JELENTÉS a Budapest Főváros III. kerület Óbuda- Békásmegyer Önkormányzata gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről

JELENTÉS a Budapest Főváros III. kerület Óbuda- Békásmegyer Önkormányzata gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről 0557 2005. november

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1001-1/21/19/2005. Témaszám: 749 Vizsgálat-azonosító szám: V0209 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Gyüre Lajosné számvevő Schósz Attiláné számvevő Dr. Telkes Imre számvevő tanácsos A témához kapcsolódó elmúlt négy évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a települési önkormányzatok adóztatási tevékenységének vizsgálatáról Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2001. évi címzett- és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról Jelentés a területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik rendelkezésére álló támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről sorszáma 0121 0220 0229 0327 Jelentés a középfokú oktatás feltételei alakulásának ellenőrzéséről 0445 Jelentés a helyi önkormányzatok közművelődési és könyvtári feladatellátásáról és finanszírozásáról 0521 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 20 1. A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége 20 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége 20 1.2. A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége 26 1.3. A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága 34 1.4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele 35 1.5. A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága 37 1.6. A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége 42 1.7. A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége 45 1.8. A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége 48 1.9. A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége 49 2. Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja 51 2.1. A feladatok meghatározása és szervezeti keretei 51 2.2. A költségvetés egyensúlyának helyzete 54 2.3. A feladatok finanszírozása 59 3. A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése 62 3.1. Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése 62 3.2. A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése 65 3.3. A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 66 1

MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat 2004. évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Az egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (3 oldal) 6. számú Tartós István úr, a Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata polgármesterének észrevétele (1 oldal) 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. Áht. Kbt. 1 Kbt. 2 Számv. tv. Htv. Hatv. Nek. tv. Fot. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) számú Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (IX. 26.) számú Korm. rendelet 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet ÁSZ Kincstár Közbeszerzési Döntőbizottság OEP Önkormányzat Képviselő-testület Oktatási bizottság Pénzügyi bizottság TKB polgármester jegyző a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet Állami Számvevőszék Magyar Államkincstár Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága Országos Egészségbiztosítási Pénztár Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Képviselő-testülete Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Oktatási Bizottsága Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottsága, 2002. november 22-éig Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottsága Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Polgármestere Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Jegyzője 3

Polgármesteri hivatal Munkaügyi iroda Oktatási osztály Pénzügyi osztály Ügyfélszolgálati iroda Vagyonkezelő iroda Ellenőrzési csoport SzMSz Polgármesteri hivatal SzMSz-e 2004. évi költségvetési rendelet 2005. évi költségvetési rendelet 2004. évi zárszámadási rendelet bérbeadási rendelet 1 bérbeadási rendelet 2 elidegenítési rendelet 1 elidegenítési rendelet 2 Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Munkaügyi Irodája Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Oktatási és Kulturális Ügyosztálya Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Pénzügyi és Gazdasági Ügyosztálya Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Ügyfélszolgálati Irodája Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Vagyonkezelő Irodája Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Titkárságának Belső Ellenőrzési Csoportja Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995. (V. 1.) számú rendelete Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata (2003. november 1-jétől hatályos) Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának a 2004. évi költségvetéséről szóló 14/2004. (III. 31.) számú rendelete Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának a 2005. évi költségvetéséről szóló 11/2005. (III. 30.) számú rendelete Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának 18/2005. (V. 5.) számú rendelete a 14/2004. (III. 31.) számú költségvetési rendelet végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 46/2001. (I. 2.) számú rendelete Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 47/2001. (I. 2.) számú rendelete Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének feltételeiről szóló 12/1998. (V. 7.) számú rendelete Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás célú helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 34/1997. (X. 10.) számú rendelete 4

