Friedrich Klára: Rovásemlékek nyomában Székelyföldön 2. rész SEr.yy nqdlqflekes nâamon kekelmesavor :äîk hcàdeàf Folytatjuk utunkat Székelyföldön, rovásemlékek nyomában. Következő állomásunk Nyikómalomfalva volt, ahol több rovásírásos székelykaput fényképezhettünk. Az 1997-es első rovásírás versenyünk után Szakács Gábor ide hozta a győztes tanulókat, hogy megismerkedjenek az ősi írás forrásvidékével. Máréfalva festett székelykapuiról híres, ám a gyönyörű színes faragásoknak bizonyára nem tesz jót a főutcán dübörgő forgalom. Farkaslakán Tamási Áron író (1897-1966) síremlékéhez és sírjához rovásfeliratos székelykapun át jutunk. Ezen jól megfigyelhetjük, hogy Székelyföldön a rovás A és Á betű között többnyire nem tesznek különbséget, a régi rovásemlékekhez hasonlóan. Tamási Áron fejfáján neve rovásírással is olvasható.
Firtosváralján rovásfeliratos helységnévtábla fogad, azonban a fénykép tanúsága szerint már rászorul az újrafestésre, nem olyan ragyogóan színes, mint újkorában. Székelykapun, kerítésen is találkozunk ősi írásunkkal, egy kerítésrészlet látható a fényképen.
Mivel errefelé lakott a jó Firtos tündér, talán nem túlzás kijelenteni, hogy utunk következő állomása, Énlaka, nem csak Székelyföld, de az egész Kárpát-medence legtündéribb települése. Már az is mesés volt, hogy a templomi gondnok urat nem egy kutyuska, hanem egy libuska kísérte, aki tisztelettudóan megállt a templom előterében és a pöttyintéstől is tartózkodott. Az énlakai unitárius templom a XV. században épült, azonban a tatárok felgyújtották. Az újjáépítésre 1668-ban került sor, amikor gyönyörű festett fakazettás mennyezetet kapott az épület. Egy nagyszerű ember díszítetette a kazettákat, Musnai György, aki a legméltóbb helyre, az orgonához közel festette fel rovásbetűkkel az unitáriusok jelmondatát: Egy az Isten. Hogy ki volt a 341 évvel ezelőtt élt Musnai György, diakónus, diák, vagy a Musnáról származó Dakó György, ez azóta is a rovásírás kutatóinak kedvelt vitatémája. Pedig inkább azzal törődnének, hogyan védjék meg a feliratot egy apró, de mégis hatalmas ellenségtől, a szú-tól. Az értékes emlék ugyanis telis-teli van szúrágással, és ha továbbra is csak elméleti viták folynak róla, könnyen úgy eltűnhet, mint a bögözi felirat. (lásd előző rész) Az énlakai templomot övező temetőben útitársunk, Csuka Katalin olyan sírkövet fedezett fel és fényképezett le, amelyről csaknem bizonyossággal állítható, hogy rovásfeliratot véstek le róla, szerencsére meglehetős hanyagsággal. Fényképezte: Csuka Katalin nilatak akuc :etzepeknef
Énlakát szívfájdalommal elhagyva, Korondra indultunk tovább, ahol az itteni unitárius templomban is találtunk rovásfeliratot, a Békességet szót olvashattuk egy szépen faragott táblán a szószéken, 1984-ből. Sajnálatos, hogy a híres korondi kerámiákat nem díszítik az ősi székely-magyar betűkkel. Bizonyára nagy keletje volna a személyneveket hordozó korondi bögréknek, amelyekbe egy rovásábécét is elhelyezhetne készítője. Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeumban tettünk látogatást, keresve a Firtos várból lehozott két rovásjeles kőtömböt. Ezeket a múzeumban folyó átalakítás miatt nem tudtuk megtekinteni, viszont egy szép ládán összevont rovásjeleket fedeztünk fel, amelyekben valószínűleg a tulajdonosok névjeleit rejtette el készítője. Fényképezte: Habedank Marianna ÆnaÀam â Üah :etzepeknef
Székelyudvarhelyen az Emlékezés Parkjában többek között a következő személyiségek szobrait láthatjuk: Báthori István, Bem apó, Bethlen Gábor, Bethlen István, Csaba királyfi, Fráter György, Hunyadi János, Kós Károly, Nyirő József, II. Rákóczi Ferenc, Szent László, Vesselényi Miklós, Vándor Székely. Hazafelé jövet a Kolozsvári Történeti Múzeumban (Daicoviciu u. 2, a régi Bástya utca) alkalmunk volt alaposan megszemlélni a híres Tatárlakai Táblákat, amelyekről oly sokan, oly gazdag képzelettel írtak, anélkül, hogy igyekeztek volna megtekinteni a sírlelet egyéb darabjait is a múzeum állandó kiállításán. Útitársunk, Vargáné Magdi nagyon helyesen úgy gondolta, hogy rovásemlékeket rovásfeliratos viseletben illik megtekinteni. Remélem már sokan el tudják olvasni a ruháján lévő szöveget. Aki kedvet kap a székelyföldi templomok rovásemlékeinek megtekintéséhez, keresse a templomok lelkészeit, papjait, gondnokait. Szíves fogadtatásban, értő magyarázatban fog részesülni. És kifelé menet ne kerüljük el a perselyt, mert adományunkkal őseink értékes hagyatékának pusztulását akadályozhatjuk meg. Fényképek: Csuka Katalin, Habedank Mariann, Friedrich Klára, Ifj.Forrai Márton Irodalom Bokor Imre: A Fehér Nyikó forrásától a Nagy Küküllőig (2008) Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek (1977) Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (1994) Fujer Tibor: Székelyföld üzenetei (2000) Ráduly János: A rovásírás vonzásában (1998) notëm iä f.jfi :attotillaessq