SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNNYAL KAPCSOLATOS ÜGYINTÉZÉS Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskemét Járási Hivatala Okmányirodai Osztály Illetékességi terület: országos Jogosultság Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait a rendeletben meghatározott okiratokkal tudja igazolni. A bevándorolt, letelepedett, a menekült és oltalmazott jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni. Életkortól függetlenül köteles személyazonosító igazolványt igényelni az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel. A kérelem benyújtása Az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem bármely járási hivatalnál személyesen előterjeszthető. A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott és a 14 éven aluli kérelmező állandó személyazonosító igazolványa kiadása iránti kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki közreműködő hatóságként jár el, és a kérelmet ellenőrzést követően haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár a kérelmét - meghatalmazott útján - annál a járási hivatalnál terjesztheti elő, amely a fogva tartás helye szerint illetékes. A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a szig. kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség. Ez azt jelenti, hogy a 14. életévét betöltött kiskorú eljárhat a szig. igénylése kapcsán. A 14. év alatti gyermekek esetében továbbra is a szülő/törvényes képviselő jár el. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyesen köteles eljárni, kivéve a jogszabályban foglaltak, valamint a kérelem elektronikus úton történő előterjesztése esetén. A cselekvőképtelen kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de a személyes megjelentés kötelezettsége alól a kérelmező - a jogszabályban foglaltak kivételével - nem mentesül. A kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni. A kérelemhez csatolni a kérelmező 1 db fényképét. A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő - személyes megjelenést mellőzve - kérelmezheti a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél is. A kérelemnyomtatványt az anyakönyvvezető továbbítja a születés helye szerint illetékes járási hivatalnak. A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az
esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - a járási hivatal - írásképtelen - bejegyzéssel tünteti fel. Az írásképtelen személy részére kiállított személyazonosító igazolvány aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz. A cselekvőképtelen kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia. Okiratok bemutatása, csatolása Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, azt a kérelemhez be kell mutatnia. A fentiek hiányában a kérelmezőnek be kell mutatnia - a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas (házassági) anyakönyvi kivonatát; - a doktori cím viselésére jogosító okiratot; külföldön szerzett doktori cím esetén az annak honosítását tanúsító okiratot - a külföldről hazatérés esetén a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát; - a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmezőnek a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt. A bevándorolt, a letelepedett és a menekült és az oltalmazott jogállású személy akkor köteles a születési anyakönyvi kivonat és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonat bemutatására, ha születését, illetve házasságkötését nem Magyarországon anyakönyvezték. A menekült és az oltalmazott jogállású személy nem kötelezhető útlevelének bemutatására. A bevándorolt és a letelepedett személynek a kérelméhez be kell mutatnia a külföldi hatóság által kiállított útlevelét, ha azzal rendelkezik. Ha a külföldről hazatért magyar állampolgár nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, annak beszerzésére nem kötelezhető. Az állampolgárság megállapítása iránt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt kell megkeresni. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a kérelemhez be kell mutatni a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt is. A menekült jogállású személy kérelméhez csatolni kell egy darab fényképet. A fénykép hátoldalára a menekültügyi hatóság feltünteti a menekültkénti elismeréséről szóló hatósági határozat számát, továbbá a fényképnek a menekültként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja. A személyazonosító igazolványba azt a családi és utónevet kell bejegyezni, amely a kérelmezőt a születési vagy házassági anyakönyv szerint megilleti. A Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó polgár családi és utónevét a személyazonosító igazolványba az anyakönyvi okiratban feltüntetett mindkét nyelven be kell jegyezni. A bevándorolt és a letelepedett utóneveként a megfelelő magyar utónevet kell bejegyezni, ha a bevándorlási engedély, illetve a letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás azt tartalmazza. Az okiratokat eredetiben vagy az eredetiről készített hiteles másolatban, külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell bemutatni. Magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről a hazai anyakönyvezés során kiállított anyakönyvi kivonatot,
illetve annak hiteles másolatát kell bemutatni. Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelmezést megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal (útlevél, kártya típusú vezetői engedély) és az adatokban nem következett be változás, a korábbi állandó személyazonosító igazolványát, illetőleg személyazonosságát igazoló más érvényes okmányát kell bemutatnia. Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és az igazolvány adataiban változás következett be, az adatváltozást nyolc napon belül kell jelenteni, és okiratokkal kell igazolni. (pl. születési, házassági anyakönyvi kivonat, IRM névváltozási okirat mely anyakönyvezve van, doktori cím viselésére jogosító okirat.) Ha a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell annak okáról. Ha a kérelmező cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezése megszűnt, az erről szóló jogerős bírósági határozatot is be kell mutatni. Ellenőrzések az eljárás során Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával, illetőleg a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. Újszülött estében az igazolványt az anyakönyvvezető által továbbított adatok alapján kell kiadni. A személyazonosító igazolványt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani. Amennyiben a végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyagkönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján - szükség estén az illetékes anyakönyvezető megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni. Döntések A kérelem az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesül. A Járási hivatal Okmányirodai Osztálya az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha: - a kérelmező állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult; - már rendelkezik érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal és az igazolvány adataiban - az érvényességi idő kivételével - változás nem következett be. A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal okmányirodai osztálya a személyazonosító igazolványt határozattal visszavonja ha: - a személyazonosító igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították, - a magyar állampolgár, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át. Áttétel A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó
vagy visszavonó határozat kézhezvételéig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyző folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait az okmányiroda haladéktalanul átteszi a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőhöz. Az állandó személyazonosító igazolvány kiállítása és átadása Az állandó személyazonosító igazolvány - a kérelmező választása szerint - postai úton kell továbbítani, vagy az okmányirodában kell átadni a kérelmező részére. Az okmányirodában kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására került sor. A postai úton át nem vett személyazonosító igazolványt a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes okmányirodában. A személyesen át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat - az átvételre való felhívást követően - az okmányiroda a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről. Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama a kiadás napjától számított 3 év, ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be, 8 év, ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de 18. életévét még nem töltötte be, 10 év, ha a jogosult a 18. életévét betöltötte, a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam, ha a jogosult a 6. életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be. határidő nélküli, ha a jogosult a 65. életévét betöltötte A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni. A bevándorolt jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a bevándorlási engedélybe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni. A személyazonosító igazolvány illetéke Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint. Ha az eljárásban az állandó személyazonosító igazolvány adategyeztetés vagy adatpontosítás szükségessége miatt átmenetileg nem adható ki és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3.000 forint. Illetékmentes a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iráni kérelme, kivéve az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén, a 65. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik, a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges anyakönyvi kivonat, az okmány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány gyártáshibás. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány A jogosult részére - személyazonosító igazolvány iránti kérelmére - ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik útlevéllel, vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, és
állandó személyazonosító igazolványának érvényességi ideje lejárt, az igazolvány cseréjét kérte adatváltozás miatt, vagy az igazolványt eltulajdonították, elvesztette, vagy megsemmisült Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje ezekben az esetekben a kiadástól számított 30 nap, az állandó személyazonosító igazolvány adategyeztetés vagy adatpontosítás szükségessége miatt átmenetileg nem adható ki. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességének ideje ezekben az esetekben a kiadástól számított 120 nap. A 120 napos érvényességi idejű ideiglenes személyazonosító igazolvány másodízben ismételten kiadható 120 napra. Az adatváltozás miatt (pl.: házasságkötés miatti névváltozás) szükséges személyazonosító igazolvány csere esetén nem kell személyazonosító igazolványt kiállítani, ha az igazolvány cseréjét a polgár az adatváltozás keletkezését nyolc napon belül kezdeményezi. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány az állandó személyazonosító igazolványban szereplő adatokon túl a kiadás okát is tartalmazza. Kapcsolódó jogszabályok - 168/1999. (XI.24. Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról, - 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról, - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, - 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról, - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról