Könyvelők és könyvvizsgálók a számvitelben2014 1/A modul: A regisztrált mérlegképes könyvelő Egy jó könyvelő aranyat ér, s míg a szakember jelöltből elismert számviteli szakember lesz, hosszú az út. Felmerül a kérdés, kiből is lehet regisztrált mérlegképes könyvelő? Milyen feladatai vannak, meddig terjed a felelőssége? Mennyibe kerül egy jó könyvelő és a díját hogyan számolják el a számvitelben? Összeállításunkban ezekre keressük és adjuk meg a választ. Az összeállításban érintett témák: Könyvviteli szolgáltatás Ki végezhet könyvviteli szolgáltatást? 1
A gazdálkodó számára a számvitelre, adózásra vonatkozó jogszabályok tengerében nem könnyű eligazodni, sőt a számviteli törvény előírja, mely esetekben kötelező számviteli szolgáltatást végző szakember igénybevétele. E tevékenység végzéséhez alapos szaktudásra van szükség, amelynek megszerzése jó pár évbe telik. Számviteli szolgáltatás A számviteli törvény előírásai szerint számviteli szolgáltatás a könyvviteli szolgáltatás és a könyvvizsgálói tevékenység. Számviteli szolgáltatás Könyvviteli szolgáltatás Könyvvizsgálói tevékenység Könyvviteli szolgáltatás a könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége. Ezek körébe tartozik különösen: a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is, a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása. A könyvviteli szolgáltatást végző személynek az elszámolások, a beszámoló készítése során figyelembe kell vennie az adott időszakra hatályos jogszabályokat, azokat szabályszerűen kell alkalmaznia, valamint az azokban szereplő adatoknak megbízhatónak, bizonylatokkal való alátámasztottnak kell lenniük, miközben biztosítja a számviteli alapelvek követelményeinek megtartását. [2000. évi C. törvény 150. (1), (2) bekezdés] A számviteli törvényi előírásoknak megfelelő, a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről megbízható és valós összképet adó beszámoló készítőinek, illetve felülvizsgálóinak az ilyen tevékenységre jogosító jogszabályi feltételeken alapuló engedéllyel kell rendelkezniük. Ez regisztrált könyvviteli szolgáltatást végző személy, illetve könyvvizsgáló lehet. [2000. évi C. törvény 150. (3) bekezdés] 2
Üzleti jelentés készítése Kérdés: A cég tulajdonosa elkészítheti-e a vállalkozás üzleti jelentését vagy csak mérlegképes könyvelő teheti ezt meg? A társaság beszámolóját egyébként a szükséges képesítéssel rendelkező könyvelőiroda készíti el. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. -ának (2) bekezdése részletezi a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat. Ezek között nincs külön kiemelve az üzleti jelentés. A számviteli törvény 19. -ának (1) bekezdése szerint az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés, azt az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni. A hivatkozott előírások összevetéséből az következik, hogy az üzleti jelentést nem kötelező mérlegképes könyvelőnek készítenie. A mérlegképes könyvelő azonban köteles az üzleti jelentés elkészítéséhez szükséges számviteli adatokat, valamint az ezen adatok elemzésével levont következtetéseket az üzleti jelentés készítőjének átadni. Könyvviteli szolgáltatást végző társaság Kérdés: A könyvviteli szolgáltatást végző társaságnak kell-e engedélyt kérnie tevékenységének folytatásához? Főszabályként a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. -ának (1) bekezdése alapján a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vagy a nemzetgazdasági miniszter által vezetett nyilvántartások valamelyikében, valamint ennek megfelelően a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vagy a nemzetgazdasági miniszter által vezetett nyilvántartásba történt bejegyzés alapján a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal). 3
