9. rész Játék hanggal, beszéddel
"A nevelés, az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad az apró mag számára, hogy azzá váljon, amivé fejlődni képes!" /Thomas Gordon/ Az előző részben említést tettem az óvodai drámajátékokról, mint a kisgyermekek nyelvi fejlődését és egész személyiségét gazdagon segítő nevelésről. Hogy tulajdonképp mi is a drámajáték? Gabnai Katalin elismert hazai drámapedagógus szerint: "az ember ősi játékkedvére építő, cselekvő megnyilvánulás / a dráma görög szó, cselekvést jelent/, amelyik az emberek egymás közötti kölcsönhatásainak megjelenésére épít, ehhez a szerepjáték elemeit használja." A "szerepjáték" elemeivel felnőttkorban is találkozunk, hisz sok szituációban szerepet játszunk: beosztott, vezető, apa, anya, szerelmes társ, barátként tesszük, amit a szerep "oszt" ránk. Csak felnőttként már kialakulnak azok a tulajdonságok, képességek, melyek szerint képesek vagyunk szerepeinket "eljátszani". Magunkénak tudhatjuk ehhez a nyelvi eszközöket is, szókincs, kifejezőképesség, hangszín, beszédstílus. A kisgyermeknél ez még kialakulóban van és ha drámajátékot játszunk velük, segíthetjük őket személyiségjegyeik fejlődésében. Erre számos alkalom adódik otthon is, téli délutánonként, mikor nyúz gyermekünk, hogy unatkozik és szeretne velünk játszani. Arra mindig ügyelnünk kell, hogy fokozatosan célszerű elkezdeni a játékot, sohasem erőltetni és csak addig játszani, míg gyermekünk számára érdekes.
A kissé elméleti megközelítésű előző részben utaltam a gyerekek beszédszintjeire, mint pl.: a légzés, fontossága a beszédben, helyes levegővétel lényeges. A légzéshezkapcsolódó néhányjáték: - "lihegjünk mint egy kiskutya!" /erősen, gyengén, mérgesen, kényeskedve/ ehhez egy mondóka: "Kicsi kutya vek-vek-vek, csihöl-csahol bereked. Öreg kutya vak-vak-vak, ha nem muszáj, nem ugat." - gyertyafújás- lehet gyertya a mutatóujjunk is vagy igazi!- sokszor elfújni /erősen gyengén/ - papírszelet vagy tollpihe, vattapihe fújás asztalon egymásnak- ki tudja előbb a másikhoz fújni? - rakéta röpítés /hanyatt fekve papírzsebkendővel beborítjuk az arcunkat, majd azt nagy levegővel messzire repítjük/ - ceruzafújás- ki tudja az asztalon lévő ceruzát messzebbre fújni -plüssfigura-hintáztatása, ringatása- pocakra helyezett állatkát fel- le ringatni hanyattfekve a levegő beszívásával, kifújásával
Hallásfejlesztéshez: zörejhangok, környezetünk hangjainak felismerése -"Mi szól a takaró alatt?"- különféle anyagú tárgyakat együtt összekészítünk, amelyeket majd hangkeltésre használunk, letakarjuk és egyenként megütögetjük, ki kell találni mi szólal meg /üvegpohár, olló csattogás, papírszelet gyűrés, fakocka, fémgolyó v.műanyagkocka../ - "Honnan jön a hang?"- a kisgyerek becsukott v. kötött szemmel ül és mutatja hol keltünk zajt és mivel a szobában /függönyhúzás, kanálcsörgetés, széknyikorgatás, stb./. -Csend-játék: lefekszünk vagy kényelmesen ülünk csendben egy ideig, majd elmondjuk mi hallatszott be a lakásba kintről- autótülkölés, szirénázás, kutyaugatás...ki hallott többet? Beszédmozgást fejlesztők: -Hangutánzó játékok: utánozzuk a farkast /a-ú/, a csacsit /i-á/, a malackát /u-i/, a mentőt /é-ő/, a nevető törpét /így-úgy/, táncoló gyerekeket /hipphopp/, tyúkanyót /kitty-kotty/, kalapácsot /kipp-kopp/, órát /tik-tak/, harangot /bim-bam/- ezt 8-1o-szer is lehet egymás után és más hanggal is kipróbálhatjuk / egér: cin-cin, faág: riccs-reccs, méhecske: zim-züm./ -Nyelvtorna- hogyan nyalakodik a cica?- körbe- körbe nyaljuk a szánkat, a zsiráf felnyúl a fára, majd lehajol inni- a nyelvhegy emelése orrig, majd az áll érintése nyelvvel. -Gombócot eszünk- a nyelvet jobb-bal felé tesszük a szánkban, kinyomjuk oldalt gombócba. -Taps-ritmus- előtapsolunk a kicsinknek és ő utánozza- rövid, hosszú, 2 rövid, 1 hosszú, 1 hosszú, 2 rövid
-Énekelve beszélünk- mindent énekelve mondunk, kérdezünk és a válasz is énekelve történjen! -Mozdulj rá!- különböző mozgások végzése hozzájuk rendelt hangokra. Pl.: 1 taps- fél lábon szökdelés helyben, 2 taps-guggolás, 3 taps-karkörzés, 4 taps-hasrafekvés. Ugyanezt becsukott szemmel is lehet játszani, nehezebb. -Énekeld a neved!- hangszínt gyakorlunk vele énekeld a neved szomorúan, nevetve, dörmögve, nyávogva, dideregve, berregve - sok nevetéssel jár! Szókincs, emlékezet fejlesztést segítik: /5-6 éveseknek/ -Szófűzés- adott témakörben pl. színek, szerszámok, evőeszközökszavakat mondunk, ő tegyen még egyet, tehát ismételni kell az előzőt és bővíteni tovább /1. kalapács, 2. kalapács, fúró, 1. kalapács, fúró, ásó, 2. kalapács, fúró, ásó, kapa../ -Mondatlánc- történet kitalálása közösen, a felnőtt el kezd egy mesét "az őzgida sétált az erdőben..", a kicsink folytatja egy új mondatot hozzátéve és ez felváltva folytatódhat. -Névgyakorlás "Én vagyok én, Te vagy te, Az én nevem Mond meg te!"- mutogatva elmondjuk együtt a mondókát és a végén gyorsan kell felelni.
-Szóvadászat: A felnőtt kezdi és mond egy szót, amelynek az ellentétét várja válasz válaszként, pl: én mondom fehér, te mondod...fekete, kicsinagy, este-reggel, okos-buta. -Felelj gyorsan!: Egymásnak dobunk egy labdát és kérdezzük "mi piros?"- válasz: pl. "cseresznye" és az odadobott labdát visszadobja. /"mi gömbölyű?", "mi nehéz?","miből van rajtad kettő?"/ -Igaz-hamis: a felnőtt igaz és hamis kijelentéseket mond, a kisgyerek eldönti helyességét és annyi mogyorót vagy bármi mást kap, ahányat jól mond: pl: ősszel rügyeznek a fák /igaz- hamis?/. -Barkochba játék: /5-6 éveseknek/ a felnőtt kezdi: "gondoltam valamire /előre meghatározott témakörön belül pl. háziállat, jármű,/, kérdezz!"- kérdésekkel ki kell találni mire gondolt anya vagy apa, aztán cserével folytatni. -Én mondom, te csinálod!: a felnőtt elmond egy mozgássort és azt végre kell hajtani, lehet minél szokatlanabb gyakorlatokat kitalálni pl. egy képzeletbeli papírra rajzolj a lábujjaid közé tett ceruzával. -Asszociációs játék: mondok egy szót, mondj rá egy másikat, ami leghamarabb eszedbe jut róla Pl.: hópihe-tél, hideg, szép, hóember - lényeges a gyors reagálás.
Napok megtanításához mondókák: hétfő hetibe, kedd kedvibe, szerda szeribe, csütörtök csűribe, péntek pitvarába, szombat szobájába vasárnap a verpeléti vásárba. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap, jó dolgunk van, mint erdőn a madárnak.
Hónapok elsajátításához: Január elől jár, Február a nyomán, Március szántó-vető Április nevettető, Május szépen zöldellő Június nevető, Július érlelő, Augusztus csépelő, Szeptember gyümölcshozó, Október borozó, November télelő, December pihenő.
Napszakokhoz: Jóreggel, hazahoztam az embert, vettem néki minden jót, diófából kisajtót! Jónapot, hazahoztam a papot, vettem neki kalapot, háromlábú malacot. Jóestét, hazahoztam a kecskét, vettem néki keszkenőt, piros selyem zsebkendőt.
Nyelvtörők: Cica farka tarka-barka, három szarka rászállt arra. Nehéz is a három szarka, lekonyult a tarka-barka cica farka. Jön az úton kicsi, kocsi, kicsi kocsi nyekereg, hej, te gazda zsírozd meg a kereket. Csendes csiga csinosítgat, kicsi csodás házacskáján. Jól járnak a molnárok, mikor jó nyár jár rájok.
Két kert között fireg-forog törpe, tarka kurta farkú török tyúk. Hátamon a zsákom, Zsákomban a mákom, Mákomban a rákom, Kirágta a zsákom, Kihullott a mákom, Elszaladt a rákom. Szita, szita sűrű szita, ma szitálok, holnap sütök neked egy szép cipót sütök. megzsírozom, megvajazom, mégis, mégis neked adom. /el lehet mutogatni is/
Töröm-töröm a mákot, sütök neked kalácsot. Ica-tolla, motolla, Neked adom Janika! /mutogatva a kismanó nevét mondva/ A nyelvi játékok mellett megtalálhatóak a metakommunikatív játékok is, ahol nem csak beszéddel, hanem testtel, mimikával, gesztusokkal, a zenével, ritmussal és a térrel, idővel játszhatunk. Ezt folytatom a következő részben!