Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

E U R Ó P A I U N I Ó STRUKTURÁLIS ALAPOK Építész-informatika 1 IT alkalmazások Segédlet a BME Építészmérnöki Kar hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01

A tárgy oktatási koncepciója A tárgy elsődleges célja, hogy a hallgatóknak bevezetést adjon az építészirodák információs technológiai eszközeinek alkalmazásaiba. A tárgyat kötelező jelleggel felvevő hallgatókról feltételezzük, hogy alapvető számítógép- és Internet használati ismeretekkel rendelkeznek, amelyet a középiskolából ill. az 1. évfolyamon megszerzett tapasztalataikból hoznak magukkal. (Ha valaki mégsem rendelkezik az átlagosan elvárható ismeretekkel, az a tanszék által kínált választható tárgy keretében pótolhatja azokat.) A képleteket, táblázatokat és egyéb beillesztett objektumokat is tartalmazó szöveges dokumentumok szerkesztése, stílusokkal és sablonokkal való formázása az irodai programoknak olyan haladó szintű alkalmazását jelenti, amely azoknak az átlagosnál lényegesen hatékonyabb használatát teszi lehetővé, és egyben előkészíti a hálózati publikálásukat is. A weblap készítésénél a fő hangsúlyt a hálózaton való publikálás eszközrendszerének megismertetésére, a forma és mondanivaló összhangjának megteremtésére tesszük. A további két témakör tárgyalásánál is az alkalmazásra kész ismeretek átadása az oktatási cél, amit a megértéshez szükséges elméleti alapok támasztanak alá. A pixelgrafika esetében a digitális kép előállításának, szerkesztésének, korrigálásának, tárolásának, továbbításának folyamata nem érthető meg alapvető látásra, színekre illetve képfájl-formátumokra, tömörítésekre vonatkozó ismeretek nélkül. A táblázatkezelővel megoldható adatbázis kezelési feladatok kiemelt fontosságúak az építészirodai alkalmazásokban. Itt az alapszintet meghaladó hatékony táblázatkezelő használatot, valamint néhány alkalmazási feladat megoldásával mérnöki számítási, függvényábrázolási, szélsőérték-keresési ismereteket tanítunk. A tárgy kéthetente 2x45 perc előadásból és kéthetente 2x45 perces gyakorlatból áll, elvégzése esetén 2 kreditpont szerezhető. A hallgatóknak a félév során két zárthelyi dolgozatot kell sikeresen teljesíteniük és három házi feladatot beadni. Szövegszerkesztés és táblázatkezelés témakörökből számítógépen elkészített feladatot adnak be, a félévzáró teszt pedig a teljes félév elméleti ismereteit kéri számon. Önálló munka keretében plakátot kell készíteni, egy saját weblapot, valamint egy digitális igazolványképet kell beadni.

1. előadás Az előadás témája Bevezetés, hálózathasználat. Táblázatkezelő programok a mérnöki gyakorlatban, műveletek adattáblával Az előadás célkitűzése Az előadás keretében bemutatjuk a hallgatóknak az egyetem informatikai infrastruktúráját, az egyetemi szintű és kari szolgáltatásokat (e-mail cím, kari és egyetemi számítógépes laborok, vezetéknélküli hálózat, távoli elérés, etc.), és ezek igénybevételi lehetőségeit. Az előadás további részében áttekintést adunk a táblázatkezelő rendszerek segítségével megoldható az építészmérnöki gyakorlatban felmerülő feladatokról. A táblázatkezelő rendszerek egyik legfontosabb felhasználási területe nagy mennyiségű adatok táblázatos foldogozása: sorrendezés, keresés, szűrés, csoportosítás, valamint különböző részletösszegek, kimutatások készítése. Az előadás megismertet néhány alapfogalmat az adattáblákkal kapcsolatban, majd ezeket gyakorlati példákon keresztül mutatja be. Az előadás vázlata Egyetemi (Ural2) és kari (Lechner) szerverek elérhetősége, jelszó felvétele, bejelentkezés módja. Hallgatói számítógép központ szolgáltatásai. Táblázatkezelők és adatbáziskezelők funkcióinak összehasonlítása Adattáblával kapcsolatos alapfogalmak: - rekord, mező, - reláció, elsődleges kulcs, redundancia Táblázatkezelővel elvégezhető adattábla műveletek: - szövegfájl importálása - dinamikus adatimportálás - rendezés - szűrés - keresési tábla - számlálás, összegzés - feltételes összegzés, részösszegek - kimutatás készítése Mintapélda megoldása. Alkalmazás Táblázatkezelők korlátai az adatkezelésben: nagymennyiségű adat tárolására alkalmatlan, egyes adatok módosítása nem köthető jogosultsághoz, megoldhatatlan a változások naplózása. Alkalmas viszont (főként kisebb mennyiségű

