I. Fejezet 1. A rendelet célja

Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások és szociális szolgáltatások helyi szabályairól Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdésének a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. -ának (1) bekezdésében,17. -ának (5) bekezdésében, 25. (3) bekezdésének b) pontjában, 26. -ában, 32. -a (1) bekezdésének b) pontjában, 32. -ának (3) bekezdésében, 37/A. -ának(3) bekezdésében, 43/B. -ában, 45. -ában, 48. -ának (4) bekezdésében, 50. -ának (3) bekezdésében, 92. -ának (2) bekezdésében, 132. -ának (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 29. -ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. -a (1) bekezdésének 8. pontjában és az Alaptörvény 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet 1. A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy Tápiószentmárton nagyközségben a helyi sajátosságoknak megfelelően a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében a képviselőtestület a) Tápiószentmárton nagyközség költségvetése terhére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben megállapított ellátások, szolgáltatások mellett továbbiakat határozzon meg, b) ha jogszabály másként nem rendelkezik, szabályozza a hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelmező nyilatkozatának és igazolásainak tartalmát, illetve azok benyújtásának részletes szabályait, c) szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. 2. A rendelet hatálya 2. A rendelet hatálya a rendeletben meghatározott ellátások tekintetében kiterjed Tápiószentmárton Nagyközség közigazgatási területén élő lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. (2)-(3) bekezdése szerinti hajléktalanokra és az Szt. 6.-7. -ában meghatározott állampolgárokra. 3. Hatásköri rendelkezések 3. (1)A Képviselő-testület szociális és gyermekvédelmi feladat- és hatásköreinek gyakorlását a) a polgármesterre, b.) a szociális bizottságára ruházza át. 4. Az ellátások pénzügyi feltétele, a pénzügyi források felhasználásának rendje 4. (1) A szociális és gyermekvédelmi jellegű kiadások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi keretet az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni. (2) Az önkormányzat által nem kötelezően nyújtandó szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására csak abban az évben van lehetőség, melyben az éves költségvetésről szóló

önkormányzati rendelet alapján az ellátás megállapításához szükséges forrás rendelkezésre áll. 5. A szociális ellátások és szolgáltatások általános eljárási szabályai 5. (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásra irányuló kérelmeket az e célra rendszeresített nyomtatványok felhasználásával a polgármesteri hivatal ügyintézőinél vagy postai úton kell benyújtani. A kérelem nyomtatványok beszerezhetők a Polgármesteri Hivatalban és a település honlapjáról is letölthetők. (2) Az eljárás az Szt. 45. (8) bekezdésében meghatározott esetekben hivatalból is megindítható. (3) A kérelem kötelező tartalma, mellékletei: a) a kérelmező személyi adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, b) a kérelmezővel közös háztartásban élő, közeli hozzátartozók neve és személyi adatai, hozzátartozói minősége, c.) a kérelmező és a vele egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók jövedelemigazolása, d) nyilatkozat arról, hogy az által közölt adatok a valóságnak megfelelnek és egyben hozzájárulás a kérelmező által közölt adatok ellenőrzéséhez. (4) a lakcím megállapításánál a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók. (5) A kérelemben és a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség esetén az alábbiakkal ellenőrizhető: a) környezettanulmány készítése a kérelmező által megadott tartózkodási helyen, b) az ügyintéző megkeresheti a polgárok személyi adatai és lakcímét nyilvántartó szervet, a helyi gépjármű-nyilvántartót, a jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, a Nemzeti Adó-és Vámhivatalt, c) a munkanélküli státusz az illetékes munkaügyi központ határozatával igazolható, d) a házasság felbontását, a gyermektartásdíjat bontóperi ítélettel vagy a tartásdíj megállapítása vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani; amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozat is elfogadható. e) a 18. életévét betöltött kérelmező tanulói, hallgatói jogviszonya iskolalátogatási bizonyítvánnyal vagy jogviszony igazolással igazolandó. (6) Az eljárás során az adatkezelésről és adatvédelemről szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (7)Kérelemnek helyt adó szociális ellátás esetén egyszerűsített határozat hozható, amennyiben az eljárás során nincs ellenérdekű fél. (8) Jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetében szükséges a Munkaügyi Központtal való együttműködés tényének igazolása. Alkalmi munkából (egyszerűsített foglalkoztatás) származó jövedelem a munkáltató igazolásával, vagy a munkaszerződéssel igazolható. (9) A jelen rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásra nem jogosult az, akinek a) családja egynél több lakóingatlannal rendelkezik, b) családja a Szt. 4. (1) bekezdés b.) pontjában, illetve a Gyvt. 19. (7) bekezdésében meghatározott értéknél nagyobb értékű vagyonnal rendelkezik. (10) E rendelet alkalmazásában A gyermekét egyedül nevelő szülő egyedülállóságát a) amennyiben a gyermek (gyermekek) házasságból született (születtek), a válást és a gyermek elhelyezését bizonyító jogerős bírósági ítélet bemutatásával köteles igazolni, illetve

b) amennyiben a szülők házasságban, de külön háztartásban vagy élettársi kapcsolatban éltek, de az már megszakadt - köteles nyilatkozni, hogy a gyermek(ek) szülői felügyeletét kettejük közül ki gyakorolja, illetve a másik fél milyen összegű gyermektartásdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. (11) A (10) bekezdésben foglaltaktól a különélő házastárs/élettárs agresszív, családot veszélyeztető magatartása esetén a családgondozó írásbeli javaslata alapján, kivételesen el lehet tekinteni. (12) A jövedelemszámításra a szociális törvény rendelkezései az irányadóak. (13) A kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó rendszeres jövedelem igazolásaként a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén munkáltatói igazolást, pénzintézeti számlakivonatot vagy pénzintézet által kiadott igazolást, b) a szociális törvényben meghatározott rendszeres pénzellátás esetén az ellátást megállapító szerv határozatát, pénzintézeti számlakivonatot vagy pénzintézet által kiadott igazolást, csekkszelvényt, c) a fizetett, vagy kapott gyermektartásdíj esetén a jogerős ítéletet, egyezség másolatát, ennek hiányában nyilatkozatot, pénzintézeti számlakivonatot, csekkszelvényt, d) egyéb rendszeres ellátás esetén a megállapító szerv határozatát, pénzintézeti számlakivonatot vagy pénzintézet által kiadott igazolást, csekkszelvényt kell a kérelemhez mellékletként csatolni. (14) A nem havi rendszerességgel szerzett, vagy vállalkozásból származó, a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát igazoló dokumentumként az állami adóhatóság igazolása, vállalkozás, cég igazolása, kérelmező nyilatkozata csatolandó mellékletként. 6. A rendeletben szabályozott ellátások megállapíthatók: a) eseti jelleggel b) meghatározott időszakra havi rendszerességgel. 7. Nem állapítható meg a rendelet szerinti ellátás, illetve a már megállapított ellátást meg kell szüntetni, ha az eljárás vagy az ellenőrzés során az igénylő vagy a vele azonos lakásban élő közeli hozzátartozó valótlan adatokat közöl vagy nem a tényeknek megfelelően nyilatkozik. 6. Az ellátások kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének általános szabályai 8. (1) Ha ez a rendelet másként nem rendelkezik, a megállapított pénzbeli ellátások kifizetése és folyósítása a polgármesteri hivatal pénztárában történik, a jogosultság megállapítását követő hónap ötödik napjáig. (2) Az ellátások megállapítása esetén azonnali kifizetés is engedélyezhető, amennyiben a kifizetés sürgősségének indokoltságát az ügyfél igazolja, illetve vélelmezhető. (3) A pénztári kifizetés a támogatásra jogosult részére vagy írásbeli meghatalmazás alapján a jogosult meghatalmazottjának is teljesíthető. (4) A rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását - a jogosultság megállapítását követően is- a polgármesteri hivatal ügyintézői jogosultak ellenőrizni.

9. A rendszeresen folyósított pénzellátás esetén a támogatásban részesülő a támogatás alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változásokat 15 napon belül köteles bejelentetni a polgármesteri hivatalban. II. Fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 10. Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat biztosít az alábbi formában a) Rendszeres szociális segély b) Ápolási díj c) Önkormányzati segély 7. Rendszeres szociális segély 11. (1) Rendszeres szociális segélyre az Szt. -ban meghatározottakon kívül jogosult az alábbiakban meghatározott személy a) az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki a jogosultság kezdő napján vagy az ellátás folyósításának időtartama alatt a munkaközvetítés során a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményeként alkalmatlannak minősült és felülvizsgálatát nem írták elő, b) várandós állapot esetén, orvosi igazolással igazoltan betölti a 16. terhességi hetet, és e rendeletben szabályozott együttműködést nyilatkozatban vállalja a Nagykáta Székhelyű Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködést. (2) Az együttműködési kötelezettség teljesítését a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltat családsegítő munkatársa igazolja. (3) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély annak a személynek, aki az együttműködési kötelezettséget nem vállalja. (4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság ügyében a szociális törvény szerint a jegyző dönt. (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott együttműködési kötelezettség vonatkozik az Szt. alapján foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekre is. 8. Ápolási díj 12. (1) A Szociális Bizottság ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. (2) Az ápolási díj olyan jövedelemmel nem rendelkező hozzátartozó részére kerülhet határozott vagy határozatlan időre megállapításra, ha az ápolást végző családjában a jogosultság megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegét, egyedül álló esetén annak 150 %-át. A jogosultság további feltétele, hogy a kérelmező hozzájárul ahhoz, hogy a Nagykátai Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Tápiószentmártoni Irodájának munkatársa az ápolás teljesítését ellenőrizze. (3) Nem állapítható meg ápolási díj annak a hozzátartozónak: a) akinek három éven belül munkaviszonya nem volt. ( A munkaviszony megszűnését hitelt érdemlően bizonyítani kell.), b) aki az ápolt személlyel tartási, vagy életjáradéki szerződést kötött.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (5) Az ápolási, gondozási kötelezettség teljesítését a polgármesteri hivatal szociális ügyintője kétévente legalább egyszer, március 31-ig felülvizsgálja, szükség szerint az (1) bekezdésben meghatározott szervezet helyszínen ellenőrizheti. (6) Ha az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, az ápolási díjra való jogosultságát meg kell szüntetni, amennyiben bejelentés alapján, vagy hivatalból végzett helyszíni szemlén, környezettanulmány készítése alapján megállapítást nyer, hogy az ápoló az ápolt részére: a) nem biztosítja a megfelelő körülményeket b) az ápolt étkeztetéséről, gyógyszereiről nem gondoskodik és ezen kötelezettségének 8 napos határidő kitűzése mellett kiküldött írásbeli felszólítás ellenére nem tesz eleget. A határidő lejártát követően az ápolási kötelezettség teljesítését ismételt helyszíni ellenőrzés keretében kell vizsgálni. (7) Az ápolási kötelezettség teljesítése vonatkozásában az ügyintéző szükség esetén beszerzi az ápolt személy háziorvosának írásbeli véleményét. (8) Családonként egy személy részesülhet ápolási díjban. 9. Önkormányzati segély 13. (1) A Szociális Bizottság az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szt. 45. (4) bekezdésében meghatározott esetekben. (2) A Szt. 45. (4) bekezdésében foglaltakon túl a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása). b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező ba) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van. (baleset, elemi kár ). (3) Önkormányzati segély igényelhető: a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen: ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra vagy d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra. 14. (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek a 17. -ban foglalt kivétellel -, aki a 13. szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd

és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg. (2) Az önkormányzati segély egyszeri összege a 17. -ban foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb, mint 2.000 Ft. (3) Az önkormányzati segély családonként a 17. -ban foglalt kivétellel egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg. (4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg. (5) A Szociális Bizottság az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat. 15. (1) Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott önkormányzati segély iránti igény megállapításának a 14. (1) bekezdésében meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban. (2) Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás. 16. (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell az 5. (3) bekezdés szerinti jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat. (2) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére megállapított önkormányzati segély vonatkozásában a 17. -ban foglalt kivétellel alkalmazni kell a 14. (3) bekezdése szabályait. 17. (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. (2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 32. (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni. (3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély mértéke: A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének Ha az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege

35 %, ha 100 % alatti 25 %, ha 101 % és 200 % közötti, 15 %, ha 201 % és 300 % közötti. Egyedülálló kérelmező esetén a fentiek szerint számolt segély összege további 10 %-kal megemelésre kerül (4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés elismert költségének összegére vonatkozóan a polgármester tájékoztatást kér a községi köztemetőt üzemeltető temetkezési szolgáltatótól, ez évente a január 31-ig kiadott tájékoztató alapján kerül megállapításra. (5) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak: - akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát, - ha a temetési költség a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 200 %-át meghaladja. (6) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet legfeljebb a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 10. A lakásfenntartási támogatás és az önkormányzati segély természetbeni formában történő nyújtása 18. (1)Az Szt-ben meghatározott lakásfenntartási támogatás és az önkormányzati segély természetbeni juttatásként is adható. (2) Az önkormányzat természetbeni ellátások közül a lakásfenntartási támogatást a közüzemi díjak kifizetéséhez nyújtott támogatásként, önkormányzati segély esetében az Erzsébet utalvány, az élelmiszer, tüzelősegély, a tankönyv-és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez,a nevelési intézménybe történő utazáshoz nyújtott támogatás formájában biztosíthatja. 11.Köztemetés 19. (1)Az Szt.48. (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól az eltemettetésre köteles személy kérelemre a) teljes egészében mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, b) 50 %-ban mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, c) ha a hagyatéki hitelezői igény érvényesítésére irányuló eljárás költsége meghaladja a hagyatéki vagyon értékét. (2) A kérelemről a polgármester dönt. 12. Közgyógyellátás 20. (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) A polgármester méltányosságból a közgyógyellátásra való jogosultságot megállapítja annak, akinek a) a családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át, egyedül élő esetén a 225%-át, b) ha a család valamennyi tagja öregségi nyugellátásban részesül, abban az esetben jogosult, ha a családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén a 250%-át, feltéve hogy az egészségbiztosítási szerv által elismert havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a mindenkori nyugdíj legkisebb összegének 25%-át eléri. IV. Fejezet Szociális szolgáltatások 21. Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodásként az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: a) az étkeztetés, b) a házi segítségnyújtás, c) a családsegítés. 13. Étkeztetés 22. (1) A polgármester szociális étkeztetésre jogosultságot állapít meg, azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: a) koruk b) egészségi állapotuk c) szenvedélybetegségük, vagy d) hajléktalanságuk miatt. (2) Az étkeztetés történhet: a) házhoz szállítással b) jogosult általi elvitellel. (3)A szociális étkeztetés térítési díja: a) 355,-Ft/nap, ha az ellátott személy rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, b) 405,-Ft/nap, ha az ellátott személy rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át meghaladja, de nem éri el annak 300 %-át, c) 485,-Ft/nap, ha az ellátott személy rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át meghaladja, de nem éri el annak 400 %-át, d) ha az ellátott személy rendszeres havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át a személyi térítési díj összege megegyezik az intézményi térítési díj összegével. (4) Az étkeztetés keretében biztosított étel kiszállításának díja: 140,-Ft. A térítési díjak az ÁFA összegét is tartalmazzák. (5) Az étkeztetés személyi térítési díjának megállapításánál kiskorú igénybe vevő esetén a családban az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. (6) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díjat a fenntartó önkormányzat polgármestere határozattal állapítja meg. (7) A térítési díjat az ellátást igénylőnek az Étkeztető Szolgálat munkatársának utólag a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell megfizetni.

14. Házi segítségnyújtás 23. (1) Házi segítségnyújtás keretében ellátást kell biztosítani az Szt. 63. -a szerint gondozási szükséglettel rendelkező személyeknek (2) Az önkormányzat házi segítségnyújtás feladatainak ellátását a Tápió-Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás (2760 Nagykáta, Dózsa György út 2.) Társulási Megállapodásában foglaltak szerint, a Tápió-Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Kistérségi Gondozási Központon (2760 Nagykáta, Petőfi Sándor u.4/a.) keresztül biztosítja. (3) A Társulás az Szt. 92. 1. bekezdés (b) pontja alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet megalkotására Nagykáta Város Önkormányzatát jelölte ki. 15. A családsegítés. 24. (1) Az önkormányzat a családsegítés feladatainak ellátását a Nagykáta Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás Társulási Megállapodásában rögzítettek szerint a Társulás által fenntartott Nagykáta Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton (2760 Nagykáta, Dózsa György út 2.) keresztül biztosítja. (2) A Társulási Megállapodásban rögzítettek szerint a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. év i XXXI. tv. 29. (3) bekezdése és az Szt. 92. (1) bek.b) pont alapján a gyermekjóléti, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről Nagykáta Város Önkormányzata alkot rendeletet. 16. Gyermekjóléti szolgáltatás 25. (1) Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a Nagykáta Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás Társulási Megállapodásában rögzítettek szerint a Társulás által fenntartott Nagykáta Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton (2760 Nagykáta, Dózsa György út 2.) keresztül biztosítja. (2) A Társulási Megállapodásban rögzítettek szerint a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. év i XXXI. tv. 29. (3) bekezdése és az Szt. 92. (1) bek.b) pont alapján a gyermekjóléti, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről Nagykáta Város Önkormányzata alkot rendeletet. V. Fejezet Az aktív korúak ellátására jogosult személy jogosultságának egyéb feltételei 17. Az együttműködési kötelezettség 26. (1) Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata az Szt. alapján aktív korúak ellátására jogosult személyekre vonatkozóan ide nem értve az egészségkárosodott személyeket- együttműködésük intézményi feltételeiről a Nagykáta Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Tápiószentmártoni Iroda 2711 Tápiószentmárton, Kossuth L. u. 100. (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) útján gondoskodik. (2) Az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles az együttműködés keretében az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a kijelölt

szervnél nyilvántartásba vetetni magát, majd azt követően a kijelölt szerv által meghatározott időpontban megjelenni, a együttműködésre kijelölt szerv által megadott határidőre a beilleszkedést segítő programról írásban a kijelölt szervvel megállapodni és a programban foglaltakat folyamatosan teljesíteni. (3) Az együttműködésre kijelölt szerv a megjelent személyt nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásbavételről és a beilleszkedési programról a polgármesteri hivatal ügyintézőjét 15 napon belül értesíti. (4) Beilleszkedést segítő programok típusai : a) tanácsadás( jogi, munkaügyi, egészségügyi, stb.) b) csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozás, c) egyéni képességeket fejlesztő, életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás, d) munkavégzésre felkészítő foglalkozás ( munkahelykeresést segítő technikák elsajátítása), e) alkalmi munkavállalást segítő programok. (5) Az együttműködésre kijelölt szerv az együttműködéssel kapcsolatban, külön jogszabályban meghatározott esetnaplót vezet, évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával módosítja a programot melyről tájékoztatja a polgármesteri hivatal ügyintézőjét. 18. Az együttműködés eljárási szabályai 26. (1) Az aktív korúak ellátására jogosult részére az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell: a) az együttműködéssel kapcsolatos kötelezettség tartalmi elemeiről, b) arról, hogy az ellátott a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni, nyilvántartásba vetetni magát, illetve megállapodást kötni és a megállapodásban foglaltakat teljesíteni, c) az együttműködés hiányának következményeiről. (2) A határozat egy példányának megküldésével kell értesíteni az együttműködésre kijelölt szervet. (3) Az együttműködésre kijelölt szerv a megállapított ellátás folyósításának időtartama alatti együttműködés keretében: a) Figyelemmel kíséri az ellátást megállapító határozatban megállapított jelentkezési határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá az ellátásban részesülő személyt a jogerős határozat alapján a szervnél történő megjelenésekor nyilvántartásba veszi. b) Tájékoztatja az ellátásban részesülő személyt az Szt. szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő program típusairól, az együttműködési eljárás szabályairól. c) A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az aktív korúak ellátására jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról az ellátott személlyel írásban megállapodást köt. d) Folyamatosan kapcsolatot tart az ellátásra jogosulttal és személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását. e) Évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges módosítja a programot. f)a mulasztástól számított legkésőbb 8 napon belül jelzi a polgármesteri hivatal ügyintézőjének, ha az ellátásra jogosult a számára előírt együttműködési kötelezettségének az erre kötött megállapodásban meghatározottak szerint nem tesz eleget.

19.A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására, illetve a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételei 27. (1) Az Szt. szerinti aktív korúak ellátására való jogosultság és a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelmezőnek, illetve az ellátás jogosultjának lakókörnyezete rendezett legyen. (2) Az (1) bekezdés szerinti feltételnek az az aktív korúak ellátására, a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személy felel meg, akinek életvitelszerűen lakott háza, lakása tisztántartott, rendezett, az ingatlan állagát folyamatos karbantartással védi, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja. Gondoskodik a háza, lakásának udvara a hozzátartozó kert gyommentesítéséről, az épületen kívül tárolt eszközöket, ingóságokat, tüzelőanyagokat szabályosan, rendezetten tárolja. Az ingatlan előtti árok, közút széléig terjedő közterületet gyommentesíti, téli időszakban a havat eltakarítja, a csúszásmentességről gondoskodik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokra irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül a jegyző, a polgármesteri hivatal köztisztviselője helyszíni szemlén győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről. (4) Ha a lakókörnyezet rendezettsége a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, az ellátás jogosultját az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével a hiányosságok teljesítésére, amelyek megvalósításáról ismételt helyszíni szemlét tart. (5) Aki a lakókörnyezetét a kitűzött határidőig nem teszi rendbe, annak az (1) bekezdés szerinti ellátás nem állapítható meg, a már megállapított juttatás folyósítása megszüntetésre kerül. VI. Fejezet a szociálpolitikai kerekasztal 28. (1) Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata a szociálpolitikai, gyermekvédelmi helyi koncepciók véleményezésére, a szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelésére, elemzésére, a szolgáltatástervezési koncepció előkészítésére, a benne foglalt feladatok megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérésére, módosítások javaslattételére, az éves közfoglalkoztatási terv véleményezésére helyi szociálpolitikai kerekasztalt alakít. (2) A kerekasztal elnöke: az önkormányzat Szociális Bizottsága tagjai közül a bizottság által választott személy. (3) A kerekasztal szavazati joggal bíró tagjai: - Tápiószentmárton polgármestere, - A Szociális Bizottság által választott kerekasztal elnöke, - A Nagykáta Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családsegítő vezetője, - Tápiószentmártoni Polgármesteri Hivatal szociális, gyámügyi ügyintézője, - A kerekasztal tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottjai: - Mozgáskorlátozottak egyesülete helyi szervezetének vezetője, - Szent Márton Nyugdíjas klub képviselője, - A Tápiószentmártoni Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. (4) A kerekasztal évente legalább egy ülést tart. (5) A kerekasztal első ülését a polgármester, a továbbiakat a kerekasztal elnöke hívja össze. (6) Határozatképesség: a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van. (7) A kerekasztal a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, a döntésekről határozatot hoz. (8) A kerekasztal üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a hozott határozatokat.

(9) A kerekasztal ülései nyilvánosak. (10) A kerekasztal ülésével kapcsolatos adminisztratív teendőket (meghívók készítése, kiküldése, jegyzőkönyv vezetés,határozatok megszövegezése, aláírások stb.) a Polgármesteri Hivatal szociális és gyámügyi ügyintézője felváltva látja el. (11) A szociális kerekasztal a település gyermekvédelmi helyzetéről szóló beszámolóval egyidőben a képviselő-testületet tájékoztatja a feladatok végrehajtásáról és a felmerült problémák lehetséges kezelési módjáról. (12) A kerekasztal tagjait díjazás nem illeti meg. VII. Fejezet Záró rendelkezések 29. (1) Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (V.4.) rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól, a 6/1998. (III.24.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Tóth János sk. polgármester Wenhardt Lászlóné sk. jegyző A rendelet 2013. december 30-án kihirdetésre került. Wenhardt Lászlóné sk. jegyző