ENERGIA HÍRLEVÉL Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havi kiadványa I. évf. 1. szám, 2009. november Bemutatkozik az Energia Ügynökség Az Észak-alföldi régió adottságai kiválóak a megújuló energiaforrások területén, kiemelten biomassza, geotermikus energia, valamint nap-, és szélenergia hasznosíthatósága terén kedvezőek a lehetőségek. Az adottságok jobb kihasználását, a nemzetközi tapasztalatok hatékonyabb átvételét, promóciós és képzési programok megvalósítását egy regionális energia ügynökség nagymértékben elő tudja segíteni. A célkitűzések elérése érdekében 2007. évben pályázat benyújtására került sor az Intelligens Energia- Európa Programra, az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség létrehozására. Az Észak-Alföldi Régióban hazánkban először és egyedüli kezdeményezésként lehetőség nyílt arra, hogy EU-s támogatással és egyéb támogató szervezetek bevonásával létrejöjjön az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség, mint önálló jogi személyiséggel rendelkező nonprofit társaság. Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft 2009. május 14-én bejegyzésre került. Az Ügynökség működésének célja alapvetően az energiahatékonyság elősegítése, az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása, az új és megújuló energiaforrások alkalmazásának előmozdítása, illetve az energiadiverzifikáció támogatása az Észak-Alföldi régióban. Tevékenységünk elsősorban az energiahatékonyság, a megújuló erőforrások, a klímavédelem, és az energiapolitika területeire összpontosul. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság jelentik a jövő energetikai rendszerének alapját. Annak érdekében, hogy a döntéshozók érintett köre, a gazdasági szereplők és a társadalom minél hamarabb felismerje az alternatív energiaforrások hasznát és alkalmazásukban rejlő lehetőségeket, az Energia Ügynökség programokat szervez és együttműködik más szervezetekkel, szakmai szövetségekkel, energiahatékonysági és megújuló energia iparban tevékenykedő cégekkel. E célkitűzés keretében kiállításokon és konferenciákon mutatkozik be az intézmény, energetikai projekteket, demonstratív rendezvényeket, kerekasztal-beszélgetéseket kezdeményez. Projektjeinkkel, rendezvényeinkkel, tanácsadási tevékenységünkkel, képzésekkel és széles körű kommunikációval az a célunk, hogy elérjük: mind az energiát termelők, mind a felhasználók, vagy éppen a döntéshozók másként viszonyuljanak az energia felhasználáshoz. Szűkös készleteink ésszerű alkalmazása, vagy az energiapazarló fogyasztási szokások megváltoztatása, mind-mind része a megoldásoknak, melyet intézményünk munkájával támogat. (Folytatás a 2. oldalon) Tartalom Bemutatkozunk 1 EnergoExpo 2009 2 Energiaklaszter a régióban 5 Új energianövény hazánkban 7 KEOP-2009-4.2.0/A pályázat 8 Szakolyi biomassza erőmű 11 Díjat nyert a Nyíregyházi Főiskola 13 Tetőcserép alakú napelem 14 1
(Folytatás az 1. oldalról) Az ENEREA célkitűzéseinek elérése érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: - energiatervezés (felmérések, helyzetelemzések, regionális energia stratégia elkészítése) - szektorális tevékenységek (promóciók, szakmai workshopok, információs napok szervezése, fenntartható energia megoldások ajánlása meghatározott célcsoportok számára), - horizontális tevékenységek (szaktanácsadás, képzések, Energia kávéház működtetése, energiadíj, energiamarketing, pályázatok készítése és menedzsmentje), - kapacitásépítés, együttműködések kialakítása (energia ügynökségekkel kapcsolatfelvétel és tapasztalatcsere, good practice felkutatása, nemzetközi és regionális szintű kapcsolatrendszer működtetése, közös projektekben való részvétel), - kommunikáció és disszemináció (tájékoztatás, honlap működtetése, hírlevél, energia magazin, tájékoztató brosúrák készítése). Bízunk benne, hogy felkeltettük érdeklődését az energiaracionalizálás területén, illetve Ön és intézménye is szerepet vállal a jövőben a környezeti fenntarthatóság érdekében a megújuló energiaforrások alkalmazásával! Kapcsolatfelvétel: Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B., A épület, III. emelet, 344. és 349. szoba Telefon: 42/599-400, mellék: 2816 Képviselő: Vámosi Gábor ügyvezető Mobil: 30/580 3553 Honlap: www.enerea.eu E-mail: info@enerea.eu Energetikai projektek gyakorlati aspektusai 2009. szeptember 29-október 1. között került megszervezésre Debrecenben, a Kölcsey Konferencia Központban a VII. Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia, azaz az ENERGOexpo 2009 elnevezésű szakmai rendezvény. Az ENERGOexpo kitűnő feltételeket biztosított, mind a kiállítók, mind a látogatók számára, mert kiváló kapcsolatteremtési lehetőséget teremtett részükre egy nyugat-európai színvonalú rendezvény keretei között. A rendezvényen részt vettek vállalatok, közintézmények, mérnöki és tervező irodák, energetikai beszállítók, kivitelezők, kutató intézetek, nonprofit szervezetek képviselői, illetve az energiahatékonyság és energiaracionalizálás iránt nyitott közönség. (Folytatás a 3. oldalon) 2