adat esetén) adatok (különböző szempontok szerinti) gyors rendezésére, adott feltételeknek megfelelő adatsorok kiszűrésére, származtatott adatok előállítására, diagramok készítésére. Adattábla, mező, rekord fogalma. Reláció sorai logikailag összetartozó adatok (egyed), sorok sorrendje közömbös (ha nem, akkor az nem reláció), nem lehet két teljesen egyforma sor. Reláció oszlopai azonos mennyiségre vonatkozó adatokat jelenítenek meg (az egyed attribútumai), az oszlopok egyedi névvel rendelkeznek (mezőnév), ne tartalmazzon az egyed más attribútumából levezethető értéket (pl. adóazonosító jel tárolása esetén felesleges a születési idő tárolása). Elsődleges kulcs a reláció egy sorát egyértelműen azonosítja, az attribútumok egy olyan csoportja, melyek csak egy sort azonosítanak (egyértelműség), a kulcsban szereplő attribútumok egyetlen részhalmaza sem alkot kulcsot, a kulcsban szereplő attribútumok értéke nem lehet definiálatlan (NULL). Redundancia: valamely tényt vagy a többi adatból levezethető mennyiséget ismételten (többszörösen) tároljuk. Adattáblákkal elvégezhető műveletek: 1. Szövegfájl importálása. A rekordok általában a sorok, elválasztásuk kódkarakterekkel történik (CR (Cariage Return = kocsivissza) CHR(13), LF (Line Feed = soremelés) CHR(10), CR + LF CHR(13)+CHR(10)). A mezők általában oszlopok, elválasztásuk történhet adott karakterszám után, tabulátor (Tab), szóköz (Space), vessző (Comma), pontosvessző (Semicolon), egyéb módon. 2. Dinamikus adatimportálás. Fájlból (Import Data): szöveges (txt), táblázatos (Excel, html, Lotus 1-2-3), adatbázis (Access, DBase, Paradox), Internetről (New Web Query): tetszőleges weblapon lévő táblázatos adat, adatbázis-kiszolgálótól (New Database Query): MS SQL, ArchiCAD, automatikus frissítés időközöként vagy a fájl megnyitásakor. 3. Rendezés: adatok rendezésekor a rendezni kívánt rekordok összes mezője ki kell legyen jelölve, a rendezési szempontok sorrendjét helyesen kell beállítsuk (egyidejűleg három szempont adható meg). 4. Szűrés: adatok szűrésekor a kijelölt cellák alatti (egybefüggő) tartomány szűrhető, a mezők szűrése kombinálható. 5. Keresési tábla: rekordok valamilyen tulajdonság szerinti osztályozására használhatók keresési függvények, válaszható pontos egyezés keresése, vagy tartományba sorolás 6. Számlálás: valamely feltételnek megfelelő mezők (illetve az ilyen mezőkkel bíró rekordok) megszámlálására használható a feltételes összegzés függvény

7. Feltételes összegzés: valamely feltételnek megfelelő mezők rekordjának akár ugyanazon, akár más mezőjének összegzésére használható a feltételes összegzés függvény 8. Részösszegek: valamilyen szempont szerint rendezett rekordok egyes csoportjainak összege, darabszáma. 9. Kimutatás: számlálás, feltételes összegzés és részletösszegek számítása külön táblázatban, két szempont szerint. Élőben megoldott mintapélda: Magyarország helységnévkönyve alapján a fenti műveletek segítségével meghatározzuk a megyék, régiók lakosságszámát, népsűrűségét. Gyakorlati feladat: többszintes irodaépület CAAD program által létrehozott helyiséglistájából a kiviteli tervekhez szükséges mennyiségek meghatározása. 1. Egy új oszlopban számítsa ki a helyiségek burkolandó falfelületeit, térfogatát. 2. Rendezze sorba a helyiségeket előbb szintenként és azon belül helyiségsorszám szerint. 3. Számítsa ki a szintenkénti és a teljes nettó alapterületet. 4. Számítsa ki falburkolat-típusonkénti és a teljes burkolandó felületet. 5. Határozza meg szintenként és összesen a helyiségek számát. 6. Összegezze egy táblázatban szintenként és Helyiség kategóriánként a nettó alapterületet. 7. Összegezze egy táblázatban helyiségtípusonként és burkolattípusonként a nettó alapterületet. Kapcsolódó gyakorlati anyagok Kisebb épület helyiségkönyve Többszintes épület helyiségkönyv adatainak az elemzése

