EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Alulírott személyek az alább feltüntetett helyen és napon gyűlést tartottak a Mecsek Mentőkutyás és Kutyakiképző Egyesület elnevezésű civil szervezet létrehozása tárgyában, és egyező akaratnyilatkozattal elfogadták az egyesület alapszabályát. Az alapítók által elfogadott alapszabály a következő. I. Az Egyesület neve, székhelye, működési területe és elektronikus levélcíme ( Ptk. 3:5. a) és b) pontja alapján) 1. Az Egyesület neve: Mecsek Mentőkutyás és Kutyakiképző Egyesület 2. Az egyesület rövidített neve: Mecsek MKE 3. Az Egyesület székhelye: 7694 Hosszúhetény Zrínyi Miklós utca 9. 4. Az Egyesület működési területe: elsősorban Magyarország, szükség esetén, külön felkérésre az ország területén kívül is (kárelhárító, mentő, ill. kutató feladatok ellátása az érintett társszervek felkérésére, ilyen: rendőrség, tűzoltóság, mentőszolgálat, polgárőrség, polgári védelem, stb.) 5. Az Egyesület elektronikus levélcíme: mecsekmke@gmail.com 6. Az Egyesület levelezési címe: 7694 Hosszúhetény Zrínyi Miklós u. 9 II. Az Egyesület célja (Ptk. 3:5. c) pontja alapján) Az Egyesület célja: Katasztrófák és személyek eltűnése esetén speciálisan képzett kutyákkal, illetve személyekkel személyfelkutatás, emberélet, lakosság mentése, mentési feladatok önkéntes vállalása. Mentőkutyák kiképzése, tréningben tartása, vizsgáztatása, ezen cél kiszolgálására irányuló felkészülési tevékenység, képzés, kiképzés, valamint ehhez kapcsolódó sporttevékenység. Mentőkutya vezetők képzése, oktatása, vizsgáztatása. Katasztrófaelhárító képzések, mentőkutya vizsgák, versenyek, bevetési gyakorlatok rendezése, lebonyolítása. Külföldi és hazai szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartás, együttműködés. Mentőkutyák, más szolgálati és sportkutyák kiképzése, tréningben tartása. 1

Az Egyesület egyéb tevékenysége: az Egyesület Szociális, oktatási és egyéb intézményekben - külön felkérés esetén - más egyéb szervezetnél a fő tevékenységhez kapcsolódóan a felelős állat, elsősorban az ebtartáshoz kapcsolódóan kutyás ismeretterjesztő és oktató tevékenységet folytat. Állatvédelem és természetvédelem. Az Egyesület működése nyilvános, szolgáltatásait bárki előzetes felkérés alapján megkötés nélkül igénybe veheti, a tevékenység ellátásához szükséges intézkedésekről az elnökség dönt. Az Egyesület az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Tv.-ben a Mentőszolgálatok-, a fegyveres szervek hivatalos állományának tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. Tv.-ben a Rendőrség, Tűzoltóság, és Honvédség hivatásos tagjai, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Tv.-ben a Polgárivédelmi szervek feladataivá tett feladatokat a társszervekkel együttesen végzi. III. Az Egyesületet létesítő személyek (alapító tagok) neve (Ptk. 3:5. d) pontja alapján) 1. Név: Palotai István 2. Név: Dr. Mészáros Hajnalka 3. Név: Kromek Péter 4. Név: Solti Tamás 5. Név: Poszpisek Éva. 6. Név: Kromek Péter 7. Név: Szabó Ferenc 8. Név: Mészáros Péter 9. Név: Baumann Anita 10. Név: Szabó Viktória IV. Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzáhárulások értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje (Ptk. 3:5. e) pontja alapján) 1.Az alapító tagok vállalják, hogy az Egyesület részére személyenként 1000 Ft, azaz EZER Forint vagyoni hozzájárulást nyújtanak. 2

