Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana c. alprojekt eredményeinek, tapasztalatainak összefoglalása Veress Márton Az alprogram számszerűsíthető eredményei I. félév II. félév III. félév IV. félév Tanulmány - 43 10 12 Poszter - - 1 9 Előadás 1 15-5 Kutatóút Külföld: 13 Belföld: 6 Az abiotikus környezetek vizsgálatával foglalkozó tanulmányok a Zeitschrift für Geomorphologie Volume 56 Supplementary Issue 2-ben jelentek meg.
BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS KÖRNYEZETEK VIZSGÁLATA ÉS KUTATÁSMÓDSZERTANA 1. 1. Lemeztektonikai környezet vizsgálata KERCSMÁR, Zs. MAGYARI, Á. NÁDOR, A. UNGER, Z. THAMÓ-BOZSÓ, E.: Tectonic Control on Changes in Older Quaternary Sediment Supply in the Körös Subbasin, and neotectonic movements in the eastern part of Great Hungarian Plain and Neotectonic Movements in the Eastern Part of Great Hungarian Plain Relatoinship of the Plate Tectonics and Environmental Change 1.2. A földrajzi környezet negyedidőszaki változásának hatásvizsgálata abiotikus és biotikus elemeken - előadás Gyurácz J., Lukács Z, Vörös N. 2011. Vas megye madarainak névjegyzéke VI. Euroregionális Természettudományi Konferencián, Szombathely. Előadások kivonata: 22 - tanulmány Gyurácz J., Lukács Z, Vörös N. 2010. Vas megye madarainak névjegyzéke. Cinege 15: 43-102 p., http://www.chernelmte.extra.hu/cinege15-t.html. A névejegyzék 2011 márciusában jelent meg. Gyurácz J., Lukács Z., Vörös N. 2010. Vas megye madarainak névjegyzéke. Cinege 15: 43-102 p., http://www.chernelmte.extra.hu/cinege15-t.html. GYURÁCZ, J. BALOGH, I.: Changes to the Avifauna of Vas County from the 19th Century to Present - International Scientific Conference on Sustainable Development & Ecological Footprint, March 26-27 2012, Sopron, Hungary ISBN: 978-963-334-047-9 Kis, E.: Reconstruction of Late Neogene plaoenvironmental changes in the area of Pannonhalma (Western Hungary) using granulometric methods - Zeitschrift für Geomorphologie 56 (Suppl. 2) p. 105-120. 1.3. Karsztos magashegységi környezet vizsgálata Előadás: Veress Márton: Három különböző környezetű karros térszínrészlet morfológiája (Totes Gebirge) XIV. Karsztfejlődés Konferencia, Szombathely, 2011. május 26-29. Veress Márton Zentai Zoltán Péntek Kálmán Mitre Zoltán: Rinnenkarr rendszerek fejlődése - XIV. Karsztfejlődés Konferencia, Szombathely, 2011. május 26-29. Publikációk: Veress M.: Három különböző környezetű lejtő karrosodása (Totes Gebirge) Karsztfejlődés XVI. NYME Természetföldrajzi Tanszék 2011. p. 51-70. Veress M.-Péntek K.-Mitre Z.-Zentai Z.: Rinnenkarr rendszerek fejlődése - Karsztfejlődés XVI. NYME Természetföldrajzi Tanszék, 2011. p. 71-85. Veress, M.: Morphology and Solution Relationships of three Karren Slopes in different Environments Zeitschrift für Geomorphologie, 2012, 56, (Suppl. 2) pp. 47-62. Skribanek, A. Deák, Gy. Veress, M. (2012): Effect of dwarf pine vegetation on karren dissolution Zeitschrift für Geomorphologie 56 (Suppl. 2) p. 143-157. Kozma, K.-Mitre, Z. (2012): Variations of type A channels in Totes Gebirge - Zeitschrift für Geomorphologie 56 (Suppl. 2) p. 37-46.
1.4. Fedett karsztos környezet vizsgálata Veress Márton: Fedőüledékes depressziók típusai és kialakulásuk, Földrajzi Közlemények 2012.136.1. pp. 2-21. VERESS, M. PÉNTEK, K. UNGER, Z. ALMÁSI, I.: Development of Covered Karstic Dolines in Ground Ice Environment (Eastern Alps, Austria) Interests of Experimental and Mathematical Modeling - Zeitschrift für Geomorphologie 56 (Suppl. 2) p. 79-104. 1.5. Metamorf kőzetekből felépült hegységek szerkezetföldtani vizsgálata Benkó Zs., Bugledits É., Récsi A. (2012): Ductile and brittle deformation in the Sopron Gneiss Formation (Sopron Mts., W-Hungary) and their implication on the formation of the Pannonian Basin. Zeitschrift für Geomorphologie 56 (Suppl. 2) p. 3-19. Benkó Zs., Bugledits É., Récsi A. (2012): Structural analysis of the Sopron Gneiss Formation (Sopron Mts., W-Hungary). Proceedings of the International Scientific Conference on Sustainable Development & Ecological Footprint, Sopron, Hungary. (kibővített abstract) Bugledits É., Benkó Zs., Récsi A. (2012): Egy milonitzóna mikrotektonikai és geostatisztikai vizsgálata a Soproni Gneisz Formációban (Kő-hegy, Soproni-hegység). HUNGEO konferencia, Eger (poszter) Bugledits É. (2012): Töréses és képlékeny deformációs események vizsgálata a Soproni-hegységben. BSc. Szakdolgozat. NyME- TTK Természetföldrajzi Tanszék. Poszterek: BENKÓ, Zs. BUGLEDITS, É. RÉCSI, A.: Structural analysis of the Sopron Gneiss Formation (Sopron Mts., W-Hungary) 1.6. Termál-karsztos hatások vizsgálata A publikációk listája: Győri, O., Orbán, R., Poros, Zs., Mindszenty, A., Molnár, F., Benkó, Zs. (2011): Red calcite speleothemes related to a major regional subaerial unconformites, Transdanubian Range, Hungary. IAS Conference, Schladming, Austria Récsi A., Benkó Zs., Győri O. (2012): Hidrotermális kalcitkiválások stabilizotópos vizsgálata a Pilis-hegységben. HUNGEO Konferencia, Eger, Magyarország - Előadás Récsi A. (2012): Karsztkitöltő hidrotermás ásványkiválások vizsgálata a Pilis hegységben. BSc Szakdolgozat NyME TTK Természetföldrajzi Tanszék 1-64. 1.7. Folyóvízi környezet geomorfológiai vizsgálata Engi, Zs.-Tóth, G.-Steinmann, F.-Braun, M. (2012): Historical morphzological reconstruction of the Mura River (SW of the Carpathian Basin) by using GIS methods - Zeitschrift für Geomorphologie 56 (Suppl. 2) p. 63-77. Kalmár, S.-Kozma K. (2012): A demonstration of the geomorphological value of radiocontrolled aerial vehicle imaging techniques in the study of the Hernád River - Zeitschrift für Geomorphologie 56 (Suppl. 2) p. 121-132.
