ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 23. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Filozófia emelt szint írásbeli vizsga 0512
Fontos tudnivalók A feladatokat figyelmesen olvassa el, és pontosan értelmezze! A kifejtés során a témától ne térjen el! A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A feladatok megoldásához kizárólag a feladatlapon megadott szövegek használhatók. Esetleges javításaihoz (kifestő, korrektor helyett) áthúzást alkalmazzon! Csak az egyértelmű javítás fogadható el. írásbeli vizsga 0512 2 / 12 2005. május 23.
A (feladatonként 5-5 pont = 20 pont) 1) Válassza ki a megadott válaszlehetőségek közül azt a fogalmat, mely Platón filozófiájára jellemző! A helyes válasz melletti betűt írja be a kipontozott helyre: A) lelki alkat B) idea C) másodlagos minőség.. 5 pont 2) Válassza ki a megadott válaszlehetőségek közül azt a fogalmat, mely Locke filozófiájára jellemző! A helyes válasz melletti betűt írja be a kipontozott helyre: A) benyomás B) társadalmi szerződés C) a priori.. 5 pont 3) Válassza ki a megadott válaszlehetőségek közül azt a fogalmat, mely Kierkegaard filozófiájára jellemző! A helyes válasz melletti betűt írja be a kipontozott helyre: A) Ding an sich B) idea C) vallási stádium.. 5 pont 4) Válassza ki a megadott válaszlehetőségek közül azt a fogalmat, mely Wittgenstein filozófiájára jellemző! A helyes válasz melletti betűt írja be a kipontozott helyre: A) nyelvjáték B) teleológia C) másodlagos minőség.. 5 pont írásbeli vizsga 0512 3 / 12 2005. május 23.
B (feladatonként 10-10 pont = 30 pont) Szövegértelmezés, probléma-meghatározás Állapítsa meg, kitől származnak az itt következő idézetek, és néhány mondatban mutassa be a szövegben megfogalmazódó filozófiai problémát! 1) az egyik részt a lélek kénytelen bizonyos feltevésekből kiindulva úgy kutatni, hogy az előbbi esetben lemintázott jelenségeket képek gyanánt használja fel, de közben nem a kiindulópont, hanem a végpont felé halad; a másik részt pedig úgy kutatja, hogy egy feltevésből kiindulva a feltétel nélküli kezdet felé halad, s az előbbi esetben szereplő képek nélkül csupán a fogalmak segítségével teszi meg az utat. 10 pont 2) ha még vannak emberek, akiket az általam felhozott érvek nem győztek meg eléggé Istennek és lelküknek létezéséről, azok gondolják meg, hogy minden egyéb, amit talán biztosabbnak tartanak, pl. az, hogy testük van, hogy csillagok vannak, hogy föld van, s több efféle, kevésbé bizonyos. Mert bar morális bizonyosságunk van ezekről a dolgokról, úgyhogy ha csak túlzók nem vagyunk, nem kételkedhetünk bennük, de metafizikai bizonyosság szempontjából, hacsak esztelenek nem vagyunk, mégsem tagadhatjuk, hogy elég okunk van kételkedni bennük. írásbeli vizsga 0512 4 / 12 2005. május 23.
10 pont 3) Íme, én az emberfölötti embert hirdetem néktek! Az emberfölötti ember a föld értelme. Mondja akaratotok: az emberfölötti ember legyen a föld értelme! Kérve kérlek benneteket, véreim, maradjatok hívek a földhöz, és ne higgyetek azoknak, akik túlvilági reményekről fecsegnek előttetek. Méregkeverők ők tudva, tudatlan. Valamikor az Isten ellen való vétek volt a legnagyobb vétek, ámde Isten meghalt, és ekkor kihalának ezek a vétkezők is. 10 pont írásbeli vizsga 0512 5 / 12 2005. május 23.
C (50 pont) Esszé Fejtse ki a három esszékérdés egyikét a megadott szövegrészlet felhasználásával! Figyelem! Csak egy kérdést dolgozzon ki! Az esszé terjedelme lehetőleg ne haladja meg a három oldalt! 1) Milyen érveket hoz fel Gorgiász három nevezetes tételének igazolására, melyek közül az első az, hogy semmi sem létezik; a második, hogy ha létezik is valami, az megismerhetetlen az ember számára; a harmadik, hogy ha megismerhető is, kifejezhetetlen és más emberrel közölhetetlen? A válaszadás során használja az alábbi szövegrészleteket! Ahhoz a tételhez, hogy semmi sem létezik, így jut el. Ha létezik valami, akkor vagy a létező létezik, vagy a nemlétező létezik, vagy az egyidejűleg létező és nemlétező létezik. De sem a létező nem létezik, mint ezt bizonyítani fogja, sem a nemlétező, mint erről is meg fog győzni, sem a létező és nemlétező A nemlétező nem létezik. Ha ugyanis létezik a nemlétező, akkor egyidejűleg fog is létezni meg nem is. Abból a szempontból ugyanis, hogy nemlétezőnek gondoljuk el, nem létezik, de abból a szempontból, hogy ő (van) a nemlétező, létezik. Ám az teljességgel lehetetlen, hogy valami egyidejűleg létezzék is meg nem is. A nemlétező tehát nem létezik. Nem létezik azonban a létező sem. Ha ugyanis a létező létezik, akkor vagy örök, vagy keletkezett, vagy egyidejűleg örök is és keletkezett is. Ha örök a létező akkor semmiféle kezdete sincs. Hiszen mindennek, ami keletkezett, van valami kezdete, ám az öröknek, ami keletkezetlen, nincs kezdete. Ha nincs kezdete, akkor határtalan. De ha határtalan, akkor sehol sincs. Ha ugyanis valahol van, akkor valami más az, amiben ő benne van, s ily módon a létező, amit valami körülfog, nem volna határtalan. A körülfogó ugyanis nagyobb annál, amit körülfog, márpedig a határtalannál semmi sem lehet nagyobb. Ennélfogva a határtalan nem lehet valahol. Keletkezett sem lehet a létező. Ha ugyanis keletkezett, akkor vagy létezőből, vagy nemlétezőből keletkezett. De létezőből nem keletkezhetett: ha ugyanis létező, akkor nem keletkezett, hanem már létezik. Nemlétezőből sem keletkezhetett: a nemlétező ugyanis nem képes arra, hogy bármit is létrehozzon, mert annak, ami bármit létrehoz, szükségképpen részesülnie kell valamiféle fennállásban. Keletkezett sem lehet a létező. Ezek szerint nem lehet mindkettő sem, azaz nem lehet egyidejűleg örök is és keletkezett is: ezek ugyanis lerontják egymást. Ha örök a létező, nem keletkezett, ha meg keletkezett, nem örök. Ennélfogva ha a létező se nem örök, se nem keletkezett, se nem mindkettő, akkor a létező nem létezik. (STEIGER KORNÉL (szerk.): Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény. Holnap Kiadó, Bp., 1 1992. 2 2002., 33-34) Ha léteznék is valami, az megismerhetetlen és fölfoghatatlan az ember számára. [ ] Ha ugyanis a gondolatok nem létezők, [ ] akkor a létező nem elgondolható. [ ] Ha gondolatokkal együttjár például a fehérnek lenni, akkor a fehér dolgokkal együttjár, hogy elgondolhatóak. [ ] ha a gondolatok nem létezők, akkor a létező nem elgondolható. Mármost a gondolatok [ ] nem létezők, [ ] a létező tehát nem gondolható el. Ha ugyanis a gondolatok létezők, akkor minden, amit elgondolunk, létezik, mégpedig úgy létezik, ahogyan elgondoljuk. Ez azonban ellentmond a tapasztalatnak. [ ] Ha megismerhető volna is, közölhetetlen. Ha ugyanis a dolgok láthatóak és hallhatóak és általában érzékelhetőek, és a láthatóakat látással lehet megismerni, a hallhatóakat meg hallással és nem fordítva akkor hogyan lehetne ezeket mással közölni? Az, aminek a segítségével közlünk: a beszéd. Márpedig a beszéd nem azonos a dolgokkal. Nem a dolgokat közöljük tehát a másik emberrel, hanem a beszédet, amely más, mint a dolgok. Amint a látható nem változik hallhatóvá, és fordítva? a hallható nem változik láthatóvá, ugyanígy a írásbeli vizsga 0512 6 / 12 2005. május 23.
dolog, mivel kívül létezik, nem válik a mi beszédünkké. De ha a beszéd nem azonos azzal, amire vonatkozik, akkor nem is világíthatja meg mások számára az utóbbiakat. [ ] Ha pedig így van, akkor nem a beszéd magyarázza a külső dolgot, hanem a külső dolog értelmezi a beszédet. (A nemlétezőről, avagy a természetről, in: STEIGER KORNÉL (szerk.): A szofista filozófia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Atlantisz, 1993. 31-33. o.) 2) Hogyan bizonyítható Spinoza Etikájának az a tétele, mely szerint Isten, vagyis a végtelen sok attribútumból álló szubsztancia, amelyek mindegyike örök és végtelen lényeget fejez ki, szükségképpen létezik? A válaszadás során használja az alábbi szövegrészleteket! Definíciók: 1. Önmagának okán azt értem, aminek lényege magában foglalja a létezést; vagyis azt, aminek természete csak létezőként fogható fel. 2. Azt a dolgot mondjuk a maga nemében végesnek, amelyet más, ugyanolyan természetű dolog határolhat. [ ] 3. Szubsztancián azt értem, ami magában van és magában fogható fel, azaz aminek fogalma nem szorul rá más dolog fogalmára, hogy abból alakítsuk ki. 4. Attribútumon azt értem, amit az értelem észrevesz a szubsztancián mint olyat, ami a szubsztancia lényegét alkotja. 5. Moduszon a szubsztancia affekcióit értem,, vagyis azt, ami másban van, s e másban is fogjuk is fel. 6. Istenen a feltétlenül végtelen létezőt értem, azaz a végtelen sok attribútumból álló szubsztanciát, amelyek mindegyike örök és végtelen lényeget fejez ki. Axiómák: 1. Minden, ami van, vagy magában van, vagy másban. 2. Ami más által nem fogható föl, azt önmaga által kell fölfognunk. 3. Bármely adott, meghatározott okból szükségszerűen következi okozat, s megfordítva [ ] 4. Az okozat ismerete az ok ismeretétől függ, s azt magában foglalja. 5. Azok a dolgok, amelyekben nincs semmi közös, nem is érthetők meg egymásból, vagyis egyikük fogalma sem foglalja magában a másik fogalmát. 6. Bármely igaz ideának meg kell egyeznie ideátumával. 7. Ami fölfogható nemlétezőként, annak lényege nem foglal magában létezést. 1. tétel: A szubsztancia természeténél fogva előbb van affekcióinál. Bizonyítás: Ez nyilvánvaló a 3. és 5. definíció alapján. 2. tétel: Két szubsztanciában, amelyeknek különböző attribútumaik vannak, semmi közös nincs. [ ] 3. tétel: Oly dolgok közül, amelyekben nincs semmi közös, az egyik sem lehet oka a másiknak. 4. tétel: Két vagy több különböző dolog vagy a szubsztanciák attribútumainak, vagy a szubsztanciák affekcióinak különbözőségénél fogva különbözik egymástól. [ ] 5. tétel: A természetben nem lehetséges két vagy több ugyanolyan természetű, vagyis attribútumú szubsztancia. [ ] 6. tétel: Egy szubsztanciát nem hozhat létre más szubsztancia. [ ] 7. Tétel: A szubsztancia természetéhez hozzátartozik a létezés. [ ] 8. tétel: Minden szubsztancia szükségképpen végtelen. [ ] 9. tétel: Minél több realitása van valamely dolognak, annál több attribútum illeti meg. [ ] 10. tétel: Egy szubsztanciának minden egyes attribútumát önmaga által kell felfogni. [ ] 11. tétel: Isten, vagyis a végtelen sok attribútumból álló szubsztancia, amelyek mindegyike örök és végtelen lényeget fejez ki, szükségképpen létezik. (Spinoza: Etika, Budapest, Osiris, 1997. 25-36. o.) 3) Jellemezze a lét, létező és jelenvaló lét kategóriák kapcsolatát Heidegger Lét és idő című művében! A válaszadás során használja az alábbi szövegrészleteket! A lét valóban nem fogható fel létezőként; [ ] a lét nem határozható meg úgy, hogy létezőt tulajdonítunk neki. A létet nem lehet magasabb fogalmakból definíció útján levezetni és alacsonyabbakkal ábrázolni. (Heidegger: Lét és idő, Budapest, Gondolat, 1989) A lét magától értetődő fogalom. Használatos minden megismerésben, minden kijelentésben, a létezőhöz való minden viszonyulásban és minden magunkhozviszonyulásban, és ilyenkor a kifejezés minden további nélkül érthető. Mindenki megérti: az égnek kék színe van, vidám vagyok és az efféléket. (Heidegger: Lét és idő, 90--91. o.) írásbeli vizsga 0512 7 / 12 2005. május 23.
Nem tudjuk, a lét mit jelent. De ha megkérdezzük, mi a lét? ( was ist Sein? ), már benne tartjuk magunkat az ist megértésében anélkül, hogy fogalmilag képesek lennénk rögzíteni, mit jelent. [ ] Ez az átlagos és homályos létmegértés faktum. (Heidegger: Lét és idő, 92. o.) A lét az, ami a létezőt mint létezőt meghatározza, amire vonatkozóan a létezőt, bárhogyan tárgyaljuk is, mindig már eleve értjük. A létező léte maga nem valamilyen létező. [ ] Ha a megkérdezett a lét, és ha a lét a létező léte, ebből az következik, hogy a lét kérdésének kikérdezettje maga a létező. Úgyszólván ezt kérdezzük ki léte felől. Ahhoz azonban, hogy léte jellemzőit hamisítatlanul előadhassa, a maga részéről előbb oly hozzáférhetővé kell válnia, amilyen önmaga számára. [ ] Melyik létezőről olvasandó le a lét értelme, melyik létezőből kell kiindulnia a lét feltárásának? (Heidegger: Lét és idő, 93--94. o.) A lét kérdésének kidolgozása ezek szerint ezt jelenti: áttekinthetővé tenni létében egy létezőt, a kérdezőt. E kérdés kérdezését mint egy létező létmóduszát lényege szerint meghatározza az, ami felől kérdezzük, vagyis a lét. Ezt a létezőt, amely mindig mi magunk vagyunk, és amely egyebek mellett a kérdezés létlehetőségével is rendelkezik, a jelenvalólét terminussal jelöljük. A lét értelmére irányuló kérdés világos és áttekinthető felvetése előzetesen egy létező (a jelenvalólét) megfelelő magyarázatát kívánja meg, mégpedig létének tekintetében. (Heidegger: Lét és idő, 94-95. o.) írásbeli vizsga 0512 8 / 12 2005. május 23.
írásbeli vizsga 0512 9 / 12 2005. május 23.
írásbeli vizsga 0512 10 / 12 2005. május 23.
50 pont írásbeli vizsga 0512 11 / 12 2005. május 23.
témakör A rész: Feleletválasztós kérdéssor B rész: Szövegértelmezés, problémameghatározás C rész: Esszé feladat maximális pontszám 1. 5 2. 5 3. 5 4. 5 1. A szerző felismerése 2 1. A probléma meghatározása 8 2. A szerző felismerése 2 2. A probléma meghatározása 8 3. A szerző felismerése 2 3. A probléma meghatározása 8 Problémaérzékenység 15 Szövegértelmezési készség 15 Filozófiatörténeti tájékozottság 5 Argumentáció 10 elért pontszám témakör maximális pontszáma Nyelvi megformálás 5 ÖSSZESEN 100 100 20 30 50 témakör pontszáma javító tanár A: Feleletválasztós kérdéssor B: Szövegértelmezés, problémameghatározás C: Esszé pontszáma programba beírt pontszám javító tanár jegyző írásbeli vizsga 0512 12 / 12 2005. május 23.