(Folytatás a 2. oldalról) A kiállítás mellett konferenciasorozat került megszervezésre, ahol 15 szekcióülésen, közel 100 előadás alkalmával a résztvevők tájékozódhattak az energetikai ágazat aktuális kérdéseiről, lehetőségeiről. Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. kiállítóként részt vett a rendezvényen, valamint az intézmény szervezésében valósult meg az Energetikai projektek a gyakorlatban elnevezésű szekció. Az energiahatékonyság elősegítése, illetve a megújuló energiák abszolút felhasználásának és arányának növelése egyaránt stratégiai prioritás, mivel hazánk energia-felhasználásában a megújuló energiák részaránya jelenleg rendkívül alacsony mértékű és emellett a hazai fosszilis energiahordozó készlet- és termelés is korlátozott. Továbbá a megújuló energiahordozók hasznosítása egyszerre energiapolitikai, versenyképességi, környezetvédelmi, vidékfejlesztési és gazdasági kérdés is egyben, így a felhasználásuknak is meg kell felelniük hatékonysági, fenntarthatósági, műszaki-technológiai szempontoknak. A szekció elsődleges célkitűzése az volt, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazásának gyakorlati tapasztalatait ismerjék meg az érdeklődők, mindezt közvetlenül a projektgazdáktól, megismerve a beruházások előnyeit-hátrányait, valamint a megvalósítás során szerzett tapasztalatokat- hangsúlyozta köszöntőjében Vámosi Gábor, az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség ügyvezetője, aki a szekció levezető elnöki tisztségét is betöltötte. Majd az Energia Ügynökség bemutatására került sor, tájékoztatva ezzel a megjelenteket, hogy az intézmény milyen tevékenységeket végez, milyen szerepet tölt be a régióban. Annak érdekében, hogy az információ minél szélesebb körben terjedjen, a szekcióülésen való részvétel térítésmentes volt az érdeklődők részére. A rendezvény programja több szempont alapján került összeállításra. A bemutatott projektek között a résztvevők hallhattak a szélerőgépekről, biogázüzemről, pelletfűtésről, épületenergetikai korszerűsítésről, valamint energetikai megtakarítási programról. A gyakorlati oldalról megközelített téma népszerű volt a résztvevők körében, hiszen mintegy 70 fő vett részt a rendezvényen. Szabó Árpádné ügyvezető a nyíregyházi Nyír-Öko-Watt Kft. képviseletében megosztotta tapasztatait a háztartási méretű kiserőművek (szélerőgépek) beruházási projektjeivel kapcsolatban. A cég működése során országosan is elismert szakmai tapasztalatra tett szert. Az előadás során ismertette a szigetüzemű szélerőgépek telepítési folyamatát, valamint hangsúlyozta a valós energiaigényekhez való igazodás jelentőségét a beruházás tervezése során. A szélméréseket akkreditált mérőműszerekkel szabad elvégeztetni és körültekintően kell kiválasztani a szélerőgépek telepítésének helyét. A 2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról, annak XIV. fejezete szabályozza a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági eljárásokat. A törvény kimondja, hogy az 50 kva-nél nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, valamint a 0,5 MW-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem csatlakozik villamosműhöz (szigetüzemű villamos-energia), nem engedélyköteles. A közönség figyelmébe ajánlotta az ún. hibrid rendszereket. A hibrid rendszer megfelelő arányokban tartalmazza a szélgenerátorokat és napelemeket. A két áramellátó eszköz együttes alkalmazása kiegyenlítettebb áramellátást biztosíthat. Ha a szélenergia érték méréses meghatározása megtörtént, a megfelelő teljesítményű szélgenerátor könnyebben kiválasztható. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatásával, a Csenger-Tej Kft. beruházásában elsőként valósult meg az országban egy állattartó telepen biogáz üzem. A projektgazda számos Európai Unióban megvalósult beruházást tekintett meg, annak érdekében, hogy a cég számára legmegfelelőbb technológiájú biogáz üzem valósulhasson meg- mondta el Szabó Gusztáv műszaki vezető. Az állattartó telep (tehenészet) működése során olyan melléktermékek keletkeznek, amelyek kiváló biogázüzemi alapanyagként szolgálnak (trágya, takarmánymaradék, romlott takarmány, fejőházi szennyvíz). A projekthez 65%-os támogatási intenzitású vissza nem térítendő támogatást nyert el a vállalkozás. A megtérülési időt, a felmerülő kockázatokat is mérlegelve mintegy 4 évben állapították meg. (Folytatás a 4. oldalon) 3
(Folytatás a 3. oldalról) A kedvező megtérülés mellett a megépült üzemnek számos pozitív hatása van: lokális, hosszú távon fenntartható energia-termelés valósítható meg, a környezetre gyakorolt hatása kedvező, a növényi alapanyagok termelése, termeltetése tervezhető, a keletkezett energiának többcélú felhasználási lehetősége van. Az önkormányzatok között élen jár Derecske Város Önkormányzata, amikor innovatív eljárások alkalmazásáról van szó. Az önkormányzat vezetése felismerte azt a tényt, hogy jelentős anyagi megtakarítás érhető el megújuló energiaforrások alkalmazásával. Úttörő szerepet vállalt magára az önkormányzat a térségben, amikor is több projektet indított el az energiaracionalizálás területén. ÉAOP támogatással valósult meg az általános iskola magastető ráépítése, valamint az óvoda felújítása, napenergia hasznosítással, geotermikus energiával való hűtésfűtése, és nyílászáró cseréje. A város csatlakozott a KEOP támogatással futó Szemünk fénye programhoz is. Ezen kívül tisztított szennyvízen energiafűz termesztéssel is foglalkoznak. 2008-ban önerőből került beüzemelésre a derecskei gimnáziumban 2 db 120 kw-os pellet tüzelésű kazán. 