A gör. kath. magyarság egyházi beosztása.

A gör. kath. magyarság egyházi beosztása. Hajdudorogi egyházmegye. A hajdudorogi püspökség létesítésének története szoros összefüggésben van azokkal a küzdelmekkel, melyeket a magyar görögkatholikusok több mint félszázadon át a magyar nyelvnek liturgikus nyelvül való elismertetése érdekében folytattak. Hallgatólagosan már régóta megtűrték az egyházi hatóságok a magyar nyelv használatát a magyar lakosságú vidékeken, támaszkodva arra a körülményre, hogy a görög egyház szertartási nyelvül mindenkor a lakosság nyelvét használja. így biztosíttatott a római egyházzal való unió, illetőleg a megfelelő egyházmegyék létesítése alkalmával a románok részére a román, a rutének részére a közel rokon ószláv nyelv használata a fogarasi, illetőleg a munkácsi stb. egyházmegyékben. Ezt az engedményt megállapítván Papp-Szilágyi József nagyváradi püspök is egy 1862-ben kiadott könyvében, a hajdudorogi egyház 1863 május 2-án tartott ülésében elhatározta, hogy a magyar nyelvnek hasonló rangra emeltetése érdekében az összes illetékes helyekre kérelemmel fordul. Ennek az a váratlan hatása lett, hogy ugyanaz a Papp-Szilágyi püspök a makói egyházban régóta használatban levő magyar nyelv további használatát betiltotta. Az intézkedés nagy feltűnést és visszahatást keltett a magyar közvéleményben és Hajdudorogon 1868 április 16-án a görögkatholikusok állandó végrehajtó bizottságának megalakulására vezetett Farkas Lajos elnöklete alatt. Az említett napon megtartott kongresszuson ugyanis az ott képviselt 58 magyar lakosságú görögkatholikus község elhatározta, hogy egy magyar nyelvű görögkatholikus püspökség létesítése érdekében megkezdi a szükséges munkálatokat és ennek érdekében ő Felségéhez, a prímáshoz, az országgyűléshez és valamennyi törvényhatósághoz memorandumot, illetőleg kérvényt intéz. A fáradozásoknak egyelőre annyi eredménye lett, hogy 1873 szeptember 17-én a magyar nyelvű görögkatholikus hívek részére Hajdudorogon a munkácsi püspökség kebelében püspöki külhelynökség létesült, melyre Danilovics János kanonok neveztetett ki. Bár ez az eredmény is nagy örömet keltett, a végrehajtó-bizottság nem szüntette be munkáját. Fordulatot jelentett az 1896. év, a milleniumi ünnepségek éve, amikor a végrehajtó-bizottság újból alkalmasnak ítélte az időt eredményes föllépésre s elnökének, Farkas Pálnak vezetése alatt küldöttséget vezetett a munkácsi püspökhöz, a prímáshoz, a kormány tagjaihoz s az országgyűlés két házának elnökeihez. E lépés eredménye azonban ismét csalódás lett, amennyiben a Szentszék szeptember 2-án a magyar egyházi nyelvet határozottan megtiltotta s egyben a magyar kormányt is értesítette diplomáciai úton, hogy azt engedélyezni nem hajlandó. Válaszul a kormány elnöke, br. Bánffy Dezső a Ház ülésén kijelentette, hogy «a magyar görögkatholikus püspökség felállításának kérdését meg kell előznie az egyházi nyelv ügyében való döntésnek.» A kérdés tehát végleg zsákutcába látszott kerülni. Közben az ország fővárosában a nagyszámú görögkatholikus magyar hívő körében felmerült az önálló egyházközség létesítésének kérdése. A görögkatholikus közvélemény reménye most ezen mozgalom felé fordult, az itt összetömörült intelligencia befolyásától és súlyától várván kedvező fordulat kieszközlését. Ennek következtében Budapesten Szabó Jenő főrendih. tag elnöklete alatt megalakult a Görög- 3*

36 katholikusok Országos Bizottsága, azzal a kimondott céllal, hogy a magyar nyelvnek eddigi tűrt helyzetéből elismert egyházi nyelvvé nyilvánítása érdekében dolgozzék. Az országos bizottság programmjához 111 magyar egyházközség jelentette ki csatlakozását és vett részt ezer főt meghaladó képviselettel az 1900. jubiláris évben az Országos Bizottság kezdeményezésére Rómába vezetett zarándoklaton, hogy ott Őszentségétől óhajainak teljesítését kérje. Az eredmény azonban ismét épen az ellenkező lett, amennyiben az 1905-ben megalakult budapesti egyházközségből a Propaganda Fidei kivette a román nyelvű híveket ezeknek tiltakozására, még pedig azon okon, hogy mint románok, nem lehetnek a budapesti rutén nyelvű egyházközség tagjai. Ez a határozat ismét nem talált méltánylásra nemcsak a görögkatholikus magyar híveknél, hanem a fővárosnál, az új egyház kegyuránál, sőt az egész ország közvéleményénél sem. A kérdés megoldása kompromisszumra vezetett, amennyiben a budapesti egyház nyelvéül az ógörög fogadtatott el, a magyar nyelvnek oly használata mellett, mint aminő az a magyar lakosságú egyházakban tényleg volt. Egyúttal az Országos Bizottság mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy addig, míg egy kizárólag magyar hívőkre kiterjedő egyházmegye nem létesül s így az egész kérdésnek nemzetiségi vonatkozásai el nem vétetnek, a magyar egyházi nyelv megvalósítása súlyos akadályokba fog ütközni. Ezért a hajdudorogi egyházmegye létesítésére helyezte fáradozásaiban a túlsúlyt s ez alapon sikerült is végre 1912-ben elérni, hogy a június 8-án kelt «Christifideles graeci» bulla, illetőleg az 1913. évi XXXV. t.-c. alapján létesült a hajdudorogi magyar görögkatholikus egyház- Miklósy István hajdudorogi megyéspüspök, a Ferenc József-rend nagykeresztese. megye, melynek nyelvéül ugyan a bulla még mindig az ógörög nyelvet teszi meg, de amelyről egyúttal kimondottan megállapítja, hogy az összes magyar görögkatholikusok részére alakíttatik, beleértve a románság közé ékelten még megmaradt magyar nyelvű görögkatholikus szigeteket is. Az új egyházmegye első püspökéül 1913 április 21-én Miklósy István sátoraljaújhelyi lelkész, zempléni főesperes neveztetett ki, aki székhelyét Debrecenbe helyezte. Azonban a túlnyomóan református városi képviselettel fölmerült nehézségek miatt, másrészt a túlzó oláhok által ellene intézett merénylet folytán, melynek Jaczkovics Mihály püspöki vikárius, Slepkovszky János titkár és Csatth Sándor dr. e. m. ügyész estek áldozatául valamint Nyíregyháza város és a hívek nagy részének kívánságára, az utóbb nevezett vámosba helyezte át 1914 szeptember 23-án. * * * Miklósy István hajdudorogi megyéspüspök, a Ferenc József-rend nagykeresztese, született 1859 augusztus 22-én Rákóc községben, Zemplén vármegyében. Középiskolai tanulmányait kiváló eredménnyel az ungvári Drugeth-főgimnáziumban végezte, majd a papi pályára lépve, az ungvári theológiai lyceumban és a budapesti központi papnevelőintézetben tanult. E tanulmányai végeztével előbb püspöki fogalmazóvá, majd az ungvári kántortanítóképző tanárává s egyúttal a papi árvák nevelőintézetének igazgatójává neveztetett ki s mint ilyen szenteltetett 1884 április 17-én áldozópappá. Már az 1888. évben azonban ismét a püspöki udvarba került titkári minőségben ; 1890-ben Ő Szentsége tb. pápai káplánná, püspöke pedig szentszéki ülnökké nevezte ki. Majd 1894-ben sátoraljaújhelyi lelkésszé s a sátoraljaúj-

37 neiyi kerület esperesévé neveztetett ki. I. Ferenc József egyházi és társadalmi téren különösen a zemplénmegyei Erzsébet-közkórház létesítése körül szerzett érdemeiért 1905-ben zempléni főesperessé nevezte ki, 1907-ben pedig a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjét adományozta neki. Az újonnan létesített hajdudorogi egyházmegye püspökévé való kineveztetése 1913 június 23-án történt, püspökké szenteltetése ugyanezen év október 5-én ment végbe. Ideiglenes székhelyéül Debrecent választotta s itt kísérelték meg ellene a magyarság ellenségei az ismeretes merényletet, mely ugyan nem érte célját, amennyiben a püspök környezetéből három áldozatot követelt, magát a püspök személyét azonban Isten megóvta a haláltól; azt sem érték el a merénylők, hogy a püspököt megfélemlítsék és az oláh nemzetiségi igényekkel szemben hajlékonyabbá tegyék. Kitartó következetességgel akadályozta meg, hogy az egyházmegyébe beosztott egyes parochiák visszacsatoltassanak volt oláh egyházmegyéikhez. Ugyanezen évben, 1914 szeptember havában Nyíregyháza város közönségének meghívására székhelyét Nyíregyházára tette át. Fölszentelésének 15 éves jubileuma alkalmával az ez évi katholikus kongreszszuson egybegyűlt görögkatholikusság részéről szívből jövő lelkes ünneplésben részesült, melyhez lélekben csatlakozik az egész görögkatholikus társadalom. * * * A püspöki megye védőszentje : Szent István protomartir. Püspöki székhely: Nyíregyháza. Plébániák száma : 82. Hívek száma : 142.000. Papok száma : 106. Szerzetesek száma : 4. Szerzetesnők száma :. Kath. népiskolák száma: 101. Megyéspüspök: Miklósy István, a Ferenc József-rend lovagkeresztese. - Született 1859 aug. 22; pappá szentelték 1884 ápr. 17; püspökké szentelték 1913 okt. 5. A megyéspüspökök sorában az első. SZÉKESEGYHÁZI KÁPTALAN. I. Nagyprépost: Damjanovics Tivadar, püspökhelyettes. Olvasókanonok: Bányay Jenő egyházmegyei főtanfelügyelő. Éneklőkanonok : Ruttkay Gyula szabolcsvármegyei főesperes, nyíregyházai lelkész. Őrkanonok: Melles Géza püspöki irodaigazgató. Iskoláskanonok : Sereghy