M A GYA R O RSZÁG NÉPESSÉGÉNEK GA Z D A SÁ G I KORFÁI*

M A GYA R O RSZÁG NÉPESSÉGÉNEK GA Z D A SÁ G I KORFÁI* V A LK O V IC S E M IL A gazdasági k o rfákat az a törekvés szülte, hogy a népesség szám ában és korösszetételében végbem enő változások gazdasági következm ényeiről összefoglaló, szintetikus képet kapjunk. E demográfiai változásoknak valóban számos kedvező és kedvezőtlen h atása van, melyek mérése, összegezése, mérlegszerű szem beállítása stb. sokszor leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. A születésgyakoriság csökkenésének és a népesség ebből adódó öregedésének sokszor leírt kedvezőtlen gazdasági következm ényei pl. : a növekvő arányú öregkorúak eltartási terheinek az emelkedése, az aktív kereső korúak arányának bizonyos idő utáni csökkenése, a foglalkozás válto ztatásn ak és az azonos foglalkozáson belüli előm enetelnek a megnehezülése, a kezdem ényező kedv csökkenése, a konzervativizm us növekedése stb. Gazdasági szem pontból kedvező velejárói ugyanakkor: a csökkenő arányú fiatalkorúak felneveltetési költségeinek a csökkenése, a női m unkavállalás könnyebbé válása, a term elő álló- és forgó alapok, a beruházások esetleges elégtelenségének, az esetleges túlfoglalkoztatottságnak stb. az a k tív kereső korúak arányának csökkenése m iatti enyhülése, a nagyobb tapasztaltság, lelkiismeretesség, munkafegyelem térhódítása stb. A dem ográfusok és a közgazdászok a legutóbbi időkig nem tu d tá k e kedvező és kedvezőtlen h atáso k at együttesen szám ba venni, egym ással mérlegszerűen szem beállítani és eldönteni, hogy a népesség korösszetételében bekövetkező változások végül is kedvező vagy kedvezőtlen kim enetelűek-e. Joseph Stassart, a Liège-i Egyetem dem ográfus professzora 1965-ben ennek az eldönteni akarását még egy olyan könyvelő m agatartásához hasonlította, ak i a veszteségek és nyereségek oly listája alapján szeretne m érleget készíteni, m ely nem tartalm az semmilyen szám ot, vagy legalábbis csak m egközelítő szám okat tartalm az és a stacioner, illetve lassan fejlődő népesség gazdasági előnyeiről és h átrányairól szóló könyvének olvasóit arra kérte, hogy ne v árják tőle, hogy eldöntsön egy olyan v itá t, m elyet egyesek idő elő tt nyilv áníto ttak lezártn ak (1). * Az önálló m agyar hivatalos statisztikai szolgálat létrehozásának 100. évfordulója alkalm á ból rendezett Centenárium i S tatisztikai Ülésszak keretében 1967. m ájus 18 20-án a M agyar Tudom ányos A kadém ián ta rto tt II. Statisztikai Tudományos Konferencián (B. szekció. Gazdaságdemográfia) m egvitatott dolgozat.

170 H ogyan lehetne m árm ost e helyzetből k iu ta t találni, a szóban forgó szintézis h ián y át pótolni? A valam ely időszak (valam ely év) a la tt valam ely ország életében megfigyelhető gazdasági jelenségeket (gazdasági a k tiv itá st és inaktivitást, m unkaidőt és nem m unkaidőt [szabadidőt], term elést és fogyasztást, jövedelm eket és m egtakarításokat stb.) az abban az országban a vonatkozó időszak a la tt élő népesség gazdasági jellemzői, ill. funkciói eredm ényeként, az utó b b iak összességeként is felfoghatjuk. Az em berek, a lakosok azok, akik gazdaságilag aktív ak vagy inaktívak, akiknek m unkaidejük vagy nem m unkaidejük (szabadidejük) van, akik term elnek, fogyasztanak, jövedelm et élveznek, m eg tak arítan ak stb. H a m agát a népességet definiálh a tju k a különböző (m integy száz) születési é v já ra t a megfigyelés időpontjáig tovább élő tagjainak összességeként, akkor a gazdaságilag ak tív és a gazdaságilag in aktív népességet, a népesség m unkaidejét és nem m unkaidejé t (szabadidejét), term elését és fogyasztását, jövedelm eit és m eg tak arításait stb. szintén definiálhatjuk a különböző születési évjáratok a megfigyelés időpontjáig tovább élő tagjai vonatkozó gazdasági jellemzői, ill. funkciói összességeként. E z azt jelenti, hogy a gazdasági jelenségeket a különböző életkorok (korcsoportok) népessége gazdasági jellem zői, ill. funkciói összességeként is felfoghatjuk. A különböző gazdasági jelenségek valam ely időszak alatti volum ene ebben a felfogásban a megfelelő gazdasági jellem zők korspecifikus intenzitásaitól, ill. nagyságaitól és a vonatkozó korévek (korcsoportok) népességének a szám ától függ. A gazdasági jelenségek valam ely időszakra (pl. valam ely évre) jellemző korspecifikus in tenzitásai, ill. nagyságai term észetesen nem csak m agától az életkortól, hanem a vonatkozó születési kohorszok m últjában előforduló véletlenektől, különleges esem ényektől stb. és az ad o tt időszak sajátos feltételeitől is függenek. Az egyes korévek (korcsoportok) népességének szám a pedig a vonatkozó születési kohorszok eredeti nagyságán kívül, e kohorszoknak a megfigyelés id ő p o n tját megelőző halandóságától és vándorm ozgalm ától is függ, s egy elm élyültebb elemzésnek m inderre is tekin tettel kell lennie. A népesség gazdasági korfái te h á t az egves korévek (korcsoportok) népességének a gazdasági jellem zőit, ill. funkcióit m u ta tjá k be, írják le. Becslésük legtöbbnyire az egyes korévek (korcsoportok) népességét jelképező átlag em ber különböző gazdasági jellemzői intenzitásainak, ill. nagyságainak a vonatkozó korévek (korcsoportok) népessége szám ával való szorzása útján történik. A népesség gazdasági korfái grafikusan ábrázolva az egyes korévek (korcsoportok) népességének a gazdasági funkcióit, ill. különböző gazdasági ism érvek szerinti m egoszlását bem utató szalagdiagram ok. Főbb típusaik: a gazdaságilag ak tív és in aktív népesség, a m unkaidő és a nem m unkaidő (szabadidő), a term elés és a fogyasztás, a jövedelm ek és a m egtakarítások stb. korpiram isai (2). E korfák m int ahogy ezt felsorolásunk is kifejezte általában párosával ábrázolják az egyes életkorokhoz (korcsoportokhoz) tartozók gazdasági funkciói volum eneinek, ill. gazdasági ism érvek szerinti megoszlásának az alak u lását. A derékszögű ko ordinátarendszer függőleges tengelyétől jobbra és balra kiinduló szalagdiagram ok hossza jelzi a függőleges te n gelyen fe ltü n te te tt korévhez (korcsoporthoz) tartozók jelzett funkcióinak, illetve m egoszlásainak az alaku lását. E korfákon is a dem ográfiai k orpiramisokhoz h a so n ló a n alul ábrázoljuk a legfiatalabb, m ajd felfelé haladva az egyre idősebb korosztályok szóban forgó funkcióit, ill. m egoszlását.

