosan megrészegült a csókról. Csakhogy alig ivott, és pontosan tudta, hogy ez nem az alkohol hatása. Gabe egész egyszerűen végzetes csapást mért az érzékeire.

Ne nézz rám így. Vagy attól félsz, hogy komoly bajba kerülünk? dörmögte Gabe. Ha olyan édes bűnökre gondolt, mint Mia elképzelte, akkor egyáltalán nem bánta volna, ha bajba kerülnek. Hogy nézek rád? kérdezett vissza reszkető hangon. Mintha azt akarnád, hogy szaggassam le rólad ezt a ruhának csúfolt kis semmiséget, és most azonnal megbasszalak itt a teraszon. Mia nagyot nyelt. Jobbnak látta, hogy erre most ne feleljen. Nem is értette, mi történik. Forgott vele a világ, fel sem tudta fogni, hogy Gabe Hamilton épp most csókolta meg, aztán meg arról beszélt, hogy megbassza a szállodája teraszán. Gabe újra közel hajolt hozzá. A testéből áradó forróság csaknem felemésztette Miát. Már az ájulás környékezte, nyakában lüktetett az ütőér, és rendszertelenül kapkodta a levegőt. Találkozzunk holnap. Az irodámban. Pontban tízkor. Mi miért? dadogta Mia. Gabe szigorúan nézett rá, szemében olyan vad fény villogott, amit Mia nem tudott értelmezni. Mert azt mondtam. Mia szeme elkerekedett, ám ekkor Gabe megragadta a kezét, és magával húzta, vissza a bálterembe. Meg sem állt, míg el nem érték a szálloda hallját. Mia alig bírt lépést tartani határozott menetelésével, pedig cipősarkai szaporán kopogtak a fényes márványpadlón. Elméjében teljes volt a zűrzavar. Gabe, hová megyünk? kérdezte riadtan. Gabe kivezette az épület elé, és intett a portásnak, aki abban a pillanatban odaugrott hozzá. Pár másodperccel később egy elegáns fekete autó gördült a bejárathoz, és Gabe betessékelte Miát a hátsó ülésre. Mikor Mia már bent ült, még behajolt a kocsiba, miközben tartotta az ajtót. Most hazamész, és leveszed ezt a kibaszott ruhát. Holnap pedig ott leszel az irodámban tízre Gabe félig behajtotta a kocsiajtót, aztán még egyszer behajolt, hogy a szemébe nézzen. És Mia, ajánlom, hogy ott légy.

második fejezet Vegyük át még egyszer, hogy jól értem-e. Azért nem jöttél velem és a lányokkal bulizni, hogy elmehess a bátyád szállodájának a puccos megnyitójára, és amikor ott voltál, Gabe Hamilton kicipelt a teraszra, lesmárolt, majd hazaküldött azzal az utasítással, hogy reggel tízre légy az irodájában? Mia összekucorodott a kanapén lakótársa és legjobb barátnője, Caroline mellett, és megdörzsölte a szemét, hogy megszabaduljon a látását elhomályosító fáradtságtól. Szemhunyást sem aludt az éjjel. Hogyan is tudott volna? Gabe fenekestől felforgatta az egész életét, most pedig közelgett a tíz óra, és fogalma sem volt, mit tegyen. Igen, nagyjából ez történt felelte. Caroline elképedt arcot vágott, és legyezni kezdte magát a kezével. És én még azt hittem, hogy nem fogsz olyan jól mulatni, mint mi! Engem viszont tegnap este nem támadott le egy szívdöglesztő milliomos sem. De miért? kérdezte Mia panaszosan. Ezt a kérdést ismételgette magában egész éjszaka. Miért csókolta meg? És miért kért tőle randevút éppen most, mikor eddig mindent megtett, hogy elkerülje? Csakhogy ez nem kérés volt, mert Gabe Hamilton sosem kért. Utasításokat adott és eredményeket várt. Mia nem is értette, miért érzi ezt a tulajdonságát olyan vonzónak. Egyszerre töltötte el forrósággal és borzongással. Caroline a szemét forgatta. Akar téged, csajszi! Miért is ne akarna? Fiatal vagy, kívánatos, és ezer százalék, hogy az utóbbi években gondolatban már párszor megfordultál az ágyában. Mia felhúzta az orrát. Ez olyan kínosan hangzik! Az isten szerelmére, mintha te nem erről ábrándoznál már tinédzserkorod óta! Érthető, hogy eddig nem ugrott rád. De már huszonnégy vagy, nem tizenhat. Nagy különbség! Bárcsak tudnám, mit akar! sóhajtott Mia.

Ha azok után sem tudod, hogy meg akart baszni a teraszon, akkor reménytelen eset vagy felelte Caroline nyűgösen. Aztán látványosan megnézte az óráját, majd tekintetét Miára szegezte. Kevesebb mint egy órád van arra, hogy elkészülj. Azt javaslom, emeld fel a feneked a kanapéról, és csinosítsd ki magad. Azt sem tudom, mit vegyek fel! nyafogott Mia. Caroline elvigyorodott. Én tudom! Gyerünk! Le kell hengerelned a pasast. Lehengerelni? Mia majdnem elnevette magát. Ha valakit lehengereltek, az ő volt. Annyira felkavarták az előző este történtek, hogy kész idegroncs lesz, ha egyáltalán eljut Gabe irodájába. Gabe átlapozta a fiókjából előhúzott szerződést, és közben azon töprengett, hogyan cserkéssze be Miát. Újdonság volt számára, hogy ilyesmin gondolkodik, mert csakis egyetlen utat ismert: az egyenest. A személyes ügyeit is éppolyan precízen kezelte, ahogy az üzletieket. Szóba sem jöhettek nála az érzelmek, a párkapcsolatban sem. Egyszer már durván megégette magát, akkor megfogadta, hogy ez többé nem történhet meg vele. Egy nő már komplett idiótát csinált belőle, mert vakon bízott benne, és soha többé nem állt szándékában ebbe a hibába esni. Nem a nőkről mondott le ehhez túlságosan is élvezte a társaságukat. Szerette az odaadó nőket kényeztetni és védelmezni. Csakhogy akkor valami megtört benne, és azóta másképp viszonyult a nőkhöz. Nem volt más választása. De Mia Nem tudott úgy tenni, mintha ugyanolyan lett volna számára, mint az összes korábbi nője. Mia más volt. Nem csak egy újabb bájos arc, amelyre gyöngédséggel tudott tekinteni, mégis biztos távolban tartva magát a zavaros kötöttségektől. A nők, akiket kiválasztott, pontosan tudták, mibe mennek bele. Tudták, mit vár tőlük, és mit kaphatnak cserébe. De Mia Jace kishúga volt. Látta őt felnőni. Ott volt, amikor elballagott a középiskolából. Rávicsorgott a fiújára, amikor a kis pöcs érte jött, hogy elvigye a bankettre. Kéjes örömmel töltötte el, hogy a srác majdnem összeszarta magát, amikor Jace-szel és Ashsel együtt közölték vele, milyen kínok várnak rá, ha tiszteletlenül bánik Miával.

Találkoztak, amikor Jace-t jött meglátogatni a szünidőkben. Még a diplomaosztójára is elment. Már ez is maga volt a pokol, mert Mia közben gyönyörű fiatal nővé érett. Nem volt ártatlan kislány többé. Nem akart arra gondolni, hány fiúval felehetett le, mert ettől csak elöntötte a méreg. Inkább egyáltalán nem törődött velük, hiszen valamennyi már csak múlt idő volt. Mia ugyan még nem tudott róla, de mostantól fogva az övé lesz. Csak azt nem döntötte még el, hogyan hozza ezt a tudomására. Mia különleges bánásmódot követelt. Fiatal volt még, félénk, és talán kissé naiv is. Vagy csak ő ítélte meg így. Ki tudja, milyen volt, ha Jace sasszeme épp nem figyelte? Akárhogy is fogja megkörnyékezni, ésszel kell csinálnia, nehogy lerohanja és elijessze, még mielőtt átlépné a küszöböt. Kizárt volt, hogy visszakozzon, vagy beletörődjön a visszautasításba, miután végre eldöntötte, hogy lépni fog. Emellett Jace-szel is rendeznie kell valahogy a dolgot. Még maga sem tudta, hogyan, de nem is volt értelme megpendíteni a témát még azelőtt, hogy meggyőzre volna Miát. Jace-szel majd később foglalkozik. Ingerülten kapta fel a fejét az ajtó felől érkező neszekre. Egyértelmű utasítást adott a titkárnőjének, hogy ne zavarják. Senki se. És még csak kilenc óra volt, tehát Mia sem érkezhetett meg. Minden idegszála megfeszült, amikor Jace és Ash besétáltak az irodájába. Mi a fenét csinálnak ezek még itt? Rég a Kaliforniába tartó gépen kellene ülniük, hogy találkozzanak az építési vállalkozóval, és gondoskodjanak róla, hogy időben elkezdje a munkát legújabb szállodájuk helyén. Mindhárman rengeteget utaztak, megosztva egymás közt a hazai és a külföldi projektek felügyeletét. Most is több új beruházásuk volt folyamatban, köztük a kaliforniai szállodáé, korai stádiumban egy párizsi hotelé, és a Karib-szigeteken is kinéztek egy telket, ahová üdülőparadicsomot terveztek építtetni. Az utóbbi hetekben Gabe a városban maradt, hogy a Union Square-en álló Bentley Hotel megnyitását előkészítse. Ő volt a csatár. Túlságosan megszállott volt még ahhoz is, hogy akár a legjobb barátainak átpasszolja a labdát. Jace és Ash voltak a hátvédek ahogy ő nevezte őket. Bár mindhármuknak egyforma üzletrésze volt a vállalatban, Gabe indította el és adta ki a projekteket, és minden egyes részletet a saját elképzelései szerint alakított. Jace és Ash felügyelték az építkezéseket, és