László. Kancellárkanonok : dr. Mihalovich Sándor. II. Tiszteletbeli kanonokok : Zapotoczky Endre érd. esperes, sajópetri lelkész ; Papp János esperes, hajdudorogi lelkész; Boér Artúr esperes, nagykászoni lelkész ; Damjanovics Ágoston zempléni főesperes, sátoraljaújhelyi lelkész ; Schirilla Andor esperes, miskolci lelkész. III. Főesperesek: Székesegyházi főesperes: Hubán Gyula pocsaji lelkész ; Szabolcs vm. főesperes : Ruttkay Gyula kanonok, nyíregyházai lelkész ; Szatmár vm. főesperes : Tivadar Elek fábiánházai lelkész; Zemplén vm. főesperes : Damjanovics Ágoston tb. kanonok, sátoraljaújhelyi lelkész ; Székelyföldi főesperes: Hubán Gyula püspöki vikárius, pocsaji lelkész. IV. Egyházmegyei iroda: Irodaigazgató: Melles Géza kanonok ; titkár : Sereghy László; sz.-sz. jegyző, iktató és levéltárnok : Bihon István sz.-sz. ülnök. Püspöki szentszék: Elnök : a megyéspüspök; ülnökök : a valóságos és tb. kanonokok, főesperesek, a budapesti c. apát-parochus> továbbá Fedák Miklós, Fenczik Nikon esperes, Hubik György, Lázár Béla, Papp Gyula, Szabó Miklós érd. esperes, Szabó Miklós homesteadi (Amerika) lelkész, dr. Máthé Gyula nyiradonyi lelkész, dr. Krajnyák Gábor budapesti s.-lelkész, Mosolygó József tokaji lelkész, Bihon István sz.-sz. jegyző; jegyző: Bihon István; a házassági kötelék és a szerzetesi fogadalom védője: Melles Géza kanonok; ügyész : dr. Megyery Pál ügyvéd (világi); orvos : dr. Konthy Gyula, Nyíregyháza főorvosa (világi); írnokok: Molnár József és Fehér György papnövendékek. Egyházmegyei tanfelügyelőség: Főtanfelügyelő : Bányay Jenő kanonok; vármegyei tanfelügyelők: a vármegyék főesperesei ; kerületi tanfelügyelők : az esperesi kerületek vezetői. Egyházmegyei alapkezelőség: Igazgató : Ruttkay Gyula kanonok ; pénztárnok : Melles Géza kanonok ; ellenőr : Sereghy László kanonok ; ügyész : dr. Megyery Pál ügyvéd (világi). A középiskolai hittanárok vizsgálóbizottsága: elnök: Damjanovics Tivadar nagyprépost; tagok : Bányay Jenő kanonok; Ruttkay Gyula kanonok; Melles Géza kanonok ; Sereghy László kanonok; dr. Torna László érd. esperes, makói lelkész. Joghatósági vizsgálóbizottság: elnök: Melles Géza kanonok; tagok: Bányay Jenő kanonok ; Ruttkay Gyula kanonok ; Sereghy László kanonok ; Kozma János nyírcsászári lelkész. Az egyházi építkezéseket felülvizsgáló bizottság:

38 elnök: Damjanovics Tivadar nagyprépost; tagok : Bányay Jenő kanonok ; Papp János tb. kanonok; dr. Megyery Pál egyházmegyei ügyész (világi). Egyházmegyei cenzorok: elnök: Bányay Jenő kanonok; tagok : Ruttkay Gyula kanonok; Melles Géza kanonok; Sereghy László kanonok; Zapotoczky Endre tb. kanonok; Lázár Béla sz.-sz. ülnök ; dr. Máthé Gyula, Kozma János ülnök ; Bihon István sz.- sz. ülnök, sz.-sz. jegyző, p. iktató, levéltáros. A tanítók fegyelmi bírósága: elnök: Ruttkay Gyula kanonok ; előadó : Bányay Jenő kanonok, e.-m. főtanfelügyelő ; tagok : Melles Géza kanonok; Sereghy László kanonok; Fedák Miklós sz.-sz. ülnök; Tóth István tanító (világi) ; jegyző: Tóth István tanító (világi); ügyész: dr. Megyery Pál ügyvéd (világi). Püspöki vizsgálóbiztosok: Nyíregyházán : Bányay Jenő kanonok; Budapesten: Melles Emil c. apátplébános ; Nyírbátorban : ; Sárospatakon : Fenczik Nikon sz.-sz. ülnök, esperes; Sátoraljaújhelyen: Damjanovics Ágoston tb. kanonok, főesperes; Debrecenben, Hajdúböszörményben, Hejőkeresztur és vidékén, Kisvárdán, Miskolcon és Nagykálióban, ha a középiskolai ifjúság hittani oktatását maguk a parochusok végzik, püspöki biztosul a szomszéd lelkészt tartoznak meghívni, ha pedig a vallásoktatást hitoktatók végzik, maguk a lelkészek a püspöki biztosok. A PLÉBÁNIÁK NÉVSORA. I. Hajdudorogi esperesi kerület. Esperes: Papp János. Jegyző: Szuvák József. 1. Bököny y % H : 3365. Pl: Szabó Miklós. Slk : Szuvák József. 2. Budapest (VII., Rottenbiller-utca 5/b.) m f 9. K : Székesfőváros. H : 9428. Pl: Melles Emil c. apát. Slk : dr. Krajnyák Gábor. Hitoktatók : dr. Mihalovics Sándor, dr. Baulovics Zoltán, Kupár Lajos, Szemerszky Miron. 3. Debrecen m T % H : 3619. Pl: Papp Gyula. Slk: Orosz Bálint. Hitoktató : Bodnár Sándor. 4. Érpatak % $5 f K : szabad ad. H : 1660. Pl: Véghseő Mihály t. esperes. 5. Hajdúböszörmény ss % K : város. H : 2586. Pl: Véghseő Dániel érd. esperes. Slk : Balogh György. 6. Hajdudorog ^iff, K : város. H ; 9327. Pl: Papp János tb. kanonok, sz.- sz. tanácsos. Slk: Sebella István, Orosz Pál. Hitoktató : Legeza Sándor. 7. Nyírábrány feit K : szabad ad. H : 2145. Plh: Sereghy János. 8. Nyíracsád «J* % g : Nyirábrány. K : vallásalap. H: 2813. Pl: Szaxun József. 9. Tiszabüd Büdszentmihály. K : Korniss Ferenc. H : 2602. Pl: Lázár Béla sz.-sz. tanácsos, megyebizottsági tag. 10. Űjfehértó m T % K : szabad, ad. H : 3419. Pl: Volovcsák Miklós kiérd, esperes. Slk : Molnár Pál. 11. Bagamér %/ «p % : Nyírábrány. K : nagyváradi káptalan. H : 486. Pl: Sereghy Pál. II. Nagylétai esperesi kerület. Esperes: Mosolygó Dezső. Jegyző: ifj. Volovcsák Miklós. 1. Álmosd y y : Érselénd. K : vallásalap. H : 970. Pl: Nádasi Béla. 2. Hosszupálvi ü 4* 9» K : vallásalap. H: 720. Pl: Szeremi Viktor. 3. Kókad y ffi: Nagyléta. f : Álmosd. K: vallásalap. H: 175. Plh: Borián János. 4. Makó ü f K : csanádi püspök. H : 2658. Pl: dr. Torna László. Slk: Groholy Jenő. 5. Nagyléta I. % S f 9» K: vallásalap. H: 1620. Pl: Mosolygó Dezső ker. esperes. 6. Nagyléta II. %/ SS f S» K : vallásalap. H : 721. Pl: ifj. Volovcsák Miklós. 7. Pocsaj fis 4» K : nagyváradi püspök. H : 1715. Pl: Hubán Gyula főesperes, püspöki vikárius. 8. Vértes % fis f : Nagyléta. K : vallásalap. H : 453. Plh : dr. Bodnár Béla. A) Szabolcsi fó'esperesség. Főesperes: Ruttkay Gyula kanonok. III. Karászi esperesi kerület. Esperes : Legeza Miklós. Jegyző : Sereghy Jenő. 1. Ajak h* 9» K : szabad adom. H : 1279. Pl: Legeza Miklós ker. esp. 2. Kisvárda m»f % K : szabad adom. H : 1529. Pl: Tóth János. Hitokt.: dr. Ruttkay Miklós. 3. Nyírkarász % ís K : szabad adom. H : 1022. Plh: Sereghy Jenő ker. jegyző.

39 IV. Máriapócsi esperesi kerület. Esperes: Damjanovics József. 4. Nyírmada %/SS 9» K : szabad adom. H : 1001. Plh : Kriskó Sándor. 5. Nyírtass % 4» SS : Pátroha. K : szabad adom. H : 1414. Pl: Rakovszky Gyula. 6. Révaranyos y SS 4» : Kopócsapáti. K : szabad adom. H : 1513. Pl: Mosolygó Sándor. 7. Tornyospálca ^ SS T K : szabad adom. H : 2282. Pl: Guthy József. 1. Biri iits> K: szabad adom. H : 2184. Pl: Bicsánszky János. 2. Kállósemjén 4» 9» K : szabad adom. H : 1225. Pl: Kriskó Elek. 3. Kisléta %; f : Máriapócs. K : szabad adom. H : 1225. Pl: Rojkovics Pál. 4. Levelek SS 1* 9» K : szabad adom. H : 1565. Pl: Vályi Miklós. 5. Máriapócs H: 1354. Plh : Dolhy Leontin bazilitarendi házfőnök. Slk: Zsatkovics Dénes bazilitarendi. 6. Napkor SS 4* K : szabad adom. H : 980. Pl: Molnár István. 7. Nyírbakta SS 1* K: szabad adom. H : 1724. Pl: Simon György. 8. Nyírgyulaj SS 4* : Nyírbátor. K : szabad adom. H : 1496. Pl: Damjanovics József esperes. V. Nyirbélteki esperesi kerület. Nyírábrány. K: szabad adom. H 1322. Pl: Orosz Ágoston. 8. Piricse % SS 4* 9»: Nyírbátor. K : szabad adom. H : 929. Pl: Bába Miklós. VI. Nyíregyházai esperesi kerület. Esperes: Hudáky Gyula. Jegyző: Kohut István. 1. Balsa f : Gáva. K: gróf Dessewffy Miklós. H : 641. Pl : Damjanovics Ödön. 2. Buj SS 4* K : szabad adom. H : 1978. Pl: Bellovics Gyula t. esperes. 3. Kenézlő SS T 9» K : szabad adom. H : 869. Pl: Kohut István. 4. Kótaj %/ SS 4* K : szabad adom. H: 1221. Pl: Szemerszky János. 5. Nagykálló % SS 4* 9» K : szabad adom. H : 1826. Pl: Hudáky Gyula. 6. Nyíregyháza %rss 4* 9» K : szabad adom. H : 4378. Pl: Ruttkay Gyula kanonok. Slk: Tamás János. 7. Nyírpazony % SS : Nyíregyháza. K : szabad adom. H : 1660. Plh : Tóth György. 8. Oros SS 4* K : gróf Dessewffy Miklós. H: 1602. Pl: Legeza József. 9. Timár y SS 4*: Rakamaz. K: pénzügyminiszt. H : 1030. Pl: Kutka Izidor. 10. Vencsellő ^SS 4 1 : Gáva. K : szabad adom. H : 1226. Pl: Pintér András. Esperes : Volosin János. Jegyző : Papp György. 1. Nyíradony ^rsst» K: szabad adom. H : 2293. Pl: dr. Máté Gyula. 2. Nyírbéltek SS f : Nyírbátor. K : gróf Dessewffy Miklós H : 1565. Pl: Volosin János ker. esperes. 3. Nyírgelse %SS4 J : Nyírmihálydi. K: szabad adom. H: 1689. Pl: Szmandray János. 4. Nyíríugos i t : Nyírmihálydi. K: szabad adom. H : 1228. Pl: Véghseő István. 5. Nyírpilis iif: Nyírbátor. K: szabad adom. H: 1025. Pl: Bobonka Miklós. 6. Nyírvasvári SS 4*: Nyírbátor. K : szabad adom. H : 2236. Pl: Papp György. 7. Penészlek : Nyírbéltek. «ét: B) Szatmári főesperesség. Főesperes : Tivadar Elek. VII. Csengeri esperesi kerület. (Szatmár vármegye.) Esperes: Mitró János. 1. Csegöld SS : Jánk-Majtis. 4»: Jánk. K : szabad adom. H : 773. Plh: Pataki István. 2. Csengerújfalu % SS 4*: Csenger. K : szabad adom. H : 883. Pl: Verdon János. 3. Jánk SS 4* 9» K : szabad adom. H : 1330. Pl: Slepkovszky Sándor. 4. Porcsalma SS 4* 9» K : szabad I adom. H : 1530. Pl: Mitró János esp.

40 VIII. Nyíri esperes! kerület. (Szatmár vármegye.) Esperes : ifj. Damjanovics Ágoston. Jegyző : Kozma János. 1. Fábiánháza % IS 4»: Nagyecsed. K : szabad adom. H : 1707. Pl: Tivadar Elek főesperes. 2. Gebe % SS 4*: Hodász. K : szabad adom. H : 852. Plh : ifj. Damjanovics Ágoston esperes. 3. Hodász % SS 4* % K : szabad adom. H: 1227. Pl: Turzán József. 4. Nagydobos Kí 4» K: szabad adom. H : 823. Pl: Tartally József. 5. Nyírcsászári % ü : Nyírbátor. K : szabad adom. H : 459. Pl: Kozma János. 6. Nyírderzs : Kántorjánosi. SS 4*: Nyírbátor. K : szabad adom. H : 354. Pl: Ruttkay Sándor. 7. Nyírparasznya %/ SS 4 1 : Nagydobos. K: szabad adom. H: 720. Plh: Dobránszky Sándor. 8. Öpályi % K 4» K : szabad adom. H : 1697. Pl: Bellovics Miklós. 9. Nyírcsaholy Pl: Szuchy Elek. C) Zempléni főesperesség. Főesperes : Damjanovics Ágoston tb. kanonok. IX. Bodrogközi esperesi kerület. (Zemplén vármegye.) Esperes: Takács Péter. 1. Cséke %?SS4': Perbenyik. K: szabad adom. H : 925. Pl: Legeza Ödön. 2. Dámóc %SS 4': Perbenyik. K : szabad adom. H : 455. Pl: Sztankaninecz Endre. 3. Zemplénagárd f 4*: Bély. K : szabad adom. H : 975. Pl: Csopey Jenő. 4. Bodrogolaszi % SS 4* % P : Sztankay Andor. X. Hegyaljai esperesi kerület. Esperes : FenczikN. Győző sz.-sz. ülnök. 1. Bodrogkeresztúr %> SS 4* % K : szabad adom. H : 860. Plh: Kerekes Andor. 2. Mezőzombor SS 4*: Szerencs. K : szabad adom. H : 596. Plh : Oravecz József.» 3. Sárospatak % SS 4* 9» K : Windischgratz Lajos herceg. H : 1940. Pl: Fenczik N. Győző sz.-sz. ülnök. Slk : Fenczik Sándor. 4. Sátoraljaújhely %> SS 4* 9» K : gróf Wallis Gyuláné. H : 3363. Pl: Damjanovics Ágoston tb. kanonok, főesperes. Slk : Szász László. Hitoktató: Fodor János. 5. Szerencs % SS 4* 9«K : szabad adom. H : 1878. Pl: Fedák Miklós. Slk: Mihályovszky Gábor. 6. Tokaj SS 4 1 9» K : kincstár. H: 1999. Pl: Mosolygó József, sz.-sz. ülnök. 7. Tolcsva - % SS 4* K : vallásalap. H : 710. Pl: Kiss Andor. 8. Végardó SS 4>: Sárospatak. K : herceg Windischgratz Lajos. H : 640. Pl: Kiss Gyula. [XI. Miskolci esperesi kerület. (Borsod vármegye.) Esperes : Schirilla Sz. Andor tb. kanonok. Jegyző: Orosz József. 1. Felsőzsolca %fss4'9» K: szabad adom. H : 1130. Pl: Andor Miklós. 2. Görömböly 4*: Hejőcsaba. ss : Miskolc. K : munkácsi püspök. H : 1458. Pl: Orosz József. 3. Hejőkeresztúr SS 4 1 : Hejőszalonta. % : Mezőnyék. K : vallásalap. H : 1233. Pl: Rojkovics Sándor. 4. Miskolc y SS 4* % K : szabad adom. H : 2527. Pl: Schirilla Sz. Andor kanonok-esperes. Hitoktatók: Kis Gyula, Demkó Sándor. 5. Sajópálfalva % : Sajóvámos. SS 4*: Miskolc. K : szabad adom. H : 1031. Pl: Spiry Elek. 6. Sajópetri %> 4 1 : Ónod. SS : Zsolca. K : vallásalap. H : 1054. Pl: Zapotoczky Endre tb. kanonok. 7. Sajószöged 4* SS : Hejőbába. K: szabad adom. H : 1403. Pl: Fodor István. Egyházmegyei áldozópapok különféle hivatalokban: Hittanárok és hitoktatók: dr. Mihalovits Sándor, dr. Baulovics Zoltán, P. Szemerszky Miron bazilita, Kupár Lajos (Budapest), Legeza Sándor (Hajdudorog), Kiss

41 Gyula, Demkó Sándor (Miskolc), Árdán István (Nyírbátor), Bodnár Sándor (Debrecen), Fodor János (Sátoraljaújhely), dr. Ruttkay Miklós (Kisvárda), Fenczik Sándor (Sárospatak), Révész Dezső (Tokaj). Egyéb alkalmazásban : Székely Jenő, Gulyássy Emil, Krivonyák Mihály, Loya János, Loya István, Lukács János, Maczkó János, Szimcsák György, Szteczovits Miklós, Csopey Gábor, Borosi Bazil, Várady Mihály. Nyugalomban : Rácz Viktor. Az eperjesi és munkácsi egyházmegyék magyar részeiből alakított apostoli adminisztratura. A világháborúból folyó magyar tragédiában talán a legjobban sújtott intézmény volt a magyar görög-katholikus egyház, amely területben, hívekben a legtöbbet, intézményekben pedig főképen az eperjesi és munkácsi egyházmegye mindent elveszített. Mindkét püspöki központ : Eperjes és Ungvár 1918 őszén cseh impérium alá került. A munkácsi egyházmegyéből egyetlen egy paróchia s Szatmár és Bereg vm. néhány filiális egyháza maradt magyar impérium alatt, míg az eperjesiből 21 paróchia. Az elszakítás óta szerveztetett még két paróchia s egynek szervezése folyamatban van, így az Apostoli kormányzóság paróchiáinak száma jelenleg 24. A cseh megszállás első zavaraiban az eperjesi püspöki főhatóság a mucsonyi (Borsod vm.) esperes-lelkészt bizta meg «püspöki biztosi» minőségben Abaúj, Borsod, Gömör és Zemplén vármegyékben fekvő paróchiáinak és iskoláinak igazgatásával, majd amidőn dr. Nóvák István püspök kényszerű távozásával dr. Nyáradi (Miklosics) Dénes körösi püspök lett az eperjesi egyházmegye Apostoli Adminisztrátora, erre a területre általános helynökévé nevezte ki a mucsonyi püspöki biztost. Ez az állapot 1924-ig tartott. A pápa Őszentsége ugyanis abban az évben a prágai apostoli Nuncius útján közölte hajdúdorogi Papp Antal munkácsi püspökkel, hogy őt egyházmegyéje kormányzása alól 1924 júius 1-től felmenti s egyben érdemei elismeréseül a küzikei érsekségre előlépteti. Ugyanezen pápai intézkedés rendelte el a munkácsi és eperjesi egyházmegye Magyarországon maradt paróchiáinak egy Apostoli Adminisztratúrába való egyesítését s annak élére Papp Antal c. érseket kifejezetten is a megyés püspököket megillető teljes hatalommal, előjogokkal és kötelességekkel állította. Az apostoli kormányzót azonban különböző függő kérdések megoldásának eltolódása akadályozta abban, hogy az új Apostoli Adminisztratúra vezetését tényleg átvegye. Végre a cseh kormány az erőszak terére lépett s a főpásztort 1925 szeptember 11-én eltávolította Ungvárról. Az ő akadályoztatásának ideje alatt továbbra is a mucsonyi vikárius vezette a terület kormányzását. Papp Antal c. érsek, apostoli kormányzó, 1925 október 27-én új székhelyén, Miskolcon telepedett le, mert ez a város nemcsak az Apostoli Adminisztratúra területének van közvetlen szomszédságában, de a tapolcai javadalmas apátságnak, melynek jelenlegi apátja Papp Antal, földbirtokai is ezen város határában kezdődnek. Egyébként Miskolcnak az Apostoli Adminisztratúrával való gazdasági, földrajzi és kulturális kapcsolatát tekintve, az új székhelyet illetőleg más város szóba se jöhetett. Itt a székfoglalás után Őszentsége kifejezett engedélyével s örömére az új Codex Jur. Can. alapján megindult s már befejezést nyert az egyházmegyei szervezet kiépítése s az Apostoli Adminisztratúra az Anyaszentegyháztól reá rótt szent kötelesség gyanánt nehéz viszonyok között teljesíti feladatát: a mult hagyományainak, az eljövendő uniók előföltételeinek és a magyar reményekkel élő új nemzeti és egyházi feltámadásnak előkészítéséből reá eső munka lelkes szolgálatát. Az Apostoli Adminisztratúra területe nincs véglegesen körülírva, mert minden oly terület, amely az eperjesi és munkácsi egyházmegyéktől magyar impérium alá kerül vissza, az Adminisztratúrához tartozik, a pápai évkönyvben (az 1928. évre szólóban is) azonban hivatalosan mint Miskolci Apostoli Adminisztratúra, a pápa Őszentségének közvetlenül alárendelt egyházi területek között van feltüntetve, amelynek kormányzója azonban nemcsak személyi, hanem területi joghatóságot is gyakorol. Nemzeti reményeink teljesülése ezen Apos-

42 toli Kormányzóság területének bővülését is jelentené, viszont ne adj Isten ellenkező esetben is beáll majd egy olyan rendezés szüksége, amely nemcsak életképessé, hanem a nagy uniós és magyar célkitűzések szolgálatára is hathatósan megerősíti a magyarországi munkácsi és eperjesi egyházmegyét. szenvedésektől sem rettegő harcát értékelik és becsülik. Illik tehát, hogy amidőn az esztendő krónikájáról beszámolunk, hogy őt s példás életét is bemutassuk naptárunk olvasóközönségének, mert nagyjaink megbecsülése nemcsak illendőség, hanem olyan kötelesség, amely elől a jövő építő munkájában sem térhetünk ki. Az elmúlt esztendő november 17-én töltötte be hajdudorogi Papp Antal küzikei érsek, apostoli kormányzó életének 6o-ik esztendejét. Az a ragaszkodás és szeretet, amellyel őt papjai és hívei egyaránt körülveszik, megható és meleg ünneplést váltott ki a lelkekből ezen alkalommal s a Miskolci Apostoli Adminisztratúra papsága és tanítói kara a bensőséges családi ünnepet azzal is emlékezetessé akarta tenni, hogy egy értékes és művészi munkájú s email-képekkel díszített fkehellyel és tartozékaival lepte meg a főpásztort, aki