M A GY A R O R S Z Á G NÉPESS ÉG ÉNEК TERMELÉSI ÉS FOGYASZTÁSI K O R PIRA M ISA

Átírás

1 M A GY A R O R S Z Á G NÉPESS ÉG ÉNEК TERMELÉSI ÉS FOGYASZTÁSI K O R PIRA M ISA V A L K O V IC S EMIL A tágabban értelm ezett dem ográfiának, mely a népesedés jelenségeinek a tiszta dem ográfiában szokásos puszta leírásán kívül ezek m egm agyarázását, okaik és következm ényeik feltárását is feladatának tekinti, egyik állandó és igen nagy jelentőségű vizsgálódási terü lete a dem ográfiai korösszetételváltozások és az ezt befolyásoló tényezők gazdasági következm ényeinek elemzése. Ennek a vizsgálatáról van szó, am ikor pl. a demográfiai öregedés gazdasági h atásait vizsgáljuk, vagy am ikor a születésgyakoriság csökkenésének a gazdasági következm ényeit kíséreljük meg felmérni. Az e téren végzett vizsgálatoknak nagy szám uk és részletességük ellenére van egy lényeges fogyatékosságuk: nem ju tn ak el a népesedéspolitika m egalapozásához szükséges végkövetkeztetésig, szintézisig. A születésgyakoriság csökkenése pl. egyidejűleg jelenti: 1. a növekvő arányú öregkorúak eltartási terheinek az em elkedését és a csökkenő arányú fiatalkorúak felneveltetési költségeinek, ill. a demográfiai beruházásoknak a csökkenését; 2. az ak tív kereső korú népesség arányának a csökkenését és a női m unkavállalás könnyebbé v álását; 3. a foglalkozásváltoztatásnak és az azonos foglalkozáson belüli előm enetelnek a népességfejlődés lelassulásából, a népesség öregedéséből adódó m egnehezülését és a term elő álló- és forgóalapok, a beruházások esetleges elégtelenségének, az esetleges túlfo g lalk o ztato ttság n ak az ak tív kereső korúak arán y án ak csökkenése m ia tti enyhülését; 4. az aktív keresők öregedéséből adódó kisebb kezdeményező kedvet, nagyobb konzervativizm ust stb. és az ugyanebből származó nagyobb tapaszta ltsá g o t, lelkiism eretességet, m unkafegyelm et stb. Az eddigi elemzésekben általában még a kedvező és kedvezőtlen hatások pontos kvantifikálására és időponti rögzítésére sem került sor, a különböző irányú és arányú hatások összegezése, mérlegszerű szem beállítása és az összegeik különbségének alakulásán alapuló végkövetkeztetés, szintézis megalkotása pedig precedens nélküli. H a egyes demográfusok m ondanak is egyértelm ű vélem ényt pl. a születésgyakoriság csökkenésének, ill. a népesség elsősorban ebből adódó öregedésének a gazdasági következm ényeiről, az álta-

2 300 V A L К О V I С S EMIL lában nem a kedvező és kedvezőtlen hatások összegének mérlegszerű szembeállításán, hanem a kérdésnek valam ely többé-kevésbé önkényesen k irag ad o tt szem pontból (pl. az öregek eltartási terheinek a növekedése szem pontjából) történő megközelítésén alapszik, vagy ami még rosszabb egyszerűen érzelmi állásfoglalást jelent. A demográfusok egy része nem is vállalkozik a jelzett összegezésre és szem beállításra, sőt egyesek közülük ezt még nem eléggé érettnek, s ezért tudatosan elkerülendőnek ta rtjá k. Joseph Stassart, a Liege-i Egyetem professzora például így ír a stacioner népesség gazdasági előnyeiről és hátrányairól szóló könyvében: M ilyen következtetés vonható le végül is az egym ásnak ellentm ondó érvek összességéből? Más szavakkal: a m althusi vagy a n atalista ta n t részesítettük-e előnyben? Előre figyelm eztetjük az olvasót, hogy m unkánk semmi ilyen értelm ű konklúziót nem tartalm az. Nem azért, m ert félünk egy ilyen választás következm ényeitől. Egyszerűen azért, m ert úgy véljük, hogy a problém a részrehajlás nélküli tanulm ányozása olyan megfigyelésekre vezethet, m elyek közül egyesek a m althusi tannak, mások pedig a natalista tannak kedveznek. E különböző megfigyelések zöme precízen nehezen érték elh ető ; úgy gondoljuk ezért, hogy le kell m ondanunk az előnyök és h átrányok annak m egállapítását célzó szigorú egybevetéséről, hogy m elyik ta n kerekedik felül a m ásikon. Minden más m ag atartás egy olyan könyvelő m agatartása lenne, aki pozitív vagy negatív előjelű m érleget akarna készíteni a veszteségek és nyereségek olyan listája alapján, mely nem tartalm az sem m ilyen szám ot, vagy legalábbis csak m egközelítő szám okat tartalm az. Ne várják te h á t m unkánktól, hogy eldöntsön egy olyan v itá t, am elyet egyesek idő elő tt n y ilv á n íto tta k lezártn ak.1 S tassart, aki igen alaposan elemzi a stacioner, ill. a lassan fejlődő népesség gazdasági előnyeit és h átrán y ait, gyakorlatilag el is kerüli könyvében ezt a könyvelő-m agatartást. Meggyőződésem azonban, hogy am ennyiben e könyvelés elvégzése m ódunkban áll, félre kell tennünk Stassart pesszimizm usát és el kell végeznünk azt. A demográfusok szóban forgó vizsgálódásainak jelzett fogyatékossága m ódosult form ában a gazdasági elem zésekben is fellelhető. A gazdaságtudom ány legalapvetőbb feladatainak egyike a term elés és a fogyasztás alakulásának m akroökonóm iai szintű vizsgálata. A társadalm i term ék, ill. a nem zeti jövedelem azonban az azt létrehozó a k tív keresők összességének produkciója, a nem zeti jövedelem fogyasztási alapját pedig az egész népesség fogyasztja el. A gazdaságtudom ánynak vizsgálnia kell a term elés és a fogyasztás alakulását egy aktív keresőre, ill. egy lakosra vonatkoztatva is, a term elés és fogyasztás nagysága viszont többek közt az életkor változásával is módosul, am i szükségessé teszi a különböző életkorok, ill. korcsoportok népességét jelképező átlagem ber term elésének és fogyasztásának elemzését is (2). Nem elég azonban csak azt kiszám ítani, hogy m ennyit term el és fogyaszt az egyes életkorokhoz, ill. korcsoportokhoz tartozó népességet jelképező átlagem ber, hanem a z t is ism ernünk kell, hogy m ennyivel járul hozzá a társad alm i te r m ék, ill. a nem zeti jövedelem létrehozásához és a nem zeti jövedelem fogyasztási alapjának az elfogyasztásához az egyes életkorok, ill. korcsoportok népessége. E lőfordulhat ugyanis pl., hogy valam ely korcsoport viszonylag nagym értékben járul hozzá a nem zeti jövedelem term eléséhez, ill. fogyasztásához 1 Joseph Stassart: Les avantages et les inconvénien ts économiques d une population sta tionnaire. La H ayc p. (1)