1.8. Kárpát-medence sekély vizeinek paleokörnyezeti rekonstrukciója Előadások: Varga Katalin. A Balaton trofitási állapot változásainak paleolimnologiai rekonstrukciója a Cladocera maradványok és a üledék paleopigment tartalma alapján. XXX. OTDK konferencia. III. helyezés Korponai János, Varga Katalin, Nédli Judit, G.-Tóth László. A Cladocera közösség változása a Balaton Keszthelyi öblében: az üledékcsapda és a planktonminták összehasonlítása. Hidrobiologia Napok, 2010 Tanulmányok: Korponai, J., K. a. Varga, T. Lengré, I. Papp, A. Tóth & M. Braun, 2011. Paleolimnological reconstruction of the trophic state in Lake Balaton (Hungary) using Cladocera remains. Hydrobiologia 676: 237 248, doi:10.1007/s10750-011-0898-7 Korponai, J., E. K. Magyari, K. Buczkó, S. Iepure, T. Namiotko, D. Czakó, C. Kövér & M. Braun, 2011. Cladocera response to Late Glacial to Early Holocene climate change in a South Carpathian mountain lake. Hydrobiologia 676: 223 235, doi:10.1007/s10750-011-0881-3 1.9. Kutatásmódszertani vizsgálatok a fák vízforgalmának mérésére Előadás: Béres Cs., Németh L.: Fenyők víztartalékainak meghatározása CT és MRI módszerrel (előzetes). TTK Konferenencia. Előadás. (Szombathely, 2010 november 3) Béres Cs.,Németh L., Zentai Z.,: Fafajok víztartalékainak vizsgálata CT és MRI módszerrel. Poszter. Nyugat-Dunántúl környezeti állapota-helyzetkép és kihívások. Nemzetközi Konferencia. Szombathely, 2010 november 11-12 Béres Cs., Németh L., Zentai Z.: Dunántúli erdők domináns fáinak környezeti alkalmazkodása. Poszter. Nyugat- Dunántúl környezeti állapota-helyzetkép és kihívások. Nemzetközi Konferencia. Szombathely, 2010 november 11-12 Tanulmányok: KORPONAI, J. FORRÓ, L. BRAUN, M. KÖVÉR, Cs. PAPP, I. GYULAI, I.: Reconstruction of Flood Event in Oxbow Sediment by Subfossil Cladocerans In: Neményi M.-Heil B. (szerk.) The Impact of Urbanization, Industrial, Agricultural and Forest Technologies on the Natural Environment. 400 p. (Nyugat-Magyarországi Egyetem) Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2012. pp. 303-312. BÉRES, CS. NÉMETH, L.: Water Transport and Water Content of Trunk in different species of trees In: Neményi M.-Heil B.-Kovács J. A.-Fracskó F. (szerk.) International Scientific Conference on Sustainable Development & Ecological Footprint, The Impact of Urbanization, Industrial andagricultural Technologies on the Natural Environment, Abstracts. Konferencia helye, ideje: Sopron, Magyarország, 2012.03.26-2012.03.27. Sopron: NyME, 2012. Paper 42. 1.11. Modellrepülés módszer a különböző környezetek vizsgálatára Kalmár S., Kovács Gy., & Faragó S. (2011): Modellrepülőről készített légifelvételek alkalmazása különböző kutatási programokban. Aquila 118. 6 pp. KALMÁR S., (2011): Different applications of aerial photography using radio controlled model airplanes. International Scientific Conference on Sustainable Development & Ecological Footprint. Sopron. 4 pp. KALMÁR S., GUCSIK A. (2011): Preliminary results of the airborne hyperspectral remote sensing applied to the Antarctic meteorite survey. Antarctic Meteorites XXXIV. Tokyo, p: 38.
1.12. A földtani környezet komplex biztonsági értékelése és a károk elhárításának stratégiája Újvári, G., Kovács, J., Varga, Gy., Raucsik, B., Marković, S.B., 2010. Dust flux estimates for the Last Glacial Period in East Central Europe based on terrestrial records of loess deposits: a review. Quaternary Science Reviews 29, 3157-3166. impakt faktor: 4.245 Újvári, G., Ramos, F.C., Dimond, C., Kovács, J., Varga, Gy., Varga, A., 2010. On possible sources of loess deposits in the Carpathian Basin: an isotopic approach. Geophysical Research Abstracts 12, EGU2010-3881. Kovács, J., Újvári, G., Varga, G., 2010. Late Neogene red clay in the Carpathian basin and its paleoclimatological implications. Geologica Balcanica 39, 213-214. E. R. Williams, W. A. Lyons, Y. Hobara, V. C. Mushtak, N. Asencio, R. Boldi, J. Bór, S. A. Cummer, E. Greenberg, M. Hayakawa, R. H. Holzworth, V. Kotroni, J. Li, C. Morales, T. E. Nelson, C. Price, B. Russell, M. Sato, G. Sátori, K. Shirahata, Y. Takahashi, K. Yamashita, Ground-based detection of sprites and their parent lightning flashes over Africa during the 2006 AMMA campaign, Quarterly Journal of the Royal Meteorological Society, 136(s1), pp. 257-271, (2010),DOI: 10.1002/qj.489 Impact Factor: 2.522 van der Velde, O. A., J. Bór, J. Li, S. A. Cummer, E. Arnone, F. Zanotti, M. Füllekrug, C. Haldoupis, S. NaitAmor, and T. Farges, Multi-instrumental observations of a positive gigantic jet produced by a winter thunderstorm in Europe, J. Geophys. Res., 115, D24301, 17 pp., doi:10.1029/2010jd014442, 2010. Impact Factor: 3.082 Serge Soula, Oscar van der Velde, Joan Montanya, Thomas Farges, Jozsef Bor, Martin Fullekrug, Georges Waysand, Analysis of lightning activity and electromagnetic radiations associated with large TLEs, EGU General Assembly 2010, Vienna, Austria, May 2-7, 2010, Geophysical Research Abstracts, Volume 12., Abstract No. EGU2010-14694, 2010, Poster Papp G, Szűcs E: Effect of the difference between surface and terrain models on gravity field related quantities, Acta Geod. Geoph. Hung., Vol. 46(4), pp. 441-456 (2011) DOI: 10.1556/AGeod.46.2011.4.6 Impakt faktor: 0.892 (2010) Újvári G., Bányai L., Mentes Gy., Papp G., Gribovszki K., Bódis V.B., Bokor Zs.: 2011. Utómozgások a dunaszekcsői magasparton. Geomatikai Közlemények XIV, 105-110. Varga, A., Újvári, G., Raucsik, B.: 2011. Tectonic versus climatic control on the evolution of a loess-paleosol sequence at Beremend, Hungary: an integrated approach based on paleoecological, clay mineralogical, and geochemical data. Quaternary International 240, 71 86. KALMÁR, S.: Different Applications of Aerial Photography Using Radio Controlled Model - International Scientific Conference on Sustainable Development & Ecological Footprint, March 26-27 2012, Sopron, Hungary ISBN: 978-963-334-047-9 2.1. Abiotikus stresszhatások a klorofill bioszintézisre előadás: Skribanek A., Hideg É.,, Solymosi K., Böddi B.: A tiszafa (Taxus baccata L.) zöldülése és színtestjeinek ultrastruktúrája XIII. Magyar Növényanatómiai Szimpozium, 2010. október 21., Szeged Skribanek A., Solymosi K., Hideg É., Böddi B.: A tiszafa (Taxus baccata L.) zöldülésének élettani és morfológiai jellemzői, VI. Euroregionális Természettudományi Konferencia, 2011. január 26. Szombathely. Anna Skribanek, Katalin Solymosi, Éva Hideg, Béla Böddi (2012):The Effect of Abiotic Stressors (Light and Temperature) on Chlorophyll Biosynthesis, International Scientific Conference on Sustainable Development & Ecological Footprint, March 26-27 2012, Sopron, Hungary ISBN: 978-963-334-047-9 A tiszafa (Taxus baccata L.) zöldülésének élettani és morfológiai jellemzői - NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI (ISSN: 2061-8336) 18: (Természettudományok 13) pp. 65-70. (2011 2.2. A Cotoneaster fajok nektártermelés vizsgálata a biotikus és abiotikus környezet függvényében Előadás: Nagy Tóth Erika, Filep Rita, Farkas Ágnes (2010): A Cotoneaster roseus nektárium struktúrája.xii. Növényanatómiai Szimpózium Szeged. Farkas Ágnes Nagy Tóth Erika, Kósa Géza (2010): Madárbirs fajok (Cotoneaster) nektáriumszerkete. XIV. Apáczai Napok Nemzetközi Konferencia, Győr.11.szekció. Élővilág, határok nélkül Farkas Ágnes Nagy Tóth Erika, Kósa Géza (2010): Madárbirs fajok (Cotoneaster) nektáriumszerkete. Apáczai kötet. NAGY TÓTH, E. FARKAS, Á. KÓSA, G.: Floral Nectar Production and Nectar Sugar Composition of Cotoneaster Species as Determined by Structural and Environmental Features - International Scientific Conference on Sustainable Development & Ecological Footprint, March 26-27 2012, Sopron, Hungary ISBN: 978-963-334-047-9
