MOSONSZOLNOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2013.(XII.05.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a szociális ellátások helyi szabályozásáról Mosonszolnok Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdésében, 26. -ában, 32. (3) bekezdésében, 37. (1) bekezdésében, 38. (9) bekezdésében, 43/B. (1) és (3) bekezdésében, 45. -ában, 47. (2) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. (1) E rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) helyi végrehajtásaként a helyi sajátosságoknak megfelelően, meghatározza az Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, jogosultsági feltételeit, azok érvényesítésének garanciáit. (2) A szociális segítséget mind olyan esetben, amikor lehetséges, az egész család támogatására kell felhasználni és előnyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét ezáltal erősítik. (3) A szociális segítség megítélése során az érintett egyének és családok esetében alkalmazni kell az egyéni felelősség elvét. A rendelet hatálya 2. E rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3. (1)-(3) bekezdéseiben, a 6. -ban, a 7. (1) bekezdésében meghatározott személyekre, amennyiben Mosonszolnok község közigazgatási területén állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, valamint a hajléktalan személyekre.
II. fejezet Pénzbeli szociális ellátások Aktív korúak ellátása 3. A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Mosonszolnok község Önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. 4. Az együttműködés eljárási szabályai (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú személy (az egészségkárosodott személy kivételével) az ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként köteles együttműködni Mosonszolnok Község Önkormányzatával, valamint az önkormányzat által kijelölt szervként a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ (9200 Mosonmagyaróvár, Vasutas u. 10.) Mosonszolnok községbe kihelyezett családgondozójával. (2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az együttműködés keretében köteles: a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartás vétel miatt megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, b) a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül írásban megállapodni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő programról, c) teljesíteni a beilleszkedési programban foglaltakat, d) az Szt-ben foglalt egyéb kötelezettségének eleget tenni. (3) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni az Önkormányzat, illetve a családgondozó felé. Az akadályoztatás okát a bejelentéssel egyidejűleg, de legkésőbb 5 munkanapon belül köteles hitelt érdemlően igazolni, melynek megalapozottságát a családgondozó köteles vizsgálni. 2
(4) Az együttműködésre kijelölt szerv a rendszeres szociális segély folyósításának ideje alatt az együttműködés keretében a pénzbeli és szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 17. (10), (11) és (12) bekezdéseiben foglal rendelkezéseknek köteles eleget tenni. A beilleszkedési programok típusai 5. A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki: a) munkaerő-piaci integrációt célzó oktatáson, képzésen való részvétel, b) munkavégzésre történő felkészülést segítő program, vagy ehhez kapcsolódó c) életmódformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése (álláskeresők klubja, kommunikációs tréning, személyiségfejlesztő tréning stb.), d) az aktív korú ellátott személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok, e) hátrányos helyzetből adódó problémák leküzdését szolgáló programok, f) munkaügyi központtal való együttműködés, önálló munkahely keresésének, lehetősége, aktív álláskeresés. Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei, következményei 6. (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú ellátott személy: a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétele céljából nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szervnél, b) az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, c) a beilleszkedést segítő program bármely pontjának nem tesz eleget, d) a rendszeres szociális segély felülvizsgálatában nem működik közre, e) a számára felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, f) közfoglalkoztatását a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg. (2) Az együttműködési kötelezettség súlyos, vagy 2 éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. 3
Ápolási díj 7. (1) A Képviselő-testület Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) méltányosságból - a törvény által előírt feltételek mellett ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a) családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, b) egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-át. (2) Az ápolást végző személy nem teljesíti ápolási kötelezettségét: a) ha az ápolt személy, illetve a lakókörnyezet gondozatlan, rendezetlen állapotban van, b) ha az ápolt személy élelmezéséről nem, vagy hiányosan gondoskodik, c) ha az ápolt háziorvosával nem tartja rendszeresen a kapcsolatot, illetőleg az ápolt gyógyszerezéséről nem gondoskodik. (3) A megállapított ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg. Önkormányzati segély 8. (1) A Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, családok részére önkormányzati segély nyújt, amennyiben az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg: a) családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 185 %-át, b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, c) teljesen egyedül álló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, d) olyan család esetében, ahol fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket nevelnek, illetve a családban fogyatékos felnőtt él az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 240 %-át. (2) Az önkormányzati segély alkalmanként megállapított összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 125 %-át. 4
9. (1) A Bizottság önkormányzati segélyt állapít meg azon személy részére, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, és akinél az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 400 %- át. (2) A Képviselő-testület a helyben szokásos temetés költségét 200.000,- Ft-ban állapítja meg. (3) A segély összege a helyben szokásos temetési költség 10 %-a, maximum 30.000,- Ft. (4) A segély megállapítása iránti eljárásban a kérelemhez be kell mutatni: a) a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számlák eredeti példányát, b) ha a haláleset más település önkormányzatának területén történt, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát, c) jövedelemigazolásokat. 10. A Bizottság önkormányzati segélyt állapíthat meg: a) középiskolai vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek részére étkezési térítési díj, b) kollégiumi díj, c) albérleti díj egy részének, maximum 90 %-a átvállalása céljából. 11. (1) Különös méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi kár, 15 napot meghaladó kórházi kezelés) a rendkívüli élethelyzetbe került személy részére jövedelmére tekintet nélkül évente legfeljebb egy alkalommal önkormányzati segély adható, amelynek összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 500 %-át. (2) Különös méltánylást érdemlő, sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják (pl.: elemi kár, 15 napot meghaladó kórházi kezelés, haláleset), a Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy az igénylő részére jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül, rendkívüli önkormányzati segélyt állapítson meg, melynek összege maximum: 15.000,- Ft. 5
Szociális kamatmentes kölcsön 12. (1) A Bizottság szociális kamatmentes kölcsönben részesítheti azt a rászorult személyt, aki olyan átmeneti pénzzavarba került, vagy olyan rendkívüli kiadása merült fel, amely veszélyezteti a saját és családja létfenntartását. (2) A szociális kamatmentes kölcsön összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladhatja meg, a visszafizetés időtartama: maximum 12 hónap. (3) A kölcsönnyújtás feltételeit szerződésben kell rögzíteni. (4) A kölcsönt a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően, havi egyenlő részletben kell visszatéríteni. (5) Különös, méltánylást érdemlő esetben (önkormányzati feladatot lát el) a Képviselő-testület szociális kölcsönt állapíthat meg egyéni elbírálás alapján - maximum 600.000 Ft összegig. Ez esetben a visszafizetés időtartama: maximum 5 év. (6) A kamatmentes kölcsönnek a kérelemben megjelöltektől eltérő célú felhasználása esetén a jogosult a kölcsön, illetve hátralékos összege, valamint a Ptk. 232. (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamata azonnali visszafizetésére kötelezhető. (7) Aki fizetési kötelezettségének önként nem tesz eleget, úgy a Bizottság az ismételten benyújtott kérelem teljesítését elutasíthatja. (8) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatást kétévente egyszer lehet igénybe venni, kivétel haláleset esetén. (9) Az (5) bekezdésben meghatározott szociális kamatmentes kölcsön másodszori igénylése esetén a kölcsön összege 300.000,- Ft, amelyet 30 hónap alatt kell visszafizetni. Harmadik igénylésre nincs lehetőség. Az önkormányzati segély igénylése, kifizetése, felhasználásának ellenőrzése 13. (1) Önkormányzati segély a rászorult kérelmére vagy bármely más személy javaslatára, továbbá hivatalból is adható. (2) A segély iránti kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni a jegyzőnél, vagy a polgármesternél. 6
(3) A segély az Önkormányzat által készített formanyomtatványon nyújtható be. (4) A segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell: a) a család jövedelméről szóló igazolás(oka)t, jövedelem nyilatkozato(ka)t. Amennyiben a jövedelemről szóló igazolások, illetve a jövedelem nyilatkozatok - a Bizottság megítélése szerint - nem valós adatot tartalmaznak, úgy környezettanulmány végzését rendeli el, annak elvégzése után hoz a kérelemben érdemi döntést. b) elemi kár esetén a biztosító igazolását arról, hogy károsult rendelkezett-e biztosítással és milyen összeg került kifizetésre, továbbá kárbecslés és javítás költségeinek előzetes kalkulációját, c) többletkiadás esetén a közüzem által kiállított igazolást a számla öszszegéről. (5) Az önkormányzati segély formái: a) pénzbeli segély, b) természetbeni segély, c) közüzemi díj átvállalása. (6) Természetbeni juttatásként kell a segélyt megállapítani, ha a segély céljának elérése készpénzben történő kifizetéssel nem látszik biztosítottnak. (7) Amennyiben az önkormányzati segély pénzbeli támogatásként kerül megállapításra, utólagos elszámolási kötelezettség is megállapítható. (8) A segély összege az Önkormányzat házi pénztárából kerül kifizetésre. III. fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások Közgyógyellátás 14. (1) Szociális rászorultnak kell tekinteti és méltányosságból közgyógyellátásban részesíthető orvosi javaslatra kérelemre az a személy, aki alanyi jogú vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult, de az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg: a) családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 190 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át; b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás 7
költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át; c) olyan család esetében, amelyben fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 240 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-át; d) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át. (2)Jövedelemhatárra és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségére tekintet nélkül méltányossági közgyógyellátásban részesülhet az a személy, akinek életviteléhez háziorvosi igazolás alapján gyógyászati segédeszközök használata szükséges. IV. fejezet Alapszolgáltatások Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Étkeztetés 15. Az étkeztetés feladatainak ellátása a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás keretében, társulási megállapodás alapján történik. Házi segítségnyújtás 16. (1) A házi segítségnyújtás feladatainak ellátása a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás keretében, társulási megállapodás alapján történik. (2) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtásban részesülő ellátottat a szolgáltatásért fizetendő óradíj 30%-áig támogatásban részesíti. Családsegítés 17. A Családsegítés feladatainak ellátása a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás keretében, társulási megállapodás alapján történik. 8
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 18. (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatainak ellátása a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás keretében, társulási megállapodás alapján történik. (2) Az Önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő ellátottat a szolgáltatásért fizetendő díj 100 %-áig támogatásban részesíti. V. fejezet Záró rendelkezések 19. (1) E rendelet 2014. január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2011.(II.23.) rendelet és a rendeletet módosító 3/2012.(II.08.) önkormányzati rendelet, a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 3/1998. (IV.01). Ökt. számú rendelet,a módosításáról szóló 7/2000. (VII.06.) Ökt. számú rendelet, a 15/2004. (IX.17.) Ökt. számú rendelet és az 5/2006. (II.01.) rendelet. Mosonszolnok, 2013. november 25. Török Sándor polgármester Gálné dr. Takács Eszter jegyző Záradék: Kihirdetve! Mosonszolnok, 2013. december 5. Gálné dr. Takács Eszter jegyző 9