B E S Z Á M O L Ó A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vetőmagfelügyeleti Szakterület munkájáról 2009. Készült: Budapest, 2010. március
Készítették az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Szakterületének, valamint az illetékes megyei Földművelésügyi Igazgatóságok Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályainak munkatársai
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 1 1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG... 2 1.1. Szántóföldi ellenőrzés és minősítés... 2 1.1.1. Kalászos növények... 7 Őszi búza /Triticum aestivum L. emend. Fiori et Paol./... 7 Alakor búza /Triticum monococcum L./... 13 Tönke búza /Triticum dicoccum Schrank /... 13 Novum búza /Triticum speltivum var. /... 13 Őszi durum búza /Triticum durum Desf./... 13 Őszi árpa /Hordeum vulgare L./... 14 Őszi rozs /Secale cereale L./... 15 Hibrid rozs /Secale cereale L. /... 15 Őszi tritikálé /X Triticosecale Witm./... 15 Tönköly búza /Triticum spelta /... 16 Őszi zab /Avena sativa L./... 16 Tavaszi árpa /Hordeum vulgare L./... 16 Tavaszi búza /Triticum aestivum L./... 18 Tavaszi durum búza /Triticum durum Desf. /... 18 Tavaszi tritikálé /X Triticosecale Witm./... 18 Tavaszi zab /Avena sativa L./... 18 Rizs /Oryza sativa L./... 19 Köles /Panicum miliaceum L./... 19 Pohánka /Fagopyrum esculentum M. /... 20 1.1.2. Kukorica /Zea mays L./... 21 1.1.3. Burgonya /Solanum tuberosum L./... 25 1.1.4. Olaj- és rostipari növények... 28 Napraforgó /Helianthus annuus L./... 28 Olajlen /Linum usitatissimum L./... 29 Kender /Cannabis sativa L./... 29 Őszi káposztarepce /Brassica napus ssp. oleifera Metzg. ap. Sinsk./... 30 Tavaszi káposztarepce, réparepce, tarlórépa... 31 1.1.5. Répafélék... 32 Cukorrépa /Beta vulgaris var. altissima Döll./... 32 Takarmányrépa /Beta vulgaris L./... 32 1.1.6. Nagymagvú hüvelyesek (fehérje növények)... 33 Szója /Glycine max L. / Merill/... 33 Lóbab /Vicia faba L./... 33 Étkezési borsó /Pisum sativum L./... 34 oldal
TARTALOMJEGYZÉK oldal Takarmányborsó /Pisum sativum L./... 34 Mezei borsó /Pisum sativum L. /... 34 Csicseri borsó /Cicer arietinum L./... 34 Szegletes lednek /Lathyrus sativus/... 34 Csillagfürtök /Lupinus sp./... 34 Bükkönyök /Vicia sp./... 34 1.1.7. Takarmánynövények /herefélék, füvek, cirokfélék/... 35 Lucerna /Medicago sativa L./... 35 Vöröshere /Trifolium pratense L./... 37 Egyéb herefélék... 38 Mohar /Setaria italica L. / Beauv./... 39 Fénymag /Phalaris canariensis L./... 39 Gyep- és takarmányfüvek... 39 Hibrid cirokfélék alapanyaga... 42 Seprűcirok /Sorghum bicolor L. / Moench./... 42 Hibrid szemescirok /Sorghum bicolor L. / Moench/... 42 Hibrid silócirok /Sorghum bicolor L. / Moench./... 42 Szudánifű /Sorghum sudanense L. / Piper / Stapf/... 42 1.1.8. Mustár, olajretek, mézontófű... 43 Fehér mustár /Sinapis alba L./... 43 Szareptai mustár /Brassica juncea L. Czernj et Cosson/... 43 Olajretek /Raphanus sativus var. oleiferus/... 43 Mézontófű /Phacelia tanacetifolia L./... 46 1.1.9. Zöldségnövények, fűszer- és gyógynövények, virágok, famagvak... 48 Zöldborsó /Pisum sativum L. sensu lato/... 49 Zöldbab /Phaseolus vulgaris L./... 50 Étkezési szárazbab /Phaseolus vulgaris L.ssp. vulgaris/... 50 Lencse /Lens culinaris L./... 50 Paprikafélék /Capsicum sp./... 50 Paradicsom /Lycopersicon lycopersicum L. Karst ex Farw Mill/... 50 Kabakosok... 50 Gyökérzöldségek... 50 Vöröshagyma /Allium cepa L./... 51 Gyógy-, és füszernövények, virágok, famagvak... 51 1.2. Ökológiai gazdálkodásból származó vetőmagvak... 52 1.2.1. Ökológiai vetőmag adatbázis... 54 1.3. Fajtaazonosító kitermesztés... 55 2. FÉMZÁROLÁSOK ÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK... 64 2.1. Vetőmagvak laboratóriumi vizsgálata... 64 2.2. Vetőmagvizsgálati oktatás... 68 2.3. NAT és ISTA akkreditáció... 69
TARTALOMJEGYZÉK 3. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS... 72 3.1. Vetőmag feldolgozó üzemek komplex ellenőrzése... 74 3.2. Vetőmaggal kapcsolatos reklamációk vizsgálata... 74 3.3. Burgonya vetőgumó tárolás, ellenőrzése... 74 3.4. Szántóföldi szemle hatósági jogkörben... 74 3.5. Hivatalos mintavétel hatósági jogkörben, letéti minták ellenőrzése... 75 3.6. Tényleges termés elszámoltatása... 76 3.7. Standard szaporítások ellenőrzése... 76 3.8. Kiszerelési tevékenység ellenőrzése... 76 3.9. Alkalmatlan vetőmagtételek elszámoltatása... 76 3.10. Címkefelhasználás elszámoltatása... 77 3.11. Fémzárolási folyamat hatósági ellenőrzése... 77 3.12. Vetőmagtételek zár alá helyezése, hatósági zár feloldása... 77 3.13. Vetőmagforgalmazás bolti ellenőrzése... 77 3.14. Fajtafenntartás ellenőrzése... 78 3.15. GMO kísérletek ellenőrzése... 78 3.16. Átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés és minősítés ellenőrzése... 79 3.17. Átruházott jogkörben történő mintavétel ellenőrzése... 79 Az ellenőrzések tapasztalatai... 79 4. EGYÉB FŐOSZTÁLYI TEVÉKENYSÉG... 80 4.1. Géntechnológiával kapcsolatos feladatok... 80 4.2. Európai Unióval kapcsolatos feladatok... 82 4.3. Külföldi szakmai utak... 82 4.4. Oktatás, képzés... 84 MELLÉKLETEK... 85 ANGOL NYELVŰ TÁBLÁZATOK... 137 oldal
BEVEZETÉS BEVEZETÉS Hasonlóan az előző évek gyakorlatához a szakterület munkáját beszámoló formájában adjuk közre a vetőmagágazat szereplői részére. Az Európai Unión belül a magyar vetőmagipar jelentős nagyságrendet képvisel, de hatással van a világ vetőmagiparára is. A 2008. évben elért szaporítóterületi eredmények 2009. évben tovább növekedtek és ezen belül különös jelentőséggel bír a hibridkukorica, valamint az aprómagvú ipari növények szaporítóterületének emelkedése. A megnövekedett szemlefeladatokat -ha nehezen is-, de belső átszervezéssel munkaerő átirányítással sikerült optimális időben végrehajtani. Ebben az évben már bekapcsolódtak a munkába a megyei Földművelésügyi Igazgatóságon falugazdászként dolgozó szakemberei, akik képzése még 2008. évben kezdódött. Ez az átképzési munka igen fontos a továbbiakban is, mivel ezen szakemberek segítségével a csúcsidőszak megnövekedett feladatait meg tudjuk oldani. További átszervezést jelentett a Fajtakitermesztő Állomás (Monorierdő) országos hatáskörrel, de Szolnok központtal Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez való csatolása, valamint a megyei Vetőmagfelügyelet Osztályok létszám és működésbeli kibővítése a szaporítóanyag felügyelőkkel, mely változás törvényi kötelezettséget jelentett a Nemzeti Akkreditáló Testület felé, lévén akkreditált szervezetről van szó. Törekedtünk arra, hogy a fenti változás mellett is folyamatos működést biztosítsunk és ne okozzunk zavarokat az ágazat munkájában. Reméljük sikerült. Továbbra is részt veszünk -szükség szerint- az Európai Unió illetékes állandó bizottsági munkájában, valamint az egyes ágazatot érintő véleményalkotásban. Budapest, 2010. március Polgár Gábor igazgatóhelyettes Ertseyné dr. Peregi Katalin igazgató 1