2.3. Időszakos vízborítású élőhelyek környezeti állapotának nyomon követése talajlakó ízeltlábúak monitorozásával Előadás SZINETÁR, Cs. KANCSAL, B. TÖRÖK, T.: A New Method for the Investigations of Spiders Living in Flooded Area of Hungarian Wetlands - International Scientific Conference on Sustainable Development &Ecological Footprint, March 26-27 2012, Sopron, Hungary ISBN: 978-963-334-047-9 2.4. Növénytársulások változásai és chorológiája a Kárpát-Pannóniai térségben Kovács J. A.: European ash-dominated foreast community in the SE part of the Transylvanian Plain. Kanitzia 17: 179-194. 2010. 2.5. Csenkesz taxonok előadás Dani M., Kovács J. A.: Festuca pratensis Huds. alfajok levél epidermisz vizsgálata XIII. Növényanatómiai Szimpózium, Szeged, 2010.10.21. Dani M., Kovács J. A.: Levélepidermisz vizsgálatok réti csenkesz és nádképű csenkesz populációkon, VI. Euroregionális Természettudományi Konferencia 1 NYME SEK, 2011. január 25-27. Dani M., Gacs A., Kovács J.A. : Levélepidermisz vizsgálatok Festuca altissima All. és Festuca drymeja M. et K. populációkon, X. TERMÉSZET-, MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYOK ALKALMAZÁSA NEMZETKÖZI KONFERENCIA 2011. május 21. Gacs A.: Csenkesz taxonok (Festuca L.) anatómiai vizsgálata, XXX. jubileumi OTDK Biológia Szekció Tanulmány: Dani M., Kovács J.A.: Leaf epidermal investigations on Festuca pratensis Huds. subspecies, Acta Biologica Szegediensis LV: (2) pp. 237-241. (2011) 2.6. Szerpentinflóra vizsgálata az ausztriai Bernstein körzetében Előadások: SZABÓ, K. SZABÓ, P. HALBRITTER, A. MOLNÁR, Zs. FARKAS, P. BARLA, F.: Floristic Study of the Serpentine Sites in the Eastern AlpsBÓDIS, V. B. BÁNYAI, L. ÚJVÁRI, G. MENTES, Gy.: Relationships between Slope Stability and Vital Processes of the Vegetation BARLA, F. HALBRITTER, A. A. SZABÓ, K. FARKAS, P. MOLNÁR, ZS. SZABÓ, P.: Pedologic Study of the Serpentinite Hills in the Eastern Alps K. SZABÓ P. SZABÓ A. HALBRITTER Zs. MOLNÁR P. FARKAS (2011): Floristic and Pedological Study of the Serpentine Sites of Bernstein-Kienberg. CASEE Central and South Eastern Europe: The EU Strategy for the Danube region with specific emphasis on Land and Water Management and the Environment. April 28 th 29 th, 2011, Szent István University, Gödöllő. HALBRITTER A. SZABÓ P.- SZABÓ K. MOLNÁR ZS. FARKAS P. (2011): A Bernstein környéki szerpentinterületek növény- és talajmintáinak kémiai elemzése. Természet-, Műszaki- és Gazdaságtudományok alkalmazása 10. Nemzetközi Konferencia, Szombathely, 2011. május 21. Tanulmány: SZABÓ P. SZABÓ K. (2010): A Cirsium arvense (L.) Scop. levélfelületének mérése különböző élőhelyeken. Magyar Gyomkutatás és Technológia, XI. évfolyam 2. szám, Bp. pp. 31-36. SZABÓ K. (2010): Egy rég elfeledett népi védekezési mód: az acatolás. Biokultúra, XXI. évfolyam, 6.szám, Bp. pp. 11-12. SZABÓ K. (2011): Védekezés a mezei acat ellen. Biokultúra, XXII. évfolyam, 1. szám, Bp. pp. 11-12.
Kuba Dachstein TotesGebirge Hochschwab Rax Lénai expedíció Dolomitok Mostar, Biograd Durmitor Expedíciók Kuba Léna pillérek
Alkalmazás 1, réteglap 2, rétegfej, 3, törés 4, oldódásos hasadék Légi felvétel a Totes Gebirge egyik gleccser formálta karros völgytalpáról 1. Abiotikus környezetek 1.1 Lemeztektonikai környezet vizsgálata Témafelelős: Kercsmár Zsolt A lemeztektonikai környezet megváltozását, a földkéreg kisebb-nagyobb (mikrolemezek, makrolemezek) egységeinek mozgását okozó földfizikai tényezők, az éppen aktuális földtörténeti korban ható főfeszültségek megváltozása okozza. A feszültségtér jellemzőinek megváltozásával kell számolnunk a Kárpát-medence fiatal környezetváltozásait vizsgálva. Egyik kiválasztott terület erre az Alföld K-i peremvidéke, Érmellék területe és a Körös-medence. Míg a Körös-medencében a lepusztulási terület megváltozása nyomozhatóaz üledékek ásványtani kiértékelésével, addig az Érmellék területének DK-felé való megbillenése az ÉNy-i részeken a felső-pleisztocén rétegsor lepusztulását, a vízhálózat ÉK-i irányítottságát, a morfológia enyhe redőzöttségét, és az Ér-folyó folyásirányának meghatározottságát jelentette. Mindkét folyamat hátterében a kompressziós főfeszültségek ÉK-DNy-i irányának ÉNy-DK-i megváltozása áll. Az eredmények felhasználhatóvá válnak a geotermikus és a geotechnikai kutatások során, pl. Paksi Atomerőmű bővítése, vagy Magyarország geotermális potenciáljának felmérése.
1.2. A földrajzi környezet negyedidőszaki változásának hatásvizsgálata abiotikus és biotikus elemeken Témafelelős: Gyurácz József Közreműködő kutató: Kis Éva, Szinetár Csaba, Balogh Imre 1.2.1. Az ősföldrajzi környezetben bekövetkezett változások vizsgálata a Nyugat-dunántúli peremvidék környezetében Általánosított lösz-paleosol-sorozat szelvény készült a Nyugat- Dunántúl térségében. A feltárás rétegeinek granulometriai kiértékelő módszerrel történt feldolgozása részletesen elemzi a Dunántúl őskörnyezeti és őséghajlati változásait az utóbbi 7 8 millió év folyamán, jellemzi a tájfejlődést. Rávilágít ez idő alatt az éghajlat fokozatos változásaira, nagy tendenciában az hőmérséklet fokozatos csökkenésére, az utóbbi 3 millió év során a jégkorszakok bekövetkezésére és a köztük lévő felmelegedési időszakokra a jelenlegi holocénig. Hangsúlyozza az éghajlat állandó változását, a periodicitásokat. A feltárás alsó részében megtalálhatók a szinte hiánytalan felső-pannon rétegek, melyek párhuzamosíthatók az ausztriai Kis-Alföld folytatásában található göllessdorfi feltárás rétegsoraival. A feltárás felső részében plio-pleiosztocén üledékek húzódnak. Az általánosított feltárás különlegességének számítanak a felsőpannon üledékek között megjelenő fekete agyag rétegek, amelyek a Pannon tó fokozatos kiszáradásának, a megjelenő folyó-vízi hálózat kialakulásának bizonyítékai. A Pannonhalmi-dombság üledékföldtani paraméterértékei 1.2.2. Kutatási téma: Talajfelszíni ízeltlábú együttes időbeli nyomon követése Száraz homoki gyepek 2001-től 2009-ig terjedő gyűjtési időszakának arachnológiai adatait rendeztük adatbázisba és több szempontú elemzéseket végeztünk felhasználásukkal. Kiemelt vizsgálati szempontként elemeztük az emberi tevékenység okozta élőhely-fragmentáció és izoláltság hatását a homoki gyepek talajfelszíni állatvilágára. Klasszikus szigetbiogeográfiai elmélet szerint a fajgazdagság a területek méretével arányosan növekszik. A pókok, mint vizsgált taxon esetében csak abban az esetben igazolódott az elmélet, ha az élőhelyspecialista fajokat vettük figyelembe. Az ő esetükben valóban csökken a fajszám a területek méretének csökkenésével és izoláltságuk növekedésével. Ezzel szemben a generalista fajok képesek kisebb szigetek fajgazdagságát is fenntartani, mivel a környező mezőgazdasági területekről, illetve erdőültetvényekből betelepülnek. Eredményeink arra mutattak rá, hogy a Kárpát-medence homokpusztáinak specialista fajegyütteseit csak a további fragmentációk és az izoláltság növekedésének elkerülésével őrizhetjük meg. Total number of species Ratio of generalist species Ratio of specialist species 28 24 20 16 12 8 0,9 0,8 0,7 0,3 0,2 0,1 0,0 A) C) E) 0 100 200 300 400 0 100 200 300 400 0 100 200 300 400 Area Total number of species Ratio of generalist species Ratio of specialist species 30 24 18 12 0,9 0,8 0,7 0,3 0,2 0,1 0,0 B) 0 50 100 150 D) 0 50 100 150 0 50 100 150 Inverse isolation index A pókok teljes fajszámának (A,B), valamint a generalista (C,D) és specialista (E,F) fajok számának alakulása a vizsgálati területek méretének (A, C, E,), illetve azok inverz izolációs indexének (B, D, F) függvényében. F)
1.2.3. Kutatási téma: A faunaelemek kompozíciójának változása Vas megye madárfaunájában a XIX. századtól a XXI. századig Vas megye három korábbi (1898, 1929, 1987) és az általunk elkészített, legújabb (2010) madártani névjegyzék (madárfauna) összehasonlítása alapján kimutattuk, hogy a fészkelő madárfauna összetételében lényeges változás nem tapasztalható. A nem fészkelő (vonuló-telelő) madárfaunában csak a Charadriiformes (Lilealakúak, ide tartoznak az ún. partimadarak, pl. cankók, lilék, partfutók, stb.) rendbe tartozó fajok (többségük az arktikus faunatípusba tartozik) száma növekedett szignifikánsan az elmúlt 150 évben, ami valószínűleg a 20. és 21. században a megye területén létesített, sekély parti övezettel rendelkező víztározók és egyéb kisebb, mesterséges állóvizek számának növekedésével lehet összefüggésben. A madárfaunákban klímaváltozásra utaló módosulásokat nem tapasztaltunk. Az idősoros elemzés alapján a lilealakúak fajszáma a jelenlegi környezetváltozás mellett 2050-ig tovább fog növekedni Vas megyében. A teljes avifauna madárrendjeinek fajszáma Charadriiformes: Khi 2 = 7,69, MC: P=0,04 1.3 Karsztos magashegységi környezet vizsgálata Témafelelős: Veress Márton Közreműködő kutatók: Skribanek Anna, Deák György, Kalmár Sándor Munkatársak: Zentai Zoltán, Széles Gyula, Mitre Zoltán Magashegységi környezetben a jég által formált felszínek karrosodását vizsgáltuk. Megállapítottuk törpefenyős lejtőkön a disszimilációs CO 2 -nak a szerepét a karrosodásban. A vályúkarrok mért adataiból a vályúk keresztmetszet területét és vízgyűjtőjét számítottuk. Az adatok elemzésével A és B típusú vályúkat különítettünk el. Kimutattuk e vályúk fejlődési sajátosságait, amelyhez laboratóriumi kísérletek adatait is felhasználtuk. Vályú keresztmetszet értékek (T) a hordozó lejtő felső peremétől mért távolság (d) függvényében Laboratóriumi kísérlet adatai szerint a fővályú vízágában kialakult örvény hossz (l) a a lejtőszög (α) és a mellékvályú becsatlakozási szögének (ϕ) függvényében négy különböző nézetben
1.4 Fedett karsztos környezet vizsgálata Témafelelős: Veress Márton Közreműködő kutatók: Péntek Kálmán, Almási István, Unger Zoltán Térképeztük és geofizikai adatgyűjtést végeztünk fedettkarsztos környezetekben (Bakony, Durmitor, Dachstein stb.). Az előállított adatok elemzésével osztályoztuk a fedőüledékes depressziókat (helyzetük, fedőüledékeik, a fekü morfológiája és fejlettségük szerint). A geofizikai mérések felhasználásával a fedett karsztosodás előrejelzésére módszert hoztunk létre. Laboratóriumi kísérletekkel és modellezéssel létrehoztuk a töbröknek a talajjég megolvadás genetikai modelljét. A fedőüledékes depressziók fejlettség szerinti csoportosítása és ciklikus fejlődése A talajjég megolvadásának sebességét mérő eszköz 1.5 Metamorf kőzetekből felépült hegységek szerkezetföldtani vizsgálata Témafelelős: Benkó Zsolt Közreműködő hallgató: Bugledits Éva A Soproni-hegység szerkezetföldtani vizsgálata során egy 5 fázisú szerkezetfejlődést sikerült megállapítani. Az első két fázis kréta-kora paleogén korú és képlékeny, lapos szögű, DK irányú nyírási zónák jellemzik, a hegység alpi metamorfózisához köthetően. Szintén kréta korúak lehetnek azok a nagy vastagságúkvarctelérek amelyeket a képlékeny nyírás zónák harántolnak. A fiatalabb törési zónák tercier korúak és az ALCAPA lemez K-i irányú kiszökéshez valamint a Pannon medence kérgének megnyúlásához kapcsolhatóak. A képlékeny deformációs zónák mikroszerkezeti és fraktálgeometriai vizsgálata során sikerült a képlékeny nyírási zónák mozgási irányait értelmezni és a deformáció mértékét meghatározni.
