MAGYAR BIEDERMEIER-MŰVÉSZET

AZ ERNST-MUZEUM KIÁLLÍTÁSAI X. MAGYAR BIEDERMEIER-MŰVÉSZET RENDEZTE: ERNST LAJOS DR. LÁZÁR BÉLA BUDAPEST, 1913 AZ ERNST-MUZEUM KIADÁSA

A kiállítási helyiség termeit és díszítéseit tervezte FALUS ELEK. A bejáró üvegablakát tervezte RIPPL-RÓNAI JÓZSEF.

MAGYAR BIEDERMEIER-MŰVÉSZET. Az aligmult korok művészetének értékelésénél rendszerint nagy igazságtalanságok történnek. A közvetlen utód érvényesülési törekvésében szigorúan és igaztalanul lebecsüli elődjét és az unokák, gyakran a kései dédunokák, szolgáltatnak csak igazságot. Párisban is éppen most frissítik fel Davidék megtépdesett babérait, minekutána Jngres-t, Chassériau-t, Delacroix-t, Courbet-t egymásután rehabilitálták. Micsoda meglepetés volt Székely Bertalan nagyszabású hagyatékkiállítása, azelőtt a Lotzé; művészek, kiket alig hogy hallomás után ösmert a mai nemzedék! A mi rövid emlékezetünk, melyet egy rosszul informált műtörténet táplált, a hatvanas éveken túl alig terjedt, mindössze azt tudtuk, hogy a XIX. század elején alig volt nálunk művészi gyakorlat, csak a harmincas évek közepén ébredt fel egy kis érdeklődés, s ha a.negyvenes években kiállítások is voltak Pesten, ott nagyreszt bécsi művészek állítottak ki, s csak az ötvenes években, lassanlassan, alakult ki valamelyes művészi közszellem. A szabadságharc előtt lépett fel Barabás Miklós, aki átszenvedte a nagy temetői korszakot, mint 3 egyetlen

jelentős művésze korának. Brocky Károly Londonban, Markó Károly Olaszországban élt, Ferenczy István, ki hazajött, tönkre ment a meddő küzdelemben, visszavonult Rimaszombatba, meghalni. Jött ugyan ide egy Marastoni nevü olasz, aki iskolát is nyitott, de az pártolás hiján mihamar feloszlott, minden nagyobb eredmény nélkül. A kor csekély művészi szükségleteit idegenből bevándorló vagy pláne országunkon átutazó művészek elégítették ki. A művészi élet az ötvenes években kezdett nagy nehezen fellendülni, de csak a hatvanas években szökkent magasba....... így tanították a kézikönyvek és adtak hozzá egy pár művésznevet, láthattunk a Nemzeti Muzeumban néhány műalkotást is, s megokolták mindé negatív eredményt a szomorú közviszonyokkal, országos ínségekkel, árvízzel, háborúval, elnyomatással. Aki azonban közelebbről vizsgálgatta e kor (1830 1860) felszínre kerülő műalkotásait, s például odaállott a Szépművészeti Muzeumban Borsos József,,Bál után"-ja elé és nézte a kép színezésének mesteri finomságait, csodás rajzbiztonságát, a holland mesterekkel vetekedő jellemző erejét, aki meglátott egy Györgyi-arcképet s benne a felfogás nobilis egyszerűségét, a színezés mély szonorikus erejét, aki Weber Henrik arckép-csoportjain a kompozíciós biztonságot megbámulta, Barabás vizfestményein az angolokat is felülmúló szinpompát csodálta, Brocky pasztelljeinek lágyságát és színeinek ragyogását rajongó szemmel szemlélte, az tudta jól, 0 4 *

hogy itt revízióra van szükség, mert itt nemcsak nagy, lappangó értékek rejlenek, de egész sora az eltemetett és mellőzött elődöknek vár méltánylásra. Nemcsak ők maguk a mesterek, mert az elképzelhetetlen, hogy sivár és művészietlen környezetben ilyen mesterek bontakozhassanak ki. Reményünk valóra vált, s kiállításunk azt igazolja, hogy a kort megelőzőleg volt már nálunk művészet és abból fejlődött ki ha nehezen, ha nagy küzdelmek között is, de következetesen és nemzedékeken át, egy nagy magyar Biedermeier-művészet. Magyar ez a művészet, nemcsak mert művészei magyarok ; három művészt kivéve, akiket nem mellőzhettünk, mert magyarrá vált mindegyik : Donát, Canzi és Marastoni, a többi kivétel nélkül magyar ember, akik művészetükbe bevitték magyar szivüket és honfi érzésüket. Ez időben már néhányan otthon, a legtöbben azonban Bécsben és Münchenben tanulták az elemeket, ott fejlesztették ki művészetük alapjait, de ez a művészet azért nem német, ez a művészet igen gazdag, sokoldalú és egyéni. Egész sora a tisztán kivehető művészi arcmásoknak látható e kiállításon, a gyöngéd Sterio, a sötét hangulatu Grimm, a csodafinomságu Canzi, akiket megelőzött a jól látó Donát, a mesteri kvalitásokat igérő Rombauer, az erőteljes Kozina, s körülvett az ország minden részében elszórtan élő kis mesterek hosszu-hosszu sora, becsületes tudással és művészi komolysággal ábrázolva a világot. * 5 *

Mindezek fölött állanak a kor mesterei, első sorban Borsos József, aki Bécsben él és dolgozik, méltányolják is, de vagyonát a börzén elveszti s 1861-ben Pestre jön. Itt azonban az ő művészetének nincs még tere, Borsos keveset dolgozott, de nagy gonddal s munkáját nem tudták megfizetni. Fotográfus lett tehát és meggazdagodott. Korcsmát vett azután és művészetével felhagyott. Pedig a művészete a finom átmenetek, a gazdag árnyéklatok művészete, egy Ter Borch, egy J an Steennel vetekedő művész ő. Waldműller tanítványa volt, de mesterétől csak a finomságok szeretetét vette át, egyébként sokkal gazdagabb. Most széles és átfogó a felfogása, arcképeiben főleg, melyek közt nem egy a legelsőrangu ember-reveláció, majd gyöngéd és részletező, ezer apró finomságot észrevevő, visszaadó és mégis sohasem kicsinyes. Egy miniatűr portrait-ja : freskószerü monumentalitás van benne, mint egy tanagrában. Barabás arcképeiben és genre-jeiben, főleg ezidétt, sokkal jelentékenyebb művész, mint gondoltuk, de vizfestményeiben egyenesen a legelsőbbrangu. Amit ő az angol William Leitch-tól tanult, a széles, kivonatoló előadást táj képfestésben, azt az arcképfestésre alkalmazta s ebben még az angol vizfestők sem multák felül. E kiállításon például a Lánchíd építőinek, a Clark-oknak arcmásai e nemben mindent felülmúlnak, amit az aquarellportraitban eddig láttunk. B r o c k y t akár mint pasztellfestőt, akár mint 6

aquarellistát figyeljük meg, igen kiváló mester, noha igen bécsies benne a kor szépségideáljának erős hangsúlyozása, de az angolok éppen ezt a sweetnesst szerették benne, ezt az altwieni bevégzettséget, mely az ecsetkezelés nyomainak teljes és sima elnyomásáig is elment, nem is nélkülözhették tehát a simítóecsetet (jellemző, hogy angol szóval is jelölték, sweetener-nek hivták). De ez szinte egészen megszűnik, ha olajfestékhez nyul. Van itt egy képe, Asthon Lucy és Radenswood meglátogatják a vak A 1 i c e-t, melyet 1843-ban Walter Scott egy regénye illusztrációjaként festett. Aki nem ösmeri Walter Scott regényét, csak azt a gyöngéd érdeklődést látja, melylyel a férfi és a nő a vak leányt figyelik, az érzés mesteri kifejezését csodálhatja, a hogarthi erőt, mely a széles és bátor előadásban megnyilatkozik. Mig illuminált rajzaiban a bécsi modor nemesbedett meg, aktjaiban és festményeiben magyar érzése erőben teljes kifejezésre talált. Ugyanezt a magyaros érzés-kitörést látjuk Mark ó Károlynak hazai tájat ábrázoló képeiben, s minden klasszikus iskolázottság mellett originális formát Györg y i nagyszabású arckép-jellemzéseiben, W e b e r mesteri lélekábrázolásában. Mindketten Rahl-ból indultak ki, de mindegyik elüt mesterétől és egymástól. És mégis, valami láthatatlan szál fűzi őket össze, egy nagy egységgé, mely az érzés közösségében rejlik. S köréjük sereglik egy nagy sora az érdemes művészeknek s aki szerető szívvel nézi őket, szebbnél-szebb O 7 o