gondoskodtak róla, hogy minden simán menjen. Végül újra Gabe vette a kezébe a dolgokat, hogy az utolsó simításokat elvégezze. Ez a munkamegosztás mindhármuknak megfelelt. A szállodák és üdülőközpontok napi szintű irányítását már közösen intézték. Ők hárman az egyetem óta barátok voltak. Ha visszagondolt ezekre az időkre, nem is tudta volna eldönteni, mi hozta őket össze: a közös ivászatok, a kanbulik, vagy a folyamatos csajozás. Egyszerűen csak összehaverkodtak, és attól fogva mindent együtt csináltak. Jace nehéz helyzetbe került, amikor szülei halálos autóbalesetet szenvedtek, és rá maradt jóval fiatalabb húga nevelése. De Ashsel kitartottak mellette, nem hagyták magára. Később pedig Jace és Ash álltak mellé botrányos, az újságokban is kiteregetett válása idején. Talán Miának is komoly szerepe volt abban, hogy ennyire összetartottak. A sors fintora, hogy ő tehet pontot is a barátságukra, ha nem kezeli ügyesen a helyzetet. Mitől vagy ennyire feszült ma reggel? piszkálódott Ash, miközben lezseren ledobta magát az asztalával szemben álló székre. Jace a másik székre ült. Csendesebb, higgadtabb volt, mint Ash. Jace és Ash volt az a két ember, akiket Gabe a barátainak tartott, a szó valódi értelmében. Bízott bennük azaz kizárólag csak bennük bízott és végtelenül lojális volt hozzájuk, amit mással nem tett meg vakon. Jace volt az óvatos duhaj, Ash pedig a rámenős playboy. Gabe-nek meggyőződése volt, hogy e kettő kombinációja őrjítette meg a nőket. Bőven akadtak is önként jelentkezők, akik benne voltak egy édeshármasban kettőjükkel. Ash mindig a tűzvonalban volt. Közvetlenségével, bókjaival lehengerelte a nőket. Jace eközben a háttérben maradt, és sötétbarna szemével csendesen figyelt. A nők kihívást láttak benne, míg Asht talán könnyű hódításnak vélték, ezért hajtottak olyan megrögzötten Jace-re míg valamennyien rá nem jöttek, hogy elérhetetlen. Mindhármuknak voltak kilengéseik, és ezt egyáltalán nem szégyellték ez is csak az egyetemi évek felfedező korszakának része volt. Mivel eszelősen sok pénzt kerestek és szemtelenül sikeresek voltak, sosem okozott gondot szexpartnert vagy akár állandó barátnőt találniuk, ami persze csak addig működött, míg a nők betartották a szabályaikat.

Ők hárman hallgatólagos egyezséget kötöttek, hogy falják az életet, de nem mondanak le szabadságukról, amiben csak megerősítette őket Gabe házasságának botrányos vége. Jace és Ash védelmezték a legharciasabban, amikor Lisa alaptalanul vádaskodott, örökre befeketítve szakmai és személyes hitelét. A mai napig nem értette, miért tette ezt vele, de örökké hálás lesz barátainak, amiért feltétel nélkül támogatták élete legszörnyűbb hónapjaiban. Vajon ő jó férj volt? Talán nem, de mindent megadott Lisának, amit csak kívánt. Teljes egyetértés volt köztük n szexuális játékaikról is. Soha nem kényszerítette semmire, amit nem akart ö is épp ugyanúgy. Mégis a mai napig dühítette mindaz, amivel Lisa megvádolta. A címlapokon és a váló peres tárgyaláson keresztre feszítették. Lisa pedig szépen elsétált a vagyona jó részével, mint az erőszakos kéjenc ártatlan áldozata. Ezután többé nem kezdett kapcsolatot alapos nyomozás és mindkét fél által aláírt szerződés nélkül. Néhányan ezt talán betegesnek vagy egyenesen nevetségesnek tartották volna, de túlságosan sok vesztenivalója volt ahhoz, hogy megkockáztassa, hogy még egy Lisa átgyalogoljon rajta. Azt hittem, ti ketten már rég a Kaliforniába tartó gépen ültök jegyezte meg türelmetlenül. Jace összehúzta a szemöldökét. Fél órán belül indulunk. A pilóta telefonált, hogy műszaki probléma van a géppel. Legkorábban tizenegykor tudunk felszállni, ha megtankolják a cseregépet és megkapjuk a felszállási engedélyt. Gabe gyors fejszámolást végzett. El fognak menni, jóval azelőtt, hogy Mia ideérne. Csak abban bízott, hogy a lány nem volt az a kínosan pontos típus, aki mindenhová fél órával korábban érkezik. Noha ragaszkodott a pontossághoz, és megvetette azokat, akik késnek, kivételesen ezt most elnézte volna Miának. Az asztal alatt végig ökölbe szorította, ellazította, majd újra ökölbe szorította a kezét. Csak Mián járt az esze, mióta tegnap este megpillantotta a bálteremben. Most, hogy végre megengedte magának, hogy másképp gondoljon rá, mint a legjobb barátja kishúgára, megmagyarázhatatlan nyugtalanság töltötte el. Csak úgy tudta volna jellemezni az érzést, mint felajzottságot. Várakozást. Az adrenalin dübörgött a vénáiban. Mia feldúlta gondosan rendszerezett világát, és folyamatosan kibillentette a nyugalmából. Alig