1.6 Termál-karsztos hatások vizsgálata Témafelelős: Benkó Zsolt Közreműködő hallgató: Récsi András A Dunántúli-középhegységben található vörös kalcit telérek szerkezetföldtani, ásványtani, izotópos és folyadékzárvány vizsgálata segítségével sikerült bebizonyítani azok nem-magmás erdetét. A telérek felszín közeli meteorikus vizek áramlásával, 50 C-nál alacsonyabb hőmérsékleten, gyakran bauxittelepeken átszivárgó vízekből jöttek létre. Koruk Sümeg mellett bizonyítottan kréta, de képződési moidelljüket tekintve bármikor képződhettek a kréta után. A Pilis-hegységi kalcit-barit telérek szerkezetföldtani, ásványtani és stabilizotópos vizsgálatok alapján miocén korúak és a Budaihegységhez hasonlóan mélymedence eredetű vízek áramlása során képződtek. 1.7 Folyóvízi környezet geomorfológiai vizsgálata Témafelelős: Tóth Gábor Az ártér gyors feltöltődése és a csapadékintenzitás változása miatt vizsgáltuk a Mura-folyó árterének geomorfológiai változását. A meder vándorlását 200 éves periódusra vizsgáltuk: helyenként 1500-1800 m-es vándorlás figyelhető meg. Az átlagos medermozgási sebesség 4.4 méter/év. Ez a 200 éves periódus alatt jelentősen nem változott. A meander morfometriai vizsgálatból megállapítható, hogy a folyó 30-40 év alatt újratermeli kanyarulatait. Az új kanyarulatok 70-80 év alatt érik el az eredeti amplitúdot. Fúrásminta elemzésből meghatároztuk a feliszapolódás mértékét. Röntgen diffrakciós módszerrel a 1-1,2 cm/év eredmény adódik. Ez kifejezetten a folyó alsó (magyar) szakaszát terheli. Térképet készítettünk az alsó szakasz zátonymozgásairól. A zátonyképződés az alsó szakaszon különösen gyors. A jövőben szükséges az ide érkező anyag eredetének a meghatározása. A Mura folyó mederüledékeinek szemcsemérete és áradásai közötti kapcsolat
1.8 Kárpát-medence sekély vizeinek paleokörnyezeti rekonstrukciója Témafelelős: Korponai János A TÁMOP 4.2.2. pályázat keretében három eltérő víztér, a Balaton, a Brazi (tengerszem a Retyezát hegységben, Romania) és egy tiszai holtág, a Marótzugi Holt-Tisza történetét elemeztük az üledék kladocera maradványai alapján. A kutatásunk során a Balatonban kimutattuk, hogy az utóbbi 2000 év során az eutróf és mezotróf állapotok többször változtak, és az eutrofizálódás mértéke az utolsó eutróf szakaszban meghaladja a korábban tapasztaltakat. A Brázi üledékének vizsgálata a késő-glaciális, kora Holocén átmenet során megállapítottuk, hogy a klíma melegedésével a kladocera fauna gazdagabbá vált, valamint kimutattuk, hogy a hőmérséklet emelkedésével csökkent a kladocera fajok, különösen a Daphnia fajok testmérete. A holtág üledékének vizsgálatával a víztér életében rendszeresen megjelenő áradások nyomait azonosítottu.k. A kutatás feltárta, hogy a kladocera fajok maradványaiban megőrződött információ sikeresen alkalmazható a legkülönfélébb történeti háttér feltárásában. 1.9 Kutatásmódszertani vizsgálatok a fák vízforgalmának mérésére Témafelelős: Béres Csilla Vízforgalmi méréseket végeztünk fenyő fajokon. A CT és MRI képek elkészítése fenyő fafajokra, hogy összehasonlíthassuk a lombos fákon mért eredményeinkkel. Vizsgálataink során fenyő fajok ( lucfenyő, (Picea abies), vörösfenyő (Larix decidua), erdei fenyő (Pinus silvestris), ezüstfenyő (Picea pungens)) törzsön keresztüli vízszállítását (heat balence, hőáramlásos módszerrel) és a törzsben lévő vízszállítási felületet vizsgáltuk (CT és MRI módszerrel). A csapadékhiányos időszakot a vörösfenyő érezte meg legjobban, a vízszállítás és a vízszállítási felület itt volt a legkisebb. A csapadékra való reagálás az ezüstfenyőnél volt a leggyorsabb, eső után mind az áramlási sebességek, mind a vízszállító felület megnőtt. A lombos fákkal ellentétben nem jelentkezik a törzs belsejében levő víztartalék minden fajnál. Az eddigi CT és MRI felvételeken túl kidolgoztuk a diffúziós MRI képalkotás fákra való alkalmazását, mely segítségével a vízszállító nyalábok egyenként megjeleníthetők. (a képen ez a diffúziós MRI kép látható- lucfenyő törzsében a szállító nyalábok) Lucfenyő MRI képe, amely a vízszállító csöveket mutatja
