Módosítva: 2016. 10. 30. Egyed Gabriella Óvodavezető
1. Bevezető rendelkezések A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló, 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Pestszentlőrinci Eszterlánc Óvoda nevelőtestülete a közoktatásról szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az Eszterlánc Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Módosítására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban illetve a szervezet és működés tekintetében változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda vezetőjének, minden pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az óvoda vezetője, illetőleg illetékes helyettese munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést; a szülőt vagy más, nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az óvoda épületét. 2
Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok, dokumentumok: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 26/1997. (IX. 3.)NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról; 132/2000. (VII. 14.)Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről, 119/2003. (VIII. 14.) Kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról, 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása irányelve kiadásáról, 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 137/1996. (VIII.28.) Korm. Rendelet Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (feladatellátás szakmai alapjait tartalmazza) a) Mocorgó Helyi Óvodai Nevelési Program, mely az intézmény tartalmi működését határozza meg. b) A munkaterv, amely egy nevelési évre szóló és a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, felelősök megjelölésével. 3
2.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Budapest,XVIII.ker. Pestszentlôrinc-Pestszentimre Önkormányzat 26/1996. (I.18.) sz.,a 206/1996. (II.29.) sz., a 474/1997.(IV.24.) sz., az 1505/1997.(XII.18.)sz., az 1395/1999.(XII.16.)sz., az 574/2000. (VI.29.) sz., az 1063/2002.(XI.28.) sz., az 1111./2003.(XII.18.) sz., a 305/2005.(IV.28.) sz., a 387/2007.(IV.25.) sz. és a 1173/2007. (XII.20.) sz., a 687/2008.(IX.4.) sz., a 332/2009. (IV.23.) sz.,az 540/2009. (V.21.) sz. és a 775/2009.(VI.18.) sz. és az 1103/2009. (IX.17.) számú határozataival módosított 572/1994.(IV.28.)sz. határozata a Kondor Béla stny. 3. sz. alatti óvoda alapító okiratáról egységes szerkezetbe foglalva. 1. 2. 3. 4. 5. 6. A költségvetési szerv neve: Eszterlánc Óvoda OM azonosító: 034655 Típus szerinti besorolása: tevékenység jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény. Székhelye: 1181 Budapest, Kondor B.stny.3. Telephelye(tagintézménye): - Az alapító neve: XVIII. kerületi Tanács Az alapító címe: 1181 Budapest, Városház u.16. Az alapítás éve: 1980. Az alapító jogokkal felruházott irányító és fenntartó szerv neve és székhelye: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete 1184 Budapest, Üllői út 400. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési/ megbízási rendje: Az óvoda vezetőjét a Képviselő-testület bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. A költségvetési szerv típusa: óvoda Csoportjainak száma: 8 Maximális gyermeklétszám: 165 fő A költségvetési szerv működési köre:az óvoda a körzeti óvodai feladatokat jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően, a mellékletben felsorolt utcákban élő gyermekek tekintetében látja el. 4
7.. A költségvetési szerv tevékenysége: Szakfeladat száma és megnevezése: 80110 Óvodai nevelés a) alaptevékenysége: 80111-5 óvodai nevelés Az intézmény ellátja a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését 2008. szeptember 1-től. b) alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: 55231-2 óvodai intézményi közétkeztetés 80112-6 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 55241-1 munkahelyi vendéglátás Beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermekcsoport működése 1989. szeptember 01-től./MÁSODIK beszédfogyatékos csoport: 2015.09.01-től Az intézmény ellátja SOFI-EGYMI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy- és fejlesztő pedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus vagy nem organikus okra visszavezethető enyhe rendellenességgel küzdő gyermekek együtt nevelését 2009. szeptember 1-től. A kerület közigazgatási határán belül beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közösen történő együttnevelése 2009. Szeptember 1-től. c) a költségvetési szerv közfeladatot lát el - a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény alapján óvodai nevelés Vállalkozói tevékenységet nem folytat. 7. 2. A költségvetési szerv alaptevékenysége (szakágazat - szakfeladat száma és megnevezése): (2010. január 01-től alkalmazandó szakfeladatok) a) Szakágazat száma és megnevezése: 851020 Óvodai nevelés Szakfeladatszám és megnevezés: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Kiegészítő tevékenysége: 562917 Munkahelyi étkeztetés b) Beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermekcsoport működése 1989. szeptember 01-től. Az intézmény ellátja a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését 2008. szeptember 1-től. Az intézmény ellátja SOFI-EGYMI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy- és fejlesztő pedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének 5