várta, hogy végre a kezébe vegye a dolgokat, és visszanyerje az irányítást. A vére felforrt, ha a tegnap estére gondolt. Jó ég, már attól merevedése volt, hogy eszébe jutott, pedig itt ült a két legjobb barátjával szemben. Nehéz lett volna takargatnia is. Csak abban reménykedett, hogy Jace és Ash a helyükön maradnak, és nem veszik észre. Tudta, hogy ha nem említi meg találkozását Miával, Jace csak még több kérdést szegez neki, miért hallgatta el, így hát belevágott. Tegnap elszalasztottad Miát a megnyitón. Jace kiegyenesedett a széken, és elhúzta a száját. Ott volt? Gabe bólintott. Meg akart lepni. Nem sokkal azután érkezett, hogy eltűntetek a kis barnával. Jace káromkodott és hangosan kifújta a levegőt. A francba! Fogalmam sem volt, hogy el akart jönni. Bárcsak szólt volna előtte! Akkor nincs az az isten, hogy lelépjek. Mi történt? Beszeltél vele? Sokáig maradt? Elintéztem a dolgot válaszolt Gabe lezseren. Meg mondtam neki, hogy el kellett menned, táncoltam vele egyet, aztán hazaküldtem egy kocsiban. Úgyis szívrohamot kaptál volna attól, ami rajta volt. Ash szája kaján vigyorra húzódott. A mi kicsi Miánk lassan felnő Fogd be! mordult rá Jace, majd újra Gabe-hez fordult. Kösz, hogy vigyáztál rá. Nem örültem volna, ha ott látom, főleg ha igaz, amit a ruhájáról mondtál. A sok vén kecskének, aki csak azt lesi, kivel kúrhatna félre, Mia olyan, mint a Szent Grál. Az kurva élet, hogy nem hagyom, hogy a húgom legyen a következő strigula az ágytámlájukon! Gabe-nek talán bűntudatot kellett volna éreznie. Tudta is, hogy elkárhozik azért, amiért szemet vetett Miára, és főleg azért, amit meg akart tenni vele. De szó nem volt arról, hogy csak trófeának akarta volna a lányt, ezért nem is vette magára Jace kirohanását. A telefonja berregett, a titkárnője kereste. Mr. Hamilton, egy bizonyos Miss Houston érkezett Mr. Crestwellhez és Mr. McIntyre-hoz. Gabe felhúzta a szemöldökét. Magatokkal viszitek a kis barnát is Kaliforniába? Ash vigyorgott. Naná! Így gyorsabban eltelik a repülőút. Gabe a fejét csóválta. Küldje be. Eleanor! Egy perccel később besétált az irodába a barna hajú szépség, akit tegnap Jace-szel és Ashsel

