MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Élelmiszerek és sportélelmiszerek újszerű nyomonkövetési rendszerei, eredetvédelme és a biztonságosságuk garantálása analitikai, sport- és táplálkozás-élettani vizsgálatok révén TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV Konzorciumvezető: Eszterházy Károly Főiskola 2012

Tartalom 1. HELYZETÉRTÉKELÉS... 1 1.1. A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA... 1 1.2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA... 2 1.2.1. A szakterület elemzése... 2 1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása... 4 1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér... 7 1.2.4. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz... 7 1.2.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához... 8 2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI... 8 2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA... 8 2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE... 13 2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása... 16 2.4. Indikátorok... 19 3. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE... 20 3.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA... 20 3.1.1. A megvalósulás helyszíne... 20 3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása. 20 3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése... 20 3.1.4. Pénzügyi terv... 23 3.1.5. Kockázatelemzés... 29 3.2.1. Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése... 32 3.3. A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása... 38 4. PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI... 38 4.1. A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA... 38 4.1.1. A projektgazda bemutatása... 38 4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása... 40 4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása... 41 4.2. A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE... 44 5. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG... 46 5.1. A KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA... 47 5.2. A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE, KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA... 48 5.3. KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA... 49 5.4. KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV... 50

1.1. A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA Az Észak-magyarországi régió társadalmi, gazdasági környezete Az Észak-magyarországi régió, jelentős lemaradásban van az ország többi területével szemben. Ezekből a hátrányokból csak a legjelentősebbek: - az egy főre jutó GDP esetében utolsó a régiók között, - 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma, - a munkanélküliségi ráta a régió egészében magasabb az országos átlagnál, - csökkenő lakosságszám, - jelentős elvándorlás és elöregedés, - romák által legnagyobb számban lakott régió szegregálódó települések, - magas a tartós munkanélküliek száma - a nagyszámú szabad munkaerő, alacsony fogyasztási színvonalat eredményez, - a szakképzett, kvalifikált munkaerő elvándorol a térségből, - a képzettségi hiányok korlátozzák az elhelyezkedési esélyeket és a gazdaság talpra állítását. A humán tőke alapvető jellemzőit tekintve (a népesség százalékos részvétele a közép és felsőoktatásban, a magas képzettséget igénylő munkahelyeken dolgozók aránya, a diplomával rendelkezők aránya, stb.) megállapítható, hogy a Régió halmozottan hátrányos helyzetben van. Az egy főre jutó GDP az országos átlagnak mindössze kétharmada, az Európai Unió átlagának pedig pontosan az egyharmada. A gazdasági fejlettség egyéb mutatói is a térség hátrányos helyzetét mutatják: a működő gazdasági szervezetek száma mindössze 81 ezer, ami csupán 9,3%-a az ország vállalkozásainak, a régió az országban foglalkoztatottak számából csupán 8,7%-kal részesedik. (Forrás: Magyarország régiói és megyéi. Észak- Magyarországi Régió.) Vállalkozási szempontból mintegy kétszeres a különbség a legaktívabb és legkevésbé aktív régiók között. Különösen rossz helyzetben van az Észak-Alföld és Észak-Magyarország, aminek oka elsősorban a humán feltételekben kereshető. (Forrás: Nemzeti Fejlesztési Terv 2004 2006). Az Észak-Magyarországi Régió és más régiók megfelelő adatainak összehasonlítása során kiderül, hogy a régió a munkanélküliek számát tekintve az első helyen áll, ugyanakkor az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások számát tekintve a rangsorban az utolsó. Az Észak-magyarországi régióban a munkanélküliségi adatok az utóbbi években folyamatosan romló tendenciát mutatnak. Az ÁFSZ adatai alapján Észak-Magyarországon 2008-ban 56 700 fő volt munkanélküli, míg a foglalkoztatási ráta mindössze 50%-os volt. 2009 első félévének végén az országban 549 447, a régióban 105 214 főt tartottak nyilván álláskeresőként. Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ legfrissebb adatai alapján (2009. szeptember) a régióban 12 895 fő volt a pályakezdő álláskeresők száma. Létszámuk 1649 fővel haladta meg a 2008-as adatokat, mely 14,7%- os emelkedésnek felel meg. A létszámbővülés Heves megyében volt a legintenzívebb (21,2%) míg Nógrádban 16,2, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében pedig 12,7% volt ez az arány. További probléma forrása, hogy a meglévő szabad munkaerő nem a megfelelő képzettséggel rendelkezik, ezért munkaerő-piaci esélyeik folyamatosan romlanak. A szakképzettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok egy része pedig elvándorol a régióból. Így a munkaerő-piaci kínálat oldalán az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya nő. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a régióban az országos állapotnál lényegesen alacsonyabb. A munkaerőpiac ez irányú kedvezőtlen tendenciái elriasztják a befektetőket, akadályozzák az új vállalkozások betelepülését. A Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013) fő fejlesztési irányai kidolgozása közben az Észak-magyarországi régióban az elmaradott kistérségek térségi jelentőségű gazdasági-társadalmi integrációinak kialakítása, fejlesztése (projektláncok) az egyik fontos fejlesztési prioritásként került meghatározásra. A hazai és európai tapasztalatok azt mutatják, hogy valódi szerves fejlődést csak integrált, a helyi viszonyokat messzemenően figyelembe vevő, megfelelő partnerségi hálózattal alátámasztott programok tudnak generálni. Véleményünk szerint az Észak-magyarországi régióban ez csak a térségi adottságokra alapuló, a helyi erők részvételével zajló folyamatokkal érhető el. A különböző szintű vertikális (lokális, kistérségi, megyei, regionális) és horizontális (önkormányzatok, kormányzati szféra, civil szervezetek, magánszféra) partnerségek kialakulását tevékenységükkel segítő szakértők katalizátorként tudnak közreműködni a fejlesztésekben, így szerepük kulcsfontosságú. A területfejlesztésben egyre nagyobb jelentősége van a helyi erőforrásokat mobilizálni képes programoknak és projekteknek, így az olyan szakembereknek is, akik képesek kezdeményezni, illetve lebonyolítani ilyen folyamatokat. A társadalmi-gazdasági problémák felsőoktatási vonatkozásai A régió felsőoktatása problémákkal küzd mind a képzési struktúra, mind a képzés minőségének tekintetében. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a felsőoktatási intézmények kínálata nem alkalmazkodott kellőképp a gazdaság megváltozott igényeihez és a tudásalapú társadalom követelményeihez, a szakképzési kínálat nem tudott megfelelően alkalmazkodni a régió gazdasági igényeihez. Továbbá hiányosságként jelenik meg, hogy általában az oktatás nem fektet elég hangsúlyt a hallgatók készségeinek fejlesztésére, így korlátozott a lehetőségük arra, hogy megfelelő gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a diploma átvételét megelőzően. Ezek a problémák a felsőoktatási intézmények és a régió gazdasági szereplői és a közszféra közötti alacsony intenzitású kapcsolatokban keresendők. A hátrányok csökkentése, a régió ver- 1

senyképességének javítása jórészt az adott régió erősségeire alapozott, a gyengeségeinek mérséklését szolgáló, a vállalkozói szemléletet erősítő oktatással, a vállalkozói készségeket fejlesztő programokkal, folyamatos tanulásra ösztönzéssel érhető el. A gazdasági fejlődés regionális lehetőségei, perspektívái világszerte és Magyarországon is a felsőoktatás, a kutatások és a gazdaságfejlesztés homlokterében álló témák. A fejlett országok is sikerrel szorgalmazzák és megvalósítják a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti kapcsolatok erősödését, és a kapcsolatokból létrejött ipari körzetek, hálók kiépülését. Célkitűzések a társadalmi- gazdasági- környezeti változók tekintetében Az Eszterházy Károly Főiskola, mint regionális és országos beiskolázású felsőoktatási intézmény, hatással van szűkebb és tágabb társadalmi, gazdasági környezetére. Elérhető társadalmi-gazdasági előnyök Az átalakuló Európai oktatási térségben az új kihívásokra csak azok az intézmények fognak sikerrel válaszolni, akik pontosan ismerik a világot, amelyben élnek. Az Eszterházy Károly Főiskola fontosnak érzi, hogy az intézmény egy sikeres bázisa legyen az Észak-Magyarországon folyó képzésnek. A bolognai folyamat térnyerésével párhuzamosan a régióban tanuló hallgatók számára kívánunk kiváló tanulási körülményeket biztosítani. Ez természetesen az oktatók számára színvonalas oktatási és kutatási lehetőségeket kell, hogy biztosítson. A régió helyzete indokolja, hogy a környező településeken tanuló tehetséges, de nem tehetős, hallgatóknak is tanulási lehetőségeket biztosítsunk. Ez lehetővé tenné, hogy kiteljesedjenek és a távolabbi jövőben visszatérésükkel, segítsék régiónk felemelkedését. A projekt az alábbi igényeket és szükségleteket kívánja kielégíteni: - gyakorlatorientált, önálló- és csoportmunkára ösztönző, gazdasági feladatok megoldására alkalmassá tevő természettudományos képzések, - különböző kutatási feladatok magas színvonalú megoldása, csúcstechnológiát felvonultató gép és műszerpark, eszközháttérrel, - a regionális együttműködések erősítése a felsőoktatás és a gazdasági szféra között, - intenzívebb együttműködés a nemzetközi területeken. Ezek eredményeként várhatóan: - természettudományos és informatikai szakterületeken tanulók és végzettek számaránya nő, - csökken a munkanélküliség, - a munkaerőpiacon jól képzett szakemberek jelennek meg, - a gazdaság és a felsőoktatás helyi potenciális résztvevői között aktív kapcsolat kialakulása várható, - javul a KKV-k versenyképessége, - nő a régió versenyképessége. A fejlesztés eredményeként lehetővé válik az oktatói, kutatói, hallgatói szolgáltatások minőségének és számának emelése. E két fontos egymást kiegészítő tevékenységgel a főiskola versenyképességének növekedése várható. A gyakorlatorientált, versenyképes tudással rendelkező friss diplomások nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a helyi és a regionális vállalkozásoknál. Ezáltal a projekt várhatóan hozzájárul a helyi, illetve a régióban működő vállalkozások versenyképességének javításához is. A várt társadalmi-gazdasági hatások: - intézményi versenyképesség növekedése, - a régió versenyképességének növekedése, - csökken a migráció, a fiatal szakemberek nem hagyják el lakóhelyüket, - a célkitűzések logikai kapcsolódása egymáshoz. 1.2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA 1.2.1. A szakterület elemzése A gazdasági környezet jellemzése Jelenleg az európai élelmiszer-előállítás csökkenő részét teszi ki a világ teljes termelésének, mely súlyos gazdasági következményeket von maga után, hiszen a piaci pozícióvesztés hosszú távon veszélyezteti a szektor fejlesztési lehetőségeit és gazdasági potenciálját. A kedvezőtlen folyamatok megszűntethetőek a fogyasztói trendekhez történő jobb alkalmazkodással, és az egészségvédő hatású új termékek hatékonyabb minőség-, és eredetellenőrzésével, ami az agrárélelmiszeripari szektor növekvő versenyképességéhez vezethet. Az Európai Unió feldolgozóiparában az élelmiszeripar fontos szerepet tölt be, arányait tekintve 13 %-os részarányt képvisel. Ebből az Európai Unióra vonatkozó élelmiszeripari termelés több mint 90 %-át az EU15-ök adják. Magyarországot tekintve ez a részarány - az EU 25-ből - 1 % körüli, amellyel a 16. helyet foglalja el. A magyar bruttó termelés tartósan alacsony szintet mutat (feldolgozóiparon belül a 2. helyről a 3.-ra esett vissza). Az élelmiszer-gazdaság helyét a magyar nemzetgazdaságban az alábbi ábra szemlélteti: 2

