ARANYKOR NYUGDÍJPÉNTZÁR év III. negyedévi befektetési környezet bemutatása Bevezető A év III. negyedévének indulására nem lehetett panasz, hiszen július hónapban szinte minden befektetési forma havi hozama igen attraktívan alakult. Augusztustól azonban folyamatos és egyre növekvő mértékű zuhanás jellemezte a részvények és kötvények árfolyamainak alakulását. E kedvezőtlen folyamatok felerősödése a korábban már többször hangoztatott amerikai jelzálogpiaci krízis következtében egyre szaporodó csődök (pl. Lehman Broders), felvásárlások (Merrill Lynch, Bear Stearns) és állami mentőakciók (AIG, Fortis Bank) sorozatának következménye. Mindezek egyelőre csak a pénzügyi szektorból érkező csalódást keltő hírek voltak, azonban a bankrendszert érintő gondok valószínűsíthetően a reálgazdaságokat is kedvezőtlenül fogják érinteni. A III. negyedév egyetlen pozitívumaként azt említhetjük, hogy a recessziótól való félelem hatására a nyersanyagok ára is komoly leértékelődést szenvedett el, amelynek köszönhetően az inflációs nyomás érezhetően enyhült a nemzetgazdaságokon, így a korábbiakhoz képest a jegybankok számára lehetőség nyílik a szükséges kamatcsökkentések meglépésére. Fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy a befektetők a részvény és kötvénybefektetéseik árazását a jövőről alkotott várakozásaik szerint alakítják ki, azaz a jelenlegi alacsony árfolyamokon már most előre, a válság tényleges hatásai előtt tükröződnek a jövőben feltételezett negatívumok. Ebből tehát az következik, hogy a több éves mélyponton lévő árfolyamok, amennyiben a krízis okozta károk mégsem lesznek olyan mértékűek, mint amekkorát jelenleg a pesszimista befektetői attitűd feltételez, akkor az árfolyamok esése megállhat és konszolidáció következhet a pénz és tőkepiacokon. Makrogazdasági áttekintés 1. Gazdasági növekedés (GDP): A fejlett országok lassuló gazdasági teljesítménye egész régiónkban érezteti kedvezőtlen hatását. A kedvezőtlen amerikai és elsősorban európai konjunktúra gyengülő exportteljesítményhez vezet hazánkban és a szomszédos országokban egyaránt, amelyet valószínűen a jövőben tovább fog rontani a csökkenő beruházási hajlandóság és a szigorodó hitelkörnyezet. A KSH legfrissebb adatai szerint év/év alapon a hazai GDP 2%-os növekedést mutatott a II. negyedévben, amely elsősorban a mezőgazdaság jelentősen javuló teljesítményének köszönhető. A GDP-n belül fontos export faktor ugyan tovább nőtt, de annak dinamikája a korábbiakhoz képest kisebb lett. Az export dinamikájának javulására Németország további növekedés-lassulása miatt sajnos a év III. negyedévben sem számíthatunk.
2. Infláció A harmadik negyedévben, ellentétben az előző negyedévben leírtakkal, a nyersanyag és az élelmiszerárak zuhanásának köszönhetően világszerte jelentősen csökkentek az inflációs kockázatok. Ezt a kedvező hatást erősítette a mérsékeltebb világgazdasági növekedés is. Magyarországon a III. negyedév során lassú ütemben, de ismét csökkenésnek indult a pénzromlás üteme, a szeptemberi adat (12 havi) már 5,7% lett. 3. Államháztartás A Kormány által a tavalyi évben elkezdett gazdaságpolitikai kiigazítás közvetlen kiváltó oka a korábbi években, de különösen a 2006. évben rendkívül megnőtt államháztartási hiány volt. A bevételnövelő és takarékossági intézkedéseknek meg volt az eredményük, már a tavalyi esztendőben jelentősen csökkent a hiány, s úgy tűnik, a Kormány tudja tartani az idei 3,8%-os célját. A jövőre vonatkozóan azonban kérdéses lehet a 3,2%-os hiánycél teljesíthetősége, amennyiben a magyar Kormánynak is közvetlenül kell pénzügyileg beavatkoznia a gazdasági folyamatokba, a gazdaság élénkítése érdekében. Állampapírpiac, kamatok A negyedév első hónapjában a befektetői hangulatban megnyugvás volt tapasztalható. Ezt támogatta a javuló inflációs adat (júniusi), az erősödő hazai fizetőeszköz, valamint az amerikai jegybank likviditást élénkítő bejelentései, illetve az EKB kamatnövelésének jövőbeli elmaradásaira tett kijelentések. Mindezeknek köszönhetően az állampapírok árfolyama ismételten erősödésnek indult. A július-augusztusi viszonylagos nyugalmat szeptemberben azonban az USA-ból érkező negatív hírek (Lehman Broders csőd, AIG biztosító kvázi államosítása stb.) dúlták fel. Ezzel ismét kezdetét vette az értékpapírok vesszőfutása, hiszen az említett események tovább mélyítették a pénzintézetek iránti bizalmi válságot és újból pánikszerű eladási hullámot indukáltak. Világosan látható, hogy a pénzügyi válság gyökerei az Amerikai Egyesült Államokban vannak, amelyből adódóan minden amerikai kongresszusi és jegybanki intézkedés elsőszámú befolyásoló tényezője az értékpapírok árfolyam-alakulásának. Ebből adódóan a piac által nagyon várt szeptember végi 700 milliárd dolláros mentőcsomag az amerikai kongresszus elé került, amelyet ugyan elsőre nem szavaztak meg, de néhány módosítás után október elején már igen. Noha a mentőcsomag elfogadása körüli bizonytalanság a negyedév zárását (09.30.) kedvezőtlenül érintette, az állampapír indexek összességében emelkedést produkáltak a július-szeptember időszakban. RMAX CMAX MAX 06.30 350,6737 333,1883 331,6572 09.30 358,1687 341,0013 342,5887 III. negyedév 2,14% 2,82% 2,82% RMAX: 3 hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb hátralévő futamidejű értékpapírok teljesítményét mérő index CMAX: vegyes lejáratú, az RMAX és a MAX indexek egyedi súlyozásából összeállított index MAX: egy évnél hosszabb futamidejű államkötvények teljesítményét mérő index
Az alábbi grafikon bemutatja az egyes állampapír indexek hozamának változását az idei év első kilenc hónapjában: Hazai állampapír indexek teljesítménye 2007.12.31-09.30 közötti időszakban 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 2007.12.31 01.31 02.29 03.31 04.30 05.31 06.30 07.31 08.31 09.30 1,00% 0,00% -1,00% -2,00% RMAX MAX CMAX -3,00% I.negyedév II.negyedév III.negyedév -4,00% -5,00% -6,00% A forint erőssége, illetve stabilitása a régiós valutákkal egységes módon egészen a szeptemberi pánikig jellemzője volt a III. negyedévnek, azonban ahogy az eladói nyomás erősödni kezdett, és a kockázatelutasítás újfent megugrott, a befektetők a dollár invesztíciókat preferálva folyamatosan építették le külföldi devizában denominált befektetéseiket. Mindez természetszerűleg maga után vonta dolláron kívüli devizák jelentős leértékelődését (különösen a fejlődő országokét). A év III. negyedévének végére a jegybanki alapkamatok és deviza konverziós árfolyamok az alábbi képet mutatták: 06.30 09.30 Változás (%) HUF alapkamat 8,5% 8,5% - EUR alapkamat 4,0% 4,25% +0,25% USD alapkamat 2,00% 2,00% - EUR/USD 1,58 1,44-8,86% EUR/HUF 237,03 243,17 +2,59% USD/HUF 149,76 169,15 +12,95% Magyar és régiós részvénypiacok A harmadik negyedév első hónapjaiban tapasztalt viszonylag stabil és nyugodt hangulat után szeptemberben az Amerikából és Nyugat-Európából érkező aggasztó fejlemények hatására újra visszaért a megemelkedett forgalom a világ tőzsdéire nagymértékű eladási hullámmal kísérve. Ez
alól természetesen a régiós részvényindexek sem tudták kivonni magukat. Egy dologgal vigasztalódhatunk csupán, hogy a BUX index szenvedte el a legkisebb esést a régiónkban. Összességében elmondható, hogy a III. negyedévben az olaj-, és energiaipari, valamint az ingatlanfejlesztő cégek vesztettek a legtöbbek értékükből. Az olajiparban a cégek profitabilitását első sorban a dollár árfolyama, az olajár alakulás és a finomítói marzsok határozzák meg. Egy lassuló gazdaságban, ahol az olaj ár is magas, a finomítói profitok csökkennek. Mindezek következtében a MOL részvények több mint 20%-ot estek, az osztrák ÖMV részvényei pedig 40%-ot! A régió bankjai vegyesen zárták a negyedévet. A hiteleiket elsősorban betétekből finanszírozó bankok értéke kevesebbet, míg az egyre szűkülő és dráguló bankközi piacról finanszírozó bankok jóval többet estek. Az előbbiek közé tartozó cseh Komercni Banka például 9%-ot emelkedett, míg a lengyel PEKAO 5%-ot, az OTP 2,5%-ot esett, de az igazi vesztes az osztrák ERSTE (-11%) és Raiffeisen (-40%) bankok voltak. A gyógyszergyártó szektor sem maradhatott ki az értékvesztésekből, az EGIS papírjai jelentős eladói nyomás hatására 25%-ot zuhantak. A RICHTER komoly projektet jelentett be, amely egy Debrecenben épülő, biotechnológiai úton előállított gyógyszeripari termékek fejlesztésére és gyártására szolgáló üzem létrehozására és 2012. évi indulására vonatkozott. E hírnek is köszönhetően a RICHTER részvények árfolyama mindössze 3,5%-ot esett. A Magyar Telekom második negyedévi eredménye (31,5 milliárd Ft) magasan a várt felett alakult, így a negatív tőzsdei hangulat ellenére árfolyama 9,7%-al emelkedett. A hazai és a szomszédos országok tőzsde indexeinek teljesítményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 06.30 09.30 Változás (hozam) BUX 20 387,52 18 868,90-7,45% WIG20 (lengyel) 41 146,26 37 367,33-9,18% PX50 (cseh) 1 483,5 1 204,70-18,79% CETOP20 (régiónk) 2854,1 2 519,30-11,72% ATX (osztrák) 3 919,52 2 998,08-23,51% Globális fejlett és fejlődő részvénypiacok Az előző negyedév végén még csak úgy beszéltek a recesszióról, mint egy lehetséges forgatókönyvről. A kérdés most már inkább az, hogy mennyire esik vissza a világgazdaság teljesítménye, illetve meddig tart ez az időszak. Világszerte folyamatosan növekszik a munkanélküliek száma (USA-ban már idén több mint 750.000 embert bocsátottak el). A fontos indikátornak tekintett bizalmi indexekből az is látszik, hogy egyre pesszimistábbak az amerikai és európai vállalatvezetők a jövővel kapcsolatban, minden szektorra hatással vannak ugyanis a megdrágult hitelek, ráadásul a hitelhez jutás feltételi is szigorodtak, s említést kell tenni még a fogyasztói oldalról érkező keresletszűkülésről is. Ebben a hangulatban, illetve a folyamatosan érkező nem mindennapi események (csődök, államosítások stb.) hatására óriási volatilitással (hullámzással) reagáltak a részvényárfolyamok.
Napon belül is jelentősen ingadoztak az árak, voltak részvények, amelyek árfolyama 10-60%-ot mozdult el pozitív/negatív irányba. A tőzsdei pánik a korábban még jó befektetési célpontnak tekintett fejlődő országokat is elérte, így már nem maradt a világnak olyan pontja, ahol ne csökkentek volna jelentősen a részvényárfolyamok. Az alábbi táblázatban láthatók a meghatározó fejlett országok részvényindexeinek és általánosságban leginkább elfogadott fejlődő piaci referencia index teljesítménye az idei III. negyedév alapján: 06.30 09.30 Változás (hozam) S&P 500 (amerikai) 1 280,00 1 166,36-8,88% DJ Eurostoxx 50 (ny-európai) 3 352,81 3 156,46-5,86% DAX-30 (német) 6 418,32 5 831,02-9,15% FTSE-100 (angol) 5 625,90 4 902,45-12,86% NIKKEI-225 (japán) 13 481,38 11 259,86-16,48% MSCI World (fejlett) 1 402,13 1 182,443-15,67% MSCI Emerging (fejlődő) 1 087,12 786,924-27,61% Az alábbi grafikonon az Aranykor Nyugdíjpénztár által referenciaként használt részvényindexek idei három negyedévi teljesítményét mutatjuk be: Hazai és nemzetközi tőzsde indexek teljesítményének alakulása 2007.12.31-09.30. közötti időszakban (saját devizában) 5,00% 0,00% -5,00% 07.12.31 08.01.31 08.02.29 08.03.31 08.04.30 08.05.31 08.06.30 08.07.31 08.08.31 08.09.30-10,00% -15,00% -20,00% MSCI World (USD) MSCI EM (USD) BUX (HUF) CETOP 20 (EUR) -25,00% -30,00% -35,00% I.negyedév II.negyedév III.negyedév -40,00%
Alternatív befektetések A hazai ingatlanbefektetési alapok a III. negyedévben majdnem két százalékot elérő pozitív hozamot értek el. Ez az eredmény egyelőre a nemzetközi színtéren zajló ingatlanpiaci leértékelődéseket tekintve nagyon jó teljesítménynek számít. A év III. negyedévében már a nyersanyagok is keményen megérezték a világgazdaság lassulása miatti pánikszerű eladások negatív hatását. Természetesen a legjobban figyelt áruféleségként számon tartott nyersolaj volt az egyik legnagyobb vesztese ezen időszaknak, ugyanis a WTI 30%-ot zuhant. De amint korábban már utaltunk rá az élelmiszerek sem jártak jobban, a búza 20%-ot, a kukorica 35%-ot esett. Hasonló pánikhangulatú piaci folyamatok között az amerikai állampapírok mellett az aranyat tartják az egyik legjobb ún. menekülő befektetésnek, amelynek árfolyama ennek köszönhetően csak 5%-kal esett a negyedév során. Az alábbi táblázatban e két területen alkalmazott referencia indexek idei harmadik negyedéves teljesítményét mutatjuk be: 06.30 09.30 Változás (hozam) BIX (ingatlan) 162,30 165,47 +1,95% DBLCI (árutőzsde) 2033,21 1518,91-25,29%