Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata összefoglaló Aba, 2004. szeptember
1. A kistérség összefoglaló jellemzése A kistérség a Székesfehérvári kistérségből vált ki, a Sárvíz területfejlesztési társulás településeire alapozottan. Alkotó települései: Aba, Tác, Csősz, Soponya, Kálóz (Enyingi térségből), Sárkeresztúr (Sárbogárdi kistérségből), Sárszentágota (Sárbogárdi térségből), Seregélyes és Sárosd. A kistérség Fejér megye középső részén az alföldi jellegű Mezőföldön terül el. A táj meg- értékekben és egyben az ország egyik legjobb mezőgazdasági adottságú területe határozó jellegét a Nádor- és a Malom-csatorna által alkotott vízgyűjtő, a Séd és a Gaja patak szabályozása folytán kialakított Sárvíz völgye adja. A térség bővelkedikk természeti is. 1.1. Terület, népesség, népsűrűség Település Terület km 2 Népesség Népesség válto- Népsűrűség (fő/km 2 zás ) 1990 %-ában Aba 88 4471 51 104,79% Csősz 17 1039 61 105,96% Káloz 48 2559 53 96,61% Sárkeresztúr 47 2421 49 106,33% Sárosd 48 3433 72 102,81% Sárszentágota 46 1382 30 102,87% Seregélyes 78 4517 58 93,12% Soponya 50 1941 39 87,05% Tác 46 1486 32 107,44% Kistérség összesen 468 23249 50 104,31% Forrás: 2001 népszámlálás Az adatok alapján látható, hogy a kistérség települései a megye teljes területének 10,7 %-át adják, lélekszáma 2001-ben a megye népességének 5,5%-át teszi ki. Négy településen a 1
lakosságszám nem éri el a 2000 főt, ezeken a településeken együttesen a kistérség össznépességének 25,2 %-a él. 1.2. Településszerkezet, közigazgatási rendszer 1.3. Infrastruktúra A kistérség városhiányos, települései nagy- és kisközségek. Egyedül Aba rendelkezik városiasodási tendenciával. A statisztikai kistérség státus megszerzésével kialakultak az alap- feltételei a helyi igazgatási rendszer fejlesztésének. Térszerkezeti szempontból az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térségéhez tartozik, azonban a helyi, kistérségi és lokális infrastruktúra szempontjából ennek egyik leginkább elmaradott térsége. Ennek a kettősségnek a feloldása az egyik legfontosabb középtávú feladat. Akut kérdés a szennyvízelvezetés és tisztítás megoldatlansága. A kistérségben Sárosd kivételével egyetlen településen sem megoldott a szennyvíz-kérdés. 1.4. Demográfiai helyzet és folyamatok Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, Az Abai kistérség 9 településének népessége 1990 és 2001 között összességében 4,31%-kal emelkedett, annak ellenére, hogy a természetes szaporulat összességében csökkent. A bevándorlás kompenzálni tudta az ebből és az elvándorlásból is adódó népességvesztést. 1.5. Gazdaság A kistérség gazdasága döntően a jó mezőgazdasági adottságokra támaszkodó nagyüzemi rendszerű termelésen alapul, az ipar és a szolgáltatások Székesfehérvárra koncentrálódnak. A mezőgazdaság mintegy 7,2 milliárd forint értéket állít elő évente és 750-800 fő és családja megélhetésének közvetlen forrása, illetve az őstermelők, kistermelők révén mintegy 20000 családtag megélhetését segíti. Megfigyelhető a munkaigényes ágazatok hiánya. Országosan kiemelkedők a termőhelyi adottságok. A mezőgazdaságban hasznosított terület 81 %-a a kistérség teljes területének 60,5 %-a szántó. A búza és a kukorica vetésterülete az összes terület 64 %-a, mely a jövőben is meghatározza a kistérség mezőgazdaságát. A földhasználatot természeti adottságok nem korlátozzák, de a környezeti szempontból veszélyeztetett területeken környezetkímélő földhasználatot kell megvalósítani (Sárvízvölgye). Megoldatlan a