látott. Tűsarkúja kihívóan kopogott a márványpadlón, aztán hangtalanná váltak léptei, amikor a szőnyeghez ért. Ash feléje nyújtotta a karját, és a nő kényelmesen elhelyezkedett az ölében, lábát kinyújtóztatva Jace felé. Jace birtoklón rátette egyik kezét a nő combjára, de közben még csak rá sem nézett. Mintha így jelezte volna neki, hogy most legalábbis az övé. Gabe óhatatlanul is összehasonlította az Ash ölében ülő nőt Miával, ami már csak azért is baromság volt, mert egyáltalán nem voltak egy súlycsoportban. Ez a nő idősebb volt, tapasztaltabb, és pontosan tudta, mibe megy bele Jace-szel és Ashsel. Miának ellenben fogalma sem volt arról, mire készül vele, és jó, ha nem menekül el sikítva, amikor megtudja. Máskor egyáltalán nem zavarta volna ez a jelenet. Nem volt szokatlan, hogy Jace és Ash nőket hoztak fel az irodába. De ma feszülten várta, hogy tűnjenek már el. Nem akarta Miát még kellemetlenebb helyzetbe hozni, de legfőképp azt nem szerette volna, hogy Jace megtudja, mit tervez a kishúgával. Látványosan megnézte az óráját, aztán rápillantott Ashre, aki elégedetten fonta karját a dús idomú nő dereka köré. Még azzal sem bajlódtak, hogy bemutassák, ami egyértelmű jelzés volt, hogy nem terveznek vele hosszú távra. Idejön a kocsi értetek? kérdezte Gabe. Feltartunk valamiben? tudakolta Jace. Gabe hátradőlt a székében és igyekezett unott képet vágni. Csak rengeteg e-mailt és üzenetet kell megválaszolnom. Tegnap semmit sem tudtam elintézni, az utolsó pillanatig lefoglaltak a megnyitó előkészületei. Ash felhorkant. Mintha azt akarnád ezzel a tudtunkra adni, hogy szándékosan kihúztuk magunkat a munka alól, és mindent neked kellett intézned. Csakhogy mind tudjuk, hogy te vagy az, aki mindent irányítani akar. Nem lett volna sok értelme beavatkoznunk, mert neked minden csak úgy jó, ahogy te csinálod, különben zavar van az erőben. Egy kibaszott diktátor vagy helyeselt Jace. A nő kuncogott, ami idegesítette Gabe-et. Bár idősebb és tapasztaltabb volt, mint Mia, de őt soha nem hallotta úgy vihogni, mint egy idétlen tinilányt. Na, tűnjetek el az irodámból! mordult rájuk Gabe. Nekem dolgom van, nem úgy, mint nektek. Húzzatok el Kaliforniába, és

gondoskodjatok róla, hogy az építési vállalkozó tegye a dolgát. Kurvára fontos, hogy időben elkezdjük az építkezést, ha nem akarjuk felhergelni a befektetőket, miután hónapokig nyaltuk a seggüket. Csalódást okoztam valaha is? gúnyolódott Ash. Gabe intett a kezével, hogy menjenek már. Nem, Ash soha nem okozott csalódást. Ők hárman ütős csapatot alkottak. Erősségeik és gyengéik remekül kiegészítették egymást. A HCM nem csupán egy vállalat volt, hanem barátságból és feltétel nélküli lojalitásból kovácsolódott szövetség. És ő most mindezt kockára tette, mert épp Jace kishúgára fájt a foga. Jó ég, milyen kibaszott nagy szívás! Szerencsére Jace végre felállt. Közben végigsimította a nő combját, majd odanyújtotta neki a karját, hogy felsegítse Ash öléből. A nő kedélyesen elhelyezkedett kettőjük között, miközben az ajtó felé tartottak. Jace megtorpant, és hátrafordult. Útközben megpróbálom felhívni Miát, de megtennéd, hogy odafigyelsz rá, míg távol vagyok? Csak kérdezz rá, hogy minden rendben van-e vele, és van-e esetleg valamire szüksége. Pipa vagyok, hogy elszalasztottam tegnap este. Gabe bólintott, és nagyon vigyázott az arckifejezésére. Bízd csak rám! Kösz! Viszlát pár nap múlva. Azért majd tájékoztassatok, hogy mennek a dolgok Kaliforniában jegyezte meg Gabe, mire Ash elvigyorodott. Diktátor! Gabe felmutatta a középső ujját, barátai pedig végre kisétáltak az irodájából, közrefogva legfrissebb zsákmányukat. Megkönnyebbülten dőlt hátra a székében, és az órájára nézett. Még volt harminc perce Mia érkezéséig. Jace és Ash addigra messze járnak.