3 TERMELÉSI-FOGYASZTÁSI K ORРIRAMIS 301 an n ak ellenére, hogy az ezen korcsoportot jelképező átlagem ber hozzájárulása viszonylag kisarányú, m ert e korcsoport létszám a viszonylag nagy és fordítva stb. A gazdaságtudom ánynak a term elés és a fogyasztás m akroökonómiai szintű alakulását életkorok, ill. korcsoportok szerinti m egoszlásában is meg kell vizsgálnia, s ez eddig nem tö rté n t meg. A demográfiai és gazdasági vizsgálódások jelzett fogyatékosságai a népesség termelési és fogyasztási korpiramisának a kidolgozásával szüntethetők meg. E korpiram is, az egyes életkorokhoz, ill. korcsoportokhoz tarto zó népesség szám ának a vonatkozó életkorok, ill. korcsoportok népességét jelképező átlagem ber évi term elésének és fogyasztásának az értékeivel történ ő megszorzása ú tján épül fel. A term elési és fogyasztási korpiram isnak van teh át egy term elési és egy fogyasztási oldala. M u tatja az egyes korévek, ill. korcsoportok népessége term elésének és fogyasztásának, valam int (a term elési és fogyasztási oldal különbsége form ájában) az össznépesség term elése és fogyasztása (vagyis a népgazdasági szintű term elés és fogyasztás) különbségének alakulását is. A m ennyiben m ódunkban áll a term elési és fogyasztási korpiram ist tö b b időpontra kiszám ítani, a standardizálás m ódszerének felhasználásával lehetőségünk nyílik egyrészt (a korspecifikus term elés és fogyasztás változatlanságának feltételezésével) a népesség korösszetétele terén bekövetkezett változások, m ásrészt (a dem ográfiai korösszetétel v álto z atla n ságának a feltételezésével) a korspecifikus term elés- és fogyasztásváltozások szerepének egym ástól elh atáro lt k im u ta tá sá ra is. H asonló elemzések végezhetők az azonos időpontra kiszám ított term elési és fogyasztási korpiram isok nem zetközi összehasonlítása esetében is. A term elési és fogyasztási korp iramis ad atai alapján többek közt felm érhető, hogy : 1. m ekkora fogyasztás érhető el az egyes életkorokban, ill. korcsoportokban egységnyi (pl forint értékű) term eléssel, ill. m ás szavakkal: m ekkora az egyes életkorokban, ill. korcsoportokban az egységnyi (pl forint értékű) term elés biztosításához szükséges fogyasztás, s ez m iként té r el az egész népességre, ill. népgazdaságra jellemző átlagtól ; 2. m ekkora term elés b izto síth ató az egyes életkorokban, ill. korcsoportokban egységnyi (pl forint értékű) fogyasztással, ill. más szavakkal: m ekkora az egyes életkorokban, ill. korcsoportokban az egységnyi (pl forint értékű) fogyasztás eléréséhez szükséges term elés, s ez m iként té r el az egész népességre, ill. népgazdaságra jellemző átlag tó l; 3. m ekkora az egyes korévekben, ill. korcsoportokban az el nem fog y asztott term elés (term elési többlet) és az össztermelés aránya, és ez m iként té r el az egész népességre, ill. népgazdaságra jellemző átlag tó l; 4. m ekkora az egyes korévekben, ill. korcsoportokban az el nem fogyaszto tt term elés (term elési többlet) és az elfogyasztott term elés (fogyasztás) aránya, s ez m iként té r el az egész népességre, ill. népgazdaságra jellemző átlagtól stb. Az alábbiakban bem u tatju k M agyarország népességének évi termelési és fogyasztási korpiram isát, e korpiram is kiszám ításának egyes szakaszait és elemezni fogjuk ta rta lm á t. Más időpontokra vonatkozó hasonló korpiram isok kiszám ításától és az azonos m ódszerrel k iszám íto tt tö b b piramis n y ú jto tta elemzésektől a korspecifikus term elés és fogyasztás becsléséhez szükséges term elési és fogyasztási egységskálák hiánya m iatt egyelőre el kellett tekintenünk.

4 302 VALКОVIСS EMIL A Z É V I TERM ELÉSI ÉS FOGYASZTÁSI KO R P I R A M I S M agyarország népességének évi term elési és fogyasztási korpiram isa (lásd az 1. tá b lá t és az ábrát) azt m u tatja, m ennyit term eltek és fo gyasztottak2 volna M agyarország január 1-i népességének egyes korcsoportjai az és évi feltételek m ellett egy év a la tt. K iszám í tásával kapcsolatban az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber term elésének és fogyasztásának (az 1. táb la (3) és (4) oszlopának) a becslésére külön ki kell térnünk. i : : í 1 TCDMГ/ ro щ щ fel.., ,{ rv. 7?-. Ł* r^-v L - v - c - v v К -/ i; A korspecifikus term elési m u tató k kiszám ításához első lépésként az évi árakon becsült és évi nem zeti jövedelem összegének az egyszerű szám tani átlagát határo ztu k meg, m ajd ezt elosztottuk az aktív keresők január 1-i szám ával. Az így k apott eredm ényt sorra m egszoroztuk az egyes korcsoportok ak tív keresői term elésének az átlagtól való eltérését jelző term elési egységskála megfelelő m utatóival.3 Eredm ényül az egyes korcsopor- 2 Termelésen és fogyasztáson a nem zeti jövedelem term elését és a nem zeti jövedelem fogyasztási alapjának a fogyasztását értjük. Az adatok forrása: A nemzeti jövedelem és a lakosság életkörülményei S tatisztikai időszaki Közlem ények, 65. köt. K özponti Statisztikai H ivatal. B udapest, Az,,Irodalom -ban (2) a la tt feltü n tetett tanulm ányban publikált termelési egységskála szerint, ha az átlagos a k tív kereső term elését 1-gyel vesszük egyenlőnek a 0 14 éves korúé 0,71-dal, a éves korúé 0,90-dal, a éves korúé 1,05-dal, a éves korúé 1,10-dal, a éves korúé 1,11-dal, a éves korúé 1,12-dal, a éves korúé 1,09-dal, az éves korúé 1,07-dal, az éves korúé 1,06-dal, a éves korúé 0,90-dal, a éves korúé 0,87-dal, a 70 évesé és idősebbé pedig 0,80-dal tekinthető egyenlőnek.

5 Korcsoport (év) in Az egyes korcsoportok népességének száma (I960, január 1.) (2) Az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber (0) Az egyes korcsoportok népességének (8) termelése (3) fogyasztása (4) fogvaszlási többlete ( ), illetve termelési többlete (+ ) (5) termelése (3) fogyasztása " (4) ezer forint (7) millió forint (9) fogyasztási többlete ( ), illetve termelési többlete ( + ) (5) (i) (3) = (6) : (2) (4) (5) = (3) (4) (6) (7) = (2) X (4) (8) =Г(6) (7) ,2 0,7 0,5 448, , , ,8 10,3 + 2, , , , ,7 12,4 + 0, , , , ,1 14,4 0, , , , ,0 13,4 + 8, , , , ,3 13,4 + 8, , , , ,5 12,2 10, , , , ,0 11,4 + 10, , , , ,5 11,4 + 9, , , , ,5 11,0 0, , , , ,2 10,2 + 1, , , , ,9 9,2 + 0, , , ,4 70 éves és idősebb ,0 8,2 1, , ,9 038,0 1. Összesen!) ,4 10,4 -I- 3, , , ,0

