RÁCZ ANITA PUBLIKÁCIÓI HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL*

RÁCZ ANITA PUBLIKÁCIÓI HIVATKOZÁSOKKAL, RECENZIÓKKAL* Lektorált szakkönyvek, monográfiák egyedüli szerzőként 1. A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 9.) Debrecen, 2005. 235 lap. Ismertetés: (3) 1. KOVÁCS ANDRÁS: RÁCZ ANITA: A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata: NÉ. 28. (2006): 262 4. 2. BÖLCSKEI ANDREA: Two books ont he settlement names of the old Bihar comitat. In: Onomastica Uralica 7 (2008): 111 7. 3. KISS MAGDALÉNA: Két könyv a középkori Bihar megye helyneveiről. MNy. 106 (2010): 223 7. Hivatkozás: (33) 1. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350 I. Onomastica Uralica 5 (2007): 101 109. 2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350. MNy. 103 (2007): 236. 3. KOVÁCS ÉVA: Az ómagyar kori Bihar vármegye vízneveinek nyelvi elemzése. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Budapest, 2008. 189. 4. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csíki lakott területi nevek nyelvi elemzése: MNyj. 46 (2008): 155. 5. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Kézirat. PhD értekezés. Debrecen, 2008. 6. KENYHERCZ RÓBERT: Helynévkutatás és hangtörténet avagy a helynevek forrásértéke. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Budapest, 2008. 178. 7. GYŐRFFY ERZSÉBET: Similarities and dissimilarities between Swedish and Hungarian hydronyms. Uppsala, 2008: 32, 49. 8. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008: 64, 96, 110, 117, 118. 9. TÓTH VALÉRIA: Adalékok személynévi eredetű településneveink nyelvi kérdéseihez: MNyj. 47 (2009): 43, 44. 10. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Kézirat. PhD értekezés. Debrecen, 2009. 11. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Kézirat. PhD értekezés. Debrecen, 2009. 12. KISS MAGDALÉNA: A Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5 (2010): 153. 13. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a természetes névadás korszakában. Bp. 2010. 67, 74. 14. BÉNYEI ÁGNES: Az -s képző szerepe helyneveinkben. In: Elméletek és módszerek II. Szerk. P. LAKATOS ILONA PETHŐ JÓZSEF. Nyíregyháza, 2010. 9 17. 15. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Kézirat. PhD értekezés. Debrecen, 2010. 16. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debrecen, 2010. 35, 59, 110, 114, 115, 116, 125, 127, 128, 136, 167. 17. ANGYAL LÁSZLÓ: A régi Nógrád vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. Dunaszerdahely, 2011. 31, 66, 90, 143, 144, 193. 18. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. Kézirat. PhD értekezés. Debrecen, 2011. 19. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő mortis birtok loka- * A listában csak azokat a munkákat tüntettem fel, amelyekre található hivatkozás vagy ismertetés a szakirodalomban. 12

lizálása. In: Helynévtörténeti tanulmányok 6. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2011. 67 110. (84, 85) 20. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. A Magyar Névarchívum Kiadványai 21. Debrecen, 2011. (14, 16, 19, 29, 123, 164, 169) 21. KOVÁCS ÉVA: Different aspects for the study of toponyms deriving from personal names. Acta Onomastica 53 (2012): 187 97. 190, 193, 195. 22. HOFFMANN ISTVÁN: Funkcionális nyelvészet és helynévkutatás: MNyj. 50 (2012): 9 26. 23. TÖRÖK TAMÁS: Helységnevek az Ipoly völgyéből. In: A tudomány vonzásában. Köszöntő kötet a 70 éves Vörös Ottó tiszteletére. Szerk. Simon Szabolcs Török Tamás. Komárom, Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, 2012. 57 68. (60., 61., 64.) 24. KISS MAGDALÉNA, A Kösmő/Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. 102 107. In: Bihari Hegyköz 1. Szerk. FORRÓ ENIKŐ KŐRÖSI ZOLTÁN SZENDREI ÁKOS VERES PÉTER. Hatvani István Szakkollégium DE TEK. Debrecen Nagyvárad, 2013. (hiv. 105, 107.) 25. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. 26. KOVÁCS ÉVA: A tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Kézirat. PhD értekezés. 27. KOCÁN BÉLA: Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori településneveinek nyelvi rétegei. In: Helynévtörténeti tanulmányok 9. (2013): 19 29. 28. HOFFMANN ISTVÁN: A helynevek mint az őstörténet forrásai. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Budapest, 2014. 211 218. 214, 29. BÁTORI ISTVÁN: Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai. In: Helynévtörténeti tanulmányok 10. (2014): 53 60. 30. HOFFMANN ISTVÁN: Megjegyzések a személynevekkel azonos alakú helynevekről. In: Arcana tabularii. Tanulmányok Solymosi László tiszteletére. Szerk. BÁRÁNY ATTILA DRESKA GÁBOR SZOVÁK KORNÉL. Debrecen Budapest, 2014. 2: 693 704. (hiv. 694. oldalon) 31. KOVÁCS ÉVA: A tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debrecen, 2015. 32. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: Farkas Tamás, Slíz Mariann (szerk.): Magyar névkutatás a 21. század elején. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete - Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2015. 165 188. 33. HOFFMANN ISTVÁN: Nagykörű és Tapolcafő: Összehasonlító helynévrendszertani vizsgálat In: A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. BÁRTH M. JÁNOS BODÓ CSANÁD KOCSIS ZSUZSANNA szerk. Megjelent az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékén, Budapest. 2015. 376 387. 2. A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 12.) Debrecen, 2007. 372 lap. 1 térképmelléklet. Ismertetés: (2) 1. BÖLCSKEI ANDREA: Two books ont he settlement names of the old Bihar comitat. In: Onomastica Uralica 7 (2008): 111 7. 2. KISS MAGDALÉNA: Két könyv a középkori Bihar megye helyneveiről: MNy. 106 (2010): 223 7. Hivatkozás: (34) 1. Wikipédia, Székelyek szócikk: http://hu.wikipedia.org/wiki/székelyek 2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350 I. Onomastica Uralica 5 (2007): 101 109. 3. KOVÁCS ÉVA: Az ómagyar kori Bihar vármegye vízneveinek nyelvi elemzése. In: Név és valóság. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Budapest, 2008. 4. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csíki lakott területi nevek nyelvi elemzése: MNyj. 46 (2008): 155. 5. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. PhD disszertáció. 13

Debrecen, 2008. 6. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 41 42, 56, 78, 81, 84, 105, 117, 133, 135, 164, 171, 175 7, 190. 7. KOCÁN BÉLA: Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori vízneveinek nyelvi rétegei. Acta Hungarica 18 (2008): 131, 133. 8. BENKŐ LORÁND: A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből. Bp., 2009. 83, 91, 129. 9. GYÖRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. PhD értekezés. Debrecen, 2009. 10. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. (2009): 93, 99. 11. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása Kézirat. PhD értekezés. Debrecen, 2009. 12. HOFFMANN ISTVÁN: A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debrecen, 2010. 86, 112, 113, 122, 197, 199. 13. BÉNYEI ÁGNES: Az -s képző szerepe helyneveinkben. In: Elméletek és módszerek II. Szerk. P. LAKATOS ILONA PETHŐ JÓZSEF. Nyíregyháza, 2010. 9 17. 14. SEBESTYÉN ZSOLT: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára. Nyíregyháza, 2010: 158. 15. TÓTH VALÉRIA: Egy sajátos morfológia jelenség a mai magyar helynévadásban. Az -é birtokjel helynévalkotó szerepéről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5 (2010): 30. 16. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Kézirat. PhD értekezés. Debrecen, 2010. 17. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debrecen, 2010. 10. 18. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. Kézirat. PhD értekezés. Debrecen, 2011. 19. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő mortis birtok lokalizálása. In: Helynévtörténeti tanulmányok 6. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2011. 67 110. (85) 20. PINKE ZSOLT SZABÓ BEATRIX: Az Európai Táj Egyezmény történet- és helynévtudományt érintő vonatkozásai. In: Helynévtörténeti tanulmányok 6. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2011. 213 223. (216) 21. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. A Magyar Névarchívum Kiadványai 21. Debrecen, 2011. (17) 22. GYÖRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. A Magyar Névarchívum Kiadványai 20. Debrecen, 2011. 23. BÉNYEI ÁGNES: Az -ó/-ő képző funkció és helynévképző szerepének kialakulása. In: Elméletek és módszerek III. Szerk. P. LAKATOS ILONA PETHŐ JÓZSEF. Nyíregyháza, 2012. 11 15. 24. HOFFMANN ISTVÁN: Funkcionális nyelvészet és helynévkutatás: MNyj. 50 (2012): 9 26. 25. KISS MAGDALÉNA: Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében: NÉ. 34 (2012): 93 100. (95) 26. KÖTELES-SZŐKE MELINDA: A Garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata: Szempontok interpolált okleveleink nyelvészeti vizsgálatához. Kézirat. PhD értekezés. 27. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. 28. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Kézirat. PhD értekezés. 29. KOCÁN BÉLA: Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori településneveinek nyelvi rétegei. In: Helynévtörténeti tanulmányok 9 (2013): 19 29. 30. HOFFMANN ISTVÁN: A helynevek mint az őstörténet forrásai. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Budapest, 2014. 211 218. 214. 31. HOFFMANN ISTVÁN: Egy elfeledett földrajzi köznév nyomában. In: Helynévtörténeti tanulmányok 10 (2014): 119 38. 14

32. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2015. 33. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: Farkas Tamás, Slíz Mariann (szerk.): Magyar névkutatás a 21. század elején. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete - Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2015. 165 188. 34. KATONA CSILLA: A kétnyíltszótagos tendencia a magyarban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 12 (2016): 115 151. 3. Adatok a népnévvel alakult régi településnevek történetéhez. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 19.) Debrecen, 2011. 248 lap. Hivatkozás: (14) 1. FARKAS TAMÁS SLÍZ MARIANN: Német népcsoportokra utaló családnevek Magyarországon. Német, Szász, Bajor, Sváb. In: A nyelvföldrajztól a névföldrajzig. II. Családnév helynév kisebbségek. Szerk. VÖRÖS FERENC. Szombathely, 2011. 63 78. 2. HOFFMANN ISTVÁN: Funkcionális nyelvészet és helynévkutatás: MNyj. 50 (2012): 9 26. 3. FÁBIÁN ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica. Materiali bibliografici. XVIII/2 (2012): 702. 4. N. FODOR JÁNOS: Megjegyzések népnévi eredetű tulajdonneveinkről: NÉ. 34 (2012): 179 91. 5. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. 6. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Kézirat. PhD disszertáció. 7. HOFFMANN ISTVÁN: A helynevek mint az őstörténet forrásai. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Budapest, 2014. 211 218. 216 8. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2015. 9. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: Farkas Tamás, Slíz Mariann (szerk.): Magyar névkutatás a 21. század elején. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete - Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2015. 165 188. 10. HOFFMANN ISTVÁN: A névtan és a társtudományok. In: Farkas Tamás, Slíz Mariann (szerk.): Magyar névkutatás a 21. század elején. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete - Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2015. 11 22. 11. HOFFMANN ISTVÁN: A helynevek kormeghatározó értékéről. In: Benő Attila, T. Szabó Csilla szerk. Az ember és a nyelv térben és időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110. évfordulóján. Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár, 2016. 39 49. 12. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA: A nyelvi és az etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében. Századok 150 (2016): 257 318. 13. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. A Magyar Névarchívum Kiadványai 39. Debrecen, 2016. 14. KOVÁCS ÉVA: A százdi alapítólevél nyelv- és névtörténeti forrásértékéről. NÉ. 38 (2016): 143 156. 4. Etnonimák a régi magyar településnevekben. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 37.) Debrecen, 2016. 196 lap. Hivatkozás: (4) 1. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban. A Magyar Névarchívum Kiadványai 38. Debrecen, 2016. 2. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. A Magyar Névarchívum Kiadványai 39. Debrecen, 2016. 3. HOFFMANN ISTVÁN: Szentmárton a magyar helynevekben. Helynévtörténeti tanulmányok 12 (2016): 81 100. 4. KOVÁCS ÉVA: A százdi alapítólevél nyelv- és névtörténeti forrásértékéről. NÉ. 15

társszerzőkkel 38 (2016): 143 156. 5. RÁCZ ANITA (HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA): Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból 3. Heves Küküllő vármegye. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 25.) Debrecen, 2012. 115 lap, 23 térképmelléklet. Hivatkozás: (10) 1. TÓTH VALÉRIA: A középkori források személyjelölő szerkezeteinek névszociológiai értéke: Magyar nyelvjárások: 51 (2013): 17 57. 2. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a magyar helynévi szórvány kapcsolata Helynévtörténeti Tanulmányok 9: 57 76. 2013. 3. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai: Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 43 56. 4. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni névtani műhely sorozatából: Magyar Nyelv: 109: 343 351. 2013. 5. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Huger ~ Hucueru szórványának nyelvtörténeti vizsgálata. In: Helynévtörténeti tanulmányok 10 (2014): 7 18. 6. HOFFMANN ISTVÁN: A helynevek mint az őstörténet forrásai. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Budapest, 2014. 211 218. 7. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 33.) Debrecen, 2015. 8. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. 9. KATONA CSILLA: A kétnyíltszótagos tendencia a magyarban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 12 (2016): 115 151. 10. KOVÁCS ÉVA: A százdi alapítólevél helynévi szórványainak szövegbeillesztési eljárásairól. In: Helynévtörténeti tanulmányok 12 (2016): 59 68. 6. RÁCZ ANITA (HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA): Ómagyar kori helynévfeldolgozások. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai 64. sz. Debrecen, 1996. 30 lap. Hivatkozás: (7) 1. HEGEDŰS ATTILA: Mi a tulajdonnév? NÉ. 19 (1997): 5 8. 2. BÉNYEI ÁGNES PETHŐ GERGELY: Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. Debrecen, 1998. 3. BÍRÓ FERENC: Opponensi vélemény Tóth Valéria: Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban (Abaúj és Bars vármegye helynevei) című doktori (PhD) dolgozatáról. NÉ. 22 (2000): 119 128. 4. TÓTH VALÉRIA: Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. Debrecen, 2001. 5. HLAVACSKA EDIT, TÓTH VALÉRIA: Selected Bibliography of the Uralian Languages: Onomastica Uralica 1b (2001): 328. 6. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a természetes névadás korszakában. Bp. 2010. 7. ANGYAL LÁSZLÓ: A régi Nógrád megye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. Dunaszerdahely, 2011. 7. RÁCZ ANITA (HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA): Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból 1. Abaúj Csongrád vármegye. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 1.) Debrecen, 1997. 156 lap, 33 térképmelléklet. Ismertetés: (4) 1. HEGEDŰS ATTILA: NÉ. 20 (1998): 130 32. 2. KRISTÓNÉ FÁBIÁN ILONA: Néprajz és Nyelvtudomány 39 (1998): 219 21. 3. JUHÁSZ DEZSŐ: MNy. 95 (1999): 91 96. 4. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica VI/1 (2000): 600 1. Hivatkozás: (72) 16

1. BALASSA IVÁN KOVÁTS DÁNIEL: Sárospatak határának helynevei. Sárospatak, 1997. 17 stb. (sok helyen). 2. BÉNYEI ÁGNES PETHŐ GERGELY: Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. Debrecen, 1998: 110. 3. TÓTH VALÉRIA: Ómagyar helyneveink és a nyelvföldrajz. MNyj. 35 (1998): 124. 4. BÖLCSKEI ANDREA: Névkorrelációk az ómagyar kori nevek körében. NÉ. 21 (1999): 75, 78. 5. HOFFMANN ISTVÁN: Nyelvtörténet és számítógép. In: Nyelvi és kommunkikációs kultúra az iskolában. Szerk. RAISZ RÓZSA és H. VARGA GYULA. MNyTK. 212 (1999): 367, 368, 370. 6. KISS LAJOS: Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. Piliscsaba. 1999. 217. 7. HOFFMANN ISTVÁN: Egy történeti helynévszótár tervéről. In: Papp Ferenc akadémikus 70. születésnapjára. Szerk. T. MOLNAR ISTVAN KLAUDY KINGA. Debrecen, 2000. 254, 257. 8. HOFFMANN ISTVÁN: Namenforschung an der Universität Debrecen. Namenkundliche Informationen 77/78 (2000): 149. 9. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. Debrecen, 2001. 13, 14, 76, 19, 26, 40, 48, 50, 58, 61, 65, 66, 71, 73, 74, 77, 78, 93, 96, 105, 106, 110, 113, 117. 10. HLAVACSKA EDIT, TÓTH VALÉRIA: Hungarian Bibliography: Onomastica Uralica 1b (2001): 328. 11. DUDÁS GYÖRGYI: A föld és a völgy labializációs változásai az ómagyar korban. MNyj. 40 (2002): 22. 12. Debrecen története 7. kötet. Főszerk. OROSZ ISTVÁN. Debrecen, 2002. 145. 13. RESZEGI KATALIN: Hegynevek az Árpád-kori Gömör vármegyéből. MNyj. 40 (2002): 48, 53, 54, 57, 58. 14. GYŐRFFY ERZSÉBET: Régi vízneveink funkcionális szerkezetéről. MNyj. 40 (2002): 36. 15. HOFFMANN ISTVÁN: The Last Thirty Years of Hungarian Toponomastics: Onomastica Uralica 2 (2002): 239. 16. HOFFMANN ISTVÁN: Magyar helynévkutatás 1958 2002. Debrecen, 2003. 133, 239. 17. KRISTÓ GYULA: A magyar történeti helynévkutatásról. Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl. Bp., 2004. 162. 18. PESTI JÁNOS: Pécs földrajzi neveinek eredete. Pécs, 2004. 76, 93. 19. KRISTÓ GYULA: Settlement Name Giving in the Age of the Árpáds: Onomastica Uralica 3 (2005): 117, 131. 20. BÖLCSKEI ANDREA: The Correlational System of Hungarian Historical Settlement Names: Onomastica Uralica 3 (2005): 159, 181, 182. 21. BÖLCSKEI ANDREA: A spontán keletkezésű településnév-korrelációk diakrón szempontú elemzéséhez. In: Helynévtörténeti tanulmányok 2 Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2006. 50. 22. BÁBA BARBARA: A szláv eredetű fanevek nyelvtörténeti jelentősége és vizsgálati lehetőségei. In: Szkholion 2006/2: 47, 56. 23. VÖRÖS FERENC: Helynévkutatás a Felvidéken. MNyTK. 225 (2006): 30. 24. KOCÁN BÉLA: Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helynevei. In: Helynévtörténeti tanulmányok 2. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2006. 123. 25. RESZEGI KATALIN: A hegynevek és más helynévfajták kapcsolata. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen Budapest, 2007. 38, 43. 26. A. MOLNÁR FERENC: A Herpály helynév eredetéhez. In: Rálátás 8. Zsáka, 2007. 52, 54. 27. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350. MNy. 103 (2007): 232. 28. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350 I. 17

Onomastica Uralica 5 (2007): 104. 29. HÁRI GYULA: Veszprém megye nyelvjárása és Pesty Frigyes helynévgyűjteménye. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen Bp., 2007. 296. 30. BÉNYEI ÁGNES: A -d képző előfordulása helyneveinkben In: A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Balatonszárszó, 2007. június 22 24. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008: 94 99. 31. BÉNYEI ÁGNES: A -gy képző előfordulása helyneveinkben. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 97 8. 32. GYŐRFFY ERZSÉBET: Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízneveinkben. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 129, 131. 33. KOVÁCS ÉVA: Az ómagyar kori Bihar vármegye vízneveinek nyelvi elemzése. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Budapest, 2008. 189, 195. 34. HEGEDŰS ATTILA: Eseménynevek ómagyar és középmagyar kori mikrotoponimákban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 147, 150. 35. KOVÁTS DÁNIEL: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája. Sátoraljaújhely, 2008. 38. 36. GYŐRFFY, ERZSÉBET: Similarities and dissimilarities between Swedish and Hungarian hydronyms. Uppsala, 2008. 48. 37. BÖLCSKEI ANDREA: Two books ont he settlement names of the old Bihar comitat. In: Onomastica Uralica 7 (2008): 111 7. 38. KISS MAGDALÉNA: Bihar megyei víz- és településnevek lexikai kapcsolata. Félúton 5 (2009): 1 13. 39. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 90, 101. 40. FARKAS TAMÁS: Régi magyar családnevek névvégmutató szótára. Budapest, 2009. 7. 41. HOFFMANN ISTVÁN: Tolna. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4 Debrecen, (2009). 190. 42. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a természetes névadás korszakában. Bp. 2010. 43. PINKE ZSOLT: Adatok az Árpád-kori Hortobágy-Sárrét természetföldrajzához I. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5 (2010): 202. 44. TÓTH VALÉRIA: Egy sajátos morfológia jelenség a mai magyar helynévadásban. Az -é birtokjel helynévalkotó szerepéről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5 (2010): 30. 45. PELCZÉDER KATALIN: Földrajzi köznevek vizsgálata Veszprém megyében. In: Regionalitás és nyelvjárásiasság Veszprém megyében. Veszprém, 2010. 133 146. 46. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debrecen, 2010. 47. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapítólevelének kronológiai rétegei. In: Helynévtörténeti tanulmányok 6. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2011. 59 66. 48. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. A Magyar Névarchívum Kiadványai 21. Debrecen, 2011. 49. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Magyar Névarchívum Kiadványai 20. Debrecen, 2011. 50. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar korban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 6. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2011. 121 132. (122) 51. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionális-szemantikai elemzése. In: Helynévtörténeti tanulmányok 8 (2012): 81 99. 52. PÁSZTOR ÉVA: A Magyar Digitális Helynévtár. A települések helynévrendszerének megjelenítése, elemzési útjai és lehetőségei. In: Interdiszciplinaritás a régiókutatásban. Fiatal kutatók nemzetközi konferenciája II. Debrecen, 2012. 11. 21. Debrecen. 57 64. 18

53. NYIRKOS ISTVÁN: A névrövidülés hangszerkezeti és egyes morfológia típusai a magyar helynevekben. In: Helynévtörténeti tanulmányok 8 (2012): 133 139. 54. DÉNES GYÖRGY: Az 1249. évi szalonnai határjárás és a félreolvasott Yrmeg, helyesen Yrmes potoka: NÉ. 34 (2012): 81 92. 55. BÁBA BARBARA: Fanevek helynévformáns szerepe a korai ómagyar korban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 7 (2012): 69 75. 56. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debrecen, 2012. 57. KISS MAGDALÉNA: Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében. NÉ. 34 (2012): 93 100. 58. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek etimológiai és kronológiai rétegződése. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szeged, 2013. 7 15. 59. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a helynévi szórvány kapcsolata. In: Helynévtörténeti tanulmányok 9 (2013): 57 76. 60. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. A helynevek hangtörténeti forrásértéke. 61. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai: Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 43 56. 62. PESTI JÁNOS: Pécs utcanevei 1554 2004. Pécs, 2013. 63. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni névtani műhely sorozatából: Magyar Nyelv: 109: 343 351. 2013. 64. VÁRNAI JUDIT SZILVIA: A fehér barátok földjén. Diósgyőr és környéke története, mondái és helynevei. Budapest, 2014. 65. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Huger ~ Hucueru szórványának nyelvtörténeti vizsgálata. In: Helynévtörténeti tanulmányok 10 (2014): 7 18. 66. HOFFMANN ISTVÁN: A helynevek mint az őstörténet forrásai. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Budapest, 2014. 211 218. 67. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar és román vízneveinek lexikálismorfológiai elemzése. In: Helynévtörténeti tanulmányok 10 (2014): 73 101. 68. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. (A Magyar Névarchívum Kiadványai; 33.) Debrecen, 2015. 69. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debrecen, 2015. 70. PELCZÉDER KATALIN: A Bakonybéli összeírás nyelvtörténeti forrásértéke. In: Helynévtörténeti tanulmányok 11 (2015): 55 68. 71. KATONA CSILLA: A kétnyíltszótagos tendencia a magyarban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 12 (2016): 115 151. 72. KOVÁCS ÉVA: A százdi alapítólevél helynévi szórványainak szövegbeillesztési eljárásairól. In: Helynévtörténeti tanulmányok 12 (2016): 59 68. 8. RÁCZ ANITA (HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA): Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból 2. Doboka Győr vármegye. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 3.) Debrecen, 1999. 123 lap, 16 térképmelléklet. Hivatkozás: (48) 1. HOFFMANN ISTVÁN: Egy történeti helynévszótár tervéről. In: Papp Ferenc akadémikus 70. születésnapjára. Szerk. T. MOLNAR ISTVAN KLAUDY KINGA. Debrecen, 2000. 254, 257. 2. VINCZE LÁSZLÓ: Neuer scheinungen der Ungarischen Namenkunde 1993 1999. Namenkundliche Informationen 79/80 (2001): 346. 3. HLAVACSKA EDIT, TÓTH VALÉRIA: Selected Bibliography of the Uralian Languages: Onomastica Uralica 1b (2001): 328. 4. DUDÁS GYÖRGYI: A föld és a völgy labializációs változásai az ómagyar korban. MNyj. 40 (2002): 22. 5. RESZEGI KATALIN: Hegynevek az Árpád-kori Gömör vármegyéből: MNyj. 40 (2002): 48, 53, 54, 57, 58. 6. GYŐRFFY ERZSÉBET: Régi vízneveink funkcionális szerkezetéről. MNyj. 40 (2002): 36. 7. HOFFMANN ISTVÁN: The Last Thirty Years of Hungarian Toponomastics: 19

Onomastica Uralica 2 (2002): 239. 8. HOFFMANN ISTVÁN: Magyar helynévkutatás 1958 2002. Debrecen, 2003. 133, 239. 9. KRISTÓ GYULA: A magyar történeti helynévkutatásról. In: Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl. Bp., 2004. 162. 10. KRISTÓ GYULA: Settlement Name Giving in the Age of the Árpáds: Onomastica Uralica 3 (2005): 117, 131. 11. BÖLCSKEI ANDREA: The Correlational System of Hungarian Historical Settlement Names. Onomastica Uralica 3 (2005): 159, 181, 182. 12. BÖLCSKEI ANDREA: A spontán keletkezésű településnév-korrelációk diakrón szempontú elemzéséhez. In: Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 50. 13. VÖRÖS FERENC: Helynévkutatás a Felvidéken. MNyTK. 225 (2006): 30. 14. KOCÁN BÉLA: Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helynevei. In: Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 123. 15. RESZEGI KATALIN: A hegynevek és más helynévfajták kapcsolata. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen Budapest, 2007. 38, 43. 16. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350. MNy. 103 (2007): 232. 17. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350 I. Onomastica Uralica 5 (2007): 104. 18. BÉNYEI ÁGNES: A -gy képző előfordulása helyneveinkben. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Budapest, 2008. 97. 19. GYŐRFFY ERZSÉBET: Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpádkori folyóvízneveinkben. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 129, 131. 20. HEGEDŰS ATTILA: Eseménynevek ómagyar és középmagyar kori mikrotoponimákban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 147, 150. 21. GYŐRFFY ERZSÉBET: Similarities and dissimilarities between Swedish and Hungarian hydronyms. Uppsala, 2008. 13, 48. 22. BÖLCSKEI ANDREA: Two books ont he settlement names of the old Bihar comitat. In: Onomastica Uralica 7 (2008): 111 7. 23. KISS MAGDALÉNA: Bihar megyei víz- és településnevek lexikai kapcsolata. Félúton 5 (2009): 1 13. 24. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 90. 25. GYŐRFFY ERZSÉBET: A folyóvíznevek kronológiai és területi állandósága. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5 (2010): 131. 26. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a természetes névadás korszakában. Bp. 2010. 27. PINKE ZSOLT: Adatok az Árpád-kori Hortobágy-Sárrét természetföldrajzához I. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5 (2010): 202. 28. KOVÁCS ÉVA: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5 (2010): 90. 29. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. A Magyar Névarchívum Kiadványai 18. Debrecen, 2010. 30. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. A Magyar Névarchívum Kiadványai 21. Debrecen, 2011. 31. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Magyar Névarchívum Kiadványai 20. Debrecen, 2011. 32. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar korban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 6. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2011. 121 132. (122) 33. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionális-szemantikai elemzése. In: Helynévtörténeti tanulmányok 8 (2012): 81 99. 34. NYIRKOS ISTVÁN: A névrövidülés hangszerkezeti és egyes morfológia típusai a magyar helynevekben. In: Helynévtörténeti tanulmányok 8 (2012): 133 139. 35. BÁBA BARBARA: Fanevek helynévformáns szerepe a korai ómagyar korban. 20

In: Helynévtörténeti tanulmányok 7 (2012): 69 75. 36. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debrecen, 2012. 37. KISS MAGDALÉNA: Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében: NÉ. 34 (2012): 93 100. 38. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek etimológiai és kronológiai rétegződése. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szeged. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 2013. 7 15. 39. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a helynévi szórvány kapcsolata. In: Helynévtörténeti tanulmányok 9 (2013): 57 76. 40. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai: Helynévtörténeti Tanulmányok 9: 43 56. 2013. 41. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni névtani műhely sorozatából: Magyar Nyelv: 109: 343 351. 2013. 42. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Huger ~ Hucueru szórványának nyelvtörténeti vizsgálata. In: Helynévtörténeti tanulmányok 10 (2014): 7 18. 43. HOFFMANN ISTVÁN: A helynevek mint az őstörténet forrásai. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Budapest, 2014. 211 218. 44. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar és román vízneveinek lexikálismorfológiai elemzése. In: Helynévtörténeti tanulmányok 10 (2014): 73 101. 45. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. (A Magyar Névarchívum Kiadványai; 33.) Debrecen, 2015. 46. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debrecen, 2015. 47. KATONA CSILLA: A kétnyíltszótagos tendencia a magyarban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 12 (2016): 115 151. 48. KOVÁCS ÉVA: A százdi alapítólevél helynévi szórványainak szövegbeillesztési eljárásairól. In: Helynévtörténeti tanulmányok 12 (2016): 59 68. 9. RÁCZ ANITA (PÓCZOS RITA TÓTH VALÉRIA GYŐRFFY ERZSÉBET RESZEGI KATALIN): Korai magyar helynévszótár. 1000 1350. 1. Abaúj Csongrád vármegye. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 10.) Szerk. HOFFMANN ISTVÁN. Debrecen, 2005. 449 lap. Ismertetés: (3) 1. BÖLCSKEI ANDREA: Korai magyar helynévszótár 1000 1350. 1. Abaúj Csongrád. NÉ. 28. (2006): 255 8. 2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350. MNy. 103 (2007): 231 6. 3. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000 1350 I. Onomastica Uralica 5 (2007). 101 109. Hivatkozás: (99) 1. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek változásáról. In: Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 39, 45. 2. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod vármegye lakosságának nyelvi-etnikai összetételéhez. In: Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 90, 104. 3. RESZEGI KATALIN: Két hegyvonulat Árpád-kori névállományának összevető vizsgálata. In: Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 177, 180. 4. RÁCZ ANITA: Törzsnévi eredetű helyneveink nyelvi kérdései. In: Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 9 29. 5. KOCÁN BÉLA: Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helynevei. In: Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 107. 6. BÉNYEI ÁGNES: A -j képző szerepe a helynevekben. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen Bp., 2007. 68, 70 1, 76. 7. RESZEGI KATALIN: A hegynevek és más helynévfajták kapcsolata. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen Bp., 2007. 38, 43. 8. A. MOLNÁR FERENC: A Herpály helynév eredetéhez. In: Rálátás 8. Zsáka, 2007. 53, 54. 21

9. RÁCZ ANITA: A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára. Debrecen, 2007. 10. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek keletkezési körülményeiről. MNy. 103 (2007): 318, 327. 11. TÓTH VALÉRIA: Egy szó eleji hangváltozási típusról. In: Nyelvi identitás és a nyelvdimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen Bp., 2007. 318, 327. 12. KENYHERCZ RÓBERT: Hangváltozás, adaptáció, analógia: MNyj. 45 (2007): 56. 13. PÓCZOS RITA: Jövevénynév, jövevényszó. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen Bp., 2007. 22, 28. 14. GYŐRFFY ERZSÉBET: Vizsgálódások vízneveink körében. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen Bp., 2007. 33, 34, 35. 15. TÓTH VALÉRIA: A -falva > -fa változás településneveinkben In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 104, 117 8. 16. BÉNYEI ÁGNES: A -gy képző előfordulása helyneveinkben. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Budapest, 2008. 97. 17. BÁBA BARBARA: A fanevet tartalmazó helynevek morfológiai szempontú vizsgálata. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Budapest, 2008. 53. 18. GUTTMANN MIKLÓS: A földrajzi nevek szláv rétegéről a nyugati régióban. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Budapest, 2008. 139. 19. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél Kangrez szórványáról. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 51. 20. GYŐRFFY ERZSÉBET: Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpádkori folyóvízneveinkben. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 121, 122, 124, 125, 126, 128, 129, 131. 21. FARKAS TAMÁS: Két háromszéki településnévről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 55, 67. 22. SZŐKE MELINDA: Régi helyneveink latinizálása. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Budapest, 2008. 268, 269. 23. GYŐRFFY ERZSÉBET: River names in Hungary during the Árpád age. In: Onomastica Uralica 7 (2008): 60. 24. GYŐRFFY ERZSÉBET: Similarities and dissimilarities between Swedish and Hungarian hydronyms. Uppsala, 2008. 13, 14, 15, 17, 18, 21, 22, 23, 24, 27, 31, 32, 38, 41, 48. 25. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 67, 73, 78, 103, 105, 119, 163, 218, 222, 227, 228. 26. TÓTH VALÉRIA: Többnevűség a településnevek körében. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA N. CSÁSZI ILDIKÓ. Budapest, 2008. 286, 288, 292. 27. BÖLCSKEI ANDREA: Two books ont he settlement names of the old Bihar comitat. In: Onomastica Uralica 7 (2008): 111 116. 28. BÍRÓ FERENC Vízrajzi köznevek ómagyar kori településnevekben: NÉ. 30 (2008): 67 81. 29. RESZEGI KATALIN: A jelentéshasadás mint helynévalkotási mód. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 42, 44. 30. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások vizsgálatának néhány kérdéséről. MNyj. 47 (2009): 101, 107. 31. BENKŐ LORÁND: A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből. Bp., 2009. 91, 128. 32. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél ecli szórványáról: MNy. 105 (2009): 216 9. 33. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 166. 34. KISS MAGDALÉNA: Bihar megyei víz-és településnevek lexikai kapcsolata. Félúton 5 (2009). 1 13. 22

35. HOLLER LÁSZLÓ: Egy XIII. századi remetekápolna Idegsyt Beatae Elizabeth lokalizálása: MNy. 105 (2009): 188 202. 36. PELCZÉDER KATALIN: Gyümölcsfajták neveinek történeti-etimológiai szótára (részlet). MNyj. 47 (2009): 193, 201, 211. 37. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 4 (2009): 85 103. 38. RÁCZ ANITA: Nyugati népek megnevezésének változásai a magyar nyelvben. MNyj. 47 (2009): 81 97. 39. FARKAS TAMÁS: Régi magyar családnevek névvégmutató szótára. Budapest, 2009. 7. 40. HOFFMANN ISTVÁN: Tolna. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 189, 190. 41. GYŐRFFY ERZSÉBET: A folyóvíznevek kronológiai és területi állandósága. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5 (2010): 131. 42. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti forrásértékéről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5 (2010): 99. 43. KISS MAGDALÉNA: A Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5 (2010): 152. 44. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a természetes névadás korszakában. Bp. 2010. 45. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás néhány szórványáról: Ozoufeu, Cuest, Eurmenes, Zeleus. MNyj. 48 (2010): 23 35. 46. PINKE ZSOLT: Adatok az Árpád-kori Hortobágy-Sárrét természetföldrajzához I. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5 (2010): 202. 47. KISS KÁLMÁN: Az ar alaptag etimológiája Nagyar és Kisar települések nevében. In: Emlékkönyv Mező András tiszteletére. Nyíregyháza, 2010. 71 83. 48. BÉNYEI ÁGNES: Az -s képző szerepe helyneveinkben. In: Elméletek és módszerek II.. Szerk. P. LAKATOS ILONA PETHŐ JÓZSEF. Nyíregyháza, 2010. 9 17. 49. SEBESTYÉN ZSOLT: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára. Nyíregyháza, 2010. 50. VÖRÖS FERENC: Családnevek térképlapjainak nyelvföldrajzi vallomása. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 235. sz. Bp., 2010. 51. BÉRES JÚLIA: Felsőzsolca helynevei: MNyj. 48 (2010): 217 236. 52. KOVÁCS ÉVA: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5 (2010): 90. 53. RESZEGI KATALIN: Hegyrészt jelölő földrajzi köznevek: MNyj. 48 (2010): 77 97. 54. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynevek beillesztése korai latin nyelvű okleveleink szövegébe. In: Helynévtörténeti tanulmányok 5 (2010): 40, 41, 43. 55. KENYHERCZ RÓBERT: Névpárok, szinonimák és fonológiai variánsok: MNyj. 48 (2010): 37 47. 56. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. A Magyar Névarchívum Kiadványai 18. Debrecen, 2010. 57. TÓTH VALÉRIA: Széljegyzetek a Szovárd-kérdéshez: MNyj. 48 (2010): 5 21. 58. ANGYAL LÁSZLÓ: A régi Nógrád megye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. Dunaszerdahely, 2011. 59. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról: Füredi História 28 (XI/1.): 6 10. 2011. 60. PINKE ZSOLT: Adatok és következtetések a középkori Hortobágy-Sárrét településtörténetéhez és demográfiájához. In: Kázmér Miklós (szerk.): Környezettörténet 2. Környezeti események a honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományi források tükrében. Bp., 2011. 79 117. 61. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő mortis birtok lokalizálása. In: Helynévtörténeti tanulmányok 6. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2011. 67 110. (108) 62. PELCZÉDER KATALIN: Egy sajátos szócsoport elemzése: az érő szó a gyümölcsnevekben: MNyj. 49 (2011): 75 86. 63. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. A Magyar Név- 23

archívum Kiadványai 21. Debrecen, 2011. 64. RESZEGI KATALIN: Hegyrészt jelölő földrajzi köznevek: NÉ. 33 (2011): 213 224. 65. VÖRÖS FERENC: Helynév a családnévben. In: Karszt, történelem, helynevek. Köszöntők és tanulmányok a 88 éves Dénes György tiszteletére. Szerk. TÓTH ÁLMOS BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2011. 66. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Magyar Névarchívum Kiadványai 20. Debrecen, 2011. 67. SZŐKE MELINDA: Ság birtok leírása a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében: MNyj. 49 (2011): 55 74. 68. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionális-szemantikai elemzése. In: Helynévtörténeti tanulmányok 8 (2012): 81 99. 69. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél lupa szórványáról. In: : Helynévtörténeti tanulmányok 8 (2012): 7 36. 70. BÉNYEI ÁGNES: Az ó/-ő képző funkciójaés helynévképző szerepének kialakulása. In: Elméletek és módszerek III.. Szerk. P. LAKATOS ILONA PETHŐ JÓZSEF. Nyíregyháza, 2012. 12 15. 71. DÉNES GYÖRGY: Az 1249. évi szalonnai határjárás és a félreolvasott Yrmeg, helyesen Yrmes potoka: NÉ. 34 (2012): 81 92. 72. HOLLER LÁSZLÓ: Az agg és az ó szócsaládja összetartozásának kérdéséről. NyK. 108 (2012): 253 266. 73. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debrecen, 2012. 74. SEBESTYÉN ZSOLT: Máramaros megye helységneveinek etimológiai szótára. Nyíregyháza, 2012. 75. KISS MAGDALÉNA: Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében: NÉ. 34 (2012): 93 100. 76. BAUKÓ JÁNOS: Reszegi Katalin: Hegynevek a középkori Magyarországon. Ismertetés: NÉ. 34 (2012): 242 244. 77. SZŐKE MELINDA: A 11. századi interpolált oklevelek mint a magyar nyelvtörténet forrásai: MNy. 109 (2013): 68 77. 78. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek etimológiai és kronológiai rétegződése. 79. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII.. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék., 2013. 7 15. 80. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Susolgi szórványához: MNyj. 51 (2013): 73 84. 81. KISS MAGDALÉNA, A Kösmő/Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. 102 107. In: Bihari Hegyköz 1. Szerk. FORRÓ ENIKŐ KŐRÖSI ZOLTÁN SZENDREI ÁKOS VERES PÉTER. Hatvani István Szakkollégium DE TEK. Debrecen Nagyvárad, 2013. (hiv. 104, 105, 107.) 82. TÓTH VALÉRIA: A középkori források személyjelölő szerkezeteinek névszociológiai értéke. MNyj. 51 (2013): 17 57. 83. KENYHERCZ RÓBERT: A középkori oklevelek hangtörténeti forrásértékének kérdéséhez. MNyj. 51 (2013): 59 72. 84. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a helynévi szórvány kapcsolata. In: Helynévtörténeti tanulmányok 9 (2013): 57 76. 85. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. A helynevek hangtörténeti forrásértéke. 86. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai. In: Helynévtörténeti tanulmányok 9 (2013): 43 56. 87. SZŐKE MELINDA: Az apát lexéma megjelenése a garamszentbenedeki apátság birtokainak nevében: NÉ. 35 (2013): 109 122. 88. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek mint lexikális helynévformánsok. MNyj. 51 (2013): 103 110. 89. KOVÁCS ÉVA: Gyóta: MNyj. 51 (2013): 85 102. 90. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek használatának speciális színtere: a középkori oklevélírói gyakorlat. In: Helynévtörténeti tanulmányok 10 (2014): 139 53. 91. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Huger ~ Hucueru szór- 24

Lektorált tanulmányok ványának nyelvtörténeti vizsgálata. In: Helynévtörténeti tanulmányok 10 (2014): 7 18. 92. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar és román vízneveinek lexikálismorfológiai elemzése. In: Helynévtörténeti tanulmányok 10 (2014): 73 101. 93. RESZEGI KATALIN: A linguistic-typological study of the mountain names of two mountain ranges in medieval Hungary. Acta Onomastica 55 (2014) : 337 362. 94. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege, diplomatikai és nyelvi leírása. Budapest. 2014. 95. BÉRES JÚLIA: Adalékok a Hortobágy etimológiájához. In: Helynévtörténeti tanulmányok 10 (2014): 33 52. 96. KOVÁCS HELGA: Az Örs helynevek etimológiájához. In: Helynévtörténeti tanulmányok 10 (2014): 19 32. 97. HOFFMANN ISTVÁN: Egy elfeledett földrajzi köznév nyomában. In: Helynévtörténeti tanulmányok 10 (2014): 119 38. 98. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. Debrecen, 2015. 99. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2015. 1. RÁCZ ANITA (HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA), Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból: MNyj. 33 (1996): 43 52. Hivatkozás: (3) 1. HEGEDŰS ATTILA: Mi a tulajdonnév? NÉ. 19 (1997): 5 8. 2. BÍRÓ FERENC: Opponensi vélemény Tóth Valéria: Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban (Abaúj és Bars vármegye helynevei) című doktori (PhD) dolgozatáról. NÉ. 22 (2000): 119 128. 3. BÉNYEI ÁGNES PETHŐ GERGELY: Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. Debrecen, 1998. 2. Névtani vizsgálódások az Árpád-kori Bihar megye területéről: MNyTK. 209. (1997): 259 62. Hivatkozás: (4) 1. TÓTH VALÉRIA: Ómagyar helyneveink és a névföldrajz. MNyj. 35. (1998): 126. 2. HLAVACSKA EDIT, TÓTH VALÉRIA: Hungarian Bibliography: Onomastica Uralica 1b (2001): 362. 3. HOFFMANN ISTVÁN: The Last Thirty Years of Hungarian Toponomastics: Onomastica Uralica 2 (2002): 229, 243. 4. HOFFMANN ISTVÁN: Magyar helynévkutatás (1958 2002). Debrecen, 2003. 187, 264. 3. Az ómagyar kori településnevek differenciálódásáról: MNyj. 34 (1997): 125 46. Hivatkozás: (19) 1. SZABÓ G. FERENC: A Vámos- jelző középkori helységneveinkben. MNyj. 35. (1998): 141. 2. TÓTH VALÉRIA: Ómagyar helyneveink és a névföldrajz. MNyj. 35. (1998): 126. 3. TÓTH VALÉRIA: Helynevek a helynevekben. MNyj. 37. (1999): 440, 441. 4. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyelvi elemzése. Debrecen, 2000. 83, 137, 188. 5. HLAVACSKA EDIT, TÓTH VALÉRIA: Hungarian Bibliography: Onomastica Uralica 1b (2001): 362. 6. TÓTH VALÉRIA: Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. Debrecen, 2001. 139, 146, 225, 243. 7. HOFFMANN ISTVÁN: The Last Thirty Years of Hungarian Toponomastics: Onomastica Uralica 2 (2002): 243. 8. HOFFMANN ISTVÁN: Magyar helynévkutatás (1958 2002). Debrecen, 2003. 25

187, 202, 210, 264. 9. BÖLCSKE9 ANDREA: A spontán keletkezésű településnév-korrelációk diakrón szempontú elemzéséhez. In: Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 48. 10. KOCÁN BÉLA: Az ómagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani összefüggései. In: Név és valóság. (2008): 183, 184. 11. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 9, 32, 34, 38 9. 12. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Kézirat. PhD értekezés. Debrecen, 2009. 13. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a természetes névadás korszakában. Bp. 2010. 33, 67, 68, 69, 133, 156. 14. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debrecen, 2010. 59. 15. ANGYAL LÁSZLÓ: A régi Nógrád vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. Dunaszerdahely, 2011. 193. 16. KÖTELES-SZŐKE MELINDA: A Garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. Szempontok interpolált okleveleink nyelvészeti vizsgálatához. Kézirat. PhD értekezés. 17. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. 18. SZŐKE MELINDA: Az apát lexéma megjelenése a garamszentbenedeki apátság birtokainak nevében: NÉ. 35 (2013): 109 22. 109. 19. DITRÓI ESZTER VARGHA FRUZSINA SÁRA: Települések közti nyelvjárási és névföldrajzi hasonlósági viszonyok összevető elemzése Vas és Zala megyében. Névtani Értesítő 38 (2016): 113 130. 4. Az ómagyar kori Bihar megye patrocíniumi nevei: NÉ. 21 (1999): 71 75. Hivatkozás: (7) 1. HLAVACSKA EDIT, TÓTH VALÉRIA: Hungarian Bibliography: Onomastica Uralica 1b (2001): 362. 2. HOFFMANN ISTVÁN: Magyar helynévkutatás (1958 2002). Debrecen, 2003. 187, 204, 264. 3. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek változásáról. In: Helynévtörténeti tanulmányok 2 (2006): 31. 4. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 219. 5. TÓTH VALÉRIA: Patrociny Settlement Names in the Carpathian Basin: Onomastica Uralica 8 (2011): 175 206. 6. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyház mint egykori birtokos a magyar helységnevekben. NÉ. 34 (2012): 71 80. (71) 7. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyházi birtoklásra utaló történeti helynevek összegyűjtése, elemzési szempontjai. In: Helynévtörténeti tanulmányok 11 (2015): 103 119. 5. Földrajzi köznévi alapelemek az ómagyar kori Bihar vármegye településneveiben: MNyj. 37 (1999): 383 393. Hivatkozás: (5) 1. HLAVACSKA EDIT, TÓTH VALÉRIA: Hungarian Bibliography: Onomastica Uralica 1b (2001): 362. 2. HOFFMANN ISTVÁN: The Last Thirty Years of Hungarian Toponomastics: Onomastica Uralica 2 (2002): 229, 243. 3. HOFFMANN ISTVÁN: Magyar helynévkutatás (1958 2002). Debrecen, 2003. 187, 195, 202, 264. 4. GACSÁLYI-BÁBA BARBARA: Vizsgálatok a földrajzi köznevek története köréből. Kézirat. PhD értekezés. 5. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. A Magyar Névarchívum Kiadványai 39. Debrecen, 2016. 6. A szerkezeti változás szerepe Bihar vármegye ómagyar kori településneveinek kialakulásában. MNyj. 38 (2000): 337 345. 26

Hivatkozás: (7) 1. Debrecen története 7. kötet. Főszerk. OROSZ ISTVÁN. Debrecen, 2002. 144. 2. HOFFMANN ISTVÁN: The Last Thirty Years of Hungarian Toponomastics: Onomastica Uralica 2 (2002): 229, 243. 3. HOFFMANN ISTVÁN: Magyar helynévkutatás (1958 2002). Debrecen, 2003. 187, 264. 4. VINCZE LÁSZLÓ: Stand und Perspektiven der ungarischen Namenkunde. Namenkund-liche Informationen 91/92. (2007): 238, 251. 5. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 9, 74, 84, 111, 117, 141. 6. KÖTELES-SZŐKE MELINDA: A Garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. Szempontok interpolált okleveleink nyelvészeti vizsgálatához. Kézirat. PhD értekezés. 7. KÖTELES-SZŐKE MELINDA: A Garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. Debrecen, 2015. 7. Népnévi eredetű településnevek a középkori Bihar vármegyében: Folia Uralica Debreceniensia 8. (2001): 491 501. Hivatkozás: (1) 1. HOFFMANN ISTVÁN: Magyar helynévkutatás (1958 2002). Debrecen, 2003. 179, 264. 8. Mássalhangzó-torlódások ómagyar kori helyneveinkben. In: Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk. GRÉCZI-ZSOLDOS ENIKŐ KOVÁCS MÁRIA. Miskolc, 2002. 155 9. Hivatkozás: (5) 1. HOFFMANN ISTVÁN: Egy újabb nyelvtörténeti adatbázisról. In: Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk. GRÉCZI-ZSOLDOS ENIKŐ KOVÁCS MÁRIA. Miskolc, 2002. 67. 2. HOFFMANN ISTVÁN: Magyar helynévkutatás (1958 2002). Debrecen, 2003. 96, 264. 3. VINCZE LÁSZLÓ: Stand und Perspektiven der ungarischen Namenkunde. Namenkund-liche Informationen 91/92. (2007): 220, 251. 4. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. Kézirat. PhD disszertáció. Debrecen, 2011. 5. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. 9. Újra az ómagyar helynevek mássalhangzó-torlódásairól: MNyj. 41 (2003): 497 508. Hivatkozás: (2) 1. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. Kézirat. PhD értekezés. Debrecen, 2011. 2. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. 10. Népességtörténet és helynévkutatás. A régi Bihar megye etnikai viszonyaihoz. In: Helynévtörténeti tanulmányok 1. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 2004. 63 89. Ismertetés: (3) 1. GALLASSY MAGDOLNA: HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA szerk., Helynévtörténeti tanulmányok 1. MNy. 102. (2006): 221 4. 2. HEGEDŰS ATTILA: HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA szerk., Helynévtörténeti tanulmányok 1. NÉ. 28. (2006): 259 60. 3. HEGEDŰS ATTILA: Helynévtörténeti tanulmányok 1 2. Onomastica Uralica 7 (2008): 126. Hivatkozás: (9) 1. PÓCZOS RITA: Nyelvtörténeti szempontok az Árpád-kor etnikai vizsgálatához. NÉ. 27. (2005): 137, 143. 2. PÓCZOS RITA: Etnikai viszonyok tükröződése a helynévmodellekben. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 28. 3. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Kézirat. 27