2. előadás Az előadás témája Mérnöki számítások és függvényábrázolás táblázatkezelő programban Az előadás célkitűzése Az egyik ilyen feladatcsoport a függvények, mérési eredmények szemléltetése, vizsgálata. Ehhez kapcsolódóan foglalkozunk függvényábrázolással, numerikus ívhossz- és területszámítással, valamint egyenletmegoldással és szélsőérték-kereséssel. Célunk olyan numerikus számítási módszereket bemutatni, amelyek segítségével az építész gyakorlatban előforduló szélsőérték-keresési és optimálási feladatokat meg lehet oldani. Az előadás vázlata Táblázatkezelők felhasználási területei: közgazdasági, mérnöki, statisztikai számítások, adatlisták elemzése, függvények megjelenítése. Függvényábrázolás alapelve, explicit és paraméteres függvények ábrázolása Egy vagy több görbe ábrázolása egy diagramon. Mintapélda: St Louis Arch ívének ábrázolása. Mintapélda: paraméteres görbék ábrázolása (asztroid, kardioid, ciklois, Lissajous-görbék) Görbe közelítő ívhosszának számítása húr-módszerrel. Görbe által határolt terület számítása téglalap- és trapézformulával. Numerikus egyenletmegoldás, szélsőérték-keresés táblázatkezelővel. Mintapélda: tereprendezés, földtömegszámítás. Alkalmazás Táblázatkezelők felhasználási területei: egy táblázatba gyűjthető adatok sorrendezése, keresése, szűrése, csoportosítása; ha függvényt/változást kívánunk vizsgálni/szemléltetni; ha különböző változatokat kívánunk kipróbálni (What-If Analysis). Táblázatkezelőt használnak: - közgazdasági számításoknál (a táblázatkezelők kifejlesztésének eredeti célja, sok beépített pénzügyi és statisztikai függvény) - mérnöki számításoknál (bizonyos korlátokkal használható: nincs mértékegység-kezelés, képletek nem jelennek meg, és nem szépenformázottak)

- adatok elemzésére (jó eszközök struktúrálatlan adatsorok elemzéséhez) - függvények megjelenítésére (2D-ben: explicit y=f(x) és paraméteres függvények, implicit függvény nincs (pl. x²+y²=r²), 3D-ben: csak z=f(x,y) alakú függvények téglalap alakú négyzethálón, nem méretarányos, nincs szabályos megjelenítés (axonometria/perspektíva)). Függvényábrázolás: a függvénygörbét húrokkal közelítjük, diszkrét helyeken kiszámítjuk a függvénypontok koordinátáit (a pontok sűrítésével a pontosság növelhető). y = f(x) alakú (explicit) függvény ábrázolása, r(t) = x(t)i + y(t)j alakban adott (paraméteres) görbék ábrázolása. Az újra-felhasználhatóság érdekében célszerű a bemenő adatokat változtatható paraméterekként kezelni, és beszédes névvel történő hivatkozásokat használni. Mintapélda: St Louis Arch, adatok: - tengely legmagasabb pontja: f c 625, 0925láb, - fél szélesség: L 229, 2239láb, - keresztmetszeti terület a talapzatnál: 2 Q b 1262,6651láb, - keresztmetszeti terület a tetőpontban: 2 Q t 125.1406 láb, - együtthatók: A, 1 Q b Qt f c C Q Q b acosh, t C x - a középvonal egyenlete: y A cosh 1, L Qb Qt - keresztmetszeti terület egy közbenső pontban: Q y Qt f Paraméteres görbék ábrázolása: - Kör és általánosítása, n=1 esetén kör, n>1 esetén asztroid; - Lissajous görbe: záródik, ha k/l racionális, egyébként nem; - Kardioid, - Ciklois: a=b esetén csúcsos, a<b esetén hurkos. Ívhossz közelítő számítása Pithagorasz-tétellel (húr-módszer). Terület számítása (numerikus integrál): használata javasolt, ha az integrandus diszkrét pontokban adott (pl. mért értékek), grafikusan adott, analitikus alakban adott, de primitív függvénye túl bonyolult, vagy nem elemi függvény. Gyakoribb módszerei: téglalapformula, trapézformula, Simpsonféle parabolaformula. f(a) y 0 a c y i DX X i X i+1 f(x) y i+1 b f(b) y n