mezőgazdasági vízelvezető, árokrendszerek helyzete, ami a folya- fel- matos belvíz és belvízkárok veszélyét hordozza magában. A felszíni vízfolyások jelentősen szennyezettek. (Sárvíz Nádor-csatorna) Jelentős a kihasználatlan gyep- és legelőterület, ezeken adottak az extenzív állattartás tételei. Az igen gyenge minőségű gyepterületek esetében művelési ág változás is indokolt (erdősítés). Alacsony az erdősültség %-a, melyet a természeti adottságok indokolnak, ugyanakkor in- dokolt elsősorban a véderdők, mezővédő erdősávok telepítése, melyek hiányában fokozó- károk jelentkeznek. A megye erdőterületének csak 13,0 %-a (6843 dó, eróziós, deflációs ha) tartozik a kistérséghez, ami 6,5 %-os mutató, mindössze 1/3-a a régió átlagának. Az erdőtelepítések a jövőben is, sőt egyre inkább nagy része különleges (védelem stb.) célt szolgál. Jelenleg is Fejér megye erdőinek 43 %-a különleges rendeltetésű. Az erdőtelepítésre javasolt terültek közül a legfontosabb Sárszentágota (közel 1000 ha), Sárkeresztúr (562 ha), Aba (382 ha) és Soponya (193 ha-on). 2
1.6. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai A Sárrét és a Sárvíz-völgy tájvédelmi körzet jelentős természeti értékkel rendelkezik, melynek megőrzésére az érintett települések együttműködésére, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, értékmegőrző mezőgazdaság elterjesztésére van szükség. A kistérség ma kb. 18 ezer fős potenciális munkaerőforrással rendelkezik. Leszámítva a munkaképes korúakból a tanulókat, betegeket, munkanélkülieket, inaktívakat stb., ez kb. 12 ezer gazdaságilag aktív népességet jelent. A kistérségben munkamegosztás alakult ki a megyeszékhely és a vonzáskörzet között. A Székesfehérváron dolgozók jelentős része ingázó, amely negatív hatással van a térség gaz- számának csökkenése dasági fejlődésére, hiszen az ingázók nagyobb része a megyeszékhelyen veszi igénybe a szolgáltatásokat és itt is vásárol be a kereskedelmi egységekben. Ez a folyamat kedvezőtlen hatással van a térség vállalkozási (kisvállalkozási) aktivitására, amelyet a vállalkozások alátámaszt. 1.7. Idegenforgalom, turizmus Az Abai kistérség idegenforgalma ma jóval alacsonyabb szinten van, mint arra természeti és történelmi adottságai, értékei lehetőséget nyújtanak. A kistérség idegenforgaltély szállóban teszi lehetővé, mi vonzerejét egyrészt változatos természeti táji adottságai, másrészt gazdag történelmi múltjához kapcsolódó műemlék épületei, templomai, ősi magyar főúri családok kastélyai, kastélyparkjai, Tác-Gorsium feltárt római település valamint az ezekhez kapcsolódó rendezvények programok jelentik. A jelenlegi idegenforgalomra a kiránduló jelleg jellemző következik ez több tényezőből is: - a szálláshely kínálat nagyobb csoport (autóbusz) elszállásolását csak a seregélyesi kas- - a hobby és falusi valamint természetjáró turisták részére nincsenek megfelelő szálláshelyek (turistaszálló, falusi vendéglátás), - hiányoznak az ajánlati programcsomagok a szabadidő alternatív eltöltésére. A turisztikai vonzerőt a különleges táji adottságok, természetvédelmi területek, a kialakuló hagyományos, kézimunka igényes tájjellegű ökogazdálkodás, a szabadtéri extenzív állat- tartás, valamint az ezekhez kapcsolható természeti programok (madár, vadmegfigyelés, fotószafari), falusi turizmus (hagyományőrzés, kézművesség, népviselet, népszokások,falusi életmód, stb.), hobbi turizmus (lovaglás, vadászat, horgászat,stb.) jelenthetik. 1.8. Kulturális örökség, civil társadalom A kistérség területén az első vadászó-halászó, gyűjtögető embercsoportok már 20000 évvel ezelőtt megjelentek és a területet az utolsó jégkorszak után, mintegy 12000 évvel ezelőtt a kisázsiai-balkáni eredetű földművesek folyamatosan benépesítették a halban, vadban gazdag Sárvíz-mentét. A kistérség települései bővelkednek műemléki és műemlék jellegű épületekben. Országos jelentőségű történelmi érték az egykori római Pannonia Provincia nagyrészt feltárt kereskedő városa Gorsium, ahol szabadtéri múzeum található. A kistérségben több, zömében barokk stílusú műemlék kastély található, amelyekhez legtöbb esetben értékes, védett kastélypark is kapcsolódik. Sajnos ezen kastélyok közül je- lenleg csak a seregélyesi kastély látogatható csak korlátozottan és attraktív programok nélkül. Nagyon fontos lenne, hogy a jelenleg üresen álló kastélyok (Soponya) a későbbiekben az idegenforgalom céljait szolgálják. 3
1.9. A környezet állapota A kistérség környezeti állapota összességében kedvező képet mutat. A tervszerű ipartelepí- átgondolt településrendezés kedvezően hat a kör- tés, a korszerű, zajvédelmi szempontból nyezeti zajviszonyokra, csökkentve a védendő területek terhelését A megyén belül a természetvédelmi területek aránya magas a térségben, amely a terület többirányú hasznosítására is lehetőséget ad. A felszíni vízfolyások többsége erősen szennyezettnek tekinthető, így ezek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak. Különösen a halastavak vízpótlásánál okoz problémát. A felszín alatti vizek az intenzív mezőgazdasági termelés és a szennyvizek kezeletlensége miatt szinte teljesen elszennyeződtek. A jövőben a települések csatornázásával, megfelelő mezőgazdasági és ipari technológiák kialakításával meg kell akadályozni a további szennyeződést és így lehetőség lesz a vízkészlet kitisztulására. Külön kell foglalkozni a természeti értékekre, természetvédelmi területekre ható idegenforgalmi terheléssel. Néhány védett terület, területrész esetében a természetvédelem érdekeinek szempontjából az idegenforgalmi terhelés egyáltalán nem, vagy csak rendkívül kis mértékben elfogadható. 2. A kistérség stratégiai elemzése A térség azon főbb adottságai és jellemzői, amelyek egyúttal a fő stratégiai irányokat és prioritásokat is előrevetítik, az alábbiakban összesíthetők: Az agrárgazdaság terén ökonómiai és ökológiai szempontokat figyelembe vevő mérsé- kelt szerkezetváltásra van szükség. Megmarad a hagyományos termékek előállításának dominancia, azonban a versenyképesség megőrzése, a piaci pozíciók erősítése érdekében a minőségbiztosítást kell a középpontba helyezni. Kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az ökológiai gazdálkodási módszerek elterjesztésének mid a hagyományos, mind pedig az extenzívebb, kevésbé jövedelemorientált termelés tekintetében. A kistérség kulturális, történelmi és természeti adottságai indokolttá teszik a turizmus többirányú fejlesztését, amely egyúttal a vidéki lakosság alternatív jövedelemforrása is lehet. A vidéki vendégfogadás feltételeinek megteremtése, illetve bővítése egyszerre jelöl ki humán erőforrás fejlesztési és turisztikai infrastruktúra fejlesztési irányokat és program-kidolgozási, szervezési tevékenységet. A sikeres vidékfejlesztési stratégia magva a vidéki identitástudat erősítése. Ez lehet az alapja a vidékfejlesztés társadalmasításának, a helyi erőforrások mozgósításának. A stratégiának ezért nagymértékben támaszkodnia kell a helyi közösségekre, civil szerve- zetekre, erősítve a térségben fellelhető bár ma még csekély számú kezdeményezést. A civil szervezetek létrejöttének ösztönzése, működésük támogatása révén ami az anyagi természetű vagy szervezeti támogatás mellett tudatformáló munkát is igényel valósíthatók meg a tájhoz kötődő kulturhagyományok felelevenítését és ápolását, a faluszépítést stb. illetve részben ezek által az életminőség javítását célzó programok. 4
3. Célkitűzések 3.1. Általános célkitűzések A vidék népességmegtartó képességének további erősítése A lakosság életminőségének javítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével Közösségi rendszerek kialakítása, közösségi vívmányok megvalósítása, a vonzó vidéki életmód megteremtése 3.2. Speciális célkitűzések A székesfehérvári felvevőpiac, mint adottság maximális érvényesítése Székesfehérvár dominanciájának csökkentése a munkalehetőségek biztosításában a vonzáskörzettől távol eső településeken A strukturális munkanélküliség csökkentése, vállalkozói kedv élénkítése (halmozottan hátrányos települések) Települések közötti kommunikáció erősítése, együttműködési egységek stabilizálása mikrotérségek, helyi lakosság és a vállalkozók felkészítése, tudatformálása A kistérség természeti erőforrásainak, sokszínűségének és mezőgazdasági adottságainak érvényesítése az általános célok megvalósítása érdekében 4. Prioritások (stratégiai programok) A kistérség helyzetfeltárása és a fent vázolt célok és földrajzi összefüggések alapján az Abai kistérségben az alábbi prioritások fejezik ki a stratégiai program legfontosabb irányultságait: 1. Prioritás Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja) 2. Prioritás Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 3. Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése 4. Prioritás A kistérségi infrastruktúra, települési környezet és humán erőforrás fejlesztése 5
5. Alprogramok és intézkedések prioritásonként 1 Prioritás: Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása, a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja 1.1 Alprogram: Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése. Kedvező természeti adottságok és környezeti hatások megőrzésén és rehabilitációján alapuló környezethasználati módszerek elterjesztése 1.1.1 Intézkedéscsoport: Vizes élőhelyek rekonstrukciója, A célterület minimum 450 ha. őshonos állatfajok élőhelyének fejlesztése, vízfolyások és környezetüknek rendbetétele, revitalizációja (Sárvíz ökofoyosó program). 1.1.2 Intézkedéscsoport: Szántó-gyep, szántó-erdő, gyeperdő konverziója, természetszerű állapot visszaállítása Cél legalább 500 ha szántóterület átalakítása gyep és erdőterületté, további 500 ha-on környezetbarát gazdálkodási rendszerek bevezetése. 1.1.3 Intézkedéscsoport: Agrár környezetvédelmi képzési, Évente 80-100 gazda képzése. szaktanácsadási és demonstrációs programok 1.1.4 Intézkedéscsoport: Extenzív gyepgazdálkodási rendszerek A használt gyepterület növelése 400 ha-al. elterjesztése (elsősorban a Sárrét és a Sárvíz völgye kistájak érintett települései) védelmi célú területhasználat 1.1.5 Intézkedéscsoport: Extenzív típusú szántóterület- Extenzív termesztési technológiák alkalmazása 16000 ha-on. használat vetésszerkezet váltással 1.1.6 Intézkedéscsoport: Mezőgazdasági és belterületi vízelvezető és befogadó rendszerek felújítása, kialakítása (kistérségi, megyei program) 100 km belvízelvezető csatornarendszer kialakítása, az elvezetett vizek tartásával. 2 Prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 2.1 Alprogram: Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése, alternatív jövedelemszervezési lehetőségek biztosítása 2.1.1 Intézkedéscsoport: A turizmust szolgáló infrastruktúra fejlesztése (közterületek, közutak, járdák, parkolók, kerékpáros-, lovas-, természetjáró útvonalak, természetmegfigyelés, vadászat, horgászat kiszolgáló létesítményei, higiénés létesítmények.) vissza- 200 parkolóhely, 10 köztéri higiénés létesítmény, 20000 m2 járda, 15 km kerékpárút, 20 km bekötőút megépítése. 7
2.1.2 Intézkedéscsoport: Kistérségi turisztikai kínálatfejlesztés (program-fejlesztés, arculat, szlogen, megjelenés, információs csatornák, stb.) 2.1.3 Intézkedéscsoport: A falusi vendéglátás fejlesztése a minősített szállásférőhelyek bővítésével, korszerűsítésével. 2.1.4 Intézkedéscsoport: Gyermekek üdültetéséhez szükséges tárgyi és humán feltételek kiépítése (állandó és szezonális szálláshelyek, erdei iskolák, tematikus táborok, sportolási lehetőségek). 2.1.5 Intézkedéscsoport: Az abai feltárt termálvíz hasznosítása 2.1.6 Intézkedéscsoport: Turisztikai programcsomagok kifejlesztése (csuhé-múzeum, csuhé-szobrászat, régi kukorica ételek készítése, fogyasztása, nomád szállás-és élőpark, kastélyprogram, Tác-gorsiumi programok, rekreációs és speciális hobby, szabadidős programok stb.). Elkészül a tágabb régiót is bekapcsoló turizmusmarketing program, bemutatkozó kiadvány, turistatérkép, évenkénti programfüzet. Legalább 80 férőhely kialakítása. Minimum 80 gyermek és ifjúsági üdültetésre alkalmas infrastruktúra kialakítása. A szükséges számú táborvezetők kiképzése. Termálfürdő megépítése a Dél kapuja koncepció alapján. Mintegy 20 önálló - turisztikai kínálattá alakítható - vonzerő kialakítása. 2.2 Alprogram: Kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése 2.2.1 Intézkedéscsoport: Beszállító vállalkozások letelepítése 20 vállalkozás számára telephely biztosítás, ösztönző rendszerek, infrastruktúrák a térségben, a vállalkozáshiányos területek csökkentése biztosítása 2.2.2 Intézkedéscsoport: Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása Szakmacsoportos termékismertetők, kiállítások, rendezvények, marketingprogramok, minőségjavítás támogatása. 2.2.3 Intézkedéscsoport: Vállalkozói kapcsolatok és ismeretek bővítését szolgáló programok (vállalkozások oktatása, továbbképzése, vállalkozói hálózatok kialakítása) Kistérségi klaszter programok, ipari park és inkubátor ház kialakítása. 3 Prioritás: Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése. 3.1 Alprogram: A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása 3.1.1 Intézkedéscsoport: Helyi feldolgozottsági szint javítása, bioélelmiszerek előállítása. Zöldség-gyümölcs feldolgozó kapacitás javítása, bővítése (Sárszentágota, Aba, Soponya). 8
3.1.2 Intézkedéscsoport: Családi gazdaságok, TÉSZ-ek, teljes 7 év alatt mintegy 1000 fő bevonásával legalább két TÉSZ kilakítása termékpályás szövetkezések létrehozása. 3.1.3 Intézkedéscsoport: Hagyományos szántóföldi kultúrák A szántóterület 8-105%-án alternatív növények termesztésére lehet áttérni részbeni kiváltása: gyógynövény-, zöldséggyümölcstermesztés, vetőmag-vetőgumótermesztés, biokultúrákkal. 