1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1. Szántóföldi ellenőrzés és minősítés 1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1. Szántóföldi ellenőrzés és minősítés 2009. évben a növényfajták vetőmagszaporításait és a burgonya vetőgumó előállítását 144.961 ha területen felügyeltük. 1.sz. táblázat Vetőmagelőállító terület 2000-2009. Év Ellenőrzött terület ha % 2000. 156.234 100,0 2001. 173.405 110,9 2002. 161.018 103,1 2003. 154.628 98,9 2004. 147.179 94,2 2005. 118.715 75,9 2006. 96.450* 61,7 2007. 109.747* 70,2 2008. 129.833* 83,1 2009. 144.961* 92,8 * Bejelentett standard szaporító területtel együtt Az összes vetőmagszaporítóterület 15.128 ha-al több, mint 2008. évben. A táblaszám 1114-al több, mint 2008. évben az átlagos táblaméret kedvezőbben alakult mint az előző évben (17,18 ha). A vetőmag szaporítóterülethez a standard szaporítású zöldségnövények bejelentett vetőmagszaporító területe is hozzászámítható, melynek csak a rendeletben előírt része kerül szántóföldi ellenőrzésre. Az összes bejelentett standard szaporítóterület 7.584,2 ha melyből a véletlenszerű kijelöléssel kiválasztott ellenőrzött terület 1.618,25 ha. Ezzel együtt a szemlére bejelentett terület 144.961 ha volt. Az alkalmatlan minősítés aránya 2009. évben mindössze 2,2 % volt, ami megegyezik a 2008. évivel (2,2 % és 2.750,1 ha). Az alkalmatlan terület 2009-ben 3.052,2 ha. A szaporítóterületen 102 növényfaj 1.500 fajtájának vetőmagja került szaporításra. 2.sz. táblázat Átlagos táblanagyság és táblaszám 2000-2009. Év Táblaszám Táblanagyság /db/ /ha/ 2000. 7.569 20,64 2001. 8.373 20,70 2002. 8.175 19,70 2003. 8.452 18,29 2004. 8.461 17,30 2005. 6.993 16,97 2006. 5.738 15,70 2
1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1. Szántóföldi ellenőrzés és minősítés Év Táblaszám Táblanagyság /db/ /ha/ 2007. 6.795 16,15 2008. 7.318 16,80 2009. 8.432 17,18 A táblaszám 1.114-el több, mint 2008. évben az átlagos táblaméret kedvezőbben alakult mint az előző évben (17,18 ha). 2009. évben 13.276 vetőmagtételt, valamint 282 burgonyatételt fémzároltunk. A fémzárolt vetőmag és burgonya összes mennyisége 234.268 tonna. 3. sz. táblázat Fémzárolt vetőmag és burgonyatételek számának alakulása 2000-2009. Év Vetőmag Burgonya Összesen t é t e l db db db Eltérés az 2000 évi = 100 %-hoz képest 2000. 28.807 1.745 30.552 100,0 2001. 26.191 1.493 27.684 90,6 2002. 28.619 1.526 30.145 98,6 2003. 27.300 1.649 28.949 94,7 2004. 23.022 1.329 24.351 79,7 2005. 14.324 479 14.803 48,5 2006.* 13.691* 359 14.050 45,9 2007.* 14.158* 266 14.424 47,2 2008.* 14.856* 236 15.092 49,4 2009.* 13.276* 282 13.558 44,4 * Az egy tételben zárható vetőmagtételek tömege változott, a tételszám csökkenés ennek is következménye 4. sz. táblázat Fémzárolt mennyiségek alakulása 2000-2009. Év Vetőmag Burgonya Összesen M e n n y i s é g tonna tonna tonna Eltérés az 2000 évi = 100 %-hoz képest 2000. 372.020 26.176 398.196 100,0 2001. 340.253 22.383 362.636 91,0 2002. 348.383 22.900 371.283 93,2 2003. 318.855 24.741 343.596 86,3 2004. 333.560 19.931 353.491 88,7 2005. 232.227 7.180 239.407 60,7 2006. 223.777 5.384 229.161 57,5 2007. 248.325 4.247 252.572 63,4 2008. 266.392 3.471 269.863 67,7 2009. 228.782 5.486 234.268 58,8 3
1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1. Szántóföldi ellenőrzés és minősítés A nemzetközi bizonyítvánnyal forgalmazott vetőmag részesedése az összes fémzárolt mennyiségből 10 év óta a legmagasabb volt: 2000. évben 18,27 % 2001. évben 15,80 % 2002. évben 17,65 % 2003. évben 20,59 % 2004. évben 21,02 % 2005. évben 27,93 % 2006. évben 28,53 % 2007. évben 25,77 % 2008. évben 26,98 % 2009. évben 37,23 % A nemzetközi vetőmag kereskedelem feltétele a fajtaigazolási rendszer fenntartása az ezzel kapcsolatos hiteles nyilvántartás és felügyeleti ellenőrzés, valamint ehhez kapcsolódóan a nemzetközi érvényű vetőmagminősítő bizonyítványok kiadása. A nemzetközi kereskedelemben alkalmazott ISTA narancs bizonyítványt 5.800 vetőmagtételre állítottuk ki, míg az OECD fajtaigazolási rendszer szerint 5.313 vetőmagtételt minősítettünk és láttunk el nemzetközi okmányokkal. A 2009. évi munkánk részletes tapasztalatait és eredményeit a már megszokott fajcsoportos bontásban adjuk közre, a szaporítóterületek és fémzárolt mennyiségek alakulását a kiegészítő táblázatok tartalmazzák. Külön összeállításban közöljük a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályok fontosabb adatait táblázatos formában. A fontosabb táblázatokat angol nyelven is közzétesszük. 4
5. sz. táblázat Fémzárolt vetőmagtételek számának alakulása 2005-2009. Fajcsoport Tételszám db 2005.* 2006.* 2007.* 2008.* 2009.* 5 Gabonafélék 5.808 5.327 5.884 6.109 4.440 Kukorica 4.931 5.474 4.802 4.481 4.378 Zöldségfélék 248 223 165 205 202 Hüvelyesek 783 720 743 590 567 Olaj- és rostnövények 1.865 1.364 1.445 2.426 2.800 Fűszer- és gyógynöv. 38 36 24 22 23 Virág, famag 2 8 24 35 55 Herefélék 157 79 160 156 164 Füvek 409 377 813 727 559 Répák 6 10 9 8 9 Cirok, egyéves füvek 77 73 89 97 79 Burgonya 479 359 266 236 282 Összesen: 14.803 14.050 14.424 15.092 13.558 * Az egy tételben zárható vetőmagtételek tömege változott, a tételszám csökkenés ennek is következménye
6. sz. táblázat Fémzárolt vetőmagmennyiség alakulása 2005-2009. Fajcsoport összes Tömeg (tonna) 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. ebből export összes ebből export összes ebből export összes ebből export összes ebből export 6 Gabonafélék 122.773,963 4.349,190 112.917,041 4.308,885 138.841,213 3.551,875 150.034.029 4.465.890 104.630,869 3.307,237 Kukorica 78.433,975 40.879,836 84.846,880 46.781,504 77.996,060 40.613,112 78.048.605 41.749.144 85.323,068 53.449,749 Zöldségfélék 277,066 179,23 296,108 212,558 142,765 90,944 377.431 343.560 279,673 248,332 Hüvelyesek 11.716,050 5.422,256 11.372,594 4.593,903 11.291,753 6.330,834 9.114.397 5.136.576 8.978,421 5.395,962 Olaj- és rostnövények 14.807,160 12.601.032 10.668,175 7.802,368 12.055,480 8.737,386 20.895.087 15.442.370 23.453,011 20.594,783 Fűszer- és gyógynöv. 82.323 31,95 82,159 27,475 63,790 36,800 49.342 12.500 36,000 560 Virág, famag 0,75 0,75 2,025 0,127 2,915 2,230 5.055 3.408 11,446 9,356 Herefélék 934,476 609,826 299,141 192,828 872,709 492,706 1.217.171 803.950 1,148,637 731,737 Füvek 2.822.384 1.136,035 2.827,360 1.225,660 6.423,382 4.957,865 5.895.961 4.534.111 4,323,322 3.128,880 Répák 37 47,275 91,924 89,924 76,694 76,694 65.043 51.003 100,000 90,000 Cirok, egyéves füvek 342.671 117,587 374,082 143,292 558,829 203,582 690.517 282.001 497,934 283,649 Burgonya 7.180,000-5.384,000-4.247,000-3.471.000-5.486,000 - Összesen: 239.407,818 65.374,967 229.161,489 65.378,522 252.572,590 65.094,028 269.863.638 72.824.513 234.268,381 87.240,245
