Internettel kapcsolatos fogalmak Mi az Internet? Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat, amely telefonvonalak és más vezetékek segítségével sok ezernyi számítógépet köt össze. Az internetet kezdetben a katonai szervezetek, majd tudósok, diákok használták. Az internet megtervezésénél nagyon fontos volt, hogy megbízhatóan működjön akár egy ellenséges atomcsapás után is. Ezért nincs központi számítógép. Ha valamelyik számítógép kiesik, az adatok másik úton haladnak tovább. A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg. Ezek a csomagok tartalmazzák a feladó és a címzett adatait, de az útirány mindig az adott helyzettől (például az útvonal terheltségétől) függően, az egyes hálózati csomópontokhoz érkezve dől el. Ahhoz, hogy a hálózat gépei együtt tudjanak működni, hardverfüggetlen módon szabványosítani kellett a kommunikáció módját. Így különböző típusú eszközök (az internetes hűtőszekrénytől a mobiltelefonig) köthetők a hálózatba, ráadásul nagyon sokféle módon (telefonkábel, üvegszál, rádióhullámok stb.). A kommunikációban gyakori, hogy bizonyos időben ( csúcsidő ) rengeteg adat áramlik, míg máskor alig van terhelve a hálózat. Ezért nem szerencsés, ha két számítógép folyamatosan lefoglal egy vonalat, és emiatt egy másik (esetleg fontosabb) hívó várakozni kényszerül. Megoldásként azt találták ki, hogy az adatokat csomagokra bontják, ezeket ellátják a megfelelő azonosító adatokkal (feladó, címzett, a csomag sorszáma stb.), és egyenként küldik át a hálózaton. Így egy adott vonalon különböző helyekre áramló csomagok követhetik egymást. Az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs nyelve a TCP/IP protokoll. A TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokollt 1983-ban vezették be, ma is a világháló alapprotokollja. Számítógépek azonosítása Az internetre kapcsolt minden eszköz egy 32 bites számot kap, melyet IP-címnek neveznek. Az egyszerűbb kezelhetőség érdekében az IP-címeket 8 bites csoportosításban tízes számrendszerbe váltják át, és így adják meg: 121.134.167.13. 1
Számítógépünk IP címét a Windows Vezérlőpultján a Hálózati Kapcsolatoknál érhetjük el. (Támogatás fül) Mivel ezeket a számokat nem egyszerű megjegyezni, ezért inkább szótöredékekből álló ún. internetcímmel helyettesítik. Az internetcím felépítése hierarchikus, és hátulról előre haladva kell értelmezni őket. Pl.: www.mkogy.hu esetén a hu végződés jelzi, hogy az internetcímet Magyarországon jegyezték be (hu a fődomain). Ezen belül a számítógép az mkogy azonosítójú hálózaton van (mkogy a domain), s ezen belül is a www azonosítóval rendelkezik, a kialakult gyakorlat szerint így nevezik a webszolgáltatást végző számítógépet. A kétbetűs fődomain általában az országra utal, kivétel az Egyesült Államok, ahol a hárombetűs fődomainek a szolgáltató jellegét adják meg: gov com mil edu = állami intézmény = üzleti szféra = katonai szervezet = oktatási intézmény Gyakori megoldás, hogy az internetre csatlakozó otthoni számítógépünk csak az internetezés idejére kap IP-címet a szolgáltató szerverétől. Ezt dinamikus IP-címnek nevezik; ezzel a megoldással a rendelkezésre álló IP-cím tartomány jobban kihasználható. Mi az a WWW? Az Internet egyik leggyakrabban használt szolgáltatása a World Wide Web (www), a világméretű hálózat. Röviden: web, vagy világháló. A webhely multimédiás, tehát egyaránt tartalmazhat szöveget, képet, hangot, filmet stb., így gyakorlatilag minden információ elhelyezhető rajta. Ma már bárki rendelkezhet saját WEB oldallal az interneten, így a World Wide Web óriási mennyiségű információt tartalmaz minden témakörben. A világháló hátránya, hogy sok webhelyen (főleg az ingyenes szolgáltatók tárhelyein) az információ ellenőrizhetetlen módon jelenik meg. A világháló működése A webhelyet tartalmazó számítógépet a webhely internetcíme azonosítja, például így: www.bethesda.hu. Ezen belül az adatok egy mappaszerkezetben helyezkednek el, tehát a fájlokat a fájlkezelésben