6 304 V A L К О V I С S E M IL tok átlagos aktív keresője évi term elésének az érték eit4 k aptuk. Ezen értékeknek az a k tív keresők korspecifikus arányszám aival5 történő megszorzása eredm ényezte az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber te r melésének a m u tató it (az 1. tábla (3) oszlopát). E m u tató k úgy is kiszám íthatók, hogy a különböző korú átlagos a k tív keresők term elésének (a 4. lá b jegyzetben fe ltü n tetett) értékeit sorra megszorozzuk az egyes korcsoportok a k tív keresőinek szám ával6 (gyakorlatilag így tö rté n t a term elési és fogyasztási korpiram is term elési oldalának, vagyis az egyes korcsoportok népessége term elésének a kiszám ítása), m ajd az eredm ényt sorra elosztjuk a vonatkozó korcsoportok népességének a szám ával. Az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber fogyasztásának (az 1. tábla (4) oszlopának) m egállapítása céljából első lépésként szám íto ttu k ki az évi árakon becsült és évi nem zeti jövedelem fogyasztási alapja összegének egyszerű szám tani átlag át, ezt elosztottuk az ja n u ár 1-i népességszámmal, m ajd az így k apott eredm ényt sorra m egszoroztuk az egyes korcsoportokba tarto zó népesség átlagem bere fogyasztásának az á t lagos fogyasztótól való eltérését jelző fogyasztási egységskála m u tató iv al.7 A term elési és fogyasztási korpiram is k iszám ításának tö b b i szakasza az 1. tábláról is leolvasható. Megjegyzendő, hogy e tábla (8) oszlopának az összesen sorban szereplő ad ata szerint a term elés fogyasztást m eghaladó többlete az össznépesség esetében csupán millió forinttal egyenlő, holott a tényleges felhalmozás összege az évi feltételek m elletti egy év a la tt millió forint, vagyis 1748 millió forin ttal több. E különbség népgazdaságunk behozatali többletéből adódik.8 Ebből adódik az 1. tábla (6) oszlopának az összesen sorban szereplő, az össznépesség term elését jelző ,5 millió forintnak a szóban forgó évek feltételei m elletti egy év a la tt felhasznált ,5 millió forint értékű nem zeti jövedelem től való ugyanakkora (vagyis szintén 1748 millió forintot kitevő) eltérése is. AZ ÉV I TE RME L É S I É S F O G Y A S Z T Á S I К O R P I P A M I S О KON A L A P U L Ó N É H Á N Y E L E M Z É S A 2., 3. és 4. táblában szereplő túlnyom órészt az 1. tábla adataiból szám ított m utatók részletesebben és szemléletesebben is k itapin th ató v á teszik egyrészt a népesség egyes korcsoportjainak konkrét gazdasági szerepét, m ásrészt az egyes korcsoportok gazdasági szerepe dem ográfiai és gazdasági 4 E szerint a 0 14 éves aktív kereső évi termelése 12,3 ezer forintot, a lő 19 évesé 19,4, a évesé 25,0, a évesé 28,7, a évesé 30,0, a évesé 30,3, a évesé 30,5, a évesé 29,8, az évesé 29,2, az évesé 28,9, a évesé 24,6, a évesé 23,8, a 70 évesé és idősebbé pedig 21,8 ezer forintot tesz ki. 5 Ezen arány szám okat lásd a 2. tábla (7) oszlopában jan u ár 1-én a 0 14 évesek korcsoportjában , a évesekében , a évesekében , a évesekében , a évesekében , a évesekében , a évesekében , a évesekében , az évesekében , az évesekében , a évesekében , a évesekében , a 70 évesek és idősebbek korcsoportjában pedig aktív kereső volt. 7 Az Iro d a lo m b b a n (2) a la tt feltü n te te tt tanulm ányban szereplő fogyasztási egységskála szerint, ha az átlagos fogyasztó fogyasztását 1-gycl tek in tjü k egyenlőnek a 0 14 éves korúé 0,64-dal, a éves korúé 0,99-dal, a éves korúé 1,19-dal, a éves korúé l,3 8 -d al,a éves korúé 1,29-dal a éves korúé 1,29-chd, a éves korúé 1,17-dal, a éves korúé 1,09-dal, az éves korúé 1,09-dal, az éves korúé 1,09-dal, a éves korúé 0,98-dal, a éves korúé 0,88-dal, a 70 évesé és idősebbé 0,79-dal vehető egyenlőnek. 8 Az évi 23 millió forint értékű kiviteli többlet és az évi 3519 millió értékű behozatali többlet különbségének a szám tani közepe.

7 Korcsoport (év) (1) Az egyes korcsoportok népessége össznépcsségen belüli arányának (4) ' alakulása (%) (2) nagyság szerinti sorrendje (3) Az egy lakosra jutó fogyaszt ás nagyság szerinti sorrendje (5) Az egyes korcsoportok népessége nemzeti jövedelem-fogyasztásban való részesedésének (0) alakulása (%) (2, nagyság szerinti sorrendje (3) ' Az aktív keresők korspccifikus aránvszámainak (7) alakulása (%) (2) nagyság szerinti sorrendje (3) Az egy lakosra jutó termelés nagyság szerinti sorrendje (8) Az egyes korcsoportok népessége nemzetijövedelem-lermelésbcn való részesedésének (9) alakulása (%) (2) _O J_. (2) (3) (4) (5) (6) _ (7) (8) (9) (10) (11) nagyság szerinti sorrendje Ü!> , ,3 1. 1, , , , , , ,8 7. '1. 8, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , éves és idősebb 5, , , , Összesen 100,0 100,0 67,7-100,0 Горизонтальная графа (1) Воарастиап группа (год); (2) Динамика (%); (3) Порядок по величине; (4 Удельного веса населения отдельных

8 Korcsoport (év) Az 10ÜÜ lóriul értékű termelésre jutó togyasztás (5) Az 1000 forint értékű fogyasztásra jutó termelés (6) Az egyes korcsoportokban jelentkező termelési többlet (-f), ill. fogyasztási többlet országos állagtól való eltétól felfelé (-1-), tól való eltétól felfelé ( + ), országos állag országos állag országos állag ( ) országos felhalmozáshoz viszonyított arányának (9) értéke (Ft) résének indexe ill. lefelé ( ) értéke (Ft) résének indexe ill. lefelé ( ) (1) (2) (Országos átlag = 100,0) (3) irányuló eltérésének nagyság szerinti sorrendje (4) (2) (Országos állag = 100,0) (3) irányuló eltérésének nagyság szerinti sorrendje (4) alakulása (%) (7) nagyság szerinti sorrendje (8) (1) (2) (3) (4) (5) (0) (7) (8) (9) , , ,4 2,1 1 50,2 1 lő ,2 10, ,8 90, , ,8 85, ,5 117, , ,8 87, ,4 114, , ,0 78, ,7 128, , ,3 77, ,0 129, , ,2 09, ,4 143, ,8 + o ,9 07, ,5 147, , ,0 71, ,8 140, , ,0 80, ,4 123, ,8 + «GO (14 900,8 110, ,8 85,9 4 + П Go ,7 119, ,8 83, , éves ćs idősebb 1 108,0 149, ,1 00,7 2 2,2 _ о 1. Összesen (átlag) 77!),4 100, ,1 100, ,0

