JELENTÉS. a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről

JELENTÉS a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó ellenőrzéséről 0644 2006. december

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1003-5/26/19/2006. Témaszám: 803 Vizsgálat-azonosító szám: V0274 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Böröcz Imre tanácsadó György Árpád számvevő tanácsos Koltayné Szepesi Zsuzsanna főtanácsadó A témához kapcsolódó elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásnak vizsgálatáról Jelentés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: Normatív kötött felhasználású támogatások sorszáma 0220 0350 0416 0540 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 17 1. A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége 17 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége 17 1.2. A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége 22 1.3. A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága 30 1.4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele 32 1.5. A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága 37 1.6. A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége 46 1.7. A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége 50 1.8. A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége 54 1.9. A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége 55 2. Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja 58 2.1. A feladatok meghatározása és szervezeti keretei 58 2.2. A költségvetés egyensúlyának helyzete 62 2.3. A feladatok finanszírozása 70 3. A belső ellenőrzési rendszer működésének értékelése 73 3.1. Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése 73 3.2. A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése 76 3.3. A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 77 1

MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat 2005. évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (4 oldal) 6. számú Bencsik János úr, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (2 oldal) 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények: Áht. Fot. tv. Gyvt. Hatv. Htv. Kbt. Ksztv. Ltv. Nek. tv. Ötv. Ptk. Számv. tv. Szoc. tv. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi ellátásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény Rendeletek: a helyiségek bérletéről Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának szóló rendelet 35/1999. (X. 21.) sz. rendelete a helyiségek bérletéről a nem lakás céljára szolgáló Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának helyiségek elidegení- téséről szóló rendelet 14/2004. (V. 19.) sz. rendelete az önkormányzat tulajdonában levő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet kisebbségi kormányrendelet a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet SzMSz 1 Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1/1991. (II. 14.) sz. rendelete Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról SzMSz 2 Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata, amelyet Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az 50/2004. (III. 18.) sz. határozatával fogadott el 3

vagyongazdálkodási rendelet 1 vagyongazdálkodási rendelet 2 vagyongazdálkodási rendelet 3 vagyongazdálkodási rendelet 4 Vhr. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 30/2000. (VI. 22.) sz. rendelete az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról (hatályos 2003. április 24-től) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 30/2000. (VI. 22.) sz. rendelete az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról (hatályos 2003. augusztus 21-től) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 30/2000. (VI. 22.) sz. rendelete az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról (hatályos 2005. január 1-jétől) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 30/2000. (VI. 22.) sz. rendelete az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról (hatályos 2006. június 1-jétől) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Szórövidítések: aljegyző Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának aljegyzője ÁSZ Állami Számvevőszék Ellenőrzési iroda Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Ellenőrzési Irodája FEUVE folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés főjegyző Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának címzetes főjegyzője Gazdasági bizottság Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Bizottsága Jogi és etikai bizottság Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jogi és Etikai Bizottsága KELER Rt. Központi Elszámoló és Értékház Rt. Közgyűlés Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése LKÖ Tatabányai Lengyel Kisebbségi Önkormányzat MÁK Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága Önkormányzat Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Pénzügyi bizottság Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Pénzügyi Bizottsága Pénzügyi iroda Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi és Számviteli Irodája polgármester Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere Polgármesteri hivatal Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatala ügyrend Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Gazdasági Szervezetének Ügyrendje, amelyet a főjegyző 2005. augusztus 26-án adott ki és 2005. szeptember 1-től léptetett hatályba Vagyonhasznosítási iroda Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Vagyonhasznosítási Irodája 4

JELENTÉS a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján került sor. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a 2005. év és a 2006. év I. negyedéve, valamint az 1.5., 2.1-2.3. és 3.3. ellenőrzési programpontok esetében a 2003-2004. évek is. Tatabánya Megyei Jogú Város Komárom-Esztergom megye székhelye. A város lakosainak száma 2006. január 1-jén 71 712 fő volt. A Közgyűlés tagjainak száma 29 fő, munkáját 11 állandó bizottság támogatta. A polgármestert aki az 1990. év óta tölti be tisztségét egy főállású alpolgármester segíti feladatai ellátásában. A főjegyző 1990. január 1-jétől vezeti a Polgármesteri hivatalt. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

