Jelentés a Diplomás Pályakövetési Rendszer keretein belül zajlott 2013-as, az 1-3-5 éve végzettek körében készített felmérés eredményeiről

Jelentés a Diplomás Pályakövetési Rendszer keretein belül zajlott 2013-as, az 1-3-5 éve végzettek körében készített felmérés eredményeiről

Bevezetés A Diplomás Pályakövetési Rendszer Az Eszterházy Károly Főiskolán több kisebb-nagyobb szabású kutatás előzte meg a 2005. évi felsőoktatási törvény által előírt diplomás pályakövetést. Ezek elsősorban szakonkénti/karonkénti kutatások voltak, esetleg munkaerő-piaci aspektusból közelítették meg a pályakövetés kérdését. Az első átfogó kutatás 2010-ben valósult meg, pályázat keretében. A 2010. évi diplomás pályakövetés keretében a 2007-ben, illetve 2009-ben diplomát, abszolutóriumot szerzett hallgatókat kerestük meg egy online kérdőívvel, és fektettük le ezzel egy időben egy az országos átlaghoz mérten is hatékony pályakövetési rendszer alapjait. Intézményünkben a diplomás pályakövetési rendszer célja, hogy a megkérdezettektől gyűjtött információk alapján visszajelzést kapjon az intézmény az oktatás minőségéről, az oktatók munkájáról, a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokról és a nálunk szerzett diploma munkaerő-piaci megítéléséről. A kérdőívek kitöltőitől származó visszajelzések segítik a vezetést a fejlesztendő területek meghatározásában. Ebből következik, hogy minél több kitöltött kérdőív érkezik vissza, annál pontosabban tudjuk meghatározni a szükséges fejlesztések körét. Az Eszterházy Károly Főiskola fontosnak tartja, hogy figyelemmel kövesse végzett hallgatói életútjának alakulását. Ennek érdekében létrehoztunk egy fórumot, mely a végzett hallgatóinkkal való kapcsolattartásért felel (Alumni- és DPR-iroda), és fontos feladata lett, hogy visszajelzéseket gyűjtsön az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett tapasztalatokkal, élményekkel és ami a legfontosabb a szaktudással összefüggésben. Ezt a feladatot 2013

szeptemberétől a Hallgatói Szolgáltató Központon belül működő Karrier és Öregdiák Iroda munkatársai végzik. Főiskolánkon a diplomás pályakövetési rendszerhez kapcsolódó legfontosabb feladatok az alábbiak: - a kutatási eredmények szervezeti beépülését és kommunikációját integrálni tudó intézményi pályakövető modell kidolgozása, szakmai támogatás és nyomon követés; - a pályakövetés országos kutatási programjában való közreműködés, amely során a hallgatók és frissdiplomások körében végzett nagymintás adatfelvételekhez járulunk hozzá; - evidence based, vagyis a tényeken, kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal segítése és adatszolgáltatási támogatása; - a végzettek pályafutásának követéséből származó adatok, információk mutatóként való értelmezése és feldolgozása a főiskola kimeneti teljesítményének mérésében; - a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján, a folyamatok, jelenségek mögötti mélyebb összefüggéseket feltárni tudó empirikus kutatásokhoz alapot nyújtani az információgyűjtéssel és feldolgozással; - a végzettek elhelyezkedésének, sikerességének kvantitatív alapon történő vizsgálata, a pályaorientáció, illetve az intézmény- és szakválasztás folyamatának segítéséhez.