értékeket fedezhet fel Czauczik, Melegh, Sikó, Knopp, Szálé, Gerhardt, Schöfft műveiben, s ehhez járulnak a szobrászok, a tragikus sorsú, nagy érzésű G u 11 m a n-nal élükön, akinek egy nobilis márványát csodálhatjuk itt. S látjuk, mint lesz magyarrá a porcellán, a bútor, a használati tárgy, a ruha, a könyvdísz, az óra, s kél életre a régi magyar műipar, az ötvösség egy Szentpéteri kezében, emelkedik csodás művészi színvonalra egy zempléni művész, Zsarnóczy, aki hatalmas képzelettel vág ki tájképeket a papírból, segy másik, Libay, finomra kihegyezett crayonnal mint vázolja albumában a magyar és osztrák, az egyptomi és olasz világokat... És hogy ezt.-az új, a feledés által eltemetett magyar művészi világot bemutathattuk, őszinte köszönetet mondunk mindenkinek, akik e törekvésünkben támogattak, hisz ez csak az első lépés, nyomon fogja azt követni a kor művészetét írásban és képben megörökítő feldolgozásunk. Dr. LÁZÁR BÉLA. 8

A MESTEREK

BARABÁS MIKLÓS született Márkusfalván, 1810- ben. Korán feltűnt rajztehetségével, de nagy időbe került mig Bécsbe juthatott, addig csak Szabó, Neuhauser és Gentilhuomo vándorpiktoroknál lesett el egyetmást. 1829-től 1830-ig volt a bécsi akadémián, egy évig Olaszországban, ahol Leitch angol vizfestővel jött össze, akitől az angol kezelést sajátította el. A bécsi művészet, Dannhauser és Waldmüller, a velencei iskola, a kor angol vizfestészete volt a mestere, erre építette fel művészetét, mindvégig idehaza, főleg Pesten 1835-től 1898-ban bekövetkezett haláláig. 1. Nicolics Sándorné arcmása. Olajfestmény. Nicolics Sándor ur tulajdona. 2. A m u 1 t, a j e 1 e n, a jövő. Vizfestmény. Báró Kohner Adolf ur tulajdona.,,az meg Pesten történt 1842-ben, irja Barabás Emlékirataiban (76. lapon) hogy gróf B.,aki agglegény volt, némi időközökben lefestette vélem egyenkint a kedvesét. Egyszer azt mondja nekem, valami eszméje támadt: az aquarelleket szeretné keretbe foglalni, s a mostani kedvesének képe alá a jelen" szót, az előbbarcképe alá pedig a mult" szót iratni, természetesen görög nyelven, hogy ne értse mindenki. De már most

a következetesség azt kivánná, hogy egy harmadik is legyen ott, ezzel a felírással :,,jövő". De ezt nem lehet megfesteni, ugy-e bár? Én azt feleltem neki, hogy igenis lehet, még pedig ugy, hogy dominóba festenék egy alakot, lárvával az arcán. A gróf ur Ízlését úgyis ismerem már, fekete vagy nagyon sötét haj, a szem is sötétbarna, gömbölyű kar, telt nyak, csinos fül, igy az arckép szükséges látható részei megvolnának, a többit eltakarja az álarc. A grófnak nagyon megtetszett ez az eszmém, én meg is festettem." Prielle Kornélia 1846-ban. Az Ernst-muzeumban, XI. ter. 2. A művész önarcképe. Orth Ambrusné urnő tulajdona. 3. Barabás Miklós, felesége és sógornője. Maszák Hugó úr tulajdona. 4. Női arckép. Dr. Eger Gyula úr tulajdona. 5. Női arckép. Vizfestmény. Gróf Teleky Domokos úr tulajdona. 6. Női arckép. Olajfestmény. Grünwald M. úr tulajdona. 7. Gróf Bánffyné arcképe. Kilényi Hugó úr tulajdona. 8. Arcképcsoport. (Wesselényi Miklós, Széchenyi István, Sennyei Géza és egy angol lord.) Glück Frigyes úr tulajdona. 9. Schédelné arcképe. Glück Frigyes úr tulajdona. 12

10. Petrikovics Júlia arcképe. 1837. Orth Ambrusné úrnő tulajdona. 11. Orosz tábornok. Miniatűr kép. Orth Ambrusné úrnő tulajdona. 12. Clark Ádám a Lánchid épitője. Vízfestmény. A fővárosi muzeum tulajdona. 13. Clark William a Lánchid tervezője. Vízfestmény. A fővárosi muzeum tulajdona. 14. Férfi arckép. 1841. Vízfestmény. Balázs Aurél úr tulajdona. 15. Női arckép. 1846. Eladó. 15a Férfi arckép. Balázs Aurél úr tulajdona. 16. Gróf Bánffy M. arcképe. Keleti G. úr (Bécs) tulajdona. 17. Erdődy grófnő arcképe. Vízfestmény. Dr. Ullman Imre úr (Bécs) tulajdona. 18. A művész feleségének és sógornőjének arcképe. Vízfestmény. Kilényi Hugó úr tulajdona. 19. A művész sógorának arcképe. Kilényi Hugó úr tulajdona. 20. Férfi arckép. Vízfestmény. 1850. Asbothné Ferenczy Sára úrnő tulajdona. 21. Női arckép. Rajz. Siklóssy László dr. tulajdona. 22. Gyermekarckép. Szines rajz. Siklóssy László dr. úr tulajdona. 23. N ő i arckép. Sándor Fülöp úr tulajdona. <t> 13 o-

24. Gyermekarckép. Dr.Delmár Emil úr tulaj d. 25. F é r f i arckép. Vázlat. Molnár Viktorné úrnő tulajdona. 26. A művész felesége. 1841. Orth Ambrusné úrnő tulajdona. 27. Csoportkép. Maszák Hugó úr tulajdona. 28. Tenger. Maszák Hugó úr tulajdona. 29. L a g o M a g i o r e. Maszák Hugó úr tulajdona. 30. A művész apósa. Maszák Hugó úr tulajd. 31. A művész anyósa. Maszák Hugó ur tulajd. 32. Női arckép. Dr. Ágai Béla úr tulajdona. 32a Leányarckép. Eladó. BORSOS JÓZSEF, szül. 1821-ben Veszprémben, hol apja ügyvéd és iró volt, iskoláit Veszprémben és Pesten végezte, ahol előbb Schöfft pesti festőnél, majd 1840-től kezdve a bécsi akadémián tanult Kupelwieser tanárnál. 1842-től kezdve részt vett az akadémiai kiállításokon Bécsben és Pesten, 1861-ig, amikor Pestre költözik. Ezalatt Bécsben a kritika és művész-társai nagy elismeréssel fogadják, Eszterházy herceg, az Andrássy, Pállfy, Keglevich grófok, sőt ő felsége is pártfogolják, a Belvedere vásárol tőle és Borsost Bécsben elismerés veszi körül. Pettenkofen és Liszt, Amerling és főleg Waldmüller benső barátai, Pettenkofennel 1848-ban közösen litografálják az országgyűlés megnyitását, Pettenkofen kétszer is megfesti, (olajfestménye a Szépm. Muzeumban, vizfestménye Dr. Heymannál), de 1861-ben a bécsi tőzsdén anyagilag tönkre megy és Pestre költö- <s» 14

zik, hol fotográfus lesz. Itt eleinte Doktorral, majd vejével Varságh-al közösen dolgozik, utóbb átadja műtermét, megveszi a Szép Juhásznéhoz cimzett korcsmát és mint egykor Jan Steen, ő is korcsmáros lett s mint ilyen hal meg 1883-ban Pesten. Dolgozott tehát 1842-től 1856-ig, tizennégy évig s ezalatt mintegy 40 festményt (arcképet, genreképet) állított ki. Főműveit bemutatjuk. Ismerjük ezeken kívül : Galambposta (1855-ből, két példányban, Bécs, az egyiket magyarul, a másikat németül szignálta), Bál után (1850. Szépművészeti Muzeum), Női arckép (1847. Szépmüv. Muzeum), Hegedűs Kristóf arcképe (Máramarosszigeti ev. lic. könyvtárából ellopták.) Csendélet, Férfi arckép. (A bécsi cs. kir. Művészettörténeti Muzeumban.) Stéger Ferenc, mint Hamlet. Önarckép. (Szépművészeti Muzeum.) 33. Gróf Pálffy János arcképe. 1854. A gróf Pálffy-hagyatékból (Pozsony.) 34. Önarcképe. 1850. A kassai Rákóczymuzeum tulajdona. 34a. Önarcképe. 1865. Zuppler F. ur tulajd. 35. Csata után. 1854. Eladó. 36. Elhagyatva. 1843. Eladó. 37. Herceg Eszterházy arcképe. 1852. A Szépművészeti Muzeum tulajdona. 38. A matróz. 1844. A Történeti Arcképcsarnok tulajdona. 39. Gróf Keglevics János arcképe. 1853. Eladó. O 15 o

40. Rottenbiller arcképe. 1848. A Történeti Arcképcsarnok tulajdona. 40a. Lendvayné arcképe. Alpár Ignác ur tulajdona. 41. Gróf Keglevics János arcképe. Miniatűr. Kilényi Hugó úr tulajdona. 42. Miniatűr arckép. Kilényi Hugó úr tulajdona. 43. Feleségének apotheozisa. Braun Jaques úr tulajdona. 44. Női arckép. 1857. Lengyel Menyhért tulajd. 45. Férfi arckép. Glück Frigyes úr tulajd. 45a. Naplementében. 1851. Dr. Tok János v. b. t. t. úr tulajdona. 46. A n y a i gond. 1845. Id. Weinwurm Antal úr tulajdona. 47. Krizis egy művész életében. 1852. A Szépművészeti Muzeum tulajdona. 48. Katonasors. 1852. Eladó. 49. Bál után. 1851. Dr. Bayer-Krucsay Dezső úr tulajdona. 50. Imrédy Ignác arcképe. Imrédy Kálmán úr tulajdona. 50a. Naplementében. Eladó. 51. Bor, asszony, szerelem. 1847. Lánczy Leó v. b. t. t. úr tulajdona. 52. Imrédy H. arcképe. Vízfestmény. Imrédy Kálmán úr tulajdona. S- 16 <

53. Női arckép. Dr. Pataki Gyula úr tulajdona. 53a. Leánya (Bársony ístvánné) arcképe. Zuppler F. úr tulajdona. BROCKY KÁROLY született 1807-ben Temesvárott, tanult Versecen 1823-ban egy darabig Melegh Gábornál festészetet, majd Bécsbe került az akadémiára, eleinte sokat nyomorgott, majd jobb keresethez jutott, s 1833-ban önállósította magát, szorgalmasan állit ki a kiállításokon, megszereti Csida Józefint, akivel jegybe lép, de feleségül nem veheti. Párisba utazik (1837-ben), ott másolja Veronese A kánai menyegző" c. képét, miközben megismerkedik egy skót főúrral, Munro of Navar-rai, dilletáns festővel, akivel összebarátkozik, az magával viszi hazájába. Brocky egy nagyobb, két évig tartó megszakítást kivéve Angliában töltötte a negyvenes és ötvenes éveket, s művészete meggazdagodott a nagy művészi környezetben. Még az eperjesi ev. templomban levő oltárképe (a napokban leégett), de még Miss Liddel arcképe is, tiszta bécsi művészi szellemet áraszt, de képzeleti világát már itt nagy szemmel látva mutatja be, addig Angliában készült arcképei,pasztelljei, genre képei, mithologiai alkotásai mind önállóbb és nagyszabásubbak lesznek, a leggazdagabb idegen hatások mellett is. Főművei e korszakból : Sir Dominic Colnaghi arcképe. Csida asszony arcképe (Miniatűr), Aquarellminiatürjei. Szines pasztell fejei (Szépm. Muzeum), Ámor és Psyche, o 17 o-

Nyugvó Psyche (Szépm. Muzeum). Brocky festette az angol udvar ^tagjait is, később azonban az angol puritán izlés elfordult aktfestészetétől. De ő hiven kitartott művészete mellett 1855-ben bekövetkezett haláláig. 54. Gyermek mellkép. Pasztell. Dr. Nyári Sándor ur tulajdona. 55. Két férfi fej. Rajz. Dr. Nyári Sándor ur tulajdona. 56. C s i d a J o z e f i n. Rajz. Dr. Nyári Sándor úr tulajdona. 57. Kéztanulmányok. Dr. Nyári Sándor úr tulajdona. 58. Kéz és láb tanulmányok. Dr. Nyári Sándor úr tulajdona. 59. A művész menyasszonyának arcképe. Vizfestmény. Glück Frigyes úr tulajdona. 60. Nyugvó Psyche. Dr. Gozsdu Elek ur tulajdona. 61. Ashton Lucy é s Ravenswood meglátogatják vak Alice-t. Walter Scott regényjelenete. 1843. Eladó. 62 64. N ő i - f e j e k. Nemes Marcell ur tulaj d. 65. N ő i arckép. Medgyaszay István ur tulajdona. 66 69. Női miniaturák. Dr. Nyári Sándor ur tulajdona. 70. Olasz alak. Vizfestmény. Déri Béla ur tulajdona. 71. Arcképcsoport. Dr. Gyárfás Elemér ur tulajdona. o 18

71a. Könyöklő nő. Schiffer Miksa ur tulajdona, GRIMM REZSŐ született Pesten, 1832-ben. Előbb Landauer rajziskolájában, majd Marastoninál tanult, aztán Bécsben Rahl-nál s keresett arcképfestő lett. Rövid ideig Bécsben élt, aztán Pesten, végül rajztanár lett Kecskeméten, Pécsett, s megbomlott elmével, miután az elmeintézetből kikerült, 1873-ben kiszenvedett. 72. Aphrodité a habokon. A kassai Rákóczimuzeum tulajdona. Egressy Gábor arcképe. Az Ernst-muzeumban. XI. terem. 30. Hugó Károly arcképe. Az Ernst-muzeumban. XII. terem. 35. 7 3. Szemlér Mihály arcképe. 1859. Dr. Szemlér Lőrinc ur tulajdona. 74. Szemlérné arcképe. 1859. Dr. Szemlér Lőrinc úr tulajdona. 75. N ő i f é 1 a k t. Eladó. 76. Női arckép. Dr. Bácker Béla ur tulajdona. 77. Lovak. Báró Kohner Adolf ur tulajdona. 78. F é r f i - a r c k é p. Molnár Károly ur (Kecskemét) tulajdona. GYÖRGYI ALAJOS, szül. 1821-ben, Pesten, atyja ezüstműves volt. Ő is, mint Kozina, előbb Peskynél, aztán a bécsi akadémián tanul (1845.), beutazza Olaszországot, visszatér Bécsbe és Rahl mesteriskolájában képezi magát tovább. Járt Rahl tanácsára O 19 <s» 275*

Velencében s onnét visszatérve Pestre, elsősorban arcképfestő lesz. Főbb művei : Deák Ferenc arcképe (Zalaés Pestmegye székháza), Erkel Ferenc (Tört. Arcképcsarnok). Dolgozott az Andrássy, Károlyi, Széchenyi, Forgách, Lónyay, Prónay családoknak. 1853. óta állit ki, eleinte genre-képeket, pl. A beteg gyermek (1885.) > Esmeralda (1856.), A szorgalmas tanuló (1859.). Később kizárólag arcképeket, 1862-ben ő felségét festi. Meghalt 1863-ban, élete delén. 79. N ő i a r c k é p. Stolp Ferenc ur tulajdona. 80. Női arckép. Györgyi Dénes ur tulajdona. 81. Gyermekarckép. Nietsch Sándor ur tulajdona. 82. Stéger Ferenc tenorista arcképe. Nietsch Sándor ur tulajdona. 83. Stégerné arcképe. Nietsch Sándor ur tulajdona. 84. Női arckép. Stolp Ferenc ur tulajdona. 85. Női arckép. Stolp Ferenc ur tulajdona. 86. Női arckép. Dr. Székely Ferenc v. b. t. t. ur tulajdona 87. Gróf Andrássyné és fia. Gróf Andrássy Géza ur tulajdona. 88. Milkovics Zsigáné arcképe. Győr város tulajdona. 89. A művész önarcképe. Györgyi Géza ur tulajdona. 90. Vázlat. Györgyi Géza ur tulajdona. o 20 o-

91. Feleségének arcképe. Györgyi Géza ur tulajdona. 91a. Várakozás. Rupp Zsigmond ur tulajdona. 91b. A piktor fia. Magántulajdon. WEBER HENRIK szül. Budapesten 1818-ban. Bécsben tanult az akadémián, s 1840-ben hazatér, ahol arcképfestő lesz, de őt magasabb ambíciók sarkalták. Münchenbe megy tehát újra az akadémiára (1842.), ahol Cornelius és Kaulbach jó fogadják, járt Olaszországban, ahol Rahl-lal ismerkedik meg s festi,,corvin Mátyás budai bevonulását," mely 1855-ben a képzőműv. társ. műlapjaként jelent meg. Olaszországból való visszatérte után Pesten dolgozott 1866-ban bekövetkezett haláláig. Főbb műveit Marastoni József lithografálta saz,,ország tükre" mellékleteként jelentek meg. Ilyenek:,,Judit és Holofernes", Salamon király a börtönben" stb. De jelentősége arcképfestészetében rejlik, amely téren a kor igazi kiválósága. 92. Fleischman Benedek arcképe. Weber Auguszta urnő tulajdona. 93. A művész első feleségének arcképe 1859. Vizfestmény. Weber Auguszta urnő tulajdona. 94. C s a 1 á d i k é p. (A képen látható balról jobbra ; Mosonyi Mihály, Weber Mihály, Gusztáv, Henrik, Johanna, Frigyes, Mosonyiné szül. Weber Paula, id. Weber Mihály, Fáriánné Weber Jeanette, Fárián Johanna.) Weber Auguszta urnő tulajdona. O 21 o

95. A művész önarcképe. Weber Auguszta urnő tulajdona. 96. A művész második feleségének arcképe. Weber Auguszta urnő tulajdona. 97. Mosonyi Mihály zeneszerző és neje. Weber Károly ur tulajdona. 22

FESTŐK

ÁDLER MÖR szül. 1826-ban Ö-Budán, tanult a bécsi akadémián, ahol dijat is nyert, majd Münchenben, Párisban s 1848-ban hazatér. Az 1851-iki kiállításon jelenik meg először mint csendélet- és arcképfestő, s hű maradt e tárgykörhöz mindvégig. Főbb művei : Báró Eötvös apoteozisa (Nemzeti Muzeum), Mementó mori" (Gróf Saint-Genois tulajd. Bécs). Anyja arcképe, s főleg önarcképe. Meghalt 1902-ben. 98. Önarckép. Adler Henrikné urnő tulajdona.. 99. S z i n e s rajz. Adler Henrikné urnő tulajdona. ALCONIÉRE HERMÁN, született 1798-ban, Nagy Mártonban, meghalt Bécsben, 1865-ben, nyomorban, elhagyottan a kórházban. Eredetileg Kohnnak hivták, kikeresztelkedett s belépett a bécsi akadémiába, majd Rómában tanult, a pármai herceg udvari festője lett, járt Pápán, Pesten s Bécsben élt, ahol Amerling benső barátja volt. Éveken át szeretett egy magyar hölgyet, akit gyakran festett, (több mint 10 arcképe maradt ránk), de kezet nem nyerte el, végül mást vett el, de neje megőrült és 6 emiatt búskomorságba esett, züllésnek indult s az irgalmasok kórházában pusztult el. Különös tehetsége volt az arcképen kivül a humoros genre-re, egy zenész arcképét hangszerekből állította össze, egy néger lánykát festett o 25 o-

^.ki Krisztust nem tudja fehéren elképzelni és feketére festi a feszületet. Főműve : gróf Károlyi László lovon (1885). Amerling megfestette arcképét. 100. Női arckép. Löwenstein Arnold ur tulajd- BOEMM TIVADAR szül. 1822-ben Munkácson, meghalt 1889-ben. Boemm Ritta festőművésznő atyja. Lőcsén telepedett le, hol rajztanár volt. 1882-ben Drezdába költözött. Főbb müve, Mária oltár (Lőcse, Minoriták temploma). Főleg arcképfestő volt. 101. Önarcképe, 1850. F. Boemm Ritta tulajdona. 102. Rajz. Dr. Lázár Béla ur tulajdona. BOHUN PÉTER Árvanagyfaluban született 1822-ben, atyja ev. lelkész volt, Bécsben tanulhatott, az ötvenes évek elején Liptószentmiklósra került, ahol (1854 1863) tanított a felső leányiskolánál, de amellett atcképfestő volt, majd Bialában, később Turdosinba költözött. Főbb művei arcképek a polgári kaszinóban (Liptós^entmiklóson), népviseleti rajzok az ev. iskolában. Meghált 1870-ben. 1Ö3. Női arckép. Diner-Dénes Ákos ur tulajdona. GANZI ÁGOST, szül. Badenben, 1808-ban, meghalt Pesten, 1866-ban. Tanult Stuttgartban, Párizsban, Ingres mellett s 1846-ban jött Pestre, megnősült és szívvel-lélekkel magyarrá lett. Főbb műve : Taglioni táncosnő arcképe (Stuttgarti muzeum). Szüret Vác vidékén (1859. Szépművészeti Muzeum.) Deák Ferenc arcképe (1861.) Vizfestményei kiválóak. 26

104. Női arckép. Vizfestmény. Kilényi Zoltán ur tulajdona. 105. Női arckép. Vizfestmény. Kilényi Zoltán ur tulajdona. 106. Leányarckép. Vizfestmény. Kilényi Zoltán ur tulajdona. 107. Női arckép. Olajfestmény. Nowágh Károly ur tulajdona. '08. Férfi arckép. Olajfestmény. Nowágh Károly ur tulajdona. 109. Arckép. Dr. Ágai Béla ur tulajdona. 109a. Női arckép. Lechner Ödön tulajdona. CZAUCZIG JÓZSEF, született Lőcsén, 1789-ben, előbb Müller János lőcsei festőnél, majd Bécsben tanult 1806-tól kezdve 1810-ig. Onnét Lőcsére költözött és ott dolgozott 1853-ban bekövetkezett haláláig. Főbb művei : Krisztus az olajfákhegyén. (Szepesszombati ev. templomban). Arcképek nagy számban lőcsei családoknál. 110. Önarckép. A felsőmagyarországi Rákóczimuzeum tulajdona. 111. Férfi arckép. Dr. Siklossy László ur tulajdona. DECKER GÁBOR, szül. Budapesten 1821-ben, meghalt Bécsben 1855-ben. 112. Nő lovagló ruhában. Vizfestmény. Eladó. 113. F é r f i a r c k é p. Vizfestmény. Eladó. DOKTOR ALBERT, szül. 1825-ben Pesten, Bécsben tanult s rajztanár lett a Landauer rajziskolában, majd <s> 27 «*

