E KIÁLLÍTÁSUNK ALATT I. 28-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN 6 ÓRAKOR V ITTORIO PICA, OLASZ MŰVÉSZETI ÍRÓ, A SZINYEI-TÁRSASÁG KÜLTAGJA ELŐADÁST TART OLASZ NYELVEN: A FRANCIA GÁLÁNS VILÁG KÉT MODERN MEGFIGYELŐJE (GUYS ÉS TOULOUSE-LAUTREC) CÍM ALATT II. D R LÁZÁR BÉLA, KÉSŐBB MEGHATÁROZANDÓ TÁRLATVEZETÉST NAPOKON, TART
A Z E R N S T - M Ú Z E U M KIÁLLÍTÁSAI LXXVI. MUNKÁCSY MIHÁLY ÉS PAÁL LÁSZLÓ EMLÉKKIÁLLÍTÁS RENDEZTÉK: ERNST LAJOS ÉS LÁZÁR BÉLA AZ ERNST-MÚZEUM KIADÁSA BUDAPEST, 1925. MÁJUS AUGUSZTUS
MOST JELENT MEG: ERNST-MŰZEUM. I. füzet. ERNST LAJOS: Jacopo Tintoretto: Szent IstvánMária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L. AUGUST: Tintoretto" egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet. Dr. LÁZÁR BÉLA: Bernhard-Strigel. II. Ulászló és családjának arcképe. III. füzet. Külföldi mesterek magyar vonatkozású művei. IV. füzet. Dr. FERENCZY ZOLTÁN: A Petőfiterem. V. füzet. ERNST LAJOS: Petőfi arcképei. Az Ernst-Múzeum kiadása. AZ ERNST-MŰZEUM MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL újabban megjelent a VI. Rippl-Rónai József és a VII. Vaszary János. Előbbi füzetek: 1. Csók István. II. Iványi-Grünwald Béla. III. Perimutter Izsák. IV. Gyárfás Jenő. V. Rudnay Gyula. Egy-egy füzet ára 15.000 korona. Dr. LÁZÁR BÉLA : FADRUSZ JÁNOS ÉLETE ÉS MŰVÉSZETE. A több száz illusztrációval, kiadatlan levelekkel, ismeretlen művekkel díszített kötet kétféle kiadásban jelent meg. KAPHATÓ A PÉNZTÁRNÁL
MUNKÁCSY (1^4 1900). MIHÁLY A művész halálának huszonötödik évfordulója alkalmából most újra egy kollekciót állítunk össze, mint tettük azt 1914 nyarán, mikor első izben újítottuk fel legnagyobb festőművészünk emlékét. Azóta sorsdöntő események történtek. Lehanyatlott hazánk sorsa. De a magyar kultúra vezércsillagainak fényét annál inkább kötelességünk szítani. Ez ad erőt a ránk mért keserűségek elviselésére. Az élethez való jogunkat csak régi nagy mestereink alkotásaival s a mai művészet erős fellendülésével igazolhatjuk. Az idei művészi évad bizonyságtétel volt az utóbbi mellett, a mostani kiállítás szolgálja legnagyobbjaink emlékét. Munkácsy Mihály művészi méltatása halála óta erős hullámzásnak volt kitéve. De már az 1911-iki római kiállítás Munkácsy-terme, de főleg az 1914- ben rendezett kiállításunk erős visszhangra talált világszerte, s egyszerre megváltozott a mester értékelése. Ellenfelei elhallgattak vagy nézetet cseréltek. Csak Meier-Graefe Entwicklungsgeschichtejére hivatkozunk, melynek második kiadása már behatóan fejtegeti Munkácsy fejlődéstörténeti szerepét európai szempontból. Mostani kiállításunk fejlődésének minden korszakából bemutat egyes jellegzetes darabokat. Még Szamossyval vándorolt, mikor a buziási orvos gyermekeit rajzolja, Bécsből jön 3 1*
haza, mikor Vidowszky-mamát, egészen a Rahliskola szellemében, megfesti, a müncheni Ádámiskolába jár, mikor az Itatás-1, a Befordultam a konyhára c. képeit alkotja, Düsseldorfban él, mikor a Siralomház főalakjának, később a Tépéscsinálóknak tanulmányfejeit festi, s a párizsi első esztendőkben a nagyszerű remekeket, a Köpülő asszony-1, a Sátorozó cigányok-at. majd sorra a Zálogház, a Falu hőse, a Műteremben, a Milton-hoz készült remek vázlatokat, tanulmányokat, bámulatos elmélyedéssel. Ezek között kettő, a Sátorozó cigányok és Köpülő asszony e korának két olyan remeke, melyek közül az első korát jóval megelőző probléma-megoldás, ragyogó színességével, impresszionisztikus mozgalmasságával, csodás fényű világításával, míg a másik szinte ellenkezőleg formalátásának hatalmas, monumentális erejével előhírnöke a későbbi remekeknek. Ezekben az években, csodálatosan zengő sötét tónusharmóniákban, barátja Paál László ihlető társaságában, készülnek e nagy alkotások, kisebb-nagyobb formákban, mint a Milton nagyobb példánya, mind a termékeny hetvenes években, mikor betegsége még nem zavarta, mikor lelki állapota még nyugodtabb volt, s mikor az 1878-iki világkiállítás nagy sikere után újult erőben foghatott hozzá a legnagyobb feladatokhoz. Ez időkből való nem egy finom lélekábrázolása, arcképe, tájképe, mind megannyi halhatatlan remek, melyek sora egyre gazdagodik, melyeknek színharmóniája egyre élénkebb lesz, míg aztán a nyolcvanas éveket a nagy alkotások foglalják le, melyekhez készült tanulmányai közül is bemutathatunk egyet-mást, de bemutathatjuk magát a Mozart egy nagyobb változatát is, noha ezt már erős fizikai kínok átszenvedése közben festette. Majd csodálatos színekben pompázó csendéleteket, szalonképeinek első ötleteit vonultatjuk fel, kiegészítve 4
ezt rajzaival, melyek sorát az 1868-ban készült szénrajzok, az Újoncozás és a Foglyok szállítása kezdik meg, s gazdagon elemezett Önarcképe s tollrajzai egészítenek ki. Mindez bepillantást enged vetni a mester belső szellemi műhelyébe, látjuk őt az ihlet percében, amint egy-egy érzés, hangulat, gondolat felbukkan lelkében, villámcsóvák ezek, színrakéták fellobbanásai, csak Tintoretto vázlatai hasonlatosak hozzájuk, melyekben törvényszerű a véletlen, telve talált kinccsel, semmi sem kiszámított nála, minden csak úgy jött, adta a pillanat, sugalta az érzés. A kilencvenes évek alkotásai, a Honfoglalás, az Ecce Homo korából igen kevés az, amit bemutatunk. A mester akkor már nagyon szenvedett, s mi most azon igyekeztünk, hogy csak virágzása idejéből, zsenije delelőjén készült alkotásaival újítsuk fel emlékét, újból igazolva, hogy milyen nagy, milyen magyar, milyen hatalmas mester volt! Ez a kiállítás sokoldalúan kiegészíti Szépművészeti Múzeumunk anyagát és mivel már mind magyar tulajdon, azt az örvendetes reményt kelti, hogy lassankint hazakerül a nagy mester egész oeuvre-je, mint ahogy szinte kivétel nélkül Angliáé Turner minden remeke. Dr. LÁZÁR BÉLA. o
MUNKÁCSY MIHÁLY MÜVEI. ELSÓ TEREM. 1. A Metzger-gyerekek, Ede és Berta. Krétarajz. Dr. Metzger Ede buziási orvos gyermekei. 1862-ben rajzolva, 1892-ben szignálva. Magántulajdon. 2. Újoncozás. 1868. Szénrajz. A Honvéd-album számára készült rajz. Szignálva. Ernst-Múzeum. 3. Liszt Ferenc arcképe. Ceruzarajz. Szignálva. Ernst-Múzeum. 3a. és b. Két lap a mesternek 1889-ben La Malouban irt önéletrajzából. A rajzokat emlékezetből vázolta bele legelső, Buziáson és Gerendáson festett festményéről. Tollrajzok. Dános Géza úr 4. Beszélgetés. Ceruza-rajz. Paris. Szignálva. Gábor Ignác úr 5. A Tépéscsinálók főalakjához készült rajz. Dr. Majovszky Pál úr 6. Liszt Ferenc. 1886. A Liszt-arcképhez készült tanulmány. Szignálva. Ernst-Múzeum. 7 A délutáni látogatáshoz készült rajz. Paris. Dr. Majovszky Pál úr 8. A baba látogatóihoz készült tollrajz. Dr. Dési Géza úr 9. Önarckép. Bajz. Szana Tamás A'oszoní-jának rajzolta. Szignálva. Ernst-Múzeum. 10. Itatás. 1869. Festmény. Szignálva. Gróf Andrássy Gyula úr 11. Sátorozó cigányok. 1873. Szignálva. Lederer Artúr úr 6
12. Befordultam a konyhára. 1865. Szignálva. Dr. Bischitz Gyula úr 13. Vidowszky-mama. 1865. Békéscsabán festve. Vidowszky Ferenc úr 14. Foglyok szállitása. 1868. A Honvéd-album számára készült rajz. Szignálva. Ernst-Múzeum. 15. Vidowszky-papa. Békéscsaba. 1865. Vidowszky Ferenc úr VITRINÁBAN. Levelek és az 1866 január 6-án Békéscsabán tartott műkedvelő előadás színlapja, a szerep sajátkezű másolata. SZEKRÉNYBEN a művész arcképei és önkarikatúrája.
HARMADIK TEREM. 16. Férfiarckép. 1889.»Rippl Józsynak emlékül Munkácsy M«felirattal. Özv. Kohner Agostné úrnő 17. Milton. 1877. Előbb a Lobmeyer-gyüjteményben (Bécs). Szignálva. Pajor Vilmos úr 18. Chaplinné arcképe. A kép hátán következő felírás:»je garantie que ce tableau est de Munkácsy. Paris. J. Chaplin.«Dr. Hubay Jenő úr 19. Tanulmány a»falu hőse«c. kép mellékalakjaihoz. 1875. Szignálva. Dr. Bakonyi Károly úr 20. Mosónők. Paris. Szignálva. Ernst Vilmos úr 21. Tanulmány a»zálogház«mellékalakjához. Szignálva. Báró Hatvany Ferenc úr 22. Reményi Ede arcképe. Szignálva. Ernst-Múzeum. 23. A Zálogház vázlata. 1874. Schiffer Miksa úr 24. Csevegés az erdőben. 1886. Szignálva. Wertheimer Adolf úr 25. Tájkép. 1882. Szignálva. Báró Kohner Adolf úr 26. Tanulmány a Zálogházhoz. 1874. Szignálva. Hubay Jenő úr 27. Köpülő asszony. 1873. Szignálva. Báró Kohner Adolf úr 28. Kovácslegény. 1874.»A mon ami M. Schenk. M. Munkácsy Paris, 1874.«felirattal. Schuller Gusztáv úr 8
HARMADIK TEREM. 29. Madame Chaplin arcképe. Vázlat. Farkas Richárd úr 30. Séta az erdőben. Szignálva. Dr. Majovszky Pál úr 31. Virágcsendélet. 1879. Szignálva. Sonnenfeld Lajos úr 32. Alvó nő. Fehér Lajos úr 33. Modellállítás. Vázlat. Dr. Petrovics Elek úr 34. A colpachi iskola belseje. Tanulmány. 1882. Eladó. 35. Virágcsendélet. 1887. Szignálva. Báró Hatvany Ferenc úr 36. Ház előtt. 1874. Drucker Géza úr 37. A falu hőse. 1875. Eladó. 38. Köpülő asszony. Vázlat. 1872. Mauthner Zoltán úr 39. Műteremben. Vázlat. 1875. Eladó. 40. Milton. 1879. A képen a következő felirat:»harkányi Frigyes barátomnak emlékül, Munkácsy M.«Báró Harkányi János úr 9
HARMADIK TEREM. 41. Olvasó nő. Szignálva. Fruchter Lajos úr 42. Pulitzer asszony arcképe. A képet New Yorkban 1891-ben festette. Szignálva. Hubay Jenő úr 43. Blumenthal Ferdinánd asszony arcképének vázlata. 1891. Szignálva. Hubay Jenő úr 44. Golgotha. Báró Hatvany Ferenc úr 45. Tájkép. Báró Hatvany Józsefné úrnő 46. Milton. Tanulmány a főalakhoz. 1877. Magántulajdon. 47. Látogatás. Vázlat. Kell Jenő úr 48. Két család. 1877. Szignálva. Weisz Béla úr 49. Krisztus. 1880. Szignálva Neuhold Kornél úr 50. Mozart. 1880. Azelőtt a bécsi Lobmayer-gyüjteménvben. Szignálva. Kaszab Aladár úr 51. Tanulmány a»krisztus Pilátus előtt«c. kép egyik alakjához. 1880. Szignálva. Gróf Andrássy Gyula úr 52. Tanulmány a >Tépéscsinálók«c. kép főalakjához. 1871. Dr. Majovszky Pál úr 10
HARMADIK TEREM. 53. Vendégségben. Pasztell. Eladó. 54. Tanulmányfej. Gábor Ignác úr 55. Tanulmányfej a» Siralomház* főalakjához. 1869. Szignálva. Wertheimer Adolf úr 5(>. Eelolvasás. Kell Jenő úr 57. Beszélgetés. Eladó. 58. Az Újoncozás vázlata. A képen»meinen Freund Groller«felírással. Szignálva. Schwab Jenő úr 59. Vázlat. Rákosi Jenő úr 60 Tanulmány a»krisztus Pilátus előtt«-höz. 1882. Szignálva. Dr. Bischitz Gyula úr 01 Kis lány kutyákkal. Szignálva. Dános Géza úr 62. Eltévedve. Fernbach Károlyné úrnő 63. Gyermekek öröme. 1883. Szignálva. Báró Dirsztay Béláné úrnő 11
PAÁLLÁSZLÓ (1846 1879). íme az új mestermü-sorozat,az újabban felszínre került remekművek egész sorával, melyek hivatva vannak új fényt vetni oly korán elhalt nagy mesterünk bámulatos eredményeire. Azóta, hogy a Szépművészeti Múzeum új átrendezése hatásosan kiemelte Paál László művészi egyéniségét, a mester oeuvre-je erősen kibővült s nagyszerű meglepetésekkel örvendeztetett meg. Kiderült, hogy minden korában, eddig ismert alkotásai mellett, más-más problémák is foglalkoztatták és ragyogó szelleme, gazdag érzékenysége, mélységes természetimádata a szín és fény viaskodásának oly mozzanataihoz vezették el, melyeket utódainak évek, sőt évtizedek múlva sikerült csak újra fölfedezni. Művei ismeretlen helyeken, magángyűjteményekben, szétszórva, a világ más-más tájékán lappangtak. Hogy most felbukkannak, álmélkodva látjuk, micsoda szeme volt! Mikor Bécsből Munkácsy hívására Düsseldorfba kerül, az első nyarat Hollandiában, Beilenben tölti, már ott a széles foltban látással kísérletez. Düsseldorfban ez a széles látás drámai erővé mélyül, mint azt az esti homályba borult erdő belsejében lejátszódó természetjelenség ábrázolásánál látjuk, mikor a lebukó nap aranysárga hullámai áttörnek a sötét fatörzsek között és félhomályt sugároznak az előtérre. Első párizsi idejében a szürkés napfény tompa tónusait is kezdi kutatni, hajnalpárás tájakat, nedves naplementéket és nagy meglepetésünkre a napfényt magát, amint kisüt az erdőszélén álló házikón, amint bearanyozza az őszre forduló erdő hulladozó falevelekkel teli útjait, amint déli verőfényben ragyog az erdőszéle, csupa probléma, melyekbe jóval később, csak a kilencvenes évek generációja hatolt be, de 12
amelyeket Paál László már ekkor tökéletes művészettel, játszva, a zseni öntudatlanságával oldott meg. De nem vehetett róla tudomást senki, művei szertekallódtak, ő maga ifjan elpusztult... Ezekben a képekben itt-ott egy-egy alakot is látunk, finom impresszionizmussal odatéve, tökéletes harmóniában a tájképi háttérrel. Nemrég felszínre került Amerikában egyik műve. melynek hátlapjára Munkácsy igazolólevele volt rajzolva, mely szerint a figurát ő rajzolta bele. Annyira egy az alak a tájjal, annyira együtt van érezve, hogy ily levél nélkül soha senki se gondolt volna arra, hogy nem Paál a szerző. Ez azt bizonyítja, hogy ez a két művész, Munkácsy és Paál mennyire egyet érezett, s bizonyság arra is, hogy magára Munkácsyra mennyire hatott Paál végtelen természetszeretete s mily nemesen befolyásolta, fejlesztette, gazdagította művészetét, mely nem egy újabban megismert Munkácsy-tájképen érezhető. Sőt a mi Paál-kollekciónk nem egy világos tónusú, szinfinomságokban gazdag, árnyalatokban pazar erdő mélye egyenes testvére Munkácsynak a nyolcvanas években, tehát jóval Paál halála után festett parkrészletének, ami már nem rezonanciakép, hanem egyenesen Paál művészete folytatásaként hat. Annyi bizonyos, hogy ez a Paál-gyüjtemény, megannyi nagyszerű múzeális,értékével, díszére válik nemzeti művészetünknek. Úgy ahogy van, bele lehetne helyezni a világ akármelyik múzeumába. Párizsban most nyílt meg egy nagyszabású kiállítás, mely a tájkép történetét öleli fel Poussin-től Corot-ig, az ismeretlen remekművek végeláthatatlan sorával. Paál-gyüjteményünk ennek egyenes folytatása lehetne. AholCorot abbahagyta, Paál ott folytatta, az új meglátások. az új átélések, az árnyalatok új megfigyelésének hihetetlen gazdagságával... És mindezt távol hazájától, tökéletes nemzeti szellemben, magyar temperamentummal, teljes egyéni érzésben. És teljes magárahagyottságban és tökéletesen megértetlenúl. Mikor már sorsa enyhülni kezdett, a siker feléje mosolygott, a Salon-ban díjat nyer: elborult elmével sindevész a charentoni élőhalottak házában, miglen a halál megkegyelmez neki... Dr. LÁZÁR BÉLA. 13