3.2 Alprogram: Az agrárgazdaság versenyképességének növelése a minőségi termelés és a környezet terhelhetőségének figyelembevételével 3.2.1 Intézkedéscsoport: Tógazdasági termelőalapok felújításán, 50 ha halastó létesül, megtörténik 500 ha rekonstrukciója. bővítésén alapuló haltermelő rendszerek elterjesz- tése 3.2.2 Intézkedéscsoport: Vadgazdálkodáson alapuló vadászat Élőhelyfejlesztéssel, vadgazdálkodási beruházásokkal a vadállomány 15-20%-os lehetőségeinek jobb kihasználása (Soponya tapasztalataira növekedése érhető el. építve), 3.2.3 Intézkedéscsoport: Legelőre alapozott állattartási tech- Legalább 2500-3000 egyedlétszámú extenzíven tartott állatlétszám létrehozása nológiák bevezetése. (Sárvíz ökofolyosó területén) 3.2.4 Intézkedéscsoport: Tradicionális termelő körzetek megjelenítése (tájtermesztés) a minőségi alapanyag termelés és feldolgozás 3.2.5 Intézkedéscsoport: Ökológiai gazdálkodás területének növelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése (technológiák, gépek, berendezések). Technikai és technológiai beruházások a Közép-Mezőföld, Káloz-Igari löszháti területeken. Az ökológiai gazdálkodással használt területnek a jelenlegihez képest megtízszerezéser 4 Prioritás: A kistérségi infrastruktúra, települési környezet és humán erőforrás fejlesztése 4.1. Alprogram: Kistérségi szennyvízprogram megvalósítása 4.1.1 Intézkedéscsoport: Aba-Soponya-Káloz-Sárkeresztúr- Sárszentágota rendszer megvalósítása, Seregélyes csatlakoztatása a székesfehérvári rendszerhez 4.1.2 Intézkedéscsoport: Alternatív szennyvízkezelési technológiák meghonosítása Tác, Csősz és a térségben elhelyezkedő izolált gazdasági területek és mezőgazdasági majorok ellátására. A program 2005-ben állami támogatással indul A hatékonyabb építés, üzemeltetés és fejlesztés érdekében modul alapú rendszer kiválasztása és alkalmazása 9
4.2 Alprogram: Humán erőforrás fejlesztés 4.2.1 Intézkedéscsoport: Speciális képzési programok kidolgozása (pl. környezetvédelem, térségmenedzselés, EUs képzések) 4.2.2 Intézkedéscsoport: Speciális programok az alacsony képzettségű munkanélküliek, és más hátrányos helyzetű rétegek számára) 4.2.3 Intézkedéscsoport: Pályakezdő fiatalok helyi letelepedésének támogatása (telekbiztosítás, támogatott pénzügyi konstrukciók) Gyakorlati oktatási helyek kialakítása a kistérség minden településén. Legalább 5 képzési program bevezetése, átlagosan évi 50 résztvevő számára (népfőiskolai modell, közhasznú munka és képzés kombinációja). Évi 20 fiatal letelepedésének a támogatása különböző lakáshoz jutási konstrukciókkal. 4.3 Alprogram: Információs kapcsolatok fejlesztése, megyei és regionális kapcsolatrendszer erősítése, mikrotérségek együttműködési rendszerének stabilizálása 4.3.1 Intézkedéscsoport: Kistérségi térségmenedzsment ügynökség és hálózat kialakítása a településeken Információs pontok kialakítása a kistérség minden településén. 4.3.2 Intézkedéscsoport: Információs infrastruktúrafejlesztések támogatása) Kábeltévé, intézmények informatikai felszereltsége, központi adatbázis kialakítása. 4.4 Alprogram: Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti örökségek megóvása, faluszépítés 4.4.1 Intézkedéscsoport: A helyi kézműves és hagyományos feldolgozási szakmák, módszerek újraélesztése a termékek A hagyományok felelevenítése az Ófalu program keretében. piacra jutásának elősegítése. 4.4.2 Intézkedéscsoport: Faluszépítő programok a rendezett, vonzó településkép kialakítására ösztönző 4.4.3 Intézkedéscsoport: Településenkénti kataszter készítése a megőrzendő egyedi tájértékekről, építészeti örökségekről (kulturális, népi, gazdasági), felújításuk, helyreállításuk támogatása. Falukép, utcakép, közterületek rendezése, virágosítás, falusi porták rendezése, útbaigazító táblák, stb. 2005-2007 között kistérségi főépítész alkalmazásával összeállításra kerül az értékkataszter. Az építési szabályozásba bekerülnek az értékmegőrzést biztosító előírások. 10