Borsossal együtt fotográfus lett, de a rajztanárságot ezután is gyakorolta. Vizfestményeket nagy gonddal dolgozott. Meghalt 1875-ben Pesten. 114. Női arckép. Kilényi Zoltán ur tulajdona. 114a. Férfi arckép. Magántulajdon. 114. b. Női arckép Magántulajdon. DONÁT JÁNOS, született 1744-ben Kloster-Neuzellben, Prágában végezte el iskoláit, Bécsben járt az akadémiára s 1779 óta elsősorban arcképfestő. Művei Teschenben, Bécsben, Zágrábban vannak, de már korán foglalkoztatják őt a magyar urak, részben oltárképekkel, részben arcképekkel. Ez időből való a gutti oltárkép : Krisztus keresztelése, a selmeci, tatai, zágrábi festményei. 1810-ben végleg Pestre költözik, ahol husz éven át megfestette az egész Magyarországot s most kevés jelesebb ház találtatik, még a legtávolibb vármegyékben is, hol ezen művész kedvelt ecsetvonásait nem látni'' írja róla a Hazai és Külf. Tudósítások." Ő festette meg Kazinczyt, Döbrenteit, Kis Jánost, Horvát Istvánt, Virág Benedeket, Újfalvi Krisztinát, Teleky Lászlót, Döbrenteit, Vutkovicsot, Szemerét, Mitterspacher egyet, tanárt, Rudnay hercegprímást, gróf Majláthot, Kollert stb., stb. Kazinczyval szoros barátságban volt, 1830-ban bekövetkezett haláláig. 115. Önarckép. A Szépművészeti Muzeum tulajdona. GIRSIK A. Aradon dolgozott az ötvenes években. 116. Női arckép. Gozsdu Elek ur tulajdona. * 28

GERHARDT ALAJOS, született 1837-ben Pesten, s ott halt meg 1889-ben. 117. Önarckép. A Történeti Arcképcsarnok tulajdona. GYURKOVICH KÁROLY, született 1810-ben Pesten, gyermekkorában süketnéma lett s Vácra került s onnét a bécsi akadémiára. Keresett arcképfestő volt. Festett oltárképet is (Szentkuti templomban, Nógrád m.) Meghalt 1874-ben Budapesten. 118. Családi kép. Dr. Moskovicz Iván ur tulajdona. 119. Gyurkovics generális. Miniatűr. 1843. Imrédy Kálmán ur tulajdona. 120. Férfi arckép. Miniatűr. Eladó. 121. Női arckép. Wolfner Gyula ur tulajdona. HAHN ANTAL született 1827-ben Békéscsabán, meghalt 1888-ban Capri szigetén, tanult Waldmüllernél Bécsben, majd Münchenben, ahol az akadémiára 1839- ben irták be. Eleinte Pesten dolgozott, majd Békés- Csabán, de az ötvenes években Olaszországba ment és ott maradt. Meghalt 1888-ban. Főbb művei : IX. Pius pápa arcképe (1857), Léda (1861). Másolta Rafaelt. A haldokló honvéd. Az Ernst-muzeumban. IX. terem. 37. HEINRICH EDE, született 1819-ben Pesten s meghalt 1885-ben Milanóban. Sokat volt Olaszországban, ott nyomorogta át az életét. Fő művei : Régiségbuvár. (1846. Szépműv. Muzeum). Négy évszak (1851). <s- 29

Teleki Blanka arcképe. Az Ernst-muzeumban. IX. terem. 41. 122. GrófBrunswickarcképe. Miniatűr. 1850. Dr. Figder K. ur (Bécs) tulajdona. HESS JÁNOS MIHÁLY. Egerben született 1768- ban, a bécsi akadémián tanult s főleg bibliai s történeti tárgyú festményeit méltányolták. Főbb művei: Szent István (Eger, a lyceumi templomban), Szent Anna (agárdi templom), azonkívül sok arckép és rézkarc. 1820-ban egy festészeti akadémia tervét dolgozta ki. (Kiadta Ernst Lajos, 1898.) 123. Miniatűr. Dr. Feledy Dezső ur tulajdona. HÖFEL JÁNOS NEPOMUK, született 1786-ban? meghalt 1864-ben Pesten. Iskoláit Pesten végezte, tanult a bécsi akadémián (1804). ahol Krafft tanítványa lett. Már az akadémiában klasszicziáló stílusban festett munkákkal tűnik ki, Olaszországba utazik, majd Münchenbe és vissza Bécsbe. Mithologiai, történet és vallásos képeket festett, elvétve arcképet is. (Pyrker egri érsek). Ösmert művei : Szent István, rákospalotai templom oltárképe, Szent Egyed, besztercei templom oltárképe. Bécsben a penzingi templomban van egy feszülete, magántulajdonban több nagy méretű mithologiai képe. 124. Oedipus. 1831-ből. Eladó. JACAB, életrajzi adatai ösmeretlenek. Magyar művész volt, mert 1826-ban Budát ir s nem Ofent. o 30 o-

125. V o g e 1 k. a. arcképe. Szignálva Pinx. Jakab. Buda, 1826. április 3. ISMERETLEN FESTŐ: 126. Átkelés a Dunán. A fővárosi muzeum tulajdona. KÁNN HENRIK, 1818 körül született Ó-Budán, Münchenben tanult s Kassára települt 1843-ban, előzetesen megnősülve s ott festői gyakorlatot folytatva. Később Pestre költözött s 1860-ban meghalt. 127. F é r f i a r c k é p. Dr. Fekete Ignác ur tulajdona. 128. Női arckép. Knopp Lajos ur tulajdona. 129. Férfi arckép. Knopp Lajos ur tulajdona. 130. Gyermekarckép. Dr. Fekete Ignác ur tulajdona. KNOPP JÓZSEF (1825 1899.) művészcsaládban született, testvérei színészek és festők voltak. Bécsben és Münchenben tanult (1847-ben). Keresett arcképfestő, akinek erős jellemző tehetsége volt. 131. Férfi arckép. Özv. Knopp Józsefné urnő. tulajdona. 132. Önarckép. 1847. Knopp Imre tulajdona. 133. Női arckép. Özv. Knopp Józsefné urnő tulajd. 134. Önarckép. 1868. Knopp Imre tulajdona. 135. Önarckép. 1856. Végh Arturné urnő tulajdona. KOMLÓSSY FERENC (1817 1892). 135a. Gyermekarckép. 1826. Magántulajdon. KOVÁCS MIHÁLY, született 1818-ban Tisza- Szalókon, Bécsben tanult Danhausernél, lakott Olaszországban, 1842-től fogva, ahol (1845) megismerkedett o 31 o-

Rahl-lal s áttért annak modorára. 1848-ban hazajött, de betegeskedett s Egerben megszállt, ahol megismerkedett Tárkányi Bélával, aki hűséges pártfogója lett. Oltárképet, arcképet és történeti kepet festett igen szorgalmasan, nevezetesen : Árpád vezérré emeltetése (1853.) (Szépműv. Muz.), Dobó vezér Eger védője (1854.) (Megjelent lithografiában is.) Az ötvenes években is sokat utazott, volt Párisban, Londonban, Spanyolországban (1863-ban), megnősült, hazajött s igen szorgalmasan dolgozott 1892-ben bekövetkezett haláláig. Ipolyi Arnold. Az Ernst-muzeumban X. terem. 22. Önarckép. Az Ernst-muzeumban. XIV. 31. 48. 136. A művész neje. Szegedy Maszák Hugó ur tulajdona. 137. Guttman j:akab arcképe. Guttman Géza ur tulajdona. KOZINA SÁNDOR, szül. Sághon, 1808-ban, előbb Peschky, aztán Krafft tanitványa (Bécs), beutazta József nádor ösztöndijábal Olaszországot, ahol nyolc évig marad, hazaérve Budán telepedik meg. Majd Fehőmagyarországba költözik, ahol Abauj-, Sáros-, Biharmegyékben is sokat foglalkoztatták. 1841-ben Orosz- Országba megy, ahol igen sokat keresett (100 ezer frankot, Művészet, VII. 202.) s 1844-ben visszatér, Pulyán telepszik le, a szabadságharc után Londonba költözik, ahol 1851-ben ő és Brocky vesznek részt a kiállításon. o 32 o-

Majd visszatér, hogy 1855-ben Párisba menjen s onnan visszatérve, nemsokára meghalt. 138. Szinyei Merse László arcképe. Dr. Szmrecsányi Jenő ur (Kassa) tulajdona. Szinyei Merse László, Szinyei Merse Pál nagyatyjáról, ezt irja Berzeviczy Albert:,,Pulszky Ferenc önéletleirásában megemlékszik a nagyatyámról, ki az 1831 -iki cholera idejében alispán volt s kinek erélyes föllépése hárította el a megyéről a parasztlázadás iszonyait. Magam is hallottam gyakran, hogy Szinyei a megyei közgyűlés által hirtelenében elhatározott statáriumot a maga felelősségére rögtön alkalmazta is és a Branyiszkó táján fekvő Nagy-Vitézen a két főizgatót fölakasztatta, amiért József nádorhoz rendelték ad audiendum verbum ; a nádor hivatalosan megdorgálta a szabálytalan eljárásért, de azután bizalmasan megdicsérte az erőskezű alispánt." (Régi emlékek. 25. 1.) Barabás, Kozina és Burkhard, 1834-ben. Az Ernst-muzeumban, XIV. terem. 4. LIBAY LAJOS, született 1814-ben Besztercebányán, fia volt Libay Sámuelnek, a jeles ötvösnek, akinek műhelyében dolgozott, aztán Bécsben tanult az akadémián, majd gróf Beunert tanítja rajzolni s hánytvetett életet élt Ischlben, Münchenben, Gasteinban, Olaszországban, Jeruzsálemben, s tájrajzai általános tetszésben részesülnek. 1855-ben régi tanítványával, gróf o 33 o 3

Breunerrel Egyiptomba megy s útjairól számos albumot adott ki. Leghíresebb a Keleti utiképek'' (1858), erről Humbold is elismerő levélben emlékezik meg. A fáradhatatlan művész 1888-ban halt meg Bécsben. Művei a Szépműv. Muzeumban, a besztercebányai muzeumban, a bécsi Albertinában láthatók. 139 149. Rajzok és vizfestmények. Magántulajdon. 150. Tájkép. Olajfestmény. Plány Ervin tulajdona. LISZT FERENC. 151 158. Silhouettek. Dr. Ágai Béla ur tulajdona. MARASTONI JAKAB szül. 1804-ben Velencében, meghalt Pesten 1860-ban. Már 1840-ben a pesti kiállításon részt vett, 1842-ben Kolozsvárt arcképeket festett, de daguereotypeket is készített. 1846-ban Pesten rajzakadémiát nyit, melynek többek közt Lotz, Zichy, Grimm stb. tanítványai. Főbb művei: A bölcsész, A jó anya. Fia, József született 1834-ben Velencében, apjánál tanult s egészen magyarrá vált, kitűnt arcképlithografiáival. Kossuth Lajos 1847-ben. Az Ernst-muzeumban. IX. terem. 30. 159. Női arckép. Miniatűr. Eladó. 160. A Marastoni akadémia rajzai. Album. (Van benne rajz Grimm, Lotz, Zichytől stb.) Eladó. MARKÖ KÁROLY szül. 1791-ben Lőcsén. Mérnöknek képezte ki magát s a rozsnyói püspöknél állást <s> 34 < >

vállalt. A regényes vidék tájképszenvedélyét felébreszté, 1818-ban Pestre jött s barátokat nyert, akik művészi pályára segitik. Báró Brudern József támogatta, Bécsbe mehetett az akadémiára, mikor azonban a báró engedelme nélkül megnősült, a legnagyobb nyomorba sülyedt, Arcképfestészetből, főleg miniatűrökből élt. Ismerjük egy miniatűrjét, mely Berman S. J. műárust ábrázolja (Bécs, Dr. Heymannál), Végre 1832-ben vágyai Mekkájába, Olaszországba mehetett, ahol hírnévre tett szert, s a német művészek körében, első sorban maga az öreg Koch, ünnepelték. Lakott Pizában, Firenzében, közben 1858-ban három napra haza jött, amikor lelkesen ünnepelték. Olaszországban azonban haláláig, 1860-ig, a kor nagy mesterének tekintették, aki a klasszicizáló tájképet a legmagasabb fokra fejlesztette. A szépműv. Muzeumban gazdagon van képviselve. IV. Béla menekülése. Az Ernst-muzeumban. II. terem. 27. 161. Tájkép alakokkal. Br. Kohner Adolf ur tulajdona. 162. Magyar tárgyú tájkép. Báró Kohner Adolf ur tulajdona. 162a. Vázlat. Scheer E. (Bécs) ur tulajdona. Önarcképe. Az Ernst-muzeumban. XIV. 21. MELEGH GÁBOR, szül. Versecen 1801-ben. Temesvárt járhatott iskolába és korán festészettel foglalkozott, már 1820-ban műterme volt Versecen, amikor Brocky Károlyt is tanitotta. Majd Bécsbe <s> 35 -s> 3*

ment akadémiára, miközben örökséghez jutván, tanulmányútra indul. I. Ferenc király ajánlatával utazva 1830-ban. Visszatérve Bécsbe, igen keresett miniatürfestő. Újra útnak indul Brocky társaságában, 1835-ben, de Triesztben szerencsétlenül jár, a tengerbe ful. 163. Gyermekarckép. (Melegh Ferenc). Melegh Gyula ur tulajdona. 164. Miniatürarckép. Kilényi Hugó ur tulajdona. 164a. Dessewffy Antal arcképe. 1829. A temesvári muzeum tulajdona. 164b. Dessewffyné arcképe. Ugyanazé. MEZEY LAJOS szül. 1820-ban Nagyváradon s meghalt ugyanott 1880-ban. Szinyei-MersePált tanitotta, ő maga a bécsi és müncheni iskolában képezte ki magát, nem az akadémián, de egy vándor panoramafestőnél. 1848-ban mint arcképfestő települt le Nagyváradon s 1868-ban fotográfus lett, de emellett festett is. Egész életén át küzdött a megélhetésért. Főleg arcképeket is vallásos tárgyú festményeket csinált. 165. Madonna. Mezey Vilma urnő tulajdona. MOLNÁR JÓZSEF szül. Zsámbokon 1821-ben. Bécsben, Münchenben (1847.) és Párisban tanult, volt Markó, Dannhauser, Schwind tanítványa. Tájképek mellett történelmi és vallásos kompozíciókat is csinált, eleinte főleg a bécsi iskola szellemében. Főbb művei :,,Dezső önfeláldozása", de később főleg tájképfestő lett, aki a természetet Markó szemével látta 1899-ben bekövetkezett haláláig. 35

Erzsébet királynő Nagy Lajos sírjánál. Az Ernst-muzeumban. III. 10. GRÓF NÁKÓ KÁLMÁNNÉ szül. 1820-ban Temesvárott, meghalt, 1882-ben Nagy-Szent-Miklóson. Rendszeres rajzoktatásban nem részesült, de Amerling volt tanítómestere, sokat másolta a holland művészeket. 166. Tanulmányfej. Eladó. ORLAI PETRICS SOMA szül. 1822-ben Mezőberényben. Pápán Jókai és Petőfivel egy iskolába járt, szoros barátságot kötöttek. Marastoninál tanult rajzol gatni, majd Bécsbe ment, hol Waldmüller és Münchenbe, hol Kaulbach voltak mesterei. Visszatérve előbb Debrecenben, majn Pesten telepedett le. Azután is gyakran utazott külföldön s igen sokat dolgozott, főleg történelmi tárgyakat és Petőfi életéből vett genre-eket 1880-ban bekövetkezett haláláig. Az Ernst-muzeum Petőfi termében műveinek egész sora látható. Az ónódi országgyűlés. Az Ernstmuzeumban. VII. terem 20. PESKY JÓZSEF szül. 1820-ban Pesten. A negyvenes és ötvenes években keresett arcképfestő. Apja is festő volt, fia, Ede is festő lett, de utóbb fotográfusnak ment. Ő maga vallásos képeket és arcképeket festett. Ismert műve,,szent Nepomuk János" (Oltárkép a törteli templomban), Noli me tangere (Börzsöny). Meghalt 1870-ben. «37 *

167. Reök István arcképe. Dr. Rombauer Emil ur tulajdona. 168. Reöck istvánné arcképe. Dr. Rombauer Emil tulajdona. 169. Női arckép. Dr. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter ur tulajdona. 170. Női arckép. Dr. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter ur tulajdona. PÓSA GUSZTÁV 170a Tanulmányifej. 1847. München. Rupp Zsigmond ur tulajdona. QUITTNER MIKSA szül. Vágujhelyen 1825-ben. Bécsben tanult az akadémián és Pesten dolgozott. Meghalt az ötvenes évek végén, fiatalon. 171. Önarckép. Vágfalvi Quittner Zsigmond ur tulajdona. RÉVÉSZ GYÖRGY Bécsben tanult, Kassán élt. 171a. Leány, gyümölcscsel. Eladó. ROMBAUER JÁNOS szül. 1782-ben Lőcsén. Sokáig élt Oroszországban mint arcképfestő, ahol megnősült. Ott festette Feszler J. Aurél történetírót (1832.) (jelenleg az Akadémia tulajdonában), I. Sándor cár arcképét, Krisztus feltámadását (Czorkoviczky herceg gyűjteményében), majd visszatért Eperjesre, ahol több képe látható: Hitetlen Tamás (1834. az ev. szegényházban) főleg igen sok arcképe. A kassai Rákóczi-muzeumban két arcképe van, 1827 és 1830-ból. Rombauer szorgalmasan dolgozott 1849-ben bekövetkezett haláláig. o 38

172. Önarckép. 1840. Dr. Rombauer Emil ur tulajdona. 173. Hollaender Leo arcképe, Dr. Hollaender Dezső ur tulajdona. 174. Hollaender Leoné 1828. Dr. Hollaender Dezső ur tulajdona. SAAR, KARL VON (1771 1853.) bécsi festő, jeles miniatürista. 175. Bál után, Borsos képének másolata, példája a magyar mester korára gyakorolt nagy hatásának. Dr. Uliman Imre ur (Bécs) tulajdona. SCHAFFER' BÉLA született 1815-ben Nagykárolyban, Bécsben tanult s csendélet festő lett. Meghalt Düsseldorfban 1871-ben. Főművei: Csendélet (bécsi, cs. kir. muzeumban), Eisler Fanni szobra (Szépm. Muz.) Csendélet (Kassai Rákóczi Muzeum.) 176. Csendélet. A Kassai Rákóczi Muzeum tulajdona. SCHIMON FERDINÁND, született Pesten, 1797- ben, meghalt ugyanott 1852-ben. A harmincas évek elején énekes volt Stuttgartban, de már ott is arcképfestő egyszersmind, festvén a württembergi királyt is többek közt. 1841-ben Pestre jön s a Miatyánk-utcában, a Balla-féle házban dolgozott, főleg mint arcképfestő. 177. Arckép. Radó Vilmos ur tulajdona. SCHÖFFT ÁGOSTON, született 1809-ben Pesten, Bécsben tanult és beutazta csaknem az egész világot. Kelet-Indiában sokáig élt, járt Perzsiában, ahonnét o 39 ^

a negyvene: évek elején tért vissza, magával hozva akvarellbe. festett műveit s Calcuttában festett arcképeinek vázlatait. Elutazása előtt festette le Széchenyi István grófot (1835.). Visszatérve Európába, Velencében telepedik le s ott készült művei közül több a bécsi muzeumban van. Gazdag ember volt, nagy gyűjtő, de 1863-ban tönkre megy, mindenét eladják és megőrül. 1888-ban halt meg. 178. Önarckép. A Történelmi Képcsarnok tulajd. SIKÖ MIKLÓS, született Sepléren 1816-ban, korán feltűnt rajztehetségével, de csak 1844-ben ment ki a müncheni akadémiára, a szabadságharc után Romániába menekült, ahol Ghika herceg támogatása mellett dolgozott. 1856-ban Barabásnál vizfestést tanult, azóta állandóan Kolozsvárt dolgozott. Utolsó nagyobb munkája Őfelsége arcképe (1896, Maros-Torda vármegye). Meghalt 1900-ban Marosvásárhelyt. 179. N ő i arckép. Vizfestmény. Gróf Teleki Domokos ur tulajdona. 180. N ő i arckép. Vizfestmény. Gróf Teleki Domokos ur tulajdona. 181. Önarcképe. A kolozsvári muzeum tulajdona. 181a. ifjúkori önarcképe. Rajz. Gróf Teleki Domokos ur tulajdona. STERIO KÁROLY, született Sarkán, (Bánát) 1821-ben, meghalt Pesten 1862-ben, tanult Bécsben, kitűnő vizfestő. Főbb művei :,,Magyar Konyha" (1854) a Szépműv. Muzeumban, s igen szorgalmas arcképfestő, a népéletből vett genre-képei több albumban megjelentek. <t- 40 o

182. Strixner arcképe. Vizfestmény. Kilényi Zoltán úr tulajdona. 183. Női arckép. Olajfestmény. Magántulajdon. 184. Női arckép. Vizfestmény. Dr. Politzer Alfréd úr tulajdona. 185. Női arckép. Magántulajdon. 186. Férfi arckép. Dr. Bodor Zsigmond ur tulajdona 186a. és b. Színezett litográfiák. SZÁLÉ ISTVÁN, született 1811-ben Losoncon, tanult Bécsben, Rahl-nál, festett táj- és történeti képeket. Főbb művei: Zrínyi a költő (1854), Dugonics Nándorfehérvár ostrománál (1857). Meghalt 1890-ban. 187. Önarckép. A Történelmi Képcsarnok tulajd. SZAMOSSY ELEK, Munkácsy Mihály mestere, született Déván, 1826-ban. Gimnáziumot és papnöveldét végzett Gyulafehérvárott, majd a bécsi Pázmáneumba került s Bécs festővé tette. 1850-ben Bécsben Rahl tanítványa lett, 1855-ben Velencébe utazott, ott maradt négy évig, azután hazajött és restaurálgatásból élt, Békésgyulán ismerte fel Munkácsy nagy tehetségét s a helyes útra terelte. Később rajztanár lett Nagyváradon s nyugalomba lépése után meghalt Budapesten 1888-ban. 188. Női arckép. Szamossy L. ur. tulajdona. 188a. Tanulmány. A temesvári Muzeum tulajdona. SZENTGYÖRGYI J ÁNOS, született 1820-ban, Kassán, tanult Bécsben Peteméi, s főleg csendéletet festett, de tájképet is. Meghalt 1860-ban Pesten. Az esztergomi; kassai és fővárosi muzeumban több műve található. o 41 o-

189. Pest és Buda látképe. A fővárosi muzeum tulajdona. 190. A budai várhegy és Dunapart. A fővárosi muzeum tulajdona. 191. Csendélet. Dr. Ágai Béla ur tulajdona. VIZKELETY BÉLA (1825-1864) történelmi kompozíciókat csinált, Aradon, Lúgoson majd Bécsben tanult. Főművei: Mátyás az igazságos, Kinizsi, Attila. Önarcképe. Férfiarckép. 1859. A temesvári Muzeum tulaj d. ZICHY MIHÁLY 1827-ben született Zalán, már egyetemi évei alatt inkább a rajz vonzotta, mintsem a jus. Marastoni iskolájába került, de a család ellenezte a művészi pályát, felküldte Bécsbe, de ott egyenesen Waldmüllerhez csatlakozott, aki nagyon megszerette és nagyrabecsülte. Itt Bécsben, egészen biedermeier-szellemben dolgozott. Festette :,,A koporsó lezárása",,,a haldokló lovag",,,a meggyógyult leány imája" c. képeket. 1847-ben az orosz cár leánya számára rajztanárt kerestek és Waldmüllert hivták meg, de az maga helyett nagy elismeréssel irt levélben Zichyt ajánlotta. így került ki Oroszországba, ahol többszörös megszakítással élete legnagyobb részét töltötte. Innéttől kezdve művészete elhagyja a Biedermeier-formákat és zseniális rajzolóvá, Dorrénál is hatalmasabb képzeletű művészszé fejlődött. Meghalt 1907-ben. 192. Orosz hercegnő, 1861. Eladó. 193. N ő i m i n i a t u r, 1852. Dr. Bischitz Gyula ur tulajdona. 193a. Tanulmányfej. Magántulajdon. o 42 o-

SZOBRÁSZOK

ALEXY KÁROLY született Poprádon, 1823-ban, Bécsben tanult, beutazta Münchent, Drezdát, Párist. 1844-ben Mátyás király, 1847-ben Mária Terézia szobrát tervezte. 1848-ban mintázta (Barabás rajza alapján) Hegedűs Sámuel szobrát (a nagyenyedi főiskola könyvtárában). 1852-ben Londonba ment, ahol síremléket csinált, s 1861-ben jött vissza. Itthon ő készítette el a Vigadó szobrait, Deák Ferenc kis bronzszobrát, Batthyány Lajos gróf szobrát stb. Utóbb rajztanár lett a fővárosnál és Bécsben halt meg 1880-ban. Mátyás Király szobra. Kisfaludy Sándor arcképe. Az Ernst-Muzeumban V. és VII. teremben. FERENCZY ISTVÁN 1792-ben született Rimaszombaton, előbb lakatos volt, vándorútra kelt, eljut Bécsbe és benne ott művészi hajlandóságok ébrednek fel. Beiratkozik az akadémia ércmetsző osztályába, majd szobrász akar lenni s Rómába megy Canovához. De csak Thorwaldsenhez jut be márványmunkásnak. De Canovával megismerkedik s a nádor, ki ott találja, ösztöndíjat ad neki. Ezalatt készült el,,a pásztorlányka," VII. Pius érme. Ekkor rövid látogatásra haza indul, de itthon reked. Dolgozni akar, de ahhoz márvány kell. Márványt o 45

megy keresni. Az irók pártolják s tervezi a Mátyás-emléket. Ez a terve dugába dől, agyonkritizálják és a szükséges pénz sem gyül egybe. Ez elkeseríti, összetöri gipszeit és visszavonult Rimaszombatba, ahol 1856-ban meghalt. Révai Miklós szobra. Az Ernst-muzeumban, XII. ter. 67. GUTTMAN JAKAB, született 1815-ben Aradon, mint fegyverkovács került Bécsbe, majd Metternich herceg pártfogása mellett az akadémiára került, 1841-ben kiállítja a herceg szobrát, felkelti a figyelmét Rotschild bárónak, akinek szobrát elkészíti s 1845-ben Rómába megy. Ott csinálta IX. Pius pápa szobrát, Chorin Áron aradi rabbi síremlékét, Sármon és Delila, Psyche és Ámor, A genius és az ifjú stb. cimü kompozícióit. Pesten rendszeresen kiállít, 1852-ben egy olasz költőnő c. művét. Olaszországból Angliába, majd Párisba ment, ahol beleszeret Rachelbe, a színésznő visszautasítja és ő beleőrül fájdalmába, 1861-ben meghalt Bécsben. 194. Egy olasz költőnő. 1852. Guttman Géza ur tulajdona. KUGLER FERENC született Sopronban, 1837- ben. Főműve Deák Ferenc-szobra (1865), Liszt Ferenc mellszobra, a Pulszky-család síremléke, reliefben, továbbá Szent István hitterjesztő útjában", szintén relief (Ormos Zsigmond számárakészült.) Meghalt 1875-ben. 195. Reliefek. Dr. Fekete Ignác ur tulajdona. ZÜLLICH RUDOLF született Gyulafehérvárott, o 46

1813-ban, rendszeres művészi kiképzésben nem részesült, de Rómába került, ahol Tenerani szobrásznál a Canovaiskola formafelfogásába bevezették. A negyvenes években Rómában élt, onnét küldte haza műveit, gróf Gyulainak, Döbrenteinek és Petrichevich Horváth Lázárnak, kik önzetlenül pártfogolták, 1855-ben hazajött, de itthon készült műveivel nincs szerencséje, Párisba költözik, ahol glyptikával foglalkozik, nevelő lesz s utazás közben 1889-ben Kairóban meghalt. Főbb művei : J u n o, Madonna, 1845. Katona József emlék (1858), Kisfaludy Sándor szobra (1860). Vörösmarty arcmása. Az Ernst-muzeumban, XII. teremben. SZENTPÉTERY JÓZSEF, született 1781-ben, Rimaszombatban, meghalt 1862-ben, Pesten, hírneves ötvösmester, klasszicizáló Ízlésben dolgozik. Főművei,,Nagy Sándor győzelme Dáriuson" (1832),,Nagy Sándor keresztül vezeti seregét a Granicuson" (Bécs, császári kincstár),,pórus király elfogatása." Krisztus a Kálvárián", Arbellai ütközet" (1852). 196. Pórus király elfogatása. Ezüst Eladó. 197. Ékszer. Dr. Engel Aurélné tulajdona. ZSARNÓCZY ALAJOS, 1819-ben született Zemplénmegye egy kis falujában. Nagy nyelvtalentum volt, a középiskolát és egyetemet játszva végezte el, de ügyvédi gyakorlatot nem kezdett soha. Egész életén át a maga útján haladt s különcködéseért igen sokat kellett szeno 47 o-

vednie. Magába zárkózott, filozófiával és politikával foglalkozott, irt 1846-ban a horvátországi viszonyokról hoszszabb cikksorozatot, várva, hogy politikai éleslátását észreveszik. De nem történt semmi és ő élt egymagán, bánatát, keserveit versben, zenében és főleg nyirásban fejezve ki. A bécsi muzeum egy ilyen nyirott tájképért 3000 frtot ajánlott fel, de ő keveselte és a műremeket szétszaggatta! Unokaöccse 1885-ben a muzeumnak négy darabot ajándékozott. 198 216. Árnyképek, (tájképek). Dr. Hornyay Ödön ur tulajdona. Magyar porcellánok és ékszerek a vitrinákban. A porcellánok Farkasházi Fischer Zs. ur, és Dr. Lévai Ödön ur tulajdonai. Az ékszer-gyűjtemény Dr. Engel Aurélné urnő tulajdona.

A Hallban LIGETI MIKLÓS következő művei: 1. Anonymus. Bronz és márvány 2500. 2. Madonna. Márvány 6000. 3. Szent István. Márvány 1200. 4. Tanulmány. Márvány 3000. 5. Faun és Vénusz. Bronz 400. 6. Forradalom. Bronz 1500. 7. Faun és Vénusz. Színezett kő 4500. 8. Fiu akt. Márvány 2000. 9. Bestia. Kut. Márvány 6000. 10. Faun és Vénusz. Bronz 400. 11. Alvó nő. Márvány 800. 12. Ártatlanság. Színezett márvány 1500. <s> 49 ***

AZ ERNST-MUZEUM EDDIG A KÖVETKEZŐ KIÁLLÍTÁSOKAT RENDEZTE: 1. SZINYEI MERSE PÁL gyűjteményes kiállítását. 2. KERNSTOK KÁROLYNAK ajdebreceni megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA ÉS BRANGWYN gyűjteményes kiállítását. 4. FÉNYES ADOLF ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 5. VADÁSZ MI KLÓS rajzainak gyűjteményes kiállítását. 6. FRANCIA IMPRESSZIONISTÁK és HER- MÁN LIPÓT gyűjteményes kiállítását. 7. IVÁNYI-GRÜNWALD BÉLA festményeinek és Dr. SONNENFELD ZSIGMOND gyűjteményének bemutatását. 8. FERENCZY KÁROLY ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 9. LIGETI MIKLÓS szoborművésznek gyűjteményes kiállítását. 50

AZ ERNST-MUZEUMBAN A KÖVETKEZŐ FELOLVASÁSOKAT TARTOTTÁK : 1. Dr. YBL ERVIN : Zuloaga művészete. 2. KÖRÖSI ALBIN : A Spanyol aranykor művelődése. 3. OLGYAI VIKTOR: Brangwyn és a rézkarc. 4. Dr. FELEKY GÉZA : Fényes Adolf művészete. 5. Dr. LÁZÁR BÉLA tárlatvezetést rendezett, a csendélet művészetéről tartva előadást. 6. SZÁSZ ZOLTÁN : A női szépség és elegáncia. 7. SZÉP ERNŐ : Költemények. 8. KEMÉNY SIMON : Novellák. 9. NAGY ENDRE : A modern művészetről. 10. BÁRDOS ARTHUR : Az impressionismusról. 11. VITÉZ MIKLÓS: Iványi-Grünwald Béla művészete. 12. SCHILLER OTTÓ: A modern festészet problémái. 13. Dr. FIEBER HENRIK: A szines szobrászatról. 14. Dr. LÁZÁR BÉLA három előadást a biedermeier művészetről. 15. SOMOGYI MÓR zongoraművész bemutatta a magyar biedermeier-zeneszerzőket. 16. MEIER-GRAEFE: Hans von Marées-ről. 17. PROF. Dr. BIERMANN: El Greco-ről. -* 51 **