471 A gazdasági korfák a népesség szám ának, korösszetételének és az egyes korévek (korcsoportok) népességét jelképező átlagem ber gazdasági jellemzői intenzitásának, ill. nagyságának az együttes gazdasági h a tá sá t fejezik ki. Több időpontra k iszám ított gazdasági korfák esetében azonban a stan d ardizálás m ódszerének felhasználásával a népesség szám ának, korösszetételének és az egyes korévek (korcsoportok) népességét jelképező átlagem ber gazdasági jellemzői intenzitásának, ill. nagyságának a gazdasági hatása különkülön (vagy csak k ét tényezőé külön) is k itap in th ató a m ásik k ét tényező (ill. a harm adik tényező) változatlanságának feltételezésével. A gazdasági korpiram isok ily m ódon nem csak a népesség szám a és korösszetétele terén bekövetkező változások együttes vagy egym ásétól elh atáro lt gazdasági hatásainak a k im u tatását teszik lehetővé, hanem alkalm asak az egyes korévek (korcsoportok) átlagem bere gazdasági jellemzői intenzitása, ill. nagysága terén bekövetkezett változások népgazdasági h atásain ak a becslésére is. H angsúlyozni kívánjuk azonban, hogy az a szintézis, m elyet a gazdasági korfák a népesség szám a és korösszetétele terén bekövetkező változások gazdasági következm ényeinek a mérésével kapcsolatban lehetővé tesznek, nem zárja ki annak a szükségességét, hogy a különböző kedvező és kedvezőtlen hatások szerepét külön-külön is elemezzük. E rre az elemzésre továbbra is szükség van, de olyan pontossággal, hogy általa az egyes hatásoknak az összhatás k ialak ításáb an b e tö ltö tt szerepe is m egállapítható legyen. Az alábbiakban bem u tatju k M agyarország népességének 1948 1949. és 1959 1960. évi főbb gazdasági k o rfáit, elem ezni fogjuk a gazdasági k orfáknak a jövőben várható dem ográfiai változások gazdasági hatásain ak a becslésére való felhasználhatóságát és felvetünk néhány, az eddigieken tú lm u tató gondolatot a gazdasági korfák időbeli v áltozásainak és nem zetközi eltéréseinek tanulm án yozásával kapcsolatban is. MAGYARORSZÁG N É PE SSÉG É N EK 1948 194 9. ÉS 19 59 1960. ÉVI GAZDASÁGI K ORFÁ I M agyarország népességének 1948 1949. és 1959 1960. évi gazdasági korfái (1. és 2. táb la, I. és II. ábra) csak részben készültek az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber különböző gazdasági jellem zői in ten zitásának, ill. nagyságának (3. és 4. tábla) a vonatkozó korcsoportok népessége szám ával (az 1. és 2. tábla [2] oszlopának adataival) történő szorzása útján. Az egyes korcsoportok gazdaságilag ak tív népességét (az 1. és 2. táb la [3] oszlopának adatait) a vonatkozó népszám lálási publikációkban (3) találjuk, a gazdaságilag in aktív népesség megfelelő a d a ta it (az l. é s 2. táb la [4] oszlopát) pedig a gazdaságilag a k tív népesség adatainak az össznépesség megfelelő adataiból történő kivonása ú tján kapjuk. Az egyes korcsoportok népessége évi m unkaidejének (az 1. és 2. táb la [5] oszlopának) m eghatározásához első lépéskén t azt kell m egállapítanunk, hogy hány százalékát teszi ki a gazdaságilag ak tív népesség összes idejének a m unkaidő. Ehhez a főbb népgazdasági ágak egy aktív keresője átlagos évi m unkaidejére vonatkozó, Dr. K iss Albert a Gödöllői A grártudom ányi E gyetem professzora által becsült adato k at használtuk fel. Ezen adatok szerint az 1948 1949. évi feltételek m ellett a m ezőgazdasági aktív keresők összes idejének 23% -át, az ipari aktív keresők

1. AÍ agyarország népességének 1948., 1949. évi gazdasági kor fá i Экономические возрастные пирамиды населения Венгрии за 1948 1919 гг. Economic Age Pyramids of Hungary's Population, 1948 1949 M959. évi árakon Горизонтальная графа: (1) Возрастные группы (годы); (2) Численность (1 января 1949 г.); (3) населения; (4) экономически активного населения; (5) экономически ппактнвного населения; (6) отдельных возрастных групп; (7) рабочее время; (8) нерабочее время (свободное время); (9) производство; (10) потребление; (11) перевес потребления ( ), или перевес производства (-}-); (12) населения отдельных возрастных групп за год; (13) год; (14) час; (15) в миллионах форинтов. Вертикальная графа: 1. Всего. Heading: (1) Age group (year); (2) num ber of (3) the population; (4) of the economically active population; (5) of the economically inactive population; (0) of the individual age groups; (7) working tim e; (8) non-working tim e (leisure tim e); (9) production; (10) consum ption; (11) consum ption surplus ( ) or production surplus ( + ); (12) of the population of the individual age groups per annum ; (13) year; (14) hours; (15) million Forints. Lateral text: 1. Total.

11 Dem ográfia 2. Magyarország népességének 1959 1960. évi gazdasági korfái Экономические возрастные пирамиды населения Венгрии за 1959 1960 Economic Age Pyramids of Hungary's Population, 1959 1960 a 1959. évi árakon Горизонтальная графа: (1) Возрастные группы (годы); (2) Численность (1 январи 1960 г.); (3) населения; (4) экономически активного населении; (5) экономически инактивпого населения; (6) отдельных возрастных групп; (7) рабочее время; (8) нерабочее время (свободное время); (9) производство; (10) потребление; (11) перевес потребления ( ), пли перевес производства ( + ); (12) населения отдельных возрастных групп за год; (13) год; (14) час; (15) в миллионах форинтов. Вертикальная графа: 1. Всего. Heading: (1) Age group (year); (2) num ber of (3) the population; (4) of the economically active population; (5) of the economically inactive population; (6) of the individual age groups; (7) working tim e; (8) non-working tim e (leisure time)'; (9) production; (10) consum ption; (11) consum ption surplus ( ) or production surplus ( + ); (12) of the population of the individual age groups per annum ; (13) year; (14) hours; (15) million Forints. Lateral text: 1. T otal. СО

474, 1. Magyarország népességének 1948 1949. évi gazdasági korfái (* 19-59. évi árakon) Экономические возрастные пира.ниды населения В енгрии за 19-18 1949 гг. (*по ценам 1959 г.) The Economic Age Pyramids of 1948 1949 of the Population of Hungary (*based on the prices of 1959)

A N É P E SS É G GAZDASÁGI KORFÁI 475

476 V A L К O V I C S E M I L összes idejének 26% -ál, az egyéb ágakban dolgozó a k tív keresők összes idejének pedig szintén 26% -át tette ki átlagosan a m unkaidő. Az 1959 1960. évi feltételek m ellett a mezőgazdasági aktív keresők e m unkaidőhányada 21 %-ot, az ipari ak tív keresőké 26% -ot, az egyéb ágak aktív keresőié szintén 26 % -ot te ttk i. Ezekből az adatokból a gazdaságilag a k tív népesség népgazdasági ágak közötti m egoszlásával súlyozott átlagot szám íto ttu n k, melv egy átlagos 3. A Magyarország össznépességét jelképező átlagember gazdasági jellemzőinek korspecifikus intenzitásai, illetve nagyságai az 1948 1949. évi feltételek mellett Возрастно-специфические, интенсивности, соответственно величины экономических характеристик среднего человека, представляющего совокупное население В енгрии, при условиях 2948 1949 гг. Age-Specific Frequencies or M agnitudes of the Average M an Represented by the Total Population of H ungary, under the Conditions of 1948 1949 a) A gazdasági aktivitás korspecifikus arányszám ainak egy lakosra v onatkoztatott érték e. b) A gazdasági inaktivitás korspecifikus arányszám ainak egy lakosra v o n atko ztato tt értékei. c) 1959. évi árakon. d) Az egy gazdaságilag ak tív személyre ju tó korspecifikus évi term elés értéke és a gazdasági aktivitás korspecifikus arányszám ai, ill. az egy lakosra ju tó gazdaságilag ak tív szem élyek szám a (a (2) oszlop) szorzataként is felfogható. Az 1948 1949. évi feltételek m ellett egy átlagos gazdaságilag ak tív személy évi term elés 14,9 ezer fo rin ttal volt egyenlő. U gyanakkor a 10 14 éves korúé 10,7, a 15 19 éves korúé szintén 10,7, a 20 24 éves korúé 13,6, a 25 29 éves korúé 15,9, a 30 34 éves korúé 16,6, a 35 39 éves korúé 16,8, a 40 44 éves korúé 16,9, a 45 49 éves korúé 16,5, az 50 54 éves korúé 16,2, az 55 59 éves korúé 16,0, a 60 64 éves korúé 13,6, a 65-69 éves korúé 13,1 a 70 éves korúé és idősebbé 12,1 ezer forintot te tt ki. Горизонтальная графа: (1) Возрастные группы (годы); (2) число экономически активных лиц; (3) число экономически инактивных лиц; (4) годовое рабочее время; (5) годовое нерабоче время (свободное время); (6) годовое производство; (7) годовое потребление; (8) перевес ю дового потребления ( ), соответственно производства ( + ); (9) на душ у населения; (10) год; (11) час; (12) в тысячах форинтов. Вертикальная графа: 1. В среднем. Heading: (1) Age group (year); (2) num ber of economically active persons; (3) num ber of economically inactive persons; (4) annual working tim e; (5) annual non-w orking tim e (leisure tim e); (6) annual production; (7) annual consum ption; (8) annual consum ption surplus ( ) or production surplus (-f) ; (9) per in h ab itant; (10) year; (11) hours; (12) thousand Forints. Lateral text: 1. On th e average.

177 4. A Magyarország össznépességét jelképező átlagember gazdasági jellemzőinek korspecifikus intenzitásai, illetve nagyságai az 1959 1960. évi feltételek mellett Возрастно-специфические uiimencuanocmu, соответственно величины экономических характеристик среднего человека, представляющего совокупное население В енгрии, при условиях 1959 1960 гг. Age-Specific Frequencies or M agnitudes of the Average M an Represented by the Total Population of H ungary, under the Conditions of 1959 1960 A z egy lakosra ju tó a) A gazdasági ak tiv itás korspecifikus arányszám ainak egy lakosra v o n atk o ztato tt értékei. b) A gazdasági inaktivitás korspecifikus arányszám ainak egy lakosra vonatkoztatott értékei. c) 1959. évi árakon. d) Az egy gazdaságilag ak tív személyre jutó évi term elés értéke és a gazdasági ak tiv itás korspecifikus arányszám ai, ill. az egy lakosra ju tó gazdaságlag ak tív szem élyek száma (a (2) oszlop) szorzataként is felfogható. Az 1959 1960. évi feltételek m ellett egy átlagos gazdaságilag a k tív személy évi term elése 27,3 ezer forinttal volt egyenlő. U gyanakkor a 10 1-1 éves korúé 12,3, a 15 19 éves korúé 19,4, a 20 24 éves korúé 25,0, a 25 29 éves korúé 28,7, a 30 34 éves korúé 30,0, a 35 39 éves korúé 30,3, a 40 44 éves korúé 30,5, a 45 49 éves korúé 29,S, az 50 54 éves korúé 29,2, az 55 59 éves korúé 28,9, a 60 64 éves korúé 24,6, a 65 69 éves korúé 23,8, a 70 éves korúé és idősebbé 21,8 ezer forintot te tt ki. Горизонтальная графа: (1) Возрастные группы (годы); (2) число экономически активных лиц; (3) число экономически инактивиых лиц; (4) годовое рабочее время; (5) годовое нерабочее время (свободное время); (6) годовое производство; (7) годовое потребление; (8) перевес годового потребления ( ), соответственно производства (-г); (9) на душу населения; (10) год; (11) час; (12) в ты сячах форинтов. Верт икальная графа: 1. В среднем. Heading: (1) Age group (year); (2) num ber of econom ically active persons; (3) num ber of economically inactive persons; (4) annual working tim e; (5) annual non-working tim e (leisure tim e); (6) annual production; (7) annual consum ption; (8) annual consum ption surplus ( ) or production surplus ( + ); (9) per inhabitant; (10) year; (11) hours; (12) thousand Forints. Lateral text: 1. On the average. gazdaságilag aktív személy évi m unkaidejének jelzett arán y ál m u tatja. Ezek szerint az 1948 1949. évi és az 1959 1960. évi feltételek m ellett is egy á t lagos a k tív kereső, ill. a gazdaságilag a k tív népesség összes idejének átlagosan 24% -át te tte ki a m unkaidő (4). Az egyes korcsoportok m unkaidőévekben kifejezett évi m unkaidejét (az 1. és 2. tábla [5] oszlopát) te h á t az egyes korcsoportokhoz tarto zó ak tív keresők szám ának 0,24-dal tö rtén ő szorzása ú tjá n

478 V A I. К О V I C S E М I I. h atáro zh atju k meg. Az egyes korcsoportok nem m unkaidejét (szabadidejét, azaz az 1. és 2. táb la [7] oszlopát) az össznépesség és a m unkaidő években kifejezett ad atain ak a különbsége adja. Az egyes korcsoportok népességének évi m unkaidejét és nem m unkaidejét (szabadidejét) egyébként az 1. és 2. tábla órákban is feltü n teti (lásd [6] és [8] oszlop). A gazdaságilag a k tív és inaktív népesség, valam int a népesség egyes korcsoportjai évi m unkaideje és nem m unkaideje (szabadideje) korfáinak kiszám ítása te h á t nem az egyes korcsoportok átlagem berre vonatkozó gazdasági jellem zői intenzitásának, ill. nagyságának a megfelelő korcsoportok népessége szám ával történő szorzása ú tján tö rtén t. E gazdasági jellem zők inten zitását (nagyságát) csupán utólag határo ztu k meg e gazdasági korfák ad atain ak a vonatkozó korcsoportok népessége szám ával történő osztása ú tján, s így ezen utóbbi adatokkal tö rténő megszorzásuk term észetesen ezeket a k o rfák at reprodukálja. A term elés és fogyasztás korfáinak1 (1. és 2. tábla [9] és [10] oszlopának) a kiszám ításához első lépésként az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber term elésének és fogyasztásának a nagyságát kellett felm érnünk (lásd a 3. és 4. tábla megfelelő adatait). E felm érést először az 1959 1960. évi feltételekre vonatkozóan végeztük el. Az 1959 1960. évi korspecifikus term elési m u tató k kiszám ításához az 1959. évi árakon becsült 1959. és 1960. évi nem zeti jövedelem összegének a szám tani átlagából indultu n k ki. E zt az átlagol osztottuk az ak tív keresők 1960. január 1-i szám ával. Az így k a p o tt eredm ényt sorra m egszoroztuk az egyes korcsoportok aktív keresői term elésének az átlagtól való eltérését jelző term elési egységskála megfelelő m u tató iv al.2 E redm ényül az egyes korcsoportok állagos aktív keresője évi term elésének az értékeit3 k aptuk. Ezen értékeknek az a k tív keresők korspecifikus arányszám aival tö rté n ő m egszorzása eredm ényezte az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber term elésének a m u tató it (a 3. tábla [8] oszlopát). E m utatók úgy is kiszám íthatók, hogy a különböző korú átlagos aktív keresők term elésének (a 3. lábjegyzetben fe ltü n te te tt) érték eit sorra m egszorozzuk az egyes korcsoportok a k tív keresőinek szám ával (gyakorlatilag így tö rté n t a termelés és fogyasztás korfája term elési oldalának, vagyis az egyes korcsoportok népessége te r melésének kiszám ítása), m ajd az eredm ényt sorra elosztjuk a vonatkozó korcsoportok népességének szám ával. Az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber az 1959 1960. évi feltételek m ellett egy év alatti fogyasztásának (a 3. táb la [9] oszlopának) a kiszám ításához első lépésként az 1959. évi árakon becsült 1959. és 1960. évi nem zeti jövedelem fogyasztási alapja összegének az egyszerű szám tani átla gát szám ítottuk ki. Ezt osztottuk az I960, január 1-i népességszámmal, majd 1 Termelésen es fogyasztáson a nem zeti jövedelem term elését és a nem zeti jövedelem fogyasztási alapjának a fogyasztását értjük. Az adatok forrása: A nem zeti jövedelem és a lakosság életkörülményei 1963. Statisztikai Időszaki Közlemények, 65. köt. Központi Statisztikai H ivatal. Budapest, 1964. (5). * 2 Dr. Lengyel László \'alkouics E m il egy korábban publikált tanulm ányában (6) is közzétett, a Központi S tatisztikai H ivatal által 1960-ban végrehajtott reprezentatív háztartásstatisztikai adatfelvétel alap ján becsült termelési egységskála szerint, ha az átlagos aktív kereső term elését 1-gycl vesszük egyenlőnek, a 15 19 éves korúé 0,71-dal, a 20 24 éves korúé 0,90-dal, a 25 29 éves korúé 1,05-dai, a 30 34 éves korúé 1,1-del, a 35 39 éves korúé 1,11-dal, a 40 44 éves korúé 1,12-dal, a 45 49 éves korúé 1,09-dal, az 50 54 éves korúé 1,07-dal, az 55 59 éves korúé 1,06-dal, a 60 64 éves korúé 0,9-del, a 65 69 éves korúé 0,87-dal, a 70 éves és idősebbé pedig 0,80-dal teki nthető egyenlőnek. s L. a 4. táb la cl lábjegyzetét.