1.10 Talajtani környezet vizsgálat a talajok hőtani paraméterei alapján Témafelelős: Németh László Közreműködő kutató: Zentai Zoltán Elkészült a szombathelyi sugárzási adatok éves adatbázisa. A 100 éves szombathelyi meteorológiai adatok alapján vizsgáltuk a fűtési szezon hosszának változását, a hidegnapok alakulását, meghatároztuk a hőfokgyakoriság görbéket, energiafelhasználást számítottunk. Együttműködést alakítottunk ki a Vasi FULL-TÁV Kft-vel. Részt vettünk a cég telephelyén egy geotermikus sugárirányú fúrású talajszonda rendszer (GRD ) kialakításában. A talajmintákból laboratóriumi és terepi vizsgálatokkal meghatároztuk a hőtárolás, hő leadás szempontjából fontos paramétereket. Modellvizsgálatok a sugárirányú fúrásra: a mérésekhez on-line talajhőmérséklet mérőt terveztünk, a legyártott eszközt kalibráltuk, beüzemeltük. Jelenleg hőmérsékletméréseket végzünk, vizsgáljuk a rendszer hőszivattyúval való terhelhetőségét és a hő napsugárzásból történő pótlását. 1.11 Modellrepülés módszer a különböző környezetek vizsgálatára Témafelelős: Kalmár Sándor Az alprogram keretében kidolgoztunk, megépítettünk és teszteltünk két eltérő rendszert, amelyek segítségével légifelvételeket készíthetünk biotikus és abiotikus környezetekről, kutatási célpontokról. Mindkét rendszer alapját távirányítású légi járművek jelentik, egyik esetben modellrepülőgépek, másik esetben egy quadrocopter. A modellrepülőgépeket digitális fényképezőgéppel és videókamerával szereltük fel, így ideális eszközzé vált nagy magasságból (500-800 m), nagy kiterjedésű területekről készített légifelvételekhez. A quadrocoptert mind nagyfelbontású, tükörreflexes fényképezőgéppel, mind hőkamerával elláttuk, így a legkülönbözőbb - elsősorban kis magassgágból (50-200 m) végzett - képalkotáshoz bizonyult ideálisnak, miközben irányításának automatizálhatósága révén számos, a modellrepülőkkel megoldhatatlan feladat ellátására vált alkalmassá. A program keretében mindkét rendszert alkalmaztuk a különböző kutatások támogatására. Hőkamerás légifelvétel quadrocopterről egy erdészeti csemetekertről
2. Biotikus környezetek 2.1 Abiotikus stresszhatások a klorofill bioszintézisre Témafelelős: Skribanek Anna Abiotikus stresszhatások a klorofill bioszintézisre A Tiszafa klorofillbioszintézisét különböző fény és hőmérsékleti viszonyok között vizsgálatuk, illetve a fotoszintetikus aktivitást mértük sötétben hajtatott, zöldített és reetiolált hajtásokon. Meghatároztuk a zöldülési folyamat kintetikája és mikromorfológiai változásait különböző hőmérsékleteken Eredményeinket összevetettük a zárvatermő fás növények illetve más nyitvatermő (Ginkgo biloba L.) klorofillbioszintézisének jellemzőival. Munkánk rámutat arra, hogy a nyitvatermőknél feltételezett, fény jelenlététől független Kl szintézis önmagában is egy bonyolultabb szabályozású folyamat, mely szükséges, de nem elegendő feltétele a működő fotoszintetikus apparátus kiépülésének. A B C Sötétben hajtatott A: vörös tölgy A (Quercus rubra L.), B: ginkgo (Ginkgo biloba L.) csíranövények és C: tiszafa(taxus baccata L.) hajtások. Sötétben hajtatott vörös tölgy (Quercus rubra L.), ginkgo (Ginkgo biloba L.) csíranövények és tiszafa(taxus baccata L.) hajtások 77K fluoreszcencia emissziós spektruma (gerjesztés: 440nm, Folytonos vonal: szár, Szaggatott vonal:levél) 2.2 A Cotoneaster fajok nektártermelés vizsgálata a biotikus és abiotikus környezet függvényében Témafelelős: Nagy Tóth Erika Az összes különböző korú virág adatait figyelembe véve egy virág egy nap alatt átlagosan 2-17 mikroliter nektárt termelt, nagy változatosságot mutatva az egyes fajok között. A legtöbb nektárt a legvastagabb és legnagyobb nektáriumterületű faj a Cotoneaster kitaibelii adta. A vizsgált fajok nektárjának cukortartalma is tág határok között változott. A legintenzívebb nektárszekréció a pollenszórás kezdeti stádiumában történik. Az idősebb virágok már nem termelnek nektárt, illetve csak csekély mennyiségben. fordult elő. A mézelő növények méhészeti értékét legjobban a cukorérték mutatja meg, ami magában foglalja a virágok által termelt nektár mennyiségét és cukorszázalékát is. A vizsgált madárbirs fajok közül kiemelkedő, 3 fölötti cukorértékkel rendelkeztek, tehát jó méhvonzásúak, és a méhészet számára különösen javasolhatóak a C. kitaibelii és a C. insulptus. Az 1 alatti cukorértékkel rendelkező fajok viszont kevésbé vonzóak a méhek számára, így a C. lanshangensis és a C. lancasteri ajánlható inkább dísznövényként pl. a gyermekek által látogatott helyeken. Utóbbi fajok lehetnek elfogadhatóak gyümölcsösök közelében is, hiszen ismert, hogy a madárbirsek az almatermésűek pusztulását okozó tűzelhalás kórokozóinak köztesgazdái, és a méhek fontos szerepet játszanak a baktériumok átvitelében a gyümölcsfákra. Cotoneaster shikangensis nektáriumfelszíne (SEM, 4000x)
