Kognitív módszerek a vallástudományban és a hebraisztikában

Hasonló dokumentumok
Kognitív módszerek a vallástudományban és a hebraisztikában

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

É É Ö

É Á Á Ö Á

ű ő ő ő

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Á Ü É Ü Ú Ü É

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ü ú ú ü ú ú ú ú

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

Á ű ó ó

Ó Ó ó ö ó

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Ki metélte körül Ábrahámot? Kognitív megközelítések a Biblia-magyarázatban

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü


ű ű ű ű Ü ű ű ű Ó ű Á ű Á Ö É É É Á É É É É Ü Á Á Á ű

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

Ö Ö ú

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü


Ü

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

Á Á Á ű Á

ü ú ú ú ú ü Á ü ű Ö ú ű ú ü ű ü ű Ö ű

Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ó

Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú

Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű

ü ű ü ü Ó ü

Átírás:

Kognitív módszerek a vallástudományban és a hebraisztikában Biró Tamás 2015. szeptember 16.: A hatvanas évek kognitív forradalma

Praktikus dolgok: A kurzus honlapja: http://birot.web.elte.hu/courses/2015-csr/ ÚJ: néhány fájl feltöltve, amelyhez jelszó kell! Biró Tamás: biro.tamas@btk.elte.hu, birot@birot.hu http://birot.web.elte.hu/, http://www.birot.hu/ Fogadóóra: emailes egyeztetés alapján. Pótóra: ha elmaradnak órák.

Kognitív forradalom a hatvanas években

Foglalkozás kultúrával, nyelvvel, vallással Mint személyes élmény a z e g y é n ku l t ú r á j a, n y e l v e, v a l l á s a Teológia, fenomenológia, nyelvtanulás, kulturális turizmus stb. Mint szöveg Szent szövegek exegézise, filológiai nyelvészet, irodalomtudomány stb. Mint történeti folyamat, fejlődés eredménye a s z ö v e g ku l t ú r á j a, n y e l v e, v a l l á s a a n e m z e t ku l t ú r á j a, n y e l v e, v a l l á s a Történeti-összehasonlító nyelvészet, összehasonlító vallástörténet, stb. Mint társadalmi jelenség t á r s a d a l o m ku l t ú r á j a, n y e l v e, v a l l á s a Strukturalista nyelvészet és antropológia, szociolingvisztika, stb. Mint biológiai jelenség e g y é n é s f a j ku l t ú r á j a, n y e l v e, v a l l á s a Pszichológiai, pszichoanalitikus megközelítések, kognitív megközelítések, stb.

Kultúra, nyelv, vallás mint biológiai jelenség Biológiai-pszichológiai módszerek: Pszichológiai ( a szó tág értelmében) kísérletek, fiziológiai mérések, stb. Vannak-e párhuzamos jelenségek az állatvilágban? Etológiai párhuzamok Mint a biológiai evolúció terméke: Evolúciós pszichológia Mint fiziológiai folyamatok és (elsősorban) az agy terméke: Neurológiai kutatások, agyi képalkotó eljárások, kognitív idegtudomány stb. Kognitív megközelítések (a szó szűkebb, BT-féle értelmében).

A hatvanas évek kognitív fordulatának előzményei (1) Behaviorizmus a pszichológiában: Az élőlény viselkedése, mint ingerekre adott válaszok: Klasszikus kondicionálás (Pavlov kutyája): semleges inger (pl. csengő) összekapcsolódik másik ingerrel (étel íze), nem tudatos választ váltva ki (nyálképzés). Operáns kondicionálás (Skinner patkánya): tudatos cselekvés (pedál lenyomása) összekapcsolódik annak jutalmával (élelemhez jut) vagy büntetésével. Az agy, mint fekete doboz: csak az inger-válasz (input-output) párok számítanak. Az introspekció (önmegfigyelés) nem tudományos módszer. Strukturalizmus a nyelvészetben A behaviorizmus és a strukturalizmus kifullad az 1950-es évekre.