25,0 % 20,0 15,0 10,0 Részarány a foglalkoztatásban Részarány a GDP termelésben Részarány az exportban 5,0 1995 2000 2001 2001 0,0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Mivel az emberek átlagosan jövedelmük 40 %-át költik élelmiszerekre, jogosan igényelhetik olyan termékek piaci megjelenését, melyek pozitív élettani hatásúak és hozzájárulhatnak egészségük megőrzéséhez. A projekt megvalósításával ezen igényekre válaszolva dolgozunk ki új élelmiszerbiztonsági-eredetvédelmi rendszert klinikailag is tesztelt, garantált hatású, bioaktív hatóanyagokat tartalmazó funkcionális élelmiszerek ellenőrzésére-nyomonkövetésére, illetve dolgozunk ki új vizsgálati paramétereket és módszereket, valamint tudományos kutatásokra alapozott, hatékony és a maximális biológiai hatás megtartását szolgáló új eljárásokat. Az eredet és a minőség felértékelődött, ebből adódóan a kínálatvezérelt piacból keresletvezérelt piaccá változott. Ezt döntően meghatározza az, hogy egyre több tudományos bizonyíték igazolja a táplálkozás egyértelmű hatását az egészségi állapotra. A funkcionális élelmiszerek közel 120 Mrd USD érétkű globális piacát tekintve az USA 35 %, Európa 32 %, Japán 25 % és az egyéb országok 8 %-ot részesedést képvisel. Az Euromonitor International a 2005-2009 közötti időszakra pedig 20%-os növekedést prognosztizált a feltörekvő országokban. Az értékesítés növekedésére világszinten 2002-2004 között 35 %-os, 2004-2009 között 27 %-os volt. Az USA-ban évente több száz új termék jelenik meg. A legkedveltebb funkcionális termékek: probiotikus tejtermékek, margarin és sütőipari termékek. A társadalmi környezet és piaci igények a szektorban A statisztikák szerint a civilizációs betegségek a világ összes halálozásának 59%-áért felelősek és az optimális táplálék-felvétellel a civilizációs betegségek 25-70%-a megelőzhetőek megfelelő táplálkozási szokások kialakításával, megfelelő tápanyagbevitellel. Hazánkban közel 2,5 millióra tehető a magas vérnyomásban, míg több, mint 1 millióra a szívés érrendszeri betegségekben szenvedők száma, ami tudatosabb és helyesebb táplálkozással lényegesen csökkenthető lenne. Ezen túl megfigyelhető mind Magyarországon, mind világszerte az anyagcsere-betegségekben szenvedő, valamint élelmiszerallergiás tüneteket mutató betegek számának ugrásszerű megnövekedése. Fontos megemlíteni az új trendek kialakulásában és a fejlesztési irányok meghatározásában döntő tényezők között az elöregedő társadalom által generált új igényrendszert (specializált, individualizált fogyasztási szerkezet). Ebből is következik, hogy a lakosság 37 %-a vágyik kisebb testsúlyra, valamint a fogyasztók 67 %-a többet szeretne tenni saját egészsége érdekében. Világviszonylatban a 3 év alatti gyerekek átlagosan 2,5 %-a szenved tehéntej allergiától, ez az érték azonban Skandináviában 7-8 % Host és mtsai szerint, míg Nestle írásában ez az arány a Föld egyes területein a 20 %-ot is meghaladja. Haenlein szerint a kecsketejjel történő kezelés a probléma 30-40 %-át is megoldhatja. A kazeinek és savófehérjék genetikai polimorfizmusainak változatai adják a tehéntej allergia komplexitását, ezért is nehéz egyértelműen kijelenteni, melyik fehérjefrakció felelős az allergiás reakciókért. Ezért bírnak különös jelentőséggel az allergén hatású fehérjék vizsgálatát, illetve azok lehetséges kiiktatását célzó vizsgálataink. A nemzetközileg is innovatívnak és újnak számító funkcionális termékekben jelentős gazdasági potenciál rejlik, mivel az igazoltan gyógyhatású funkcionális élelmiszerek, termékek piaca expanziós fázisban van. Ennek ellenére a fokozottan kedvező élettani hatású funkcionális élelmiszerek köre még igen korlátozott A termékek a gasztroenterológiai, dietetikai betegségekben szenvedők mellett az egészséges fogyasztók körében is várhatóan nagy népszerűségnek fognak örvendeni, mivel napjainkban a korszerű, egészséges táplálkozás, illetve a mesterséges adalékoktól mentes, bioaktív hatóanyagokban gazdag élelmiszerek fogyasztása egyre inkább előtérbe kerül. Az utóbbi években a tudatos fogyasztók számának dinamikus bővülését lehet tapasztalni világszerte, melynek megfelelően az élelmiszeripar aktuálisan három fő stratégiai fejlesztési irányt mutat: funkcionális élelmiszerek változatainak bővítése és előállításuk volumenének fokozása, organikus v. bioélelmiszerek kifejlesztése és gyártásának bővítése (a teljes élelmiszerforgalom 10%-át teszi ki az Unióban), nemzeti vagy regionális sajátosságoknak megfelelő speciális élelmiszerek minőségbiztosítási rendszerének fejlesztése és piacának bővítése 3

A jelen projektünkben specifikált fejlesztési irányok meghatározásakor az alábbi tendenciákat, tudományos eredményeket vettük figyelembe: - A civilizációs betegségek terjedése, illetve a wellnes-trend előtérbe kerülése. - Az élelmiszer nyomonkövetési és eredetvédelmi rendszerek bár működnek ugyan Európában, azonban nem eredményezték a veszélyhelyzetek és az élelmiszerbiztonsági problémák számának csökkenését. Ezen rendszerekhez való fogyasztói hozzáférés korlátozott. - Átfogó adatbázis még mindig nem létezik az élelmiszerbiztonsági paraméterek vonatkozásában, és nem mindegyik egyedi kontaminánst vizsgálják rendszeresen. - Határozott szükség mutatkozik az eredetiség megállapítását szolgáló hiteles, új módszerek kifejlesztésére. - A sprtélelmiszerek hiányzó minőségbiztosítási kritériumrendszerét illető probléma Magyarországon közvetlenül 3-400 ezer embert érint, míg Európai Uniós szinten ez a célcsoport 50 millió főre tehető. - Az International Nutrition Federation által ajánlott stratégia egyik központi eleme az igazoltan élettani előnyökkel bíró hatóanyagokban gazdag természetes növényi források intenzívebb használata, illetve a különböző állatoktól származó tejek keverésével létrehozható termékkör-bővítés. - Világszerte növekvő támogatással ösztönzik az élelmiszerek funkcionalitásának növelésével létrejövő újgenerációs termékfejlesztéseket. - Pozitív élettani hatást érdemben bizonyító, klinikai tesztekkel rendelkező termékek jelenleg csak nagyon csekély számban vannak forgalomban. - Jelentős niche marketként fog jelentkezni az életkor specifikus élelmiszerek köre. - Különböző növényi és állati források kombinált használata változatos biológiai hatású termékek előállítását teszi lehetővé. - Az EU HEALTHGRAIN kutatási programja azzal a céllal jött létre, hogy csökkentsék az európai fogyasztók körében az anyagcsere-betegségek kockázatát azáltal, hogy növelik a bioaktív gabona komponensek elérhetőségét az élelmiszerekben, továbbá azonosítsák és csökkentsék az élelmiszerekben előforduló allergén források számát, menynyiségét. - mind nagyobb igény mutatkozik a csökkentett allergéntartalmú termékek iránt. Korábbi kutatások igazolták, hogy egyes spelta fajták lisztjéből készült termékek fogyasztása nem okoz allergiás tüneteket az egyébként búza termékektől allergiás tüneteket produkáló betegek körében. - A rekreáció térnyerésével, illetve az egyes bioaktív hatóanyagok fogyasztása bővülésével egyre fontosabbá válik információval rendelkezni a tényleges hasznosulás és a szervezet aktuális terhelésének intenzitása közötti összefüggésről. Projektünk kapcsolódása a fenti trendekhez A funkcionális élelmiszerek csoportjába tartozó azon, újonnan kifejlesztett termékek jelentősen javítják és bővítik azon élelmiszerek választékát, melyek kedvező biológiai hatását tudományos vizsgálatokkal támasztották alá. Az összetétel legkorszerűbb tudományos ismeretek alapján történő tervezése, annak biológiai modellkísérletekkel történő beállítása, illetve a hatásnak a technológiai eljárásokhoz illeszkedő optimalizálása teszi igazán speciálissá és értékessé a kifejlesztett élelmiszereket. Az általunk végzett alapkutatásokkal megalapozott termékfejlesztések egy része az újszerű, speciálisan előállított és kezelt bioaktív vegyületek alkalmazása által fog új piaci szegmenst nyitni, másrészt a humánklinikai kísérletek által igazolt élettani hatás tudományos dokumentációja biztosít unikális jelleget, hiszen a nagyszámú, hasonló élelmiszer közül nagyon kevésnek bizonyított biológiai tesztekkel a pozitív élettani hatása. A biológiai hatást laboratóriumi modellkísérletekkel, állatkísérletekkel és humánklinikai tesztekkel igazoljuk, mivel ezt tartjuk a piacon történő pozíciónyerés, illetve az exportképesség kulcselemének, tekintettel arra, hogy a hasonló típusú gyártmányok klinikai tesztek hiányában csak bizalmi tőkére építenek. Ezen nemzetközileg is innovatívnak és újnak számító termékek jelentős exportképességgel bírnak, mivel a mérvadó piacfigyelő cégek trendelőrejelzései szerint az igazoltan egészségvédő funkcionális élelmiszerek piaca lesz a közeljövő egyik legintenzívebben fejlődő szegmense. A termékek az egészséges fogyasztók körében is várhatóan nagy népszerűségnek fognak örvendeni, mivel napjainkban a korszerű, egészséges táplálkozás, illetve az aktív hatóanyagokban, nyomelemekben, esszenciális zsírsavakban, pre-, és probiotikumokban, aminosavakban, ásványi anyagokban gazdag élelmiszerek fogyasztása egyre inkább előtérbe kerül. A projekt során feltárjuk a funkcionális hatóanyagok igen széles körét számos különböző tejalapanyagot bevonva vizsgálataink körébe, annak érdekében, hogy a leghatékonyabb komponenseket alkalmazva a legoptimálisabb hatású funkcionális élelmiszert legyünk képesek kifejleszteni. 1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása Nyomonkövetési-eredetvédelmi-élelmiszerbiztonsági rendszerek hiányosságai Nyomonkövetési rendszerek működtetését 178./2002. számú EK rendelet 2005. január 1-jétől kötelezően írja elő minden élelmiszergyártás és forgalmazás területén működő vállalkozás számára. A nyomonkövetés, és így az eredetiség igazolásának technikájára viszont nincs egységes szabályozás, azt minden vállalkozásnak a saját termékének és alkalmazott technológiájának megfelelően kell kidolgoznia. A jelen hazai (és EU-s) gyakorlatban alkalmazott rendszerek csak a hatósági előírásnak, a visszahívhatóság biztosításának igyekeznek megfelelni. A minőségi célok támogatása, a 4

specifikus információ ellenőrzésének elősegítése, a releváns információk célba juttatása, a gazdasági hatékonyság növelése kimarad a működtetés céljai közül. A szokványos termékeknél magasabb hozzáadott értéket képviselő egészségvédő hatású, illetve sportélelmiszerekre vonatkozóan nem létezik minden igényt kielégítő, korszerű, költséghatékony nyomonkövetési rendszer. A hagyományos termékváltozatokra kidolgozott megoldások ugyanis éppen az értéktöbbletet és biológia előnyöket jelentő összetevők, illetve a szennyezők mennyiségi és minőségi követését nem tudják kielégíteni. Ily módon nincsen működő megoldás a funkcionális hatóanyagokkal (pl. antioxidánsok, prebiotikumok, esszenciális aminosavak, zsírsavak, vitaminok, nyomelemek, probiotikus baktériumok) kapcsolatos eseti kockázatok feltárására, folyamatos, lehetőleg on-line követésére sem. Ezen funkcionális összetevőknél pedig különös figyelmet érdemelnek az eredetükkel kapcsolatos veszélytényezők, ill. az egyedi, pozitív biológiai hatás kifejtésében bekövetkező esetleges változások felismerése. A jelenlegi eredetvédelmi-nyomonkövetési rendszerek hiányosságai: Az alapanyagokkal kapcsolatos információk kezelésére használt jelenlegi megoldások is többféle gyengeségekkel bírnak, melyek jelentősen csökkentik a funkcionális élelmiszerek biztonságosságának, eredetiségének és magas minőségének garantálhatóságát. - A legelterjedtebben használt papír alapú bizonylatolási rendszerben jelentősek a hamisítás lehetőségei, és gyakran kétséges a termék alapanyagai földrajzi származása. - Az egyedi, pozitív biológiai hatású komponensek analitikai vizsgálatára nem terjednek ki. - Az egyes tételek megkülönböztethetőségének, illetve egyéb specifikus információk hiánya. - A kontaminánsoknak csak szűk csoportjait, és azokat is csak eseti alapon vizsgálják. - A funkcionális termékek egészségvédő hatásainak a technológiai tényezők hatása következtében előálló módosulásának követésére nem fektettek hangsúlyt, pedig a gyártás, a tárolás és a mátrixhatás következtésben jelentős változások következhetnek be. - A fenti okok miatt értelemszerűen hiányoznak a már létező vállalatirányítási rendszerekkel való összekapcsolódás lehetőségei, melyeknek nyilvánvaló szerepe lenne az élelmiszer előállításával kapcsolatos információk egy platformon való kezelésében. Az eredetiségvizsgálat szakmai alapjai és növekvő jelentősége A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése kiemelkedő fontosságú feladat, melynek megoldása során a következő kihívások jelentkeznek: bizonytalan eredetű termékek volumenének növekedése a piacon, a hatósági vizsgálatok körének beszűkülése, a vállalkozások forráshiány miatt igyekeznek a vizsgálatokat minimalizálni, a dokumentációs rendszer sokféleségéből adódó gyenge áttekinthetősége, korszerű nyomonkövetési rendszerek teljes hiánya, a technológiai folyamatok és az adalékolás nem kellően kontrollált volta. a komplex vizsgálatok és egzakt paraméterrendszer hiánya. Adekvát élelmiszerbiztonsági paraméterek, illetve hatékony analitikai és molekuláris biológiai módszerek hiánya Az egészségmegőrzés, ill. a sportteljesítmény fokozása iránt növekvő igény egyre több hozzáadott bioaktív összetevőből álló termék kifejlesztését indítja el. A funkcionális és a sportélelmiszerek iránti, a szokványos változatokénál nagyobb minőségi elvárások kielégítésére nincsenek felkészülve a gyártók, a kereskedők, de a mérési-szolgáltatást végző laboratóriumok sem. Az élelmiszer komponensek kémiai szerkezet és élettani hatás szempontjából való változatossága a belőlük előállítható termékek sokféleségével együtt gyakorlatilag kezelhetetlen helyzetet teremtenek a jelenlegi élelmiszerbiztonsági megközelítés számára. A magas hozzáadott értékű, a szokványost meghaladó minőségű termékekkel kapcsolatos alapvető fogyasztói elvárásnak része az élettani hatás garantált érvényesülése mellett a magasabb biztonságosságra vonatkozó igény is. A növénybiológiai, az élelmiszertudományi és az élelmiszeripari kutatások jelentős része egyre inkább a speciális minőségű, bioaktív komponensekben gazdag valamint az allergénekben szegény élelmiszerforrások azonosítása, nemesítése, kutatása irányába tolódik el. A gabona és a tej, mint alapanyag, ill. hatóanyagforrás számos fizikai, kémiai és biológiai veszélytényezőnek van kitéve, melyek kiiktatására tett erőfeszítések ellenére gyakoriak a velük kapcsolatos élelmiszerbiztonsági kifogások. A korábbi évek élelmiszeripari fejlesztései során több olyan adalékanyagot használnak, melyekkel ugyan meghosszabbítható az élelmiszerek eltarthatósága, és fokozott aroma-, illetve illathatás érhető el, azonban a legtöbb esetben ezek az adalékanyagok nem természetes forrásból származnak, ez által kérdéses a biztonságosságuk, és egyre csökken irántuk a fogyasztók érdeklődése is ( E-szám fóbia ). A fogyasztók egyre inkább preferálják a természetes forrásból származó élelmiszerösszetevőket alkalmazó termékeket, így ez meghatározza a funkcionális élelmiszerek fejlesztési irányait is. 5

Projektünk hozzájárulása a probléma kezeléséhez A fogyasztói bizalom csakis megbízható, hiteles, egyértelmű és jól hozzáférhető információkkal fokozható, amelynek integráns része a mi esetünkben a pozitív biológiai hatás igazolása. A megközelítés összetettségének megfelelően komplex paraméterrendszer felállítása a célunk, mely paraméterek együttese mintegy ujjlenyomatként jellemzi a terméket, komplexitásával biztosítva a tételek minél biztonságosabb azonosítását. Fontos továbbá, hogy a fentebb vázolt kérdések külön-külön is megválaszolhatók legyenek, erre az ujjlenyomat leginkább jellemző jegyének, jegyeinek alapján adható a legjobb megoldás. A komplex rendszerünk specifikus előnyei, melyek eddig nem érvényesültek: - Egyetlen paraméter és annak mérésére kifejlesztett eljárás nem elégséges erre: jól megválasztott paraméterek komplex rendszerével lehet megbízhatóan azonosítani egy-egy természetes anyag eredetét, - Egyedi, specifikus paraméterek kifejlesztése, illetve azok analíziséhez nélkülözhetetlen új módszerek kidolgozása. - a bioaktív összetevők mennyisége és minősége a termék előállításának bármely fázisában ellenőrizhetővé válik, - az esetleges hibák még az adott anyagtétel felhasználása előtt kiszűrhetőek, - a termékek magas hozzáadott értéke állandóan biztosítható a gyártás során, - a gyártás vagy a forgalmazás során fellépő, az elvárt biológiai hatást maradéktalanul teljesíteni nem képes terméktételeknek a fogyasztóhoz való elérését meg lehet akadályozni. Speciális műszaki újítások szükségessége A szenzorkutatások az utóbbi évtizedekben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek, elsősorban a szenzorok nagy szelektivitása, illetve a mérések egyszerűsége, gyorsasága, megbízhatósága és költségkímélő jellege következtében. Új bioszenzorok megtervezése és kifejlesztése különösképpen szükségszerű az általunk felölelt alkalmazási területeken, mivel, jelenleg a releváns élelmiszerbiztonsági és minőségi paramétereknek csak igen korlátozott körének megállapítására áll rendelkezésre on-line követésre is alkalmas szenzor. Az eredet-, és minőségellenőrzés egy igen költséghatékony, gyors és megbízható módjának tekinthetjük a bioszenzoroknak a mainál jóval kiterjedtebb alkalmazását, melyekkel lehetőség nyílik a költséges rutintechnikák kiváltására. Új, speciális eljárások és modellrendszerek kifejlesztésének szükségessége In vitro biológiai modellrendszerek Az utóbbi néhány évben megnövekedett az igény in vitro emésztési modellrendszerek kidolgozására, hogy szimulált gasztrointesztinális körülmények között kövessék nyomon az elfogyasztott élelmiszerek strukturális változásait, emészthetőségét, valamint a bioaktív komponensek biológiai hasznosulását. Továbbfejlesztett in vitro modellel egyedülállóan fogjuk tudni felmérni, hogy az egyedi, magas hozzáadott értékű termékek bioaktív összetevői milyen változáson mennek át az emésztés során, ily módon a tényleges élettani hatásuk hogyan alakul az elvárthoz viszonyítva. Ennek köszönhetően tudatosan lehet kiválasztani a legkedvezőbb termékfejlesztési irányokat, technológiákat, illetve hatóanyag alkalmazási formákat. Specifikusan kifejlesztett szövettenyésztési kísérletekkel a valóságos viszonyokat hitelesen tudjuk modellezni a felszívódás és a biológiai hasznosulás mértékét, illetve az esetleges toxikus hatást. Életkorspecifikus funkcionális élelmiszer fejlesztéseket megalapozó, egyedi modellvizsgálati rendszereket fejlesztünk ki, melyeknél az egyes életkorokban megváltozott emésztőrendszer specifikumainak figyelembevételével lehet optimalizálni a termék hatóanyag összetételét. Jelenleg nem ismert, hogy az egyes antioxidánsok, valamint az ezeket tartalmazó élelmiszerek hatását milyen irányban és milyen mértékben befolyásolja a szervezet aktuális terhelésének intenzitása, így ennek vizsgálatára új eljárást szükséges kifejleszteni. A pulzáló mágnesterápia tekintetében még nem került feltárásra, hogy az miként befolyásolja az antioxidánsok felszívódását, hasznosulását, valamint az emésztési folyamatot, így ilyen irányú munkánk hiánypótló jellegű. Molekuláris biológiai vizsgálatok Még nem történt meg azon hazai és Kárpát-medencei, tejtermelésre hasznosított juh és kecske genotípus variánsoknak az azonosítása, melyek csökkentett allergénhatású tejet termelnek. Ezen specifikus genotípusú egyedek teje az élettani összefüggések vizsgálatán túl később termékfejlesztési tevékenységekre is felhasználható. Specifikus genomvizsgálati módszerekkel, illetve egyedi paraméterekkel szükséges kibővíteni az eredetvédelmi adatbázis a hiteles termékazonosításhoz. Kiemelt célunk, hogy az alacsony allergenicitású tejfehérje-változatok és génjeik sorozatvizsgálatára célirányosan kifejlesztett, specifikus molekuláris biológiai módszerek álljanak rendelkezésre, hiszen ez a később kifejlesztett termékek azonosításához. Búzavizsgálatok vonatkozásában a magas hozzáadott értékű, egyértelmű biológiai előnyökkel és kiemelkedő beltartalmi paraméterekkel jellemezhető élelmiszerek alapanyagául szolgáló, egyedi fajok szelektálása csakis új citogenetikai eljárások kidolgozásával válik lehetővé. Ehhez kapcsolódva olyan genomok analízise és azonosítása szerepel a projektben, melyek az eredetiség meghatározására, illetve a biztonság igazolására alkalmas paraméternek is tekinthetők, így integrálhatóak a célzott eredetvédelmi adatbázisba. Hosszú távon, a fenntartható mezőgazdasági termelés biztosításához szükséges új, garantált biztonságú génforrások felderítése és azonosítása, illetve a kiemelkedő fontosságú búza összetevők abiotikus stressztényezőktől való függésének növényélettani hátterének feltárására. Az új génforrások azonosítását köve- 6

tően azok hasznosíthatóvá válnak a búza termésbiztonságának és táplálkozás-élettani tulajdonságainak javítása érdekében. A nemesítési munkákhoz rendelkezésre fognak állni a munkánknak köszönhetően az Aegilops fajokban eddig nem vizsgált, kedvező beltartalmi tulajdonságokért felelős gének vad alléljeinek, melyek révén majd jelentősebb kisebb allergéntartalmú lisztes termékek lesznek előállíthatóak. 1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér Az Európai Unió és a 27 tagállam a kutatás és innováció ösztönzését prioritásként kezeli, és közvetlenül, illetve közvetve is támogatja. Ezeket a törekvéseket az EU és a tagállamok jogszabályokban vagy jogszabály szintű irányelvekben is rögzítik, melyek közül a legfontosabbak a következők: Az Európai Unió 7. kutatási keretprogramjának célja A program célja a határokon átívelő európai és Európán kívüli együttműködések támogatása, mind közös kutatási tevékenységek, mind a kutatási programok koordinációja által. Európa 2020 stratégia célkitűzései az intelligens növekedés, fenntartható növekedés és az inkluzív növekedés prioritásait szolgálják, szorgalmazzák a kutatás- és technológiafejlesztésbe történő beruházás növelését és fejlesztését; illetve az innováció elősegítését és a vállalkozói szellem ösztönzését célzó prioritásokat és akciókat. A K+F és az innováció széles körű elterjedését segíteni hivatott 2003. évi XC sz. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló, illetve a 2004. évi CXXXIV sz. az Innovációról szóló törvény. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény a terület első átfogó hazai jogszabálya, amely kerettörvényként segíti a versenyképesség fokozását, a kutatási eredmények hasznosítását, az innovációt és az európai elvekkel összhangban rögzíti az állam feladatait és a támogatások alapelveit. A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiája célul tűzte ki a nemzetközileg is elismert kutató-fejlesztő és innovációs központok, kutatóegyetemek kialakítása; a régiók (K+F+I) kapacitásának növelését; az éves K+F ráfordítás dinamikus emelését; a K+F eredmények fokozott gazdasági és társadalmi hasznosítását; a regionális innováció erősítését; a tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági környezet kialakítását. Az innovációs törvény rendelkezik a szellemi tulajdon kezelésével, az állami támogatás felhasználásával létrejött szellemi javakkal kapcsolatosan is. A 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról részletesen meghatározza a K+F+I tevékenység keretfeltételeit, a fejlesztések fő irányait és eszközrendszerét. További illeszkedő törvények: - 2005. évi CXXXIX. tv. a felsőoktatásról - 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről - 2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről - 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról - 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésről Ezek a stratégiák, programok és jogszabályok olyan tartalmi és koncepcionális elemeket fogalmaznak meg, amelyek a jelen projekt megvalósulását és fenntarthatóságát támogatják. 1.2.4. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz Az Új Széchenyi Terv legfontosabb céljai egymással összhangban a foglalkoztatás dinamikus bővítésére, a pénzügyi stabilitás fenntartására, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtésére, valamint hazánk versenyképességének javítására irányulnak. A mélyreható tartalmi, strukturális reformok kiteljesítése révén a felsőoktatási intézmények a jelenleginél aktívabb és kezdeményezőbb szerepet kell, hogy vállaljanak a jövőben a tudásalapú gazdaság kiépítésének felgyorsításában. Az ÚSZT globális célkitűzéseihez szervesen illeszkedik a tervezett projekt, mind a projekt stratégiai célja, mind pedig a művelt szakterület szempontjából. Az akciótervek kiemelt projektjei igazodnak az ÚSZT kitörési pontjaihoz és hozzájárulnak a fent említett célok megvalósulásához. A kitörési pontok 7 területet foglalnak magukba: egészségipar, zöldgazdaság-fejlesztés, otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés, közlekedésfejlesztés, tudomány-innováció, foglalkoztatás. A tudomány-innováció területének legfőbb célja, hogy az innováció a gazdasági növekedés egyik legfontosabb generálója, éppen ezért a felsőoktatásban fejleszteni kell a tudományos kutatási tevékenységeket. Jelen projekt kutatási területe, témája és tervezett tevékenységei ezt a célt szolgálják a kutatás-fejlesztés feltételrendszerének javításával és a kutatásokhoz szükséges humánerőforrás és szolgáltatás fejlesztésével. A projekt megvalósításával erősödik a felsőoktatás innovatív tevékenysége valamint a legkorszerűbb nemzetközi kutatás módszertani tapasztalatok hazai adaptációja. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 4. prioritása (a tudásalapú gazdaság kiépítése, a felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése) célul tűzte ki a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítését, az intézményirányítás hatékonyságának növelését, a kutatás-fejlesztési kapacitások bővítését, valamint a műszaki és természettudományi képzési terület kapacitásainak fejlesztését. A tervezett projekt hozzájárul ahhoz, hogy ennek megfelelően bővüljön a Főiskola kutatás-fejlesztési kapacitása, fejlődjön a projektben foglalkoztatottak szakmai kompetenciája, ezáltal erősödjön a felsőoktatás gazdasági kihívásaihoz való megfelelése. Összességében a tervezett projekt hozzájárul az alapkutatás és célzott alapkutatás területén a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növeléséhez, a kutatási humánerőforrás fejlesztéséhez és a tudományos eredmények gazdasági, társadalmi hasznosulásához valamint a tudományos eredmények népszerűsítéséhez. 7

1.2.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához 1. Magyar Információs Társadalom Stratégia: vidéki K+F központok megerősítésének támogatása, különösképpen az info-kommunikáció területén: Tudomány-, Technológia- és Innovációs stratégia nemzetközileg is elismert kutató-fejlesztő és innovációs központok, kutatóegyetemek kialakítása; a régiók (K+F+I) kapacitásának növelése; az éves K+F ráfordítás dinamikus emelése; K+F eredmények fokozott gazdasági és társadalmi hasznosítása; regionális innováció erősítése; a tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági környezet. 2. Tudomány-, Technológia- és Innovációs stratégia alapelveinek való megfelelés: fejlesztési pólusok kialakításával a nemzeti innovációs rendszer területi egyenlőtlenségének csökkentése; nemzetközi szintű, térségi integrált szakmai központok, technológia-transzfer központok, kompetencia-központok és regionális innovációs centrumok kialakításának támogatása, elsősorban infrastrukturális beruházásokkal és innovációs szolgáltatások fejlesztésével 3. Egész életen át tartó tanulás stratégiája: kulcskompetenciák fejlesztése; tanulási lehetőségek kiszélesítése; 4. Országos Területfejlesztési Koncepció: regionális innovációs pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése. 5. Eger Kistérségének Területfejlesztési Koncepciója: a helyi szinten készült fejlesztési dokumentumok közül fontos számunkra Eger Kistérségének Területfejlesztési koncepciója, melynek az alábbi megállapításai mentén fedezhetők fel. A fejlesztési prioritások mindegyikét elősegítik a projekt várható eredményei. A kistérségi stratégia alábbi célkitűzései szorosan kapcsolhatók jelen pályázat várt hatásaihoz: o A kistérségben élők életminőségének javítása; o A gazdasági versenyképesség erősítése, tőkebevonás; o A kistérség népességmegtartó erejének javítása, az életkörülmények jobbítása; o A környezet fenntarthatóságának erősítése, természeti értékeinek védelme; o Kultúra, hagyományok ápolása, az összetartozás erősítése. 6. A Természettudományi Kar stratégiája: az átalakuló Európai oktatási térségben az új kihívásokra csak azok az intézmények fognak sikerrel válaszolni, akik pontosan ismerik a világot, ahol élnek és pontosan tudják, hogy hol tartanak belső fejlődésükben. A jövőbeli akadályokat azok a felsőoktatási intézmények fogják a legsikeresebben venni, amelyek komolyan veszik a minőségi követelményeket. A néhány szóval megfogalmazható feladat mögött egy részletesen feltárható, megoldható probléma láncolat található. A kari stratégia egy összefoglalója azoknak a lépéseknek, amiket a közeljövőben meg kell tennünk, illetve amely irányokba el kell mozdulnunk. Összefoglalóan megállapítható, hogy a projekt magas szinten illeszkedik a hazai és térségi fejlesztési koncepciókhoz. 2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A célpiramis csúcsa Pályázati programunkban kettő, az Európai Unió és Magyarország számára is kiemelt fontosságú húzóágazati területre, az élelmiszerbiztonság növelésével, illetve biotechnológiai eljárásokkal kapcsolatos kutatások megvalósítására koncentrálunk. Az ezt a lehető legszélesebb körben támogató szervezetfejlesztési tevékenységekkel kívánunk a TÁMOP és az ÚSzT vonatkozó céljainak teljesüléséhez hozzájárulni. Kutatási programunkban felvázoltuk a szakmai vállalások teljesülése esetén létrejövő innovatív értékeket, melyek nagyban elősegítik a két stratégiai fontosságú, kiemelt ágazat esetében megvalósuló érdemi előrelépéseket. A kutatásaink stratégiai sarokpontjai az alábbiak: A hazai élelmiszeripar számára kitörési pontot jelentő magas hozzáadott értékű, egészségvédő hatású, ill. funkcionális élelmiszerek garantált biztonsági rendszerének kialakítása új informatikai megoldásokra alapozva. Új, korszerű analitikai és molekuláris biológiai eszközök és módszerek kifejlesztése az eredetvédelem hiteles érvényesítésére. Új élelmiszerbiztonsági és eredetazonosítási paraméterek kidolgozása. Új, garantált biztonságú élelmiszerek fejlesztésének megalapozása allergénmentes vagy kiemelkedő beltartalmi mutatójú élelmiszer alapanyagok kidolgozásával. A célpiramis középső szintje A programunk hatékonyan ösztönözni kívánja a konzorciumi tagoknál folytatott innovatív tevékenységét, ezáltal is elősegítve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos munkahelyteremtést, valamint a legkorszerűbb nemzetközi kutatásmódszertani tapasztalatok hazai adaptációját. Ezen cél megvalósulása az alábbi új kutatási eredmények létrehozásán keresztül állapítható meg: 8

Új szerkezetű és új paraméter-komplexeket tartalmazó élelmiszerbiztonsági-eredetvédelmi adatbázis létrehozása, a legkorszerűbb, közeltéri kommunikáción alapuló lekérdezési lehetőséggel. Új algoritmusok, információs technológiai megoldások, RFID- és Datamátrix termékazonosítási protokollok kifejlesztése. Új kémiai analitikai és molekuláris biológiai eljárások kidolgozása, mely révén új paramétereket kapunk az eredet és az élelmiszerbiztonság igazolására. Az egyedi és új komponensek közötti speciális összefüggések, illetve a bioaktív komponensek gyártástechnológiák során bekövetkező átalakulásai feltárása. Az egyedi élelmiszerek eredetvizsgálatára kidolgozandó ujjlenyomat-rögzítéses módszer kidolgozása. Új hatóanyag kombinációk kialakítása, valamint a mátrixhatás, a szinergizmus, és a hatóanyagok biológiai hasznosulása közötti összefüggése feltárása. Új vagy továbbfejlesztett vizsgálati eljárások, biotechnológiai megoldások jönnek létre az enzimek kinyerése változatos területein. A korábban leírt rendszerekhez nem hasonlatos, új, egyedi műszerkonstrukciójú bioszenzorok kifejlesztése 6 meghatározó fontosságú élelmiszer komponensre. A továbbfejlesztett in vitro biológiai-emésztési és szövettenyésztési kísérleti modellrendszerek létrehozása a komponensek tényleges élettani hatása felmérésére. Életkorspecifikus funkcionális élelmiszerek kifejlesztését megalapozó, egyedi modellvizsgálati rendszereket fejlesztünk ki. Az antioxidánsok sportélettani hatása és felszívódása felméréséhez új módszereket fejlesztünk ki. Gyors, megbízható, nagy pontosságú módszerek alkalmazására épülő vizsgálati protokoll jön létre, juh- és kecskeállományok tejei fehérjeösszetételének, illetve az egyes egyedek genotípusainak a felmérésére. Új és egyedi adatbázist hozunk létre az alacsony allergenicitású tejet termelő fajtákból és egyedekből. Új, garantált biztonságú kecskebúza génforrások felderítése és azonosítása, melyek jól hasznosíthatóak a búza termésbiztonságának és táplálkozás-élettani tulajdonságainak javítására Az egyedi génforrások beltartalmi jellemzőinek összefüggése abiotikus stressztényezőktől való függésének növényélettani hátterének feltárása. Olyan új molekuláris citogenetikai módszerek, illetve kromoszóma specifikus molekuláris markerek jönnek létre, melyek alkalmasak az Aegilops fajok alkalmazásával előállított élelmiszerek azonosítására, eredetvédelmére. Új búza allergének, genomok és vad allélek azonosítása, melyek mind az eredetiség meghatározásában, mind a későbbi nemesítési munka során alkalmazhatóak. Új búza x Aegilops hibridek létrehozása, mely magas beltartalmi értékű, a szokványosnál előnyösebb biológiai hatású élelmiszerek alapanyagaként szolgál. A pályázatunk közvetlen célja a konzorciumi tagok működő transznacionális, innovatív kutatói teamek közreműködésével megvalósuló komplex kutatási projektek támogatása és kapcsolódó kutatás menedzsment kapacitások, fejlesztése. Ez megkönnyíti részvételünket különböző Európai Unió közösségi pályázatokban, így például a 7. Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramban (FP7), illetve a Horizon 2020-ban (FP8). Az EU kutatási keretprogramjai az alábbi prioritásokat fogalmazzák meg, teljes összhangban a mi projektünkkel: Átfogó, megbízható élelmiszerbiztonsági rendszerek kidolgozása és működtetése. Olyan élelmiszer(ek) és/vagy összetevők kidolgozása, melyek jótékony hatással vannak az emberi egészségre, ezáltal az elvárt tápanyag- összetételre. Új vegyületekkel, és azok forrásai feltárása. A biológiai hasznosulás mechanizmusai (abszorpció és aktivitás) kutatása Az élelmiszerlánc tényezői szerepe a funkcionális tulajdonságok befolyásolásában. A program megvalósítsa során az alábbi EU-s kutatási felhívásokkal kapcsolatos kutatási programokban fogunk részt venni: FIBEBIOTICS: az immunrendszert és a vastagbél egészségét támogató élelmi rostok kutatása. 2012.01.01-2016.06.30. (Referenciaszám: 289517) QUAFETY: fogyasztásra kész ételek minőségének és biztonságosságának fokozása: modellszámításokkal, valamint új technológiák felhasználásával, amelyek a szennyező, romlást okozó mikrobák kimutatását és mennyiségük meghatározását teszik lehetővé. 2012.01.01-2014.12.31. (Referenciaszám: 289719) RECAPT: ígéretes új technológiák fogadtatása a kereskedők és fogyasztók részéről. Cél: szorosabb együttműködés az élelmiszer előállítás minden területén az innovációk menedzselése céljából. 2011.12.01-2014.11.30. (Referenciaszám: 289755) 9

MAITRE: média tréning élelmiszerkutatással foglalkozó kutatók részére. 2011.04.01-2014.03.31. (Referenciaszám: 265873) PLEASURE: újszerű élelmiszer-feldolgozási módszerek alacsony zsír-, só- és cukortartalmú ételek fejlesztésére. 2012.01.01-2014.12.31. (Referenciaszám: 289536) SOPHY: készételek eltarthatósági idejének, minőségének és biztonságosságának előrejelzésére szolgáló szoftver kifejlesztése. 2012.02.01-2015.01.31. (Referenciaszám: 289053) Ennek megfelelően a pályázatban elsősorban jól behatárolt, és komplex kutatási témák, illetve kutatási irányok valósulnak meg. Ezen túlmenően a tervezett kutatások megvalósítása módot ad a szakterület nemzetközi szinten elismert jelentős képviselőinek és a mögöttük álló intézményeknek összekapcsolására a hazai kutatási projektekkel, illetve kutatókkal. Az alábbi kulcsfontosságú nemzetközi partnereinkkel való együttműködést fogja elmélyíteni és kibővíteni a tervezett kutatások megvalósítása: A bővülő és intenzívebb együttműködésben realizálódó nemzetközi partnerkapcsolatok lehetőséget teremtenek a kutatójelöltek és a fiatal kutatók számára a nemzetközi kutatási programokban történő részvételre, hiszen a projektünkben összesen 29 fiatal kutató munkájára számítunk. Kutatási területek Külföldi kutató, ill. partnerintézmény Együttműködés területe Prof. Dario Compagnone, Prof. Paola, Pittia, QCM bioszenzorok architektúrájának Dipartimento di Scienze degli Alimenti Università kialakítása, szenzorok validálása. degli Studi di Teramo Eredetvédelmi élelmiszeranalitikai kutatási terület In vitro élettani modellek alkalmazása Palacky University, Olomouc, Csehország Prof. Elisabeth Csöregi, Lund University, Svédország Prof. Koen Venema, TNO Quality of Life, Department of BioScience, the Netherlands Prof. Alojz Bomba, Institute of Experimental Medicine, Faculty of Medicine, Pavol Jozef, Šafárik University in Košice, Slovakia Armand Sanchez - Department de Ciencia Animal i dels Aliments, Facultat de Veterinaria, Universitat Autònoma de Barcelona, Spain bioszenzorokban használható enzimek biotechnológiai előállítása, aktivitásukat befolyásoló tényezők felmérése Amperometrikus bioszenzorok architektúrájának kialakítása, szenzorok validálása. a TIM modell tanulmányozása, továbbfejlesztési lehetőségeinek egyeztetése gnotobiotikus állatmodellek kifejlesztésének, alkalmazási területeinek és feltételeinek megismerése a különböző tejfehérjevariánsok meghatározási módszereinek értékelése Tejallergénekkel kapcsolatos kutatások Növényélettani és molekuláris genetikai kutatások Pascal Constantin - The University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine Iasi Faculty of Animal Sciences Iasi, Romania Egon Gyarmathy, Slovak University of Agriculture, Nitra, Slovakia Dr. Jaroslav Doležel, Centre of the Region Haná for Biotechnological and Agricultural Research Institute of Experimental Botany, Olomouc, Czech Republic Klaus Mayer, Mihaela Martis, Munich Information Center for Protein Sequences Helmholtz Center Munich, Neuherberg, Germany Federica Cattonaro, Instituto di Genomica Applicata (IGA), Udine / Italy a különböző juh és kecske genotípusba tartozó állatoktól való vér- és tejminták gyűjtése A búza rokonsági köréhez tartozó vad (Triticeae, Aegilops, Agropyron) fajok kromoszómáinak méret alapján történő izolálása áramlásos (flow) citometria segítségével a vad Aegilops fajokból izolált kromoszómák szekvencia adatainak bioinformatikai analízise és virtuális génsorrendjének leírása a vad Aegilops fajokból izolált kromoszómák NGS szekvenálása Az Eszterházy Károly Főiskolán kiemelkedő eredményességgel működő Egerfood Regionális Tudásközpont szakmai profiljához kiválóan illeszkedő kutatásfejlesztési program, így nemcsak támogatja az ott végrehajtandó fejlesztéseket, hanem megteremti a hosszú távú stabil működés feltételeit a létrehozott eredmények hasznosíthatósága, új kutatási irányok kialakíthatósága, a nemzetközi együttműködések kiterjesztése, illetve a vállalati kapcsolatok elmélyítése által. 10

A kutatás-fejlesztési tevékenységeink mindegyikéhez társítható olyan távlati cél, illetve hasznosulási lehetőség, mely valamilyen ipari partnerrel történő együttműködés keretében valósítható meg a projekt lezárását követő fenntartási időszakban. A kutatások piaci lábának erősítése nagyban elősegíti a megkezdett kutatások folytatását, bővítését, illetve hosszú távú finanszírozhatóságát. Az egyes alprojektek eredményeinek hasznosításában az alábbi ipari partnerek vesznek részt: Alprojekt Eredmény Ipari partner Széles körben elterjeszthető, a nagyvállalatok igényeit is kielégítő eredetvédelmi-termékazonosításinyomonkövetési GS1 Magyarország Kft. rendszer Konzorcia Kft. Korszerű, költséghatékony nyomonkövetési megoldások és Detki Keksz Kft. közeltéri kommunikáció feltárt lehetőségei Gyulai Húskombinát Zrt. 1. alprojekt: A termékazonosítás és az eredetvédelem hatékonyságának növelése, illetve az élelmiszerbiztonsági veszélyek csökkentése neurális hálózatokat, továbbfejlesztett RFID- és Datamátrix technikát alkalmazó online informatikai rendszer kidolgozásával 2. alprojekt: Magas hozzáadott értékű termékek élelmiszerbiztonsági és eredetvédelmi rendszerének bővítése egyedi kémiai paraméterekkel és újonnan kifejlesztett analitikai módszerekkel 3. alprojekt: Eredetvédelmi és élelmiszerbiztonsági paraméterek on-line monitorozásra alkalmas újszerű analitikai eszközök (bioszenzorok) kifejlesztése 4. alprojekt: In vitro élettani modellvizsgálati rendszerek kifejlesztése az élelmiszer komponensek biológiai hasznosulának és esetleges toxikus hatásának jellemzésére, illetve a biztonsági és eredetvédelmi adatbázis bővítésére 5. alprojekt: Csökkentett allergénhatású, tej alapú új funkcionális élelmiszerek kifejlesztésének megalapozása, illetve az élelmiszerbiztonsági adatbázis bővítése új módszerekkel végrehajtott genomvizsgálatokkal, és fehérjeanalízissel 6. alprojekt: A kecskebúza (Aegilops) génforrásai azonosítására és új vonalak létrehozására irányuló fejlesztések magas hozzáadott értékű termékek eredetvédelmének és biztonságának fokozására 7. alprojekt: A kecskebúza (Aegilops) fajok felhasználásával létrejövő élelmiszer-alapanyagok eredetvédelmét biztosító új genetikai módszerek kidolgozása, illetve a beltartalmi tulajdonságok jelzésére is alkalmas genomok, mint adatbázis-paraméterek analízise Az új eljárások felhasználásával nyert adatsorok révén a termékazonosítási célú adatbázis Új, egészségvédő termékek és sportélelmiszerek magas hozzáadott értéket képviselő prototípusainak megalapozása 12 új mérési eljárás, illetve 6 új bioszenzorikus műszer egyaránt alkalmas biokémiai, molekuláris biológiai és analitikai folyamatok követésére Új módszerek, új vizsgálati technikák az egyes élelmiszerek, illetve hatóanyagok tényleges biológiai hatásának és hasznosulásának felmérésére Új, magas hozzáadott értékű termék prototípusok megalapozása, különös tekintettel az életkor-specifikus élelmiszereke Egyedi, bizonyítottan allergénmentes feldolgozott tejtermékek prototípusai A juh és kecske genetikai polimorfizmusának célzott feltárásával megismert változatosság, ill. géntartalékok A funkcionális élelmiszerként való hasznosítás szempontjából kiemelkedő fontosságú a magas biológiai értékű, előnyös beltartalmi paraméterekkel bíró és stressztűrő fajok szelektálása, jellemzése Olyan búza-aegilops hibridek jönnek létre, melyek kiváló nemesítési alapanyagot jelentenek funkcionális és sportélelmiszerek előállítására Detki Keszk Kft. Egertej Kft. Gyulai Húskombinát Zrt. HESI Heves Megyei Sütőipari Kft. Detki Keszk Kft. Egertej Kft. Gyulai Húskombinát Zrt. HESI Heves Megyei Sütőipari Kft. Egertej Kft. Detki Keszk Kft. HESI Heves Megyei Sütőipari Kft. 11

A célpiramis alsó szintje Alap- és célzott alapkutatási célok A hazai élelmiszeripar számára kitörési pontot jelentenek az egészségvédő hatású, ill. magas hozzáadott értékű funkcionális élelmiszerek. A projektünkben foglalt kutatások célja, hogy a termékazonosítás és az eredetvédelem új módszerekkel történő hiteles érvényesítése a fogyasztói bizalom növekedését és ezen keresztül a termékek piaci pozíciójának a javulását eredményezze. Nagy igény mutatkozik egy olyan komplex, transzparens és megbízható élelmiszerbiztonsági-eredetvédelmi adatbázis rendszerre, melyben a funkcionális és sportélelmiszerekre specifikusan jellemző biztonsági problémákra és a biológiai előnyök tudományos bizonyítására különös hangsúlyt fektetnek. Célunk, hogy az általunk kifejlesztett rendszer újonnan kidolgozott paraméterkomplexek, termékazonosítási protokollok és algoritmusok alkalmazására épüljön. Új informatikai megoldások és eszközök integrálása révén alkalmassá tesszük a rendszert a legfrekventáltabb veszélytényezők korai detektálhatóságára, azok súlyának feltárása, így az élelmiszerbiztonsági problémák megelőzésére, illetve esetleges veszélyhelyzet esetén a gyors termékvisszahívásra a legkorszerűbb közeltéri kommunikáción alapuló lekérdezési lehetőségek kidolgozásával. Új rendszerünk a legkorszerűbb RFID-technikai, Datamátrix, illetve neurális hálózatos megoldásokat alkalmaz a termékazonosításra, valamint a biztonság és az eredet igazolására. Egyedi informatikai megoldásaink, illetve az új biztonsági paramétereket szolgáltató kémiai analitikai és molekuláris biológiai módszerfejlesztéseink célja, hogy számos más termékre, vagy szektorra adaptálhatóak, így alkalmazásuk nagyban kibővíthetőek legyenek. Célunk, hogy rendszerünk alkalmas legyen a gabona- és tejalapú funkcionális és sportélelmiszerek gyártástechnológiai eljárásainak az aktív komponensekre gyakorolt hatása felmérésére és adatbázisban való megjelenítésére, amire hasonló protokollok egyáltalán nem terjednek ki, pedig a tényleges biológiai hatás jellemzése nélkülözhetetlen e nélkül. A biológiailag aktív anyagok, illetve az élelmiszerszennyezők hatásának, átalakulásainak és mennyiségének jellemzése mellett munkánk során célunk, hogy megalapozzuk új, funkcionális és sportélelmiszerek kidolgozását új, egyedi hatóanyag-kombinációk kialakításával és a mátrixhatások, a szinergizmus és a felszívódás mértéke figyelembevételével. Az egyedi hatóanyag-kombinációk, illetve kontaminánsok jellemzéséhez új eljárások kifejlesztése válik szükségessé. Alapkutatási tevékenységünk során célunk, hogy új, specifikus analitikai eszközök, bioszenzorok létrehozásával támogassuk az eredetvédelmi, illetve élelmiszerbiztonsági adatbázis fejlesztését. Az on-line mérési technikán keresztül gyors, pontos, azonnali és hiteles mérési eredményeket kapunk az adott bioaktív komponensre, az eredetiség megállapítására alkalmas összetevőkre, illetve a legjelentősebb szennyeződésekre. Ebből adódóan terveink szerint nagyban fokozható a tételazonosítás és a biztonsági veszélyek észlelésének a hatékonysága. Célunk továbbá az is, hogy egyes funkcionális komponensek (antioxidánsok), kontaminánsok (mikotoxinok) és baktériumok (bifido-, tejsav-, és patogén baktériumok) analízisére kifejlesztett bioszenzorokkal rendelkezzünk. Mivel a hatóanyagok a gyártástechnológiai és logisztikai folyamatok során jelentős átalakuláson mehetnek keresztül, illetve a felszívódásuk mértékét sok tényező befolyásolja, célunk, hogy tudományos mérésekre alkalmas modellvizsgálati rendszer kifejlesztésével nyerjünk hiteles és tényszerű információkat a funkcionális és a sportélelmiszerek hatóanyagainak tényleges hasznosulása mértékéről, illetőleg a kontaminánsok negatív hatásairól. Ily módon új paraméterekkel gazdagíthatjuk az eredetvédelmi-élelmiszerbiztonsági adatbázist, és ellenőrizhetővé válik az élelmiszerekkel kapcsolatosan tett állítások megbízhatósága. Ezen újszerű paraméterekhez mesterséges emésztési, szövettenyésztési és antioxidáns felvételi modellvizsgálati rendszerek kidolgozása és alkalmazása által jutunk. A tejtermékek biztonságát alapvetően meghatározza az allergén hatású fehérjék jelenléte, mivel nagy és egyre növekvő számú tejfehérje-érzékeny fogyasztó azonosítható társadalmunkban. Kiemelkedő jelentőségű célunk, hogy a hazai juh-, és kecskeállomány szelektált egyedei által termelt tejféleségek kazeinjei és savófehérjéi polimorfizmusának feltárásával azonosítani tudjuk azon specifikus genotípusú egyedeket, melyek tejei nem allergén tejfehérjeváltozatokat tartalmaznak. Vizsgálataink eredményeképpen rendelkezésre fognak állni klinikai tesztekkel is igazoltan csökkentett allergénhatású, tej alapú funkcionális élelmiszercsalád alapanyagai, illetve új, eredetvédelmi és biztonsági célokra alkalmazható analitikai és molekuláris biológiai módszerek. A búza eredetvédelme és biztonságának garantálása kiemelkedő jelentőségű, hiszen alapvető élelmiszer alapanyagról van szó. Projektünk során célunk, hogy a magas hozzáadott értékű funkcionális gabonaalapú élelmiszerek kifejlesztését új, azonosított eredetű kecskebúza génforrások felderítésével, és speciális előállított vonalak vizsgálatával támogassuk. A szelektált búzafajták esetében végrehajtjuk a beltartalmi és táplálkozás élettani paramétereinek javítását, illetve stressztűrő képességének fokozását. A munka során feltárjuk és az eredetvédelmi adatbázisban rögzítjük az egyedi gén vonalakat, illetve a fajták azon egyedi beltartalmi és élettani tulajdonságait, melyek lehetővé teszik nagy megbízhatóságú azonosíthatóságukat a későbbi nemesítési folyamat, illetve élelmiszeralapanyag-előállítás során. A kutatási programban fontos célként fogalmaztuk meg, hogy eredményeként rendelkezésre álljanak az Aegilops fajok felhasználásával létrejövő új búzafajtákból készülő termékek eredetazonosítására, és biztonságuk igazolására alkalmas új módszerek és paraméterek. 12

E tekintetben távlati célunk, hogy a jelenleg egy fajtában sem létező tulajdonság együttessel bíró új búzafajták szülessenek, melyekkel stratégiai előnyökhöz juthat a hazai funkcionális, ill. sportélelmiszer-gyártás, mivel kiemelkedő funkcionális és beltartalmi paraméterekkel, nagy stabilitással, alacsony allergéntartalommal és jó stessztűréssel jellemezhetőek. Kutatás fejlesztés megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás biztosítása terén megfogalmazott céljaink Projektünk kiemelt célja, hogy a kialakított kutatócsoportok felkészültek legyenek a nemzetközi projektekben való sikeres részvételre. Ennek érdekben fontosnak tartjuk a nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációját, a korszerű tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítását, valamint ismereteik jelentős bővítését. A létrejött eredmények hasznosításával kapcsolatos képzéseken való részvétellel célunk, hogy a projekt vezető szakemberei felkészültek legyenek a hosszú távú fenntarthatóság biztosításához nélkülözhetetlen innovációs gyakorlat legjobb megoldási lehetőségeinek alkalmazására, mindennapos tevékenységeinek hatékony elvégzésére. A hallgatók kutató munkába való intenzív bevonásával fontos célunk az intézmény kutatói utánpótlás-nevelésének erősítése. Ez egyrészt növeli az intézmény vonzerejét, valamint hozzájárul a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. Másrészt pedig a legtehetségesebb hallgatók kiválogatásával színvonalas fiatal kutatói gárda kialakítását tervezzük. A jelenlegi, ill. a projekt során alkalmazandó fiatal kutatók nemzetközi kutatási projektekbe való bevonását a számukra szükséges innovációs ismeretek bővítésén túl a nemzetközi tapasztalatszerzés terén tervezzük. A kutatás fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása terén elérendő céljaink Az élelmiszeriparban különös jelentőséggel bír az ágazatban tevékenykedő vállalkozások összefogása, mivel csakis összehangolt, célirányos kutatás-fejlesztési tevékenységgel lehet kilábalni a nehéz gazdasági helyzetből. Azok a cégek tudnak érvényesülni a piacon, amelyek nyitottak a termékszerkezet bővítése felé, a szervezeti struktúrájukat, illetve minőségellenőrzési rendszereiket is képesek rugalmasan átalakítani, valamint figyelmet szánnak a technológiai eljárások folyamatos korszerűsítésére. Az ilyen jellegű, az ipari partnerekkel közösen megvalósított termék-, és technológiafejlesztések állnak az egri Eszterházy Károly Főiskolán működő Egerfood Regionális Tudásközpont munkája fókuszában, mely tevékenységek kiterjesztésére kiváló lehetőséget ad a jelen projekt megvalósítása. A főiskolán az Innovációs és Technológiatranszfer Iroda létrehozásával felerősödött az a törekvés, hogy a sokrétű kutatói infrastruktúrára támaszkodva tényleges gazdasági értéket képviselő termékeket dolgozzunk ki és vezessünk be. Az Egerfood Tudásközpontban eddig 15 szabadalom és 37 technológiai újítás megalkotása, illetve ezek piaci hasznosítása megszervezése jelzi a munka eredményességét. Az intézmény innovációs tevékenységei fókuszában már évek óta a garantáltan pozitív élettani hatással bíró, egészségvédő, ún. funkcionális élelmiszerek kifejlesztésével kapcsolatos kutatások állnak. A kutatás fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozásával elérendő céljaink Célunk egy olyan humán táplálkozástudományi és élettani laboratórium fejlesztése, mely nem csak a releváns kutatások megvalósítására alkalmas, hanem sokrétű vizsgálatok és szolgáltatási tevékenységek végrehajtására is. A tervezett beruházásaink ilyenek, mivel a speciális élelmiszerkomponensek és bioakítv hatóanyagok elemzésére alklamas tömegspektrometriás analizátor alklamazásával képesek leszünk egyedi és sorozatvizsgálatokra a funkcionális élelmiszerek vonatkozásában. A táplálkozástudományi, illetve sportélettani vizsgálatok kivitelezésére módot adó műszerfejlesztések révén hiánypótló jellegű vizsgálati szolgáltatásokra lesz alkalmas az intézmény. A laboratórium-rendszerünk felszereltségének korszerű műszerek beszerzésével való bővülése számottevően javítja nem csak a mérési szolgáltatásaink színvonalát és ily módon távlati potenciálját, hanem a nemzetközi projektekben való sikeres részvétel lehetőségét is a szélesebb spektrumú és kiterjedtebb kutatások végrehajthatósága által. 2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁS- TERÜLETE A projekt célcsoportjainak számbavétele során különbséget tettünk a direkt és az indirekt célcsoport között, melyeken belül különbséget tehetünk belső és külső célcsoportok között aszerint. hogy megtörtént-e már a projektbe való bevonásuk. Direkt külső célcsoport Direkt külső célcsoportnak tekintjük mindazon potenciálisan megszólítottak körét, akiknek közvetlenül kívánunk a projektről valamilyen üzenetet eljuttatni, tőlük várjuk az eredmények távlati hasznosítását, esetleges kibővítését, a technológiai újításaink gyakorlati alkalmazását, illetve a releváns K+F+I tevékenységek fenntarthatóságának biztosítását. Direkt külső célcsoportnak tekintjük a projekt szempontjából az új, az alap- és célzott alapkutatási tevékenységek által létrehozott eredmények hasznosításában érdekeltté tehető hazai ipari partnereket, a akik, technológiájuk fejlesztése, a termékszerkezetük bővítése, illetve garantált biztonságú termékek gyártása által javíthatnak vállalkozásuk 13