2.3 Időszakos vízborítású élőhelyek környezeti állapotának nyomon követése talajlakó ízeltlábúak monitorozásával Témafelelős: Szinetár Csaba Közreműködő munkatársak: Török Tamás, Kancsal Béla Magyarországi természetes és mesterséges tavak parti zónájában végzett terepi vizsgálatok során több hagyományos, illetve két újonnan kifejlesztett gyűjtési módszert alkalmaztunk pókok és más ízeltlábúak gyűjtésére. Úszó Barber-csapdák alkalmazásával eredményesen küszöböltük ki az időszakos elárasztás okozta gyűjtési nehézségeket. A nádszálcsapdát, mint standardizált mintavételezésére alkalmas új módszert teszteltük. Az időszakosan kialakuló speciális mikrohabitat ( Cladophora-sátor ) szerepét vizsgáltuk téli időszakban. A nádszálcsapdával vizsgált leggyakoribb fajok 2.4 Növénytársulások változásai és chorológiája a Kárpát-pannóniai térségben Témafelelős: Kovács J. Attila Tanulmányoztuk a tájhasználat-változások és az ökológiai tényezők hatását egyes növénytársulások differenciálódására a Kárpát-medencében. Vizsgálataink alapján a szubkontinentális xeroterm erdők peremén sajátos struktúrájú, magas kőrisdominálta erdőtársulást különítettünk el az Erdélyi-Mezőség délkeleti térségében (Polygonato latifolio-fraxinetum excelsioris). A társulás szerkezete, a sajátos ökolgiai viszonyok és az erdőkímélő tájhasználat együttesét tükrözi. A periglaciális száraz hideg klíma idejéből fennmaradt pamacslaboda (Krascheninnikovia ceratoides) új állományait tártuk fel és rögzítettük cönológiai besorolásukat (Agropyro cristati-krascheninnikovietum ceratoidis). A növénytársulások chorológiájával kapcsolatosan elkészítettük az inváziós növényállományok Délkelet-erdélyi elterjedésének dokumentációját a következő fajok állományaira vonatkozóan: magas és kanadai aranyvessző (Solidago gigantea, S. canadensis), bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), hibrid japánkeserüfű (Fallopia x bohemica), magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata), vadcsicsóka (Helianthus tuberosus agg.), lándzsás őszirózsa (Aster lanceolatus), süntök (Echinocystis lobata). Peucedanum állomány kapcsolata a hőmérséklettel (T)és a nedvességgel (W) Pamacslaboda populáció az Erdélyi mezőségen
2.5. Csenkesz taxonok közép-európai populációinak filogeográfiai vizsgálata Témafelelős: Kovács J. Attila Résztvevő kutató: Dani Magdolna A kutatás keretében a Festuca nemzetség négy széles levelű taxonjának (Festuca pratensis subsp. pratensis, a Festuca pratensis subsp. apennina, Festuca pratensis subsp. arundinacea, Festuca drymeja) a Kárpát-medence és a Dolomitok természetes élőhelyeiről gyűjtött populációin levélanatómiai és molekuláris biológiai vizsgálatokat végeztünk. A bőrszövet részletes mikromorfológiai, mikromorfometriai elemzése alapján (a hosszúsejtek méretei, a rövidsejtek méretei, típusuk, gyakoriságuk, a sztómakomplexek nagysága, gyakorisága, a trichomázottság, stb.) azt tapasztaltuk, hogy a bőrszövet szerkezete alapján a taxonok elkülöníthetők, de ugyanakkor számos bélyeg tekintetében a populációk nagyfokú anatómiai változatossága is megfigyelhető. Az anatómiai változatosság és a környezeti tényezők közötti korreláció csekély. A populációk jelentős anatómiai változatossága magas genetikai polimorfizmussal (P=76-91 %) társul. A populációk anatómiai bélyegeinek főkomponens elemzése és szórásdiagramja azt mutatta, hogy jelentős anatómiai változatosságuk ellenére a taxonok stabilan elkülönülnek egymástól, a főkomponens elemzés szórásdiagramja szerint az elkülönülésben számos anatómiai bélyeg játszik szerepet. 2.6 Szerpentinflóra vizsgálata az ausztriai Bernstein körzetében Témafelelős: Szabó Péter A NYME AK Botanikai Kutatócsoportja a bernsteini és annak közvetlen környezetében lévő szerpentinrögök területét kutatta 2010 2012 között. A florisztikai és ökológiai vizsgálatokon kívül talajtani és akkumulációs méréseket végeztünk a terepen, és laboratóriumi körülmények között is. Adataink több faj esetében újszerűek, jelentős fémakkumulációt mutatnak, ígéretes fitoremediációs lehetőségekkel. A Keleti-Alpok vizsgált rögdarabjainak növényzetén szerpentinomorfózist mutattunk ki, amit Kuba szigetén végzett terepmunkáink is megerősítettek. Jelentős szerpentinomorfotikus különbség az Erythroxylum rotundifolia cserje esetében. Bal oldali képen mészkőről, jobboldali képen szerpentinről gyűjtött példány
Köszönöm a figyelmet!