tanult módon adhatjuk meg. Ezt a mappaszerkezetet a webszerver program kezeli és teszi elérhetővé az internet irányába. Pl: http://budenznet.sulinet.hu/bjaig/index.php itt http: az adatátvitel szabványára utal (Hypertext Transfer Protocol) // a webhely címét vezeti be budenznet.sulinet.hu a webhely internetcíme /bjaig/index.php a fájl elérési útja a webhelyen keresztül A webhely megtekintéséhez egy böngészőprogramra van szükségünk a számítógépünkön. A böngésző felveszi a kapcsolatot a megadott webszerverrel, és megjeleníti onnan az alapértelmezett oldalt (index.html vagy index.php). Böngészés közben a webhely tartalma weblapokban jelenik meg. Mivel mind a webszerver, mind a böngészőprogram sokféle lehet, fontos, hogy a weblapok tartalmát egységes módon kezeljék. A weblapok leírását a HTML-szabvány rögzíti (HyperText Markup Language). 2
A webszerveren lényegében minden weblaphoz tartozik egy HTML-kódú (de nem feltétlenül html kiterjesztésű) fájl. Ez tartalmazza, hogy az adott lapon hogyan jelenjenek meg a szövegek, és hogyan kerüljenek rá a képek, hangok, filmek stb. Ez utóbbiak ténylegesen más fájlokban helyezkednek el, ezért önmagában a HTML-fájl mentése nem jelenti a weblap tartalmának teljes lementését. A weblapok közötti átjárhatóságot a hivatkozások (linkek) biztosítják, ezekre kattintva egy másik weblapra jutunk. A hivatkozás ténylegesen a célweblap címét tartalmazza, de a HTML-szabvány lehetővé teszi, hogy a felhasználó ehelyett egy számára könnyebben érthető információt lásson. Mi a böngésző? A böngésző egy olyan program, amellyel a világhálón (Interneten) található oldalakat (webhelyeket, webszervereket) megnézegethetjük vagy letölthetjük saját számítógépünkre. A böngésző programok képesek a különböző programozási nyelveken, vagy a Html-kódban megírt oldalakat képekkel, linkekkel, animációkkal, hangokkal együtt megjeleníteni. Alkalmasak fájlok letöltésére (HTTP vagy FTP protokollal), teljes weboldalak, képek elmentésére. Kiegészítésekkel (plugin) képesek kezelni különböző grafikai fejlesztőeszközökkel készített programokat (Flash, Java, stb.) Manapság sokféle böngésző áll rendelkezősünkre. Használatuk egyszerű. A böngészők többsége a HTML-oldalak megtekintésén kívül több szolgáltatást is tartalmaz. (Kedvencek, Előzmények, Frissítés, Leállítás) A böngészők használata Mivel böngészéskor a világhálón keresünk, illetve a webhely fájljai között lépkedünk, a böngésző kezelése hasonló a grafikus fájlkezelő programokéhoz. A keresett webhely címét egy beviteli mezőben (címsor) adhatjuk meg, az alapértelmezett http: és gyakran a címben szereplő www rész is elhagyható. Ha begépeljük a címsávba a megfelelő domain nevet (webhely címe), pl.: www.mozilla.com, a böngésző automatikusan kiegészíti a begépelt címet a http protokollal, és így URL lesz belőle: http://hu.www.mozilla.com/hu/ Böngészés közben lehetőségünk van a már felkeresett lapok között előre-hátra lépkedni, a lassan letöltődő lapok letöltését leállítani vagy újrakezdeni, illetve a kezdőlaphoz visszatérni. A kezdőlapot minden esetben magunk is megadhatjuk. A böngészők közötti fő eltérés az extra szolgáltatásokban, illetve az internetről jövő kellemetlen vagy káros jelenségek kezelésében van. A védelem sokféle lehet (előugró ablakok blokkolása, aktív elemek működésének megakadályozása, bizonyos tartalmak tiltása). Ha rámozgatjuk az egeret egy, hivatkozásra, akkor általában a képernyő alján, az állapotsorban megjelenik a cím, ahová az ugrás történik. Frissítés, leállítás Leállítás - Weboldal letöltésének megszakítása 3