2. A vagyoni hozzájárulást az Egyesület nevére nyitott számlára kell befizetni, átutalni, vagy készpénzben a házipénztárba befizetni. 3.A vagyoni hozzájárulás nyújtását a jelen alapító okirat elfogadásától számított 15 napon belül kell teljesíteni. V. Az Egyesület első vezető tisztségviselői (Ptk. 3:5. f) pontja alapján) 1. Az Egyesület elnöke Név: Dr. Mészáros Hajnalka 2. Az Egyesület alelnöke Név: Palotai István 3. Az Egyesület alelnöke Név: Poszpisek Éva VI. A nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési kérelem benyújtása (Ptk. 3:12. (1) bekezdése alapján) 1.A nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke köteles. 2. A nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem az Egyesület elnökének akadályoztatása esetén az Egyesület alelnöke nyújtja be. VII. Az Egyesület tagjai (1) Az egyesület rendes tagjai Az egyesületbe való be- és kilépés önkéntes. a.) A tagsági jogviszony feltétele és felmondása (Ptk. 3:69 alapján): Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában: - elfogadja az Egyesület céljait, - magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát, - vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és - vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt. 3

b.) Az egyesület tagja lehet bármely természetes és jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért és vállalja, hogy magánszemély tagja havi 1.000.- Ft, míg jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság/intézmény tagja havi 5.000.-Ft tagdíjat megfizet. Az egyesület tagja a csatlakozástól számított következő hónaptól köteles a tagdíjat az egyesület pénzintézeti számlájára átutalással vagy készpénzben a házipénztárba befizetni. A tagdíj megfizetése havi rendszerességgel, minden hónap 20. napjáig esedékes. Egyösszegű megfizetés határideje tárgyév január 20. c.) A tagsági jogviszony keletkezése (Ptk. 3:67. alapján): 1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik. 2 Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja fenti kötelezettségeket. 3. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani. 4. A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az elnökség határoz. 5. A felvételre jelentkező tag 3 hónapra próbaidős tagként kerül felvételre, mely idő alatt tagdíjat fizet, a közgyűléseken felszólalási joggal rendelkezik, de szavazati jog nem illeti meg. A próbaidő lejártát követően a tagság véleményének figyelembevételével az Elnökség döntést hoz arról, hogy a próbaidős tagot rendes tagként felveszi, vagy megszünteti tagságát. Az Elnökség döntésről a próbaidős tagot írásban értesíti. d.) Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni. e.) Az egyesületi tagság megszűnik (Ptk. 3:68. alapján): a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag, jogutód nélküli megszűnésével, a kilépés írásbeli bejelentésével, annak az elnökséghez történő megérkezésével egy időben, a tag kizárásával, a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával ha az Egyesület megszűnik. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag hat hónapig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági 4

viszonyának automatikus megszűnésére - figyelmeztetni kell, ez esetben fellebbezésnek helye nincs. f.) Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai (Ptk. 3:71. (1) bekezdés c) pontja alapján): A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy az alelnök javaslatára a közgyűlés rendeli el. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület alelnöke, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként fentieknek megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát. g.) A tag kizárása (Ptk. 3:70 alapján) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. 5

A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az alelnök terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozat hozatalra az alapszabály VIII.1. f. pontjában foglaltak az irányadóak. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát. h.) Az Egyesület tagja jogosult (Ptk. 3:71. (1) bekezdés a) pontja alapján): - Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. A közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik. Az Egyesület tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait. -Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható. -Az Egyesület valamennyi tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik. -A tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. -A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. i.) Az Egyesület tagjának kötelezettségei (Ptk. 3:71. (1) bekezdés a) pontja alapján) -Az Egyesület tagja köteles aktívan részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában. -Az Egyesület tagja köteles tagdíj fizetésének módját minden év január 10-ig írásban jelezni, a tagdíjat határidőben megfizetni. -Az Egyesület tagja köteles megtartani illetve teljesíteni közgyűlés határozataiban foglaltakat. -Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. 6

-Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét. j.) A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye. k.) A jelen Alapszabályban, a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli és pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli vagy pártoló tag"kifejezést. (2) Az Egyesület pártoló tagjai a.) Az egyesület, pártoló tagja lehet bármely természetes és jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért és vállalja, hogy magánszemély tagja havi 3.000.-Ft, míg jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság/intézmény tagja havi 10.000.-Ft tagdíjat megfizet. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet. A pártolói tag a csatlakozástól számított következő hónaptól köteles a tagdíjat az egyesület pénzintézeti számlájára átutalással vagy postai csekken befizetni. A tagdíj megfizetése havi rendszerességgel, minden hónap 20. napjáig esedékes. Egyösszegű megfizetés határideje tárgyév január 20. b.) A pártoló tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A pártoló tag felvételének kérdésében a közgyűlés a kérelem alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. Pártoló tag bejelentkezése esetén az elnökség 15 napon belül tagnyilvántartásába felveszi jelentkezőt és erről a tagdíj számla megküldésével értesíti pártoló tagot. Pártoló tag felvétele csak írásban és csak abban az esetben utasítható el, ha jelentkező magatartása, életvitele bizonyítottan erkölcsi hátrányt okoz az egyesületnek vagy céljai elérése érdekében hátráltatja. A pártolói tagsági viszony a tagnyilvántartásba való felvétel napján keletkezik. c.) Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesület pártoló tagjairól naprakész nyilvántartást vezetni. d.) Az egyesület pártolói tagság megszűnik: a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag, jogutód nélküli megszűnésével, a kilépés írásbeli bejelentésével, annak az elnökséghez történő megérkezésével egy időben, kizárással, ha az Egyesület megszűnik. Kilépési szándékát a pártoló tag köteles írásban bejelenteni az elnökséghez. A kilépés az elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos. 7

Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesület pártoló tagja hat hónapig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának automatikus megszűnésére - figyelmeztetni kell, ez esetben fellebbezésnek helye nincs. A pártoló tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási vagy fegyelmi eljárást folytathat le az alapszabály VII.1.f), g.) pontjában foglaltak alapján. e.) Pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségre nem választható. f.) Az Egyesület pártoló tagja jogosult: részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását, egyesületi szervek döntéshozatalában tanácskozási joggal részt venni. g.) Az Egyesület pártoló tagja köteles: az Egyesület alapszabályát, valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, a elnökség által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni, A tagdíjfizetés havi, vagy éves kiegyenlítésének módját tárgyév január 10.-ig írásban jelezni. h.) A nem természetes személy pártoló tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy pártoló tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye. (3) Az Egyesület tiszteletbeli tagjai a.) Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet bármely természetes személy, akit a közgyűlés arra méltónak talál és erről egyhangú nyílt szavazással dönt és azt a természetes személy elfogadja. A közgyűlés határozata értelmében az egyesület elnöksége kéri fel a tisztségre a természetes személyt. b.) Az egyesületi tiszteletbeli tagság megszűnik: a természetes személy tag halálával, a kilépés írásbeli bejelentésével, annak az elnökséghez történő megérkezésével egy időben, kizárással, ha az Egyesület megszűnik. c.) Kilépési szándékát a tiszteletbeli tag köteles írásban bejelenteni az elnökséghez. A kilépés az elnökség részére történt bejelentéssel megegyező időpontban hatályos. d.) A tiszteletbeli tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy 8

egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási vagy fegyelmi eljárást folytathat le az alapszabály VII.1.f), g) pontban foglaltak alapján. e.) Tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségre nem választható, valamint a tagdíj fizetése alól mentesül. f.) Az Egyesület tiszteletbeli tagja jogosult: részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását. egyesületi szervek döntéshozatalában tanácskozási joggal részt venni. g.) Az Egyesület tiszteletbeli tagja köteles: az Egyesület alapszabályát, valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, h.) Tiszteletbeli tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye. VIII. A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre (Ptk. 3:71. (1) bekezdés b) pontja, 3:73. -a alapján) 1. Az Egyesület legfőbb vezető szerve a Közgyűlés, melyet szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni (Ptk. 3:73. (1) bekezdés). A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább tizede az ok és a cél megjelölésével kéri. Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni (Ptk. 3:81. alapján) a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az (1) bekezdés a); b); c); pontjai alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 2. A közgyűlés nem nyilvános (Ptk. 3:73. (2) bekezdés). 3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; 9

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése. 4. A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésnek valamint a határozatok kihirdetésének szabályai (Ptk. 3:71. (1) bekezdés d) pontja alapján): A közgyűlést az Elnökség hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével, a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére, vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval, igazolható módon kell összehívni, a meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozat-képtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével, továbbá a távolmaradás jogkövetkezményeire való felhívással. A meghívónak tartalmaznia kell: a) az Egyesület nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét; d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 10

Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag vezeti. A közgyűlésen az elnök javaslatára az általános határozathozatal szabályai szerint a tagok megválasztják a szavazatszámlálókat, valamint a jegyzőkönyvvezetőt A közgyűlés a személyi döntések kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A közgyűlés résztvevőiről jelenléti ívet kell vezetni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti. A közgyűlés döntéseit, írásban, 5 napon belül postai úton, a jegyzőkönyv vonatkozó részének kivonatos megküldésével, külön is közli az érintettel. 11

A határozat ellen annak kézhezvételét követő 15 napon belül az érintett jogorvoslattal élhet, a közgyűléshez címezve írásban, mely jogorvoslat lehetőségéről a határozatban, a közgyűlés értesíti az érintettet. A közgyűlés határozatainak nyilvánosságát az egyesület internetes oldalán való közzététel útján biztosítja. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát. A közgyűlés határozathozatala ( Ptk. 3:76. alapján): A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés legkorábban 15 nap múlva lehetséges és az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. - Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. - Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. - Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg. - Tag kizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. 5. Határozathozatal ülés tartása nélkül (Ptk. 3:20. alapján): 1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. 2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. 3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. 4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő 12

utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. IX. Az elnökség (Ptk. 3:78. alapján) Az Egyesület ügyintéző képviselő szerve a három (3) tagú elnökség: Elnök és két alelnök. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 4 év időtartamra választja. Az elnökség tagjai díjazásban nem részesülnek. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai (Ptk. 3:77. alapján). Az Egyesület ügyvezetése (Ptk. 3:21. alapján): 1. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult. 2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni. 3. Az Egyesület első vezető tisztségviselőit az Egyesület létesítő okiratában (alapszabályában) kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik (Ptk. 3:80. alapján): a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. 13

n) Kidolgozza és előterjeszti az egyesület éves gazdasági és kiképzési tervét, és azt tárgy év február 28.-ig a Taggyűlés elé terjeszti. o) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala, p) a közhasznúsági melléklet tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése, q) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. r) Tagnyilvántartás vezetése Az elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. Az elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökség több mint fele jelen van. Az elnökségi ülések nem nyilvánosak. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg, ha két fő van jelen az elnökségi ülésen, érvényesen egyhangúan hoz határozatot az elnökség. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételt szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazat egyenlőtlenség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A határozatot az elnökség, írásban, a határozat meghozatalát követően 5 napon belül, írásban, elektronikus vagy posta úton, a jegyzőkönyv vonatkozó részének kivonatos megküldésével, külön is közli az érintettel. A határozat ellen annak kézhezvételét követő 15 napon belül az érintett jogorvoslattal élhet, a közgyűléshez címezve írásban, mely jogorvoslat lehetőségéről a határozatban, az elnökség értesíti az érintettet. Az elnökség határozatainak nyilvánosságát az egyesület internetes oldalán való közzététel útján biztosítja. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi alelnök előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. Az elnökségi üléseken jegyzőkönyv vezetése kötelező. A jegyzőkönyvből ki kell világosan derülnie az elnökségi döntés tartalmának, időpontjának, hatályának, a döntést támogatók és ellenzők számarányának. A jegyzőkönyvek sorszámozva, időrendi sorrendben lefűzve kerülnek nyilvántartásba. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok (Ptk. 3:22. alapján): 1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. 3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. 4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. 14

5.Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség (Ptk. 3:23. alapján) (1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. (2) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. A vezető tisztségviselő felelőssége (Ptk. 3:24. alapján) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése (Ptk. 3:25. alapján): (1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. (2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. (3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. (4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. A Közgyűlés általi visszahívás, az elnökségi tag halála, lemondása esetén a Közgyűlés új elnökségi tagot választ a megüresedett elnökségi helyre. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. A tisztségviselő visszahívását az egyesület tagjainak legalább 10 %-a, és indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról titkos szavazással dönt a közgyűlés. 15

X. Az Elnök, Alelnök (1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 4 év időtartamra választott vezető tisztségviselő. Az elnök képviseli az egyesületet. Képviseleti joga általános és önálló, mely magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezési jogot is. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökségi tagok önállóan, általános jogkörrel képviselik az egyesületet (2) Az Elnök hatásköre és feladatai: az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése, a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett, a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása, az elnökségi ülések előkészítése és levezetése, az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, az Egyesület közgyűlésének és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, megállapítható, éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése Internetes oldal működtetése (3) Az alelnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 4 év időtartamra választott tisztségviselője. (4) Az egyesület alelnökeinek hatásköre: távollétében helyettesíthetik az elnököt, segítséget nyújtanak az elnöknek feladatai ellátásában, végzik az egyesület szervezői teendőit, intézik az egyesület levelezését és iratkezelését. XI. Az Egyesület tagjainak jegyzéke 1. Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. 2. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt. 3. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett. 4. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni. 5. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról. XII. Záró rendelkezés Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak 16

Kelt: Pécs, 2016. november 12. aláírás Tanú: Lakcíme: Személyi igazolvány száma: Tanú: Lakcíme: Személyi igazolvány száma: névaláírás:. névaláírás:... 17