harmadik fejezet Mia a Fifth Avenue-n szállt ki a taxiból, pár percnyire a HCM irodaépületétől. Mélyen magába szívta a bódítóan langyos őszi levegőt. Egy hirtelen jött hűvös fuvallat összeborzolta a haját, figyelmeztetve arra, hogy az ősz hamarosan télbe fordul. Gabe a közelben lakott, a Fifth Avenue 400. egyik exkluzív, modern penthouse lakásában, Ash pedig a Hudson folyóra néző, csupa üveg Morton Square 1 toronyházban. Jace lakása jóval messzebb, az Upper West Side-on volt, és Mia szentül hitte, hogy bátyja csak azért nem költözött közelebb az irodához, hogy jobban szemmel tarthassa. Sebes léptekkel igyekezett a Manhattan szívében álló felhőkarcoló felé, melyben a HCM egy egész emeletet bérelt. Útközben előkapta a belépőkártyáját, hogy átvághasson a liftekhez sorban álló tömegen. Még Jace adta neki a kártyát, amikor pár éve körbevezette a főhadiszállásukon, de azóta nem sűrűn használta, mivel általában vele együtt jött ide. Talán időközben a kártya már le is járt, és a biztonságiak be sem engedik, ami jó ürügy lett volna arra, hogy meglógjon. Szerencsére simán átengedték. Rápillantott az órájára, miközben beszállt a zsúfolt liftbe. Mögötte még sokan nyomakodtak befelé, és egyre beljebb sodródott az ajtótól. Már csak öt perc volt tízig, és utált késni. Nem mintha most elkésett volna legalábbis még nem de általában inkább a megbeszéltnél korábban érkezett. A késés gondolatát is gyűlölte, és pipa volt, hogy most ennyire kicentizte az időt. Pedig Gabe biztos nem harapná le a fejét, ha elkésne. Mégis volt a hangjában valami, amiért nem mert ellentmondani neki. Emellett furdalta a kíváncsiság is, hogy miért rendelhette ide ilyen karakánul. Caroline elküldte zuhanyozni, és ezalatt kikészítette a ruháit, mint ahogy az anyukák szokták a kislányaiknak. Testhez simuló farmert választott, hogy kihangsúlyozza Mia gömbölyű fenekét és formás lábát, hozzá ujjatlan topot és fölé egy extra bő pólót, amely szabadon hagyta

az egyik vállát. A póló a dereka fölé ért, és icipicit kivillant belőle a hasa, ha épp úgy mozdult. Miután kijött a zuhany alól, Caroline megtörölte, majd beszárította hosszú haját. Még hullámokat is tett bele a vadóc, borzas hatás kedvéért. Caro szerint sűrű, sötét hajkoronájától megvadultak a férfiak. Csakhogy ő egyáltalán nem volt biztos benne, hogy ezt a hatást szeretné-e elérni Gabe-nél. Noha tinikora óta számtalanszor ábrándozott róla, most, hogy ilyen közel került hozzá, megérezte a belőle áradó nyers erőt, és megrémítette. Nem volt biztos abban, hogy elbír-e egy ilyen férfival épp csak leheletnyi sminket tett tel. Ha túlságosan is kicsípi magát, az olyan lett volna, mintha a homlokára tetováltatná, milyen sokat vár a titokzatos találkától. Mi van, ha Gabe valami egészen banalis dolog miatt hívta az irodájába? Ha kiderül, hogy csak azt akarta megkérdezni, hogy van, ő pedig ott all teljes csábító fegyverzetben, hülyét csinálva magából? Honnan a fenéből tudhatta volna, hogy egyáltalán mit akar tőle? Gabe nem olyan ember volt, aki a világba kürtöli a gondolatait és az érzéseit. Pontosan egy perccel tíz előtt végre kiszabadult a liftből, és a HCM recepciója felé sietett. Eleanor rámosolygott, és üdvözölte. Arra sem volt ideje, hogy azon elmélkedjen, őrültség volt-e eljönni a találkozóra, nemhogy összeszedhesse magát, mielőtt belép az oroszlán barlangjába. Egy perce volt, hogy beérjen Gabe irodájába. Tízkor van találkozóm Gabe-bel pihegett. Szólok neki, hogy megérkezett felelte Eleanor, és felemelte a telefonkagylót. Mia bizonytalanul elfordult. Nem tudta, hogy Gabe elé jön-e, vagy neki kell bemennie hozzá. Mikor Jace-t látogatta meg az irodában, egyszerűen csak besétált, nem kellett kint várakoznia. Bemehet hozzá közölte a titkárnő. Villámgyorsan megfordult, biccenten, és gyors léptekkel elindult a folyosón. Elment Jace irodája előtt, majd végül odaért Gabe tágas sarokszobájának ajtajához. Megtorpant egy pillanatra, és lenézett vörösre lakkozott lábujjkörmeire, melyek kikandikáltak a szexi körömcipőből, amelyet Caroline adott rá. Ebben a pillanatban úgy érezte magát, mint a világ legnagyobb balfékje. Akármi is tört Gabe-re a tegnap esti partin, biztosan csak félreértette. Ehhez képest úgy jött ide, mint aki vetkőzéshez öltözött.

Már ott tartott, hogy sarkon fordul és visszamegy a lifthez, amilyen gyorsan ebben a fránya cipőben csak lehet, amikor kinyílt az ajtó. Gabe Hamilton ott állt vele szemben, és szigorúan nézett rá. Már azt hittem, meggondoltad magad. Mia fülig elpirult, és abban reménykedett, hogy Gabe nem veszi le rögtön, mennyire izgatott, márpedig ez bizonyosan kiült az arcára is. Itt vagyok jelentette ki határozottan, és bátran felemelte a fejét, hogy a férfi szemébe nézzen. Gabe hátralépett, és feléje nyújtotta a karját, hogy betessékelje. Gyere be. Mia lélegzet-visszafojtva lépett be a birodalmába. Egyszer már járt itt, amikor Jace körbevezette a HCM főhadiszállásán, de akkor annyira izgatott volt, hogy szinte semmire nem emlékezett a látogatásból. Most viszont érdeklődve vette szemügyre az irodáját. A berendezés a legapróbb részletig ízléses volt és méreg drága: súlyos mahagónibútorok, a csillogó márványpadlón mesés keleti szőnyeg, a sarokban vintázs stílusú fekete bőr ülőgarnitúra. A falakon mindenhol festmények, egyet kivéve, mely előtt az eklektikus gyűjteménytől roskadozó, beépített könyvespolc állt. Gabe szeretett olvasni. Jace és Ash cukkolták is azzal, hogy könyvmoly. Mia azonban osztotta a szenvedélyét. Tavaly karácsonykor, amikor az előző este viselt nyakláncot és fülbevalót kapta tőle, ő egy Cormac McCarthy-regény első kiadását adta neki ajándékba. Idegesnek tűnsz jegyezte meg leleplezően Gabe. Nyugi, nem harapok. Legalábbis most még nem. Mia felhúzta a szemöldökét, Gabe pedig intett, hogy üljön le az íróasztalával szemben. Miközben kihúzta neki a széket, finoman a hátára tette a kezét, és rajta felejtette még azután is, hogy helyet foglalt. Ujjai könnyeden végigsiklottak Mia lapockáján, fel a válláig, aztán megkerülte az íróasztalt, és leült vele szemben. Egy hosszú pillanatig szótlanul nézték egymást, amitől Miát elöntötte a forróság és kipirult az arca. Gabe nem csupán nézte. Szabályosan felfalta a tekintetével. Látni akartál szólalt meg Mia félénken. Gabe szája mosolyra húzódott. Nem csak látni akartalak. Ha ezt akartam volna, több időt töltök veled tegnap este. Mia egy pillanatra még levegőt venni is elfelejtett. Megnyalta a szája szélét, és idegesen beleharapott az alsó ajkába.

Az isten szerelmére, Mia nyögött fel Gabe. Mia szemei elkerekedtek. Mi az? Gabe orrlyukai kitágultak, kezét ökölbe szorította az asztalon. Azt akarom, hogy nekem dolgozz. Mia számtalan lehetőséget elképzelt, hogy miért hívhatta ide, de ez nem szerepelt köztük. Elképedve nézett rá, és próbálta kitalálni, mit jelentsen az, hogy állást kínál neki. Ő meg csaknem orbitális hülyét csinált magából! Olyan rettentő kínos volt ez a helyzet, hogy az arcára fagyott a mosolya. Van már munkám bökte ki. Hisz tudod. Gabe legyintett, és megköszörülte a torkát. Az nem méltó a képességeidhez és a végzettségedhez, ezzel te is tisztában vagy. Nem is terveztem hosszú távra mentegetőzött Mia. De a munkaadóim nagyon rendesek velem, és nagy szükségük van egy kisegítőre, ezért megígértem, hogy addig maradok, míg mást nem találnak a helyemre. Gabe türelmetlenül nézett rá. Mióta áltatnak ezzel? Mia elvörösödött, és egy pillanatra lesütötte a szemét. Jobbat érdemelsz ennél. Jace nem ezért költött annyit a taníttatásodra, és te sem azért töltöttél annyi évet az egyetemen, hogy fánkot árulj egy pékségben. Nem akarom örökké ezt csinálni! csattant fel Mia. Ezt örömmel hallom. Tehát mondj fel, és mostantól dolgozz nekem! Gabe hátradőlt a székben, és várakozón nézett rá. Pontosan milyen állást ajánlasz? Légy a személyi asszisztensem. Mia gerincén végigszaladt a borzongás. De hisz nincs is személyi asszisztensed! Sosem volt. Utálod őket! Ez igaz. Hosszú idő után te lennél az első. És bízom benne, hogy hasznos munkaerő leszel. Most Mia kémlelte őt fürkészőn a tekintetével. Összehúzta a szemét a férfi magabiztos, szinte fenyegető arckifejezésétől. De miért? kérdezte csodálkozón. Mit akarsz tőlem, Gabe? És ha már itt tartunk, magyarázd meg azt is, mi történt tegnap este, mert azt végképp nem tudom hová tenni!

Gabe önelégülten mosolygott. Nocsak, a kiscicám kieresztette a karmait. Az ő kiscicája? Mia figyelmét nem kerülte el a birtokos szerkezet. Ne szórakozz velem, Gabe! Itt valami másról van szó. Szóval, miért akarod, hogy neked dolgozzak? Gabe szája széle ugrált, és szaporán vette a levegőt. Hátradőlt, és átható tekintettel a szemébe nézett. Mert akarlak, Mia. Mia a hirtelen támadt csendben hallani vélte saját pulzusa dübörgését. Ezt nem értem dadogta válaszul. Gabe újra elmosolyodott, de most azzal a ragadozópillantással, amely lángba borította Mia egész testét. Szerintem nagyon is érted. Miát átjárta az édes bizsergés, a gyomrától a mellkasán át a torkáig. Ez nem lehet igaz! Tényleg megtörténik? Nem csak álom? Csakhogy ez nem lehetséges. Ha neked dolgozom, mi nem Csakugyan? kérdezte gunyorosan Gabe. Majd hátrabillentette a székét, és nem zavartatva magát oldalra fordult, hogy kinyújtóztassa a lábát. Azért akarom, hogy nekem dolgozz, hogy mindig mellettem légy. És akkor leszel az enyém, amikor csak akarom. Úgy, ahogy akarom. Miát megint elöntötte a forróság. Idegesen mocorgott a székben és tördelte az ujjait. Nem semmi bökte ki végül. Irtó béna válasz volt, de csak ennyire futotta tőle. A szíve majd' szétrepesztette a mellkasát. Tudta, hogy Gabe szavai mögött sokkal több volt. Sötét, titokzatos szeme erről árulkodott Úgy nézte, mintha a pillantásával akarna hatolni az elméjébe, hogy kilesse a gondolatait. Gyere ide, Mia! A gyöngéd, de határozott parancs magához terítette. Ahogy csodálkozó tekintete találkozott a férfiéval, megértette, hogy Gabe arra vár, hogy menjen oda hozza. Remegő lábbal állt fel. Idegesen megdörzsölte a combját, hogy összeszedje magát. Aztán megkerülte az íróasztalt, és megállt Gabe széke előtt. Gabe megfogta a kezét, és az ölébe húzta. Mia ügyetlenül ült le a térdére, aztán feljebb csúszott, oldalával hozzásimulva a férfi

mellkasához. Gabe egyik kezével beletúrt a hajába, és a hosszú tincseket az ujjára csavargatva játszadozott, a másikkal még mindig a kezét fogta. A munkaviszony, amit ajánlok, nem hagyományos természetű. De nem akarom, hogy belemenj anélkül, hogy pontosan tudnád, mi lesz a dolgod, és mit várhatsz ettől. Milyen nagylelkű tőled! jegyezte meg Mia csípősen. Gabe erre finoman meghúzta a haját. Kis vadóc! Mélyen Mia szemébe nézett, elengedte a kezét, majd a szájához nyúlt és a mutatóujja hegyével lassan átrajzolta az ajka vonalát. Akarlak, Mia. És jobb, ha tudod, hogy mindig megkapom, amit akarok. Tehát azt akarod, hogy neked dolgozzak, és engem akarsz. Úgy értem, fizikálisan. Ó, igen duruzsolta Gabe. Pontosan. És pontosan mit is jelent a nem hagyományos munkaviszony? Gabe egy pillanatra habozott. A tulajdonom leszel bökte ki végül. A tested és a lelked is az enyém lesz. Ez brutálisan hangzott. Mia nem is tudta ép ésszel felfogni. A szája kiszáradt, és meg akarta nyalni az ajkát, aztán eszébe jutott Gabe pár perccel korábbi reakciója az önkéntelen gesztusra, így inkább nem tette. Majd én segítek mondta Gabe most már gyöngédebb hangon. Nem doblak a mély vízbe. Majd lassan, óvatosan haladunk, és türelmesen megvárom, hogy te magad érezz rá, mit várok el tőled. Nem is tudom, mit mondjak erre felelte zavartan Mia. Gabe keze az állóról az orcájára siklott. Farkasszemet néztek egymással, ajkukat csak pár centi választotta el. Szerintem itt az ideje, hogy színt vallj, hogy is állsz velem mondta Gabe határozottan. Te is annyira akarsz engem, ahogy én téged? Istenem, ez tényleg megtörténik? Mia úgy érezte magát, mintha egy felhőkarcoló párkányán állna, és onnan nézne le a szédítő mélységbe. Egyetlen rossz mozdulat, és a mélybe zuhan. Gabe szája lassan közelített, de végül elkerülte az ajkát, finoman súrolta az állát, és a füléhez vándorolt. Bekapta a fülcimpáját, amitől Miának minden porcikája libabőrös lett. Mondd ki, amit hallani akarok suttogta a fülébe Gabe rekedtes hangon Igen felelte Mia remegve. Igen mi?