A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet hatálya alá a könyvviteli szolgáltatást végző természetes személyek tartoznak. A társaságnak a számviteli törvény és az említett rendelet előírásaiból következően a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába vételét mint társaságnak nem kell kérnie, hiszen ezt a törvény egyértelműsíti, valamint a társaságok nem alanyai az említett rendeletnek. A társaság természetes személy alkalmazottai, tagjai kérhetik felvételüket a nyilvántartásba. Társaságuknak foglalkozatniuk kell legalább egy olyan természetes személyt, aki a könyvviteli szolgáltatási tevékenység folytatására jogosult, azaz a mérlegképes könyvelői nyilvántartásba bejegyezték és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító igazolvánnyal. Egyéni vállalkozó Kérdés: Egyéni vállalkozói igazolványomat könyvviteli szolgáltatás végzésére váltottam ki. Elsősorban kisvállalkozóknak könyvelek, ezen gazdálkodók egy részénél az éves árbevétel meghaladta a 10 millió Ft-ot. Kötelező-e regisztráltatnom magam ahhoz, hogy tevékenységemet folytathassam? A számviteli törvény 151. -a alapján a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot, amelynek a feladat végzésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel, valamint a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal). A számviteli törvény eredeti előírása szerint mentesült az előírt kötelezettség alól az a vállalkozó, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában ennek hiányában a tárgyévben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg. A fenti szabályból következően, ha olyan vállalkozó számára végez könyvviteli szolgáltatást, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a 10 millió forintot meghaladja, akkor a számviteli törvény 150. -ának (3) bekezdése szerint a tevékenységre jogosító engedéllyel kell rendelkeznie, át kell kérnie a szakhatóságtól a bejegyzését, feltéve hogy rendelkezik a jogszabályban meghatározott végzettséggel és gyakorlattal. Amennyiben azok a vállalkozások, amelyeknél Ön a könyvviteli szolgáltatást nyújtja, a megállapított értékhatáron belül maradnak, akkor nem kötelező a mérlegképes könyvelők nyilvántartásába történő bejelentkezése. 4
Szintén nem kell regisztrációval rendelkeznie, ha az ügyfelei egyéni vállalkozók, polgári jogi társaságok, építőközösségek, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete, mivel ezen gazdálkodók nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá. A számviteli törvény hatálya nem terjed ki továbbá arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. Könyvelőirodával végzett könyvviteli szolgáltatás Kérdés: A számviteli törvény 151. -ának (1) bekezdése szerint a vállalkozók olyan társaságot is megbízhatnak a könyvviteli szolgáltatás végzésével, amelynek tagja vagy alkalmazottja rendelkezik az előírt képesítéssel, illetve a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A társaságként működő könyvelőirodának kell-e külön engedély a könyvviteli szolgáltatásról szóló szerződés megkötéséhez? A megbízó ugyanis a könyvelőirodával van szerződéses kapcsolatban, és nem a könyvelőiroda tagjaival, alkalmazottaival. A kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a beszámoló összeállításáért felelős könyvelő nevét, engedélyszámát? A könyvelőiroda nem felel a beszámoló összeállításáért? Lehet a könyvelőiroda vezetője olyan személy, akinek nincs mérlegképes könyvelői képesítése? A kérdéssor többségére gyakorlatilag igen a válasz a következő kiegészítések figyelembevételével. Amikor a társaságként működő könyvelőiroda megköti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok [számviteli törvény 150. (2) bekezdés] elvégzésére vonatkozó szerződést a megbízóval (a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóval), akkor ebben a szerződésben rögzíteni kell a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítására, vezetésére, a beszámoló elkészítésére jogosult természetes személy regisztrációs adatait is, továbbá magát a szerződést is ezeknek a személynek kell aláírnia. Amikor a szerződés szerinti feladatokat részben vagy egészében elvégezték, a teljesítésről a megbízó részére nemcsak számlát (amely számlát a könyvelőiroda állítja ki), hanem a szerződés szerinti teljesítésről különjelentést (nyilatkozatot) is kell adni, amelyet a könyvviteli szolgáltatásért felelős, regisztrált természetes személynek (a mérlegképes könyvelőnek) (is) alá kell írnia. Természetesen a megbízó társaságnál a kiegészítő mellékletben is fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért, a beszámoló összeállításáért felelős személy nyilvános adatait a megbízóval kötött szerződésben rögzítettekkel azonos módon. 5
A beszámoló helyességéért, azért, hogy azt a számviteli törvény előírásainak megfelelően állították össze, közvetlenül a szerződésben rögzített természetes személy a felelős, a könyvelőiroda felelőssége közvetett. A helyes, jó megoldás ezért az, ha a könyvelőiroda vezetője legalább regisztrált mérlegképes könyvelő vagy könyvvizsgáló. Ezt azonban a számviteli törvény ma még nem írja elő kötelezően. Amennyiben a könyvelőiroda vezetője nem regisztrált mérlegképes könyvelő vagy könyvvizsgáló, akkor követelmény (és ez a számviteli törvény előírásaiból levezethető), hogy a megbízóval kötött szerződést a könyvelőtársaság vezetőjén túlmenően az is aláírja, aki felelősséget vállal azért, hogy a beszámoló a számviteli törvény követelményeinek megfelelően készül el, a könyvviteli szolgáltatás végzése során a törvény előírásai szerint járnak el. A mérlegképes könyvelő azonban köteles az üzleti jelentés elkészítéséhez szükséges számviteli adatokat, valamint az ezen adatok elemzésével levont következtetéseket az üzleti jelentés készítőjének átadni. Ügyvezető mint könyvelő Kérdés: A kft. (éves nettó árbevétele kb. 150 millió forint) ügyvezetője mérlegképes könyvelő. Az ügyvezető könyvelheti-e a kft. gazdasági eseményeit, elkészítheti-e a beszámolót, vagy ez összeférhetetlen? Az ügyvezető közeli hozzátartozója lehet-e a kft. könyvvizsgálója? A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátásához kevés az, hogy az ügyvezető mérlegképes könyvelői végzettséget szerzett. A mérlegképes könyvelői képesítés mellett a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel is rendelkeznie kell. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt a számviteli törvény 151. -ában leírt egyéb feltételek teljesítése mellett lehet kérelemre megszerezni. Egyik ilyen feltétel, hogy a jelölt a képesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazoljon. Az új Ptk. előírásai tartalmazzák a társaság ügyvezetésével, és így az ügyvezetővel (vezető tisztségviselővel) szembeni követelményeket. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával kapcsolatos mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a tagok vagy alapítók hatáskörébe. Ebbe a feladatkörbe tartozik annak az eldöntése, hogy az adott társaságnál a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat ki lássa el, s milyen jogviszonyban. Ezt a feladatot munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban lehet folytatni. A számviteli törvény 151. -ának (1) bekezdése alapján a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a számviteli beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok elvégzésére alkalmazni, aki a törvényben előírt feltételeknek megfelel. Ezen előírásból az következik, hogy a vállalkozó (mint társaság) képviseletében eljáró ügyvezetőnek is egy harmadik személyt kell megbíznia, önmagát nem alkalmazhatja. 6
Összeférhetetlenségre vonatkozó előírást azonban a számviteli törvény nem tartalmaz. Így a Ptk-ban foglaltakat indokolt figyelembe venni. Az új Ptk. 3:346. -a annyit tartalmaz, hogy a vezető tisztségviselő és hozzátartozója a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. Ezáltal nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az ügyvezető ellássa a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat is, ha az ennek végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik, őt ilyen címen a szakminisztériumban nyilvántartásba vették, továbbá ezen feladatoknak az ügyvezető általi ellátását a társasági szerződés nem zárta ki. A Ptk. 3:24. -a szerint a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. A Ptk. 6:142. 