szeretettel igérte, hogy valahányszor kezébe veszi azt a kelyhet Hajdudorogi s bemutatja benne Krisztus Urunk vérét, mindannyiszor buzgón fog könyörögni, hogy hozza el az isteni Gondviselés sokat szenvedett hazánkra a boldog jövő feltámadásának hajnalát s a boldog Nagymagyarországban, történelmi hivatású szertartásunk felvirágozását, hogy a megértő szeretet kapcsoljon végre össze minden magyar és görögkatholikus testvért. Papp Antal érsek 60-dik éves születése napjának ünnepe, bár ő eleve elhárított magától minden külső ünneplést és a legnagyobb csendben akarta megülni azt a napot mégis messze túlnőtt egyházmegyéje és Miskolc város határain, mert az egész országból tömegesen érkeztek hozzá a legmelegebb üdvözlések mindazok részéről, akik az ő nemes egyéniségét s a magyar nemzeti ügyért vívott bátor s a küzikei érsek, miskolci Hajdudorogi Papp Antal régi magyar nemes család sarja, 1867 november 17-én született Nagykállóban, ahol édesapja lelkész volt. Középiskoláit Ungváron és Lőcsén, az egyetemet pedig Budapesten végezte. Alig hogy az egyetemről hazakerült, az ungvári papifiú árvaházban lett tanulmányi felügyelő, innen b. e. dr. Firczák, Gyula püspök nemsokára aulájába vitte, ahol az egyházmegyei hivatalok legalsóbb fokától a legmagasabbig emelkedett. 1897- ben püspöki titkár, majd nemsokára püspöki irodaigazgató Papp Antal lett. Mint ilyet érte apostoli kormányzó. az a kitüntetés, hogy a pápa Őszentsége «ad instar participantium» pápai protonotáriussá nevezte ki. B. e. dr. Firczák Gyula püspök mindenkor elismerte, hogy milyen hű és erős támasza neki Papp Antal s alig hat esztendő multán valóságos kanonokká és általános helynökévé nevezte ki 1911- ben. A tekintélyes egyházmegye kormányzása így egyre jobban az ő vállaira tolódott át. S ő a sok bölcseséget és szívet kívánó munkában mindig egész ember volt. így készítette őt az isteni Gondviselés a munkácsi püspökök díszes, ősi trónjára. 1912-ben dr. Firczák püspök fizikai erejének hanyatlását érezve, jó és erős kezekben akarta látni egyházmegyéje jövőjét s előterjesztésére 1912 április 3-án a legfőbb kegyúr, a király, a pápa Őszentségével egyetértve segédpüspökké nevezte ki Papp

43 Antalt utódlási joggal. Rövid segédpüspöki kormányzás után Firczák püspök halálával a tényleg is árván maradt munkácsi püspöki trónust 1912 június 1-én foglalta el s azóta az 1925 szeptember 11-én történt cseh karhatalommal való eltávolíttatásáig Ungváron élt s 1924. évi július hó l-ig nemcsak bölcsen kormányozta, de úgy a hitélet, mint az intézmények terén is felvirágoztatta egyházmegyéjét. Ungvárról való kiutasíttatása után 1925 október 27-én tényleg át is vette az eperjesi és munkácsi egyházmegyék Magyarországon maradt paróchiáiból alakított Apostoli Adminisztratúra kormányzását, amelyben a hosszú üresedés sok baját és a jövő reményeit egyaránt lelkes munkabírással gyógyítja és ápolja. Papp Antal a történelmi Nagymagyarország katholikus főpapi karának is tekintélyes és nagyrahivatott tagja volt s most pedig hálát adunk az isteni Gondviselésnek, hogy az ő nagy egyénisége a csehüldözés martiriumán keresztül tündöklő acélos hazafisága buzdító, lelkesítő s követendő például adatott nekünk, szegény magyar görögkatholikusoknak, akiknek dicső multjukon kívül csak az a törhetetlen reményünk maradt meg, hogy a boldog Nagymagyarországban a keresztény és nemzeti gondolatnak egyre jelentősebb támaszai leszünk. * * * Székhely: Miskolc (Hunyady-utca 3). Plébániák száma: 23. Hívek száma: 15.785. Papok száma: 25. Katholikus népiskolák száma: 29. Apostoli kormányzó: hajdudorogi Papp Antal, küzikei c. érsek, tapolcai apát. - Született 1867 nov. 17-én ; felszentelt püspök 1912 ápr. 3-án; munkácsi püspök 1912 július 1-én; apostoli kormányzó 1925 okt. 27-én. Általános helynök : dr. Szémán István pápai prelátus, apostoli protonotárius, kanonok, a szentszéki bíróság elnöke, egyházmegyei főtanfelügyelő. Főesperes: ifj. Vaskovics Antal pápai kamarás Mucsony, Borsod megye. Consultorok (káptalan): Tagok : dr. Szémán István, ifj. Vaskovics Antal, Zapotoczky I. Konstantin pápai kamarás, esperes, Abaújszántó, Kovaliczky Elek lelkész Felsővadász, Abauj megye, Kobulniczky Cyrill esperes, Garadna. Levéltáros és iktató :. Szentszéki bíróság: Elnök: dr. Szémán István, alelnök : Zapotoczky I. Konstantin. Tagjai: dr. Krenyiczky József lelkész, sz.