Védett természeti területek. Természetvédelem

Védett természeti területek Természetvédelem

Védett természeti területek Alapfogalmak Az 1996. évi LIII. tv. alapján természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek Bükki Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park

Alapfogalmak Védett természeti területek Az 1996. évi LIII. tv. alapján természetes állapot: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak Fertő-Hanság Nemzeti Park

Alapfogalmak Védett természeti területek Az 1996. évi LIII. tv. alapján védett természeti terület: e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület.

Védett természeti területek Törvényi háttér Az 1996. évi LIII. tv. alapján Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes Vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket; természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat; védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét; álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat

Védett természeti területek Törvényi háttér Az 1996. évi LIII. tv. alapján Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre.

Védett természeti területek Törvényi háttér Az 1996. évi LIII. tv. alapján Ha védett természeti érték, terület védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, a természeti értéket, területet vagy annak egy részét fokozottan védetté kell nyilvánítani.

Országos jelentőségű, ill. fokozottan védett terület esetén csak a miniszter nyílváníthat védetté. Helyi jelentőségű terület esetén a települési önkormányzat rendeletben nyílvánít védetté Védett természeti területek Törvényi háttér Az 1996. évi LIII. tv. alapján

Védett természeti területek Törvényi háttér Az 1996. évi LIII. tv. alapján A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza a terület: Jellegét Kiterjedését A védetté nyilvánítás indokát Természetvédelmi célját Helyrajzi számát Korlátozások alóli esetleges kivételt Természetvédelmi kezelési tervet az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás tényét. Szőcei láprét

Védett természeti területek Törvényi háttér Az 1996. évi LIII. tv. alapján A védettség megszűnése: A jogi oltalom feloldására csak két speciális esetben van lehetőség: 1: Fel kell oldani a természeti érték vagy terület védettségét, illetve fokozott védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják.

Védett természeti területek Törvényi háttér Az 1996. évi LIII. tv. alapján A védettség megszűnése: 2: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmányban megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. (28/1994. (V. 20.) AB határozat)

Védett természeti területek Törvényi háttér Az 1996. évi LIII. tv. alapján Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg. A természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során az előkészítést végző egyeztető megbeszélést tűz ki, amelyre meghívja a javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Bükki Nemzeti Park

Védett természeti területek Törvényi háttér Az 1996. évi LIII. tv. alapján Az egyedi jogszabállyal történő védetté nyilvánítás folyamata: 1. Védetté nyilvánítási javaslat 2. Szakmai előkészítés, egyeztetések (nemzeti park igazgatóság, vagy önkormányzat) 3. Jogszabály alkotás (miniszteri vagy önkormányzati rendelet) 4. Természetvédelmi hatósági feladatok (ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés kezdeményezése). 5. Hatósági tábla kihelyezése. Szigetközi TK

Védett természeti területek Törvényi háttér Az 1996. évi LIII. tv. alapján Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, védettség feloldását követően a védettség tényét pedig törölni kell. A bejegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi. Bükki Nemzeti Park

Védett természeti területek Törvényi háttér Az 1996. évi LIII. tv. alapján Ha valamely védelemre tervezett terület jelentős károsodásának veszélye áll fenn, a természetvédelmi hatóság a területet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja. A határozatban előírhatja a terület kezelésével, a természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá a veszélyeztető tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja. Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó jogszabály hatálybalépéséig, de legfeljebb 3 hónapig tartható fenn. Országos jelentőségű védelemre tervezett természeti terület esetén a miniszter - egy ízben - további 2 hónappal meghosszabbíthatja

Védett természeti területek Törvényi háttér Az 1996. évi LIII. tv. alapján Ha valamely terület időszakosan fokozottan védett élő szervezetek élőhelyéül szolgál, amelyek megóvása másként nem biztosítható, az igazgatóság a területet, vagy annak egy részét meghatározott időre - de legfeljebb 3 hónapra- azonnal végrehajtható határozattal átmenetileg védetté nyilváníthatja. Fertő-Hanság Nemzeti Park

Védett természeti területek A védett természeti területek kategóriái az 1996. évi LIII. tv. alapján A.) Országos jelentőségű védett természeti területek 1. Egyedi jogszabállyal védett természeti területek: Nemzeti park Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület Természeti emlék 2. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek: a, Természetvédelmi területnek minősül valamennyi láp szikes tó b, Természeti emléknek minősül valamennyi földvár kunhalom víznyelő forrás 3. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti érték: barlang B.) Helyi jelentőségű védett természeti területek és értékek Természetvédelmi terület Természeti emlék

Országos jelentőségű védett természeti területek Nemzeti park Az 1996. évi LIII. tv. alapján Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságokban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges rendeltetésű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Hortobágyi Nemzeti Park

Országos jelentőségű védett természeti területek Nemzeti park Az 1996. évi LIII. tv. alapján Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Nemzeti park létesítésére kizárólag a miniszter jogosult. A nemzeti park területét, a nemzetközi gyakorlattal összhangban, a miniszter által meghatározott elvek szerint, természeti, kezelt és bemutató övezeti kategóriákba kell besorolni. Hortobágyi Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park

Országos jelentőségű védett természeti területek Nemzeti park Az 1996. évi LIII. tv. alapján Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Természeti övezet A nemzeti park legértékesebb része. Ennek állapota áll a természetes viszonyokhoz legközelebb, nagyrészt önfenntartó. Benne minden kezelés csak a természetes állapotok megőrzésére irányulhat. A törvény erejénél fogva fokozottan védett. Bükki Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Duna-Ipoly Nemzeti Park

Országos jelentőségű védett természeti területek Nemzeti park Az 1996. évi LIII. tv. alapján Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Kezelt természeti övezet Természetközeli állapotú területek, ahol kismértékű természethasználatok folynak. Célja olyan tevékenységek megvalósítása, amelyek a természeti értékek, ill. természetes állapotok fennmaradásával összeegyeztethetőek. Őrségi Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park Őrségi Nemzeti Park

Országos jelentőségű védett természeti területek Nemzeti park Az 1996. évi LIII. tv. alapján Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Bemutató övezet A nemzeti parkok látogatható területei, a bemutatást szolgáló létesítmények elhelyezése megengedett. Hortobágyi Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park

Országos jelentőségű védett természeti területek Nemzeti park Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Hazánkban eddig 13 térség nemzeti parkká nyilvánítására tettek javaslatot, ebből 10 alakult meg. (A további három: szigetközi, zempléni, beregi területek, melyek ma TK-k.) A nemzeti parkok jelentős részben a korábbi természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek összevonásából jöttek létre. Területük összesen 483.078 ha Átlagosan 48.000 ha Aggteleki Nemzeti Park

Országos jelentőségű védett természeti területek Nemzeti park Egyedi jogszabállyal védett természeti területek A hazai nemzeti parkok (a Bükki NP kivételével) ún. mozaik nemzeti parkok. A nemzeti parkjaink összesen 80 db területegységből állnak. A legkisebb egység nem éri el az 1 ha-t, a legnagyobb egység 65.000 ha. Egy nemzeti parkon belül a két legtávolabbi területegység közt előfordul a 200 km-t meghaladó távolság. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Duna-Dráva Nemzeti Park

Országos jelentőségű védett természeti területek Nemzeti park Egyedi jogszabállyal védett természeti területek

Országos jelentőségű védett természeti területek Tájvédelmi körzet Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Az 1996. évi LIII. tv. alapján Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. Bihari-sík Tájvédelmi Körzet

Országos jelentőségű védett természeti területek Tájvédelmi körzet Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Az 1996. évi LIII. tv. alapján A tájvédelmi körzet országos jelentőségű természeti érték és azt csak a környezetvédelemért felelős miniszter hozhatja létre. Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet

Országos jelentőségű védett természeti területek Tájvédelmi körzet Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Hazánkban eddig 61 tájvédelmi körzetet jelöltek ki, ma 38 van. Együttes kiterjedésük 334.653 ha átlagosan 8800 ha kiterjedésűek. A korábbi természetvédelmi területek közül 60 olvadt be tájvédelmi körzetekbe. Budai Tájvédelmi Körzet

Országos jelentőségű védett természeti területek Természetvédelmi terület Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Az 1996. évi LIII. tv. alapján Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A 23. (2) bekezdése alapján védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül. Szomolyai kaptárkövek Természetvédelmi Terület

Országos jelentőségű védett természeti területek Természetvédelmi terület Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Hazánkban jelenleg 168 db természeti terület sorolható ebbe a kategóriába. Ezek együttes kiterjedése kb. 30.784 ha Mohácsi történelmi emlékhely Természetvédelmi Terület Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület

Országos jelentőségű védett természeti területek Természetvédelmi terület Egyedi jogszabállyal védett természeti területek A legelterjedtebb területi kategória. Az összes védett terület kb. 60%-a. Területi részarányuk 4%. A védett érték szerint leggyakrabban: Földtani Víztani Növénytani Állattani Kultúrtörténeti Területük 1-1600 ha között változik Átlagosan 200 ha Közülük sok nem látogatható Lehetnek védettek és fokozottan védettek Baktalórántházai-erdő Természetvédelmi Terület

Országos jelentőségű védett természeti területek Természeti emlék Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Az 1996. évi LIII. tv. alapján Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A 23. (2) bekezdése alapján védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül. Magyarországon egyetlen egyedi jogszabállyal védettényilvánított országos jelentőségű természeti emlék van: Aggtelek-Rudabánya-Szendrői hegység földtani alapszelvényei természeti emlék

Országos jelentőségű védett természeti területek Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Országos jelentőségű védelem Védelmi kategória száma (db) területe (ha) ebből fok. védett (ha) Nemzeti park 10 483 078 79821 Tájvédelmi körzet 38 334653 28607 Természetvédelmi terület 168 30784 1350 Természeti emlék 1 - - Összesen 217 848515 109778 Az országos jelentőségű védett természeti területek alakulása hazánkban 2012-ben

Országos jelentőségű védett természeti területek Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Országos jelentőségű védelem

Országos jelentőségű védett természeti területek Ex lege védelem A törvény erejénél fogva védett természeti területek Az ex lege védelem a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzésének egyik sajátos módja. Egyes képződmények, függetlenül attól, hogy védett természeti területen vagy azon kívül találhatók, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. alapján jogi védelem alatt állnak. Baláta-tó Természetvédelmi Terület

Országos jelentőségű védett természeti területek Ex lege védelem A törvény erejénél fogva védett természeti területek Ezek alapján a törvény erejénél fogva (ex lege), külön védetté nyilvánítási eljárás nélkül is természetvédelmi oltalom alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. A Tvt. értelmében a védett láp és szikes tó országos jelentőségű természetvédelmi területnek, míg a védett forrás, víznyelő, kunhalom és a földvár országos jelentőségű természeti emléknek minősül. A barlangok is ex lege védettek, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értéknek minősülnek.

Országos jelentőségű védett természeti területek Ex lege védett területek: lápok A törvény erejénél fogva védett természeti területek A Tvt. 23. értelmében: A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik (Tvt. 23 ). Szatmár-beregi tájvédelmi körzet: Bábtava Lisztes kankalin Primula farinosa Tőzegáfonya - Vaccinium oxycoccos

Országos jelentőségű védett természeti területek A törvény erejénél fogva védett természeti területek Ex lege védett területek: lápok Hazánk területén mintegy 1251 ex lege lapot tartanak nyilván. Ebből 148 db található valamilyen más, országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területen.

Országos jelentőségű védett természeti területek A törvény erejénél fogva védett természeti területek Ex lege védett területek: szikes tavak A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók (Tvt. 23 ). Kiskunsági Nemzeti Park Csongrád

Országos jelentőségű védett természeti területek A törvény erejénél fogva védett természeti területek Ex lege védett területek: szikes tavak Hazánk területén 460 db "ex lege" védett szikes tó található, ebből 80 db más védett természeti terület része.

Országos jelentőségű védett természeti területek A törvény erejénél fogva védett természeti területek Ex lege védett területek: földvárak A földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel. (Tvt. 23 ). tiszaalpári földvár (forrás: www.termeszetvedelem.hu) A földvár fogalma csak 2003-tól szerepel a tvt.-ben. Érdekesség, hogy a Tvt.- ben szereplő definíció nem tartalmaz kritériumot a földmű létesítésének idejére vonatkozóan.