versenyképességén. Ezen kívül direkt külső célcsoportnak tekintjük az ipari kutatóhelyeket, vagyis a vállalkozásokhoz kapcsolódó, vagy független kutatóintézetek, amelyekkel ad hoc kutatási együttműködések folytatására van lehetőség. A projektben közvetlenül nem résztvevő intézményi kutatók megszólítása szintén kiemelkedő jelentőséggel bír, számukra a projekt a komplex kutatási projektekben való részvétel előnyeinek megismertetését végezheti. Indirekt külső célcsoport Indirekt célcsoportunkba soroljuk mindazokat, akik a projekt társadalmi üzenetének befogadói lehetnek (pl. életminőség javítása, biztonságos élelmiszerek fogyasztása, a magas hozzáadott termékek jelentősége), mégsem ők az elsődleges célpontjai kommunikációs tevékenységeinknek. Indirekt külső célközönségünk az észak-magyarországi régió, de hosszabb távon az ország teljes lakossága, akik számára a táplálkozás fontos eszköze az egészségmegőrzésnek, ill. a sportteljesítmény biztosításának. A projekt által közvetetten érintett fogyasztók köre igen széles, és a civilizációs betegségek terjedése, valamint a rekreációs tevékenységek divatja miatt dinamikusan nő: A civilizációs betegségekben szenvedő, hozzávetőleg 2 millió magyar ember, akik igazoltan pozitív élettani hatású élelmiszerek fogyasztása által javíthatnak életminőségükön. Az immunrendszer erősítése érdekében rendszeresen valamilyen készítményt, étrendkiegészítőt vásoroló kb. 400.000 tudatos magyar fogyasztó, akik a funkcionális élelmiszereket (prebiotikummal vagy antioxidánsokkal) előnyben részesíthetik a tablettákkal szemben Antibiotikum kúrán évente 20 milliónál is több ember esik át Európában. A szervezet antioxidáns aktivitását érintő gyógyszert tartósan fogyasztók köre is tízmilliós nagyság rendű kontinensünkön. A normál funkcionális termékek fogyasztása az egészségesek számára is jótékony, beteg-ségmegelőző hatású, így a tudatos, egészséges élelmiszereket vásárló fogyasztók milliós tábora is érintett a fejlesztéseink által. A gyermekek 5-7 %-a, míg a felnőttek 1-2 %-a szenved táplálékallergiában, melynek okozója leggyakrabban az élelmiszereknek a projekt által csökkenteni tervezett tejfehérje-, ill. gluténtartalma. A sportélelmiszerek fogyasztói köre is meglehetősen változatos és dinamikusan növekvő számú. Az e tekintetben legismertebb testépítőkön és élsportolókon túlmenően egyre nagyobb számban fogyasztják e termékeket rekreációs céllal olyan nem rendszeresen sportolók, akik hobbiként, hétvégente végzenek intenzív terheléssel járó testmozgást. A legérdekesebb és legintenzívebben növekvő számú fogyasztói csoportot az ún. lifestyle userek képezik. Ők azok, akik ugyan lehet, hogy sportolnak, de a sportélelmiszereket nem ebbéli teljesítményük fokozására használják, hanem frissítő italként, gyors étkezéshelyettesítőnek, vagy egyszerűen csak egészséges snackként. E speciális élelmiszereket gyakran fogyasztják energizáló hatásuk miatt, amikor betegek vagy fáradtnak érzik magukat. Direkt belső célcsoport Projektünkben direkt belső célcsoportként definiálhatók a főiskola és konzorciumi tagjainak az alapkutatási tevékenységek megvalósításában résztvevő szakemberei, összesen 48 fő. Ide soroljuk még a főiskola hallgatóit, akiket egyrészt bevonunk a kutatási feladatokba, így TDK, illetve szakdolgozati tevékenységeiken keresztül lehetőség nyílik a legjobbak kiválasztására, tudományos pályára való célzott felkészítésére. Másrészt meg szeretnénk ismertetni a hallgatókat a tudománymenedzsment és innováció alapjaival, a K+F+I+O folyamat főbb elemeivel. Indirekt belső célcsoport A támogatást nyújtó szervezetek (ESZA, NFÜ) felé irányuló kommunikáció egyrészről elengedhetetlen feltétele a projekt működésének, másrészről pedig ezen intézményekkel való kapcsolattartás, a köztudatukba való beférkőzés és folyamatos jelenlét közvetve hozzájárulhat a projekt fenntarthatóságához kapcsolódó pályázati forrásbevonás megoldásához. A projekt célcsoportjai Érdekcsoport Érdekek és elvárások Akadályozó tényezők és problémák Fontosság Hatás K+F tevékenységben érdekeltté tehető hazai vállalkozások Ipari kutatóhelyek, a vállalkozásokhoz kapcsolódó, vagy magasabb hozzáadott értékű új termékek piacra vitelét megalapozó K+F szolgáltatások magasabb hozzáadott értékű új termékek piacra vitelét megalapozó humánerőforrás és K+F eszközhiány, fejlesztésekhez szükséges tőke hiánya humánerőforrás és K+F eszközhiány, fejlesztésekhez szükséges tőke nagyon fontos nagyon fontos versenyképesség megőrzése, növelése versenyképesség megőrzése, növelése 14

független kutatóintézetek, Az alprojektek kutatásvezetői Az alprojektekben nem résztvevő kutatók Az egészségtudatosan táplálkozó, ill. a különböző célból sportélelmiszert fogyasztók köre Az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói K+F szolgáltatások innovációmenedzsment terén való ismeretek bővülése, erőforrások a fejlesztési feladatok végrehajtásához saját projektjeik erőforrással való ellátottságának biztosítása életminőség növekedése a fokozott biztonságú, garantált élettani hatású (magas egészségvédő, ill. alacsony allergén hatású) új, funkcionális, ill. sportélelmiszerek való ellátottság révén innováció- és kutatásmenedzsmenttel kapcsolatos ismeretek és a K+F+I+O tevékenység gyakorlati végzésben való tapasztalat szerzése hiánya párhuzamos projektekben való lekötöttség erőforrások jelen projekt általi lekötöttsége élelmiszerbiztonsági, nyomonkövetési, eredetvédelmi folyamatok korlátozott volta; bizonytalan minőségű és eredetű élelmiszerek piaci dömpingje; garantál élettani hatású funkcionális termékek szűkös kínálata megfelelő képzési formák hiánya fontos kevésbé fontos nagyon fontos fontos hatékony, kiegyensúlyozott alprojekt-vezetés harmonikus erőforrás-ellátottság életminőség növekedése, vásárlói tudatosság fokozódása a hallgatók K+F+I tájékozottságának növekedése, elhelyezkedési lehetőségeik javulása A fejlesztések hatásterületei I. Társadalmi-gazdasági hatás Nagy biztonsággal ellenőrizhetővé válik a magas hozzáadott értékű termékek és azok alapanyagainak a biztonságossága, illetve eredete, így a fogyasztói bizalom növekedése által a jövőben fokozható a termékek kereskedelmi forgalma. A vizsgálatok során nyert adatsorok termékazonosítási célú adatbázisban tárolva eredetvédelmi célra is felhasználhatóak. Új, magas hozzáadott értékű termék prototípusok megalapozása, különös tekintettel az allergénmentes és életkor-specifikus élelmiszerek egyedi elvárásaira. II. Tudományos hatásterületek 1. Informatika-eredetvédelem-termékazonosítás A nagyvállalatok igényeit is kielégítő eredetvédelmi-termékazonosítási-nyomonkövetési rendszer fejleszthető ki a programban kidolgozott elvi megoldásokra építve. A létrehozott élelmiszerbiztonsági adatbázis sokrétűen alkalmazható akár az orvosbiológiai vagy a hatósági gyakorlatban is. Az új informatikai eszközök és protokollok számos ipai szegmensben alkalmazást nyerhetnek a minőségirányítási rendszer részeként a biztonsági veszélyek kizárására. Az élelmiszergyártási gyakorlatban széles körben alkalmazható, sorozatgyártásra kész eszközök fejleszthetők ki a létrehozott prototípusok alapján. 2. Élelmiszeranalitika Az új eljárások, módszerek kidolgozása és széles körű alkalmazhatósága megalapozása. A termékazonosítási-eredetvédelmi célú adatbázis bővítése. Új hatóanyag-kombinációk kidolgozása, illetve egészségvédő és sportélelmiszerek kifejlesztése megalapozása. Az egyedi hatóanyag-kombinációk tényleges biológiai hatásának feltárása. 15

