SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI ELNÖKÖK ÉS TAGOK RÉSZÉRE ELŐADÁS Az MKIK megbízásából készítette: Dr. Barta Tamás Dr. Madarász Sándor A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER KORSZERŰSÍTÉSÉNEK IGÉNYE Vissza kell állítani a szakképzés tekintélyét Pontosabb és az adminisztratív terheket csökkentő szabályozás szükséges A munkaadók által elvárt kompetenciákra kell képezni A KORSZERŰSÍTETT SZAKKÉPZÉSI RENDSZER JELLEMZŐI Az állam által elismert szakképesítések továbbra is az OKJ-ban találhatók OKJ-s szakképesítést lehet szerezni a) Iskolai rendszerben, szakképző intézményben b) felnőttképzés keretében A KORSZERŰSÍTETT SZAKKÉPZÉSI RENDSZER JELLEMZŐI Az OKJ-s képzés iskolarendszerben kerettanterv, a felnőttképzésben minősített képzési program szerint történik A kimenet szabályozás eszköze a komplex szakmai vizsga, amelyet alapvetően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 315/2013 (VII. 28.) Korm. rendelet szabályoz A KOMPLEX SZAKMAI VIZSGA A komplex szakmai vizsgát az SZVK és a szakmai vizsgaszabályzat (315/2013. (VIII.28.) Korm. rendelet) alapján kell megtartani A komplex szakmai vizsga állami vizsga Magyarország területén szervezhető A komplex szakmai vizsgát szakmai vizsgabizottság előtt lehet csak letenni SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁG Minden esetben 4 tagból áll (elnök és 3 tag. A 3 tag közül az egyik a képzésben részt vett oktató és legalább egy fő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik) A vizsgabizottság munkájában, csak az vehet részt aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához vagy a gyakorlati képzés ellátásához előírt szakképesítéssel rendelkezik
SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁG Vizsgabizottsági tagra vonatkozó megbízás, csak a vizsgabizottsági névjegyzéken szereplő személynek adható A vizsgabizottsági névjegyzéket az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezeti (Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága) és e szerven keresztül adja ki a megbízásokat a szakképzésért felelős miniszter A SZAKMAI VIZSGASZERVEZÉSI ENGEDÉLY MEGSZERZÉSE A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Szakmai vizsgát, csak engedéllyel rendelkező intézmény szervezhet Az engedély megszerzésének feltételeit a 111/2010. (IV. 9.) kormány rendelet szabályozza A vizsgaszervezési engedély visszavonásig érvényes A rendelet az OKJ-ban szereplő szakképesítések (részés ráépülés is) megszerzésére és a modulzáró vizsgáira, és azokon kötelezettséggel bírókra terjed ki A vizsga nyelve magyar, kivétel az idegen nyelvű képzés, a két tanítási nyelvű és a nemzetiségi iskolában folyó képzés Az iskolarendszerű szakképzésben a vizsga időpontja: február-március, május-június, október-november. Az iskolarendszeren kívüli képzés vizsganapjait a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg A vizsgák megvalósítása során az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága) jár el Általános szabály, hogy a komplexvizsga letétele alól felmentés nem adható kivéve, ha az SZVK másként rendelkezik A vizsgacsoportokat a vizsgaszervező alakítja ki, és jelenti be a vizsgát (csoportlétszám max. 34 fő, összevont vizsga esetén max. 25 fő) A vizsgaszervező a vizsga megkezdése előtt legalább 7 nappal tájékoztatja a vizsgaelnököt és a bizottság tagjait a vizsgatevékenységek jellegéről, időpontjáról, helyszínéről és további tudnivalókról. A vizsgaelnök hagyja jóvá a lebonyolítási rendet, a bizottsági tagok közötti munkamegosztást és annak szabályait, és a javasolt gyakorlati feladatlapokat A vizsgaszervező írásban kijelöli a képviseletét ellátó személyt, jegyzőt, felügyelőt és technikai feltételeket biztosító és az írásbeli javítást végző személyt és a gyakorlati tevékenységnél közreműködő felügyelő tanárt Az írásbeli, interaktív és a központi gyakorlati vizsgatevékenység során a képző intézményt képviselője egyedül nem felügyelheti a vizsgázókat A gyakorlati vagy a szóbeli vizsgatevékenység lebonyolítása párhuzamosan is folyhat, ha ez a lebonyolítási rendben rögzítésre került és a vizsgahelyszíneken legalább 2-2 vizsgabizottsági tag jelen van A vizsga jegyzője dokumentálási feladatokat lát el. Képviselheti (írásos felhatalmazás esetén) a vizsgaszervezőt
A vizsgaszervező képviselője figyelemmel kíséri a vizsga lebonyolításának jogszerűségét, annak ellenére, hogy nem tagja a vizsgabizottságnak A vizsgázó az egyes vizsgafeladatokban elért teljesítménye alapján egyetlen összesített osztályzatot kap. Az osztályzatok: 1-5. A vizsga végeredményét az egyes súlyozással figyelembe vett vizsgafeladati kerekített érdemjegyek összege adja meg A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy alkalommal póttételt húzhat Sikertelen a vizsga, ha bármely vizsgafeladat eredménye elégtelen Sikertelen vizsga pótlásakor az elégtelenre értékelt vizsgafeladatot kell megismételni. Aki először nem jelent meg, vagy szabálytalanság miatt eltiltották a vizsgától, annak a teljes vizsgát meg kell ismételnie A vizsgát az első vizsgatevékenység napját követő 30 napon belül be kell fejezni, kivéve, ha az SzVK másként rendelkezik A vizsga időtartama nem haladhatja meg naponta a 8 órát A gyakorlati vizsgatevékenység tartható 7-19 óra között, a többi vizsga tevékenyég 8-18 óra között A vizsgák szakmai ellenőrzését az országos szakképzési névjegyzékben szereplő, vizsgaellenőri felkészítésen részt vett szakértők végezhetik. A megbízó legalább három nappal előbb értesíti a vizsgaszervezőt a tervezett ellenőrzésről. Az ellenőr a vizsgát nem zavarhatja! A VIZSGAELNÖK A vizsga elnökét az NGM miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága) útján bízza meg Felelős a vizsga zavartalan és jogszerű lebonyolításáért Jóváhagyja a gyakorlati feladatokat és a lebonyolítási rendet Irányítja a vizsgabizottság munkáját A VIZSGAELNÖK Ellenőrzi a vizsga előkészítését Ellenőrzi a vizsga dokumentumait Összehívja és vezeti a vizsgabizottság értekezleteit, jóváhagyja a vizsgajegyzőkönyvet Vizsgázókat tájékoztatja a vizsga előtt a vizsgázókat érintő döntésekről Részt vesz a vizsgáztatásban Felügyeli a vizsga jegyzőjének munkáját és hitelesíti a vizsga dokumentumait
A VIZSGAELNÖK Kezdeményezheti az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység javasolt értékelésének megváltoztatását, ha téves javítást vagy ki nem javított hibát talált Felfüggeszti a vizsgát a vizsgabizottsági döntés alapján-, ha a jogszerű feltételek nem biztosítottak Lezárja a vizsgát és értékeli azt Titoktartási kötelezettsége van A VIZSGABIZOTTSÁG TAGJA Részt vesz a vizsga szakmai, tárgyi és személyi feltételeinek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétének ellenőrzésében Közreműködik a vizsga jogszabályban előírt dokumentumai meglétének, megfelelőségének ellenőrzésében Meggyőződik- a vizsgaelnökkel együtt- a gyakorlati feladatok ellátására kijelölt helyszín, valamint a szükséges személyi és tárgyi feltételek megfelelőségéről A VIZSGABIZOTTSÁG TAGJA Közreműködik a vizsga megkezdésére való jogosultság feltételeinek a vizsgázó jelentkezési iratai alapján történő ellenőrzésében A lebonyolítási rendben rögzítetteknek megfelelően részt vesz a vizsgáztatásban Részt vesz a vizsgabizottsági értekezletek döntéshozatalában Gondoskodik a vizsgaelnökkel együttműködve az elkészült gyakorlati vizsgamunkák értékeléséről A VIZSGABIZOTTSÁG TAGJA Részt vesz a részeredmények kialakításában és a vizsgaeredmények véglegesítésében Aláírja a vizsgajegyzőkönyvet és az elektronikus rendszerből kinyomtatott törzslapot A képző intézményt képviselő tag a vizsgabizottság egyetértésével elsősorban a szóbeli vizsgatevékenység esetén lát el vizsgáztatási feladatokat Titoktartási kötelezettsége van VIZSGABIZOTTSÁGI ÉRTEKEZLET ÖSSZEHÍVÁSA Az első vizsgatevékenység megkezdése előtt (felmentések, lebonyolítási rend) Vizsgatevékenység befejezését követően (értékelés) Vizsgát befolyásoló zavaró körülmény miatt Bármely más szükséges okból VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A jóváhagyott lebonyolítási rend alapján kell a vizsgát megvalósítani Írásbeli, interaktív és a központi gyakorlati vizsgatevékenységek ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletről kell gondoskodni A vizsgázó a feladatai megoldásához tanácsot, segítséget nem kérhet és nem kaphat
VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI Szabálytalanság esetén a vizsgabizottság kivizsgálja az esetet és dönt a vizsga folytathatóságáról, ezt külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni A gyakorlati vizsgatevékenység előtt a vizsgázót a tevékenység rendjéről és egyéb tudnivalókról tájékoztatni kell Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység dokumentálását a képző intézmény által kijelölt oktató végzi VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A vizsgabizottság a vizsgázó személyazonosságát valamennyi vizsgatevékenység megkezdésekor ellenőrzi Szóbeli vizsgatevékenység során az önálló ismertetés csak akkor szakítható meg, ha a vizsgázó súlyosan téved vagy a kifejtésben elakad SNI-s vizsgázó esetén a szóbeli vizsgatevékenység kiváltható írásbeli vagy központi gyakorlati vizsgatevékenységgel A vizsgázó egyszer póttételt húzhat A MODULRENDSZERŰÉS A KOMPLEX SZAKMAI VIZSGA ELTÉRÉSEI Moduláris vizsga helyett komplex szakmai vizsga A vizsga ideje (általános szabályként) 3 napra rövidült A vizsgabizottság minden esetben 4 tagú A vizsgabizottság elnökének és minden tagjának megbízását elektronikus úton küldi meg az NMH A vizsgabizottságnak nem tagja a vizsgaszervező A MODULRENDSZERŰÉS A KOMPLEX SZAKMAI VIZSGA ELTÉRÉSEI A vizsgaszervező felelős a vizsga jogszerű lebonyolításáért Vizsgaszervező képviselője a vizsgán lehet a vizsgabizottság képzőt képviselő tagja, a jegyző vagy más, írásban felhatalmazott személy A vizsgabizottság vizsgáztat (nincsen kérdező tanár) A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság értékeli A MODULRENDSZERŰÉS A KOMPLEX SZAKMAI VIZSGA ELTÉRÉSEI Az írásbeli dolgozatokat a vizsgabizottság munkáját segítő szakértő javítja, értékeli és tesz javaslatot az eredményre A törzslap kitöltése elektronikusan történik Változtak a vizsgaszervezési határidők Megváltozott a vizsgabizottság díjazásának módja Százalékos értékelés helyett érdemjegyekkel történik az értékelés A MODULRENDSZERŰÉS A KOMPLEX SZAKMAI VIZSGA ELTÉRÉSEI Szabálytalanság esetén felhatalmazások a vizsgabizottság megbízója felé történő jelentésre A vizsga elnöke és tagjai a megbízójuk felé kötelesek elektronikus úton megküldeni jelentésüket A jogszabály nevesíti az összevont vizsga fogalmát Vizsgalétszám maximum 34 fő, összevontnál maximum 25 fő
Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv megbízza: a vizsgaelnököt, ha a megjelölt személy az érintett szakképesítés tekintetében szerepel az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgaelnöki névjegyzéken Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv megbízza: a vizsgabizottság tagjait, ha a megjelölt személyek az érintett szakképesítés tekintetében szerepelnek az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági tagi névjegyzéken Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgaelnököt a gazdasági kamara javaslata alapján bízza meg A Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága a vizsgaelnöki és a vizsgabizottsági megbízásokat, valamint az intézményi értesítőket a vizsgabizottság tagjairól digitális aláírással hitelesítve, elektronikus formában küldi meg Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgabizottság elnökének és tagjainak megbízását megelőzően, a vizsga első vizsgatevékenységét megelőző huszonötödik napig lehetőséget biztosít: a) b) c) d)
a) a gazdasági kamara számára a vizsgaelnökre vonatkozó javaslat kialakítására azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, b) a szakképesítésért felelős miniszter számára a vizsgaelnökre vonatkozó javaslat kialakítására az a) pontban megjelölt szakképesítések kivételével c) a szakmai és vizsgakövetelményben megjelölt szervezetek közül a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szervezet számára a vizsgabizottsági tagra vonatkozó javaslat kialakítására, d) a gazdasági kamara számára a vizsgabizottsági tagra vonatkozó javaslat kialakítására a c) pontban érintett szakképesítések kivételével. ELEKTRONIKUS JELENTÉSEK A vizsga lezárását követően a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai külön-külön elkészítik: a) a vizsga előkészítésével, lebonyolításával b) a vizsgáztatás feltételeivel c) a vizsgázók felkészültségével d) a vizsgafelmentéssel kapcsolatos döntéssel ELEKTRONIKUS JELENTÉSEK e) a szakmai és vizsgakövetelményben leírtak teljesülésével, valamint f) a jogszabályi rendelkezések betartásával kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat tartalmazó elektronikus jelentésüket, amelyet a vizsga befejezését követő egy héten belül rögzítenek az elektronikus felületen
ELNÖKI ÉS TAGI JELENTÉS RENDSZER A vizsgabejelentésből származó adatok automatikusan átemelésre kerülnek, így az elnöki/tagi jelentés kitöltésekor a vizsga adatait nem szükséges (és nem is lehet) megadni, megváltoztatni (kivéve a létszámot, amely változó adat) Vizsgáztatás díja Az elnök és a tagok esetében 1. Alapdíj Egységesen kerül megállapításra a vizsgához kapcsolódó feladatok ellátásáért. 2. Változó díj Minden esetben a vizsgázók száma határozza meg. A jegyző és a segítő szakértő esetében ALAPDÍJ mértéke: a vizsga évének első munkanapján érvényes minimálbér 9,5%-a. VÁLTOZÓ DÍJ mértéke: Kategória Elnök Tag és Jegyző I. 3,9% 2,9% II. 3,4% 2,5% 1. Változó díj 2014.03.17. Minden esetben a vizsgázók száma határozza meg. 47 III. 2,9% 2,1% IV. 2,4% 1,7%
I. kategória: ha az egy vizsgázóra jutó vizsgaidő nyolc óra vagy ennél több, II. kategória: ha az egy vizsgázóra jutó vizsgaidő öt óra vagy ennél több, de a nyolc órát nem éri el, III. kategória: ha az egy vizsgázóra jutó vizsgaidő kettő és fél óra vagy ennél több, de az öt órát nem éri el, IV. kategória: ha az egy vizsgázóra jutó vizsgaidő kevesebb, mint kettő és fél óra. Felügyelő tanár díjazása a minimálbérhez viszonyítva Írásbeli, interaktív, közp. gyak vizsgatevékenység esetén 1,6% Gyakorlati vizsgatevékenység esetén 2,1% Összevont vizsga esetében: az alapdíj meghatározása szempontjából egyetlen vizsgának kell tekinteni, a változó díjat a vizsgáztatott szakképesítésnek megfelelő kategória szerint kell megállapítani. SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK (SZVK) ÉS AZ OKJ VÁLTOZÁSAI A szakképesítéssel betölthető munkakörök részletesen és az új FEOR szerint kerültek meghatározásra Elsősorban szakmai kompetenciákat tartalmaz SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK (SZVK) ÉS AZ OKJ VÁLTOZÁSAI Nem részletezi a szakképesítés moduljainak tartalmát, csak a modulok számát és megnevezését Meghatározza az egyes modulok modulzáró vizsgáinak vizsgatevékenységét Komplex szakmai vizsgát ír elő Ha az SZVK másként nem rendelkezik, sikertelen vizsga esetén, csak az elégtelenre értékelt vizsgafeladatot kell megismételni LÉNYEGES VÁLTOZÁSOK Egyszerűsítés, mivel kevesebb lett a szakképesítések száma LÉNYEGES VÁLTOZÁSOK Számfelépítésében 16 számjegy helyett 7 számjegyű a szakképesítés azonosítószáma Megszűntek az elágazások és megmaradtak: szakképesítés részszakképesítés szakképesítés-ráépülés
SZERKEZETI FELÉPÍTÉS I OSZLOPBAN TALÁLHATÓA KÉPZÉS MUNKARENDJE N nappali E esti L levelező S egyéb sajátos munkarend TK tanfolyami képzés T- távoktatás A távoktatásnál a minimális képzési idő legalább 20%-át, a képzésben résztvevő és az oktatást végző személyek egyidejű, egy helyen történő jelenlétét biztosító képzési formában kell megtartani D) Változás, hogy az iskolarendszeren kívüli képzés minimális ideje is meghatározásra került ( lásd: H oszlop) Kérelem esetén a minimális képzési idő 30%-kal csökkenthető A kérelmet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság felé kell benyújtani AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI ÉS SZAKKÉPZÉSI RENDSZER JOGSZABÁLYI HÁTTERE (törvények) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI ÉS SZAKKÉPZÉSI RENDSZER JOGSZABÁLYI HÁTTERE (rendeletek) Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet Követelménymodul rendelet 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet Az iskolai rendszerű szakképzések kerettantervei 14/2003. (IV.5.) NGM rendelet AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI ÉS SZAKKÉPZÉSI RENDSZER JOGSZABÁLYI HÁTTERE (rendeletek) Szakmai és vizsgakövetelmény rendeletek (BM, EMMI, HM, NFM, NGM, VM) A komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet