K eresztnevek: A Z em plén várm egyei úrbéri összeírók közül négy-négy nem es viselt Andreas, Antonius, ill. Ladislaus nevet, hárm an pedig Emericus nevet; a Joannes, Josephus, Franciscus nevek kétszer fordulna~ elő. 1772-1773-ban S zep es m egye 206 településén történt m eg az úrbérrendezés. A z ún. grem iális helységeken kívül M ária T erézia szem élyes parancsára a rendezést véghezvitték a lengyel zálogból kiváltott 13 városban, s a lublópodolini uradalom ban is. V égrehajtották a regulációt az ún. szepesi K is megyében vagyis a nemes X. lándzsások felső székében isi. 160 grem iális település 13 szepesi város 19 lublói és podolini uradaim akhoz tartozó település 14 ún. X. lándzsás falu 206 község és város A m agyar O rszágos L evéltárban 165 S zepes várm egyei helység 9 kérdőpontra adott válaszait találjuk m eg. A lengyel zálogból kiváltott helységek fassioi, s m integy 20 további település válaszai elkallódtak. A z O rszágos L e- véltárban m egőrzött 165 szepesi fassio nyelvileg a következőképpen oszlik meg: szlovák nyelvű: 148 ném et nyelvű: 17 összesen: 165 M ásutt m ár rám utattam arra, hogy az úrbérrendezés folyam án a szlovák. nyelv alkalm azási köre bővebb volt, m int m ás m aparországi nyelvek, m egegyezett aném et és a m agyar nyelvek jogkörévei. B ár az összeírók az ún. 1 REBRO K A RO L, U rbárska regu1ácia M árie Terézie a poddanské úpravy Jozefa ll. na Slovensku. Bratislava, 1959.82-83, 161-190; az Ú Tbérrendezés szepesi vonatkozásaibólld. m ég U D V A RI 1., Szepességi falvak kapcsolata Tokaj-H egyaljával a X V Ill. század végén (A datok a szlovákm agyar és ruszin-m agyar interetnikus kapcsolatokhoz.): BEN CSIK JÁ N O S (szerk.): Tokaj és H egyalja. 1. M iskolc, 1989. 102-115. 1V ö. U D V A RI1., A datok H egyalja és a zem pléni szlovák valam int ruszin falvak kapcsolatainak történetéhez: BEN CSIKJ.-V IG A GY. (szerk.): A hegyaljai m ezővárosok történeti néprajza. 1.
kilenc kérdőpontra adott válaszokat tartoztak világosan, érthetően, népnyelven lejegyezni és visszaolvasni a jobbágyok képviselőinek, a szepességi ruszin községekben e rendelkezést praktikus okok miatt nem tartották be. Sáros, Zemplén és Ung vármegyék ruszin községeihez hasonlóan a szepesi ruszinok is szlovák nyelvű urbáriumokat és nyomtatott tabellákat kaptak, az előbbiekben a kézzel történt bejegyzések is szlovák nyelvűek. A kilenc kérdőpontra adott válaszokat a len gye l nye l v jár á stb esz élő, szl o v á k a z o nos s á g tud att air end eik e z ő g o r á 1 fal vak ban is szlovák nyelven jegyezték le. E sajátos lokális identitással bíró falvakat a 18. századi népességösszeírások szinte kivétel nélkül szlováknak tüntetik fel. A lengyelországi gorál falvak népessége a legutóbbi időkig a szlovák nyelvet tekintette nyelvének). Az úrbérrendezés során készült Szepes vármegyei névösszeírások tükrében egy és azonos időpontban négy - a szlovák, a német, a ruszin, és a gorál (lengyel) - névadási rendszer is összevethető. Idézzük fel az 1773-as Lexicon locorum Szepes vármegyére vonatkozó adatait. A Lexicon locorum Szep es vármegyére vonatkozó összesítő adatai 2 helységnevek száma: 157 községek száma: 147 mezővárosok száma: 10 katolikus parochiák száma: 11 tanítók száma: 118 német helységek száma: 20 szlovák helységek száma: 123 ruszin helységek száma: 14 A Lexicon által je1zett szlovák, német, ruszin és a Lexicon által fel nem tüntetett gorál (lengyel) települések keresztnevei a Szepesség konkrét alrégióiban bizonyára eltérő módon, de hatással voltak egymásra. E kölcsönhatás mértékének és mélységének megállapítása külön tanulmányt igényel. A szakirodalom a Szepességben közel ötven gorál-iengyel települést jelez. Ezek közül ma 14 Lengyelországhoz tartozik, a többi pedig Szlovákiához. A M agyar Országos Levéltárban kilenc lengyelországi szepességi gorál falu úrbérrendezési anyaga őrződött meg, melyből az ún. kilenc kérdőpontra adott Miskolc, 1988.48-60.; VÖ. UDVARI1., Mária Terézia korabeli Szepes és Zemplén vármegyei szlovák nyelvű bevallások lexikai hungarizmusai. Nemzetközi Szlavisztikai Napok ll. Szerk. GADÁNYlK. Szombathely, 1988.429-441. I Erről részletesen ld.: SOWA FRANCISZEK,System fonologiczny polskich gwar spiskich. Wroslaw-Warszawa-Kraków, 1990. 7-23; JúLlA DUDÁ~OVÁ-KRI~~ÁKOVÁ, Goralské náreúa. Bratislava, 1993.; SERVÁTKAM., Vysledky doterajsieho bádania slovenského jazyka v Pol'sku. Slavica Slovaca. 1993. t. 1-2.228-235. Z VÖ. Lexicon universorum R.egni Hungariae locorum populosorum... Budapest, 1920.312.
feleletek és a név összeírások egy részét a V asvári P ál T ársaság F üzetei 12. kötetében tettem közzé (N yíregyháza, 1994). A z alábbiakban a szlová kia i gorá l falvak M ária T erézia-korabeli úrbéres népesség, tulajdonképpen aháztartásfők keresztneveit m utatom be. A z úrbérrendezés során felvett különböző névjegyekben a keresztnevek va~ kanonizált, hivatalos latin alakban vagy népi gorál form ában szerepelnek. E helyen, lentebb a népi keresztnévi alakokat feltüntető összeírások adatait összegzem. A további összevethetőség okán m egadom az egy-egy kanonizált latin névhez tartozó form ák előfordulásának összességét. A feldolgozott névjegyzékben ism ét hangsúlyozom, gorál népi form ák dom inálnak, viszonylag kevés a latin vagy latinos névváltozatok szám a. A népi keresznevek jelentősebb része m agyar helyesírással került lej egyzésre, de több esetben tetten érhető a cseh, lengyel, latin helyesírás hatása is. P l. J a sek <la t. J oa nnes - J a ssek, J a Sek; M a csek <la t. M a tthia s - M a tek, M a czek; J osef < la t. J osephus - J osef, J ossef, J oseph, J osseph; stb. A keresztneveket az alábbbi gorál falvak úrbérrendezési összeírásából gyűjtöttem ki: M agyar név Szepesófa lu Lechnic Lesznic H a ligóc Richva ld M á tyá sfa lva H a nusfa lva G ibel Relyova H a g; K isfra nlw va N a gyfra nlw va Zsdia r La ndok K rig Alsóruisba ch La clw va S zlovák név Spisská Sta rá Ves Lechnica Lesnica H a ligovce Vel'ká Lesná M a tia Sovce Spisské H a nusovce Zá lesie Relov H á gy M a lá F ra nlw vá Vel'ká F ra nlw vá Zdia r Lenda k Vojf/a ny N izné Ruiba chy La clw vá L engyel név Spiska Sta ra W id Lechnica Lesnica H a ligow ce R)x:hw a ld (me/k1lesm) M a cia szow ce H a nuszow ce G ibel Relów H a g; F ra nlw w a M a ia F ra nlw w a Zdzia r Lenda k W ojnia ny W ie/ka D rutba ki N izné La clw w a 1 V Ö. U D V A R I IS T V Á N, L engyelországi szepességi falvak népélete M ária T erézia korában. A datok a gorálok névszótárához, gazdaság-, és társadalom történetéhez. V asvári P ál T ársaság F üzetei 12. sz. N yíregyháza, 1994.45-55,64-65.
M ag y ar n év S zlo v ák n év L en g y el n év Forbasz Újlubló Forbasy Nová L'ubovna Forbasy Nowa Lubowia PilhoJ Pilhov Pilchów Kacse Kaée Kacze E lő fo rd u ló n ev ek szám a: 4 9 E lő fo rd u ló n év v álto zato k szám a: 1 4 2 N év v álto zato k ö sszesség e: 1 2 6 4 E g y n év re eső n év v álto zato k átlag a: 2,8 9 A g o rál-len g y el n y elv járáso k ró l elm o n d h ató, h o g y tö b b n y elv elem eit szin tetizálták m ag u k b a, s a szlo v ák o k iro d alm i n y elv én ek h atása alatt fejlő d tek. A z in teretn ik u s k ap cso lato k tü k rö ző d n ek az alap jáb an v év e len g y eles jelleg ű k eresztn ev ek b en is, íg y p l. Jo an n es alak v álto zatai k ö zö tt szerep lő Vanyó, Ivan ru szin (u k rán ), a Jan, Janko p ed ig szlo v ák h atást m u tat. A L au ren tiu s v álto zatai k ö zü l a Vavrinec szlo v ák, a Lorinc, Lovrinc m ag y ar ered etű. A d alh ertu s, Andek 2 KristoJ 1 A lb ertu s Antoni 1 D an iel (D án iel) 1 (A d alb ert, A l- A u g ~ stin u s Danko 1 b ert) 1 2 3 (A g o sto n ) 4 D em etriu s Vojtek 1 2 0 Augustin 4 (D em eter) 1 Vojcsek 2 B arth o lo m eu s Demko 1 Vojtko, 1 (B ertalan ) 1 9 E lias (E liás) 2 A d am u s (A d ám ) 8 Bartek 1 8 Ilyko 1 Adam 8 Bartko 1 Illasz 1 A lex an d er (S án d o r) 2 B en ed ictu s E m ericu s (Im re) 4 Sandor 1 (B en ed ek ) 1 Imre 3 Alexander 1 Benedik 1 Imris 1 A n d reas (A n d rás) 9 1 B laseu s (B alázs) 8 F ab ian u s (F áb ián ) 2 Jandrek 6 0 Blazek 6 Fabian 2 Onda 1 9 Blazsek 1 F ed o r (F ed o r) 3 Onder 3 Blazik 1 Fedor 2 Jendek 3 C aro lu s (K áro ly ) 1 Fedorek 1 Andro 1 Karol 1 F lo rian u s (F ló rián ) 1 Andras 1 C asp aru s (G ásp ár) 6 Florek 1 Andrej 1 Kasper 5 F ran ciscu s (F eren c) 3 4 Ondrej 1 Gasper 1 Franek 2 7 Jenda 1 C risto p h o ru s (K ris- Franko 3 Andreas 1 tó f) 2 3 Ferenc 2 A n to n iu s (A n tal) 6 Kris 1 5 Ferko 1 Antek 3 Krizs 7 Fercko 1 42
G abriel (G ábor) 2 G a bris G a ber 1 G eorgius (G yörgy) 13 J uro 4 J urek 3 J ur/w 3 J orko 2 J orek 1 G regorius (G ergely)4 G res 2 G regor 1 llr ic 1 Ignatius (Ignác) 2 Igna c 1 llna t 1 Jacobus (Jakab) 108 Kuba 94 J a kub 9 J a cko 4 J a kob 1 Joachim (Joákim ) 1 J a ldm 1 Joannes (János) 161 J a sek 83 J on 29 J a nko 16 J oa n 5 Va nyo (Va nio) 4 J a ntek 15 J a ncsek 2 J a ssek 2 lla ncsel 1 Iva n 1 J a csek 1 J a s 1 J a n 1 Josephus (József) 63 J osek 39 J ozek 24 K asim irus (K ázm ér)13 Ka zm ér 8 Ka zso 1 Ka zim ir 4 l L aurentius (L őrinc )28 Va vrek 24 Va vrinec 1 W owrziniec 1 Lovrinc 1 Lorinc 1 L ucas (L ukács) 4 Luka cs 2 Luca s 2 M artinus (M árton) 58 M a rtin 29 M a rcin 16 M a rcsin 9 M a rton 4 M atthias (M átyás)116 M a csek 75 M a cso 14 M a tisz 10 M a cse) 7 M a tus 5 M a thia s 3 M a te} 1 M a co 1 M elchior (M elchior)4 M elcher 4 M ichael (M ihály) 97 M icha i 58 M isko 16 M iso 14 M icha el 3 M ichol 3 M ihok 2 M is 1 N icolaus (M iklós) 10 M ikola ) 9 M ik/us 1 Paulus (Pál) 50 P a vel 38 P a vol 10 P a lko 2 Petrus (Péter) 13 P etrek 9 P etro 2 P eter 2 Philipus (Fülöp) 3. F ilip 3 R obertus (R óbert) 1 Bobek 1 Sebastianus (Sebestyén) 15 Szobek 12 Seba stia n 3 Sim eon (Sim on) 15 Sim ek 12 Sim on 9 Stanisiaus (StanisIaus) 21 Sta sek 10 Sta s 6 Sta nek 1 Sta sik 1 Sta sko 1 Sta ncel 1 Sta nisla v 1 Stephanus (István) 15 Stefa n 8 Stefko 6 Stefek 1 T hom as (T am ás) 52 Tom ek 39 Tom ko 9 Tom a s 4 T obias (T óbiás) 2 Tobis 2 U rbanus (U rbán) 3 U rba n 3 V alentin us (B álint)16 Va lek 14 Va lcsek 1 Va lko 1 V icentius (V ince) 1 Vinko 1