A kutatás módszertani bemutatása A kutatás célja A vizsgálat célja az egy, három, illetve öt éve (2012-ben, 2010-ben és 2008-ban) végzett hallgatók pályakövetése volt, ahol a kérdőíves felmérés arra irányult, miként alakult a hallgatók munkaerő-piaci helyzete az államvizsga teljesítését vagy a diploma megszerzését követő évek során. A vizsgálat rövid bemutatása, a kutatás módszerei A vizsgálat céljának megfelelően felderítő jellegű kutatást végeztünk. A kutatás elemzési alapegységeként az egyéneket jelöltük meg. Idődimenzió szempontjából longitudinális vizsgálat mellett döntöttünk. A kutatás jellege szempontjából kvantitatív kutatás zajlott, kérdőíves módszerrel. A kérdőívben három modul különíthető el. A I. Közös kérdőívmodul kérdései a főiskolán a hallgatók által választott kar, szak, lakóhely, az érettségi bizonyítvány megszerzésének intézménytípusát, a jövőre vonatkozó további tanulmányok irányát felölelő kérdéssorok voltak. A II. Végzett hallgatók pályakövetése kérdőívmodul kérdéssora a végzettek munkahelyére, a munkájuk és a képzésben megszerzett ismereteik összefüggéseire vonatkozott. A III. Kiegészítő kérdések az Eszterházy Károly Főiskolára vonatkozóan az intézményben abszolváltak véleményét térképezi fel a főiskolán folyó oktatás hatékonyságáról és annak az életben való alkalmazhatóságáról. A I., illetve a II. modul a központi specifikáció része, míg a III. modul kérdéseit az intézmény szakemberei állították össze. A 2013-as vizsgálat során mindhárom modulban változás történt az előző évi felmérés kérdőívéhez képest.

Online módon juttattuk el a kérdőíveket az Unipoll rendszer használatával. A kutatás során két alkalommal küldtük ki a kérdőíveket. Az első, megkereső elektronikus levél után a második alkalommal egy emlékeztető e-mailt kaptak az egykori hallgatók, melyben ismételten felhívtuk a figyelmüket a kérdőív kitöltésére, s annak végső dátumára. A kutatás alanyai, a minta bemutatása A kutatás alanyai az Eszterházy Károly Főiskolán 2012-ben, 2010-ben és 2008-ban hagyományos főiskolai, hagyományos egyetemi, alapképzésben és mesterképzésben diplomát vagy abszolutóriumot szerzett hallgatók köre. A kutatás nem terjedt ki a felsőfokú szakképzésben OKJ-s bizonyítványt és szakirányú szakképzésben oklevelet szerzett hallgatókra, valamint a doktori iskolákban tudományos fokozatot szerzett hallgatókra. A kutatás alapsokasága 4085 fő volt, ebből 734-en töltötték ki kérdőívünket. Az alábbi diagramon a válaszadói hajlandóság százalékos alakulása látható, kerekített értékekkel. Válaszadói hajlandóság Végzett felmérés 2013 15% 85% Válaszadók (fő)

A válaszadók karonkénti eloszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon egykor tanulók, illetve a Bölcsészettudományi Kar végzett hallgatói voltak a legaktívabbak. A legkevesebben a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar volt hallgatói közül töltötték ki a kérdőívet. Kitöltők aránya az egyes karokon Természettudományi Kar 22% Bölcsészettudományi Kar 29% Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar 30% Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 19% Tagozat szerinti eloszlást tekintve a legtöbben közel négyszázan levelező tagozaton végzett egykori hallgatók voltak a válaszadók között. Az eredmények bemutatása Elmondhatjuk, hogy a válaszadók között a legnagyobb arányban a jó vagy jeles eredménnyel végzett öregdiákjaink voltak, a két csoportban összesen 547 fő.

Ugyanakkor az összes válaszadó közül csupán 542 fő nyilatkozott úgy, hogy az abszolutórium megszerzését követően diplomájukat is átvették. Az e kérdésre válaszadók másik csoportjában a késedelem okaként a legtöbben (175 fő) a szükséges nyelvvizsga hiányát jelölték meg. Az abszolutórium nélkül a munkaerőpiacra kilépők száma 147 fő volt a megkérdezettek körében, 22 fő nyilatkozott úgy közülük, hogy a diploma hiánya nagy problémát jelentett a munkaerőpiacon való érvényesülésben. A megkérdezettek közül 261-en már rendelkezetek korábbi felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor, a legtöbben (152 fő) főiskolai szinten szerezték azt. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta, közben vagy utána 137 fő szerzett egyéb felsőfokú végzettséget, az alábbi szakokon nem mindenki nevezte meg az újabb végzettséghez kapcsolódó szakot: Anglisztika Angoltanár Bortechnológus Család- és gyermekvédő Csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó Egyházzene-tanár Emberi Erőforrás Tanácsadó (2 fő) Ének-zene Építőmérnök Etika, ember- és társadalomismeret (3 fő) Európai és nemzetközi igazgatás Executive MBA for IT Fejlesztő-differenciáló szakpedagógus (4 fő) Filozófia Földrajz (3 fő) Gazdaságtudomány Gyógynövény és fűszernövény-termesztő és feldolgozó (2 fő) Gyógypedagógiai szakértő szakvizsga Gyógytestnevelés (3 fő)