479 az így k a p o tt eredm ényt sorra m egszoroztuk az egyes korcsoportok népessége átlagem berének az átlagostól való eltérését jelző fogyasztási egységskála m u tatóival.'1 A korspecifikus term elés és fogyasztás a fenti módon becsült adatainak a vonatkozó korcsoportok népességszám ával való megszorzása eredm ényezte az 1959 1960. évi term elési és fogyasztási korfát, mely azt m u tatja, hogy m ennyit term eltek és fogyasztottak volna M agyarország 1960. január 1-i népességének egyes korcsoportjai az 1959. és 1960. évi feltételek m elletti egy év alatt. Az egyes korcsoportok népessége fogyasztási, ill. term elési többletének (az 1. és 2. tábla [11] oszlopának) ad atai a term elés és fogyasztás adatainak (a [9] és [10] oszlopoknak) a különbségéből adódnak. Megjegyzendő, hogy a 2. táb la [11] oszlopának az összesen sorban szereplő ad ata szerint a term e lés fogyasztást m eghaladó többlete az össznépesség esetében csupán 29 370 millió fo rinttal egyenlő, h o lo lt a tényleges felhalmozás összege az 1959 1960. évi feltételek m elletti egy év a la tt 31 118 millió forint, vagyis 1 748 millió forin tta l több volt. E különbség népgazdaságunk behozatali többletéből adódik.5 Ebből adódik a 2. tábla [9] oszlopának az összesen sorban szereplő, az össznépesség term elését jelző 133 118,5 millió forintnak a szóban forgó évek feltételei m elletti egy év a la tt felhasznált 134 866,5 millió forint értékű nem zeti jövedelem től való ugyanakkora (vagyis szintén 1748 millió fo rin to t kitevő) eltérése is. Az 1948 1919. évi term elési és fogyasztási korfa kiszám ítása az 1959 1960. éviéhez hasonló m ódon tö rtén t. Lényeges különbségként kell azonban m egem lítenünk, hogy míg az 1959 - I9 6 0, évi korspecifikus term elés és fogyasztás becsléséhez az ezen évekre vonatkozó h áztartássta tisztik ai felvételek adatain alapuló term elési és fogyasztási egységskálákat használtunk fel (6). addig az 1948 1949. évi korspecifikus term elés és fogyasztás becsléséhez csupán azon a feltételezésen alapuló egységskálákat állott m ódunkban k i szám ítani, hogy az egyes korcsoportok átlagos ak tív keresője term elésének és az egyes korcsoportok átlagem bere fogyasztásának egym áshoz viszonyított arányai az 1948 1949. években ugyanolyanok voltak, m int az 1959 1960. években.6 Az egyes korcsoportok átlagem bere term elésének egym áshoz viszo- 1Dr. Lengyel László \'alkouics Em il i. tanulm ányában (0) is szereplő fogyasztási egységskála szerint, ha az átlagos fogyasztó fogyasztását 1-gycl tekintjük egyenlőnek, a ü 4 éves korúé 0.48-dal, az 5 9 éves korúé 0,64-dal, a 10 14 éves korúé 0,82-dal, a 15 19 éves korúé 0,99-dal, a 20 24 éves korúé 1,19-dal, a 25 29 eves korúé 1,38-dal, a 30 31 éves korúé 1,29 dal, a 35 39 éves korúé 1,29 dal, a 40 44 éves korúé 1,17-dal, a 45 49 éves korúé 1,09-dal, az 50 54 éves korúé 1,09-dal, az 55 59 éves korúé 1,09-dal, a 00 61 éves korúé 0,98-dal, a 65 69 éves korúé 0,88-dal, a 70 évesé és idősebbé 0,79-dal vehető egyenlőnek. 5 Az 1959. évi 23 millió forint értékű kiviteli többlet és az 1960. évi 3 519 millió értékű behozatali többlet különbségének a fele. 8 Az 194S 1949. évi termelési egységskála szerint, ha az átlagos ak tív kereső term elését 1-el vesszük egyenlőnek, a 10 14 éves korúé 0,72-dal, a 15 19 éves korúé 0,72-dal, a 20 24 éves korúé 0,91-dal, a 25 29 éves korúé 1,06-dal, a 30 34 éves korúé 1,07-dal, a 35 39 éves korúé 1,13-dal, a 40 44 éves korúé 1,14-dal, a 45 49 éves korúé 1,11 -dal, az 50 54 éves korúé 1,09 dal, az 55 59 éves korúé 1,08-dal, a 00 04 éves korúé 0,91-dal, a 65 69 éves korúé 0,88-dal, a 70 évesé és idősebbé pedig 0,81-dal tekinthető egyenlőnek. Az 194S 1919. évi fogyasztási egységskála szerint pedig, ha az átlagos fogyasztó fogyasztását 1-cl tek in tjü k egyenlőnek, a 0 4 éves korúé, 0,47-dal, az 5 9 éves korúé 0,63-dal, a 10 14 éves korúé 0,81-dal, a 15 19 éves korúé 0,98-dal, a 20 24 éves korúé 1,18-dal, a 25 29 éves korúé 1,36-dal, a 30 34 éves korúé l,2s-dal, a 35 39 éves korúé 1,28-dal, a 40 44 éves korúé 1,16-dal, a 45 49 éves korúé 1,08-dal, az 50 54 éves korúé 1,08-dal, az 55 59 éves korúé 1,08-dal, a 60 64 éves korúé 0,97-dal, a 65 69 éves korúé, 0,87-dal, a 70 évesé és idősebbé pedig 0,78-dal tekinthető egyenlőnek. Szám ításaink során a termelési egységskálát és a fogyasztási egységskálát is nyolc tizedesjegy nyi pontossággal használtuk.