PAÁL LÁSZLÓ MÜVEI. HATODIK TEREM. 64. Tanya. 1874. Eladó. 65. Falu vége. Szignálva. Mauthner Zoltán úr 66. Erdő széle. Düsseldorf. Yente de Paál-jelzés. Fruchter Lajos úr 67. Erdő mélye. 1875. Szignálva. Báró Kohner Adolf úr 68. Erdő tisztása. 1875. Szignálva. Yente de Paáljelzés. Bottmann Dezső úr 69. Elhagyott ház. 1874. Mauthner Zoltán úr 70. Bőzseszedő az erdőben. 1877. Szignálva. Fruchter Lajos úr 71. Párisi út a fontainebleaui erdőben. Szénrajz. 1875. Wolff Károly úr 72. Naplemente. Szignálva. Schwab János úr 73. Fák. Paris. Szignálva. Báró Dirsztay Béláné úrnő 74. Fűzfák. Düsseldorf. Szignálva. Dr. Nádor Henrik úr 75. Víz partján. Bajz. Szignálva. Mme Michel (Doré Gusztáv lánya) tulajdonából. Dános Géza úr 14
NAGYTEREM. 76. Naplemente az erdőben. Szignálva. A Forbes (London) gyűjteményből Menka (Antwerpen) tulajdonába. Arvereztetett 1914. évi április hó 3-án, Lemperthnél Kölnben. 139. sz. A katalógusban illusztrálva. Eladó. 77. Este. Düsseldorf. Szignálva. Báró Kohner Adolf úr 78. Reggel. Paris. 1876. Szignálva. Mauthner Zoltán úr 79. Falu vége. 1871. Beilen. A Therése Humbertgyüjteményben mint Daubigny szerepelt. Dr. Majovszky Pál úr 80. Hajnal az erdőben. 1874. Paris. Szignálva. Dános Géza úr 81. Beileni utca. 1871. Szignálva. Dr. Hubay Jenő úr 82. Kazlak. Beilen. 1871. Eladó. 83. Erdő mélye. 1874. Szignálva. Báró Hatvany Józsefné úrnő 84. Rőzseszedő asszony. Paris. Vente de Paál-jelzés. Mauthner Zoltán úr 85. Erdei tisztás. Paris. 1876. Szignálva. Vente de Paál-jelzés. Dános Géza úr 80. Borús nap. 1874. Paris. Vente de Paál-jelzés. Dr. Bakonyi Károly úr 87. Patak partján 1875. Paris. Szignálva. Dr. Bakonyi Károly úr 88. Naplemente. Düsseldorf. 1871. Szignálva. Báró Hatvany Józsefné úrnő 89. Oszi hangulat. Paris. 1874. Vente de Paál-jelzés. Wertheimer Adolf úr 90. Tanya a fák között. Beilen. 1870. Szignálva. Vente de Paál-jelzés. Ernst Vilmos úr 15
91. Sziklás erdő. Paris. 1874. Szignálva. Dr. Schmidek Tibor úr 92. Erdő széle. Paris. 1875. 23. szept. Vente de Paáljelzés. Dr. Majovszky Pál úr 93. Naplemente. Düsseldorf. Szignálva. Báró Kohner Adolf úr 94. Erdei út a fontainebleaui erdőben. Paris. Szignálva. Vente de Paál -jelzés. Báró Hatvany Ferenc úr 95 Napsütés az erdőben. Paris. Fruchter Lajos úr 96. A barbizoni erdő széle. Szignálva. Vente de Paáljelzés. Neuhold Kornél úr 97. Falu széle. Beilen. 1871. Vente de Paál-jelzés. Fruchter Lajos úr 98. Naplemente. Szignálva. Schuller Gusztáv úr 99. Est a pusztán. 1870. Szignálva: Paál L. Biehn János úr 100. Jegenyék közt. Paris. 1875. Szignálva. Wertheimer Adolf úr 101. Napnyugta az erdőben. Vente de Paál-jelzés. Sonnenfeld Lajos úr 102. Erdő mélye. Drucker Géza úr 35139. Budapest, az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája.