Emberi erőforrás menedzsment Munkaerő-piaci helyzetkép 2015 Dr. Gyökér Irén BME Részidős Mesterképzés 2016 tavasz
Munkaerőpiac A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplője, a munkavállaló és a munkaadó közötti cserék összessége, amelyek során megvalósul a munkavállalók munkahelyekkel való összekapcsolódása, illetve munkakapcsolatok (munkahelyek) közötti mozgása. A munkaerőmozgások összességét a munkaerő allokációjának, illetve reallokációjának nevezzük. Tömörebb megfogalmazásban a munkaerőpiac a munkaerő allokációs, illetve reallokációs intézménye. 2 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-piaci egyensúly Ha a munkaerőpiacot tökéletes piacnak tekintjük, akkor feltételezhetjük, hogy megvalósul az egyensúly, azaz a kialakult bérszinteken a munkavállaló azonnal megfelelő állást talál, a munkáltató pedig azonnal megfelelő munkaerőhöz jut. A valóságos munkaerőpiacon azonban ez a tökéletesség a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangja nem valósul meg, a munkaerőpiac tehát egy eleve nem tökéletes piac, egyensúlyi állapota állandóan változik. Az elmúlt ötven-hatvan évben a világgazdaság munkaerő-piaci viszonyai jelentősen átalakultak. A II. világháború utáni évtizedekre egész Európában a teljes foglalkoztatás volt a jellemző, majd az utóbbi két-három évtizedben egyre inkább a munkaerő-piaci egyensúlytalanság vált jellemzővé 3 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-kínálat tényezői demográfiai folyamatok (természetes szaporodás vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.), munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség), munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási lehetőségek függvénye (szabadidő versus munkaidő, jövedelemszerző tevékenység versus háztartási munka, munkabér versus munkanélküli segély stb.), gazdaságilag aktív népesség nagysága 4 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-kereslet tényezői 1. 1. A demográfiai csere során felmerülő pótlási szükséglet: amely lehet állandó és ideiglenes munkaerő-piacról kilépő (pl. nyugdíjba vonuló idős népesség), illetve a munkaerőpiacra belépő (pl. pályakezdő fiatal) népesség egymáshoz viszonyított aránya. 2. Ha azonban a gazdasági struktúra korszerűsödik, a technikai fejlődés hatására nő a munkanélküliség stb., akkor a pótlási szükséglet kisebb lesz a munkaerőpiacról kilépők számánál. Így előfordulhat, hogy a fiatalok egy része kiszorul a munkaerőpiacról. 3. Bővítő szükséglet a gazdaság konjunkturális állapotától függ. Konjunktúra esetén nő a gazdaság munkaerő-szükséglete, amely meghaladja a pótlási szükségletet. Dekonjunktúra esetén csökken a foglalkoztatottság. 5 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-kereslet tényezői 2. 4. Reálbérszint és egyensúlyi bérszint (a kereslet és a kínálat megfelelésekor alakul ki) viszonya is befolyásolja a munkaerő-keresletet. Ha a szakszervezetek erősek, és a reálbérszint magasabb, akkor a foglalkoztatottság csökken. 5. Hasonló a termékpiacok monopolizáltságának hatása is. A szakszervezetek által kiharcolt béremelés költségeit a munkaadók áthárítják a fogyasztóra, mely szűkíti a fogyasztást. Ez szintén a foglalkoztatási színvonal csökkenését, a munkanélküliség növekedését vonhatja maga után. 6 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkanélküliség - munkaerőhiány Valamely ország, térség, foglalkozás stb. munkaerő-piacán elméletileg munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinteken a munkáltatók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót. 7 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkanélküliség formái 1. Keresési munkanélküliség: a munkavállaló valamilyen okból elhagyja munkahelyét és információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik Szerkezeti munkanélküliség: a munkaerő-kereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakad nem igény szerinti a kompetencia Diszkriminációs munkanélküliség: az emberek diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség, amely faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza. 8 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkanélküliség formái 2. Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség esetében a munkaerő-kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerőkeresletet. Konjunkturális munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a több éven át tartó gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő-kereslet tartósan csökken, s a munkaerő-kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát. Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség az, amikor egy éven belül jelentős a munkaerő felesleg.. Ilyen szezonális munkanélküliség mutatkozhat például a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a vendéglátásban, idegenforgalomban foglalkoztatottak körében 9 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-piaci szereplők részvétele a gazdaságban Foglalkoztatottak: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától átmenetileg (betegség, szabadság, gyes, gyed, katonai szolgálat stb. miatt) volt távol (KSH - ILO). Munkanélküliek: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, ill. már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd (KSH - ILO). Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttesen képezik a gazdaságilag aktív népességet. Gazdaságilag inaktívak: akik nem tartoznak ezekbe a csoportokba. 10 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Munkaerő-piaci adatok, 2015. Népesség: 9,856 millió, csökkenő (2013: 9,906 millió) Születések száma 83,7 e, elhalálozás 120 e Ebből kb. 6,58 millió munkavállalói korú, Magyar szabályozás 15 62 (ffi, nő) Nemzetközi ajánlás 15-64 A munkavállaló korúak száma csökken - demográfiai adatok - idősek bennmaradása DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 11
Népesség Év Ezer fő 1992=100 Éves változás (%) 1980 10 709 103,6-1992 10 337 100,0-0,3 2000 10 043 97,1-0,5 2001 10 175* 98,4 +1,3 2005 10 080 97,5-0,1 2008 10 045 97,2-0,2 2009 10 031 97,0-0,2 2011 (nov.) 9 960 96,4-0,6 2012 (nov.) 9 935 96,1-0,3 2013 (nov) 9 906 95,8-0,3 2014 (nov.) 9 877 95,5-0,3 2015 (nov) 9 856 95,3-0,2 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 12
2013 2015 Népesség alakulása 9906 9856 13 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Teljes munkaképes korú lakosság (15-74) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 14
Tendenciák a népesség összetételében Elöregedő népesség Magasabb iskolázottsági szint és képzésben töltött idő A fiatal munkavállalói réteg csökken Népességnövelő intézkedések várható hatásai 2015 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 15
Magyarország korfái 1990 2000 2015 2050 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 16
17 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Tendenciák a munkaerőpiacon 2015. IV. negyedévében A foglalkoztatottak száma átlagosan 4 273 ezer, az előző évhez képest 118 ezer fővel nőtt. (15-74 korúak) Foglalkoztatási ráta 65 % (2,2 %-os növekedés) főként a férfiaknál (71%), de a bázis csökken!!! (15-64) Munkanélküliek száma csökken 6,3 %-os munkanélküliségi ráta (1,1 %-os csökkenés) 19,2%-uk fiatal (15-24 éves), náluk a ráta 18,3 % (5,8 %-os csökkenés!) A munkanélküliek közel fele (49,=%) tartós munkanélküli Munkakeresés átlagos időtartama 18,8 hónap (0,6 hónappal nőtt) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 18
Munkavállalási korú foglalkoztatottak (15-64 év) (III. negyedév) Év Ezer fő 1993=100 Éves változás Foglalkoztatási arány (%) 1980 4887,9 132,5.. 79,4 1993 3689,5 100,0-5,6 60,8 1995 3571,3 96,8-1,7 58,7 2000 3721,7 100,9 +5,2 62,1 2003 3847,2 104,3 +1,0 60,8 2010 3791,1 102,7 +2,6 56,2 2011 3783,9 102,6-0,1 59,1 2012 3864,2 104,7 +2,1 61,0 2013 3 924,6 106,4 +1,7 62,2 2014 4148,6 112,4 +6,0 62,6 2015 4235,0 114,8 +2,1 65,0 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 19
Foglalkoztatottak jellemzői 2015 2008 2009 2010 2012 2013 2014 2015 III. negyedév Mezőgazdaság 170,1 181 178,3 207,1 195,7 195,9 210,5 Feldolgozóipar 864,0 785,8 797,3 812,3 840,5 901,4 904,8 Építőipar 316,5 297,9 286,9 249,8 258,6 268,5 274,9 Kereskedelem 577,0 542,6 544,2 543,9 541,1 555,7 541,4 Más 1996,7 1976,2 2015,8 2122,4 2153,7 2227,1 2333,2 Összesen 3924,3 3783,5 3822,5 3935,5 3989,6 4148,6 4264,8 Teljes munkaidős 3738,3 3559,6 3594,1 3656,4 3724,7 3876,6 4008,8 Részmunkaidős 186,0 223,9 228,4 279,1 264,9 268,2 252,5 Határozatlan idejű 3162,6 3011,8 3009,2 3125,6 3142,5 3280,5 3335,3 Határozott idejű szerz. alk. 283,9 303,6 347,5 353,4 414,3 406,3 459,5 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 20
DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 21
DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 22
DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 23
Potenciális munkaerő-tartalék (2014. III. n.év adatokkal) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 24
Munkaerő-kapacitás DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 25
Foglalkoztatottság változásának szerkezete DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 26
Foglalkoztatottság és hozzáadott érték DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 27
Foglalkoztatottság nemek szerint DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 28
Foglalkoztatási helyzet kor és iskolai végzettség szerint A foglalkoztatottak számának változása 2012. ápr.-jún-ban 2011 ill. 2010 hasonló időszakához viszonyítva, iskolai végzettségenként (%) felsőfok érettségi szakképesítéssel érettségi szakképesítés nélkül szakiskola, szakmunkásképző 8 általános 8 általánosnál alacsonyabb 80,0 85,0 90,0 95,0 100,0 105,0 110,0 115,0 120,0 változás 2012/2011 változás 2012/2010 % A foglalkoztatottak számának változása 2012. ápr.-júnban 2011 ill. 2010 hasonló időszakához viszonyítva, korcsoportonként (%) 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 80,0 85,0 90,0 95,0 100,0 105,0 110,0 115,0 120,0 változás 2012/2011 változás 2012/2010 % 29 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 30
Hiányszakmák DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 31
DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 32
Munkanélküliségi ráta régiónként (2012-2013) 33 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Fiatalkori munkanélküliség alakulása Európában DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 34
Gazdasági aktivitás végzettség szerint DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 35
Régiók Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Régiónkénti adatok (2015. III. negyedév) Foglalkoztatott ak Gazdasági lag aktívak Gazdasági lag inaktívak Népessé g Munkanélküliek Munkanélkülisé gi ráta Aktivitási arány ezer fő % Foglalkoztatási ráta 1355,3 73,2 1428,5 849,6 2278,2 5,1 62,7 59,5 495,1 21,5 516,6 304,6 821,1 4,2 62,9 60,3 454,2 15,2 469,3 295,5 764,8 3,2 61,4 59,4 Dél-Dunántúl 365,0 33,8 398,7 295,9 694,6 8,5 57,4 52,5 Észak- Magyarország 458,7 39,9 498,7 380,9 879,6 8,0 56,7 52,2 Észak-Alföld 600,9 68,4 669,3 457,0 1126,3 10,2 59,4 53,4 Dél-Alföld 535,6 40,8 576,4 395,5 971,9 7,1 59,3 55,1 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 36
Fizikai/szellemi munkakörök (2015. III. negyedévi adatok) Fizikai foglalkozásúak összesen, ezer fő Szellemi foglalkozásúak összesen, ezer fő Ebből: Ebből: Időszak Összesen verseny szféra költségveté s Összesen versenyszféra költségve tés 2008 1 484,4 1 252,3 186,7 1 277,5 700,3 535,3 2009 1 400,3 1 138,4 214,8 1 260,4 683,5 533,0 2010 1 436,9 1 144,3 240,2 1 265,0 682,4 532,5 2012 1 424,9 1 130,9 243,3 1 249,7 686,0 508,4 2013 1 440,4 1 134,1 260,0 1 263,1 687,8 530,7 2014 1527,0 1164,3 308,6 1287,0 694,5 545,2 2105 1567,3 1198,1 311,7 1323,4 719,5 555,3 37 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Foglalkoztatottság iskolai végzettség szerint (III. negyedévi adatok) Időszak Általános iskola Szakiskola és 8. osztálya vagy szakmunkásk kevesebb épző Gimnázium, egyéb érettségi Főiskola, egyetem Összesen Férfi Nő 2013 224,8 816,0 651,8 477,1 2 169,7 2014 252,7 802,6 694,0 502,9 2252,2 2015 279,4 796,8 722,6 519,5 2318,5 2013 203,9 358,2 695,5 562,1 1 819,9 2014 215,9 356,2 722,9 601,3 1896,5 2015 226,2 365,8 732,0 621,7 1946,4 38 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Az Eurobarometer 2013 legfőbb megállapításai Nemek közötti egyenlőtlenség megjelenése: Keresetek közötti különbség (38%) Munka és magánélet nehezebb összeegyeztethetősége (34%) Válság hatása: Keresetek közötti különbségek súlyosbítása (30%) Munka és magánélet összeegyeztetése (30%) Válság érzékelése: Frissdiplomások munkaerőpiacra lépésének kitolódása (46%) Bizonytalan munkaviszonyok számának növekedése (42%) A munkavállalók egy része nem a képzettségének megfelelő munkát végzi (37%) Elsőrangú prioritás: Munkahelyteremtés, munkanélküliség elleni harc (66%) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 39
A válság hatásai a munkaerőpiac alakulására Az inaktívak egy részét aktív álláskeresésre késztette Nehezedett a fiatalok elhelyezkedése (létszámstop elszenvedői) A válság hatására a létszámleépítő munkáltatók a kevésbé stabil munkavállalóktól váltak meg először (kölcsönzöttek, megbízási szerződéssel foglalkoztatottak, stb.) ezek aránya szintén magas a fiataloknál Részmunkaidőben dolgozók aránya mindkét nemnél növekedett (a kisebb volumenű munkaidőalap növekedés húzódik meg mögötte) A foglalkoztatási mutatók alakulásában fontos szerepe van a foglalkoztatáspolitikának, amely tompította a válság hatását. (pl. közfoglalkoztatás hatókörének kiterjesztése) A férfiak munkaerő-piaci pozíciói kedvezőbbek lettek, a válság legfőbb vesztesei az alapfokú végzettségűek és a szakmunkások 40 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA
Köszönöm a figyelmet! DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 41