480 V A L К О V I CS E М I I. n y ito tt arányai term észetesen így is eltérnek az 1959 1960. éviektől az ezen term elés kialakításában a vonatkozó egységskáláknál feltehetően nagyobb szerepet játszó gazdasági aktiv itás korspecifikus intenzitásainak az 1948 1949. és 1959 1960. évek k ö zö tti jelentős eltérései m iatt. M agyarország népességének 1948 1949. és 1959 1960. évi gazdasági korfái igen sokféle gazdaságdem ográfiai elemzést tesznek lehetővé különkülön és egym ással összehasonlítva is. Elem ezhető például, hogy milyen volt az 1948 1949. és 1959 1960. években és hogyan válto zott ezen évek között a népesség egyes korcsoportjain ak a gazdaságilag ak tív népesség, a népgazdasági m unkaidő-alap, a term elés, a fogyasztás és a term elési, ill. fogyasztási többlet létrehozásában b etö ltö lt szerepe, pl. m elyek voltak az 1948 1949. évi feltételek m ellett és melyek voltak az 1959 1960. évi feltételek m ellett a legtöbb (ill. legkevesebb) aktív keresőt, m unkaidőt, term elést, fogyasztást és term elési, ill. fogyasztási tö b bletet adó korcsoportok stb. Ez az egyes korcsoportok gazdasági szerepének és e szerep időbeli változásának az elem zését jelenti. Az egyes korcsoportok gazdasági szerepének az elemzése term észetesen e szerep dem ográfiai és gazdasági determ inánsainak az elem zését, vagyis annak a m egvizsgálását is jelentheti, hogyan és m ilyen m értékben függött össze e szerep és e szerep időbeli változása egyrészt az egyes korcsoportok népességszámának és az ezt m eghatározó term ékenységnek, halandóságnak és nem zetközi vándorm ozgalom nak, m ásrészt az átlagem ber gazdasági jellem zői korspecifikus in ten zitásain ak, ill. nagyságainak az alakulásával. Az 1948 1949. évi és 1959 1960. évi gazdasági korfák azonban nem csak az egyes korcsoportok gazdasági szerepének változása szem pontjából hason líthatók össze egym ással. Az 1959 1960. évi gazdasági korfák a gazdaságilag a k tív és in ak tív népesség nagyobb összlétszám út, nagyobb társadalmi m unkaidő és nem m unkaidő (szabadidő) alapot, nagyobb term elést, fogyasztást, term elési, ill. fogyasztási tö b b letet reprezentálnak, m int az 1948 1949. éviek. (Lásd az 1. és 2. táb la összesen jelzésű sorait.) E zenkívül az 1959 1960. évi feliételek m ellett m ások az össznépességet jelképező átlagem ber nem korspecifikus gazdasági jellem zőinek az intenzitásai, ill. nagyságai is (lásd a 3. és 4. táb la átlagosan jelzésű sorait). Joggal m erül fel a kérdés, hogy milyen szerepet játszo ttak e különbségek kialakulásában : 1. a népesség szám ában; 2. a népesség korösszetételében; 3. az átlag em ber gazdasági jellem zői korspecifikus intenzitásaiban, ill. nagyságaiban bekövetkezett változások. Felelet ezekre a kérdésekre a gazdasági korfák standardizálása útján lenne adható. A G A Z D A S Á G I K O R F Á K F E L H A S Z N Á L Á S A A JÖ V Ő BEN V Á RH A TÓ D EM O G RÁ FIA I V Á LTO ZÁ SO K G A Z D A S Á G I H A T Á S A IN A K A B E C S L É S E A gazdasági korfák időbeli változása a kiszám ításuk során figyelembe v ett dem ográfiai és gazdasági tényezők változásának h atását fejezi ki. A standardizálás m ódszerének felhasználásával m in t jeleztü k külön is kim u tath ató a népesség szám ában, a népesség korösszetételében és az átlagem ber gazdasági jellem zői korspecifikus intenzitásúiban, ill. nagyságaiban bekövetkezett változásoknak a gazdasági korfák időbeli m ódosulásában betö ltö tt szerepe. A gazdasági korfák előreszám ítása ennek alap ján első m egközelí-

481 lésben - szintén három feladatkörre b o n tható: 1. a népesség szám ának; 2. a népesség k o rstru k tú ráján ak ; 3. az átlagem ber gazdasági jellemzői korspecifikus in ten zitásain ak, ill. nagyságainak az előreszám ítására. E három rész-előreszám ítás eredm ényeinek birtokában a vonatkozó jövőbeli gazdasági korfák a k o ráb b an leírt m ódszerrel könnyen megkonstruálhatok.7 A rész-előreszám ítások közül az első kettő par excellence demográfiai, a harm adik par excellence közgazdasági feladat, bár elvégzésük során a dem ográfiai és a gazdasági jelenségek interdependenciája folytán a feladatok egyike sem függetlenítheti m agát a m ásiktól. A rész-előreszám í tásokat a népességszám és a korösszetétel előreszám ításával a legcélszerűbb elkezdeni, m ivel ma m ár a gazdasági és dem ográfiai fejlődésükben legelm aradottabb régiók kivételével a dem ográfiai jelenségek m eghatározott arányú v áltozásai a gazdasági jelenségek sokkal jelentősebb arán y ú v áltozásait vonják m aguk után, m int am ekkora h a tá st a gazdasági jelenségek hasonló arányú változásai egyes dem ográfiai folyam atokra gyakorolnak. Az 1929 1933. évi gazdasági túlterm elési válság pl. a nyers halálozási arányszám ot a leginkább sú jto tt tőkés országokban m élypontján is válto zatlan ul hagyta (9). A népesség-előreszám ítások a népesség szám ának és korösszetételének jövőbeni alakulását többféle változatban is általában együtt adják meg (10), a gazdasági jellem zők korspecifikus intenzitásainak, ill. nagyságainak az előreszám ítására viszont m indm áig igen kevés gondot fordítottak. Az 5. tábla és III. ábra M agyarország népességének 1981-re azon feltételezés m ellett előrebecsült gazdasági korpiram isait m u ta tja be, hogy az egyes korcsoportok népességét jelképező átlag em ber gazdasági jellem zőinek korspecifikus intenzitásai, ill. nagyságai az 1959 1960. évi színvonalon (4. tábla) m aradnak. E gazdasági korfáknak az 1959 1960. évektől (2. tábla) való eltérése teh át kizárólag a népesség szám ában és korösszetételében az a la p u lv e tt népességelőreszám ítás szerint 1981. január 1-ig bekövetkező változások h a tá sá t fejezi ki. Az 1959 1960. évi gazdasági korfák adataival való összehasonlításukból többek között kitű n ik, hogy az 1981. január 1-én fennálló dem ográfiai helyzet m ellett a gazdaságilag aktív népesség szám a 575 599 fővel, vagyis 11,8% - kal, a gazdaságilag in aktív népesség szám a 196 275 fővel, vagyis 3,9% -kal, az évi m unkaidő 138 144 m unkaidőévvel (1 210 138 812 m unkaórával), vagyis szintén 11,8% -kal, az évi nem m unkaidő (szabadidő) 633 730 nem m unkaidőévvel (5 551 477 428 nem m unkaidőórával), vagyis 7,2% -kal, az évi term elés 16 451 millió fo rin ttal, vagyis 12,4% -kal, az évi fogyasztás 9 556 millió forin ttal, vagyis 9,2% -kal, az évi term elési tö bblet pedig 6 895 millió forin ttal vagyis 23,5% -kal lenne nagyobb, m int az 1959 1960. évi feltételek m ellett volt. 7 A jövőbeli gazdasági korfák - - megfelelő gazdasági halandósági táblák (7,8)birtokában más módon is kiszám íthatók. A stacioner gazdasági korfák adataiból ugyanis m eghatározhatók a gazdaságilag a k tív népesség soraiba való belépés és az azok soraiból való kiválás, a m unkaidő, a nem m unkaidő (szabadidő), a term elés, a fogyasztás, a fogyasztási, ill. term elési többlet növekedésének, ill. csökkenésének a korspecifikus valószínűségei. E z utóbbiak a gazdasági halandósági táblák szerves részeként, ill. külön gazdasági halandósági tá b lá k form ájában összefoglalva is elképzelhetők. E növekedési, ill. csökkenési valószínűségekkel tö rténő szorzások ú tján elvégezhető a bázisidőszaki gazdasági korfák ad atain ak az előreszám ítás időpontjáig való korcltolása. A legfiatalabb korév (korcsoport) gazdasági jellem zőinek, ill. funkcióinak a volum enei az általános népesség-előreszám ítás és a megfelelő gazdasági jellem zőknek a legfiatalabb korévre (korcsoportra) vonatkozó intenzitásai, ill. nagyságai ad atain ak a felhasználásával szám íthatók ki. Ez az eljárás a fent jelzett módszerrel azonos eredm ényeket ad.