Ha egy weboldal nagyon lassan töltődik le, a letöltést a Leállítás ikonra (vagy Esc) kattintva szakíthatjuk meg. Ilyenkor az addig letöltött rész megjelenik. Frissítés Ha egy weboldalon nem jelennek meg azonnal a változások, vagy biztosan szeretnénk tudni, hogy az épp megjelenített lap a legfrissebb elérhető verzió, akkor használjuk a Frissítés ikont (vagy F5). A lap letöltődése ilyenkor elölről kezdődik. Kedvencek - Könyvjelzők Minden böngészőnél megtalálhatjuk a Kedvencek vagy Könyvjelzők eszközöket. Segítségükkel a böngésző ablakában éppen látható weboldalt menthetjük el a Kedvencek vagy Könyvjelzők listába. A Kedvencek/Könyvjelzők listában tárolt oldalakat a mappaszerkezethez hasonlóan, tetszés szerint rendezhetjük, később bármikor letölthetjük a címekre kattintva. Védett weboldalak Az Interneten vásárolhatunk, kezelhetjük a bankszámlánkat, az Ügyfélkapun intézhetjük a hivatalos ügyeinket. Ehhez meg kell adni személyes adatainkat, a bankkártyánk adatait, a bankszámlánk hozzáféréséhez szükséges kódokat. (Hitelesítés) Az ilyen adatokat szeretnénk biztonságban tudni. Ezért amikor ilyen típusú oldalakon járunk, a HTTPS protokollt használjuk (Hypertext Transfer Protocol over Secure Socket Layer). Keresés az interneten Képet, szöveget, zenét stb. sokféle módon kereshetünk az Interneten. A legcélszerűbb, ha a keresésre kialakított webhelyek (Keresők) segítségével keresünk. A keresők alapvetően kétféle módon működnek: vannak tematikus keresők és kulcsszavas keresők. A tematikus keresők: Témakörökből választhatunk. A témaköröket egyre jobban szűkíthetjük. Ilyen kereső például a magyar nyelvű HuDir (www.hudir.hu). A kiinduló oldalanként szolgáló.lap.hu oldalak szintén témák szerint csoportosítják a weboldalakat. 4
Kulcsszavas keresők A kulcsszavas keresők segítségével adott szavak vagy kifejezések előfordulására kereshetünk. Ilyen kereső például a Google (www.google.com). Speciális keresés: A találatok listáját szűkíthetjük a speciális keresési lehetőségek beállításával. Weboldalak mentése A weboldalakat a Fájl menü/mentés másként (Internet Explorer) vagy a Fájl menü/oldal mentése (Mozilla Firefox) parancsával elmenthetjük számítógépünkre A megjelenő párbeszéd panel Fájl típusa legördülő listájában többféle formátum közül választhatunk: 1. A Teljes weblap formátum: az oldal megjelenítéséhez szükséges összes fájl mentésre kerül. (Képek és szöveg is.) 2. A Webarchívum formátum: egyetlen fájlba tömörítve menthető el a weboldal. 3. Weblap formátum: képek és egyéb összetevők nélkül menti a weboldalt (csak HTML). 4. Szövegfájl formátum: csak az oldalon szereplő szöveg kerül mentésre. FTP és további szolgáltatások Az interneten elhelyezett információkat elsősorban böngészővel, webes felületen érjük el. Az adatfájlok elérésére azonban más módszerek is kialakultak. Az FTP (File Transfer Protocol) fájlokat tartalmazó archívumokhoz való hozzáférést, a fájlok le- és feltöltését teszi lehetővé. 5
A telnet szolgáltatás segítségével beléphetünk egy távoli számítógépre, és azon dolgozhatunk. Természetesen ehhez megfelelő hitelesítés szükséges, és a jogosultságaink is meglehetősen korlátozottak. A WAP (Wireless Aplication Protocol) a WWW megvalósítása a mobiltelefonokon. Mivel az átviteli sebesség kisebb, és a mobiltelefonok kijelzője csak gyengébb minőségű grafikát képes megjeleníteni, ezért a WAP-lapok kevesebb multimédiás anyagot tartalmaznak és lényegre törőek. Ma még inkább érdekesség, hogy az internet kezd megjelenni a háztartási gépekben is. Az egyik első ilyen eszköz az internetes hűtőszekrény volt, amely a számítógép és a hűtőszekrény kombinációja: az ajtón egy érintőképernyőt tartalmaz. Nyilvántartja és az interneten át elérhetővé teszi a benne lévő élelmiszerek listáját, valamint megrendelhetjük vele az utánpótlást is. A weblapok elhelyezkedése Böngészéskor a webszerver ezt a fájlt az interneten át elküldi a számítógépünkre, ahol a böngészőprogram a fájlban lévő formázási utasítások alapján építi fel a képernyőn megjelenő oldalt. Az ASP, ASPX, PHP és egyéb kiterjesztések arra utalnak, hogy a webszerver a HTML kódot dinamikusan állítja elő. Az ilyen lapok elkészítéséhez már programozói ismeretek szükségesek. Forrás: - Farkas Csaba: Informatikai ismeretek a 9-10. évfolyam részére - Informatika ingyenes elektronikus tananyag (http://informatika.gtportal.eu) 6