építményadó rendelet közbeszerzési rendelet telekadó rendelet vagyongazdálkodási rendelet versenyeztetési rendelet gazdálkodási jogkörök szabályzata Árpád Gimnázium KSZKI Múzeum Szociális Foglalkoztató CELER Kft. Egészségügyi Kht. ÉPFU Kft. Kulturális Kht. MMG AM Rt. Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának az építményadóról szóló 27/1995. (XII. 1.) számú rendelete Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával összefüggő egyes kérdések szabályairól szóló 10/1999. (IV. 12.) számú rendelete Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának a telekadóról szóló 11/2004. (IV. 1.) számú rendelete Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 23/1995. (XII. 28.) számú rendelete Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról szóló 13/1998. (V. 29.) számú rendelete Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Polgármestere és Jegyzője által 2004. május 24-én kiadott szabályzat a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjéről Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Árpád Gimnáziuma Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézménye Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Óbudai Múzeuma Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Óbudai Szociális Foglalkoztató Központja CELER Épületfenntartó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Óbuda-Békásmegyer Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság Óbudai Kereskedelmi Fejlesztési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Csillaghegyi Kulturális Központ Kulturális és Szolgáltató Közhasznú Társaság MMG Automatika Művek Részvénytársaság 5

JELENTÉS a Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel az egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító belső kontrollok 2 lehetővé tették-e a szabálytalanságok, hiányosságok, gazdaságtalan megoldások feltárását, megelőzését; Az ellenőrzött időszak: a 2004. év, valamint a 2005. I. negyedév, az 1.5., 2.1-2.3. és 3.3. programpontok tekintetében a 2002 2003. évek is. Budapest Főváros III. kerületét 19 városrész 3 alkotja. A kerület lakosainak száma 2004. január 1-jén 128 584 fő volt. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 3 Békásmegyer, Csillaghegy, Római fürdő, Mocsárosfürdő, Aquincum, Óbudai-sziget, Filatorigát, Óbuda-Újlak, Mátyáshegy, Remetehegy, Táborhegy, Hármashatárhegy, 7

BEVEZETÉS Az Önkormányzat 38 tagú Képviselő-testületének munkáját 11 állandó bizottság segítette. A polgármester személye az 1990. évtől, a jegyző személye az 1997. évtől nem változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében 61 költségvetési szervet működtet, amelyekből 31 önállóan gazdálkodik. A feladatok ellátásában részt vesz két közhasznú társaság és négy közalapítvány, továbbá egy gazdasági társaság. A feladatok ellátására az Önkormányzat költségvetési szerveinél a 2004. év végén foglalkoztatott közalkalmazottak száma 3136 fő, a köztisztviselők száma 265 fő volt. Az Önkormányzat a 2004. évben 16 420,2 millió Ft bevételt ért el és 16 264,1 millió Ft kiadást teljesített, a 2004. év végén 107 983,8 millió Ft értékű könyvviteli mérleg szerinti vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. A kerületben a 2002. évi választásokig hét 4, a 2002. évi választásokat követően kilenc 5 a megválasztott és működő kisebbségi önkormányzatok száma. Testvérhegy, Csúcshegy, Törökkő, Kaszásdűlő, Solymárvölgy, Aranyhegy-Péterhegy, Ürömhegy. 4 Bolgár, cigány, görög, német, örmény, szerb, szlovák kisebbségi önkormányzat. 5 Bolgár, cigány, görög, horvát, német, örmény, román, szerb, szlovák kisebbségi önkormányzat. 8

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat az Ötv-ben előírt gazdasági program meghatározási kötelezettségének a középtávú kerületfejlesztési koncepció elfogadásával a 2005. évben tett eleget. A 2004. és a 2005. évi költségvetési koncepciót és rendelettervezetet a polgármester az Áht-ban előírt határidőben terjesztette a Képviselő-testület elé. A költségvetési koncepciók összeállítása előtt a helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részekről a kisebbségi önkormányzatok elnökeit az Ámr. előírása ellenére nem tájékoztatták. A 2004. és a 2005. évi költségvetési koncepciót a bizottságok véleményének ismeretében, a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembevételével fogadta el a Képviselő-testület. A koncepciókban a Képviselő-testület döntött a további tervező munka során betartandó elvekről és szabályokról. A polgármester a 2004. és a 2005. évi költségvetési rendelettervezetekkel együtt, illetve azt megelőzően a Képviselő-testület elé terjesztette azokat a rendelettervezeteket, amelyek a tervezett előirányzatokat megalapozták. A 2004. és a 2005. évi költségvetési rendelettervezetek egyeztetését a költségvetési szervek vezetőivel az Ámr. előírása ellenére a jegyző írásban nem rögzítette. A Képviselő-testület az Áht. előírása ellenére rendeletben nem határozta meg az Önkormányzat költségvetéseinek és zárszámadásainak előterjesztésekor a Képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. A költségvetési rendelettervezetek előterjesztései az Ámr. előírásai szerint tartalmazták a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat az Önkormányzatra és költségvetési szerveire elkülönítetten és öszszesítve. A Képviselő-testület tájékoztatása céljából mindkét évben bemutatták az Áht-ban előírt összevont mérlegeket az Önkormányzatra és elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzatokra. A költségvetési rendelettervezetek nem tartalmazták az Áht-ban előírt kimutatásokat a többéves kihatással járó döntések számszerűsítéséről, valamint a közvetett támogatásokról szöveges indoklással. Az Ámr-ben előírtak ellenére az éves költségvetések várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről az előirányzat-felhasználási ütemtervet a költségvetési rendelettervezetek nem tartalmazták. A 2004. és a 2005. évi költségvetési rendeletekben az Áht. előírásait megsértve a bevételek és kiadások különbségeként a hiányt nem mutatták be, a költségvetési bevételek finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, a tervezett hitelfelvételt is tartalmazták. A Képviselő-testület a 2004. évi költségvetési rendeletbe az Áht. előírásait