ii) 1959. tvvi árakon. Горизонтальная графа: (1) Возрастные группы (годы); (2) численность (1 января 1931 г.); (3) населения; (4 )экономически активного населения; (5) экономически нпактнвпого населения; (6) отдельных возрастных групп; (7) рабочее время; (8) нерабочее время (свободное время); (9) производство; (10) потребление; (11) перевес потребления ( ), соответственно перевес производства (-f-); (12) населения отдельных возрастных групп за год; (18) год; (11) час; (15) в миллионах форинтов. Вертикальная графа: Всего. Heading: (1) Age group (year); (2) num ber; (3) of the population; (4) of the economically active population; (5) of the economically inactive population; (6) of the individual age groups; (7) working tim e; (8) working tim e; (9) non-w orking time (leisure tim e); (10) production; (11) consum ption; (12) consum ption surplus (' ) or production surplus ( -f); (13) of the population of the individual age groups; (14) year; (15) hours; (16) years; (17) hours; (18) million Forints. Lateral text: 1. On the average.

483 77/. Magijarorszáff népességének 1980 1981. évi gazdasági korfái. (A z 1969 1900. évi gazdasági jellemzők állandósulásának feltételezésével számítva) (*1959. évi árakon) Э кономические возрастные п ирам ийы населении В е н гр и и за 1980 1981 гг. (исчисленные п р и предполо.неении неизм енност и возраст но-специф ических экономических характ ерист ик 1959 196С гг., (*по ценам 1959 г.) The Econom ic A g e lá jra m id s of 19S0 19S1 of the P opulation of H u n g a ry (calculated w ith the suj)position of the stabilization of the economic characteristics of 1959 1900) ( *bascd on the prices of 1959).

484 M ennyiben köszönhetők e volum ennövekedések a népesség szám ában és m ennyiben a népesség korösszetételében bekövetkező változásoknak? A népesség szám a 1981. január 1-én a szóban forgó előreszám ítás szerint 10 732 918 főt fog kitenni. Ez 771 874 fővel, vagyis 7,7% -kal haladja meg az 1960. jan u ár 1-i népességszámot (9 961 044 fő). H a tehát nem csak a gazdasági jellem zők korspecifikus intenzitásai, ill. nagyságai, hanem a népesség korösszetétele is az 1959 1960. évi színvonalon m aradna, a jelzett volum ennövekedések is egytől egyig 7,7% -ot tennének ki, vagyis 1,077-szeresen haladnák meg az 1959--1960. évi volum eneket. A népességszám és a népesség korösszetétele a szóban forgó előreszám ítás alapján feltételezett együttes h atására kialakuló volum ennövekedések (m int ez a fenti adatokból is kitűnik) a gazdaságilag in ak tív népesség és a nem m unkaidő (szabadidő) volumenei növekedésének kivételével ennél nagyobb arányúak lennének. Ezek a nagyobb arányú növekedések a feltételezett korösszetétel-változás kedvező h atására u taln ak. E volum ennövekedésekből akkora arán y ú növekedés vezethető vissza a korösszetétel hatására, ahány százalékkal arányuk m eghaladja a 7,7% -ot. A gazdaságilag ak tív népesség esetében a korösszetételváltozás hatásával m agyarázható növekedés te h á t 4,1, a m unkaidő esetében szintén 4,1, a term elés esetében 4,7, a fogyasztás esetében 1,5, a termelési többlet esetében pedig 15,8%. A szóban forgó volum eneknek ilyen arányú növekedése következett volna be akkor is, ha nem csak a gazdasági jellemzők korspecifikus intenzitásai, ill. nagyságai, hanem a népességszám is az 1959 1960. évi feltételeknek megfelelő m arad és ilyen arányban lennének kisebbek az 1980 1981. évi szóban forgó volum enek, ha csak a népesség szám a nőne mega feltételezett módon (7,7% -kal). a népesség korösszetétele pedig az 1959 1960. évi színvonalon m aradna. A gazdaságilag inaktív népesség esetében ugyanakkor 3,8% -kal, a nem m unkaidő esetében pedig 0,5% -kal nagyobb arán yú növekedés lenne elérhető, ha a népesség korösszetétele olyan m aradna, m int 1960. január 1-én volt. E két utóbbi jelenség volum énének a növekedését te h á t a feltételezett korösszetétel-változás fékezné. V olum enük növekedése kizárólag a népességszám feltételezett növekedésének a korösszetétel feltételezett változásait túlkom penzáló h atására vezethető vissza. Ha nem csak korspecifikus intenzitásaik, ill. volum eneik, hanem a népesség száma is az 1959 1960. évi színvonalon m aradna, volum enük 1981. január 1-i (feltételezett) korösszetétel m ellett 1959 1960. évi volum eneiknél kisebb lenne. A gazdaságilag a k tív népesség 575 599 főnyi m egnövekedéséből a fentiek alapján 375 866 fő (65,3% ) tu d h ató be a népességszám és 199 733 fő (34,7% ) a korösszetétel m egváltozása hatásának. A m unkaidő 138 144 m unkaidőévnyi (1 210 138 812 m unkaidőórányi) m egnövekedéséből 90 208 m unkaidőév (790 220 644 m unkaidőóra, vagyis 65,3% ) vezethető vissza a népességszám és 47 963 m unkaidőév (419 918 168 m unkaidőóra, vagyis szintén 34,7% ) a k o rstru k tú ra m ódosulására. A term elés 16 451 millió forintnyi megnövekedéséből a népességszám-növekedéssel 10 216 millió forint (62,1 %), a korstruktú ra átalak ulásával pedig 6 235 millió forint (37,9% ) m agyarázható. A fogyasztás 9 556 millió forintnyi megnövekedéséből 7 998 millió forintot (83,7%) tenne ki a népességszám és 1 558 millió forintot (16,3% ) a k o rstruktúra változására visszavezethető növekedés. Végül a term elési többlet 6 895 millió forintnyi megnövekedéséből 2 262 millió forint (32,8% ) lenne betudható a népességszám és 4 633 millió forint (67,2% ) a k o rstru k tú ra m ódosulásának.

485 Ez utóbbi esetben m int láth ató a k o rstru k tú ra feltételezett változása kedvezőbb, nagyobb arán y ú növekedést előidéző h atású v olt, m in t a népességszám feltételezett változása. M agyarország népességének 1981. ja n u á r 1-i (feltételezett) k o rstru k tú rája te h á t gazdasági szem pontból lényegében kedvezőbbnek m ondható, m int 1960. január 1-i k o rstru k tú rája. A fenti adatokon kívül ez kitű n ik abból is, hogy 1980 1981. évi gazdasági korfáink adataival szám olva a gazdaságilag ak tív népesség arán y a az 1959 1960. évi 49,0% -ról 50,8% -ra, a m unkaidőnek a népesség összidején belüli aránya 11,7% -ról 12,2% -ra, az egy lakosra jutó term elés 13,4 ezer forintról 13,9 ezer forintra, az egy lakosra ju tó fogyasztás 10,4 ezer forintról 10,5 ezer forintra, az egy lakosra jutó term elés többlet 3,0 ezer forintról 3,4 ezer forintra, az egy a k tív keresőre jutó term elés 27,3 ezer forintról 27,4 ezer forintra, a m unkaidő 1000 órájára ju tó term elés 12 985 forintról 13 049 forintra, a term elési többletnek (felhalm ozásnak) a term eléshez viszonyított aránya pedig 28,3% -ról 32,0% -ra nőne stb. Ezekre a változásokra akk or is sor kerülne, ha a gazdasági jellem zők korspecifikus intenzitásain, ill. nagyságain kívül a népességszám is változatlan m aradna és csak a népesség korösszetétele válto zna meg a feltételezett m ódon. E korösszetételváltozás te h á t számos, egy lakosra vonatk o z ta to tt gazdasági m u tató t, a m unkaterm elékenység különböző m u ta tó it stb. is kedvezően befolyásolná.8 Tanulságos az 1959 1960. és 1980 1981. évi korfák összehasonlítása a népesség bizonyos korcsoportjai gazdasági jellem zőinek egybevetése szem pontjából is. H asonlítsuk például össze egym ással korfáinkat a 0 14 éves és a 80 éves és idősebb népesség korcsoportjaiban jelentkező fogyasztási tö b b let alakulása szem pontjából. K itűnik, hogy a szóban forgó két időpont között a 0 14 éves korúak fogyasztási többlete 2 498,8 millió forinttal csökkenne, vagyis 15,1% -kal lenne kevesebb az 1959 1960. évi feltételek m ellettinél, a 80 évesek és idősebbek fogyasztási többlete pedig 106,1% -kal, te h á t jóval nagyobb ará n y b an nőne ugyan, e növekedés csupán 949,6 millió fo rin to t je lentene, a 0 14 évesek korcsoportjaiban k im u tath ató csökkenésnek csupán 38,0% -át tenné ki. A term elési tö bblet a 15 19 évesek, 35 39 évesek, 45 49 évesek és 60 64 évesek korcsoportjai kivételével 15 és 79 év k özött m inden korcsoportban nagyobb lenne, m int az 1959-1960. évi feltételek m elleit volt. Az 1980 1981. évi feltételek m ellett teh át feltehetően több gazdaságilag a k tív szem élyt kellene foglalkoztatni, nagyobb m ennyiségű m unkaidő ledolgozását kellene biztosítani, nagyobb volum enű term elést, fogyasztást és te r melési tö b b letet (felhalm ozást) kellene lehetővé ten n i akkor is, ha a gazdasági jellem zők korspecifikus intenzitásai, ill. nagyságai az 1959 1960. évi színvonalon m aradnának. E z szükségessé tenné a foglalkoztatási, a term elési, a közlekedési, az áruforgalm i stb. k apacitások m egnövelését, s ennek érdekében bizonyos b eruházásokat is szükségessé tenne. E beruházások bizonyos értelem ben a gazdasági fejlődést, az életszínvonal em elkedését is szolgálnák, am ennyiben ez utóbbiakon általában az egy lakosra ju tó term elésnek, ill. fogyasztásnak a m egnövekedését értjük. Ha az egyes korcsoportokban nem is 8 Ib m egállapítások alap ján term észetesen nem szabad a rra következtetnünk, hogy a népesség korösszetétele a szóban forgó gazdasági jelenségek szem pontjából a későbbi, 1981 utáni években is kedvezőbb lesz 1960. jan u ár 1-i korösszetételénél.

486 változna meg ugyanis az egy lakosra jutó term elés és fogyasztás értéke, az össznépesség egy lakosára szám ítva a term elés volum ene m in t lá ttu k az 1959 1960. évi feltételek m ellett évi 13,4 ezer forintró l évi 13,9 ezer forintra, a fogyasztás volum ene évi 10,4 ezer forintról évi 10,5 ezer forintra, a kettő közötti különbség pedig évi 3 ezer forintról évi 3,4 ezer forintra nőne. A népesség korösszetételének a m egváltozása ennyiben a gazdasági fejlődést, az életszínvonal em elkedését is m aga u tán vonná. M egítélésem szerint azonban az egy lakosra jutó term elés, ill. az egy lakosra ju tó fogyasztás nem helyes m u ta tó ja a gazdasági fejlődésnek, ill. az életszínvonal alakulásának, am ennyiben változásából a korösszetétel m ódosulásának a h a tá sá t nem küszöböljük ki. A m ennyiben az egyes korcsoportokban nem válto zott az egy lakosra jutó termelés és fogy asztás volum ene, nem beszélhetünk gazdasági fejlődésről, ill. az életszínvonal változásáról sem. Az egy lakosra ju tó term elésnek és fogyasztásnak 1980 1981. évi korfáiból adódó megnövekedése te h á t nem jelentene gazdasági fejlődést és nem jelentené az életszínvonal em elkedését sem. Az ezen növekedés biztosításához szükséges beruházásokat m inthogy növekvő népesség életszínvonalának válto zatlan nívón való ta rtá s á t biztosító b eruházások lennének a gazdaságdem ográfiai szakirodalom ban használatos te r minussal demográfiai beruházásoknak nevezhetnénk, m egkülönböztetésül a gazdasági beruházásoktól, melyek az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber term elésének és fogyasztásának a növekedését is szolgálják, ill. más szavakkal: melyek h atására az egy lakosra ju tó term elés és fogyasztás a korösszetétel-változás hatásán ak kiküszöbölése m ellett is nő (18, 19). E demográfiai beruházásoknak az 1959 1960. és 1980 1981. évi gazdasági k o r iak egybevetéséből adódóan akkoráknak kellene lenniük, hogy biztosítsák az 575 599 fővel (11,8% -kal) m egnövekedett létszám ú gazdaságilag a k tív népesség fog lalkoztatását, a 138 144 m unkaidőévvel (1 210 138 812 m unkaórával, vagyis szintén 11,8% -kal) nagyobb m unkaidőnek a ledolgozását, a 16 451 millió forinttal (12,4% -kal) nagyobb term elést, a 9 556 millió forinttal (9,2% - kal) nagyobb fogyasztást, a 6 895 millió fo rin ttal (23,5% -kal) nagyobb te r melési tö b bletet (felhalm ozást) stb.9 Ez utóbbi részben a 196 275 fővel (3,9% -kal) m egnövekedett létszám ú gazdaságilag in aktív népesség korspecifikus fogyasztása változatlanságának és a 63 373 nem m unkaidőévvel (5 551 477 428 nem m unkaidőórával, vagyis 7,2% -kal) m egnövekedett nem m unkaidő (szabadidő) egységnyi m ennyiségére ju tó fogyasztásának az egyes korcsoportokon belüli változatlansága biztosítása érdekében lenne szükséges. NÉH Á N Y GONDOLAT A GAZD ASÁ GI KO RFÁK I D Ő B E L I V Á L T O Z Á S A I N A K É S N E M Z E T K Ö Z I E L T É R É S E I N E K A T A N U L M Á N Y O Z Á S Á H O Z Milyen változásokon m ennek keresztül a gazdasági korfák a demográfiai és a társadalm i-gazdasági fejlődés együttes h atására? A m ennyiben időbeli változásaik és nem zetközi eltéréseik terén sikerülne bizonyos törvényszerűsé- 9 Megjegyezzük, hogy a dem ográfiai beruházások általunk képviselt fogalm a eltér az Alfréd Saiwy és néhány más demográfus által használt fogalomtól (11,12). Szerintük demográfiai beruházásokon általáb an a növekvő létszám ú népesség életszínvonalának a változatlan ság át biztosító beruházásokat kell értenünk, annak tisztázása nélkül, hogy ezen az össznépesség, vagy az egyes korcsoportok átlagem bere életszínvonalának a változatlanságát kell-с értenünk.

487 íreket feltárnunk, ez utóbbiak minden bizonnyal : a) a népesség szám ának változása, ill. eltérései; b) a népesség korösszetételének változása, ill. eltérései és c) az átlagem ber gazdasági jellemzői korspecifikus intenzitásai, ill. nagyságai időbeli változása, ill. nem zetközi eltérései terén fellelhető törvényszerűségek eg yüttes h atásáv al lennének m agyarázhatók. A gazdasági korfák ezen egymással is összefüggő determ inánsai közül a népesség szám ának a változásától, ill. eltéréseitől e korfák nagysága (a népesség gazdasági jellem zőinek, ill. funkcióinak az összessége), a népesség korösszetételének és az átlagem ber gazdasági jellem zői korspecifikus intenzitásainak, ill. nagyságainak árváltozásától, ill. eltéréseitől pedig e korfák alak ja (a népesség gazdasági jellem zői, illetve funkciói életkora, ill. korcsoportok szerinti m egoszlása, vagyis az ún. gazdasági k o rstru k tú rák ) függenek. A népesség szám a és korösszetétele időbeli változásaira és nem zetközi eltéréseire vonatkozóan igen gazdag ad atan y ag o t és fejtegetéseket találu n k a hazai és a külföldi szakirodalom ban egyaránt. A népesség korösszetétele változásával (eltéréseivel) kapcsolatban felhasználhatjuk azokat a leírásokat, melyek a piram is form ájú, fiatal (szaporodó) népességre utaló korfától a harang alakú, változatlan (staniconér) népességre utaló korfán keresztül az urna, ill. hagym a form ájú, öreg (fogyó) népességre utaló korfáig haladva vázolják fel a népesség korösszetétele időbeli változásainak különböző állap o tait (13, 14) és kiindulhatunk azokból az elsősorban elm életi alapokon nyugvó, de gy ak o rlati célokat is szolgáló fejtegetésekből is, m elyek főként Jean Bourgeois-Pichat elgondolásai és a Princetoni Egyetem Népességk u tató H ivatalában folyó k u tatáso k nyom án a népesség korösszetételének időbeli változásait és nem zetközi eltéréseit a b ru ttó reprodukciós együtth ató és a születéskor v árh a tó átlagos é le tta rta m időbeli változásaiból és nem zetközi eltéréseiből kiindulva közelítik meg (15, 16, 17, 18). A stab il népesség elm életének alap ján nem csak a z t sik erü lt bebizonyítani, hogy a b ru ttó reprodukciós együtth ató és a születéskor v árh ató átlagos élettartam m inden érték párjának megfelel a népesség egy korösszetétele, hanem a zt is, hogy a népesség m inden korösszetételének megfelel egy b ru ttó reprodukciós együtth ató és a születéskor várható átlagos élettartam egy értékpárja. Az utóbbi vizsgálatok eredm ényeinek a felhasználása te h á t egyúttal a népesség korösszetételére ható term ékenység és halandóság - változásoknak, ill. eltéréseknek a gazdasági korfák kialakításában b etö ltö tt szerepét is kitap in th ató v á tenné. A halandóság szerepét m ás helyen bizonyos m értékig a stacioner gazdasági korfák elemzésével kapcsolatban is b em u tattu k. Nagy elméleti és gyakorlati jelentősége lenne annak is, ha ezt a szerepet az ENSZ vagy a Princetoni Egyetem N épességkutató H iv atala halandóságitábla-típusainak és a gazdasági jellem zők bizonyos korspecifikus in ten zitásain ak, ill. nagyságainak a felhasználásával is elemeznénk. Ez lényegében a gazdasági jellem zők alapul v e tt korspecifikus in ten zitásaira, ill. nagyságaira s tan d ard izált gazdasági halandósági táb lák kidolgozását jelentené. Bizonyos m értékig m ár ezen az úton is kita p in th a tó lenne, hogyan befolyásolja a halandóság színvonala és k o rstru k tú rája a gazdasági jellemzők, ill. funkciók összességét (a T anzj. 0 értékeket) és

188 V A L К О V I С. S E M I L m egoszlásukat pedig nem tú l nagy m értékben befolyásolja az elhalálozás, ill. továbbélés korspecifikus valószínűségei egym áshoz viszonyított, nagyságainak viszonylagos stabilitása folytán. A halandóság csökkenése önm agában véve te h á t feltehetően nem túl jelentősen befolyásolja az átlagos élettartam egy éve különböző árainak, a m unka term elékenységének, a fogyasztás h atékonyságának, ill. ezek inverzeinek alakulását sem. H asonló szám ítás lenne elvégezhető Bourgeois-Pichat az exogén halálokok m egszűnését feltételező halandósági táblájának (table de m ortalité lim ite) a felhasználásával is a születéskor várható átlagos élettartam feltételezett 77,2 évre tö rtén ő megnövekedése gazdasági következm ényeinek a m egállapítása céljából (19). B onyolultabb feladatot jelent a term ékenység szóban forgó szerepének az elemzése, m elyet a stabil népességi modellek a születéskor v árh ató átlagos élettartam (e0 ) mellé rendelt b ru ttó reprodukciós együtth ató (R ) form ájában adnak meg. E z utóbbi stabil népesség, ill. stabil k o rstru k tú ra becslésére csak úgy használható, ha a m ellérendelt halandóságitábla-típus női továbbélési valószínűségeinek, ill. a leányszülések átlagos életkorára jellem ző to v áb b élési valószínűségének a segítségével á ta la k ítju k n ettó r eprodukciós e g y ü tthatóvá (R 0), ez utóbbi és a leányszülések átlagos életkora (T ) segítségével m eghatározzuk a term észetes szaporodás intrinsic arán y szám át az form ula felhasználásával, m ajd az г értékének birtokában a vonatkozó halandóságitábla-típus stacioner népességét átalak ítju k stabillá az L x értékeknek (1 + r)_x-el történő megszorzása és a szorzatok eredm ényeinek összegezése ú tjá n. A term ékenység szóban forgó szerepe legalábbis első m egközelítésben úgy lenne elem ezhető, ha ugyanazon halandóságitábla-típushoz (ill. táblatípusokhoz) különböző b ru ttó reprodukciós e g y ü tth ató k at rendelnénk, az eredm ényül k ap o tt stabil népességi m odellek és a gazdasági jellem zők valam ilyen korspecifikus inten zitásai, ill. nagyságai felhasználásával kiszám í tan án k az utóbbiakra és a vonatkozó halandóságitábla-típusra standardizált, stabil gazdasági korfákat és k im u tatn ánk a gazdasági jellem zők, ill. funkciók összessége és korm egoszlása tekintetében köztük fennálló különbségeket. Mivel az ENSZ és a Princetoni Egyetem N épességkutató H ivatala stabil népességi modelljei szerint is a term ékenység változása a halandóságénál nagyobb m értékben befolyásolja a népesség korm egoszlását, feltehetően a gazdasági korm egoszlásokat (a gazdasági korfák alak ját) is, s ebből adódóan az átlagos élettartam egy évének különböző árait, a m unka term elékenységét, a fogyasztás h atékonyság át, valam in t ezek inverzeinek az a lak u lá sá t is nagyobb m értékben befolyásolja. Az em lítetteknél jóval nagyobb elm életi és gyakorlati jelentősége lenne a nem a gazdasági jellem zők valam ilyen korspecifikus intenzitásaira, ill. jellem zőire standardizált, hanem a standardizálatlan gazdasági halandóságitáblatípusok és regionális stabil gazdasági m odellek kidolgozásának. E z a gazdasági jellem zők korspecifikus intenzitásai, ill. nagyságai fejlődési fokok szerinti alakulásának és regionális eltéréseinek egyelőre m egoldhatatlannak látszó nehézségekbe ütköző becslését is szükségessé tenné. A népességi modellek analógiájára k ép zett gazdasági korfa t ípusok jelentősége, g y ak o rlati felhasználhatósága a népesség fejlődése és a társadalm i-gazdasági fejlődés ütem étől,