Hidrobiológus Hitoktató Hulladékgazdálkodási technológus Idegenforgalmi szakmenedzser (5 fő) Ifjúságsegítő Informatika tanár (3 fő) Informatikus könyvtáros (3 fő) Kommunikáció és médiatudomány (3 fő) Kommunikáció, mozgóképkultúra és médiaismeret tanár Kommunikációtanár (2 fő) Kormányablak ügyintéző Környezetmérnök (2 fő) Közgazdásztanár (5 fő) Közoktatás vezető (4 fő) Kulturális örökség tanulmányok Logisztikai menedzsment Logopédia Magyar nyelv és irodalom tanára (9 fő) Matematikatanár (3 fő) Intermédia (2 fő) Mozgóképkultúra- és médiaismeret tanár (2 fő) Művelődésszervező (4 fő) Némettanár (2 fő) Nemzetközi tanulmányok Okleveles ének-zene tanár Pedagógiai értékelés és mérés okleveles tanára (2 fő) Pedagógiai szakvizsga Pénzügyi szakügyintéző Programtervező informatikus Pszichológus Röplabda-edző Stratégiai marketing szaktanácsadó Szakvezető mentortanár (2 fő) Szakvizsga, infomédia szakterületen (2 fő) Társadalomtudományi szakfordító (2 fő) Természetvédelmi mérnök (2 fő)

Tervezőgrafika Testnevelő tanár (2 fő) Történelemtanár (7 fő) Turizmus-vendéglátás Vadgazdálkodási mérnök Vállalkozói szakügyintéző Vegyész-kromatográfia Vezetés és Szervezés (2 fő) Villamosmérnök Vizuális- és környezetkultúra tanár Webmester Webprogramozó A megkérdezettek közül 2-3 éven belül az Eszterházy Károly Főiskolán továbbtanulni szándékozik 20 fő felsőoktatási szakképzésben, 15 fő alapképzésben, 75 fő mesterképzésben, 39 fő szakirányú továbbképzésben és 30 fő doktori képzésben. A válaszadók nyelvi kompetenciájának vizsgálatakor 237 fő nyilatkozott úgy, hogy jó vagy nagyon jó szintű a nyelvtudása angol nyelvből, ez az arány a legmagasabb a vizsgált nyelvek közül (angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol) ezen a szinten. A legkisebb arányban a spanyol nyelv kapcsán mindössze 2 fő nyilatkozott úgy, hogy ismeri azt. A válaszadók közül mindössze 46-an nyilatkoztak úgy, hogy a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányaik alatt, a végzettség megszerzése előtt tanultak hosszabb-rövidebb ideig külföldön, ebből 23-an Tempus- vagy Erasmus ösztöndíjból finanszírozták külföldi tanulmányukat. A desztináció szerinti megoszlás célországonként az alábbiak szerint alakult: Anglia (3 fő) Ausztria (4 fő) Belgium Franciaország (6 fő) Hollandia (2 fő) Lengyelország (2 fő) Németország (13 fő) Olaszország