Országos jelentőségű védett természeti területek A törvény erejénél fogva védett természeti területek Ex lege védett területek: földvárak A földvárak természetvédelmi célú országos felmérési programja 2000-ben indult és 2002-ben fejeződött be. A természetvédelem nyilvántartása szerint hazánkban ez idáig 372 földvár vált ismerté, melyből 64 db más védett természeti terület része. A természetvédelem nyilvántartásában szereplő földvárak (forrás: www.termeszetvedelem.hu)

Országos jelentőségű védett természeti területek A törvény erejénél fogva védett természeti területek Ex lege védett területek: kunhalmok A kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak (Tvt. 23 ). Hortobágyi Nemzeti Park

Országos jelentőségű védett természeti területek A törvény erejénél fogva védett természeti területek Ex lege védett területek: kunhalmok A kunhalmok természetvédelmi célú országos felmérési programja 2000-ben kezdődött. A természetvédelem nyilvántartása szerint hazánkban ez idáig 1863 kunhalom vált ismerté, melyből 255 más védett természeti terület része. A természetvédelem nyilvántartásában szereplő kunhalmok (forrás: www.termeszetvedelem.hu)

Országos jelentőségű védett természeti területek A törvény erejénél fogva védett természeti területek Ex lege védett területek: víznyelők Az ex lege védelem szempontjából víznyelőnek számít az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye (Tvt. 23 ). Aggteleki Nemzeti Park

Országos jelentőségű védett természeti területek A törvény erejénél fogva védett természeti területek Ex lege védett területek: víznyelők 2002-ben kezdődött meg az aktív és időszakosan aktív víznyelők nyilvántartásba vétele, amelyek számítógépes adatbázisa jelenleg 698 víznyelőt tartalmaz, melyből 333 védett természeti területeken található, így ezek ex lege védettségüktől függetlenül is védelemben részesülnek. víznyelő (forrás: www.termeszetvedelem.hu)

Országos jelentőségű védett természeti területek A törvény erejénél fogva védett természeti területek Ex lege védett területek: források Az ex lege védelem szempontjából forrásnak számít a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad (Tvt. 23 ). Bükki Nemzeti Park

Országos jelentőségű védett természeti területek A törvény erejénél fogva védett természeti területek Ex lege védett területek: források 2002-ben kezdődött meg a források nyilvántartásba vétele, amelyek számítógépes adatbázisa jelenleg 6080, forrást tartalmaznak melyből 1092 forrás védett természeti területeken található. A források közül a helyszíneléskor 2 924-nek volt meg az 5 l/perces hozama, tehát jelenleg ennyi az "ex lege" védett források száma.

Országos jelentőségű védett természeti területek A törvény erejénél fogva védett természeti érték Ex lege védett területek: barlangok Az ex lege védelem szempontjából barlangnak számít minden, a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, amelynek hossztengelye meghaladja a két métert és jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása után mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást (Tvt. 23 ). Aggteleki Nemzeti Park Baradla-barlang

Országos jelentőségű védett természeti területek A törvény erejénél fogva védett természeti érték Ex lege védett területek: barlangok 2006-ban befejeződött a barlangok közhiteles nyilvántartásának felállítása, melynek számítógépes adatbázisa szerint a hazánkban jelenleg ismert barlangok száma 4093, azok járatainak együttes hossza 250,5 km. A fokozottan védett barlangok száma 147-re emelkedett; kihirdetésre került a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok köre (304 db), és megtörtént a külterületen nyíló barlangok felszíni védőövezetének kijelölése (2009). A barlangok fokozottan védetté nyilvánítása miniszteri rendelettel történik! (13/2001. (V.9.) KöM rendelet.

Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védelem Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is.

Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védelem Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Megyei szintű védetté nyilvánításokra 1971-től került sor, amikor a megyei tanácsok és azok végrehajtó bizottságai (Budapesten a Fővárosi Tanács és Végrehajtó Bizottsága) megkapták ezt a jogkört. Hédervári Árpád tölgyfa TE (Hédervár) Tétényi-fennsík TT (Budapest XXII)

Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védelem Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Számos tanácsrendelettel és VB határozattal védetté nyilvánított megyei (helyi) védett természeti terület jött létre 1990-ig, amikor aztán az önkormányzatok megalakulásával a helyi védetté nyilvánítás a jegyző (főjegyző) hatáskörébe került. Fundoklia-völgy TT (Érd)

Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védelem Egyedi jogszabállyal védett természeti területek A helyi jelentőségű védett természeti területek védetté nyilvánítása és a fenntartásukról való gondoskodás a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Fundoklia-völgy TT (Érd)

Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védelem Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Az 1989. október 23-a előtt létesített, helyi védettséget élvező területek státuszában alapvető változást eredményezett az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény. A jogszabály 2007. december 31-i hatállyal hatályon kívül helyezte az említett időpont előtt létesített országos és helyi jelentőségű védett természeti területek védetté nyilvánításáról rendelkező normatívákat. Újpesti homoktövis TT (Budapest IV)

Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védelem Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Ezzel egyidejűleg a védettségi szint csökkenésének elkerülése érdekében a törvény felhatalmazta az érintett települések önkormányzatait, hogy külön védetté nyilvánítási eljárás nélkül rendelettel tartsák fenn a helyi jelentőségű védett természeti területek védettségét. E rendeleteknek legkésőbb 2008. január 1-jén kellett hatályba lépniük. Ez a folyamat közel 400 települési önkormányzat több mint 700 helyi jelentőségű védett természeti területét érintette. Tétényi-fennsík TT (Budapest XXII)

Helyi jelentőségű védett természeti területek

Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védelem Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területek alakulása hazánkban (forrás: www.termeszetvedelem.hu)

Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védelem Egyedi jogszabállyal védett természeti területek A védett természeti területek országos nyilvántartását a természetvédelemért felelős tárca vezeti (Védett Területek Törzskönyve). Védett természeti területek törzskönyve (forrás: www.termeszetvedelem.hu) Védett természeti területek keresőfelülete (forrás: www.termeszetvedelem.hu)

Védőövezet Védett természeti területek Az 1996. évi LIII. tv. alapján Védett természeti területet - szükség esetén - védőövezettel kell ellátni. A védőövezet kiterjedéséről a védettséget kimondó jogszabályban kell rendelkezni. A védőövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét, országos jelentőségű védett természeti terület esetében a miniszter, míg, helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat határozza meg. A védőövezet rendeltetése, hogy megakadályozza vagy mérsékelje azoknak a tevékenységeknek a hatását, amelyek a védett természeti terület állapotát vagy rendeltetését kedvezőtlenül befolyásolnák.

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Erdőrezervátum Az 1996. évi LIII. tv. alapján Az erdőrezervátum (erdei ökoszisztéma rezervátum) a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség megóvását, a természetes folyamatok szabad érvényesülését, továbbá kutatások folytatását szolgáló erdőterület. Erdőrezervátumot csak nemzeti park, tájvédelmi körzet, vagy országos jelentőségű természetvédelmi terület alapkategóriába sorolt védett természeti területen, járulékos védett természeti területi kategóriaként lehet kijelölni. Kijelölésére a természetvédelemmel foglalkozó miniszter jogosult. Őserdő ER (Bükki Nemzeti Park)

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Erdőrezervátum Az 1996. évi LIII. tv. alapján A védett természeti területeken belül az erdőrezervátum sajátos természetvédelmi kategória, amelynek jellemző megkülönböztető jegyei a következők: Természetvédelmi oltalom magterület és védőzóna elkülönítésével. A magterület mindenkor fokozottan védett természeti terület.

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Erdőrezervátum Az 1996. évi LIII. tv. alapján Együttesen érvényesül: A természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség megóvásának, A természetes folyamatok szabad érvényesülése biztosításának, továbbá kutatások folytatásának a célja (hármas funkció) A megóvás és a természetes folyamatok szabad érvényesülése elsődlegességet élvez! A természetvédelmi oltalom tárgya a teljes erdei ökológiai rendszer. Bockereki ER (Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet)

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Erdőrezervátum Az 1996. évi LIII. tv. alapján Az erdőrezervátum két zónából áll. A kiemelkedő természetvédelmi értéket jelentő erdei ökoszisztéma közvetlen megóvását a magterület szolgálja, amely a törvény erejénél fogva mindig fokozottan védett természeti terület, és benne teljes használati korlátozás érvényesül. A védőzóna védett vagy fokozottan védett természeti terület, ahol az állandó védő funkciót biztosító és a további természetvédelmi céloknak is megfelelő természetközeli erdőgazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Erdőrezervátum Az 1996. évi LIII. tv. alapján Az erdőrezervátumok fenntartása, céljainak érvényesülése érdekében meghatározó, hogy biztosítva legyen: a magterületek teljes érintetlensége és zavartalansága, a védőzónák természetszerű állapota és magterületet védő funkciója, a terület zavartalanságát garantáló metodika szerinti szisztematikus állapotfelvételek és kutatások végzése, a látogatások fokozott tér- és időbeni korlátozása. Baktai ER (Baktalórántházai erdő Természetvédelmi Terület)

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Erdőrezervátum A hazai erdőrezervátum hálózat főbb adatai: Jelenleg 63 erdőrezervátum van Magyarországon Együttes kiterjedésük: kb. 14.000 ha. (forrás: www.erdorezervatum.hu)

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Bioszféra rezervátum Az UNESCO, 1970-ben "Man and Biosphere" (MAB), azaz "Ember és bioszféra" címmel kutatási programot indított a természeti környezet megóvásáért. A programot 1972 június 5-én, Stockholmban szervezett világkonferencián írták alá a résztvevő országok. Hazánk a kezdetektől tagja a programnak. A program része a bioszféra-rezervátumok kijelölése is. sorkerült. Aggteleki Bioszféra rezervátum Hortobágyi Bioszféra rezervátum

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Bioszféra rezervátum A bioszféra-rezervátumok olyan szárazföldi és tengerparti ökoszisztémákat felölelő területek, melyek fő funkciója, hogy a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzése mellett az optimális összhang biztosításával egyben a fenntartható gazdasági fejlődés mintaterületei is legyenek. Célja: A Föld nagy ökoszisztéma-típusait reprezentáló területek kijelölése, védelme, a rajtuk zajló emberi és természetes folyamatok megfigyelése. Végső soron a fenntartható fejlődés mintaterületeinek létrehozása.

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Bioszféra rezervátum Az 1996. évi LIII. tv. alapján Nemzeti parkot, tájvédelmi körzetet, természetvédelmi területet, vagy azok meghatározott részét - ha az nemzet-közileg kiemelkedő tudományos értéket képvisel - a miniszter nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban bioszférarezervátummá minősíthet. Hortobágyi Bioszféra rezervátum

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Bioszféra rezervátum A bioszféra-rezervátumok fő funkciói: Megőrzési funkció Kutatási és oktatási funkció Fejlődési funkció Aggteleki Bioszféra rezervátum Hortobágyi Bioszféra rezervátum

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Bioszféra rezervátum Megőrzési funkció ökoszisztémák, tájak változatosságának fennmaradása a fajok sokféleségének, genetikai változatosságának megőrzése Mura-Dráva-Duna határon átnyúló BR

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Bioszféra rezervátum Kutatási és oktatási funkció a természetvédelmi célú tudományos kutatások és monitorozás oktatási és ismeretterjesztési célú tevékenységek Hortobágyi Bioszféra rezervátum

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Bioszféra rezervátum Fejlődési funkció a fenntartható gazdasági fejlődés, használat, a helyi adottságok, ökológiai, társadalmi és kulturális szempontok hagyományos módszerek, tradíciók figyelembevétele. Hortobágyi Bioszféra rezervátum

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Bioszféra rezervátum A bioszféra-rezervátumok felépítése Annak érdekében, hogy a rezervátum céljai megvalósulhassanak, egymással összefüggő és folyamatos kölcsönhatásban működő, zónarendszert kell kijelölni. A kijelölendő zónák: Magterület Védőövezet Átmeneti övezet Fertő-tavi Bioszféra rezervátum

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Bioszféra rezervátum Magterület Elsődleges a megőrzés és a kutatás. Az emberi tevékenység csak kivételes esetben engedélyezhető. Mindig fokozottan védett Hosszú távú védelmet nyújt

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Bioszféra rezervátum Védőövezet (Puffer zóna) A magterületet veszi körül, fő célja ezek védelme. Rajta csak korlátozott és szabályozott emberi tevékenység folyhat.

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Bioszféra rezervátum Átmeneti zóna A természeti erőforrások fenntartható használatának mintaterületei. Rajtuk gazdálkodás is folyhat.

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Bioszféra rezervátum A világ 102 országában 508 bioszféra-rezervátumot jelöltek ki. Hazánkban 6 bioszféra-rezervátum került kialakításra. Megnevezés Kijelölés éve Terület (ha) Aggteleki BR 1979 20 170 Fertő-tavi BR 1979 12 542 Hortobágyi BR 1979 54 500 Kiskunsági BR 1979 22 095 Pilisi BR 1980 25 367 Mura-Dráva-Duna határon átnyúló BR 2012 236 000 Összesen: 370674

Különleges rendeltetésű védett természeti területek Bioszféra rezervátum Bioszféra-rezervátumok Magyarországon

Ajánlott irodalom Védett természeti területek