BEVEZETÉS Az Önkormányzat a 2005. évben 16 174,9 millió Ft bevételből gazdálkodott, a teljesített kiadás 16 114,0 millió Ft volt. A kiadások 85%-át működési, 15%-át felhalmozási célra fordították. Az Önkormányzat 2005. december 31-i könyvviteli mérlegben kimutatott vagyonának értéke 21 194,6 millió Ft, amelyből az adósságállomány értéke 3592,5 millió Ft volt. A városban és a vonzáskörzetében élőknek nyújtott közszolgáltatásokhoz összesen 51 intézményt (ebből 26 részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezőt) tartottak fenn a 2005. évben. Az Önkormányzat feladatai ellátásában négy közhasznú társaság, 15 közalapítvány és kilenc önkormányzati társulás működött közre. A Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők száma a 2005. évben 248 fő volt, az intézményekben 2342 fő közalkalmazott látta el a különböző közszolgáltatásokat, és az azokhoz kapcsolódó gazdálkodási teendőket. A városban öt kisebbségi 3 önkormányzat működött. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat a jelentés 2. számú melléklete tartalmazza. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester úr arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 3 Cigány, görög, lengyel, német, szlovák. 6

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Közgyűlés az Ötv. előírásainak megfelelve a 2003. évben fogadta el az önkormányzati képviselő választási időszakra vonatkozó gazdasági programját, amely alkalmas volt az éves tervezőmunka megalapozására. A polgármester az Áht-ban előírt határidőket betartva terjesztette a Közgyűlés elé a 2005. és a 2006. évi költségvetési koncepciókat, valamint költségvetési rendelettervezeteket. Az Ámr. előírásainak megfelelően csatolta a költségvetési koncepciók előterjesztéséhez a Pénzügyi bizottság, a költségvetési rendelettervezetekhez a Pénzügyi bizottság és a könyvvizsgáló véleményét. A polgármester az Ámr. előírása ellenére nem csatolta a költségvetési koncepciók előterjesztéséhez a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepciók tervezetéről alkotott írásos véleményét, mivel azok a kapott tájékoztatás ellenére arról írásos véleményt nem készítettek. A költségvetési koncepciók az Ámr-ben előírtaknak megfelelő tartalommal készültek, az elfogadáskor a Közgyűlés a költségvetés készítéssel kapcsolatos feladatokat az Ámr. előírásai alapján meghatározta. A főjegyző a költségvetési rendelettervezetet beterjesztése előtt a költségvetési szervek vezetőivel az Ámr-ben foglaltaknak megfelelően egyeztette. A polgármester előterjesztette azokat a rendelettervezeteket, amelyek a költségvetés megalapozását biztosították. A költségvetési rendeletben a 2005. évben nem, a 2006. évben nem megfelelő összegben mutatták be a költségvetési hiány mértékét, mivel az Áht-ban foglaltakat megsértve finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési bevételként és kiadásként. A Közgyűlés 2006. májusi rendeletében határozta meg az Áht-ban előírt, a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások közül az Önkormányzat összevont mérlegeire és elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzatok mérlegeire, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítésére, valamint a közvetett támogatásokra vonatkozó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit. A vagyonkimutatás tartalmi követelményeit az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete tartalmazta. A 2005. és a 2006. évi költségvetési rendelettervezetek előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatták az Áht-ban előírt mérlegeket, kimutatásokat, a szöveges indoklásokkal együtt. Az Áht. és az Ámr. előírásainak megfelelve a költségvetési rendeletben a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat Önkormányzatra összesen és kiemelt előirányzatonként, a bevételek előirányzatait az elemi költségvetés szerinti főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben, valamint a működési, fenntartási előirányzatokat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként mutatták be. A felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként határozták meg. Az Ámr-ben előírtaknak megfelelően mutatták be a Közgyűlésnek elkülönítetten az európai uniós támogatással tervezett projektek bevételeit és kiadásait, csatolták a költségvetésekhez az előirányzatok várható felhasználási ütemét bemutató tájékoztatást. A 2005. és a 2006. évi költségvetésekben alap elnevezéssel kiadási előirányzatokat határoztak meg. Az alapként 7

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK történő elnevezés a környezetvédelmi alap kivételével nem felel meg az Áhtben meghatározott feltételeknek, a kifejezés félreérthető. A költségvetés végrehajtási szabályait a 2005. és a 2006. évi költségvetésekben meghatározták. Az Önkormányzat a 2005. évi költségvetési rendeletét hat alkalommal módosította, a módosítások következtében a 2005. évi költségvetési előirányzatok főösszege 2,1%-kal csökkent. A költségvetési előirányzatok módosítására előterjesztett rendelettervezetek az eredeti költségvetéssel összehasonlítható módon tartalmazták a módosítási javaslatokat. Az előirányzatváltozásokat hitelt érdemlően dokumentálták. A 2005. évben az Ámr. előírásai ellenére a központilag biztosított pótelőirányzatok negyedéven belül történő átvezetése a költségvetési rendeletben két pótelőirányzat esetében nem történt meg. A 2006. I. félévi költségvetési rendeletmódosítások az Ámr. előírásai alapján szabályszerűen, határidőben megtörténtek. A Polgármesteri hivatal rendelkezett a Közgyűlés által jóváhagyott SzMSz 2 - szel, amely az Ámr-nek megfelelően tartalmazta a szervezetre és működésre vonatkozó információkat. A főjegyző a gazdasági szervezetre kiadott ügyrendben meghatározta a gazdálkodásért felelős személyek feladatait, továbbá a kapcsolódó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv tekintetében ellátandó feladatokat, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogköreit. A költségvetési gazdálkodást érintő gazdálkodási jogkörök gyakorlásának rendjét a polgármester és a főjegyző közösen szabályozták. A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés és szakmai teljesítésigazolás szabályozása során meghatározták a kötelezettségvállalások nyilvántartásának a módját, formáját, a név szerinti felhatalmazásokat, megbízásokat, kijelöléseket és az eljárások rendjét. A szakmai teljesítés igazolásának módját a főjegyző szabályozta, de abban az igazolási feladat tartalmára való utalás követelményét nem írta elő. A főjegyző a Htv-ben foglaltaknak megfelelően a Polgármesteri hivatal és az Önkormányzat felügyelete alatt álló intézmények számviteli rendjét kialakította. Kiadta a számviteli politikát és a kapcsolódó szabályzatokat, amelyek hatályát a Vhr. előírásai alapján kiterjesztette a Polgármesteri hivatalhoz kapcsolódó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervre is. Ez igazodott a köztük lévő megállapodás tartalmához, ugyanakkor az Ámr-ben előírtak ellenére a megállapodás jóváhagyásáról, illetve a Vhr-ben előírtak ellenére a számviteli politika kiterjesztésére vonatkozó egyetértésről a Közgyűlés mint felügyeleti szerv előterjesztés hiányában nem döntött. A számviteli politikában szerepeltek a megbízható, valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata tartalmazta az előkészítés és végrehajtás feladatait, dokumentálását és felelősségi rendjét. Az eszközök és források értékelési szabályzata a Vhr-ben előírtak ellenére a 2005. évben, és a 2006. évi módosítás után sem tartalmazta az egyedi értékeléshez az adós minősítésére, fizetőképessége megítélésére, a követelés érvényesítési esélyei meghatározására vonatkozó szempontokat. A pénzkezelési szabályzatban a főjegyző meghatározta a bankszámlák és a házipénztár kezelésére vonatkozó előírásokat. A 2005. évben nem tartalmazta a selejtezés szabályozása az eljárási, bizonylati és elszámolási rendet, a személyhez kötött felelősségeket, a számlarend az analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát, egyeztetési módját, az összesítő kimutatások elkészítésének rendjét, határidejét. 8

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A selejtezés szabályozása és a számlarend hiányosságait a főjegyző a 2006. évi módosításkor pótolta. A Polgármesteri hivatalnál a gazdálkodási jogkörök, továbbá a számvitel rendjét meghatározó szabályzatok előírásai egymással, valamint az ügyrenddel és a kapcsolódó munkaköri leírásokkal összhangban voltak. A szabályzatok a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő sajátosságokat tartalmazták. A főjegyző az Áht-nek megfelelően gondoskodott a FEUVE megszervezéséről. Az ügyviteli, számviteli szabályzatok tartalmazták az előző munkafázis ellenőrzése elvégzésének kötelezettségét, az elvégzendő műveleteket, az ellenőrzés viszonyítási alapjait. A főjegyző 2006 januárjában adta ki a kockázatkezelés rendjéről szóló szabályozást, a szabálytalanságok kezelésének egységes rendjét és az Ámr. előírása alapján a Polgármesteri hivatal táblázatokban részletezett és az SzMSz 2 mellékletét képező ellenőrzési nyomvonalát. A Polgármesteri hivatalban a költségvetési előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokat írásba foglalták, de azok 1,9%-ánál az Ámr-ben előírtak ellenére az ellenjegyzés elmaradt. Az ellenőrzést végző aláírása nélküli, 1,1%-os arányt jelentő bizonylatoknál megsértették a Számv. tv. számviteli bizonylatokra vonatkozó előírását. A 2005. évi költségvetési előirányzat főösszegét, vagy kiemelt előirányzatát túllépő önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri hivatalnál a kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkező személyek megsértették az Áht. előírásait, amikor a tárgyévi jóváhagyott kiadási előirányzat mértékét meghaladóan vállaltak fizetési kötelezettséget, illetve rendelték el a kifizetést. A feladat elvégzésének dokumentálása ellenére nem végezték el az Ámr-ben előírt munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatukat az ellenjegyzés nélküli és a tárgyévi kiadási előirányzatot meghaladó kötelezettségvállalásoknál és kifizetéseknél az ellenjegyzők, szakmai teljesítést igazolók és érvényesítők. A könyvviteli nyilvántartásban elszámolt gazdasági műveletekről, eseményekről a bizonylatokat kiállították, azok a Számv. tv-ben foglalt alaki és tartalmi követelményeknek 98,9%-ban megfeleltek. Az Önkormányzat a 2005. évben a jóváhagyott előirányzatok főösszegén belül gazdálkodott, de ezen belül öt intézménye az intézmények egytizede túllépte a módosított kiadási előirányzatának főösszegét. Tizennégy intézmény az intézmények egynegyede a részére meghatározott kiemelt költségvetési előirányzatot lépte túl. A Polgármesteri hivatal a 2005. évi módosított előirányzata főösszegén belül teljesítette kiadásait, de ezen belül két kiemelt előirányzatát más előirányzatai terhére túllépte. Az előirányzat-túllépések okait csak a kiadási előirányzata főösszegét túllépő öt intézménynél vizsgálta meg a Polgármesteri hivatal, felelősségre vonás nem történt. Az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi könyvelés és a költségvetési beszámoló elkészítésének informatikai támogatottsága biztosított volt, de a 2005. és 2006. években még nyolc analitikus nyilvántartást kézzel vezettek. A kiutalt, de visszaérkezett segélyek manuális nyilvántartása párhuzamos nyilvántartást jelentett, mert ezek információi informatikai úton is előállíthatóak. A Polgármesteri hivatal rendelkezett az informatikai rendszer működtetésének feltételeit meghatározó szabályozásokkal (informatikai stratégia, katasztrófa elhárítási terv, adathozzáférési rend, üzemeltetési dokumentációk, felhasználói leírások). 