Az RSNA 2009 egyik legnépszerűbb prezentációja egy virtuális tárgyalás volt. Igazi jogászok, orvosok, valós esküdtszék és a vád képviseletében színészek közreműködésével. Köszönjük, az elemző hozzászólásokat a Vétkese Dr. Berlin c. cikkünkhöz. Folytatjuk a cikket a per lefolyásával, illetve kimenetelével. Várjuk továbbra is a véleményeket a per kimeneteléről, illetve a bírói döntésről! Miután ismertették Berlin doktor állásfoglalását, Barbra Rowley két lánya lépett a bíróság elé. Ők egymás után, könnyek közt mesélték el milyen csodálatos kapcsolatot ápoltak édesanyjukkal. Ezt fotókkal is illusztrálták (közös nyaralások, pulykasütés együtt, stb.) Kifejtették hogyan érintette őket édesanyjuk elvesztése, mind érzelmi, mind anyagi szempontból: Barbra Rowley özvegy volt, hosszú idő óta egyedül nevelte, iskoláztatta két lányát. Vidám, kiegyensúlyozott mindennapokat éltek. Miután B. Rowley nagyon jól keresett (évi 1 millió dolláros jövedelme volt), lányai semmiben sem szenvedtek hiányt. Anyjuk halála tehát nemcsak testilelki veszteségként, hanem jelentős mértékű financiális károsodásként is érte őket. Helyzetük azért is nehéz, mivel még mindketten egyetemi hallgatók, egyikük sem kereső. Oldal 1/6
szerk.: Természetesen a tárgyalás ezen része a legemberpróbálóbb. A családtagok könnyes beszámolójának érzelmi feszültsége alól sem az esküdtszék, sem a közönség nem képes függetleníteni magát. Dr. Berlin ügyvédje kérte is a bírót, ne engedje a fotók nyilvános bemutatását, mert az érzelmileg befolyásolhatja az esküdtszéket. A bíró elutasította a kérést. A felperes ügyvédje ezek után J. Berlin radiológust kérdezte: Hogyan szokták tájékoztatni a másik osztályt a talált diagnózisról? A leletet át szoktuk küldeni a másik osztályra, illetve előfordul, hogy felhívjuk a kollégát, ha valami váratlant találtunk. Milyen messze van a sürgősségi osztály a radiológiától? J. B. Egymás mellett van a két osztály. Ön talált váratlan dolgot a beteg mellkasi felvételén? J. B. Igen. Oldal 2/6
telefonhoz, vagy miért nem ment át a szomszédos osztályra? Akkor miért nem nyúlt a J. B. Az ominózus reggelen tudtam, hogy a kolléga ügyeletes volt éjjel és valószínűsítettem, hogy már nem tartózkodik a kórházban. Jobbnak láttam nem felhívni, hiszen a szó könnyebben elszáll. Leírtam és még külön el is faxoltam a leletet a sürgősségi osztálynak. Ön egyébként ismeri a belgyógyász kollégát? J. B. Ismerem, jó kapcsolatot ápolok vele. Milyen módon győződött meg arról, hogy lelete eljutottt a sürgősségi osztályra? J. B. Eltettem a faxigazolást. A felkért radiológus szakértők a következőképpen válaszoltak a kérdésekre: Van e olyan útmutatása (guideline) az amerikai radiológus társaságnak, amely kimondja, hogy: mi a normál kommunikáció rendje az egyes osztályok között? Oldal 3/6
mi a kommunikáció rendje, ha váratlan dolgot talál a radiológus? mi számít váratlan dolognak? A szakértői válasz: Van ilyen guideline, le van írva a kommunikáció rendje. Ha váratlan szignifikáns dolgot talál valaki, akkor azt azonnal kommunikálni kell és dokumentálni. Ha ennek megfelelően járt el a radiológus, akkor nem követett el hibát. De tudni kell, hogy ezek csak ajánlások, indokolt esetben el lehet térni ezektől. A kommunikáció dinamikusan változik és esetfüggő. Megjegyzést is fűzött ehhez a szakértő: Sajnos, mint tudjuk, a tumoros betegek sokszor a legkörültekintőbb guidelineok ellenére is elhaláloznak betegségeik következtében. Az esküdtszék, illetve a bírói döntés értelmében: Dr. Berlin nem vétkes. Oldal 4/6
A guidelinenak megfelelően, körültekintően járt el. A leletben leírt észrevételeit nemcsak számítógépen küldte át a sürgősségi osztályra, hanem külön el is faxolta. Az igazoló szelvényt eltette. A jogászok elmondása alapján, Amerikában az a tapasztalat, hogy az orvosi gondatlansággal induló eseteket általában a védelem javára döntik el. Két hasonló esetből az elmúlt időszakban az egyiket a védelem, a másikat a vád javára döntötték el. A jogászok jónak tartják egyébként a laikusokból álló esküdtszéki rendszert. Szerintük kedvező, hogy diákok, háziasszonyok, köznapi emberek döntése alapján dőlhet el egy műhiba per. Nem szeretik, ha véletlenül egészségügyi dolgozó is van köztük. Az ügyek általában nem térnek ki mások felelősségére, hibájára, megpróbálnak csak a perbe hívott vétségéről dönteni. Jogi tanácsaik műhiba perekhez: Sose hivatkozzanak arra, mennyire leterheltek, hány beteget láttak el aznap, (mert ez a munka, mint tudjuk, nagyon sokszor ezzel jár). Azt se említsék, hogy nem mehetnek maguk minden beteg után a diagnózissal. Ne panaszkodjanak fáradtságra, kialvatlanságra, stb., mert ilyen tényezők alapján nem mentenek fel senkit. Sose válaszoljanak a kérdésekre bonyolult körmondatokban, ne viccelődjenek, ne beszéljenek mellé. Mindig csak a feltett kérdésre reflektáljanak. A tárgyaláson ne hibáztassanak mást, ne akarják áthárítani a felelősséget,(ez nem az ő kompetenciájuk). Oldal 5/6
Nagyon fontos, hogy bízzanak a saját ügyvédjükben, ne rögtönözzenek, hagyják, hogy az ügyvéd képviselje őket, mert az a dolga. szerk.: Annak ellenére, hogy az amerikai és az európai jogrend sok tekintetben különbözik egymástól, (pl. esküdtszéki rendszer), mégis sajátos, hogy a per egyáltalán nem tért ki a sürgősségi osztály belgyógyászának szerepére, esetleges felelősségére. Nem tértek ki arra sem, hogy fordulhatott elő, hogy nem vették észre a sürgősségi osztályon a faxon küldött eltérő véleményt. Nem firtatták mi volt a zárójelentésben, amellyel a beteget hazaengedték. A kórház felelősségéről sem volt szó. Amerikában az orvosi felelősségbiztosítás 3070 ezer USD/év, államtól függően. szerk.: A bírói döntéssel nem mindenki értett egyet, de egyben biztos vagyok: a kongresszus szervezői nagyon jól döntöttek. A virtuális tárgyalás lefolytatása roppant hasznos volt. A jelenlévőknek óhatatlanul el kellett gondolkodniuk saját napi rutinjukon, felül kellett bírálniuk ha csak magukban is hogy megfelelően kommunikálnake a betegekkel, illetve a kollégákkal. Ezen is múlhat egy ember élete! Oldal 6/6