Egyenletmegoldás, szélsőérték: megoldás keresése adott értékre (függvények metszése), minimum, vagy maximum keresése (függvény szélsőértéke, a derivált függvény előjelet vált). Kapcsolódó gyakorlati anyagok Előadás diasorozat Szamárhátívű csarnok álmennyezet-magasságának meghatározása Tereprendezés, földtömegszámítás

3. előadás Az előadás témája Dokumentumkészítés számítógéppel, strukturált dokumentum létrehozása, dokumentumobjektumok hierarchikus kezelése. Weblapkészítés alapjai, hivatkozás (URL) felépítése, stíluslapok használata. Az előadás célkitűzése A számítógépes szövegszerkesztés nagyon sok olyan lehetőséget ad a kezünkbe, ami korábban csak manuális munkával, vagy nyomdában volt elérhető (indexek, tartalomjegyzékek, betűtípusok használata, etc), de nagy felelősséget is hagy a felhasználóra, aki egyszerre író, lektor, szerkesztő, tipográfus és nyomdász. Az előadás célja egy szövegszerkesztő program mélyebb szintű bemutatása, amelynek segítségével a hallgatók megismerkednek azzal, hogy hogyan lehet hosszabb szövegek egységes megjelenését biztosítani, és így képessé váljanak egységes és igényes megjelenésű, sokrétűen felhasználható dokumentumok készítésére. Sablonok készítésével és felhasználásával az egyszer létrehozott formai beállítások újrafelhasználhatóvá válnak, tipográfiai alapismeretek pedig a szebb dokumentumkép előállítását segítik. A dokumentumkészítés egyik speciális ága a weblapkészítés, ahol az előzőekben bemutatott elvekre építve rövid betekintést adunk egy weblap felépítésébe, a weblapok lényegét jelentő linkek létrehozásának módszereibe, valamint a stíluslapokkal való formázás lehetőségeibe. Az előadás vázlata A számítógépes szövegszerkesztés előnyei és feladatai. Szöveg tagolási egységei a szövegszerkesztés szempontjából. Bekezdések tulajdonságai: igazítás, vizuális elválasztás, térköz, margó. Tördelés alapelve, a soron belüli és függőleges pozícionálás. Dokumentum felépítése, papírelrendezések, élőfej, élőláb használata, több hasáb, új oldal, egy oldalon, fattyú/árvasor. Egységes formázás biztosítása stílusok használatával, - előre definiált stílusok, - stílusok átvitele dokumentumok között, - sablon készítése és alkalmazása egy dokumentumra. Képek és egyéb objektumok elhelyezése a szövegben, beágyazás és csatolás. Körlevelek készítése adatlista és sablon alapján. Korrektúra használata, dokumentumok összehasonlítása. A Hypertext és a Markup language fogalma. Fontosabb html elemek.

A html dokumentum szerkezete. Hivatkozás (URL) felépítése. Stíluslapok használata. Nyílt szabványok, a html fájl felhasználása. Weblapszerkesztők. Otthoni feladat: saját weblap készítése. Alkalmazás + Szövegszerkesztők használatának előnyei: sokféle formázási lehetőség, könnyű hibajavítás, utólagos módosítás, visszakeresés, rugalmas példányszám (nyomtatótól a nyomdáig), tagolás elválhat a formázástól, képletek, táblázatok, képek, rajzok könnyen készíthetők, automatikus nyelvi ellenőrzés, tartalomjegyzék, index, kereszthivatkozások generálása, körlevelek generálása (adatbázis-kapcsolat), ismétlődő feladatok rögzítése (makró, programozás), hypertext lehetőség, De nincs szakember (magunk vagyunk a lektor, szerkesztő, tipográfus, nyomdász is egyben). Tagolási egységek: karakter, bekezdés, szakasz. Bekezdés formázásának lehetőségei: Új bekezdés: Enter, igazítása: szabadsoros, tömbös, erőltetett (igényesebb), középrezárt: címek, hátrazárt: táblázatok. Bekezdések elválasztása: behúzással (nem szóköz, nem tabulátor): 1-2 em, vagy térközzel (nem üres Enter): főleg műszaki szövegekben. Sorvégi elválasztás: igényesebb dokumentumnál feltétlenül kell (akár szabadsoros, akár tömbös szedésű). Szerkesztési módok: Megjelenés (design) pl. szórólap, reklám, plakát, prezentáció, hivatalos levél megjelenési forma elsődleges minden grafikai elem helye jól megtervezett fix szerkesztés rajzoló, prezentáció-készítő programok Pozícionálás lapon (függőlegesen): Logikai váz pl. könyv, dolgozat, dokumentáció, műleírás szerkezet az elsődleges, a megjelenés formája utólag is hozzárendelhető automatikus tördelés szöveg- és kiadvány-szerkesztő programok a szöveget a program tördeli bele a szövegtükörbe az aktuális papírméret, margók, betűtípus, betűméret, etc. függvényében, közvetve befolyásolható: szövegbeosztási beállításokkal, töréspont beszúrásával, speciális jelek használatával, etc.

lebegő objektumok elhelyezhetők a laphoz képest is. Pozícionálás soron belül (vízszintesen): szövegen kívüli (lebegő) objektum helyzete megadható: egy adott bekezdéshez képest, a lap vagy a szövegtükör bal vagy jobb széléhez képest, Táblázat: fix szélességű cellák (leginkább javasolt mód), tabulátorpozíciók: automatikus, vagy balra-, középre-, jobbra-, tizedeshez igazított. Tördelés eszközei (bekezdésformázás): Együtt a következővel: címek Egy oldalra: címek, táblázatok Új oldalra: főcímek Fattyúsor: kerülendő: bekezdés utolsó sora a lap tetején, hasáb tetején, ábra alatt (orphan line), kivéve, ha a sor tele van, eltűrhető: bekezdés első sora a lap alján, hasáb alján (widow line), kerülendő: bekezdés első sora ábra felett. Legalább három négy sor szöveg kell alcím után, ábra előtt vagy után, utolsó (kifutó) oldalon (új lapon kezdődő fejezet előtt). Tördelés eszközei (szakaszformázás): Töréspont: folyamatos, új oldal, páros/ptlan oldal. Élőfej és élőláb: szakaszon belül egyforma, de különbözhet páros és páratlan oldalon, más lehet a szakasz első oldalán, tartalmazhat kereszthivatkozást (pl. dátum, aktuális fejezetcím, oldalszám, oldalak száma, etc.). Papírelrendezés: egyoldalas, kétoldalas függőleges igazítás: felülre, papírméret: A5 B5 A4, margók mérete, aránya. Többhasábos szöveg: kifutó oldalon a hasábok egyforma magasak legyenek. Stílus: formázási beállítások egy gyűjteménye típusai: karakter-, bekezdés-, lista-, táblázatstílus. beállítható elemek: karakter-, bekezdésformázás, tabulátor-pozíciók, szegély, nyelv, számozás, más stílusra épül, az eltéréseket adja meg, kényelmes gépelés érdekében megadható a következő bekezdés stílusa (pl. címsor után szövegtörzs), Műveletek stílusokkal stílusok közvetlen átvitele doku-mentumok között, sablondokumentum létrehozása, felhasználása, szöveg újraformázása sablon át-vételével.

Fontosabb bekezdésstílusok: szövegtörzs stílus: folyó szöveg stílusa, címsor stílusok: gyorsan lehet tartalomjegyzéket készíteni, kereszthivatkozás célpontja lehet, normál stílus: minden stílus ősatyja. Néhány karakterstílus: kiemelés (em, emphasize): általában kurzív, hangsúlyozás (strong): általában félkövér, írógép (tt): általában fix szélességű betű, idézet (cite): általában kurzív, definíció (dfn): általában kurzív. Mire jók a stílusok? A szöveget nem formázzuk, hanem szerkezetet, tagolást adunk neki, majd ehhez a szerkezethez rendelünk formázást, így a szöveg tagolása a formázástól függetlenül megadható, az egységes megjelenés könnyebben biztosítható, a szöveget gyorsan (át) lehet formázni; de több odafigyelést igényel. Objektumok beillesztése Beillesztés helye: szövegben: a kép is egy karakter, pl. képletek, (közel) hasábszéles vagy középrezárt ábrák, táblázatok; szövegen kívül (lebegő): a szöveg körbefolyja az ábrát; lehorgonyozható laphoz vagy bekezdéshez. Szempontok: csak egy oldalról folyjon körül a szöveg, minden sor legyen legalább 40 karakter, szöveg alá (vízjel): erősen rontja az olvashatóságot. Beillesztett objektum megjelenési formája konvertálva (pl. Excel táblázat Word táblázattá), képként (eredeti alkalmazással szerkeszthető, kell importszűrő), ikonként vagy hivatkozásként. Beillesztés módja beágyazás: az ábra a fájl része lesz, csatolás: csak egy külső fájlra mutató hivatkozás. Weblapkészítés A Hypertext (hogyan kapcsoljunk dokumentumokat egymáshoz) és a jelölőnyelv (markup language, hogyan kódoljunk formázást szöveg segítségével). Fontosabb html elemek: Bekezdés (<p>), címsor (<h1>..<h6>), felsorolás (<ul>, <ol>, <li>), új sor (<br>), kiemelés (<em>), hangsúlyozás (<strong>), alsó- és felsőindex (<sub>, sup>), általános szövegközi és blokkszintű formázás (<span>, <div>), táblázat (<table>, <tr>, <th>, <td>). Html dokumentum szerkezete: dokumentumtípus, fejléc, törzs. A fejléc elemei. Hivatkozás készítése, az URL felépítése: protokoll: ftp (file transfer protocol): távoli gépen lévő állomá-nyok másolása, átnevezése, törlése (nincs titkosítás!), http (hypertext transfer protocol): információ letöltése webkiszolgálóról, mailto (smtp): elektronikus levél küldése email címre, telnet: alkalmazás futtatása távoli gépen

(bejelentkezési név @)gép neve vagy IP címe: IP cím (IP address): minden egyes az Internethez kap-csolódó gép egyedi azonosítószáma, pl.: 152.66.115.35, név (domain name): az azonosítószámot helyettesítő név kapu (port): 1-65535 közötti szám, a protokoll megszabja az alapértelmezést, ezért általában nem kell (ftp: 23, http: 80, smtp: 25, telnet:60) mappa / almappa, keresett állomány vagy erőforrás neve, horgony (anchor): állományon belüli hely (ld. id), további működési paraméterek (adatbázis-hátterű weblapoknál) Az URL elejének elhagyása: relatív hivatkozás a teljes elérési út helyett csak egy részét adjuk meg, kiindulási pont az a dokumentum, ahol a hivatkozás található A fájlnév elhagyása: pl. http://www.star.bme.hu/tanszek a webszerveren definiálható egy alapértelmezett fájlnév (szokásos: index.html, default.htm), Html elemek paraméterei: id, class, title, style, események (onclick, etc.) Stíluslapok (CSS) használata. Megadhatók: egy html elem részeként, a html dokumentum fejlécében, csatolva külön fájlban. Előnye: szerkezet és formázás elválasztása Ha ugyanarra az elemre többféle formázás is meg van adva (pl. külső fájlban, a fejlécben és az elem paraméterében), akkor az utolsó definíció él (ilyen sorrendben). Külső fájlt használva gyorsan lecserélhető a teljes megjelenés, pl.: www.csszengarden.com Jó stíluslapot nehéz összerakni: meglévőből érdemes kiindulni. Néhány ajánlott weblapszerkesztő. Tanulás másoktól: Interneten lévő weblapok szerkezetének tanulmányozása. Kész weblap ellenőrzése. Kapcsolódó gyakorlati anyagok Többszintes épület helyiségkönyve Körlevél készítése Wordben Piet Hein szuperellipszise Internetről letöltött cikk formázása, képletek és ábrák reprodukálása Az elmúlt 14 év építészete Kolozsváron Keretes weblap készítése Worddel

4. előadás Az előadás témája Pixelgrafika alapjai 1: számítógépes alkalmazásokban, TV és videó technikában, digitális fényképezésben használt színrendszerek, Az előadás célkitűzése Az építészeti szakmagyakorlás nélkülözhetetlen része a számítástechnika vizuális eszközeinek ismerete és használata. között nincs lehetőség e szakterület átfogó bemutatására, az ugyanis e bevezető jellegű tantárgy szűkre szabott keretei között általánosságban kimerülne. A 4. és 5. sz. előadás célkitűzése két olyan problémakör bemutatása, amellyel a használó már az első gyakorlati lépések elsajátítása során találkozik. E két terület a színrendszerek és a mintavétel. Az első előadás a színrendszerekkel foglalkozik, a fogalmak, törvények bemutatását azonban meg kell hogy előzze az emberi látás működésének megértése, és ahhoz pedig a fény ide tartozó fizikai tulajdonságainak bemutatása. A téma a megkívánja egy rövid kitérőt a színmérésről is. A színrendszerek bemutatja az eszközfüggő és eszközvezérlő színrendszerekt. Az építészetben fontos színrendelő rendszerekre csak rövid utalás történik. Az eszközvezérlő rendszerek bemutatása CIE színrendszereinek fejlődését mutatja, a legújabb tudományos kutatásokkal bezárólag, amelyek a színek változását modellezik a különböző látási körülmények között valamint a média váltásoknál. Az előadás a színrendszerek gyakorlati alkalmazásokban használt elnevezések bemutatásával zárul. Az előadás vázlata Fény Látás Spektrális teljesítmény eloszlás Spektrális reflektancia eloszlás Színadaptáció Kontraszt Színérzékelés Érzékelő mező: az emberi pixel Szín pszichofizikai összetevői Színesség világosság Színrendszerek Metamer színek Összeadó színkeverés

Színrendszerek osztályozása Trikromatikus színmérés Színmegfeleltetés Negatív színek Színinger megfeleltető függvények Színinger összetevők Képzetes alapszínek Eszközfüggetlen színrendszerek CIE XYZ színtér CIE xyy színességi diagramm Színterjedelem (gamut) ábrázolása CIE Luv és CIE Lab színterek Színmegjelenés modellezése Eszközvezérlő színrendszerek RGB CMY HSV, HLS Színkülönbség modellek Eszközfüggő színrendszerek használata Csatornák Színszámtan Alkalmazás Az előadás anyaga közvetlenül hasznosítható a pixelgrafikus szerkesztőprogramokban, így a színek kiválasztása, képelemek szín alapján történő kiválasztása, az adott célnak megfelelő adatcsere képfájl kiválasztása, a tömriítések, grafikai hatások alkalmazása, Kapcsolódó gyakorlati anyagok Az előadáson tanultakat a hallgatók gyakorlatokkal sajátítják el, aelyek egyrésze irányított gyakorlat előre meghatározott egymásra épülő feladatok szerint. Másik része önálló feladatok, amelyek hozzájárulnak a hallgatók vizuális képzésének, kreativitásának fejlesztéséhez. A feladatok plakátkészítés, saját weblap elkészítése, http://www.star.bme.hu/epinf1/gy-px-nyugati/index.html http://www.star.bme.hu/epinf1/gy-px-montazs/index.html http://www.star.bme.hu/help/foto/index.shtml http://www.star.bme.hu/epinf1/hf-sajatwebhely/sajatwebhely.html http://www.star.bme.hu/epinf1/hf-plakat/plakat.html

5. előadás Az előadás témája Pixelgrafika alapjai 2: mintavétel, képhibák megszüntetése Az előadás célkitűzése Az előadás vázlata Mintavétel és kvantálás Elve és paraméterei Felbontás mértékegységei Színmélység mértékegységei Mintavételezési és kvantálási hibák Fogalma, elnevezése Javítása Előszűréssel Felbontás növelésével Zaj hozzáadásával Adatcsere képfájl formátumok Választható szolgáltatások Tömörítési módok Gyakran használt formátumok Gif Png Tiff Jpeg Jpg tömörítés CMY rendszerek Kivonó színkeverés CMY színrendszer K szín Gépi képalkotás Elvek, technológiák Diterálás

Alkalmazás Kapcsolódó gyakorlati anyagok

6. előadás Az előadás témája Elektronikus publikálás alapjai Az előadás célkitűzése Az előadás vázlata Alkalmazás Kapcsolódó gyakorlati anyagok