9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A pénzügyi és számviteli területen dolgozók munkaköri leírásai tartalmazták az informatikai rendszer használatát, feladataik leírását. A Polgármesteri hivatalban gondoskodtak az önkormányzati vagyon nyilvántartásáról, a törzsvagyont a főkönyvi számlák további bontásával és az analitikus nyilvántartásokban is elkülönítették. Az eszközök és források leltárral történő alátámasztására, a leltározás végrehajtására a főjegyző intézkedett. Az eszközök és források leltározásának módja megfelelt a Vhr-ben előírtaknak. A leltározási folyamatot, annak dokumentumait, az előírások betartását a belső ellenőrzés felülvizsgálta, a megállapított hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedtek, a hiteles bizonylatolást érintő hiányosságokat pótolták. A Polgármesteri hivatal az eszközök és források év végi értékeléséhez szükséges információk beszerzéséről, gyűjtéséről gondoskodott. A részesedéseknél, az adók és adók módjára behajtandó, valamint az egyéb követeléseknél kimunkálta, dokumentálta és elszámolta az értékvesztést, illetve értékvesztés visszaírást, az egyszerűsített eljárást a Vhr. és az értékelési szabályzat előírásai szerint végezte. A Vhr. előírása ellenére a hátralékos vevőállomány 11,6%-ánál elmaradt az egyedi értékelés, valamint a 2005. évi könyvviteli mérleg a leltározási és értékelési szabályzatok alapján behajthatatlannak minősítendő, az elismerést igazoló dokumentum nélküli követeléseket is tartalmazott. Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodás szabályait, a döntési jogköröket a vagyongazdálkodási 1-4, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről, valamint a helyiségek bérletéről szóló rendeletekben határozta meg. A vagyongazdálkodási hatásköröket vagyoncsoportonként, értékhatártól függően, a hasznosítás módjára tekintettel, differenciáltan, célszerűen állapították meg. Szabályozták és betartották a vagyon forgalomképesség szerinti besorolása megváltoztatásának módját. A versenyeztetési kötelezettség alsó határát a 2003-2004. években indokolatlanul magas összegben, 300 millió Ft-ban határozták meg, az értékesítések a megjelölt értékhatárt nem érték el. A szabályozás nem segítette a vagyonnal való gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát. A térítésmentes vagyonátadás eseteit és módját a vagyongazdálkodási rendelet 4 -ben határozták meg, az ezt megelőző térítésmentes vagyonátadás alkalmával megsértették az Áht. előírásait. A követelésről való lemondás módját a jogosultak körének összeghatárhoz kötésével meghatározták, de az Áht-ban foglaltakat megsértve nem határozták meg a követelésekről való lemondás eseteit. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adás-vételének szabályozása során nem nevesítették a jogkörök gyakorlásának jogosultját, nem határozták meg az adás-vételek eljárási rendjét. Az értékpapír vételt megelőzően a befektetési lehetőségeket nem mérték fel, a befektetési szolgáltatót nem pályázat útján választották ki, a döntést nem a hatáskörrel rendelkező Közgyűlés hozta meg. Az értékpapírok adásvétele során az Önkormányzat által realizált hozamok átlagosan 0,16 százalékponttal meghaladták az Államadósság Kezelő Központ által jegyzett állampapír-piaci referenciahozamokat. Az Önkormányzat a befektetési kockázat csökkentését elősegítő lehetőséggel nem élt, nem nyittatott a befektetési szolgáltatóval a KELER Rt-nél együttes rendelkezésű, az Önkormányzat nevére szóló értékpapír alszámlát. Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő szerződések közzétételi kötelezettségének szabályait a vagyongazdálkodási rendelet 2-4 tartalmazta, amely szerint a szerződéseket értékhatárra tekintet nélkül 30 napon 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK belül kell közzétenni. Az Áht-ban foglalt előírás szerint az Önkormányzat a közzétételi kötelezettségének eleget tett. Az Önkormányzat vagyongazdálkodással kapcsolatos döntései a költségvetésben megfogalmazott célokkal összhangban voltak. A nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a Közgyűlés által elfogadott koncepcióban foglaltaknak megfelelően, a bérlők elővásárlási jogát figyelembe véve, a Közgyűlés által elfogadott árkataszterben meghatározott eladási áron értékesítették. A döntéshozatal hatásköri szabályait, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítésére vonatkozó korlátokat betartották. A szerződésekben az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemeket szerepeltették. Az Önkormányzat három párt részére kedvezményes bérleti díjat állapított meg. A kedvezményes helyiséghasználat biztosításával az Ötv. előírásai ellenére nem közfeladat ellátásához nyújtottak támogatást a pártok részére, a bérlők között az alkotmányos egyenlőséget nem biztosították. Az Önkormányzat a 2005. évben céljelleggel 821 esetben, összesen 1159,5 millió Ft támogatást biztosított működési és felhalmozási célokra. Az Önkormányzat a céljellegű támogatásokat a Közgyűlés közvetlen döntésével, bizottsági, polgármesteri keretek, a helyi adók 5%-ából képzett keretelőirányzatok meghatározásával biztosította. Az Ötv-ben előírt hatáskör átruházási korlátozást az Önkormányzat, megsértve Közgyűlés a költségvetési bevétel felhasználására vonatkozó döntési hatáskörét, az adózókra ruházta át. Az erre vonatkozó határozatait a Közgyűlés a helyszíni ellenőrzés ideje alatt hatályon kívül helyezte. Az alapítványok támogatásáról, az Ötv. előírásait megsértve, a bizottságok, a polgármester és az adózók is döntöttek. A céljellegű támogatásban részesülő szervezetekkel, magánszemélyekkel a támogatási szerződést, megállapodást megkötötték, a számadási kötelezettség teljesítésének módját, határidejét előírták. A közhasznú szervezetek részére nyújtott támogatásoknál a Ksztv. szerződéskötési kötelezettségre vonatkozó előírását betartották. A céljellegű támogatásokról a nyilvántartási rendszert kialakították, azonban az nem tartalmazta a számadási kötelezettség határidejét, annak teljesítését, továbbá a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzési megállapítását. Az előírt számadási kötelezettségét a támogatottak 12,4% késve, az előírt határidő után teljesítette. A Polgármesteri hivatalban a számadások formai, tartalmi ellenőrzését elvégezték. A számadások alapján három szervezet a céljellegű támogatást összesen 12,3 millió Ft összegben nem használta fel, a fel nem használt támogatások összegét az Önkormányzatnak visszautalták. A számadások alapján céltól eltérő, jogsértő felhasználást nem állapítottak meg. A támogatások célszerinti felhasználását az Áht. előírását megsértve nem ellenőrizték. Egy közhasznú szervezetnek az Önkormányzat öt esetben, összesen 700 ezer Ft támogatást nyújtott. A támogatott szervezet a számadási kötelezettségének eleget tett. A támogatások számadásaihoz benyújtott számlák alapján a 700 ezer Ft összegű támogatásból a célszerinti felhasználás összességében 691,3 ezer Ft összegben megvalósult. A Polgármesteri hivatal a számadást az Áht. előírását megsértve nem ellenőrizte, a rendeltetési céltól eltérően felhasznált 8,7 ezer Ft összegű támogatás visszafizetésére nem intézkedett. 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A közbeszerzési eljárás szabályozására a Közgyűlés közbeszerzési szabályzatot fogadott el, melyben meghatározták a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával, ellenőrzésével kapcsolatos felelősségi és dokumentálási rendet. A közbeszerzési szabályzat hatályát ellentétben a Kbt. előírásaival kiterjesztették a helyi kisebbségi önkormányzatok beszerzéseire is. A közbeszerzési szabályzat hatálya kiterjedt a Kbt-ben maghatározott egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát el nem érő beszerzésekre is. A 2005. évi összesített közbeszerzési tervet az előírt határidőn belül elkészítették. A 2005. évben a Polgármesteri hivatal 96 közbeszerzési eljárást folytatott le, ebből 15 esetben a beszerzés értéke nem érte el a Kbt-ben meghatározott értékhatárokat. A szabályszerűen lefolytatott, ellenőrzött közbeszerzési eljárást lezáró határozatot a Közbeszerzési szabályzatban foglaltaknak megfelelően a Közbeszerzési bizottság hozta meg, a szerződéskötés az ajánlati felhívás, illetve az adott ajánlat tartalmának megfelelően történt. A teljesítés során a szerződést két alkalommal, többlet- és pótmunkák szükségessége miatt módosították. A Kbt-ben foglaltakkal ellentétben a szerződésmódosításról a tájékoztatót hirdetmény útján nem tették közzé. Az egy évnél hosszabb, illetve határozatlan időre szóló szerződések részteljesítéséről tájékoztatót a Kbt. előírásai ellenére nem készítettek. Az éves statisztikai öszszegzést elkészítették, azt az előírt határidőben a Közbeszerzések Tanácsának megküldték. A közbeszerzési tevékenység ellenőrzését a Polgármesteri hivatalnál és az intézményeknél a Kbt. és a közbeszerzési szabályzat előírásainak megfelelően elvégezték. Az Önkormányzat ellen jogorvoslati eljárást egy pályázó kezdeményezett, a jogorvoslati kérelmet a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága megalapozatlanságra való hivatkozással elutasította. A költségvetéssel összehasonlítható módon összeállított zárszámadási rendelettervezetet a polgármester az előírt határidőn belül terjesztette a Közgyűlés elé, amely arról rendeletet alkotott. Az előterjesztés megfelelt a működési és a fenntartási előirányzatok zárszámadásban történő részletezésére vonatkozó, az Áht-ban és az Ámr-ben foglalt előírásoknak. A zárszámadás elfogadásakor a Közgyűlés részére bemutatták az Áht-ban előírtak alapján az Önkormányzat, és elkülönítetten a kisebbségi önkormányzatok összevont mérlegeit, a vagyonkimutatást, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve, a szöveges indoklással együtt, a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, a szöveges indoklással együtt. A zárszámadás elfogadásával egyidejűleg az önkormányzati szintű és a költségvetési szervek szerint részletezett módosított pénzmaradványokat a Vhr. előírásai szerint állapították meg és hagyták jóvá. Az Ámr-ben előírtaknak megfelelően az intézményeket éves számszaki beszámolójuk és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról írásban értesítették. Az Önkormányzat a Nek. tv-ben foglaltaknak megfelelően az SzMSz 1,2 -ben rögzítette, hogy milyen módon biztosítja a kisebbségi önkormányzatok részére a testületi működés feltételeit. Az Önkormányzat valamennyi helyi kisebbségi önkormányzattal megkötötte az Áht-ban és Nek. tv-ben előírt együttműködési megállapodást. A megállapodások felülvizsgálatát és módosítását az Ámr. előírásaival ellentétben évente január 15-éig nem végezték el. A megállapodásokban az Ámr. előírása ellenére nem határozták meg a költségvetési és a zárszámadási határozat-tervezetek benyújtásának és a határozatok meghozatalának határidejét. A megállapodások a kisebbségi kormányrendelet előírása ellenére nem tartalmazták a kisebbségi önkormányzatok előirányzatait módosító 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK határozatok átadásának határidejét, valamint a főjegyző által elkészítendő költségvetési, előirányzat módosítási, zárszámadási határozattervezetek kisebbségi önkormányzatok részére történő átadásának időpontját. Az együttműködési megállapodások a hiányosságok ellenére biztosították az Önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok együttműködését a költségvetés tervezése, az operatív gazdálkodás és a zárszámadás területén. A Polgármesteri hivatal biztosította a kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit, a kisebbségi önkormányzatok előirányzatainak alakulásáról, vagyonáról, kötelezettségvállalásairól elkülönített nyilvántartást vezetett. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait, a feladatokat ellátó intézmények felsorolását az SzMSz 1 tartalmazta. Az Önkormányzat meghatározta, hogy anyagi lehetőségeitől és a lakosság igényeitől függően a feladatokat milyen módon látja el, de az Ötv. előírását megsértve nem határozta meg a feladatellátás mértékét. A feladatok ellátását alapvetően költségvetési intézmények útján biztosították, valamint a feladatok ellátásában közhasznú társaságok, közalapítványok, gazdasági társaságok, önkormányzati társulások is részt vettek. A 2004. évben a település és a régió egységes szakképzési struktúrájának kialakítása céljából a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattól három középfokú oktatási intézményt vettek át. Az átvett intézmények fenntartásával kapcsolatban az Önkormányzatnak a 2005. évben 208,7 millió Ft többletkiadása volt. A 2005. évben az intézményrendszert átvilágították, az átszervezések után az önállóan gazdálkodó intézmények száma csökkent. Az intézmény-összevonások a Pénzügyi iroda kimutatása szerint 397 millió Ft megtakarítást eredményeztek, amely nem tartalmazta az átvett intézmények többletkiadásait. A szervezeti változások eredményét a Közgyűlés nem tárgyalta. A 2003-2005. években a költségvetésekben tervezett bevételek nem nyújtottak fedezetet a jóváhagyott kiadásokra, a pénzügyi egyensúlyt működési és felhalmozási célú hitelek felvételével tervezték biztosítani. A költségvetések végrehajtása során a működési célú bevételek meghaladták a működési célú kiadásokat. A felhalmozási célú kiadásoknál tervezett és létrejött hiányt az adott évi bevételeket meghaladó mértékű beruházások vállalása okozta, amely az Önkormányzat beruházás politikájával függött össze. A realizált felhalmozási célú bevételek évről évre csökkenő arányban biztosítottak fedezetet az azonos célú kiadásokra, a hiányzó fedezetet a működési célú bevételekből és felhalmozási célú hitelek felvételével biztosították. A hiányok kialakulásában szerepet játszott a növekvő összegű hitelvisszafizetési kötelezettség is. A költségvetés egyensúlyának javítása, a költségek csökkentése, az intézmények hatékonyabb működtetése érdekében intézményi összevonásokat hajtottak végre, csökkentették a Polgármesteri hivatal és az intézmények létszámkereteit. A bevételek növelése érdekében a pályázati munka személyi, szervezeti feltételeit külön szervezeti egység létrehozásával kialakították, amely elősegítette a beruházási feladatok megvalósítását. A főjegyző a likviditási tervet elkészítette és folyamatosan aktualizálta. Az Önkormányzat az Ötv. szerinti adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról a 2005. évben három alkalommal döntött, amelynek indokait és gazdasági megalapozottságát a Pénzügyi bizottság megvizsgálta. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásoknál az Ötv-ben előírt felső határt nem lépték túl. 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a Hatv-ben kapott felhatalmazás alapján élt a helyi adóztatás lehetőségével, bevezették az építményadót, a telekadót, a vállalkozók kommunális adóját és a helyi iparűzési adót. A helyi adók aránya növekvő tendenciát mutatott, a 2005. évben a költségvetési bevételhez viszonyított aránya 18% volt. A Hatv-ben előírtakon túlmenően biztosítottak mentességeket, kedvezményeket, amelyek aránya csökkenő tendenciát mutatott a 2003-2005. években. A naturális mutatókkal mérhető feladatok bölcsődei ellátás, óvodai nevelés, általános és középiskolai nevelés és oktatás, nappali és bentlakásos szociális intézményi ellátás egy főre jutó kiadásai a 2003-2005. években 0,6-53%- kal emelkedtek. A legalacsonyabb emelkedés a bölcsődéknél, a legmagasabb a középfokú oktatási intézményeknél volt. Ez utóbbi a Komárom-Esztergom Megyei önkormányzattól három középfokú oktatási intézmény átvételén túlmenően az előző évek elszámolási hiányosságaival is összefüggésben volt. A 2003-2004. években a szakközépiskolai oktatással-képzéssel kapcsolatos kiadásokat a szakképzés megszerzésére felkészítő oktatás szakfeladatra számolták el. A kiadások finanszírozásában különösen a 2005. évben az állami hozzájárulás, támogatás részesedése meghatározó volt, az általános iskolai oktatásnevelés kiadásainak 82%-ára, a középfokú oktatás kiadásainak 74%-ára, a nappali szociális ellátás kiadásainak 74%-ára nyújtott fedezetet. Az Önkormányzat részesedése a bölcsődei ellátás és az óvodai nevelés esetében volt jelentős, a 2005. évben 30, illetve 43%. A finanszírozás szerkezetét befolyásoló, 10%-ot meghaladó intézményi saját bevételt a bentlakásos szociális intézmények, a nappali szociális intézmények és a bölcsődék értek el. Az önként vállalt feladatok finanszírozására a 2003-2005. években a költségvetési kiadások 16%-át, 17%-át, illetve 16%-át fordították. Ennek 28-30%-át nem kötelező feladatokat ellátó intézmények színház, nem integrálható sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását-nevelését ellátó intézmény finanszírozására, nem kötelező jellegű beruházási feladatok ellátására fordították. Az önként vállalt feladatok kiadásai a kötelező feladatok ellátását, illetve az Önkormányzat működőképességét nem veszélyeztették. Az Önkormányzat a fogyatékos személyek akadálymentes közlekedésének segítése érdekében a 2003. és a 2005. évben felmérte a várható kiadásokat. A 2005. évi felmérés szerint az akadálymentesítés kiadásainak költsége 491,5 millió Ft volt. A 2003-2005. években 199 millió Ft-ot fordítottak akadálymentesítésre. Az Önkormányzat középületeinek 40%-ában az akadálymentes közlekedést biztosította. Az Önkormányzat a Fot. tv-ben előírtakkal ellentétben a 2005. január 1-jei határidőre 64 közintézményben az akadálymentes közlekedést nem biztosította. Az Önkormányzat az Ötv. szerinti lehetőségnek megfelelően a belső ellenőrzés megoldására a 2003. évben a környező települések önkormányzataival társult, és a községek belső ellenőrzésére egy fő köztisztviselőt foglalkoztatott. A 2005. év végéig a Polgármesteri hivatal és az Önkormányzat intézményei belső ellenőrzési feladataira három fő ellenőri kapacitást a társulás mellett biztosítottak. A 2006. évtől az Önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás megállapodása alapján a Polgármesteri hivatal szervezetébe tartozó négy fő belső el- 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lenőr látta el az Önkormányzatnál és a társult önkormányzatoknál a belső ellenőrzési feladatokat. A belső ellenőrök szervezeti és feladatköri függetlensége biztosított volt. A főjegyző 2005 januárjában kiadta az ellenőrzési kézikönyvet, gondoskodott a stratégiai és az éves ellenőrzési tervek elkészítéséről. A belső ellenőrök a Ber. előírásainak megfelelő jelentéseikben a főjegyző és az ellenőrzöttek felé ajánlásokat, javaslatokat fogalmaztak meg. A Pénzügyi bizottság minden belső ellenőrzési jelentést megtárgyalt. A főjegyző gondoskodott a költségvetési szervek ellenőrzéséről a Htv. és az Ötv. előírásainak megfelelően. A polgármester a 2005. évi zárszámadási előterjesztéskor eleget tett az Ötv. előírásának, a főjegyző által összeállított éves ellenőrzési jelentést bemutatta. A 2005. évi ellenőrzési jelentést a Közgyűlés a Htv. alapján kialakított gyakorlatnak megfelelően már a zárszámadást megelőzően külön napirendben megtárgyalta, a főjegyzőnek, az ellenőrzést végzőknek, valamint az ellenőrzöttek számára az ellenőrzési munkával kapcsolatos feladatot, követelményeket, elvárásokat nem fogalmazott meg. Az Önkormányzat az Ötv-ben előírt könyvvizsgálati kötelezettségének eleget tett. A könyvvizsgáló megbízásánál betartották a szakmai követelményekre és az összeférhetetlenségre vonatkozó előírást. A könyvvizsgáló az Önkormányzati hivatal és az intézmények összevont adatait tartalmazó éves beszámolónál auditálási eltérést nem állapított meg, a beszámolót korlátozás nélküli hitelesítő záradékkal látta el. Az Önkormányzatnál a 2003-2005. években ÁSZ vizsgálatra három alkalommal került sor. A szabályszerűségi javaslatokat tartalmazó számvevői jelentések alapján a főjegyző a Közgyűlés által is elfogadott intézkedési terveket adott ki, megjelölte a felelősöket és a határidőket. A gazdálkodás átfogó ellenőrzésének javaslatai alapján a Közgyűlés elfogadta az Önkormányzat gazdasági programját, a Polgármesteri hivatal alapító okiratát és SzMSz 2 -ét, az informatikai stratégiát, felülvizsgálta és módosította a vagyongazdálkodási rendeletet, jóváhagyta a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kötött, felülvizsgált megállapodásokat. A költségvetési és zárszámadási rendeletekben az előírt tartalmi követelményeket érvényesítették. A főjegyző felülvizsgálta és kiegészítette a számviteli szabályzatokat, a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjét, kiadta a katasztrófa elhárítási tervet, meghatározta a köztisztviselők teljesítményének mérési és értékelési rendszerét. Az Önkormányzat szennyvízközmű fejlesztési és működési feladatai ellátásának ellenőrzéséről szóló jelentésben tett javaslatok alapján a Közgyűlés a környezetvédelmi programot és a szennyvízcsatorna üzemeltetési szerződést felülvizsgálta és módosította. A Polgármesteri hivatal a szennyvízcsatornára való rácsatlakozást felszólításokkal, talajterhelési díj kivetésével, a szociálisan rászoruló családok rácsatlakozási költségeinek támogatásával ösztönözte, segítette. A kötött felhasználású támogatások felhasználásának ellenőrzésekor tett javaslatok alapján kiegészítették a nyilvántartási rendszert, az ellátásokat biztosító határozatok tartalmát és a döntés-előkészítés dokumentáltságát, a jogtalanul igénybe vett központi támogatást visszafizették. A számvevőszéki ellenőrzések során tett összesen 21 szabályszerűségi javaslat kilenctizedét végrehajtották, három esetben a számvevőszéki javaslatok részben valósultak meg. A célszerűségi javaslatokat mind figyelembe vették, hasznosították. A megvalósított javaslatok eredményeképpen javult a feladatellátás törvényessége, szabályszerűsége és célszerűsége. 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása érdekében javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében: 1. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről, tekintettel arra, hogy a Fot. tv. 29. (6) bekezdésében foglalt 2005. január 1-i határidő lejárt; a munka színvonalának javítása érdekében: 2. tájékoztassa a Közgyűlést a számvevőszéki jelentés megállapításairól, javaslatáról. 16

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A Közgyűlés a polgármester előterjesztése alapján az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírt kötelezettségének megfelelően a 2003. évben 4 elfogadta az Önkormányzat 2003-2006. évekre szóló gazdasági programját. A program - elemezve Magyarország és a Közép-Dunántúli Régió gazdasági és társadalmi helyzetének fejlődési irányát, valamint a középtávon várható változások feltételezett hatásait tevékenységi területenként tartalmazta a megvalósításra váró feladatokat. A programban prioritásként határozták meg az intézmények tervszerű felújítását, korszerűsítését annak érdekében, hogy a létesítmények funkciójuknak megfelelően, hatékonyan üzemelhessenek, továbbá meghatározták az infrastruktúra, a környezetvédelem, az ipar-, a kereskedelem- és a szolgáltatásfejlesztés, a humán szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A fejlesztési célkitűzések megvalósítását a saját bevételek növelésével, a vállalkozási tőke bevonásával, a pályázati lehetőségek maximális kihasználásával tervezték biztosítani. Az Ámr. 28. (2) bekezdésében előírt kötelezettségének eleget téve a költségvetési koncepció összeállítása előtt a főjegyző áttekintette az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő évre vonatkozó feladataival kapcsolatos kiadásait és az Önkormányzat várható bevételeit. Az Ámr. 28. (1) bekezdésében előírtakat betartva a 2005. és a 2006. évi költségvetési koncepciókat a készítésekor ismert információkra alapozva a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek, valamint a gazdasági program figyelembevételével állították össze. A költségvetési koncepciók tervezetét a bizottságok köztük a Pénzügyi bizottság előzetesen megismerték, javaslataikat határozatban rögzítették. Az Ámr. 28. (3) bekezdésében foglaltakat betartva a polgármester a Pénzügyi bizottság koncepciókról alkotott véleményét csatolta az előterjesztésekhez. A helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit az Ámr. 28. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a koncepciók kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részéről tájékoztatták. A polgármester az Ámr. 28. (3) bekezdésben fog- 4 A Közgyűlés 288/2003. (XII. 18.) számú határozata az Önkormányzat gazdasági programjáról. 17