megsértve a bolgár és a görög kisebbségi önkormányzat költségvetését annak hiánya miatt nem a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata alapján építette be. A 2004. és a 2005. évi költségvetési rendeletben a Képviselő-testület jóváhagyta a költségvetés végrehajtásának szabályait, az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek előirányzat módosítási jogkörét az Ámr. előírásai alapján szabályozták. A Képviselő-testület által költségvetési rendeletben meghatározott intervenciós alap elnevezése nem fe- 9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lelt meg az Áht-ban előírt feltételeknek, a kifejezés félreérthető. A Képviselőtestület a 2004. évi költségvetési rendeletében jóváhagyott előirányzatokat hat alkalommal módosította, az utolsó két rendeletmódosítás során nem tartották be az Ámr-ben előírt határidőt. A központi pótelőirányzatokkal az Ámr-ben foglaltak szerint módosították a költségvetési rendeletet. A 2004. évben az Áht. előírásaival szemben a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési előirányzatainak módosításai azok hiányában nem a kisebbségi önkormányzatok határozatai alapján történtek. A 2004. évi költségvetési rendelet módosításai során nem tartották be az Áht-ban előírt tartalmi követelményt, mivel a módosított költségvetési rendeletek az előirányzat változtatás eredményeként jóváhagyott módosított előirányzatokat nem, csak az előirányzatokban bekövetkezett változások összegeit mutatták. A Pénzügyi osztály gazdasági szervezet felépítését és feladatait az Ámr. előírásai alapján a Polgármesteri hivatal SzMSz-ében rögzítették, azonban az Ámr-ben foglalt előírás ellenére ügyrendet nem készítettek. A jegyző kijelölte a szakmai teljesítés igazolására jogosultakat, azonban az Ámr-ben foglalt előírás ellenére nem rendelkezett annak módjáról. Az érvényesítőket a jegyző írásban bízta meg, ennek során betartotta az Ámr-ben foglalt előírást. A gazdálkodási jogkörök szabályzatában éltek az Ámr-ben biztosított lehetőséggel, miszerint az 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetések esetében nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás, azonban a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját az Ámr. előírása ellenére belső szabályzatban nem rögzítették. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök felhatalmazottainak kijelölésénél az Ámr-ben foglaltak szerinti összeférhetetlenségi követelmények érvényesülését biztosították. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásáról a felhatalmazottakat nem számoltatták be, a beszámoltatás formáját és gyakoriságát nem szabályozták. A jegyző eleget tett a Htv-ben előírt az intézmények számviteli rendjének kialakítására vonatkozó kötelezettségének. A Polgármesteri hivatal rendelkezett számviteli politikával és az ehhez kapcsolódó szabályzatokkal. A számviteli politikában azonban nem határozták meg a Vhr-ben foglalt előírás ellenére a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából jelentős összeget. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata tartalmazta a leltározás előkészítésével, megszervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Az eszközök és források értékelésének szabályai keretében rögzítették az eszközök bekerülési értékébe beszámítandó kiadások tartalmát, megnevezését. A pénzkezelési szabályzat tartalmazta a készpénzfelvétel, a pénztári átadás-átvétel szabályait. A napi záró pénzkészlet maximális értéke 1,5 millió Ft volt, mely a napi pénzforgalom figyelembevételével indokolatlanul magas, vagyonvédelmi szempontból célszerűtlen. Szabályozták a selejtezés bizonylati rendjét, a selejtezéssel kapcsolatos feladatokat. A számlarendben előírták az analitikus nyilvántartások vezetésének kötelezettségét, azonban a Vhr-ben foglalt előírás ellenére nem határozták meg azok formáját és tartalmát. Az operatív gazdálkodás és a számviteli politika különböző területeinek rendjét meghatározó szabályzatok elkészítése során a helyi sajátosságokat, így a Polgármesteri hivatal szervezeti felépítését is figyelembe vették. A pénzügyi-számviteli területen dolgozók rendelkeztek a munkaköri feladataikat meghatározó munkaköri leírással. 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások a részvények nyilvántartása kivételével megfeleltek a Vhr. előírásainak. A Polgármesteri hivatal a részvényeket a Számv. tv-ben foglalt előírás ellenére forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként tartotta nyilván. A Számv. tv. előírásával szemben a beruházások között mutattak ki üzembe helyezett szennyvízcsatorna és víziközmű beruházásokat, az aktiválás elmaradása miatt a Vhr. előírása ellenére az értékcsökkenést nem számolták el. A kötelezettségvállalások nyilvántartásában folyamatosan nyomon követték a jóváhagyott és a szabad előirányzatokat, ezáltal a nyilvántartás biztosította az Áht. előírása alapján annak lehetőségét, hogy a költségvetés végrehajtása során kötelezettségvállalás és utalványozás csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig teljesüljön. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlása során a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok közül elmaradt a szakmai teljesítés igazolása a bevételi bizonylatok teljes körénél, továbbá eseti jelleggel a kiadási bizonylatok 3%-ánál, mely esetekben az Ámr-ben foglalt előírás ellenére nem végezték el a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat. A kiadási bizonylatok 12%-ánál elmaradt a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, melynek esetén az ellenjegyző nem tett eleget az Ámr-ben előírtaknak, ezáltal ezeknél a bizonylatoknál nem teljesült a kiadási előirányzat által biztosított fedezet meglétének, a kötelezettségvállalás jogszerűségének és célszerűségének munkafolyamatba épített ellenőrzése. Az Ámr. előírása ellenére elmaradt az utalványozás és az utalványozás ellenjegyzése a banki és pénztári a nem termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó bevételek bizonylatainál, továbbá a kiadási bizonylatok 6%-ánál. Az érvényesítő nem tett eleget az Ámr-ben foglalt munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatainak. A házipénztárban a pénztáros a pénztárjelentést naponta zárta. A pénztárellenőr a bevételi és a kiadási pénztárbizonylatokat, továbbá a napi pénztárjelentések ellenőrzésének elvégzését aláírásával igazolta. A pénztári bizonylatokhoz kapcsolódó utalványrendeleteken az Ámr. előírása ellenére nem tüntették fel a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát. A Számv. tv. előírását megsértve, a gazdasági eseményeket magukba foglaló bizonylatok 30%-a nem felelt meg az előírt alaki és tartalmi követelményeknek. A 2004. évi zárszámadási rendelet szerint önkormányzati szinten a költségvetési rendelet módosított előirányzatait a teljesítési adatok nem haladták meg. A költségvetési szervek négy intézmény kivételével, amelyek az Áht. előírását megsértették a kiemelt előirányzatokat betartották. A Pénzügyi osztály ezen intézmények előirányzat túllépéseit megállapította, felelősségre vonás nem történt. A Polgármesteri hivatalban integrált pénzügyi rendszert alkalmaztak. A 2004. évben informatikai fejlesztés keretében az 1998. évben bevezetett pénzügyi rendszert bővítették. Az Önkormányzat rendelkezett informatikai stratégiával, mely négy évre határozta meg a célkitűzéseket. A rendkívüli események bekövetkezésekor teendő intézkedéseket meghatározó katasztrófa elhárítási tervet nem készítettek. A Polgármesteri hivatalban az adatbiztonsági eljárásokról a minőségbiztosítási rendszer folyamatszabályozása keretében rendelkeztek. 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Polgármesteri hivatalban az önkormányzati vagyont a Vhr-ben foglalt előírásnak megfelelően forgalomképesség szerint elkülönítetten tartották nyilván. A 2004. évi leltározást a Vhr-ben foglalt előírásnak megfelelően az ingatlanok esetében mennyiségi felvétellel, a követelések, az értékpapírok, részesedések és a kötelezettségek esetében egyeztetéssel elvégezték. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközöket mennyiségi leltározás helyett egyeztetéssel leltározták, mely nem felelt meg a Vhr-ben foglalt előírásnak. A forgalomképes ingatlanok esetében éltek a piaci értékelés lehetőségével, annak 2004. évi aktualizálását a földterületek esetében elvégezték, a lakások és nem lakás célú helyiségek esetében azonban nem. A követelések, részesedések és értékpapírok értékeléséhez szükséges információk egy gazdasági társaságban lévő üzletrész kivételével rendelkezésre álltak. A részesedések analitikus nyilvántartása a Vhr. előírásával szemben tartalmazott olyan üzletrészt, amely társaságban az Önkormányzatnak tulajdoni részesedése a cégnyilvántartás szerint nem volt. A részvények könyvszerinti és piaci értéke közötti különbözetet értékvesztés helyett állománycsökkenésként számolták el, a Vhr-ben foglalt előírások ellenére. A vagyonnal való rendelkezési, döntési hatásköröket a vagyongazdálkodási rendeletben értékhatár megjelölésével szabályozták. Rendeletben meghatározták az ingyenes és a kedvezményes vagyonátadás eseteit és módját, azonban megsértették az Áht. előírását, mivel a rendeletben nem rögzítették azt az értékhatárt, amely felett vagyont értékesíteni, a vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlattevő részére lehet. Az Önkormányzat a versenyeztetési rendeletben az Áht. előírását megsértve lehetővé tette a versenyeztetési eljárás lefolytatásától való eltérést. A szabályozás nem segítette a közvagyonnal való gazdálkodás nyilvánosságát. Egy telekingatlant pályáztatás nélkül és az értékbecslésben megállapított forgalmi érték alatt értékesítettek. A vagyongazdálkodási döntések során a hatásköri szabályokat betartották. A szerződések közzétételével kapcsolatos Áht-ban foglalt kötelezettségnek eleget tettek. Az Önkormányzat négy párt részére a 2003. évig kedvezményesen, egy párt részére díjmentesen biztosított helyiséget, ezzel megsértette az alkotmányos jogegyenlőséget, továbbá az Ötv-ben foglalt előírást, mivel a pártokat közvetett anyagi támogatásban részesítette. Az Önkormányzat a 2003. évben felmondta a pártszervezetekkel kötött bérleti szerződéseket, azonban azok a helyiségeket a felmondást követően is változatlanul kedvezményesen használják. A Képviselő-testület a polgármester piaci bérleti díj bevezetésére irányuló javaslatát elutasította. Az Önkormányzat a 2004. évben gazdasági társaságnak, közhasznú társaságoknak, alapítványoknak, közalapítványoknak, egyházaknak és egyházi szervezeteknek, társadalmi szervezeteknek és magánszemélyeknek adott céljellegű támogatást. A Képviselő-testület és a bizottságok hatáskörében hozott támogatási döntéseknél előírták a támogatás célját, összegét, folyósításának ütemezését és a számadási kötelezettséget. A polgármester az általa hozott 18 támogatási döntés (a támogatási összeg 1%-ára terjedt ki) esetében az Áht-ban foglaltakat megsértve nem írta elő a számadási kötelezettséget. A számadás tartalmi és formai ellenőrzését a Polgármesteri hivatalban elvégezték. A támogatások felhasználását a társasházak és a panelházak felújítása esetében a helyszínen ellenőrizték. A közhasznú szervezetekkel támogatási szerződést kö- 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK töttek, melyben az elszámolás feltételeit és módját meghatározták. A Képviselőtestület döntési hatáskörét 16 alapítvány támogatása tekintetében nem gyakorolta, ezzel megsértették az Ötv. előírását. A támogatásban részesített szervezetek közül nyolc, határidő után, felszólításra számolt el a kapott támogatás felhasználásáról. A számadást határidőben nem teljesítő szervezetek felé az Önkormányzat az Áht. előírását megsértve nem intézkedett a további támogatás felfüggesztéséről, illetve visszavonásáról. Egy alapítvány támogatásának számadását és a felhasználás jogszerűségét a helyszínen