6:152. -ai rendelkeznek erről, amely szerint a károkozó köteles az okozott kárt megtéríteni. Ezáltal a bejelentett adat vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származó kárt köteles megtéríteni az ügyvezető, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt. Az ügyvezető ezen felelőssége akkor is fennáll, ha a számviteli beszámolót saját maga készítette el, vagy azt mással készíttette el. A kártérítési igény érvényesítéséről a gazdasági társaság legfőbb szerve (taggyűlés) dönt. Más a helyzet a könyvvizsgálattal kapcsolatosan, mivel a Ptk. tételes tiltást tartalmaz. E szerint nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja (részvényese). Nem lehet állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig. Amennyiben a könyvvizsgáló kárt okoz a társaságnak, a kártérítési igény érvényesítéséről a gazdasági társaság legfőbb szerve (taggyűlés) dönt. A 2007. évi LXXV. törvény szerint a könyvvizsgálónak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége során a függetlenségét meg kell őriznie. E törvény 63. -a (1) bekezdésének b) pontja alapján a könyvvizsgáló függetlenségét veszélyeztetheti, ha a megbízó vezető tisztségviselője (ügyvezetője) vagy vezető állású munkavállalója a kamarai tag könyvvizsgáló közeli hozzátartozója. Ebben az esetben a könyvvizsgáló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást nem vállalhat. 7
Elhunyt regisztrált könyvelői tag Kérdés: Az egyszemélyes könyvelő kft. ügyvezetője (tulajdonosa) elhunyt. Az örökös nem képes folytatni a tevékenységet, de a család más tagja megvásárolná a kft.-t. A 3 fő alkalmazott ellátja ugyan a feladatokat, de egyik sem regisztrált könyvelő. Hogyan folytatható a tevékenység a hagyatéki eljárás befejezéséig? A számviteli törvény 151. -a alapján a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a számviteli beszámoló elkészítésével olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot (a kérdés szerinti kft.-t) köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja (jelen esetben az elhunyt tulajdonos) megfelel(t) a természetes személlyel szembeni követelményeknek (regisztrált mérlegképes könyvelő, könyvvizsgáló). Mivel a megbízott társaság regisztrált könyvelője elhunyt, a kft. előbbiek alapján kapott megbízása valójában megszűnt. Megbízás hiányában az alkalmazottak jogszerűen nem tudják feladataikat ellátni. Az előbbiekre tekintettel, ha már van olyan személy, aki a kft.-t megveszi, akkor véleményünk szerint a kft. megvételével/eladásával az örökösnek nem kell a hagyatéki eljárás befejezését megvárnia, sürgősen meg kell kötnie az adásvételi szerződést. (Legfeljebb azzal a kiegészítéssel, hogy a kft. eladási ára a hagyatéki eljárás során változhat, amelyet a vevő tudomásul vesz!) A hagyatéki eljárás befejezése bizonytalan ideig elhúzódhat. A kft., a megbízó jóindulata mellett is, eleshet a megbízásoktól például akkor, ha a számviteli beszámoló jóváhagyását megelőzően a kft.-nek nincs regisztrált mérlegképes könyvelő ügyvezető-tulajdonosa vagy alkalmazottja, és így a megbízó beszámolója kiegészítő mellékletében nem tüntethetők fel a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy nyilvános adatai. Ki végezhet könyvviteli szolgáltatást? A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a 152/B. szerinti bejelentést tett, vagy 8
b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek. Annak a vállalkozónak, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában ennek hiányában a tárgyévben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg, nem kell engedéllyel rendelkező, könyvviteli szolgáltatatás ellátására jogosult szakembert megbíznia. [Számviteli törvény 151 (1), (2) bekezdés c) pont] Főkönyvelői munkakör Kérdés: Főkönyvelőként szükséges-e okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve ennek alapján könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel és regisztrációval rendelkeznem? A számviteli törvény 151. -ának (1) bekezdése a vállalkozó számára ír elő kötelezettséget annak tekintetében, hogy könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével kit bízhat meg. Sem a számviteli törvény, sem a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet nem írja elő, hogy a felsorolt követelményeknek a főkönyvelői munkakörben dolgozó személynek kell megfelelnie. A vállalkozó (munkáltató) kötelezettsége, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelő természetes személyt vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot bízzon meg a könyvviteli szolgáltatás ellátására. Az a vállalkozó döntése, hogy milyen munkakörben (főkönyvelő, gazdasági vezető stb.) dolgozó alkalmazottja részére adja a megbízást. A vállalkozó ha nem rendelkezik ilyen képesítési és egyéb feltételeknek megfelelő alkalmazottal más külső személyt vagy társaságot is megbízhat. Amennyiben a munkáltató saját alkalmazottját bízza meg könyvviteli szolgáltatási feladatok ellátásával, akkor annak az alkalmazottjának függetlenül a beosztásától kell mérlegképes könyvelői vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkeznie, akinek ezen feladatok ellátását a munkáltató a munkaköri leírásában feltüntette. Ebből következően, ha a munkáltató a főkönyvelő munkaköri leírásában határozta meg a hivatkozott könyvviteli szolgáltatási feladatok ellátását, akkor a főkönyvelőnek, ha más alkalmazott (például a gazdasági vezető) munkaköri leírásában határozta meg, akkor annak az alkalmazottnak kell megfelelnie a számviteli törvény szerinti feltételeknek. 9
Számviteli ügyintéző Kérdés Számviteli ügyintézői OKJ-s vizsgával rendelkezem. Alapíthatok-e számviteli szolgáltatást nyújtó bt.-t, ha kizárólag egyéni vállalkozók számára, illetve olyan cégeknek könyvelek, amelyek éves nettó árbevétele nem haladja meg a 10 millió forintot? Az új Ptk. 3:97. -ának (2) bekezdése értelmében képesítéshez kötött tevékenységet gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. (Ez a személy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat a társasággal.) A számviteli törvény 150. -a megkülönbözteti a számviteli szolgáltatáson belül a könyvviteli szolgáltatást és a könyvvizsgálói tevékenységet, tehát ha ön (vagy valamelyik alkalmazottja) nem rendelkezik okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, akkor az alapítandó bt. nem végezhet teljes körű számviteli szolgáltatást. A számviteli törvény 151. -ának (1) (2) bekezdése szerint a vállalkozó a számviteli törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével olyan okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező személyt köteles megbízni, aki szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, azaz a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik. Ez alól a kötelezettség alól mentesül az a vállalkozó, akinél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában ennek hiányában a tárgyévben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg. Mivel a számviteli törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, ezért amennyiben Ön kizárólag egyéni vállalkozók, illetve olyan, a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók számára könyvel, amelyekre nem vonatkozik a fentiekben meghatározott kötelezettség, akkor ezen könyvelési feladatok ellátásához nem szükséges a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában szerepelnie. Részfeladat ellátása Kérdés: Külön-külön vonatkozik-e az egyes könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, részfeladatokat ellátó személyekre a számviteli törvény 151. -ának (1) bekezdésében foglalt előírás? A számviteli törvény 151. -ának (1) bekezdésében foglalt előírás valójában azt tartalmazza, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, a beszámoló elkészítését végzőnek (tehát a vállalkozásnál vagy a vállalkozás részére ilyen szolgáltatást nyújtónál legalább egy főnek) az előírt képesítéssel (legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel) rendelkeznie kell. [A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokról a számviteli törvény 150. -ának (2) bekezdése rendelkezik.] 10
Például a bérszámfejtési csoport vezetője ugyan a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatot végez (analitikus nyilvántartások vezetése, összesítő feladások készítése stb.), de nem irányítja, nem vezeti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, nem készíti el a beszámolót, így a bérszámfejtési csoport vezetőjének a számviteli törvény 151. -ának (1) bekezdésében előírt követelményből következően nem kell rendelkeznie a hivatkozott törvényhely szerinti képesítéssel. A törvény hivatkozott előírása tehát csak azt tartalmazza, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, a beszámoló elkészítését végzőnek (tehát a vállalkozásnál vagy a vállalkozás részére ilyen szolgáltatást nyújtónál legalább egy főnek) kell az előírt képesítéssel rendelkeznie. Összeállította: Gátfalvi Katalin jogi szakokleveles közgazdász Forrás: Számviteli Levelek, NGM tájékoztató, Complex Kiadó Kft. Jogtára Készült: 2014.június 10. 11