laltak ellenére nem csatolta a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepciók tervezetéről alkotott írásos véleményét, mivel azok arról írásos véleményt nem készítettek. A polgármester a 2005. és a 2006. évre szóló költségvetési koncepciókat az Áht. 70. -ában előírt határidőt 5 betartva a Közgyűlésnek 2004. november 14-én, illetve november 13-án nyújtotta be. A Közgyűlés a költségvetési koncepciók elfogadásáról szóló határozatokban 6 az Ámr. 28. (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően rendelkezett a költségvetés készítés további munkálatairól. Az Önkormányzat a költségvetési és zárszámadási előterjesztésekhez szükséges, az Áht. 118. -ában előírt mérlegek és kimutatások alapján a 20/2006. (V. 29.) számú rendeletében meghatározta az Áht. 116. 6., 9. és 10. pontjai szerinti az összevont mérlegekre, és elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzatok mérlegeire, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítésére, valamint a közvetett támogatásokra vonatkozó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit. Az Áht. 116. 8. pontja szerinti vagyonkimutatás tartalmi követelményeit az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete tartalmazta. A főjegyző a költségvetési rendelettervezeteket egyeztette a költségvetési szervek vezetőivel, annak eredményét az Ámr. 29. (4) bekezdésében foglaltak alapján írásban rögzítették. A 2005. és a 2006. évi költségvetési rendelettervezeteket a polgármester az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt határidőn belül 7 két fordulóban 2005. január 14-én és február 11-én, illetve január 12-én és február 7-én terjesztette a Közgyűlés elé, melyhez az Ámr. 29. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően csatolta a Pénzügyi bizottság, valamint a könyvvizsgáló írásos véleményét. A polgármester az Áht. 71. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a költségvetési rendelettervezetek beterjesztését megelőzően előterjesztette azokat a rendelettervezeteket, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozták 8. Bemutatta a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó 5 Az Áht. 70. -a szerint a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai választásának évében legkésőbb december 15-ig kell a Közgyűlésnek benyújtani. 6 A Közgyűlés a 2005. évi költségvetési koncepcióról a 298/2004. (XI. 25.) számú, a 2006. évi költségvetési koncepcióról a 281/2005. (XI. 24.) számú határozattal döntött. 7 Az Áht. 71. (1) bekezdése szerinti határidő február 15. 8 Az Önkormányzat 1/2005. (I. 31.) és a 2/2006. (I. 31.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díjáról, a helyi iparűzési adó módosításáról szóló 38/2004. (XII. 16.) számú; az építményadó módosításáról szóló 36/2004. (XII. 16.) számú; a telekadó módosításáról szóló 37/2004. (XII. 16.) számú; a vállalkozók kommunális adójának módosításáról szóló 39/2004. (XII. 16.) számú rendeletei. 18

kihatásait, valamint az Áht. 71. (3) bekezdés alapján a tárgyévet követő két év várható előirányzatait. Az Önkormányzat a polgármester előterjesztését két alkalommal tárgyalva alkotta meg 8/2005. (II. 28.) számú rendeletét a 2005. évi költségvetésről, illetve a 6/2006. (II. 28.) számú rendeletét a 2006. évi költségvetésről. A kétfordulós tárgyalás a 2005. évi költségvetésről január 27-én és február 24-én, a 2006. évi költségvetésről január 26-án és február 23-án volt. A 2005. évi költségvetési rendeletben a bevételek és a kiadások főösszegét 17 610,7 millió Ft-ban, a 2006. évi költségvetési rendeletben a bevételek és a kiadások főösszegét 17 237,4 millió Ft-ban hagyta jóvá a Közgyűlés. A 2005. évben 2229,4 millió Ft, a 2006. évben 1998,2 millió Ft hitel felvételét tervezték meg a költségvetési bevételek között. A 2005. évben költségvetési kiadásként 117,8 millió Ft, a 2006. évben 208,0 millió Ft hiteltörlesztést szerepeltettek. A költségvetési rendeletben a 2005. évben nem, a 2006. évben nem megfelelő összegben mutatták be a költségvetési hiány mértékét, mivel az Áht. 8. (1) és a 8/A. (7) bekezdésében foglaltakat megsértve a költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások között mutattak ki finanszírozási célú pénzügyi műveleteket 9. Az Önkormányzat 2005. és 2006. évi költségvetési rendelete az Áht. 67. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tartalmazta a címrendet, ennek megfelelően részletezték a költségvetésben a bevételeket és kiadásokat kiemelt előirányzatonként. Az Áht. 69. (1) bekezdésében foglaltakat végrehajtva tartalmazta a 2005. és a 2006. évi költségvetés a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat Önkormányzatra összesítve, ezen belül a személyi jellegű kiadásokat, munkaadókat terhelő járulékokat, dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatások és a felhalmozások (felújítások) előirányzatait. A 2005. és a 2006. évi költségvetésben az előterjesztésben foglaltak alapján a működési és felhalmozási célú támogatásokra összességében 87 millió Ft-os (3 millió Ft/képviselő) képviselői keretösszeget terveztek, amelynek felhasználására a képviselők javaslata alapján a polgármester vállalt kötelezettséget. Bemutatták az Önkormányzat és az intézmények bevételeit a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcímcsoportok szerinti részletezésben, a működési és fel- 9 A közbenső egyeztetés során a polgármester és a főjegyző által adott észrevétel szerint intézkedtek, hogy a költségvetési rendeletben az Áht. 8. (1) bekezdése szerint kerüljön bemutatásra a tervezett hiány, az Áht. 8/A. (7) bekezdésének megfelelően a költségvetési bevételek és kiadások között finanszírozási célú pénzügyi műveleteket ne mutassanak ki. Az intézkedés alapján készült el a 2006. évi költségvetési rendelet módosításáról szóló előterjesztés, amelyet az Önkormányzat 34/2006. (VIII. 28.) számú rendeletével fogadott el a Közgyűlés. 19