1 év működési tapasztalat alapján Bakó István polgármester jelentős mértékű költségmegtakarításról számolt be, 7 éves megtérüléssel kalkulálnak. Müller Ferenc a SOLANOVA/HU Klaszter képviseletében a dunaújvárosi mintaépület technológiai megoldásaira hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva és értékelve a projekt modellértékűségét. Csata Zsolt okleveles energetikai mérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem mint konzorciumi partner- képviseletében a SOLANOVA mintaépület energetikai projekt megvalósítását követő mért eredményeket, a fejlesztés hatásait ismertette. A projekt célkitűzése az volt, hogy az épület éves fűtési energiafelhasználását 15-50 kwh/m 2 /év közé szorítsák, ami az ultra-alacsony energiafogyasztású épületek jellemzője. (Tájékoztatásképpen egy átlagos panelépület fűtési energiafelhasználása 180-280 kwh/m 2 /év.) A felújítás az alábbi elemekből állt: vastag hőszigetelés (16 cm), légtömör ablakok beépítése, tetőtér szigetelése, hővisszanyerős kiegyenlített szellőzés kialakítása lakásonként, hőközpont és a fűtési rendszer korszerűsítése. A használati melegvíz-ellátás egy részét a homlokzatra szerelt napkollektorokkal sikerült megoldani. A projekt megvalósításakor a monitoringra, a mérési eredmények nyilvántartására kiemelt figyelmet fordítottak. A mért adatok alapján a mintaépület energiafelhasználása mintegy 80%-kal csökkent. Az Oktatási Minisztérium hirdette meg a Szemünk fénye programot, az állami közoktatásban részt vevő intézmény világítási és fűtési rendszerének korszerűsítésére. A programban való részvétel az intézmény vezetőinek döntésétől függ, de a lehetőség az összes intézmény számára adott. A program célja magas színvonalú világítási és fűtési rendszerek létrehozása állami finanszírozás nélkül, kizárólag a program megtakarításai által finanszírozva. Tájékoztatást nyújtott az iskolaprogramról Moldován Péter projektvezető, mint a programban résztvevő konzorciumi partner, a GE Hungary Kft. képviselője. A cég, mint világításgyártó vesz részt a programban. A korszerűsítés hatására az alábbi eredmények érhetők el: magas fényhasznosítás és megvilágítási szint, egyenletes világítás, káprázás-mentesség, hosszú élettartam, magas színvisszaadási index, és nem utolsó sorban csökkenő karbantartási költségek. A program 2006. márciusi kezdete óta több, mint 300 szerződött önkormányzat vesz részt a projektben és 1700 felett van a korszerűsített intézmények száma. Jelen konferencián is bebizonyosodott, hogy a szakemberek nyitottak az energiahatékonysági eljárások, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazása iránt. A gyakorlati példák közelebb hozták a hallgatókhoz az energetikában rejlő lehetőségeket. A projektgazdák tapasztalatain okulva, jó gyakorlatokat látva, első kézből kaptak információt és ötleteket, amit saját működésük, tevékenységük során kamatoztathatnak. Az előadásokat követően feltett kérdések sokasága, illetve a konferenciát követő kötetlen beszélgetéseket értékelve elmondható, hogy számos feladat van még az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség előtt. A rendezvényen résztvevő közönségen túl meg kell szólítani más célcsoportokat is, és tájékoztatást kell nyújtani, annak érdekében, hogy megismerjék és felismerjék lehetőségeiket az energiaracionalizálás területén. Közös ügyünk, hogy hazánk kiváló megújuló energetikai adottságait kihasználjuk! 4
Energia Klaszter a régióban Hazánk energiagazdálkodási szerkezetváltásának alapvető kérdése a K+F+I eredmények új termékekben, technológiákban történő realizálása, az összehangolt, közös beruházások, infrastruktúrafejlesztések energia- és költséghatékony megvalósítása, működtetése. Az energiaszektor vállalkozásainak, intézményeinek kapcsolata jelenleg többnyire informális, számos esetben a bizalmi tőke, a közös kezdeményezések hiánya szabnak gátat az egyébként indokolt szakmai együttműködéseknek. Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. felvállalja, hogy az energetikai ágazatban érdekelt gazdasági szereplők együttműködését intézményesíti és szorgalmazza az Észak-Alföldi Regionális Energia Klaszter létrehozását, kiemelt figyelmet fordítva az önkormányzati szektor, és a vidékfejlesztés területére. A régiós klaszter célja, életre hívásának mozgatórugói: az energiagazdálkodás, megújuló energia és egyéb energetika terén érdekelt önkormányzatok, szolgáltatók, civil szervezetek és fejlesztési szervezetek közös érdekeinek megtalálása, összehangolása, érvényesítése, egy nemzetközileg is elfogadott gazdasági és szakmai szövetség és klaszter menedzsment szervezet működtetése, az energiahatékonyság elősegítése és népszerűsítése, az önkormányzati és a nonprofit szereplők részére, az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása, kiemelten az önkormányzati intézményekben, az új és megújuló energiaforrások alkalmazásának, elterjedésének előmozdítása, elsősorban az önkormányzati szektorban, a régió adottságaihoz igazodva elsődlegesen a biomassza, geotermikus energia, nap- és szélenergia hasznosíthatóságának elősegítése, a klaszter tagok között folyamatos konzultáció és információáramlás biztosítása, közös, elsődlegesen K+F+I+O projektek generálása, illetve a szükséges pályázati források hozzárendelése a projektekhez. A klaszter létrehozását célzó szakmai workshop 2009. október 13-án került megrendezésre Nyíregyházán. A kerekasztal beszélgetés elsődleges célja a klaszter megalakításának előkészítése volt, célkitűzések, feladatok, szervezeti és működési kérdések megvitatása, a menedzsment szervezet és az alapító tagok kiválasztására javaslattétel. A szakmai rendezvényen Vámosi Gábor ügyvezető igazgató (ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft.), mint házigazda köszöntötte az intézmények képviselőit és ismertette a kezdeményezés céljait, valamint a klaszter működésének hosszú távú lehetőségeit, előnyeit. Vitaindító, gondolatébresztő előadást hallhattak a cégvezetők Hradeczky Zsolt részéről, (Pólus Program Hálózatfejlesztési Iroda Debrecen) Klaszterfejlesztési lehetőségek a Pólus Programban címmel. A Pólus Program Iroda munkatársa összefoglalta a klaszterek általános jellemzőit, hatását a versenyképességre, valamint vázolta a hálózatfejlesztés folyamatát, a szabályozandó kérdéseket, továbbá bemutatta a klaszter működési modelljét. A klaszter fejlesztéséhez pályázati források is rendelkezésre állnak. A találkozón résztvevő intézményvezetők szándékukat fejezték ki az energiaklaszter megalapítására. 5
Pályázható a Svájci Alap a hátrányos helyzetű régiókban REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KEZDEMÉNYEZÉSEK PERIFÉRIKUS ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ RÉGIÓKBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON ÉS ÉSZAK-ALFÖLDÖN A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a Svájci Hozzájárulás újabb pályázati felhívását hirdette meg, regionális fejlesztési kezdeményezések, helyi alkalmazási-, és munkahely teremtési lehetőségek erősítése témában. Svájc - az Európai Unióval kötött megállapodás alapján - a 2004-ben az unióhoz csatlakozott tagországok számára 1 milliárd svájci frank értékben ad fejlesztési hozzájárulást, amelyből Magyarország részesedése összesen 130,738 millió svájci frank. A beérkezett ötletek értékelésére Magyarországon 3 hónap áll rendelkezésre, ezt követően a magyar javaslatokat megküldik a svájci bírálóknak is, ahol ugyancsak 3 hónapot szánnak a döntésre, így hat hónap után lehet eredménye az első fordulónak. A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KEZDEMÉNYEZÉSEK PERIFÉRIKUS ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ RÉGIÓKBAN ÉSZAK- MAGYARORSZÁGON ÉS ÉSZAK-ALFÖLDÖN c. kiírás kistérségekre irányul, a Svájci-Magyar Együttműködési Program által kiemelten kezelt három megyében: Borsod-Abaúj-Zemplénben (az Észak-Magyarországi régióban), Szabolcs-Szatmár-Beregben és Hajdú-Biharban (az Észak- Alföldi régióban); és a helyi alkalmazási-, és munkahely teremtési lehetőségek helyi kapacitások felhasználásával történő erősítését célozza. A következő kistérségekből lehet pályázni: Kazincbarcikai, Sátoraljaújhelyi, Mezőkövesdi, Záhonyi, Kisvárdai, Nagykállói, Polgári Hajdúböszörményi. A célkitűzés egészére összesen 15 millió svájci frank támogatás áll rendelkezésre. A kiírásra programokkal lehet pályázni, melyek egymásra épülő projektek, amiket közös céljuk, a foglalkoztatás növelése köt össze. A programoknak reális célkitűzésekkel kell rendelkezniük; ezen célkitűzéseket, amennyiben lehetséges, különböző szektorokat összefogva kell megvalósítani. Minden program egy főprojektből és legfeljebb tíz támogató projektből áll, amelyek mind a köz-, mind a magán-, mind pedig a civil szektort bevonják. A támogatott programok mérete (amely a svájci hozzájárulásból, illetve az önerőből áll) legalább 4 millió, és legfeljebb 5 millió svájci frank lehet. Várhatóan négy vagy öt program támogatására kerül majd sor, melyek lehetőség szerint minden kiemelt megyét lefednek. Pályázni olyan jogi személyiséggel rendelkező közintézmények jogosultak, mely a kiemelt kistérségben rendelkeznek székhellyel és jelenleg is aktív szerepet töltenek be (a helyben rendelkezésre álló kapacitások és képességek tevékeny hasznosítása révén) valamelyik kedvezményezett kistérségben. A programot alkotó alprojektek gazdái ugyanakkor egyaránt lehetnek állami vagy civil szervezetek, vállalkozások, és az állami és a versenyszféra közötti társulások (PPP) is. A vissza nem térítendő támogatásként nyújtott Hozzájárulás nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 60%-át, kivéve azon projektek esetében, amelyek költségvetési juttatás formájában kiegészítő támogatást kapnak nemzeti, regionális vagy helyi hatóságoktól, amely esetben a Hozzájárulás nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 85%-át. A Pályázati felhíváshoz kapcsolódó teljes dokumentáció megtalálható az NFÜ honlapján (www.nfu.hu), valamint letölthető a következő helyről: www.swiss-contribution.hu. Forrás: www.nfu.hu 6
Új energianövény Magyarországon Égetéssel és a biogáz-előállítással is hasznosítható az az új energianövény, amelyet hamarosan Magyarországon is szabadalmaztatnak. A tervek szerint 2011-től egy szolnoki biomassza-erőműben hasznosítanák a különleges mályvafélét. Jelenleg Magyarországon az energiafűz és az energiafű a két termeszthető energianövény-csoport, a My-Tech Agro Kft. projektjének célja azonban egy új biomasszaforrás, a Petemi honosítása és termesztése. A Petemi egy Lengyelországban szabadalmaztatott és az Európai Unióban törzskönyvezett energianövény, melynek hatalmas zöld tömege jelentős mennyiségű szén-dioxidot köt meg. Az eltüzelésekor felszabaduló szén-dioxid kibocsátása nem több, mint amennyit a növény termesztése során a légkörből egyébként is megkötött, így az általa előállított energia környezetkímélő és megújuló. Az akár négy méter magasra is megnövő, Észak-Amerikából származó mályvaféle égetéssel és biogáz-előállítással is hasznosítható. A My-Tech Agro Kft. (a My-Tech bioenergetikai kutató és fejlesztő cégcsoport tagja) 2003-ban azzal a céllal alakult meg, hogy Szolnokon felépítse és üzemeltesse Magyarország első biomassza-tüzelésű erőművét. A 28 MW-os biohőerőmű üzembe helyezése 2011-ben várható. Ennek a fejlesztésnek az első lépése az új energianövény meghonosítása és szabadalmaztatása lesz, aminek a több mint 830 ezer eurós költségének felét az EGT Finanszírozási Mechanizmus fedezi. A VÁTI Nonprofit Kft. által kezelt projektben a My-Tech Agro legfőbb feladata az erőmű biomassza-ellátása lesz, amihez két forrást kívánnak felhasználni: egyrészt a térségben termelt gabonaszalmát, másrészt kifejezetten energiahasznosításra termesztett növényeket. Ehhez szeretnék meghonosítani és szabadalmaztatni a Petemit. A projekt átfogó célja a környezet védelme, a megújuló energiaforrások részarányának növelése, a munkahelyteremtés és alternatív jövedelemforrások teremtése a mezőgazdasági termelők számára. Európai Unió az energiafelhasználáson belül a megújuló energiák részarányát növelni kívánja. Ebben kiemelt szerepet kap a biomassza, mely a világ negyedig legnagyobb energiaforrása, illetve a napenergia megkötésének legegyszerűbb és egyik legolcsóbb módja. Hasznosítása nem csak a környezetet kíméli, de csökkenti az ország függőségét a fosszilis energiákat importáló országokban. Petemi Észak-Amerikából származó, a mályva félék családjába tartozó évelő növény. Nincs különleges éghajlatigénye, szinte minden talajtípuson megél. Első évben lassan, később intenzíven fejlődik. Erős, viszonylag mélyre nyúló főgyökér és mellékgyökerek jellemzik. A gyökér hossza a szaporítás módjától függ. Levelei között vannak keskenyebb és hosszabb ujjal rendelkezők, illetve szélesebb, de rövidebb ujjúak. Az ültetés évében lassan nő, a következő évben a magassága meghaladhatja akár a négyszáz centimétert is. Virágzása júliustól szeptemberig tart, így folyamatosan betakarítható. Szaporítása történhet magról, gyökérdugványról és palántázással is. A Petemi-re a legnagyobb veszélyt a gyomok jelentik. Termesztésénél rendkívül fontos a termőterület megfelelő előkészítése és a gondos gyomszabályozás. Nem lehet elkezdeni a gyomirtást, amíg a növények el nem érik tíz centiméteres magasságot. Felhasználható takarmánynövényként, cellulózgyártásban, szennyezett területek regenerálásában, utak mentén szennyezések felfogásában, valamint méz előállításában. Égetésre a kevésbé leveles, míg biogáz előállítására a levelesebb fajtákat célszerű termeszteni. Forrás: www.vati.hu 7
KEOP-2009-4.2.0/A: Automatikus eljárásrend Jelen pályázati konstrukcióban a kisebb összegű (1-50 millió forint támogatásban részesülő) és jól tipizálható megújuló energia alapú beruházások támogatásának egyszerűsítése érdekében, a beérkezett pályázatok automatikus értékelési eljárási rendszer keretében kerülnek feldolgozásra, azaz csak jogosultsági és teljességi kritériumok alapján dönt a támogató a támogatás odaítéléséről. A pályázati kiírás címe: Konstrukció célja: Alkalmazott eljárás: Támogatás formája: Kedvezményezettek köre: Támogatás min max összege: Támogatás mértéke: KEOP-2009-4.2.0/A Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A kisebb környezeti terheléssel járó megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztése elsődlegesen a KKV szektorban és a költségvetési szerveknél. Automatikus eljárásrend Vissza nem térítendő támogatás Jelen pályázati kiírás keretében pályázhatnak kis- és középvállalkozások, költségvetési szervek és intézményeik, valamint nonprofit és egyéb gazdasági szervezetek. A pályázók körének pontos meghatározásait a pályázati útmutató tartalmazza. A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás összege minimum 1 millió, maximum 50 millió Ft lehet. 30-70% (a kedvezményezetti célcsoport és regionális térkép szerint) Támogatható tevékenységek köre: 1. Fűtési energiaigény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból 2. Használati melegvíz-igény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból 3. Gazdasági-termelési folyamat közvetlen hőigényének részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból Projekt területi korlátozása: Támogatásra a közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) régió területén megvalósuló fejlesztés kivételével az ország teljes területe jogosult. A pályázati rendszer folyamatleírása A fejlesztésnek reális energiafelhasználási és megtakarítási számításokra kell épülnie, melyet energetikai auditornak kell elvégeznie, és a fejlesztés megvalósulása után a pályázat záró jelentésében jóváhagynia. 1. lépés: Ajánlatkérés/közbeszerzés: Az E fejezet szakmai jogosultsági kritériumai részében megadott műszaki paraméterek és kivitelezési feltételeknek megfelelő ajánlati felhívást kell közzétenni, mely alapján (legalább 3 db) ajánlatot kell bekérni, melynek meglétét és megfelelőséget az auditor ellenőrzi, vagy amennyiben a pályázó közbeszerzés köteles, és az eszköz meghaladja az eszközbeszerzési közbeszerzési értékhatárt, feltételes közbeszerzést kell lebonyolítania. Az ajánlatkérés/feltételes közbeszerzés alapján feltételes eszközbeszerzési szerződést kell kötni. A pályázat beadásakor mellékelni kell a nyertes ajánlatot, valamint feltételes eszközbeszerzési szerződést is. 2. lépés: Energetikai igény/veszteség feltáró vizsgálat Amennyiben fűtési illetve használati melegvíz igény kielégítése vagy gazdasági termelési folyamat hőigényének kielégítése történik a pályázati kiírás által szabott feltétel, hogy a) meglévő hőigény kielégítése esetén a pályázó rendelkezzen a hőigényt-, és hőveszteséget feltáró 7/2007 (V.24) TNM rendelet szerint elvégzett energetikai audittal, (Folytatás a 9. oldalon) 8
(Folytatás a 8. oldalról) b) új hőigény kielégítése esetén a tervezett és pályázott technológia jóváhagyásával. Az auditornak minden esetben jóvá kell hagynia a választott technológiát. A pályázónak az auditjelentés kísérőlapját nyomtatott formában is, magát az auditjelentést csak elektronikus formában kell megküldenie a Közreműködő Szervezet részére. Csak, és kizárólag az audit jelentésben jóváhagyott eszközbeszerzésre lehet pályázatot benyújtani. Amennyiben csak használati melegvíz-igény kielégítése történik, az auditjelentés nem szükséges, csak az auditjelentés kísérőlapja. 3. lépés: Energetikai tanúsítvány: A pályázathoz be kell nyújtatni a 176/2008 (VI.30) Kormányrendelet szerint készített épületenergetikai tanúsítványt, mely igazolja, hogy a tárgyi épület legalább C kategóriájú. Az erről szóló Tanúsítvány másolatát a pályázathoz mellékelni kell. Amennyiben csak használati melegvíz-igény kielégítése vagy gazdasági termelési folyamat hőigényének kielégítése történik, tanúsítvány megszerzése nem szükséges. 4. lépés: Pályázat benyújtása/támogatási döntés: a pályázati anyagot az összes kötelező melléklettel és nyilatkozattal együtt kell benyújtani. Formai megfelelés esetén a pályázó értesítést kap, és kiküldésre kerül a Támogatói Okirat. 5. lépés: A projekt megvalósítása: A Támogatói Okirat kézhezvétele után a feltételes vállalkozási szerződés életbe lép, a kivitelezés megkezdhető, amennyiben a kivitelezői nyilatkozatot a kivitelező aláírta. 6. lépés: Záró hitelesítés/felülvizsgálat: A projekt befejezésekor, a Záró Projekt Jelentéshez (ZPEJ) csatolni kell az auditor által aláírt ZPEJ kísérő auditigazolást amely igazolja, hogy valóban az a fejlesztés történt-e meg, ami a támogatott pályázat tárgya volt. E teljesítésigazolásra a használati melegvíz igény kielégítést célzó projektek esetében is szükség van! 7. lépés: Elszámolás benyújtása a Közreműködő Szervezethez, mely alapján megtörténik a kifizetés. 8. lépés: A Záró Projekt Jelentés Közreműködő szerv általi jóváhagyása után a projekt a 3 illetve 5 éves fenntartási időszakba lép. A pályázati dokumentáció és a kitöltési segédletek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról tölthetők le. (www.nfu.hu) Forrás: www.energiakozpont.hu Técsői pelletgyár- elindult a termelés Eredményes próbaüzem után az ukrajnai Técsőn elindult a Skála csoport energetikai vállalkozása, a Skála-Energy Kft. által irányított, évi 35.000 tonna termelőkapacitású pelletgyár. A nagy nyomáson préselt apró fűrészpor-rudakat fűtőanyagként használják. A terméket teljes egészében osztrák, olasz és szlovén piacra szállítják. Az üzem beindításához a Magyar Fejlesztési Bank magyar vállalkozások nemzetközi szerepvállalását elősegítő hitele is hozzájárult. Técső a Tisza völgyében, a hegyekből levezető utak csomópontjában, optimális helyen fekszik a környék több száz fafeldolgozó üzemében keletkező faipari melléktermék begyűjtéséhez. A gyár a város iparterületén, mintegy 1,35 hektáron működik. Itt indították el az 1.100 négyzetméter alapterületű gyártócsarnokban a jelenlegi 5 tonna/óra késztermék gyártására alkalmas pelletüzemet. (Folytatás a 10. oldalon) 9
(Folytatás a 9. oldalról) A pelletgyár közel 1,1 milliárd forintos beruházással másfél év alatt épült fel, amelyhez az MFB 752 millió forintnak megfelelő összegű euróhitelt nyújtott. A beruházás Ukrajna 2009. évi, eddigi legnagyobb értékű magyar tulajdonú ipari beruházása. A gyár építése és a gépsor telepítése 2009 áprilisában befejeződött, az üzemben azóta folyamatos termelés folyik. A fapellet megújuló energiaforrásnak számító, természetes tüzelőanyag. A pelletgyártás nyersanyagai faipari melléktermékek: fűrészpor és faapríték. A gyártás során a nyersanyagokat tisztítják, szárítják, és magas nyomáson, mesterséges adalékanyag vagy ragasztó hozzáadása nélkül préselik össze. A feldolgozást követően a pellet tartós, magas fűtőértékű, tiszta és jól kezelhető tüzelőanyag lesz, szárazsága 10% alatti. Kis mérete miatt úgy áramlik a csövekben, mintha folyékony vagy gáz halmazállapotú lenne, így teljesen automata gyártási rendszeren belül készülhet. A fapellet olcsó, környezetbarát, széndioxid semleges, kiváló fűtőértékű tüzelőanyag, amely a legnagyobb komfortkörülmények között használható és egyszerűen kezelhető. Az üzem indítását követően rövid idő elteltével 100 százalékos kapacitással működő gyár tulajdonosai már a jövőt tervezik. 2010-ben megkezdik a técsői üzem kapacitásbővítését 35.000 tonnáról 70.000 tonna/évre, valamint Kijev mellett egy új, 140.000 tonna/év kapacitású gyár építését. A bővítés és a kijevi gyár várható költsége meghaladja a 23 millió eurót. A tervek szerint 2011-ben befejeződő második beruházási lépcsővel a Skála-Energy Kft. Közép-Európa egyik legnagyobb pelletgyártója lesz. Forrás: www.zoldtech.hu Brüsszel megháromszorozná a támogatást Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Unió mozgósítson további 50 milliárd eurót az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák kifejlesztésére a következő évtizedben. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg erre a célra fordított összeget évi 3 milliárd euróról több mint 8 milliárd euróra növelnék 2010 és 2020 között, ha a kezdeményezést a többi uniós intézmény elfogadja. Elfogadott előterjesztésében az uniós "kormány" összefogásra ösztönözte az állami szerveket, a vállalatokat és a kutatókat "annak érdekében, hogy 2020-ra ki lehessen fejleszteni olyan technológiákat, melyek révén kezelhető az éghajlatváltozás problémája, biztonságosabbá tehető az EU energiaellátása, és biztosítható gazdaságaink versenyképessége". 10
Az Európai Unió tudományért és kutatásokért felelős biztosa, Janez Potocnik hangoztatta, hogy "sürgősen meg kell növelni a tiszta technológiák kutatására szánt ráfordítások összegét, amennyiben Európa a Koppenhágáig vezető út és az azt követő időszak költségeit csökkenteni szeretné". "Ha ma átgondolt módon fokozzuk a kutatás finanszírozását, a gazdasági növekedés új forrásait teremthetjük meg, környezetbarátabbá tehetjük a gazdaságot, és esélyt teremtünk arra, hogy a gazdasági válság elmúltával az Európai Unió versenyképes legyen" - emelte ki a biztos. A testület szerint a megemelt finanszírozás fedezné az alap- és az alkalmazott kutatás, a demonstráció, továbbá - a széles körű piaci bevezetést célzó tevékenységek kivételével - a korai piaci bevezetés költségeit. A bizottság az érdekelt szereplőket is arra kérte, hogy összehangoltan, egymással karöltve lépjenek fel, továbbá, hogy merjenek több kockázatot vállalni. A közfinanszírozás ott szükséges, ahol a technológia terén nagymértékű bizonytalanság mutatkozik, illetve ahol a piaci kockázat szintje magas - emlékeztetett Janez Potocnik biztos. Forrás: MTI Hazánk első bioerőműve Szakolyban 2009. augusztusában átadták Magyarország első, zöldmezős fejlesztésű, önálló biomassza villamos energia erőművét Szakolyban. A Dél-nyírségi Bioerőmű ünnepélyes avatásán Gráf József földművelési és vidékfejlesztési miniszter méltatta a példaértékű beruházást, amely egyszerre szolgál térségfejlesztési, energetikai és környezetpolitikai célokat. A bioerőmű a helyileg előállított biomasszából nagy értékű végterméket, megújuló villamos energiát, úgynevezett zöld áramot állít elő, emellett több mint 200 új munkahely teremtésével járul hozzá a térség foglalkoztatási gondjainak mérsékléséhez. A beruházás a vidékfejlesztés és a vállalati együttműködés kiváló példája. A Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. (DBM) projekttársaságban több hazai társaság mellett Japán egyik legnagyobb áramszolgáltatója, a Tohoku Epco is tulajdonos. A nettó 14 milliárd forintos beruházás finanszírozását a Magyar Fejlesztési Bank és az energetikai projektek finanszírozásában hagyományosan aktív szerepet játszó K&H Bank klubhitele biztosította, 50-50%-os kockázatvállalással. A Kormány a DBM munkahelyteremtéséhez 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A bioerőmű a legkorszerűbb technológiát alkalmazza, a magyar szilárdtüzelésű erőművek között kiemelkedő energetikai hatásfokkal rendelkezik. 11
A Kormány által tavaly szeptemberben jóváhagyott energiastratégia a fejlesztés fő irányát a villamos energia zöldebbé tételére helyezi, kiemelve ebben a biomassza kiváló alkalmasságát. Az Európai Unió előírásai szerint 2020-ig 600 megawattnyi zöldmezős erőművi beruházásra lenne szükség, a Délnyírségi Bioerőmű ebből közel 20 MW-ot tud előállítani. Lontay Zoltán, a DBM igazgatósági tagja szerint a projekt megvalósítása egyfelől a tulajdonosi elszántságnak, illetve a finanszírozó bankok kockázatvállalásának köszönhető, továbbá a helyiek és a kivitelezésre létrejött projekttársaság, a DBM közötti érdekazonosságnak. A helyi vállalkozók és önkormányzatok a valamikori dohány- és almaültetvények helyére olyan gazdasági tevékenységet képzeltek el, amely enyhíti a térség 40%-os munkanélküliségi gondjait. Az erőműben több mint 50 alkalmazott dolgozik és további 150-200 fő találhat megélhetést az erőmű számára szükséges biomassza termelése, feldolgozása, szállítása területén. A tüzelőanyagként felhasznált biomassza a térség erdeiből, fűrészüzemeiből, mezőgazdaságából származik. Ez nem veszélyezteti a lakosság tűzifa ellátását, az erőmű ugyanis elsősorban a más célra alkalmatlan, hulladék anyagokat használ fel. Ebből a szempontból a projekt úttörő jellegű. A környezetvédőkkel tartott folyamatos kapcsolat segített abban, hogy javaslataikat már a tervezés szintjén figyelembe vegyék. A térség földtulajdonosai a Tisza Szövetkezet szervezésében az erőmű építésével párhuzamosan megkezdték az ún. energiaültetvények létesítését, amelyeken intenzív fásszárú kultúrák alkalmazásával gazdaságos és környezetkímélő módon tudnak előállítani biomasszát az erőmű számára. A Dél-nyírségi Bioerőmű legfontosabb jellemzői: Alkalmazott technológia: hagyományos gőzciklus, Névleges teljesítmény: 19,8 MW, Éves villamosenergia-termelés: 142 GWh, Tüzelőanyag: fásszárú biomassza, Éves tüzelőanyag-igény: 170-180 ezer tonna, A Dél-nyírségi Bioenergia Művek Zrt. tulajdonosai: Fő tulajdonosa a Liget Bioenergia Művek Kft. (helyi fejlesztő társaság), továbbá a Tohoku Epco (Japán egyik legnagyobb áramszolgáltatója), a GEA EGI Zrt. (EGI Energiagazdálkodási Zrt., a magyar energetika egyik legelismertebb mérnöki intézménye), a VIS Zrt. (VEGYTERV IS Ipari Megoldások Fővállalkozó Zrt.). Ez utóbbi kettő az építési munkák fővállalkozója is volt. A projekt jelentősége: - A Dél-nyírségi térség legnagyobb termelő beruházása, amely kihat a szomszédos megyékre is. - Első és egyetlen hazai zöldmezős bioerőmű, amely pozitív előrelépés a zöldáram-termelés területén az EU-25-ben jelenleg utolsó helyen álló Magyarország számára. - Munkahelyteremtő és -megőrző az alacsony képzettségű munkaerő részére is biztosít munkalehetőséget, ugyanakkor a korszerű technológia megjelenése igényt támaszt a magasan képzett szakemberek iránt is. Forrás: www.fvm.gov.hu 12