-sz. tanácsos. Csobád, Abauj megye, Petrassevics Béla sz.-sz, tanácsos, lelkész, Gadna, Komporday Andor sz.-sz. tanácsos, lelkész, Rudabányácska. Szentszéki ügyész és házasságvédő : dr. Bubnó Andor sz.-sz. tanácsos, lelkész, Viszló. Egyházmegyei ügyész: dr. Domán Aladár ügyvéd, Miskolc. Tanítói fegyelmi tanács: Elnök: Kobulniczky Cyrill consultor, sz.-sz. tanácsos, esperes, Garadna. Tagjai: Gulovics Ernő esperes, Irota, Gyulai Jenő c. esperes, Abod, Barta Mihály igazgató-tanító, Szuhakálló. Ügyész: dr. Domán Aladár ügyvéd, Miskolc. A PLÉBÁNIÁK NÉVSORA. I. Borsodi esperesi kerület. Esperes: Gulovics Ernő. 1. Abod SS 4» : Szendrő. K : gróf Csáky-Pallavicini Zsigmond. H : 1368. Pl: Gyulai Jenő c. esperes. 2. Irota %: Lak. SS 4»: Szendrő. K: gróf Vay Tihamér. H : 394. Pl: Gulovics Ernő esperes. 3. Mucsony % ü 4 1 % Pl: ifj. Vaskovics Antal főesperes, pápai kamarás, c. vikárius. 4. Szuhakálló % ü 4 1 % Pl : Palicskay János. 5. Tornabarakony % S : Bodvaszilas. K : megyéspüspök. H : 527. Pl: Babej Béla. 6. Viszló : Rakaca.» : Szalonna. 4*: Krasznokvajda. H : 584. Pl: dr. Bubnó Andor sz.-sz. tanácsos. 7. Rakaca %/S5 4V K: Grieger Gy. utódai. H : 565. Pl: Bobák János, sz.-sz. tanácsos. II. Cserháti esperesi kerület. Esperes : Kobulniczky Cyrill. 1. Abaújszolnok fy KS : Szikszó. 4*: Felsővadász. H : 759. Pl: Ladomérszky A. János. 2. Csobád %/ü T : Halmaj. H : 787. Pl: Mincsik Emil. 3. Felsővadász % 9» SS : Szikszó. K: megyéspüspök. H : 727. Pl : Kovaliczky Elek consultor. 4. Gadna : Felsővadász. «: Szikszó. H : 846. Pl: Petrássevics Béla. 5. Garadna H: 1269. Pl: Kobulniczky Cyrill esperes. 6. Homrogd %/ % SS : Szikszó. H : 846. Pl: dr. Krenyiczky József sz.-sz

44 tanácsos. Slk: Boross Géza Viktor pápai kamarás. 7. Kány y: Jánok. 9 : Tornanádaska. f : Krasznokvajda. H : 919. Pl: Szabados János. 8. Szárazkék % : Bakta. B : Léh. t: Krasznokvajda. H : 1019. Pl : Petrássy Szilárd sz.-sz. tanácsos. 9. Selyeb (szervezés alatt). : Szikszó. f: Homrogd. III. Abaújszántói esperesi kerület. Esperes : Zapotoczky I. Konstantin. 1. Abaújmogyoróska Fony. f : Vilmány. K : Taaffe Ede. H : 522. Pl: Kovaliczky Pál. 2. Abaújszántó y f %, K : báró Beust Margit. H : 803. Pl: Zapotoczky I. Konstantin consultor, esperes, pápai kamarás. 3. Baskó Boldogkővárai]'a. f : Erdőbénye. K : báró Beust Margit. H : 776. Pl: Kemény Gusztáv. 4. Boldogkőváralja % ft IP % H : 604. Pl: Ladomérszky Miklós. 5. Filkeháza y : Pálháza. ü : Abaújszántó. K:. H: 769. Pl: Sáji László. 6. Mikóháza %.< 'f ss: Sátoraljaújhely. H : 1037. Pl: Lengyel Gyula. 7. Rudabányácska Sátoraljaújhely. H : 664. Pl: Komporday Andor sz.-sz. tanácsos. IV. Szatmár vármegyében maradt Kölese helyben, ss : Győrtelek) templomos filiálist, valamint Beregdarócot ( f : Beregsurány, $ : Vásárosnamény) adminisztrálja Slepkovszky Sándor, hajdudorogi e. m. jánki lelkész. Egyházmegyei áldozópapok más alkalmazásban : Gerbery Sándor tb. kanonok, az eperjesi tanítóképző volt igazgatója, beosztva a budapesti patronázshoz ; Petrásovszky Leo c. kanonok, áll. polg. isk. igazgató, Sátoraljaújhely. Nyugdíjas lelkészek : Mocsár Endre sz.-sz. tanácsos, kiérd, esperes, volt homrogdi lelkész (Miskolc, Urak-u. 53). Gör. szert. róm. kath. egyházmegye az Egyesült-Államokban. Megyéspüspök: Takács Bazil. Egyházmegyei tanácsos : Kovaliczky Viktor. Pittsburg Duquesne L : Bakajsza Elek. A PLÉBÁNIÁK New Jersey. NÉVSORA. Perth Amboy L: Kovaliczky Viktor e. m. tanácsos. Trenton L: Csopey Gábor. Keasbey Carteret New Brunswick L: Kubek Antal. Woodbridge Fords Pennsylvania. McKeesport L: Bakajsza Elek. Leechburg Homestead Esp : Holosnyay Elek. L: Szabó Miklós. Ohio. Youngstown L: Maczkó József. Cleveland Esp : Hanulya József. L : Volosin Bazil. Fairport L: Mankovich Kornél. Lorain Ashtabula L : Knapik Antal. Michigan. Detroit L: Lukács János. Connecticut. Bridgeport L : Gulyássy Brooklyn Chicago New York. Illinois. Emil.