9 K orcsoport (ÚV) (1) A termelési többlet (felhalmozás) (9) termeléshez viszo nyitott aránya (4) fogyasztáshoz visz m y ito tt aránya (5) termeléshez és fogyasztáshoz viszonyított aránya országos átlagtól ^nagyságának sorrendje az egyes rendje az egyes kor nagyságának soralakulása országos átlagtól alakulása országos átlagtól felfelé ( + ), ill. korcsoportok né csoportok népessé (%) való eltérésének (3) indexe (Országos (%) való eltérésének pessége esetében gét jelképező átlagember esetében átlag = 100,0) (3) (2) indexe (Országos átlag = 100,0) (3) (7) (8) lefelé ( ) irányuló eltérésének nagyság szerinti sorrendje (6) (1) (2) (3) (4) (5) (0) (7) (8) ,3 87,3 23,9 84, ,0 152,0 50,0 178, ,0 143,0 40,2 103, ,2 177,4 04,5 227, ,9 180,5 00,3 234, ,8 207,2 84,4 298,2 + 2 (> ,2 213,0 89,4 315, ,4 200,9 80,0 282, ,0 107,4 58,8 207, ,3 42,1. 10,3 30, ,1 32,1 7,7 27,2 1 U éves és idősebb 1. Átlag 22,1 100,0 28,3 100,0

10 308 V A L K O V IC S E M IL determ inánsait.9 Példa kedvéért csupán azt vizsgáljuk meg, hogy mi volt az évi feltételek m ellett a gazdasági szerepük a népesség azon korcsoportjainak, m elyekben az egy lakosra ju tó term elés, fogyasztás és term e lési többlet a legnagyobb volt és hogy m elyek a demográfiai és gazdasági determ inánsai a legtöbbet term elő, a legtöbbet fogyasztó és a legnagyobb term elési tö b b letet adó korcsoportoknak? Az egy lakosra jutó term elés a évesek korcsoportjában volt a legnagyobb. Az egy lakosra jutó term elési többlet is ebben a korcsoportban volt a legnagyobb, az egy lakosra ju tó fogyasztás tekintetében viszont a 5. helyen állt. Az 1000 forint értékű term elésre jutó fogyasztás tekintetében az országos átlag a la tti, az 1000 fo rin t értékű fogyasztásra ju tó term elés tek in tetében az országos átlag feletti, a term elési tö b b let term eléshez és fogyasztáshoz viszonyított nagysága tekintetében szintén az országos átlag feletti 2. helyet foglalta el. E nnek ellenére ez a korcsoport a nem zeti jövedelem te r meléséhez való hozzájárulása tekin tetéb en csupán a 7., a társad alm i felhalm ozás létrehozása tekintetében a 6., a fogyasztás tekintetében pedig a 9. helyen állt, am i többek közt az össznépességen belüli aránya szerinti 12. (utolsó előtti), az aktív keresők arányának nagyság szerinti 2. helyével is összefügg. Az egy lakosra jutó fogyasztás a évesek korcsoportjában volt a legnagyobb. Az egy lakosra ju tó term elés tekintetében ez a korcsoport az 5., az egy lakosra jutó term elési többlet tekintetében pedig a 6. helyet foglalta el. Az 1000 forint értékű term elésre jutó fogyasztás tekintetében az országos átlag alatti, az 1000 forint értékű fogyasztásra jutó term elés tekintetében az országos átlag feletti, a term elési töb b let term eléshez és fogyasztáshoz viszon y íto tt nagysága tekintetében szintén az országos átlag feletti 8. helyen állt. Ennek ellenére, a nem zeti jövedelem fogyasztása tekintetében csupán 2., term elése tekintetében viszont a 4.. a felhalmozás létrehozása tekintetében pedig az 5. helyet foglalta el, am iben az össznépességen belüli aránya és az ak tív keresők aránya szerinti 5. helye is szerepet játszott. A legnagyobb term elést a évesek korcsoportja ad ta, bár ez a korcsoport az egy lakosra jutó term elés tekintetében csupán a 2. helyen állott. Az egy lakosra ju tó fogyasztás tekin tetéb en 2 3., az egy lakosra ju tó te r melési többlet tekintetében pedig a 4. helyet foglalta el. U gyanakkor a nemzeti jövedelem fogyasztásában való részesedése alapján a 3., a társad alm i felhalmozás létrehozása tekintetében pedig csupán a 2. helyen állott. Az 1000 forint értékű term elésre jutó fogyasztás vonatkozásában csupán az országos átlag a latti, az 1000 forint értékű fogyasztásra jutó term elés tekintetében az országos átlag feletti, a term elési többlet term eléshez és fogyasztáshoz viszon y íto tt nagysága tekintetében az országos átlag feletti 4. helyet foglalta el. A legnagyobb term elés biztosítása az össznépességen belüli arányának 2. és az a k tív keresők arán y a szerinti 3 4. helyével is összefügg. A legnagyobb term elési tö b bletet (felhalm ozást) a évesek korcsoportja b izto síto tta, b ár az egy lakosra ju tó term elési többlet tekintetében 9 Gazdasági szerepen itt az egyes korcsoportoknak a term elés, a fogyasztás és a term elési, ill. fogyasztási többlet létrehozásában b etö ltö tt szerepét, demográfiai determinánsokon a népesség kormegoszlását, gazdasági determinánsokon pedig az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber termelésének, fogyasztásának és termelési, ill. fogyasztási többletének alakulását értjük.