ellenőriztük. Az alapítvány finanszírozási szerződésében nem határozták meg a támogatás nyújtásának alapját képező mutatószám tartalmát, számítási módját. A támogatott alapítvány a gondozottakról, a gondozás módjáról, gyakoriságáról vezetett nyilvántartás (betegnapló, ellátási napló, korlapok) alapján végezte az átlagos gondozotti gyermeklétszám számítását. A Polgármesteri hivatal a támogatások utalása előtt a helyszínen nem ellenőrizte a lejelentett gondozotti létszám valódiságát. Az Önkormányzat a 2004. évben megkezdett közbeszerzéseiről a Kbt. 1,2 által előírt határidőben és tartalommal megküldte a Közbeszerzések Tanácsa részére az éves összegzéseket, amelyek nyolc közbeszerzési eljárást tartalmaztak. A becsült érték számításakor a Kbt. 1 előírásai szerint jártak el. Az egyes beszerzéseknél a közbeszerzési eljárás fajtájának kiválasztása a Kbt. 1 előírásának megfelelően történt. A közbeszerzési eljárást az értékhatár feletti beszerzések esetében lebonyolították. Az ajánlatok felbontása és elbírálása során a Kbt. 1 -ben foglalt szabályokat érvényesítették. A szakmai véleményező bizottság tagjai a benyújtott ajánlatokra vonatkozóan egységes bizottsági szakvéleményt nem alakítottak ki, mely nem felelt meg a Kbt. 1 előírásának, valamint a 6/2003. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasításnak. A Közbeszerzési Döntőbizottság a 2004. évben egy lefolytatott közbeszerzési eljárást az ajánlati kiírásnak nem megfelelő ajánlat elfogadása miatt jogsértőnek minősített. Az Önkormányzat a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránt keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz. A 2004. évi zárszámadási rendelettervezetet a polgármester az Áht-ban előírt határidőn belül terjesztette a Képviselő-testület elé. A zárszámadás előterjesztésekor a Képviselő-testület részére bemutatták az Áht. szerinti összevont mérlegeket, valamint a vagyonkimutatást, azonban az Áht-ban foglaltak ellenére nem mutatták be az előírt kimutatásokat a többéves kihatással járó döntésekről, továbbá a közvetett támogatásokról szöveges indoklással együtt. A zárszámadási rendelet az éves létszámkeret bemutatása kivételével az Áhtban előírt szerkezetben készült. A költségvetési rendelettel való az Áht-ban előírt összehasonlíthatósági követelmény ellenére a zárszámadási rendelet nem tartalmazta az éves létszámkeret tényleges alakulását önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként. A Képviselő-testület a zárszámadási rendeletben jóváhagyta a Polgármesteri hivatal és az önállóan gazdálkodó intézmények felülvizsgált költségvetési pénzmaradványát, azonban az Ámr. előírása ellenére előterjesztés hiányában a rendelettel egy időben nem hagyta jóvá az önkormányzati költségvetési szerveket megillető, illetve az elvonandó pénzmaradvány összegét. A zárszámadási rendeletben jóváhagyott pénzmaradvány összegének megállapításánál a Vhr. előírásai szerint jártak el. A Vhr-ben előírt határidőben elkészített költségvetési beszámolók és a zárszámadási rendelet számszaki adatai egymással megegyeztek. Az önkormányzati in- 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tézmények költségvetési beszámolóit a Polgármesteri hivatal az Ámr. szerinti határidőben felülvizsgálta, azonban az Ámr-ben előírtak ellenére az intézményeket az éves számszaki beszámolóik és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról írásban nem értesítették. Az Önkormányzat az Áht-ban előírt együttműködési megállapodást a kisebbségi önkormányzatokkal megkötötte. Az együttműködési megállapodásban a helyi kisebbségi önkormányzatok a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzésére nem a jegyzőt kérték fel, hanem az Áht-ban biztosított lehetőséggel élve vállalták, hogy saját testületük tagjaiból határozat útján kijelölik az ellenjegyzésre jogosult személyt és erről értesítik a Pénzügyi osztályt. Az ellenjegyzésre jogosult személyek kijelölése és az ellenjegyzés elvégzése azonban elmaradt. Az Ámr. előírása ellenére a jegyző nem rögzítette a szakmai teljesítés igazolásának módját és nem jelölte ki annak személyét. A kisebbségi önkormányzatok kötelezettségvállalásairól az Ámr. előírása ellenére analitikus nyilvántartást nem vezettek. Az Önkormányzat feladatai ellátását saját fenntartású intézményeivel oldotta meg, emellett közhasznú társaságai és gazdasági társasága, valamint civil és társadalmi szervezetek is megállapodás alapján részt vettek a feladatellátásban. A gazdálkodás egyensúlyának biztosítása, javítása érdekében a 2002-2004. évek között az érintettek előzetes véleményének ismeretében 3-3 óvoda összevonás útján történő megszüntetéséről döntött a Képviselő-testület, továbbá az Egészségügyi Szolgálatot, mint költségvetési intézményt megszüntette és a feladat ellátását az Egészségügyi Kht. keretében biztosította a 2004. évtől. Az Önkormányzat költségvetési beszámolói szerint a teljesített költségvetési bevételek a 2002. és a 2003. években fedezték a költségvetési kiadásokat, a gazdálkodás egyensúlya biztosított volt, azonban a 2004. évben a gazdálkodás során a tervezett felhalmozási bevételek elmaradása miatt költségvetési hiány jött létre. A teljesített éves kiadások 2%-át jelentő hiányt a 2004. évben hitel igénybevételével pótolták. A 2002 2004. években az elért működési célú bevételek fedezetet nyújtottak a működési célú kiadásokra. A realizált felhalmozási célú bevételek a 2002. évben 86%-ban, a 2003. évben 95%-ban és a 2004. évben 78%-ban fedezték a felhalmozási célú kiadásokat, a hiányzó fedezetet hitel igénybevételével és a működési célú bevételekből biztosították. A működési célú bevételek a 2002 2004. évek között évről évre emelkedtek, míg a felhalmozási célú bevételek részaránya az összes bevételen belül 19%-ról 9%-ra csökkent. A felhalmozási célokra fordított kiadások összege a felhalmozási források csökkenésével összhangban változott, az összes kiadáshoz viszonyítva részaránya a 2002. évi 22%-os részarányról a 2004. évre 11%-ra csökkent. A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében az önkormányzati feladatellátás hatékonyságát az intézmények kapacitás kihasználtságát a költségvetések előkészítése során vizsgálták és intézmény átszervezésekről döntöttek. Az Önkormányzat bevételeinek növelése érdekében a pályázati munka feltételeit kialakították. A pénzállomány alakulásáról az Ámr. előírása szerint a jegyző likviditási tervet készített, amit havonta aktualizáltak. Az átmeneti likviditási gondok megoldására a 2002 2004. években a számlavezető pénzintézettől évről-évre növekvő összegű likviditási hitelt vettek igénybe. Az Önkormányzatnak a 2004. december 31-én 636,9 millió Ft likviditási hitel visszafizetési kötelezettsége volt. Az Önkormányzat a bevételek növelése érdekében élt a helyi adók megállapításá- 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nak lehetőségével. A 2004. évben az Önkormányzat által bevezetett építményadó mértéke a Hatv. szerinti adómérték felső határával azonos, a telekadó mértéke a Hatv. szerinti felső határ 20%-a volt. A naturális mutatókkal mérhető feladatok (bölcsődei ellátás, óvodai nevelés, általános iskolai és középiskolai oktatás, nappali szociális és bentlakásos szociális intézményi ellátás) egy főre jutó kiadásai a 2002. évről a 2004. évre 1-34%-os mértékben emelkedtek. A kiadások 2003. évi növekedését a közalkalmazottak bérének 2002. évi rendezése eredményezte. A kapacitás kihasználtság a bölcsődei ellátásban, a középfokú oktatásban és a bentlakásos szociális intézményi ellátásban javult, amely kedvezően hatott a fajlagos kiadások alakulására. A kiadások finanszírozásában a 2004. évben az állami hozzájárulás és támogatás a források több mint felét (55% és 76% közötti volt) biztosította a bentlakásos szociális, a nappali szociális intézményekben, az általános és középiskolákban. Az önkormányzati kiadások részesedése a bölcsődei ellátásban, az óvodai nevelésben és az általános iskolai oktatásban volt meghatározó. Az intézményi saját bevételek aránya csak a nappali és a bentlakásos szociális ellátásban jelentettek a 2004. évben 10% feletti arányt (18% és 21%). Az Önkormányzat a kötelező feladatai mellett önként vállalt feladatokat is ellátott, amelyek nem veszélyeztették az Önkormányzat kötelező feladatait. Az Önkormányzat a középületek akadálymentessé tétele érdekében felmérést készíttetett, amely szerint a feladat megoldásához 1,3 milliárd Ft szükséges. A feladatok végrehajtására 2005. I. félévig 26,1 millió Ft-ot fordítottak. A Fot-ban előírt 2005. január 1-jei határidőig az akadálymentesítési feladatokat nem valósították meg. Az Önkormányzat az Ötv-ben előírtakkal összhangban a Polgármesteri hivatal SzMSz-ében Ellenőrzési csoportot hozott létre, mellyel kialakította a feladatkörébe utalt belső ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges szervezeti kereteket. A belső ellenőrök feladatköri függetlensége az éves ellenőrzési terv összeállítása, az ellenőrzési módszer kiválasztása, a jelentés elkészítése és az ajánlások kidolgozása során érvényesült. A Polgármesteri hivatalon belül az Ellenőrzési csoport közvetlenül a polgármesternek alárendelve végzi tevékenységét, mely szervezeti besorolással nem tettek eleget az Áht-ban foglalt azon előírásnak, miszerint a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, továbbá a Htv. azon előírásának, amely szerint a költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági ellenőrzésének ellátása a jegyző hatáskörébe tartozik. Az elkészített belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltakkal összhangban az ellenőrzési programot és módosítását a polgármester hagyta jóvá, ami ellentétes a Ber-ben foglalt előírásokkal. Az ellenőrzésekről készült jelentések megfeleltek a Ber-ben előírt követelményeknek. Az ellenőrök az ellenőrzési jelentésben az ellenőrzési program alapján megfelelő megállapításokat tettek, következtetéseiket és javaslataikat jogszabállyal támasztották alá. Az Ellenőrzési csoport vezetője a 2004. évről szóló ellenőrzési jelentés összeállításával eleget tett a Ber-ben előírt kötelezettségének. A 2004. évi intézményi és hivatali ellenőrzések tapasztalatairól a Képviselő-testület részére a jegyző tájékoztató előterjesztést készített, melyet a Képviselő-testület a 2004. évi zárszámadási rendelet részeként elfogadott. Az Önkormányzatnál eleget tettek az Ötv-ben előírt könyvvizsgálati kötelezettségnek. A könyvvizsgáló a 2004. évi mérleg adataira és a 2004. évi pénz- 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK maradvány összegére vonatkozóan a mérleg főösszegének a 0,07%-át jelentő auditálási eltérést állapított meg. A Polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények adatait összevontan tartalmazó 2004. évi egyszerűsített költségvetési beszámolót hitelesítő záradékkal látta el. Az ÁSZ a 2002. évtől 2004. évig terjedő időszakban az Önkormányzatnál öt témavizsgálatot végzett, az Önkormányzat gazdálkodását átfogó jelleggel utolsó alkalommal a 2001. évben ellenőrizte. Az ÁSZ ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedési tervet készítettek, a javaslatok négyötöd része hasznosult. A gazdálkodás átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok figyelembevételével gondoskodtak a vagyongazdálkodás irányelveinek meghatározásáról, az értékcsökkenési leírás Vhr. szerinti elszámolásáról, a jegyző közvetlen irányítása alá tartozó közbeszerzési csoport létrehozásáról, a Polgármesteri hivatal ügyosztályai közötti együttműködés rendjének szabályozásáról, a belső ellenőrzés személyi feltételeinek javításáról. Nem teljesítették az önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevételek Budapest Fővárosi Önkormányzattal történő elszámolására irányuló javaslatot. Az Önkormányzat beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2001. évi címzett- és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának ellenőrzéséről készített számvevői jelentésben megfogalmazott, a Kbt. 1 előírásainak betartására vonatkozó javaslatok végrehajtásáról intézkedtek. A középfokú oktatás feltételei alakulásának ellenőrzéséről készített jelentés javaslatait a középiskolákat érintő fejlesztési elképzelések kidolgozására, a szakmai munka értékelésére, a kétszintű érettségi vizsgákra való felkészítésre vonatkozóan végrehajtották. A területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik rendelkezésére álló támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről készített jelentés javaslatait a regionális finanszírozási források jobb kihasználására vonatkozóan érvényesítették. Az Önkormányzat közművelődési és könyvtári feladatellátásának és finanszírozásának ellenőrzéséről készített jelentésben rögzített javaslatok realizálása érdekében a pályázatfigyelés rendszerét kialakították, az intézményektől a Szervezeti és Működési Szabályzatokat bekérték, a közművelődési rendelet felülvizsgálatára az intézkedéseket megtették. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a költségvetési gazdálkodás jogszabályszerű kereteinek kialakításához kezdeményezze a jegyző által készített előterjesztés alapján a Képviselő-testületnél, hogy rendeletben határozza meg az Áht. 118. -a alapján az Áht. 116. -ának 6., 9. és 10. pontja szerinti a költségvetés és zárszámadás előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmát; 2. gondoskodjon az Áht. 93. (1) bekezdésében és a 12/A. (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében arról, hogy az önkormányzati intézmények a költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállaljanak, az előirányzat túllépések okait vizsgáltassa ki és indokolt esetben kezdeményezzen felelősségre vonást; 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 3. kezdeményezze a vagyongazdálkodási rendelet módosítását annak érdekében, hogy az ne tartalmazzon az Áht. 108. (1) bekezdésében előírtaktól eltérő, a versenyeztetési kötelezettség alól felmentést lehetővé tevő szabályozást; 4. írjon elő az Önkormányzat által juttatott céljellegű támogatásokról számadási kötelezettséget az Áht. 13/A. (2) bekezdésének betartása érdekében, továbbá kezdeményezze, hogy az alapítványoknak nyújtott támogatások odaítéléséről az Ötv. 10. (1) bekezdésének d) pontja alapján a Képviselő-testület döntsön; 5. gondoskodjon a középületek akadálymentesítésének tervezése és annak végrehajtása során a Fot. 29. (6) bekezdésében foglaltak végrehajtásáról; a munka színvonalának javítása érdekében 6. terjessze a számvevőszéki jelentést a Képviselő-testület elé és a feltárt hiányosságok megszűntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és a felelősök megjelölésével; 7. gondoskodjon a kötelezettségvállalásra és utalványozásra felhatalmazott személyek beszámoltatásáról. a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor: a) az Ámr. 28. (6) bekezdésében foglaltak betartása érdekében arról, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit tájékoztassák az Önkormányzat költségvetési koncepciójának a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részeiről; b) az Ámr. 29. (4) bekezdése szerinti előírás betartása érdekében a költségvetési rendelettervezet költségvetési szervek vezetőivel lefolytatott egyeztetéseinek írásban történő rögzítéséről; c) az Ámr. 29. (1) bekezdés j) pontjában foglalt előírás betartása érdekében készítsék el a költségvetési rendelettervezethez az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről az előirányzat-felhasználási ütemtervet; d) az Áht. 65. (3) bekezdésében előírtak betartása érdekében arról, hogy az Önkormányzat költségvetési rendelettervezetébe a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése azok határozata alapján épüljön be; e) az Áht. 118. -a alapján az Áht. 116. 9. pontja szerint a többéves kihatással járó döntések számszerűsítéséről évenkénti bontásban és összesítve tartalmazó kimutatás és szöveges indoklás, valamint a 10. pontja szerint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatás és szöveges indoklás elkészítéséről annak érdekében, hogy a Képviselő-testület részére az éves költségvetési és zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor bemutassák; 17

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. az éves költségvetési rendeletmódosítások előkészítésekor: a) gondoskodjon az Áht. 74. (3) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében arról, hogy az Önkormányzat költségvetési rendeletébe beépített helyi kisebbségi önkormányzati előirányzatokat kizárólag a helyi kisebbségi önkormányzatok határozata alapján módosítsák; b) kezdeményezze előterjesztés biztosításával az Ámr. 53. (6) bekezdésében előírt határidő betartása érdekében, hogy a Képviselő-testület december 31-i hatállyal, legkésőbb a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig (a tárgyévet követő február 28- ig) módosítsa a költségvetési rendeletét; 3. a költségvetési gazdálkodás szabályozottsága, a gazdálkodási és a kapcsolódó ellenőrzési jogkörök gyakorlása szabályszerűségének biztosítása érdekében: a) gondoskodjon az Ámr. 17. (5) bekezdésének előírása alapján arról, hogy a Pénzügyi osztály gazdasági szervezet készítse el az ügyrendjét; b) határozza meg a Vhr. 8. (5) bekezdésében előírtak alapján a számviteli politikában, hogy a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából mit tekintenek jelentős összegnek, határozza meg a számlarendben a Vhr. 49. (2) bekezdésének megfelelően az analitikus nyilvántartások formáját és tartalmát; c) intézkedjen az Áht. 13/A. (2) bekezdésének betartása érdekében a számadást elmulasztó támogatottak esetében a további támogatás felfüggesztéséről, tegye meg a szükséges intézkedéseket a céltól eltérő jogsértő felhasználás esetén a támogatás összegének visszafizetéséről, továbbá a céljellegű támogatások felhasználásának ellenőrzéséről; d) gondoskodjon a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan a gazdálkodási jogkörök szabályzatának kiegészítéséről az Ámr. 135. (3) bekezdésében előírtak alapján a szakmai teljesítés igazolásának módjával és jelölje ki a szakmai teljesítés igazolását végző személyeket; 4. a szabályszerű költségvetési és operatív gazdálkodás érdekében: a) gondoskodjon arról, hogy az üzembe helyezett beruházásokat a Számv. tv. 26. (7) bekezdésben foglalt előírás alapján vezessék ki a beruházások nyilvántartásából és a Vhr. 30. (9) bekezdésének előírása alapján értékcsökkenést számoljanak el, valamint gondoskodjon a Vhr. 46. (3) bekezdésében és a számviteli politikában foglalt előírás betartása érdekében arról, hogy a lakások és nem lakás célú helyiségek esetében évente végezzék el a piaci értéken történő értékelést; b) intézkedjen az Ámr. 135. (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében arról, hogy a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt az okmányok alapján ellenőrizzék, szakmailag igazolják azok jogosságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését; c) gondoskodjon arról, hogy a Vhr. 31. előírását betartva az Önkormányzat tulajdonában lévő részvények értékelése során a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbözetet értékvesztésként számolják el; 18

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5. gondoskodjon a Kbt 2 8. (3) bekezdésében foglaltak betartásáról, a szakmai véle- bizottság készítsen írásos szakvéleményt és döntési javaslatot az eljárást le- ményező záró döntést meghozó részére, a bizottság munkájáról készítsen jegyzőkönyvet, amelynek részét képezzék a tagok indoklással ellátott bírálati lapjai; 6. gondoskodjon a zárszámadási rendelettervezet előkészítésekor: a) az Áht. 18. -ában előírt követelmény betartása érdekében az éves létszámkeret tényleges alakulásának önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként történő bemutatásáról, valamint az Ámr. 149. (5) bekezdésében előírtak betartása érdekében arról, hogy az intézményeket az éves számszaki be- számolójuk és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról a tárgyévet követő április 30-ig írásban értesítsék; b) az Ámr. 66. (4) bekezdésében foglalt előírás betartásáról, az önkormányzati költségvetési szerveket megillető, illetve az elvonandó pénzmaradvány összegeire vonatkozó javaslat előkészítéséről annak érdekében, hogy a Képviselő-testület a költségvetési szervek pénzmaradványát a zárszámadási rendelettel egy időben hagyja jóvá; 7. a belső ellenőrzés jogszabályszerű kereteinek kialakítása érdekében: a) b) kezdeményezze a Polgármesteri hivatal SzMSz rendelkezésének módosítását az Áht. 121/A. (3) bekezdésében és a Htv. 140. e) pontjában foglalt előírások betartása érdekében, hogy az Ellenőrzési csoport közvetlenül a jegyzőnek alárendelve végezze tevékenységét; módosítsa a belső ellenőrzési kézikönyvet a Ber. 23. (3) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében, hogy az ellenőrzési programot és módosítását az Ellenőrzési csoport vezetője hagyja jóvá; a munka színvonalának javítása érdekében 8. gondoskodjon a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére és az utalványozás ellenjegyzé- felhatalmazott személyek beszámoltatásáról, a beszámoltatás formájának és sére gyakoriságának szabályozásáról; 9. határozza meg a Polgármesteri hivatal informatikai rendszerére vonatkozóan a folyamatos és zavartalan működés érdekében szükséges katasztrófa elhárítási tervet; 10. kezdeményezze, hogy a korai fejlesztési feladatot ellátó alapítvány részére nyújtott támogatás esetében a finanszírozási szerződés tartalmazza a támogatás összegét meghatározó mutatószám (gyermek létszám) képzésének szabályait. 19

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége A Képviselő-testület az Önkormányzat hosszú távú szakmai koncepcióit 6 a választási ciklus idejére elfogadott célkitűzések figyelembevételével jóváhagyta, azonban összehangolt, a helyzetelemzést és a főbb célkitűzéseket megfogalmazó gazdasági programmal 2005. március 30-ig az Önkormányzat az Ötv. 91. (1) bekezdésének előírását megsértve nem rendelkezett. A Képviselőtestület a 193/2005. (III. 30.) számú határozatával középtávú kerületfejlesztési koncepciót hagyott jóvá, amely tartalmát tekintve megfelel az Önkormányzat gazdasági programjának, ezzel eleget tettek az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírt gazdasági program meghatározási kötelezettségnek. A kerületfejlesztési koncepció a kerület adottságainak figyelembevételével bemutatta és értékelte a gazdaság, a társadalom, a humánpolitika, az épített környezet-városrendezés, a közlekedés, az egyes városrészek komplex fejlesztése vonatkozásában kialakult helyzetet, az elérendő stratégiai célokat és feladatokat. A 2004. és a 2005. évi költségvetési koncepciót az Ámr. 28. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembevételével állították össze. A kiadások meghatározásánál számításba vették a jogszabályok és a központi előírások változásából eredő, valamint az Önkormányzat által vállalt kötelezettségeket. A polgármester a 2004. és a 2005. évi költségvetési koncepciót az Áht. 70. -ában előírt határidőn 7 belül 2003. november 19-én és 2004. november 23-án nyújtotta be a Képviselő-testület részére. A költségvetési koncepciók összeállítása előtt a helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részekről a kisebbségi önkormányzatok elnökeit az Ámr. 28. (6) bekezdésében előírtak ellenére nem tájékoztatták. A költségvetési koncepciókhoz a polgármester csatolta az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtak alapján a bizottságok köztük 6 Vagyongazdálkodási koncepció, Szociálpolitikai koncepció, Egészségügyi koncepció, Környezetvédelmi program, önkormányzati helyiségek hasznosításának irányelvei. 7 Az Áht. 70. előírása szerint a költségvetési koncepciót november 30-ig, a Képviselőtestület tagjai általános választásának évében december 15-ig kell benyújtani a Képviselő-testületnek. 20