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények 1.1.1. Kalászos növények Kalászos növényeket 48.195,3 ha-on részesítettünk szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, ez 17,4 %-al marad el a 2008. évitől. (58.317,3 ha) A kalászosok közül egyedül az őszi durum búzánál és hibrid rozsnál tapasztaltunk területnövekedést az elmúlt évhez képest. Ezen kívül újra szaporítottak novum búza és tavaszi durum búza vetőmagot, két új kalászos faj (alakor és tönke búza) vetőmagjának előállítása mellett. Az összes vetőmagszaporító területen a tavalyinál 13-mal kevesebb, 284 fajta illetve fajtajelölt szerepelt. A táblák száma 2.834 volt, 20,8 %- kal kevesebb a 2008. évinél. (3.579 tábla). Őszi búza (Triticum aestivum L ) A kalászos vetőmagelőállítási területre vonatkozó, 2006. év óta tartó növekedési tendencia megállt 2009-ben. 2008. év őszén nagyon lecsökkent a fizetőképes kereslet az elmúlt évekhez képest, az árugabona alacsonyabb piaci ára miatt kevesebb pénze maradt a gazdáknak fémzárolt vetőmag vásárlására. Mindezek mellett 2008. évben a megnövekedett kalászos szaporító területeken jó termések születtek és így a vetőmagelőállítóknál nagy készletek maradtak érdeklődés hiányában fémzárotlanul vagy rosszabb esetben fémzároltan csökkentve tárolási kapacitásukat. Az előző évhez képest 6 százalékkal csökkentett bejelentett területből (34.680 ha) még szemlék megkezdése előtt visszavontak 722 hektár korábban bejelentett területet, a nagy vetőmagkészletek miatt. A Vetőmagterméktanács kérdőívei alapján 11.000 tonna eladatlan vetőmagkészlet húzódott át 2008. év őszéről. A tavalyi 36.862 hektáros szemlélt területtel szemben idén 33.958 hektár őszi búza vetőmagszaporítás részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A szemlélt területek megyénkénti megoszlását a 7. sz. táblázat szemlélteti. Nagyobb mértékű növekedést Komárom-Esztegom, Somogy és Veszprém megyei térségekben tapasztaltunk. Bács-Kiskun, Győr- Moson-Sopron, Heves, Nógrád és Vas megyékben viszont jelentősen csökkent a terület. 7. sz. táblázat A 2009. évi szántóföldi ellenőrzésben részesített területek Szemlélt terület /ha/ Változás Megye 2008/2009 2007. 2008. 2009. /%/ 1. Bács-Kiskun 1.147,4 1.591,6 1.220,5-23,3 2. Baranya 2.066,8 1.699,5 1.651,3-17,8 3. Békés 4.482,3 5.228,8 4.392,4-2,8 4. Borsod 2.537,2 2.522,2 2.561,9 + 1,6 5. Csongrád 1.607,0 1.944,8 1.579,7-18,8 6. Fejér 3.312,6 3.867,1 3.736,6-3,4 7. Győr-Moson-Sopron 1.789,4 1.933,6 1.487,8-23,1 8. Hajdú - Bihar 1.937,7 2.284,6 1.975,9-13,5 9. Heves 1.097,2 1.037,2 750,2-27,7 10. Jász-Nagykun-Szolnok 3.359,9 3.755,9 4.004,8 + 6,6 11. Komárom-Esztergom 1.014,2 1.398,9 1.608,1 + 15,0 12. Nógrád 178,1 470,3 236,7-49,7 13. Pest 1.977,5 2.186,9 1.985,9-9,2 7
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények Szemlélt terület /ha/ Változás Megye 2008/2009 2007. 2008. 2009. /%/ 14. Somogy 707,1 644,6 720,4 + 11,8 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg 973,0 1.174,5 1.152,3-1,9 16. Tolna 905,9 1.104,9 1.051,6-4,8 17. Vas 1.069,1 1.619,9 1.289,8-20,4 18. Veszprém 1.319,7 1.480,7 1.817,6 + 22,8 19. Zala 702,0 915,7 734,5-19,8 Összesen: 32.184,0 36.861,9 33.957,9-7,9 A szántóföldi ellenőrzésen alkalmas minősítést kapott 33.285,9 ha, míg a vetőmagelőállítások 1,9 %-a (672 ha) kapott alkalmatlan minősítést. Az alkalmatlansági okok és megoszlásuk jól tükrözik a termesztési év időjárási viszonyait. (1. sz. ábra) A 2008. évivel összehasonlítva a kizárások mértéke közel a felére esett vissza. (2008: 3,7%) Az alkalmatlansági okok megoszlása is jelentősen megváltozott, amelynek legfőbb oka, hogy az elmúlt évvel ellentétben a 2008/2009 tenyészidőszak főként tavaszi időjárása kedvezőtlen volt az őszi kalászosok termesztéséhez. A vetés illetve a kezdeti fejlődés időjárási feltételei kedvezőek voltak, azonban az igen aszályos tavaszi időjárás megviselte az állományokat. A márciustól május végéig tartó száraz időszak után aratásra megérkezett a csapadék sok helyen viharok, jégesők kíséretében, mely nehezítette a betakarítási munkákat. A száraz tavasz jelentős mértékben csökkentette a kijuttatott műtrágya hatékonyságát. Az így bekövetkezett tápanyaghiány miatt a bokrosodás mértéke jóval elmaradt az elmúlt évben tapasztaltaktól. Több kalászos vetőmagszaporítási tábla kizárásra került elemi kár, fejletlenség és kiegyenlítetlenség miatt a szárazságnak jobban kitett Alföldön. A bokrosodás hiánya miatt az idei évben a növénymagasság-kiegyenlítettség jónak mondható, azonban az aszályos évjárat a következő években szelekciós problémát okozhat, hiszen a kiugró vagy lovas egyedek eltávolítása nem lehetett hatékony. A fejletlenebb, ritka állomány gyenge gyomelnyomó képességének, valamint az idei évjáratban kevéssé jól érvényesülő gyomirtószereknek köszönhetően nőtt a gyomosság miatti kizárások részaránya. A különböző gombabetegségek elterjedését a szinte csapadékmentes tavaszi hónapok megakadályozták. A tavalyi évvel ellentététben csak egy tábla került kizárásra fusarium fertőzés miatt a csapadékkal kissé jobban ellátott Vas megyében. Az elmúlt évekhez hasonlóan a fajtakevertség okozta a legtöbb problémát a szaporításokban, ez okozta a kizárások /vagy alkalmatlan/ felét. 8
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények 1. sz. ábra Alkalmatlansági okok megoszlása Fenti okok miatt a 2009. évi átlagtermés közel 1 tonnával kevesebb lett, mint a tavalyi évben (4.815 kg/ha). Az elmúlt öt évben ennél kisebb termésátlagot csak 2007-ben (4.310 kg/ha) regisztráltunk. A 6 tonna feletti termésátlagot Baranya és Tolna megyében regisztráltunk. (6.049 és 6.083 kg/ha.) A Békés, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Vas megyékben pedig éppen meghaladta a termésátlag a 5.100 kg/ha-t, míg Jász-Nagykun-Szolnok (4.063 kg/ha) és Borsod megyében (4.109 kg/ha) nem érte el az 4,2 tonnát hektáronként. A kilencvenes évek elejétől fogva lineárisan csökken a táblanagyság. 1993-ban 36,3 ha, 1997- ben 22,8 ha és 2005-ben már csak 18,0 ha. 2009-ben továbbra is kicsi a táblaméret: 17,7 ha. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta tapasztalható kalászos területcsökkenés ellenére elsősorban a külföldi fajták elterjedése miatt nőtt a szaporításban szereplő fajták száma. A főbb kalászos fajok esetén a termelő a fajták túlkínálatával találkozik a vetőmagpiacon. 2009- ben a területcsökkenéssel párhuzamosan 2005. év után először ismét csökkent az őszi búza fajták száma. Héttel csökkent 2008. évhez képest. Elmúlt években egyre több ismeretlen fajta kerül kipróbálásra, ami nagy termesztési kockázattal járhat különösen olyan szélsőséges évjáratokban, mint például a 2009. évi. Az előző 7 évben nőtt ugyan a külföldi fajták száma a szaporításokban (29-ról 67-re), azonban a területi részarányuk nem nőtt jelentősen, 22-30% között mozog. A termelők nagy része a Magyarországon nemesített és állami kísérletekben bizonyított fajtákban bízik továbbra is. A 126 fajtából 88 fajta a Nemzeti Fajtajegyzéken, 34 az EU Fajtajegyzéken szerepel és 4 pedig fajtajelölt Magyarországon. Az előző évekhez hasonlóan a vetőmagelőállításra bejelentett terület jelentős részét (52,4 %- ot) 12 fajta foglalta el. A 2008. évivel összehasonlítva Mv Kolo és GK Csillag kivételével ugyanazon fajták szerepelnek a 8. számú táblázatban. A táblázatban felsorolt első tizenkettő fajtán kívül az alábbi fajták szerepelnek csökkenő részesedéssel az első 40-ben: KG Kunglória, Mv Walzer, Bitop, Mulan, Saturnus, Mv Béres, Mv Süveges, GK Garaboly, GK Kapos, 9
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények Mv Magvas, GK Ati, Mv Mazurka, Mv Palotás, Antonius, Astardo, GK Élet, Buzogány, Mv Toborzó, Capo, Jubilejnaja 50, Soisson, Globus, Qeebon, Ludwig, Brilliant, Adriana, Apache, GK Szala. Az alkalmas minősítésű területi nagyság alapján első 40 db fajta adja a szaporító terület 88,9%-át. 8. sz. táblázat Őszi búza fajtaarányok a szemlézett alkalmas minősítésű területek alapján 2009. 2008. 2007. Fajta 2007. 2008. 2009. % % % 1. 6. 21. GK Békés 1,6 4.7 6,9 2. 2. 1. Mv Csárdás 6,7 5,7 5,4 3. 3. 2. Lupus 6,4 5,7 5,4 4. 5. 3. Mv Magdaléna 6,3 5,7 5,2 5. 4. 4. GK Kalász 5,1 5,7 4,6 6. 1. 5. Mv Suba 4,9 6,0 4,5 7. 8. 11. Mv Marsall 2,9 3,2 4,0 8. 23. 29. Mv Kolo 0,9 1,5 4,0 9. 13. 53. GK Csillag 0,3 2,0 3,5 10. 7. 6. Mv Verbunkos 4,6 4,5 3,3 11. 10. 8. GK Petur 3,4 2,5 2,9 12. 9. 7. Mv Ködmön 3,5 2,9 2,5 10
9. táblázat Őszi búza vetőmag előállítás 1995-2009 11 Év Szap. terület (ha) Fajták száma (db) Táblák száma (db) Átlagtermés (kg/ha) Összes termés (t) Fémzároltból Összes (t) Belföld (t) Export (t) 1995. 53.371 60 2.084 5.043 243.726 131.408 125.447 1.153 1996. 54.865 64 2.077 4.171 217.012 141.275 130.847 1.823 1997. 53.908 70 2.365 5.219 267.896 160.536 140.439 472 1998. 56.155 74 2.604 5.250 278.587 143.119 128.593 1.097 1999. 43.572 82 2.179 4.652 189.431 125.617 115.551 61,5 2000. 54.058 87 2.855 4.961 255.372 186.799 182.553 659 2001. 65.352 101 3.230 5.180 327.420 168.526 155.366 1.670 2002. 54.488 100 2.899 4.515 240.360 161.544 153.224 1.331 2003. 52.205 109 2.908 3.566 181.260 139.615 130.078 2.534 2004. 50.409 107 3.018 6.057 297.767 157.524 151.491 1.551 2005. 43.477 105 2.411 5.238 221.190 86.099 80.477 1.321 2006. 29.799 108 1.771 4.991 140.424 81.594 77.344 1.914 2007. 32.184 120 1.927 4.310 134.670 95.570 92-242 2.160 2008. 36.862 133 2.152 5.771 204.738 100.127 95.443 2.106 2009. 33.958 126 1.916 4.815 160.260 73.742 71.328 1.426
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények A vetőmag-termésátlag 160.260 tonna tényleges termést eredményezett, amely 44.478 tonnával kevesebb a 2008. évinél. A vetőmagtermés szaporítási fok szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: Szuper elit 78,6 tonna Elit 3.053,1 tonna I. szap. fok 13.887,0 tonna II. szap. fok 143.241,3 tonna Ez év őszén is túlkínálat jellemezte az őszi kalászos vetőmagpiacot, melynek fő oka az volt az áthuzódó ókészletek mellett, hogy az elmúlt aszályos évekkel szemben idén az árugabona ára alacsony maradt. A gazdasági világválság miatt a hitelkihelyezések száma nagyon lecsökkent a mezőgazdaságban is. A malmok nem tudták megfinanszírozni a terményfelvásárlásokat, így a gyengébb termés ellenére az árugabonakereslet vontatott volt és alacsony áron valósult meg. Ehhez járult még, hogy a szomszédos országokból volt olyan kereslet a II. szaporítású fokú magyar vetőmag iránt, mint az előző években. Az őszi búza fémzárolása során összesen 3.040 tételt fémzároltunk 73.742 tonna mennyiségben. Ez 26,4 százalékkal kisebb a 2008. évben fémzárolt mennyiségnél. Ennél kevesebb vetőmagot utoljára 1990-ben fémzároltak, azt megelőzően pedig a II. világháborút követő években. 10. sz. táblázat Őszi búza 2009. évi fémzárolása Őszi búza Fémzárolás összesen tonna Ebből szabványos és engedményes tonna* Belföld Export célú 2009. 2009. 2009. Mindösszesen: 73.742 71.328 1.426 Ebből 2009. évi termésből zárt 67.245 65.056 1.355 Ebből 2008. évi vagy előtti termésből zárt 6.497 6.272 71,3 Ebből külföldön termelt tétel zárása 0 0 0 *A 2009. évben már egyszer lezárt tételek esetleges újrazárt mennyiségeinek levonásával számítva A minőség kiváló, hiszen nem éri el az 1,5 százalékot az alkalmatlan minősítésű tételek mennyisége. (1.026,2 tonna) Az alkalmatlanság oka főként az alacsony csírázó-képesség, mely nagyobb számban fordult elő a nyári esőzések után betakarított tételeknél. Az EU címkével lezárt szabványos minősítésű és engedményes vetőmag mennyisége 71.328 tonna lett. Szaporítási fokonként: Szuperelit: 38,8 tonna Elit: 613,6 tonna I. szap. fok: 7.815,9 tonna II. szap. fok: 62.869,7 tonna A 2009. évi termésnek 40,6 százaléka került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként, amely mutató az azt megelőző évben 46,6 % volt. Összesen a tavalyi évinél 6 fajtával többet 126 fajtát illetve fajtajelölt vetőmagját fémzároltak. 12
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények Köszönhetően a magyar fajták vetőmagja iránt megnyilvánuló szomszéd országokbeli keresletnek az export célú fémzárolt mennyiség kevéssé csökkent: 1.426 tonna. Alakor ( Triticum monococcum L. ) 2009-ben szaporítottak először alakor fajtát Magyarországon 3,5 hektáron. Az alkalmas minősítést kapott táblákról 1.937 kg/ha termésátlag mellett 6,8 tonna tényleges nyerstermést takarítottak be. 2009. év második felében 4,45 tonna vetőmagot fémzároltak, mely alkalmas minősítésben részesült. Tönke búza ( Triticum dicoccum L. ) Alakor búzához hasonlóan idén szaporítottak először tönke búza fajta vetőmagját Magyarországon 3 hektáron. Az alkalmas minősítést kapott tábla termésátlaga kicsivel több, mint az alakornak. 1.946 kg/ha termésátlag mellett a tényleges nyers termés 5,8 tonna lett. 2009. évben 3 tétel került fémzárolásra 6 tonna mennyiségben és alkalmas minősítésben részesült. Novum búza ( Triticum speltivum Var. ) Az 2006. év után újra volt vetőmagelőállítás novum búzából. Mindösszesen 2,5 hektáron 1 táblán történt szántóföldi szaporítás, amely alkalmas minősítést kapott. A magyar nemesítésű 2005-ben állami elismerést kapott VSP Bácska fajtát szaporították. A szaporító területről 9 tonna termést takarítottak be, amely 3.600 kg/ha átlagtermést jelent. 2009. év második felében fémzárolás nem történt. Őszi durum búza (Triticum durum Desf.) A jelentősebb előállító területtel rendelkező kalászos fajok közül egyedül az őszi durum búzának nőtt a szaporító területe 2008. évhez képest. Az árunövény termesztésénél az integrátori szerepek megnyugtatóan rendeződtek, nőtt az árudurum területe is 2008. év őszén. A vetőmagszaporító terület növekedésének legfőbb oka pedig az, hogy a legnagyobb árubúzafelvásárló fajtához kötötte vételeit és ennek igazolására csak fémzárolt vetőmaghasználatot fogadott el. A szerb és szlovák növekvő kereslet miatt jelentősen nőtt az elmúlt évekhez képest az export célú fémzárolás. A 255,1 ha-os növekedés után a 1.026,4 ha szemlélt területből 3,5 hektár kapott alkalmatlan minősítést a megengedettnél magasabb számú őszi búza előfordulás miatt. 60 táblán a Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő 5 államilag elismert fajtából csak 3 fajta vetőmagelőállítása történt. Hat szaporított fajta a Közösségi Fajtakatalógusban szerepel. Az alkalmas minősítésű szaporító területi nagyság szerinti első két fajta adja a szaporítások 74,4 %-át. GK Bétadur 55,8%, Superdur 18,6 %. A tavalyi termésátlagnál közel 1.356 kg/ha-al kisebb 4.192 kg/ha átlagtermés melletti ténylegesen betakarított nyers vetőmagtermés 4.287 tonna. Ez 510 tonnával haladja meg a 2008. évi eredményt. 140 vetőmagtétel fémzárolására került sor a tavalyi 2.419,6 tonnával szemben 3.453,2 tonna mennyiségben. A szabványos és engedményezett mennyiség 2.986,9 tonna. Az idei termésnek 69 százaléka került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként, szemben a tavalyi 59 %-al. 13
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények Őszi árpa (Hordeum vulgare L.) 2009-ben 4.700 hektárra csökkent az őszi árpa vetőmagelőállító terület nagysága a tavalyi 8.058 hektárral szemben. Az őszi kalászosok közül legnagyobb mértékű, 41,7 százalékos területcsökkenés azzal magyarázható, hogy az árunövény piaci ára kedvezőtlenül alakult az elmúlt évekhez képest. Európai Uniós csatlakozásunk óta a kalászos növények közül ezen faj vetőmagja iránt volt a legnagyobb kereslet, ezért 2008. év őszén már 20.000 tonna feletti volt a fémzárolt mennyiség. A hirtelen visszaesés miatt azonban 4.300-5.000 tonna eladatlan vetőmagkészlet halmozódott fel, ami jelentősen visszavetette a szaporítási hajlandóságot az őszi árpa vetőmagelőállítók körében. Alkalmatlan minősítést mindösszesen 39,7 ha (0,8%) kapott fajkevertség (29,6%), elemi kár (25,2%), gyomosság (25,2%) és fejletlenség (20,0%) miatt. Az aszályos időjárás miatt gyengébb adottságú talajokon Hajdú-Bihar és Vas megyében 2 tábla és vadzab fajok elterjedése miatt Győr-Moson-sopron megyében 1 tábla került kizárásra. Az 64 Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő őszi árpa fajták közül, csak 37 államilag minősített árpafajtából, 1 fajtajelöltből és 4 EU-s fajtából történt vetőmag előállítás. Sorrendben az első tizenkettő fajta adja a szemlélt alkalmas minősítésű szaporító terület 81,9 %-át. (11. sz. táblázat) 11. sz. táblázat Őszi árpa fajtaarányok a szemlézett alkalmas minősítésű területek alapján 2009. 2008. 2007. Fajta 2007. 2008. 2009. % % % 1. 1. 3. Laverda 9,0 21,8 21,2 2. 2. 4. Vanessa 6,8 9,5 15,9 3. 4. 6. KH Tas 6,1 8,7 11,4 4. 3. 1. Rex 12,7 9,4 7,3 5. 9. 7. KH Malko 6,0 4,3 5,5 6. 35. 39. Scarpia 0,02 0,3 5,0 7. 6. 8. KH Viktor 5,4 4,7 3,1 8. 8. 9. Petra 4,8 4,5 2,9 9. 7. 5. Botond 6,3 4,7 2,6 10. 30. 37. GK Judy 0,08 0,4 2,4 11. 15. 30. Fridericus 0,4 1,3 2,4 12. 11. 14. KH Korsó 1,9 2,8 2,2 A legelterjedtebb fajta a tavalyi évhez hasonlóan továbbra is a német nemesítésű Laverda fajta, részaránya a szaporító terület több mint egyötödét teszi ki. 2008. évvel megegyezően az első 12 fajta között 6 db magyar nemesítésű fajta szerepel. Az országos termésátlag több mint 1 tonnával elmarad a tavalyi évi eredménytől kg/ha. (2008: 5.861 kg/ha), melynek oka a búzánál felsoroltak mellett az volt, hogy az őszi árpa vetőmagszaporító területeken a Medárd napot követő viharokkal kísért esőzések már nem segítettek, a betakarításra váró leszáradt állományok betakarítása vontatott volt. 4.660,5 ha alkalmas minősítési területről 21.452 tonna termést takarítottak be, amely kevesebb mint a fele a 2008. évi eredménynek. 2009. év második felében 406 tételt fémzároltunk 8.993,3 tonna mennyiségben, mely 12.143,3 tonnával kevesebb, mint 2008-ban. Alkalmas minősítésben illetve engedményezésben részesült 8.580,2 tonna. Export fémzárolásra a tavalyi évi 426,7 tonnával szemben nem 14
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények került sor. 2008. évi illetve még régebbi termésből származó zárás jóval jelentősebb, mint tavaly: 1.560,6 tonna. Az idei termésnek 33 %-a került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként, amely mutató az azt megelőző évben 44 % volt. Ezen mennyiségből a tavalyi évi mennyiség duplája, 474 tonna (5,3%) kapott alkalmatlan minősítést zömmel alacsony csírázóképesség miatt, köszönhetően a betakarításkori esős időjárásnak. Őszi rozs (Secale cereale L.) Az elmúlt években az árurozs minimális haszonnal járó értékesítési lehetőségei és a vetőmagelőállítási nehézségek (alacsony termés, nagy százalékban nem szabványos vetőmagminőség) miatt az őszi rozs vetőmagszaporító terület nagysága 350 hektár alá esett vissza. Az elmúlt két évben a terület már kismértékben növekedett, de jóval elmarad az EU csatlakozás előtti időszak 1.000 hektárától. Szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben 2009-ben a megelőző évihez képest több mint 4 százalékkal nőtt a vetőmagelőállító terület. 652,1 ha őszi rozs vetőmagszaporítás alkalmas minősítést kapott. Az elmúlt évek rekord átlagtermésének számító 2008. évi 3.156 kg/ha-al szemben 2.925 kg/ha termett hektáronként. A termésmenynyiség 70 tonnával kevesebb a tavalyi évinél: 1.907 tonna. 14,2 hektáros átlagos táblaméret mellett 46 táblán 7 államilag elismert és 3 Közösségi Fajtakatalógusban szereplő fajta vetőmagszaporítására került sor. A legnagyobb területen szaporított fajták a következők: Protector (24,8%), Ryefood (23,7%), Varda (20,9 %), Amilo (13,5%), Kisvárdai legelő (7,3 %). A legelterjedtebb öt fajta adja az őszi rozs vetőmagelőállítás 90 %-át. 2009-ben a tavalyi mennyiségnél 42,2 %-al többet, összesen 1.145,9 tonnát fémzároltunk. Az előterjesztett tételek minősége a tavalyi 17 %-os jelentős alkalmatlansági aránnyal szemben kiváló. A belföldre fémzárolt mennyiség 0,3 %-a részesült alkalmatlan minősítésben alacsony csírázóképesség miatt. A 2009. évi termésnek csak a 24%-a került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként. Az elmúlt évekhez képest nagyobb mennyiség került OECD címkével fémzárolásra németországi kiszállítás céljából. (684,7 tonna) Hibrid rozs (Secale cereale L.) 2008. évi 13,5 hektárral szemben idén 294,2 hektáron állítottak elő hibrid rozs vetőmagot. Ennél a fajnál az ismét megnövekededett németországi kereslet okozta ezt a nagy fellendülést. Az Askari, Fugato, Placido és Visello fajták alkalmas minősítésű szaporításaiból 4.904 kg/haos átlagtermés mellett a tényleges nyers termés 1.443 tonna. Egész Európában tapasztalt fémzárolt vetőmaghasználat visszaesése miatt OECD export célú fémzárolás 2009-ben csak 313,4 tonna volt. Őszi tritikálé (X Triticosecale Witm.) A kalászos növények közül az Európai Uniós csatlakozásunk legnagyobb kalászos vesztese a rozs mellett kétségtelenül az őszi tritikále. Míg 2004-ben történetének eddigi legnagyobb vetőmagelőállítási területnagyságát érte el, addig 2006. évben ennek már csak kevesebb, mint 17 %-án 723,4 hektáron jelentettek be szántóföldi ellenőrzésre tritikále vetőmagszaporító területet. Az intervencióra jogosult növények közül való kizárása hátrányosan érintette a piaci lehetőségeit, így a termelők költségtakarékosság miatt nem vesznek fémzárolt vetőmagot. A jövőt tekintve a tritikále energetikai célra történő felhasználhatósága miatt növekedhet a fizetőképes kereslet a faj vetőmagja iránt illetve az elmúlt 3 évben fellépő eddig erre a fajra nem 15
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények jellemző növénybetegségek miatt várhatóan többen fognak gondos körülmények között előállított, fémzárolt vetőmagot vásárolni. Hasonlóan a búzánál felsoroltakhoz 2006. évhez hasonlóan újra csökkent a szaporító területe. Idén a területcsökkenés több mint 26 %-os volt. A 2009. évi 1.730 hektár szemlélt területből alkalmas minősítésben részesült 1.715,7 hektár. Csongrád megyében fejletlenség miatt 14,0 ha kapott alkalmatlan minősítést aszálykárnak jobban kitett homokos területeken. Az őszi tritikále szaporításokban a tavalyi 21-el szemben idén 20 fajta szerepelt. A 13 államilag elismert fajta mellett 7 Európai Fajtakatalógusban szereplő fajta vetőmagját szaporították. Az első 8 fajta (Kitaro 18,8%, Bogo 15,2%, Presto 11,3%, Perfekt 10,9%, Hungaro 9,4%, Titan 6,0%, Versus 5,9% és Korpus 3,8%.) adja az alkalmas minősítésű területek 92 %-át. Az őszi kalászosok közül e növénynél tapasztaltunk a legkisebb termésátlag-csökkenést 2008. évhez képest. A tritikálé átlagtermése 4.055 kg/ha, amely közel 6 százalékkal kisebb, mint 2008-ban. A tényleges termés 2.989 tonnával marad el a tavalyi terméstől. 2008. évi termésből zártak 56,1 tonna vetőmagot és az idei 6.958 tonna nyers termésnek csak a felét, 3.474 tonna tritikále vetőmagot terjesztették elő fémzárolásra. (2008: 53%). A gyengébb kereslet mellett ennek oka az is volt, hogy a júliusi esők után betakarított termések minőségével problémák voltak, több tétel nem is került fémzárolási előterjesztésre alacsony csírázóképesség miatt. Országosan mindösszesen 152,5 tonna részesült alkalmatlan minősítésben. A magyar EU címkével lezárt szabványos és engedményes vetőmag mennyisége a tavalyi év 68,7 %-a, 3.307,6 tonna lett. Tönköly búza (Triticum spelta) A 2006. és a 2007. évvel ellentétben csökkent a tönköly búza szaporító terület. Az elmúlt évi 158,9 ha-ral szemben 2009-ban 113,5 ha-on, 11 táblán állítottak elő tönköly búza vetőmagot. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés során alkalmatlan minősítés nem volt. Mind a 4 államilag elismert fajtából szaporítottak vetőmagot. (Franckenkorn, Oberkulmer Rotkorn, ÖKO-10, Lajta) 3.360 kg/ha terméshozam mellett 381,2 tonna vetőmagot takarítottak be. (2008: 525,7 t) Ősszel a megelőző évi 361,8 tonnával szemben mindösszesen 225,8 tonnát fémzároltunk, mely alkalmas minősítést kapott. A tavalyi 69 %-kal szemben az ezévi termésnek 59 %-a került fémzárolásra. Őszi zab (Avena sativa L.) A 2005. év óta szaporított őszi zabból GK Impala és az Mv Hópehely vetőmagját állították elő 84,9 hektáron. (2008-ban: 92 hektár) Az alkalmas minősítést kapott őszi zab táblák tényleges nyers termése 288 tonna lett 3.394 kg/ha termésátlag mellett. Mivel több tábla gyengébb talajadottságú volt, idén az aszályos időjárás miatt a tavaszi zabnál kevesebbet termett hektáronként. 2009. év második felében a tavalyi eredménynél 4 tonnával kevesebb, 7 tétel 80,1 tonna mennyiségben került fémzárolásra. Alkalmatlan minősítésre nem került sor. Tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) 2007. év óta tartó tavaszi árpa szemleterület növekedés 2009-ben megállt. Az utóbbi 50 év legkisebb szaporító területének számító 2006. évi 3.907,5 hektáros terület 2008-ban már meghaladta a 7.000 hektárt, azonban a növekedési tendencia nem folytatódott tovább 2009-ban. A több mint 40 %-os visszaesés egyik oka, hogy a gazdasági világválság éreztette hatását a sör- 16
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények iparban is, jelentősen csökkent a kereslet a tavaszi árpa vetőmag iránt. Az árutermő terület ismét lecsökkent 260.000 hektárra. A gyenge kereslet mellett a vetőmagszaporító terület viszszafogásának másik oka pedig, hogy 2008-ban a nagynak számító vetőmagelőállító területen kiemelkedő terméseket takarítottak be, és nagyobb mennyiségű nyers vetőmag-készletek maradtak 2009. év tavaszán. A 2008. évi termés 38 %-át forgalmazták Magyarországon fémzárolt vetőmagként 2009. év tavaszán, amely érték jelentősen elmarad az EU csatlakozást megelőző évekbeni 70 %-os átlagtól. (12.540 tonna) Az elmúlt időszakhoz képest több mint felére esett vissza az export célú fémzárolások mennyisége is. (397,5 tonna) Az elmúlt évvel ellentétben 2009. év meleg és aszályos időjárása kifejezetten kedvezőtlen volt a tavaszi kalászos vetőmagelőállítások szempontjából. A csapadékmentes tavaszi időjárásnak köszönhetően az ország túlnyomó részén az állományok nem jól vagy alig bokrosodtak, fejletlen ritka állományok alakultak ki. Az aratás pedig a június végi és júliusi eleji esők miatt több helyen megcsúszott. Akik nem tudtak időben learatni, azoknak számolniuk kellett a gombabetegség felszaporodása és a kicsírázott szemek miatti rossz vetőmagminőséggel. Mindezek ellenére csak 3 ha került kizárásra vadzab fertőzés miatt Győr-Moson-Sopron megyében. A 2008. évihez képest 28 %-kal csökkent a termésátlag: 3.433 kg/ha. A négy tonnás hektáronkénti átlagot meghaladó megyék a következők: Baranya, Tolna és Zala megyék. 4.293,6 ha alkalmas minősítésű területen 14.742 tonna termést takarítottak be, amely 55,3 százalékkal kevesebb mint 2008-ban. A tavaszi árpa vetőmagszaporításokban a Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő 58 fajtából 225 táblán csak 17 fajtát szaporítottak. Egy fajtajelölt és egy tavasszal visszavont fajta szaporítása történt. Ezen kívül 4 fajtát szaporítottak a Közösségi Fajtakatalógus fajtáiból. (12. sz. táblázat) Az első 6 fajta adja a szaporító terület döntő hányadát. (78,9 %). A Marthe, Tunika, Quench és Thorgall sörárpa fajták előretörése miatt kikerült az első tizenkettő fajta közül a Kompakt, Mauritia, Annabell és Ebson fajta. 12. sz. táblázat Tavaszi árpa fajtaarányok a szemlélt alkalmas minősítésű szaporító területek alapján 2009. 2008. 2007. Fajta 2007. 2008. 2009. % % % 1. 1. 1. Scarlett 28,2 28,5 27,4 2. 2. 2. Pasadena 18,1 14,1 17,9 3. 3. 4. Xanadu 10,5 12,4 14,9 4. 18. - Marthe - 0,9 6,9 5. 6. 9. Prestige 2,9 4,2 6,3 6. 4. 3. Jubilant 15,4 8,1 5,5 7. 7. 12. Malz 1,7 3,8 4,8 8. 10. 10. Sylphyde 1,9 2,3 3,3 9. 5. 5. Jersey 4,5 5,0 2,9 10. 14. 18. Tunika 0,3 1,8 2,1 11. 27. - Quench - 0,09 1,9 12. 28. - Thorgall - 0,09 1,6 2009. év második félévében az elmúlt év ilyen időszakában zárt mennyiségnél 3.419 tonnával kevesebbet fémzároltunk (886 t), amely alkalmas minősítésben részesült. A lecsökkent vető- 17
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények magtermések ellenére hiány nem várható 2010. év tavaszi vetésére. A fémzárolásra előterjesztett tételek minősége jó. A várható fémzárolt mennyiség 9.000 tonna körül alakulhat, figyelembe véve, hogy az előző évről áthúzódó ókészlet jelentősebbnek mondható. Tavaszi búza (Triticum aestivum L.) A 2009. évi vetőmagszaporító terület kevesebb mint a fele a tavalyi szemle területnél. A 2007. év óta tartó visszaesés oka, hogy 2007. évi átlagosnál jóval nagyobb szaporító területről betakarított termés már túlkínálatot teremtett 2008. év tavaszán és az elmúlt év tavaszán sem volt nagy kereslet a faj iránt. A 2009. évi vetéshez 1.101 tonna alkalmas és engedményes minősítésű vetőmagmennyiség állt rendelkezésre. A 2008. évi szaporító területnél 333 hektárral kisebb 301,3 hektár szemlélt terület alkalmas minősítést kapott 2009. évben. 4 államilag elismert fajta és 3 EU Közös Fajtakatalógusában található fajta szerepelt a vetőmagszaporításokban. A legnagyobb területen szaporított fajta a Corso nevű fajta 29,8%- os részesedéssel, második a Lona fajta 24,9 %-kal és harmadik a Vanek fajta 21,1 %-kal. A termésátlag 1 tonnával kevesebb a tavalyi évi eredménynél: 3.837 kg/ha. A megelőző évinél 1.834 tonnával kevesebb 1.156 tonna termést takarítottak be. Az elmúlt évekhez képest kevesebb 900 tonna fémzárolás várható a jövő évi vetéshez, amely szűkösen kielégítheti az igényeket 2010. év tavaszán. A 2009. év második felében 6 tonna vetőmag fémzárolásra került sor. Tavaszi durum búza ( Triticum durum Desf. ) Az 2007. év után újra volt vetőmagelőállítás tavaszi durum búzából. Mindösszesen 24,1 hektáron 2 táblán történt szántóföldi szaporítás, amely alkalmas minősítést kapott. A német nemesítésű 2002-ben állami elismerést kapott Durabon és az osztrák Floradur fajtát szaporították. A szaporító területről 99,2 tonna termést takarítottak be, amely 4.117 kg/ha átlagtermést jelent. 2010. év tavaszán 50-60 tonna nagyságú fémzárolás várható. 2009. év második felében tavaszi durum fémzárolás nem történt. Tavaszi tritikálé (X Triticosecale Witm.) 2008. évhez hasonlóan idén is csökkent a szaporító terület. A negyedére visszaesett szaporító terület (10 ha) alkalmas minősítést kapott. Az előállításokban az első magyar nemesítésű GK Idus fajta szerepelt. A visszaeső területen a tavalyinál 64,2 tonnával kevesebb 40,7 tonna termést takarítottak be, ami 4.034 kg/ha átlagtermésnek felel meg. (2008: 2.822 kg/ha) 2009. év tavaszán 17,4 tonna szabványos minősítésű vetőmag állt rendelkezésre. Minőségtől függően 20 tonna fémzárolás is várható 2010. év tavaszán. 2009. év második félévében fémzárolásra nem került sor. 18
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények Tavaszi zab (Avena sativa L.) A fémzárolt vetőmaghasználatot támogató jogszabályok hiánya, valamint a lecsökkent állatállomány miatt 2006. évhez hasonlóan nagyon lecsökkent a zab szaporító területe. Az idei év vetési időszakában a 2008. évi kiemelkedő vetőmag-termésátlagok miatt is kinálati piac alakult ki és a szaporító terület a felére esett vissza. 662,8 hektáros szaporító területből 16 ha kapott alkalmatlan minősítést egyszikű gyomfajok túlzott elterjedése miatt Szabolcs és Jász- Nagykun-Szolnok megyékben és 0,8 ha fajtakevertség miatt Csongrád megyében. A 646 hektár alkalmas minősítésű szaporításokban 11 államilag elismert fajta szerepelt a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő 22 fajta közül. Ezen kívül 2 Európai Uniós fajta vetőmagja került előállításra. Az első 5 fajta sorrendje, melyek a szaporító terület 78%-át adják, a következő: Diakon 43,2%, Kwant 12,1%, Triton 9,8%, Lota 8,9% és Samuel 4,8%. A tényleges termés a 2008. évi 4.852 tonnával szemben idén 2.362 tonna volt 3.656 kg/ha-os átlagtermés mellett. A 2009. évi vetéshez 1.679 tonna alkalmas minősítésű vetőmag állt rendelkezésre a termelők részére. Figyelembe véve a megmaradó ókészleteket a 2009. évi lecsökkent 55.000 ha árutermőterülettel számolva ez a mennyiség nagyon alcsony 13-15 %-os felújítást tett lehetővé. Mindösszesen 172 tonnát fémzároltunk OECD exportra 2009. év második félévében. A kevesebb nyers termés miatt, akár hiány is várható tavaszi zab vetőmagból, amennyiben a csapadékosabb téli időjárás nem hiúsítja meg a korai tavaszi vetéseket. Rizs (Oryza sativa L.) A 2005. év óta tartó területnövekedés megállt 2009. évben. A 2008. évi 150,5 hektáros szaporító terület 112,5 hektárra csökkent a gyengébb kereslet miatt. A szemlélt terület alkalmas minősítésben részesült, 1,5 hektár alacsonyabb szaporítású fokra lett lefokozva fajtakevertség miatt. 7 államilag elismert és egy fajtajelölt került előállításra. A legnagyobb területen szaporított 5 fajta adja az az alkalmas minősítésű előállítások 94,6 %-át: az M-488 (29,7%), a Sandora (26,7%), a Dáma (25,9%), a Janka (7,1%), és a Fruzsina (5,2%). Az átlagtermés az egyéb kalászosokkal szemben kevéssé csökkent, 195 kg/ha-al kevesebb a 2008. évinél: 4.315 kg/ha. A korai vetésű rizs táblák gyengébben fejlődtek ugyan az április végi hidegebb időjárás miatt, azonban a tenyészidőszak további időszaka kedvezett a rizs fejlődésének. A tavalyi 678,7 tonnával szemben 2009-ben 483,8 tonna termést takarítottak be. A 2009. évi vetéshez a tavalyi mennyiségnél 36 %-kal kevesebbet 37,5 tonnát fémzároltak. 2009. év második felében vetőmag fémzárolására nem került sor. Köles (Panicum miliaceum L.) Hazánk Európai Uniós csatlakozása óta tapasztalt átlagos 100 hektáros nagyságú vetőmagszaporító területre esett vissza a köles vetőmagelőállítása. A tavalyi 111,2 ha szaporító területtel szemben 97,6 ha-on folyt vetőmagelőállítás kölesből. A csökkenést azzal is magyarázhatjuk, hogy az Európai Unióban a gabonafélék közül a köles és pohánka sem tartozik a kötelezően minősítendő fajok közé, így vetőmagjának forgalmazásához nem szükséges hivatalos szántóföldi minősítés és fémzárolás. Gyomosság miatt kizárásra került 16 hektár Borsod és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben. 19
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.1. Kalászos növények 6 Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő fajta szaporítása történt 19 táblán. Alkalmas minősítésű szaporítási nagyságuk szerint: Biserka (36,7%), Fertődi 2 (23,3%), GKT Piroska (12,9%), Rumenka (11,8%), Maxi (11,0%) és GK Alba (4,3%). Az átlagtermés több mint 1 tonnával elmaradt a 2008. évitől: 1.388 kg/ha. 2009-ben közel harmadára csökkent a termésmennyiség az azt megelőző évhez képest: 113 tonna. Kölesből 2009. évi vetésre a megelőző évi 4,8 tonnával szemben mindösszesen 51,2 tonnát fémzároltunk. Hasonló nagyságú fémzárolás várható idén tavasszal. 2009. év második felében fémzárolásra nem került sor. Pohánka (Fagopyrum esculentum M.) Három államilag elismert (Hajnalka, Oberon, La Harpe) és egy Közösségi Fajtakatalógusban szereplő fajta (Billy) 122,9 ha-os szaporítását szemléztük 2009-ben, melyből Szabolcs- Szatmár megyében alkalmatlan minősítést kapott 3,5 hektár gyomosság miatt. (2008-ban szemlélt terület: 63,8 ha) A 11 vetőmagelőállító táblán 1.152 kg/ha-os átlagtermés realizálódott, amely 372 kg/ha-ral kevesebb, mint 2008. évben. 2009. évi vetésre belföldre a megelőző vetésre fémzárolt 11,2 tonnával szemben mindösszesen 3,96 tonnát fémzároltunk, mely alkalmas minősítésben részesült. Ezen kívül OECD exportra zártunk 92 tonnát. 2010. évi vetésre már fémzároltunk 47 tonnát OECD exportra és 4 tonnát belföldre, mely alkalmas minősítést kapott. 20
1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1.2. Kukorica 1.1.2. Kukorica (Zea mays L.) A kukorica vetőmagelőállító területe hasonlóan a kalászos növényekhez 2004. év óta csökkent egészen 2007. évig. A 2004. évi 28.287,5 hektár szaporító terület 2005-ben 25.596,7 hara csökkent, 2006-ban pedig már csak 19.491,2 hektár kukorica vetőmagelőállító terület került szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre. A nagymértékű csökkenés egyik oka, hogy a 2004-2006. év közötti évek kukoricára kedvező időjárása kiemelkedő terméseket eredményezett egész Európában. Nagy készletek halmozódtak fel árukukoricából és vetőmagból is. A kukorica árutermő területe kissé visszaesett, az igény kukorica vetőmagra lecsökkent, így jelentősebb eladatlan készlet halmozódott fel a vetőmagelőállítóknál. Másik ok, hogy cégfúzió után a fúzióra került egyik nagy vetőmagelőállítói múlttal rendelkező külföldi nemesítő cég fajtáinak szaporítása gyakorlatilag megszűnt Magyarországon. 2007. évre azonban már a vetőmagkészletek elfogytak, és a 2007. évi rendkívüli aszály miatt a 2007. évi területnövekedés ellenére 2008. év tavaszán egyes fajták esetében vetőmaghiány mutatkozott Magyarországon. A 2009. évi vetéshez belföldre 37.995 tonna (2008. évi vetésre: 33.302 tonna) vetőmagot fémzároltunk. Nem hazai célra a megelőző vetéshez képest 78 százalékkal többet 54.909 tonnát fémzároltattak a vetőmagelőállítók. (2008. évi vetésre: 30.817 t) Fenti okok és a nemzetközi vállalatok Kelet-Európai piaci térnyerése miatt 2008. évhez hasonlóan tovább növekedett a szaporító terület 2009-ben. Idén már 33.807 ha hektár szántóföldi ellenőrzését végeztük el, amelynél nagyobb szemleterület csak 1994-ben volt. Az 2009. évi szántóföldi ellenőrzés és minősítés főbb tapasztalatait az alábbiakban foglaljuk össze: - A kétvonalas hibridkombinációk vetőmagja 29.973,1 ha-on került előállításra. Ebből alkalmas minősítést 29.732,0 ha kapott. Alkalmatlan terület nagysága 241,1 ha (0,8 %). A táblák száma a tavalyi 667-ről 814-re nőtt. Az átlagos táblanagyság 36,8 ha. A tényleges termés 94.211,4 tonna, az átlagtermés 3.169 kg/ha. A szaporított fajták száma a tavalyinál 11,5 %-al több: 300. - A háromvonalas hibridek vetőmagjának előállítása 3.284,1 ha-on történt, mely alkalmas minősítést kapott. A táblák száma 132, az átlagos táblanagyság 24,9 ha. A tényleges termés 13.813 tonna, az átlagtermés 4.206 kg/ha. A szaporított fajták száma 69. - A négyvonalas hibridvetőmag 452,2 ha-on került előállításra, melyből alkalmatlan minősítést kapott 10 hektár. A táblák száma 19. A tényleges termés 1.707,7 tonna, az átlagtermés 3.862 kg/ha. A fajtaszám 10. - Az elit- bázis szaporítási fokú vetőmagszaporítások szántóföldi ellenőrzését és minősítését összesen 97,8 ha-on végeztük, amelyből 90,9 ha kapott alkalmas minősítést. A vetőmagelőállító területnek a megelőző évi 3,4 %-kal szemben idén 6,9 százaléka (6,9 ha) kapott alkalmatlan minősítést. Hivatalos ellenőrzésben 32 beltenyésztett vonal és 19 alapanyag-egyszeres keresztezés, valamint elit- bázis vetőmag előállítás részesült. 21