3. Bioanalitikai műszerek kifejlesztése Orvosi, élelmiszeripari, kereskedelmi, ill. laboratóriumi szolgáltatási gyakorlatban is alkalmazható bioszenzorok kifejlesztése. Az eredetvédelmi adatbázis on-line adatokkal való bővítése. Az újszerű biotechnológiai eljárások, illetve specifikus antitestek és enzimek széles körben alkalmazást nyerhetnek. A kidolgozott műszaki, műszertechnikai újítások elvezethetnek egy miniatürizált bioszenzor műszercsalád kifejlesztéséhez, mely kiválóan adaptálható helyszíni vizsgálatokra. 4. Táplálkozás élettan Új vizsgálati technikák és komplex in vitro modellek kerülnek kifejlesztésre az egyes élelmiszerek, illetve hatóanyagok tényleges biológiai hatásának és hasznosulásának felmérésére. A testmozgás antioxidánsok felszívódását befolyásoló élettani hatásának megismerése révén a rekreációs terhelésnek megfelelő összetételű termékek lesznek kifejleszthetőek. A tudományosan bizonyított élettani hatások körének bővülése jelentősen elősegítheti a pulzáló mágnesterápiában mint rekreációs eszközben rejlő lehetőségek kiaknázását. 5. Molekuláris biológia A juh-, és kecskefajok genetikai polimorfizmusa célzott feltárásával megismert változatosság jó kiindulási alapot ad további géntartalékok feltárásával, hasznosításával foglalkozó kutatások tervezésénél és kivitelezésénél. A tejfehérje-összetételben determináns genomok analízisére kifejlesztett sorozatvizsgálati módszerek széles körűen alkalmazhatóak a későbbiekben. A búzavizsgálat során kifejlesztett új markerek, és feltárt egyedi genomok kiindulópontját jelenthetik egy jóval kiterjedtebb, eredetvédelmi-élelmiszerbiztonsági adatbázisnak. A különböző stressztényezőkre szelektált, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező vonalak génforrásként használhatók hasznos agronómiai tulajdonságok átvitelére faj- és nemzetségkeresztezés révén. Élelmiszeripar, agrárgazdaság Egyedi génállományú, allergénmentes tejet adó juh-és kecskefajok szelektálása, melyek tenyésztési kísérletek alapjául szolgálhatnak. Egyedi, bizonyítottan pozitív élettani hatású, illetve allergénmentes feldolgozott termékek kerülnek kifejlesztésre. Új, változatos génforrások hasznosítása a búza termésbiztonságának és táplálkozás-élettani tulajdonságainak javítása érdekében. Magas biológiai értékű, előnyös beltartalmi paraméterekkel bíró és stressztűrő búzafajok szelektálása, jellemzése, ezáltal hasznosíthatósága biztosítása az élelmiszer előállításban. A kutatási program eredményeként olyan búza-aegilops hibridek jönnek létre, melyek kiváló nemesítési alapanyagot jelentenek funkcionális és sportélelmiszerek előállítására. 2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása A projekt során végrehajtandó tevékenységeket az alábbi táblázatnak megfelelően vezettük le a vonatkozó referencia dokumentumokra (OP, At, pályázati útmutató) építve. A projekt legfontosabb alap-, ill. célzott alapkutatási céljai A hazai élelmiszeripar számára kitörési pontot jelentő magas hozzáadott értékű, egészségvédő hatású, ill. funkcionális élelmiszerek garantált biztonsági rendszerének kialakítása új informatikai megoldásokra alapozva. Új, korszerű analitikai és molekuláris biológiai eszközök és módszerek kifejlesztése az eredetvédelem hiteles érvényesítésére. Új élelmiszerbiztonsági és eredetazonosítási paraméterek kidolgozása. Új, garantált biztonságú élelmiszerek fejlesztésének megalapozása allergénmentes vagy kiemelkedő beltartalmi mutatójú élelmiszer alapanyagok kidolgozásával. A fenti célok megvalósításához szükséges tevékenységek az alábbiak partnerenkénti bontásban. 16

Eszterházy Károly Főiskola Új szerkezetű és új paraméter-komplexeket tartalmazó élelmiszerbiztonsági-eredetvédelmi adatbázis létrehozása, a legkorszerűbb, közeltéri kommunikáción alapuló lekérdezési lehetőséggel. Új algoritmusok, információs technológiai megoldások, RFID- és Datamátrix termékazonosítási protokollok kifejlesztése. Új kémiai analitikai és molekuláris biológiai eljárások kidolgozása, mely révén új paramétereket kapunk az eredet és az élelmiszerbiztonság igazolására. Az egyedi és új komponensek közötti speciális összefüggések, illetve a bioaktív komponensek gyártástechnológiák során bekövetkező átalakulásai feltárása. Az egyedi élelmiszerek eredetvizsgálatára kidolgozandó ujjlenyomat-rögzítéses módszer kidolgozása. Új hatóanyag kombinációk kialakítása, valamint a mátrixhatás, a szinergizmus, és a hatóanyagok biológiai hasznosulása közötti összefüggése feltárása. Új vagy továbbfejlesztett vizsgálati eljárások, biotechnológiai megoldások jönnek létre az enzimek kinyerése változatos területein. A korábban leírt rendszerekhez nem hasonlatos, új, egyedi műszerkonstrukciójú bioszenzorok kifejlesztése 6 meghatározó fontosságú élelmiszer komponensre. A továbbfejlesztett in vitro biológiai-emésztési és szövettenyésztési kísérleti modellrendszerek létrehozása a komponensek tényleges élettani hatása felmérésére. Életkorspecifikus funkcionális élelmiszer fejlesztéseket megalapozó, egyedi modellvizsgálati rendszereket fejlesztünk ki. Új, garantált biztonságú kecskebúza génforrások felderítése és azonosítása, melyek jól hasznosíthatóak a búza termésbiztonságának és táplálkozás-élettani tulajdonságainak javítására Az egyedi génforrások beltartalmi jellemzőinek összefüggése abiotikus stressztényezőktől való függésének növényélettani hátterének feltárása. Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság Az antioxidánsok sportélettani hatása és felszívódása felméréséhez új módszereket fejlesztünk ki. Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület Gyors, megbízható, nagy pontosságú módszerek alkalmazására épülő vizsgálati protokoll jön létre, juhés kecskeállományok tejei fehérje-összetételének, illetve az egyes egyedek genotípusainak a felmérésére. Új és egyedi adatbázist hozunk létre az alacsony allergenicitású tejet termelő fajtákból és egyedekből. MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet Olyan új molekuláris citogenetikai módszerek, illetve kromoszóma specifikus molekuláris markerek jönnek létre, melyek alkalmasak az Aegilops fajok alkalmazásával előállított élelmiszerek azonosítására, eredetvédelmére. Új búza allergének, genomok és vad allélek azonosítása, melyek mind az eredetiség meghatározásában, mind a későbbi nemesítési munka során alkalmazhatóak. Új búza x Aegilops hibridek létrehozása, mely magas beltartalmi értékű, a szokványosnál előnyösebb biológiai hatású élelmiszerek alapanyagaként szolgál. Kutatás fejlesztés megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás biztosítása terén megfogalmazott célok Projektünk kiemelt célja, hogy a kialakított kutatócsoportok felkészültek legyenek a nemzetközi projektekben való sikeres részvételre. A létrejött eredmények hasznosításával kapcsolatos képzéseken való részvétellel célunk, hogy a projekt vezető szakemberei felkészültek legyenek a hosszú távú fenntarthatóság biztosításához nélkülözhetetlen innovációs gyakorlat legjobb megoldási lehetőségeinek alkalmazására, mindennapos tevékenységeinek hatékony elvégzésére. A hallgatók kutató munkába való intenzív bevonásával fontos célunk az intézmény kutatói utánpótlásnevelésének erősítése. A fenti célok megvalósításához szükséges tevékenységek az alábbiak partnerenkénti bontásban. 17

Eszterházy Károly Főiskola Kutatócsoport létrehozása, kutatók alkalmazása, illetve megbízása, valamint vállalati szektor kutatóinak bevonása. A kutatási tervek alapján az azokat megvalósítani szándékozó kutatócsoport(ok) kialakításának tanácsadói támogatása, különös tekintettel a vállalkozások részéről bevonható kutatói kapcsolatok feltárására és az együttműködések kialakítására. A hazai kutatócsoportok uniós K+F pályázatokban történő sikeres részvételének előkészítése érdekében Képzési programok lebonyolítása a következő témakörökben: EU-s pályázatírói képzés, projektmenedzsment képzés, Folyamaturalás: Process Controlling, Korszerű sztenderdizálási gyakorlat, A tudásés technológiatranszfer alapjai: technológia-transzfer általános menedzsmentje; a szellemi tulajdon gazdasági értékelése; iparjogvédelem, licensz leírások, nemzetközi szerződések. Kutatási asszisztencia fejlesztése érdekében hálózatos HR modell kialakítása és működtetése, Mérési és erőforrás hasznosítási modell, intézményi körökből fiatal kutatók bevonása, menedzselése A kutatás fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása terén elérendő céljaink Az ipari partnerekkel közösen megvalósított termék-, és technológiafejlesztések állnak az egri Eszterházy Károly Főiskolán működő Egerfood Regionális Tudásközpont munkájának fókuszában, mely tevékenységek kiterjesztésére kiváló lehetőséget ad a jelen projekt. Így célunk, hogy a sokrétű kutatói infrastruktúrára támaszkodva, a konzorciumi tagokkal összehangolt kutatási munka révén tényleges gazdasági értéket képviselő termékeket dolgozzunk ki, és támogassuk azoknak a partnerek általi bevezetését. A projektnek köszönhetően e tevékenységünket nemzetközi dimenzióba is tudjuk helyezni a K+F+I együttműködésekre, projektre való felkészüléssel. A fenti célok megvalósításához szükséges tevékenységek az alábbiak partnerenkénti bontásban. Eszterházy Károly Főiskola Nemzetközi K+F és innovációs együttműködés, tapasztalatcsere, nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel az alábbi projektelemekben: o Bekapcsolódás az EBN, EEN hálózatokba, nemzetközi FP7 és Horizon2020 kapcsolat- és hálózatépítés, tapasztalatcserék a Regionális Innovációs Ügynökségek bevonásával. o A 2007 és 2014 közt futó K+F tevékenységeket támogató FP7 keretprogram sikeres nemzetközi projektjeiről szóló esettanulmány-kötet összeállítása; valamint az ezek mögött álló best practice-ek bemutatása. A tevékenység részét képezi a feltárt jó gyakorlatok hazai implementálására vonatkozó javaslatokat tartalmazó tanulmány összeállítása is. o A kutatócsoportoknál elvégzett felmérés alapján az eredményekhez kapcsolódó nemzetközi szakmai kapcsolódások beazonosítása, best practice-ek kiválasztása, hazai adaptáció lehetősének megvizsgálása. FP7 és Horizon 2020 potenciális együttműködési lehetőségek, kapcsolódási pontok beazonosítása. o Innováció menedzsment szolgáltatás igénybevétele: hálózatok kiépítése (vállalatok, kutatóhelyek, kutatók, nemzetközi partnerek stb.); hálózatépítés, kapcsolati nyilvántartás kialakítása, kapcsolódó partnerkereső szemináriumok tartása. o Menedzsment adatbázisok kialakítása: projektkataszter; forrástérkép; a témára vonatkozó online tudástár (adatbázisok, szakirodalom, jó gyakorlat gyűjtemény, országjelentések) tanulmány-elemzések, weboldal-elemzések, fókuszcsoportos és mélyinterjúk. Kutatásmenedzsmenti szervezetfejlesztés; o Kutatásmenedzsment tanácsadás igénybevétele: o A gazdasági világban összegyűjtött és működő legjobb gyakorlatok felhasználása a kutató központok, projekt szervezetek érdekében. A mátrix- és projektszervezetek stratégia és üzleti modelljének adaptálása. o Akkreditált innováció menedzsment 30 órás, tanúsítvánnyal záródó képzés 15 fő részére. Tématerületek: szabadalom, iparjog, szabadalmi jog, oltalom, projekt menedzsment, innováció menedzsment, pályázatírás. Tudástranszfer-szolgáltatások fejlesztése kizárólag a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan; o Technológia transzfer tudásmenedzsment és szolgáltatásfejlesztés az alábbi elemekből építve: tudástérkép (kompetencia térkép) elkészítése, rejtett tudás feltárása, tudás transzfer szolgáltatások kialakítása, eredmények hasznosítási lehetőségeinek felmérése, hasznosítási területek megfogalmazása, tudás és technológia folyamatok nyilvántartása, tudásbázis-szolgáltatások kialakítása. A projekt során létrejött tudományos eredmények hasznosíthatóságának vizsgálata. o A létrejött tudományos kutatás eredmény hasznosíthatósági vizsgálata, összekötése előzetes piackutatással. A vizsgálat eredménye a létrejött innovációs ötlet, szellemi termék újszerűségének, gyakorlati hasznosíthatóságának feltérképezése. 18