11 T ER M EL ÉSI-FO G Y A SZTÁ SI K O R PIR A M IS 309 ez a korcsoport csupán a 2., az egy lakosra jutó term elés tekintetében pedig a 4. helyen állott. Az egy lakosra ju tó fogyasztás tekintetében a 6 7. helyet foglalta el. A nem zeti jövedelem term elésében való részesedése is csupán a 3., a nem zeti jövedelem fogyasztásában való részesedése viszont a 5. helyet biztosította szám ára. Az össznépességen belüli aránya és az aktív keresők aránya tekintetében is csak a 6. helyen állott. Az 1000 forint értékű term elésre jutó fogyasztás tekintetében viszont az országos átlag alatti, az 1000 forint értékű fogyasztásra jutó term elés tekintetében az országos átlag feletti és a term elési tö bblet (felhalmozás) term eléshez és fogyasztáshoz viszonyított nagysága tekintetében az országos átlag feletti 1. helyet foglalta el. A legnagyobb fogyasztást a 0 14 évesek korcsoportjában találjuk, bár ez a korcsoport áll az utolsó (13.) helyen az egy lakosra jutó fogyasztás tekintetében. Utolsó helyen állt viszont az egy lakosra jutó term elés és a nem zeti jövedelem term eléséhez való hozzájárulás tekintetében is. E bben a korcsoportban ugyanakkor term elési többlet helyett egy lakosra szám ítva évi 6,5 ezer forint, a korcsoport egészére szám ítva pedig évi ,3 millió forint fogyasztási tö b bletet találunk, mely utóbbi az országos felhalmozás nagyságáuak több m int felével egyenlő. Az 1000 forint értékű term elésre jutó fogyasztás vonatkozásában az országos átlag feletti, az 1000 forint értékű fogyasztásra jutó term elés tekintetében e korcsoport az országos átlag a la tti 1. helyet foglalta el. Az aktív keresők aránya is ebben a korcsoportban volt a legkisebb, a lakosok szám a, ill. össznépességen belüli aránya viszont a legnagyobb. A term elési és fogyasztási korpiram is adatai alapján term észetesen egyéb szám ítások is végezhetők és elemzés céljára más szem pontok alapján is emelhetők ki korcsoportok. Elem ezhető például az a korcsoport, melyben az ak tív keresők szám a, ill. aránya a legnagyobb, ill. a legkisebb, m elyben a népesség szám a a legnagyobb, ill. a legkisebb stb. Lényegében m inden ko r csoport szerepe elemezhető a term elési és fogyasztási korpiram is kiszám ítása során figyelembe v e tt m inden tényező szerint. Az elemzési lehetőségek elmélyítését jelentené, ha a term elési és fogyasztási korpiram is kiszám ításához dem ográfiai determ inánsként felhasznált korösszetétel-m utatók és gazdasági determ inánsként felhasznált egy lakosra jutó term elési és fogyasztási m u ta tó k m eghatározó tényezőit is bevonnánk a vizsgálatba, ill. ezek szerep ét külön-külön is figyelembe vennénk. A TERMELÉSI ÉS FOGYASZTÁSI KORPIRAMIS FELHASZNÁLÁSA A JÖVŐBEN VÁRHATÓ DEMOGRÁFIAI VÁ LTOZÁSOK GAZDASÁ GI HATÁSÁNAK ВEСSLÉSÉRE A term elési és fogyasztási korpiram is időbeli változása a kiszám ítása során figyelem be v e tt dem ográfiai és gazdasági tényezők változásának együttes h atását fejezi ki. Amennyiben úgy szám ítunk ki két, ill. több időpontra term elési és fogyasztási korpiram isokat, hogy a népesség szám át és korösszeté te lé t válto zatlan n ak vesszük, a korpiram isok ad atain ak módosulása csupán az egyes korcsoportok átlagem bere term elésének és fogyasztásának a változásait fogja kifejezni, ez utóbbi tényezők változatlanságának feltételezésével kiszám íto tt korpiram isok pedig a népesség szám ában és korösszetételében bekövetkezett változások gazdasági hatásait m u tatják. Az 5. tá b la (II. ábra) M agyarország népességének 1981-re azon feltételezés m ellett 2 Demográfia

12 310 V A L К О V I С S EMIL előrebecsült term elési és fogyasztási korpiram isát tartalm azza, hogy az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber term elése és fogyasztása az évi színvonalon m arad. E korpiram isnak az évitől való eltérése te h á t kizárólag a népesség szám ában és korösszetételében az alapul v e tt népességelőreszám ítás szerint ja n u á r 1-ig bekövetkező változások h a tá sá t fejezi k i.10 Az évi term elési és fogyasztási korpiram is adataival való összehasonlításából többek közt k itű n ik, hogy az január 1-én fennálló demográfiai helyzet m elletti egy év a la tt ,3 millió forinttal (12,5% -kal) nagyobb term elés, 9 720,3 millió fo rin ttal (9,4% -kal) nagyobb fogyasztás és 6 951,0 millió forinttal (23,7% -kal) nagyobb term elési többlet (felhalmozás) lenne népgazdasági szinten elérhető. A 0 14 éves korúak fogyasztási többlete 2 334,5 millió forinttal csökkenne, vagyis 14,1% -kal lenne kevesebb az évi feltételek m ellettinél, a 70 évesek és idősebbek fogyasztási többlete pedig 84,4% -kal, teh át nagyobb arán y b an nőne ugyan, e növekedés csupán 538,9 millió forintot jelentene, a 0 14 évesek korcsoportjában k im u tath ató csökkenésnek csupán 23,1 % -át tenné ki. A te r melési többlet a évesek, évesek és évesek korcsoportjai / К Л 7 1 д i л, ' F n n V A C 7 7 / Í C t* 4 < /»»I..r. H r r r i - -i Г.".. <s. '.Л V. f'.'í' Í ' W > ; c - w - : v : 2 r v : l i. v. V : V * 'i.;; r r... :.'V -'. ÍV i l> ' r.v..v 1.v b ' 1-i l-v - 'л 1 i. v i..... : " Г ír.v».'.- '.!» I C i V y v. * i v Л; V / V v " % V í Г-; : ń :.-Z\ : V. = :7т-: i ' V,- -'-{j.éi 4 '. : -.\ «-. v -.i. - i r. '. b r t v. Vj '. -. V v -. v - " /. ]. i 4J :....т-71..j I 0-4 Й *. : - Н io Hasonló számítás végezhető el annak a feltételezésével is, hogy a népesség száma sem változik, csak korösszetétele módosul, ez utóbbi tényező gazdasági szerepének izolált kimutatása céljából.

13 Korcsoport (év) (1) Az egyes korcsoportok népességének január 1-re előrebecsüll száma (2) Az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagember (ü) Az egyes korcsoportok népességének (7) termelése (3) fogyasztása (4) fogyasztási többlete ( ), illetve termelési többlete ( + )(5) termelése (3) fogyasztása (4) ezer lórin t (8) millió forint (9) fogyasztási többlete ( ), illetve termelési többlete ( + ) (5) (1) (2) (3) (4) (5) (6) = (2) X (3) (7) = (2) X (4) (8) = (6) (7) ,2 0,7 6,5 435, , , ,8 10,3 + 2, , , , ,7 12,4 + 0, , , , ,1 14,4 + 6, , , ,7,' ,0 13,4 + 8, , , , ,3 13,4 + 8, , , , ,5 12,2 + 10, , , , ,6 11,4 + 10, , , , ,5 11,4 + 9, , , , ,5 11,0 + 6, , , , ,2 10,2 + 1, , , , ,9 9,2 + 0, , , ,7 70 éves és idősebb ,0 8,2 1, , , ,5 1. Összesen !)1S 14,0 10,6 + 3, S9,S , S ,0

14 312 V A L К О V I С S EMIL kivételével 15 és 69 év között minden korcsoportban nagyobb lenne, m int az évi feltételek m ellett volt. A felhalm ozás term eléshez viszon y íto tt aránya népgazdasági szinten az évi feltételek m elletti 22,1% -ról 24,2% -ra, a felhalmozás fogyasztáshoz viszonyított aránya pedig 28,3% -ról 32,0% -ra nőne. A term elésnek, a fogyasztásnak, a termelési többletnek stb. a fenti korpiram is által jelzett megnövekedése, vagyis annak a biztosítása, hogy az egy lakosra jutó term elés és fogyasztás m inden korcsoportban változatlan m aradhasson, a term elési, a közlekedési, az áruforgalm i stb. kapacitások növelését, s ennek érdekében bizonyos beruházásokat is szükségessé tenne. E beruházások bizonyos értelem ben a gazdasági fejlődést, az életszínvonal em elkedését is szolgálnák, am ennyiben ez utóbbiakon általáb an az egy lakosra ju tó term elés, ill. fogyasztás növekedését ért jük. H a ugyanis az egyes korcsoportokban nem is változna meg az egy lakosra jutó term elés és fogyasztás értéke, az össznépesség egy lakosára szám ítva a term elés volumene az évi feltételek m elletti évi 13,4 ezer forintról 14,0 ezer forintra, a fogyasztás volumene évi 10,4 ezer forintról 10,6 ezer forintra, a kettő közötti különbség pedig évi 3 ezer forintról évi 3,4 ezer forintra nőne. A népesség korösszetételének a m egváltozása te h á t ennyiben a gazdasági fejlődést, az életszínvonal em elkedését is maga u tán vonná. Megítélésem szerint azonban az egy lakosra ju tó term elés, ill. az egy lakosra jutó fogyasztás m utatója nem helyes m u tató ja a gazdasági fejlődésnek, ill. az életszínvonal alakulásának, am enynyiben változásából a korösszetétel m ódosulásának h atását nem küszöböljük ki. A m ennyiben az egyes korcsoportokban nem válto zott az egy lakosra jutó term elés és fogyasztás volumene, nem beszélhetünk gazdasági fejlődésről, ill. az életszínvonal változásáról sem. A term elésnek, a fogyasztásnak, a termelési többletnek stb évi korpiram isunk által jelzett növekedése tehát nem jelentene gazdasági fejlődést és nem jelentené az életszínvonal em elkedését sem. Az ezen növekedés biztosításához szükséges beruházásokat m inthogy növekvő népesség életszínvonalának változatlan nívón való m egtartását biztosító beruházások lennének a gazdaságdem ográfiai szakirodalom ban használatos term inussal demográfiai beruházásoknak nevezhetnénk, megkülönböztetésül a gazdasági beruházásoktól (3), melyek az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber term elésének és fogyasztásának a növekedését is szolgálják, ill. más szavakkal: melyek hatására az egy lakosra jutó term elés és fogyasztás a korösszetétel-változás hatásán ak kiküszöbölése m ellett is nő (4). E demográfiai beruházásoknak példánk szerint akkoráknak kellene lenniök, hogy biztosítsák a ,3 millió forinttal nagyobb term elést, a 9 720,3 millió forin ttal nagyobb fogyasztást, a millió forinttal nagyobb term elési tö b bletet stb. N É H Á N Y G O N D O L A T A T E R M E L É S I É S F O G Y A S Z T Á S I K O R P I R A M I S I D Ő B E L I V Á L T O Z Á S A I N A K É S N E M Z E T K Ö Z I E L T É R É S E I N E K T A N U L M Á N Y O Z Á S Á H O Z Milyen változásokon megy keresztül a term elési és fogyasztási korpiramis alak ja a dem ográfiai és a társadalm i-gazdasági fejlődés együttes h atására? A m ennyiben időbeli alakváltozásai és alak jának nem zetközi eltérései

15 T E R M E L É S I - F O G Y A S Z T Á S I K O R P I R A M I S 313 terén sikerülne bizonyos törvényszerűségeket feltárnunk, ez utóbb iak m inden bizonnyal: a) a demográfiai korösszetétel-változások, ill. -eltérések és b) az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber term elése és fogyasztása időbeli változásainak, ill. nem zetközi eltéréseinek terén fellelhető törvényszerűségek együttes hatásáv al lennének m agyarázhatók. A demográfiai korösszetétel időbeli változásaira és nem zetközi eltéréseire vonatkozóan igen gazdag, sokrétű fejtegetéseket találu n k a hazai és a külföldi szakirodalom ban egyaránt. F elhasználhatjuk azokat a leírásokat, melyek a piram is form ájú, fiatal (szaporodó) népességre utaló demográfiai korfától a harangalakú, változatlan (stacioner) népességre utaló korfán keresztül az urna, ill. hagym a form ájú, öreg (fogyó) népességre utaló korfáig h aladva vázolják fel a népesség korösszetétele időbeli változásainak különböző állapota it (5), (6), és kiindulhatunk azokból a fejtegetésekből is, melyek Jean Bourgeois-Pichat kutatásai nyom án a demográfiai korösszetétel időbeli változásait és nem zetközi eltéréseit a bru ttó reprodukciós együttható és a születéskor v árh ató átlagos é le tta rta m időbeli változásai és nem zetközi eltérései eredm ényének tekintik (7). (8), (9), (10). M inthogy ez utóbbival kapcsolatban nemcsak azt sikerült bebizonyítani, hogy a bru ttó reprodukciós együttható és a születéskor várható átlagos élettartam minden értékpárjának megfelel a népesség egy korösszetétele, hanem azt is, hogy a népesség minden korösszetételének megfelel a b ruttó reprodukciós együttható és a születéskor várható átlagos élettartam egy értékpárja, az utóbbi vizsgálatok eredm ényeinek a felhasználása egy ú ttal a dem ográfiai korösszetételre ható term ékenység- és halandóság-változások, ill.- eltérések gazdasági vagyis a term elési és fogyasztási korpiram is kialakításában b etöltött szerepét is kitap in th a- tóvá tenné. Az egyes korcsoportok népességét jelképező átlagem ber term elése és fogyasztása időbeli változásainak és nem zetközi eltéréseinek vizsgálata egyelőre még tetem es k u tató m u n k át igényel. Tanulm ányozása során a népesség gazdasági korösszetételének a fogalmából in d u lh atu n k ki. A gazdasági korösszetétel fogalm ának m eghatározásánál tanulm ányunkban (2) Alfred Sauvy nyom án (11) abból az egyszerű tényből indultunk ki, hogy az em ber gyerm ekkorában fogyaszt, anélkül, hogy term elne, vagy legalábbis tö b b et fogyaszt, m int term el, produktív korának évei a la tt tö bbet term el, m int fogyaszt, végül öreg korában ism ét csak fogyaszt, anélkül, hogy term elne, vagy legalábbis tö b b et fogyaszt, m int term el. A gyerm ekkor évei a la tt a kor előrehaladásával évről évre fokozatosan nő (halm ozódik) te h á t az em ber által elfogyasztott érték. A gazdasági a k tiv itá s megkezdése u tán azonban a te r m elt érték á lta lá b an egyre jobban m eghaladja az elfogyasztott érték e t; először a korábban elfogyasztott és a korábban m egterm elt érték fokozatosan kiegyenlítődik, m ajd az utóbbi kezdi egyre nagyobb m értékben m eghaladni a korábban elfogyasztott értéket. A gazdasági aktiv itás abbahagyása után csak az elfogyasztott érték növekedése folytatódik (illetve ez gyorsabb a m egterm elt érték növekedésénél), és ha az em ber elég sokáig él - a korábban elfogyasztott és a k orábban m egterm elt érték ism ét egyenlővé válik. Szám í tásaink szerint, ha életünket pl. az évi feltételek m ellett élnénk le, a korábbi fogyasztás többletének m axim um át 15, a korábban term elt és fogyasztott értékek első kiegyenlítődését 33, a korábbi term elés többletének m axim um át 70, a k o rábban term e lt és fogy asztott értékek m ásodszori ki

16 314 V A L К О V I С S E M I L egyenlítődését 102 éves korunkban érnénk el (eddig élhetnénk a korábban m egterm elt érték fogyasztása terhére). H a életünket korábbi, pl. az évi feltételek m ellett élnénk le, e gazdasági szem pontból nevezetes korévek némileg eltérők lennének. A korábbi fogyasztás többletének m axim um a korábbi, a korábbi term elés és fogyasztás első kiegyenlítődése és a korábbi term elés többletének a m axim um a későbbi, a korábbi term elés és fogyasztás m ásodik kiegyenlítődése pedig korábbi életkorban realizálódna. A társadalm i gazdasági fejlődés h atá sá ra ugyanis: 1. a korábbi fogyasztási tö bblet m axim um a elérésének életkora nő, elsősorban az iskolai é le tta rta m növekedése következtében; 2. a korábbi fogyasztás és a korábbi term elés első kiegyenlítődésének az életkora csökken, elsősorban a m unka term elékenységének az iskolai életta rta m m egnövekedésével is kapcsolatos em elkedése következtében; 3. a korábbi term elési tö bblet m axim um a elérésének életkora csökken, elsősorban az öregek gazdasági ak tiv itásának a csökkenése következtében; 4. a k orábbi term elés és a korábbi fogyasztás m ásodszori kiegyenlítődésének az életkora nő, elsősorban am ia tt, m ert gazdasági ak tiv itásu n k ab b a hagyásakor egyre nagyobb term elési tö b b letet hagyunk elfogyasztatlanul. Az évi feltételek m ellett élő átlagem ber ezt az életkort nem 102, hanem m ár 95 éves korában elérte volna.11 A fentiek alapján belátható, hogy a dem ográfiai, illetve abszolút korösszetételen k ívül, m elynek válto zását a különböző életkorokhoz, illetve korintervallum okhoz tartozók arányának a változása jelenti, van a népességnek egy, korintervallum ainak a nagyságát (h atá rait) is v álto z tató gazdasági korösszetétele is. E zen utóbbi korösszetétel belső arányainak (korintervallum ainak) a m egállapítása és a népesség ezen korintervallum ok szerinti megoszlásának egyidejű elemzése m ár önm agában véve is gazdagabbá, konkrétabban értékelhetővé teh eti a demográfiai korösszetétel időbeli változásainak és nem zetközi eltéréseinek összehasonlítását. E zen túlm enően azonban ism ernünk kell az t is, hogy m ekkora a gazdasági korösszetétel egyes k o rin terv allum ainak népességét jelképező átlagem ber term elésének, fogyasztásának, valam int a term elése és fogyasztása közti különbségnek az abszolút nagysága. E nagyságok a társadalm i-gazdasági fejlődéssel m in t ezt e m líte tt ta n u l m ányunk (2) is bem u tatta kétségtelenül nőnek. Igen sok hasonló jellegű szám ítást kell m ég azonban elvégeznünk, ahhoz, hogy a term elés és fogyasztás korspecifikus nagyságainak időbeli alakulására és nem zetközi eltéréseire vonatkozóan általános érvényű törvényszerűségeket tu d ju n k levonni. A demográfiai és társadalm i-gazdasági fejlődés egyes szakaszaira, ill. az egyes szakaszokba sorolható országcsoportokra jellemző term elési és fogyasztási korpiram isok kidolgozását m ásrészt csak e törvényszerűségeknek a dem ográfiai korösszetétel-változások, ill.- eltérések terén fellelhető törvényszerűségekkel való időbeli és térbeli összekapcsolása tenné lehetővé. 11 E változó, de egy ad o tt időpontra elvileg m indig m eghatározható korévekből világosan kitűnik, hogy az átlagos élettartam igen jelentős szerepet tölt be a gazdasági fejlődésben. A fejlődő országokban az átlagos élettartam rövidsége sokszor a korábbi fogyasztás és a korábbi term elés első kiegyenlítődésének az elérését sem biztosítja. E zért még kis összegű termelési többlet (felhalmozás) elérése is nagy nehézségekbe ütközik. Az átlagos élettartam rövidsége kétségtelenül szerepet játszik ezen országok gazdasági fejlődésének lassúságában. Lásd (12).

17 T E R M E L É S I-F O G Y A S Z T Á S I K O R Р I R А М I S 315 ZÁRÓ M EG JEG Y ZÉSEK A term elési és fogyasztási korpiram is m ódszertani szem pontból többek k özt a demográfiai és bizonyos gazdasági tényezők népgazdasági hatásának együttes gyakorlati szám bavételi és kifejezési m ó d ját jelenti. A jelen ta n u l m ány csak tö red ék ét tartalm azza a term elési és fogyasztási korpiram is kiszám ítása kapcsán elképzelhető, valam ilyen szem pontból jelentőséggel bíró további szám ításoknak. Igen tanulságos lenne például külön kiszám ítani a különböző alnépességek: a férfiak és a nők, a városi és a falusi népesség, a különböző területegységek (gazdasági régiók, megyék, járások stb.) népessége, a különböző iskolai végzettségű népességrétegek, a különböző népgazdasági ágakhoz, foglalkozási ágakhoz stb. tartozó alnépességek term elési és fogyasztási korpiram isát is, illetve az ország össznépességének a term elési és fogyasztási korpiram isán ezen alnépességek szerinti bontásban is kiszám ítani és ábrázolni, m int ahogyan azt például akkor tesszük, am ikor a demográfiai korfán a családi állapot szerinti megoszlást is feltüntetjük. A term elési és fogyasztási korpiram ison kívül továbbá különböző egyéb gazdasági jellegű korpiram isok kiszám ítása is elképzelhető, pl. a népesség jövedelmei, m egtakarításai, gazdaságilag aktív és in aktív élettartam a, m unkaideje és nem -m unkaideje (13), m unkaterm elékenysége, fogyasztási hatékon y sága12 stb. korpiram isainak a kiszám ítása. A különböző gazdasági korpiram i sok egym ással kom binált alkalm azása további nagyjelentőségű gazdasági elem zéseket tenne lehetővé, m elyeket gazdasági tervezésünk hasznosíthatna. A jövedelm ek, a m egtakarítások és a fogyasztás korpiram isának ad atai pl. többek közt lehetővé tennék, hogy ne csak általáb an, a népesség korm egoszlásától elvonatkoztatva szám ítsuk ki a különböző javak és szolgáltatások fogyasztásának, illetve keresletének a reáljövedelem -elaszticitását, illetve ennek reciprokát, azaz keresletük demográfiai elaszticitását13, hanem többek k ö zt külön-külön a fogyasztás, illetve a kereslet életkori sajátosságait kifejező korcsoportokra vonatkozó adatok felhasználásával is, és azt, hogy a m akroökonóm iai keresletre vonatkozó prognózisainkat az egyes korcsoportok létszám ára vonatkozó előreszám ítások és az egyes korcsoportokon belüli keresletvizsgálatok eredm ényeinek együttes felhasználása ú tján dolgozzuk ki. N épgazdasági terveinket általában az egymással összefüggő, egységes rendszert képező gazdasági korpiram isok form ájában kellene kidolgozni. Így m indenesetben bizto síto tt lenne az olyan hosszú ideig és annyira nem büntetlenül m ellőzött demográfiai tényezők szám bavétele is gazdasági tervezésünk gyakorlatában. A jelen tanulm ány elsősorban a vizsgált kérdés m ódszertani vonatkozásait em elte ki. E gy olyan gazdaságdem ográfiai elemzési eszközre k ívánta a figyelm et felhívni, m elynek felhasználása a jelenleg rendelkezésre álló adatok birtokában is hasznos eredm ényeket szülhet. 12 A fogyasztás hatékonyságán a fogyasztásra szánt (vagyis a m unkaidőn és alvásidőn kívüli) idő egységnyi mennyisége alatti fogyasztás mennyiségét értjük. 13 A kereslet reáljövcdelcm -elaszticitása és dem ográfiai elaszticitása reciprocitásának a tör- * vényéről mely lényegében abból adódik, hogy az összjövedelem növekedése egy lakosra vonatkoztatva ceteris paribus ugvanolyan hatású, m int a népességszám csökkenése és fordítva, lásd (14).

18 316 VALKOVICS E M I L ÍROD AL O M 1. Stassart, J.: Les avantages et les inconvénients économiques d'unc populalion stationnaire. FaculLé de droit, Liege et M arlinus Nijlioff, La Ilaye p. 2. Lengyel László Valkovics Emil: M ennyit term el és fogyaszt az em ber? Statisztikai Szemle, évi 11. sz p. 3. Sauvy, A.: Theorie générale de la population. Vol. II. Chapitre X III. P. U. F. Paris p. Sauvy, A.: I)e M althus ä Mao-Tse-Toung. Editions Denoél, Paris p. 4. Dem eny, P.: Investm ent Allocation and Population Growth. Demography, Volume p. 5. Az öregedés. Szerk.: Dr. Acsádi György. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. B udapest, p. ". Bevezetés a dem ográfiába. Szerk.: Dr. Szabadi) Egon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. B udapest, p. 6. The Aging of Populations and its Economic and Social Im plications. U. X. Populalion Studies, No. 26. New Y ork p. 7. Bourgeois Pichat, J.: Charges de la population active. Journal de la Société Slalistiquc de Paris évi 3 4. sz p. Bourgeois Pichat, J.: Utilisation de la notion dc population stable pour m esurer la m ortalitě e t la fćconditć des populations des pays sous-développés. Bulletin de Г Institut International dc Statistique évi 2. sz p. Bourgeois Pichat, J.: Le concept de populalion stable. A pplication a Pctude des populations des pays ne disposant pas de bonnes statistiques dém ographiques. U. V. Population Studies. M anuel IV. Vol. I IV p. K ézirat. 8. Methods for P opulation Projections by Sex and Age. U. X. Populalion Studies. No. 25. New York p. The Aging of Populations and its Economic and Social Im plications l'. X. Population Studies. No. 26. New York p. The F u ture Growth of W orld Population. I'. X. Population Studies. No. 28. New Y ork, p. 9. Coale, Ansley, J.: The Effects of Changes in M ortality and F ertility on Age Composition. The M ilbank Memorial Fund Quarterly. Vol. 34, évi 1. sz p. Coale, Ansley, J.: How the Age D istribution of a H um an Population is D eterm ined. Cold Spring Harbor Symposia on Q uantitative Biology, Vol. X X II p. Coale, Ansley, J. Demeny, P.: Begional Model Life Tables and Stable Populations. Princeton University Press, Princeton, New Jersey p. 10. Notestein, F rank, IV.: M ortality, F ertility, the Size-Age D istribution and the Growth B ate. In: Demographic and Economic Change in Developed Countries. Princeton U niversity Press, Princeton, New Jersey, p p. 11. Sauvy, A.: Theorie general de la population. Vol. I. P. U. F. Paris, /6 p. 12. Pialier, A.: É quilibre entre développem ent économique el développem ent social. Edition Génin. Paris p. 13. Pallós E. \ alkovics E.: A gazdaságilag aktív és inaktív élettartam. Demográfia, évi 1. sz p. 14. Valkovics E.: Hogyan m érjük a népesedési viszonyok hatását a lakosság fogyasztására? Statisztikai Szemle, évi sz p. В O 3 P A С T HA Я П И P A MИДА ПРОИЗВОДСТ В А И П О ТРЕБЛЕНИЯ НАСЕЛЕНИЯ ВЕН Г Р ИИ Р езю м е Одной из задач, взятой в более широком смысле демографии, считающей своей целью, кроме экзактного описания демографических явлений, также и раскрытие их причин и последствий, является анализ экономических эффектов изменения возрастного состава населения и проводящих к нему факторов. Однако, в занимающейся этим вопросом литературе пока что нельзя найти экзактно обоснованного синтеза, то есть установления того, что большое количество благоприятных и неблагоприятных экономических эффектов изменений демографического возрастного состава (например, старения) населения дает ли в конце-концов отрицательный или положительный баланс. Возрастная пирамида производства и потребления населения, исчисляемая путем умножения производства и потребления среднего человека, представляющего население отделных возрастных групп на численность населения соответствующих возрастных групп, является методологическим инструментом создания такого синтеза. Настоящий очерк представляет возрастную пирамиду производства и потребления населения Венгрии за гг., даёт описание отдель-

19 TER M EL ÉSI-FO G Y A SZT Á SI K ОR PIRAM IS 317 ных фаз её исчисления и на основе полученных в качестве результата данных анализирует по отдельным возрастным группам динамику потребления, приходящ егося на 1000 форинтов производства, производства, приходящегося на 1000 форинтов потребления и соотношения превышающей потребление части производства ко всему производству, к потреблению и т. д. В целях выявления экономического влияния ожидаемых изменений численности и возрастного состава населения в очерке исчисляется возрастная пирамида производства и потребления населения Венгрии за 1981 год с использованием варианта F /I. перспективных расчетов численности населения Научно-исследовательской группы по демографии Ц ентрального Статистического Управления ВНР н возрастно-специфических данных по производству и потреблению за гг. Очерк выдвигает также и мысль о разработке возрастных пирамид производства и потребления различных субпопуляций и других экономических возрастных пирамид (например, возрастной пирамиды доходов, сбережений и т. д.). Подчеркивает, что экономические плайы было бы целесообразно разработать в форме взаимно связанных, составляющих единую систему экономических возрастных пирамид. ТНЕ PRO D U СТION AND CONSUM PTIОN AGE-PYRAMID OF HU NGARY 'S POP U L A T I O N Sum m ary Beside the exact description of th e population phenom ena and the revealing of th eir causes and consequences it is an additional task of dem ography in th e broad sense to analyse th e econom ic im pacts of the changes in the age-com position and th e factors producing th em. T he p e rtin en t literatu re, however, does not contain any exactly founded synthesis, i. e. it does not suggest if th e num erous favourable or unfavourable effects of the changes in the dem ographic age-com position (for instance the ageing of the population) will ultim ately lead to a positive or negative balance. The production and consum ption age-pyram id w hich is com puted b y m ultiplying the production and consum ption of th e average m an, representing the population of the individual age groups, w ith the population of the corresponding age groups serve as a m ethodological tool for m aking a synthesis of th is type. The presen t stu d y show s the production and consum ption age-pyram id of H u n g a ry s population for 1959 a n d It describes th e individual stages of th eir com p u tatio n and on basis of th e resulting d ata it analyses th e developm ent of th e consum ption per a productio n of 1000 F orints v alue and of th e production per a consum ption of 1000 F orints value and th e ratio of th e production surplus exceeding consum ption to th e production and consum ption etc. in th e individual age groups. In order to show th e changes th a t m ay be expected in th e num ber an d age-com position of th e population in the. fu tu re th e article describes t he com putation of the production and consum ption age-pyram id of H u n g a ry s population for 1981, using the age specific production and consum ption d a ta of th e years 1959 and 1960 and v a ria n t F /l of th e population projections of th e R esearch G roup for Population Studies of the C entral S tatistical Office. T he stu d y raises also th e idea of draw ing up th e production and consum ption agepyram id of different sub-populations and o th er econom ic age-pyram ids (for instance, th e age-pyram ids of incom es, savings etc.). T he au th o r stresses th a t our econom ic plans ought to be draw n up in th e form of coherent econom ic age-pyram ids, constitu tin g a uniform system.