A hatvanas évek kognitív fordulatának előzményei (2) Korai számítógépek: Mechanikus számítógépek régóta. Elektromos számítógépek: 1940-es évek. Kódfejtés a második világháborúban. Kibernetika, információelmélet (Shanon, Turing, stb.) A gépi fordítás (mint kódfejtés) lehetősége a hidegháború elején. Neumann-elv: a hardver és a szoftver különválasztása. Hardver és szoftver Memória (belső, külső) és feldolgozó egység (processzor, CPU) Programozási nyelvek: az információ reprezentálása (adatszerkezetek) és feldolgozása.

A kognitív fordulat Az agy, mint számítógép: Törjük fel a fekete dobozt! Mi van benne? Hogyan tárolja és hogyan dolgozza fel az bejövő ingereket/adatokat/jeleket, milyen módon számolja ki a bejövő ingerekre adandó választ? Milyen belső reprezentációk vannak? Memória. Gondolataink belső működésének a vizsgálata, akár introspekcióval is (pl. Chomsky). Agy (brain): Elme (mind): biológiai szerv információt, adatokat, jeleket feldolgozó számító gép [sic!]

A kognitív tudományok Pszichológia Nyelvészet Idegtudományok Filozófia Antropológia Mesterséges intelligencia (Pedagógia) Kognitív megközelítések: irodalomtudomány, zenetudomány, vallástudomány Cognitive Science Society http://cognitivesciencesociety.org/

Kognitív funkciók NB: funkció (function) itt: képesség, amire az agy/elme/ember képes. Lower cognition: Higher cognition: Szín- és alakfelismerés Hangfelismerés Cselekvések megtervezése Kategóriaalkotás Arcfelismerés Nyelv: produkció és percepció Számolási készségek Társas kapcsolatok (social cognition) Irodalom, zene, művészetek, vallás Sakk

Két irány az agy-elme megismeréséhez Bottom-up: Az idegsejtektől az agyi funkciókig Lézióanalízis (körülírt agyi sérülések vizsgálata), elektrofiziológiai módszerek (EEG, MEG; ERP = event related potential [EKP=eseményhez kapcsolódó potenciál]), funkcionális képalkotó eljárások, egysejtmegfigyelések (nem-humán alanyokban). Top-down: Az elme funkcióitól az ideghálózatig Jelenségek megfigyelése és elemzése (pre-kognitív módszerekkel is), modellalkotás, számítógépes szimulációk.

Két nyitott kérdés 1. Léteznek-e valóban reprezentációk? Ha igen, milyenek? Hagyományos programozási nyelvekben egy-egy adatstruktúra reprezentálja (stands for) azt, ami a külvilágban van. Konnekcionista modellekben már nehéz egy-egy ilyen adatstruktúrára rámutatni. Vajon van-e az agyamban neurális korrelátuma a táblának, a 3 számnak, az ige vonzatának, stb.? 2. Modularitás: léteznek-e az agyunkban modulok? Ha igen, milyenek? Hipotézis: az elme nagy számú, egy-egy funkcióra szakosodott modulból állna. Például: színlátás, arcfelismerés, nyelv (vagy annak szintjei). Kifelé zárt alrendszerek, amelyek a feladatukat gyorsan, hatékonyan végzik el. Az agy azon funkcióit segítik elő, amelyek evolúciós szempontból előnyt jelentenek.

Új irányok a kognitív tudományokban 1980-as évek: konnekcionizmus (neurális hálók): az addigi, szimbólumokat manipuláló komputáció alternatívája. Embodied cognition: nem tekinthetünk el attól, hogy az agyunk egy testen belül helyezkedik el, testünk fiziológiai folyamatok, érzelmek, stb. szintén fontos szerepet játszik. Affektív tudomány (mint a megismeréstudomány alternatívája)? Embedded cognition: a kognitív folyamatok egy társadalomba beágyazott egyén agyában zajlanak le.

Összefoglalás: Kultúra, nyelv, vallás mint biológiai jelenség A megismeréstudomány nem a megismerés tudománya! Az agy, mint számítógép (hardver+szoftver). A vallás (és a kultúra), mint az agy terméke: Biológiai, pszichológiai, neurológiai, evolúciós és komputációs aspektusok. A vallási és kulturális jelenségek megértése az emberi faj biológiaimentális adottságain keresztül. Az emberi agy/elme megértése vallási és kulturális jelenségek vizsgálatán keresztül.

Viszlát a következő alkalommal!