Oroszország (4 fő) Törökország (5 fő) Ukrajna USA (2 fő) Az abszolutórium megszerzésekor a válaszadók közül 293-an rendelkeztek főállású munkaviszonnyal vagy szolgálati jogviszonnyal. Ebből 57-en jutottak munkához álláshirdetés útján, 64-en közvetlenül a munkáltatónál jelentkeztek, 78-an személyes ismeretség révén kerültek akkori munkahelyükre. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül 218 fő keresett munkát, ebből 180 fő el is tudott helyezkedni rövid időn belül a munkaerőpiacon. Arra a kérdésre, hogy milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának 119 fő válaszolta azt, hogy a saját és a saját vagy kapcsolódó szakterület az, ami a munkavégzéséhez leginkább megfelelő. Összesen 177 fő nyilatkozott úgy, hogy a kérdőív alapjául szolgáló végzettség megszerzését követően hosszabb-rövidebb ideig volt munkanélküli. A válaszadók közül 21 fő dolgozott már korábban, és ugyanannyi dolgozik jelenleg is külföldön, azonban mindössze 5 fő nyilatkozott úgy, hogy munkavégzése kapcsolódik vagy kapcsolódott felsőfokú végzettségéhez. A megkérdezettek körében 105 fő tervez külföldi munkavállalást a következő 5 éven belül. 421 fő alkalmazottként dolgozik jelenleg, ebből 39-en közép- vagy felső vezetőként. Beosztott diplomásként 266 főt foglalkoztatnak a munkaerőpiacon a válaszadók közül. A megkérdezettek közül 387 fő jelezte, hogy jelenlegi munkájában hasznosítja a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket. A legtöbben (180 fő) az oktatás ágazatában helyezkedett el a megkérdezett, végzett hallgatók köréből. A válaszadók közül a határértékek kiemelését követően az alábbi szélsőértékeket a szembetűnők: kimagasló keresetet tüntetett fel egy Hollandiában élő, az információ,

kommunikáció területén dolgozó volt hallgató (havi 820.000 Ft-os jövedelem, heti 40-50 munkaórával), a legalacsonyabb keresetet pedig a szolgáltatási ágazatban dolgozó egykori hallgató (havi 34.000 Ft-os jövedelem, heti 20 óra alatti munkaóraszámmal) jelölte meg. A megkérdezettek közül 78-an nyilatkoztak úgy, hogy főállásuk mellett másodállást is vállalnak, ebből 53-an a végzettségét tekintve saját és saját vagy kapcsolódó szakterületen. A válaszadók közül 341-en elégedettek vagy nagyon elégedettek jelenlegi munkájuk szakmai, tartalmi részével, 183-an szakmai előmenetelükkel, 228-an pedig munkájuk presztízsével, társadalmi megbecsültségével. Jövedelmükkel és juttatásaikkal kapcsolatos kérdésünkre a megkérdezettek közül 155 fő válaszolta azt, hogy elégedett vagy teljesen elégedett. Jelenlegi munkahelyüket összességében tekintve 299 fő nyilatkozott úgy, hogy elégedett vagy teljesen elégedett. A válaszadó végzett hallgatóink közül 299 fő érkezett intézményünkbe gimnáziumból, 166 fő pedig szakközépiskolából. Összesen 112 fő nyilatkozott úgy, hogy az átlagosnál rosszabb családi körülmények közül érkezett intézményünkbe, 97 fő pedig úgy, hogy az átlagosnál jobból. Arra kérdésre, hogy miért az Eszterházy Károly Főiskolát választotta felsőoktatási tanulmányaihoz a megkérdezettek közül 155 fő válaszolta, hogy az intézmény lakóhelyéhez való közelsége miatt, 88 fő azt, hogy csak ide vették fel, 200 fő azt, hogy a város tetszett neki, 92 fő, hogy csak itt indult olyan képzés, amire jelentkezni szeretett volna, 126 fő azt, hogy valaki ajánlása alapján. A főiskola jó hírét 198 fő jelölte meg a választás okaként, a korábbi diplomáját itt szerzők, és ezt indokként feltüntetők 68-an voltak a válaszadók között, munkahelyi javaslatra 11-en érkeztek a felmérésben részt vevő, volt hallgatók közül. A jelenlegi élet- és munkakörülményeit figyelembe véve 385 fő tartotta a válaszadók közül jó vagy kiváló döntésnek, hogy az Eszterházy Károly Főiskolát választotta, 4-en jelölték meg azt a választ, hogy egyáltalán nem volt jó választás intézményünk. A megkérdezettek közül 407 fő nyilatkozott úgy, hogy emelkedett a jövedelme a diploma megszerzését követően, ebből 161 főnek válaszadásuk szerint jelentős mértékben.