A Nyíregyházi Főiskola a világ legjobb középülete A Nyíregyházi Főiskola campusa nyerte el idén a világ legjobb középületének járó nívódíjat a Prix d'excellence elnevezésű nemzetközi ingatlanfejlesztési pályázaton. Az elismerést ünnepélyes keretek között adták át A főiskolának Nyíregyházán. A FIABCI ingatlanfejlesztési nívódíj pályázat európai győztesei 2009. július 17-én Budapesten vehették át elismeréseiket, köztük volt a Nyíregyházi Főiskola is. Idén a Prix d`excellence pályázaton három kategóriában szerezte meg az első helyet európai fejlesztő. A Prix d'excellence-t díj a legnagyobb nemzetközi ingatlanszakértői szövetség, a FIABCI és a The Wall Street Journal közös építészeti díja. A FIABCI által meghirdetett nemzetközi ingatlanfejlesztési pályázaton már megépült építészeti együttesekkel, vagy egyes épületekkel lehet részt venni. A zsűri tagjai a bírálatkor az átfogó minőséget és a működtetés színvonalát ismerik el, s nem csupán az esztétikai, méretbeli vagy funkcionális tulajdonságokat. A magyarországi ünnepségen középület kategóriában a Nyíregyházi Főiskola Campus-fejlesztése kategóriája első helyezését kapta. A díjat Balázs Tibor (B5 Építészstúdió) építész, dr. Jánosi Zoltán, a főiskola rektora és Csabai Lászlóné, Nyíregyháza város polgármestere vette át. Az elismert főiskolai épületegyüttest Balázs Tibor vezető tervező jegyzi, tervezője a B5 Építészstúdió Kft. és az A Stúdió 90 Építésztervező Kft., kivitelezője a Strabag Zrt., beruházója pedig a főiskola. A Nemzetközi Ingatlan Szövetség minden évben megrendezi a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot (Prix d'excellence), amelynek célja a legsikeresebb ingatlanfejlesztések kiválasztása és megjutalmazása. A pályázat kizárólagos jogú sajtótámogatója a Wall Street Journal. Az elmúlt 10 évben a magyarországi ingatlanfejlesztők sikeresen vettek részt a pályázaton és több kategóriában győzelmet arattak, valamint különdíjat is nyertek. Idén - a hagyományoknak megfelelően - a nemzetközi pályázaton a FIABCI magyar tagozata, valamint a Magyar Ingatlanszövetség által szervezett Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat nyertesei vettek részt. A főiskola Campusa tehát világbajnok 2009-ben, csakúgy, mint korábban a Művészetek Palotája, vagy a gödöllői kastély. Forrás: www.nyf.hu 13
Tetőcserép alakú napelem.. Az Egyesült Államokbeli SRS Energy újításának köszönhetően többé nem kell aggódni a tetőfelületre szerelt feltűnő napelemek miatt: a standard tetőcserepekkel megegyező méretű és alakú napelemek könnyedén a fedésbe integrálhatók. A Solé Power Tile a maga nemében az első ilyen rendszer. A gyártó állítása szerint az elemek kellően tartósak, és hosszú évekig nincs szükség cseréjükre, ennek ellenére gondos vizsgálatokkal követik a beszerelt rendszerek működését. Egy elem meghibásodása nem befolyásolja a többi működését. Az elemek anyaga élettartamuk végének elérése után maradéktalanul újrahasznosítható. Egy elem 95 cm széles és 45 cm hosszú, az elemek átfedése 7,5 cm. Sajnos egyelőre csak kék színben kaphatók, remélhetőleg azonban a jövőben, a szolártechnológia fejlődésével ez változni fog. A rendszert most szerelték be először lakóházon, a kaliforniai Bermuda Dunes-ben. Piaci bevezetése az Egyesült Államokban 2010 tavaszán várható, ezt követheti a nemzetközi piacok meghódítása. Forrás: http://hg.hu Kiadja: ENEREA Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B, A ép., III/345. Telefon: 42/599-400, mellék: 2816 Mobil: 30/640 6327 Honlap: www.enerea.eu E-mail: info@enerea.eu Felelős kiadó: Vámosi Gábor Szerkesztette: Matusz Ildikó 6% fűtési költséget takaríthatunk meg, ha a hőmérsékletet 1 C-kal csökkentjük. Így ha 25 C helyett 20 C-ra fűtjük fel a lakásunkat, 30%-kal csökkenthetjük fűtési költségeinket. egy leeresztett redőny az ablak hőveszteségét átlagosan 30%-kal csökkentheti. hazánkban derűs idő esetén a napsugárzás teljesítménye m 2 -enként eléri az 1kW értéket, ezzel óránként közel 30 liter vizet lehetne 40 C-ra melegíteni. jelenleg hazánkban egy 120 000 fős település önkormányzata átlagosan 1,4 milliárd Ft-ot költ évente közintézményeinek energiaszámláira. Ez az összeg háromszor-négyszer több, mint az EU-15 tagországaiban. egy háztartás éves energiafelhasználásának 3/4-ét a fűtés és a melegvíz előállítása teszi ki. ha töltés után a mobiltelefon töltőjét kihúzza a konnektorból, évente annyi energiát takaríthat meg, amennyiből 8 napig nézhet televíziót. ha energiatakarékos izzót használ a hagyományos izzók helyett, akár 15 ezer forintot is megtakaríthat az izzó 14 élettartama alatt. 14