organikus vagy nem organikus okra visszavezethető enyhe rendellenességgel küzdő gyermekek együtt nevelését 2009. szeptember 1-től. A kerület közigazgatási határán belül beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közösen történő együttnevelése 2009. Szeptember 1-től. c) a költségvetési szerv közfeladatot lát el - a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény alapján óvodai nevelés Vállalkozói tevékenységet nem folytat. 8. 9. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: a./ ingatlan: A feladatok ellátásához az óvodának rendelkezésére áll a székhelyen lévő 9809 m 2 alapterületű ingatlan, a rajta található óvodai épülettel. b./ ingóságok: Rendelkezésre állnak az óvodai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelési feladatok ellátásához szabadon használhatja. Továbbá a vagyontárgyakkal az alapfeladatához kapcsolódó kiegészítő tevékenységet is végezhet. Az óvoda a rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. A költségvetési szerv funkciója alapján: Az óvoda önállóan működő, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Gazdasági feladatait a Budapest, XVIII. ker. Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokból adódó feladatokat (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) a vonatkozó hatályos jogszabályok, illetve az ezeken alapuló intézményi szabályzatok szerint kell elvégezni. 10. Foglalkoztatási jogviszony: foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó+ 6
3. Intézmény gazdálkodása Bankszámlaszám forgalom lebonyolítása Az intézmény /mint részben önálló gazdálkodó/ pénz eszközeit a GESZ /1181. Bp. Városház u 16/ meghatározott pénzintézetnél nyitott bankszámlát kezeli. GESZ számlavezetője: UNI CREDIT Bank Bankszámlaszám: 10900028-00000005-32150006 Az óvoda, mint részben önálló intézmény rendelkezik önálló adó és bankszámlaszámmal. Bankszámlaszám: 106350918001-00000005-3215 Adószám: 16924028-1-43 Pályázatok: vegyes elkülönített számla nincs ÁFA alanyiság: ÁFA alanyok vagyunk 4.Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. -a alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. -a alapján az eljárási rendet a Házirend tartalmazza, amelyet az óvodavezető készít el. 3. A Munka törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény alapján az intézményben közalkalmazotti tanácsot (KT) kell választani, a közalkalmazottak kérésére, melynek szabályzatát a közalkalmazotti tanács elnöke készíti el. 4. A munkáltató és a képviselettel rendelkező szakszervezet Kollektív Szerződést köt. 5. A hatáskörökbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai: Megnevezés Közalkalmazotti tanács Szakszervezet - Kollektív Szerződés véleményez kötő fél - közalkalmazotti szabályzat kötő fél - munkavédelmi szabályzat véleményező véleményez - munkaidő-beosztás, módosítás véleményező kötő fél - jogellenes munkáltatói intézkedés (nem egyedi vita esetén) jogkörét érintő jogellenesség esetén bíróság előtti megtámadás vétó 7
- szociális juttatások KSZ-ben megjelölt juttatások tekintetében együttdöntési joga kötő fél van - jóléti pénzeszközök KSZ-ben megjelölt juttatások tekintetében együttdöntési joga kötő fél van - információkérés joga minden esetben megilleti minden esetben megilleti általában - egyedi ügyekben nem illeti meg szakszervezeti tagok képviseletét ellátja A közoktatási intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény általános képviseletét az óvodavezető látja el. Az óvodavezető távolléte esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli. 5. Az SZMSZ hatálya Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési és egyetértési jogot gyakorolt az óvoda szülői közösségének vezetősége, továbbá véleményezési jogot gyakorolt az óvodában működő közalkalmazotti tanács. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az óvodába járó gyermekek közösségére, a gyermekek szülei, törvényes képviselőire, a nevelőtestületre, az intézményvezetőre, vezetés tagjaira, a nevelőmunkát segítőkre, 8
az óvodának szolgáltatást nyújtókra, az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre, egyéb munkakörben dolgozókra. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed az óvoda épülete, udvara, az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra. Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira, 6. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 6.1. Az óvodavezetés szerkezete Az intézmény élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az óvoda vezetője, és helyettese látják el. A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározása azon alapelv érvényesítésével, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A szervezeti egységek kialakítása a munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével történik. Szervezeti rendszerábra 9
ÓVODAVEZETŐ Óvodavezetőhelyettes Gyermekvédelmi felelős Szakmai mk. vezető NEVELŐTESTÜLET Érdekvédelem: KT NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK Vezető beosztású közalkalmazottak, az óvoda vezetősége: Jogszabály alapján magasabb vezető beosztású közalkalmazott: az óvodavezető Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású közalkalmazottak tartoznak. Vezető beosztású közalkalmazottak: óvodavezető-helyettes, szakmai- munkaközösség-vezető. Az óvodavezetés tagjai: Az óvodavezető, az óvodavezető-helyettes, Az óvodavezetés kéthetente ülést tart, illetve szükség szerint. A kibővített óvodavezetés: a fentiek és munkaközösség vezető A kibővített óvodavezetés a megbeszéléseket havi-kéthavi rendszerességgel tartja. Óvodatitkár 10
Az óvodavezetés kibővített óvodavezetés konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja. A vezetőségi értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetőségi értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetőségi értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az óvoda vezetőségének tagjai kötelesek: - az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezetősége felé - A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az óvoda vezetőségével. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 6.2. Az intézmény vezetője Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az óvodavezető kiemelt feladatai: ~ az intézmény szakszerű és törvényes működtetése,- kiemelve az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmód elvét ~ a különös közzétételi lista kiírása, aktualizálása ~ a jogszabályok, rendelkezések alapján a minősítések elvégzése ~ a takarékos gazdálkodás, ~ az intézmény képviselete,(esetenként a képviseletre írásban megbízást adhat) 11
~ a nevelőtestület vezetése, ~ a BTM-s és SNI-s gyermekek integrált nevelésének biztosítása az óvodai feltételek megteremtésével, valamint a SOFI-EGYMI- vel való együttműködéssel ~ a nevelőmunka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése, ~ a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése; ~ a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; ~ a pedagógus továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése ~ a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, ~ a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; ~ a költségvetési belső ellenőrzés szervezése, irányítása, ~ a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői közösségekkel való együttműködés; ~ a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; ~ a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; ~ a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. ~ a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, ~ kötelezettségvállalás, ~ a munkáltatói jogkör gyakorlása, (munkaviszony létesítése, megszüntetése, fegyelmi és kártérítési ügyek), a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint kertész (karbantartó) munkájának közvetlen irányítása. Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, - egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében Felelős: 12
a pedagógiai munkáért, a szakszerű és törvényes működésért, (esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód) az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Rendkívüli szünetet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható. Kizárólagos jogkörébe tartozik: az intézmény képviselete; a nevelőtestület vezetése; a tanügy-igazgatási döntések meghozatala; a munkáltatói jogok gyakorlása; a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása; a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár közvetlen irányítása; a kiadmányozási jogkör gyakorlása. 6.3. Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezetőt egy helyettes segíti az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. A vezető-helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja. A megbízás határozatlan időre szól. 6.3.1 Az óvodavezető-helyettes A vezető közvetlen munkatársa a vezetés felelős tagja, aki irányítással, önállóan látja el a feladatkörébe utalt feladatokat, az irányítása alá eső szervezeti egység vezetését. A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az óvodavezető írásban meghatároz. A vezetőt tartós távollétében helyettesíti, és teljes jogkörrel ellátja a vezetői feladatokat. 13
A vezető távollétében képviseleti és aláírási joga van. Az óvodavezető helyettes nem függetlenített, munkáját csoportos óvodapedagógusi munkakör mellett végzi. Heti váltásban dolgozik, így az óvodavezető távollétében mindig van teljes felelősséggel felruházott vezető. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az óvodavezető-helyettesre: A nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását. A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését. Az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-és munka-körülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését. Felelősök, megbízottak ellenőrzését. Az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a jelenléti íven történő dokumentálás ellenőrzését. Az alkalmazottak szabadságainak nyilvántartását, szabadságterv elkészítését. Az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését. Az óvodai térítéses szolgáltatások szervezését, felügyeletét. A HACCP rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését. A pedagógiai eszmecserék, házi továbbképzések megszervezését Felelős még: o a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, o a szülői közösségek, munkaközösség működésének segítéséért, o a társintézményekkel való kapcsolattartásért (iskola, bölcsőde). A vezető-helyettes feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírása tartalmaz. A vezető helyettes munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. Munkaidejét, kötelező óraszámát, a megillető juttatásokat, (helyettesi pótlékát) a mindenkori jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettsége figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. 14
6.3.2. Szakmai munkaközösség vezető Az óvodavezető bízza meg a nevelőtestület javaslatára határozott időre. Megbízatása többször meghosszabbítható. Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját megbízása és az éves munkatervben szabályozottak alapján felelősséggel, önállóan munkaköri leírás alapján végzi. Megbízásának elvei az óvodában legalább 3 éves kiemelkedő szakmai tevékenység, a nevelőtestület által elismert tekintély, továbbképzéseken való aktív részvétel, jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkező, az óvodavezető szakmai, módszertani segítője. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére: a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését, a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését, az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata: az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a tervező munkában segítségadás, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, aktív részvétel a pályázatok készítésében, innovációk létrehozásában, összeállítja az intézmény nevelési programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, (SNI, BTM-s gyerekek neveléséhez szükséges segítségnyújtás módjainak kiegészítésével) módszertani értekezletet és bemutató foglakozásokat tart és szervez, irányítja, segíti a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, továbbképzését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását,(sni-s, BTM-s területen is) ellenőrzi a munkaközösség tagjainak nevelési terveit, szakmai munkáját, esetenként kontroll megfigyelést végez, 15
javasolja a vezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, képviseli a munkaközösséget szakmai kérdésekben az intézményen belül és kívül A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége: A szakmai innovációk álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása Elvárások: Elgondolásai legyenek tudatosak, álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával, minőségirányítási programjával Kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekről a munkaközösség foglalkozásain, segítse a beépítésüket a napi munkába. Önként vállaljon feladatokat-pl. módszertani értekezlet, bemutatók, esetleg stb. Beszámolót összefoglaló elemzést, értékelést, készít a nevelőtestület számára az éves feladatterve szerinti teljesítéséről, a fejlesztési folyamatról, a munkaközösség tevékenységéről. Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, továbbképzését. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről, a vizsgálatok, értékelések eredményeiről. Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. Ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját. 7. Az óvodavezető, vagy az óvodavezető helyettes akadályoztatása és tartós távolléte esetén a helyettesítés rendje: A magasabb jogszabály alapján az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek a gyermekek teljes tartózkodási ideje alatt. Törvényi előírás hogy, a vezetés valamelyik tagjának ez idő 16
alatt az óvodában kell tartózkodnia. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. 7.1. Helyettesítés rendje: A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői; vezető-helyettesítési feladatokat ellássák: Az óvodavezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az óvodavezető-helyettes helyettesíti. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az óvodavezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. A megbízás a fenntartó jóváhagyásával és a GESZ értesítése mellett történik. Tartós távollétnek minősül a kétheti időtartam. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján történik: A megbízás nevelési évre szól, délelőttös és délutános műszakrendben dolgozó két két óvónő részére. Az intézkedési jogköre a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni: a kifüggesztett éves munkarend tartalmazza a megbízottak nevét, és az intézkedési területet. (A megbízott hiányzása esetére is van kijelölt óvodapedagógus- ezért műszakonként két fő a megbízott.) 7.2. Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje Az óvodavezető munkáját, a magasabb jogszabályok, a fenntartó, a munkaköri leírása valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az óvoda vezetőjének munkaideje heti 40 óra, amelyet a kötelező órái letöltését követően szabadon használ fel vezetői feladatainak teljesítésére. Az óvoda vezetője általában egy műszakban tartózkodik az intézményben, de végezheti munkáját ettől eltérő munkarendben és az óvodán kívüli helyszínen is (értekezlet, továbbképzés, ügyintézés, vásárlás stb.) 17
Kötelező órája, melyet gyermekcsoportban köteles letölteni: heti 10 óra. Munkaidő beosztását, a napi benntartózkodás rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatok ellátása a helyettesítés rendje című fejezetben meghatározott rendelkezések alapján történik. Az óvodavezető-helyettes munkaidő-beosztását lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy az óvoda működési idejében az óvodavezetőt is beszámítva valamelyik vezető az óvodában tartózkodjon, hogy érdemi intézkedést lehessen foganatosítani. 8. A gazdasági feladatok ellátása. 8.1.Feladatellátás: Az óvoda részben önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Budapest, XVIII.ker Gazdasági Ellátó Szolgálat közreműködésével látja el. (GESZ) Az óvodában a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátása az alábbiak szerint történik: 8.2. A költségvetési belső ellenőrzés A költségvetési belső ellenőrzés megszervezése, felügyelete, irányítása a költségvetési szerv vezetőjének, vagyis az óvoda vezetőjének feladata. A belső ellenőrzés folyamata az intézmény saját tevékenységére és gazdálkodására irányulóan: a) a valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés. A belső ellenőrzés részletes szabályait a GESZ Szabályzata tartalmazza. 18
A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézmény vezetője jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket, tartalmazó iratokat helyette a vezető helyettes írja alá. 8.3. Az intézmény működését segítő óvodatitkár- óvodai ügyintéző feladata és jogköre Munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása szerint, és ellenőrzése mellett önállóan, a kapcsolódó intézményi belső szabályzatok betartásával végzi. Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Önálló intézkedési, döntési jogkörrel nem rendelkezik. Feladatát, munkaidejét és munkarendjét a munkaköri leírás tartalmazza. Munkakörébe tartozó óvodai gazdasági, ügyviteli feladatok s az ezzel kapcsolatos ismeretek titokvédelem alá tartoznak. Feladatai: az intézmény gazdasági, ügyviteli és adminisztrációs feladatainak jogszabályoknak, belső szabályoknak megfelelő maradéktalan ellátása, az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodásának segítése alkalmazottak munkaügyi, bér, adó, távolmaradás, ügyeinek intézése, gyermek létszámok, nyilvántartások, naprakész vezetése, dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, bevételezések, számlák, átutalások intézése, a nyilvántartások pontos, naprakész vezetésével segíti a vezetőt, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjen fegyelmi felelősséggel tartozik a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért, gondoskodik a ki és befizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről részt vesz a GESZ-szel történő rendszeres egyeztetésen a vezető utasításának megfelelően selejtezés, leltár megszervezése, előkészítése, lebonyolítása, adminisztrálása, az óvoda működését akadályozó műszaki munkák elvégzéséhez szükséges megrendelés ügyviteli lebonyolítása, 19
étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjak beszedése, könyvelése, magasabb jogszabályban előírtaknak megfelelő nyilvántartása, megrendelések, lemondások nyilvántartása intézése. 9. Az intézmény közösségei, kapcsolattartásuk rendje Az intézményi közösség Az intézményi közösséget az óvodaközösség alkotja. Az óvodaközösséget az óvodában dolgozó közalkalmazottak, a gyermekek és szüleik alkotják. Az óvoda szervezeti egységei: A nevelési feladatok megvalósítását biztosítják: A működést biztosítják: - óvodavezetés - szakmai munkaközösség, - nevelőtestület, - nevelőmunkát közvetlenül segítők (dajkák) - óvodatitkár, - kertész - karbantartó, - konyhai dajka Az óvoda szolgáltatásait igénybe vevők: gyermekek és szüleik. 9.1. Az alkalmazotti közösség a) Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó (közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban álló dolgozó) alkotja. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti szabályzata rögzíti. Az óvoda dolgozóit a közoktatási törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. 20
Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője aláírásuk megkérésével részükre átad. A munkaköri leírás tartalmazza ~ A munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését ~ A munkaidő a közvetlen felettes meghatározását A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat ~ A munkaköre szerinti ellenőrzését ~ A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazott/ak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett. Gyermekvédelmi felelős Tűz és munkavédelmi felelős Munkaközösség vezető Egyéb b) Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, valamint az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. c) Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. d) Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Az óvodavezető hívja össze az alkalmazotti értekezletet: éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal, illetve a jogszabály által előírt időpontban, vagy az óvoda működését érintő kérdések tárgyalásakor az. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. 21
A vezető az alkalmazottakat érintő minden érdemi döntés meghozatala előtt kapcsolatot tart a közalkalmazotti tanács vezetőjével. Az óvoda vezetőjének és a Közalkalmazotti Tanács munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A KT elnökének véleményét kötelezően ki kell kérni az SzMSz elkészítésénél. 9.1.1. Az alkalmazotti közösség jogai, kapcsolattartási rendje Az óvoda különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az óvodavezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést: értekezletek megbeszélések fórumok A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az értekezlet jegyzőkönyvét a levezető elnök által felkért, kijelölt alkalmazott vezeti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg. részvételi jog illeti meg az óvoda minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az óvodánkkal közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett 22
javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölnie kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy-személyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többsége (50%+1) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 9.2. A nevelők közösségei 9.2.1. A nevelőtestület A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési- kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 9.2.2. Nevelőtestület jogköre Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a magasabb jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel rendelkezik: - nevelési program és módosításának elfogadása; - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; - az óvoda minőség irányítási programjának és módosításának elfogadása - az óvoda éves munkatervének elkészítése; elfogadása 23
- az óvoda intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; feladatok átruházása - a házirend és módosítása elfogadása; - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításában - a nevelési program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; - arról, hogy az óvoda helyiségeit használatra kinek engedi át; - jogszabályban meghatározott más ügyek..a nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben: - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; - csoportbeosztás, - az óvodavezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; - az óvoda költségvetésében - szakmai célokra- rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében; - az óvoda beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában; - jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 9.2.3. Nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések Egy nevelési év során a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezletet tart. Rendes nevelőtestületi értekezlet - a nevelési év nyitó értekezlete, - a nevelési év záró értekezlete, - továbbképzési nevelési értekezletek. 24
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása történhet: - az óvodavezető elhatározásából, ha azt valamely fontos érdek szükségessé teszi, - a nevelőtestület egyharmadának kérésére, - szülői szervezet kezdeményezésére, ha azt a nevelőtestület elfogadta. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető szükség esetén a napirend 3 nappal előbb történő közlésével - rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet a foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén az érintett bizottságnak, munkaközösségnek. Az átruházott jogkör szerinti bizottság, munkaközösség az értekezleten szóban ismerteti a kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, írásos beszámolóját benyújtja az óvoda vezetőjének. Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a szabályzatok, programok elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezletet annak témájától függően a vezető, s a felkészülő pedagógus készíti elő. A szakmai munkaközösség vezetője gondoskodik a napirendi pont írásos anyagának elkészítéséről. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető, helyettese, vagy a szakmai munkaközösség vezetője látja el. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 2/3-a jelen van; A határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt -akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel -aki a meghívás ellenére nem jelenik meg -a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; 25
- a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet; - titkos szavazáskor szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. Mikró értekezlet szükség szerint bármikor tartható a nevelőtestület aktuális problémáinak megoldására. A mikró értekezletek állandó időpontjait a munkaterv rögzíti a felelősökkel, és ezen csak az adott pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel, melyről emlékeztető készül. A nevelőtestület írásos előterjesztése alapján tárgyalja: Nevelési program Az SZMSZ, Házirend Munkaterv Az óvodára vonatkozó átfogó elemzés A beszámoló Mérés, értékelés elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet három napon belül az óvodatitkár gépel le. A jegyzőkönyvet aláírja az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a jelenlévő óvodapedagógusok közül két hitelesítő. A jegyzőkönyvhöz minden esetben csatolni kell a jelenléti ívet, melynek fejlécén is szerepel a dátum és az értekezlet témája. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, ilyen esetben a jegyzőkönyv vezetése csak akkor szükséges, ha azt a jelenlévők több mint 50 %-a kéri. 9.2.4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület bizottságot hozhat létre feladatkörébe tartozó ügyek: - előkészítésére, eldöntésére 26
- meghatározott időre, vagy alkalmilag állandó bizottságot is hozhat létre feladat és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal. A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, vizsgálatok, értékelések, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait, a szakmai munkaközösséget, a minőségfejlesztési csoportot is megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület által megbízott munkacsoport vezetője is megteheti. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A beszámoltatása (témától függően) az éves munkatervben meghatározott időben történik, ahol az elvégzett feladatról tartozik írásban számot adni. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hoznak létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit, amelyben döntési kompetenciát gyakorol: a Helyi Nevelési Program elfogadását, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását, a házirend elfogadását, a munkaterv elfogadását, az óvodára vonatkozó átfogó elemzés elfogadását, a beszámoló elfogadását. A nevelőtestület a következő jogköreinek gyakorlását átruházza a szakmai munkaközösségre: 9.3. Szakmai munkaközösség Az óvodapedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. 27
A szakmai munkaközösség tagjai közül saját tevékenységének irányítására, vezetésére évenként munkaközösség-vezetőt választ, akit az óvoda vezetője bíz meg. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, értékeléséhez. Működési rendjéről és munkaprogramjáról a szakmai munkaközösség dönt. Gyakorolja a Közoktatási törvényben és a végrehajtási rendeletben megállapított döntési, véleményezési javaslattételi jogosultságait. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható, melynek jogkörét, működési rendjét maguk határozzák meg- a jogszabályok alapján. A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményi szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség vezetője az évzáró nevelőtestületi értekezleten számol be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, szóban szükség szerint, írásban évente egyszer. Munkaközösség célja a Helyi nevelési program célkitűzéseinek -SNI, BTM célkitűzéseivel kiegészítvemegvalósításában való aktív részvétel, az intézményen belüli követelményrendszer és értékrend összehangolása a munkaközösségi tagok munkájának segítése, egymás munkájának megismerése, a nevelőmunkánk hatékonyságának növelése, minőségének fejlesztése, új módszerek, eljárások kidolgozása, továbbadása a munkaközösségi tagok önképzésének elősegítése Jogköre meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét vezetőjét az óvodavezető bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján, a megbízás többször meghosszabbítható Dönt szakterületén: működési rendjéről,a nevelőtestület által átruházott kérdésekről 28
Véleményezi szakterületén a helyi nevelési programot, a pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésre Házirendet a nevelőmunkát segítő eszközök, szakkönyvek, segédletek kiválasztásában segít A szakmai munkaközösség feladatai: szakmai, módszertani kérdésekben segíti az intézmény munkáját, javítja az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, különös tekintettel a BTM-s és SNI-is gyermekek nevelésével kapcsolatosan. részt vesz az óvoda nevelőmunkájának belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés, tökéletesítés, esetenként innovációs tevékenység) szervezi a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújt a nevelők önképzéséhez javaslatot tesz a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására segíti a pályakezdő pedagógusok munkáját, véleményezi a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó munkáját segítséget nyújt a munkaterv, valamint elemzések, értékelések elkészítéséhez, segíti a különböző programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyság vizsgálatát is elvégzi. a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez javaslatot tesz végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatot tehet a HNP módosítására, a jutalmazási szempontokra helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, program megvalósításához szükséges eszközök, szakkönyvek, segédletek kiválasztása az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése a munkaközösségek tagjainak jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel 29
A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény nevelési programja és az éves munkaterve tartalmazza. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok - Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület döntése alapján. - Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az óvodavezető bízza meg. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása Az óvoda vezetősége és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - óvodavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, pedagógiai eszmecserék, melyek időpontját az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodavezetőség az aktuális feladatokról írásban, (közlemény, értesítés, stb) a hirdetőtáblán és szóban értesíti a nevelőket. A nevelők és a szülők Az óvoda egészének életéről, az aktuális feladatokról Az óvodavezető Szülői Munkaközösség vezetőségének ülésein és a szülői értekezleteken, valamint a hirdető táblán tájékoztatja a szülőket. Az óvodai csoportok pedagógusai: - az óvodai csoport szülői értekezletén, - fogadóórán, alkalmi beszélgetésen, - valamint a csoportszoba melletti hirdetőtáblán tájékoztatják a szülőket. A nevelési évben minden csoport legalább 2 szülői értekezletet tart (nevelési év elején, közepén), amelyen az óvónők csoportszinten tájékoztatják a szülőket mindennapi életükről, tevékenységükről. 30
Itt a szülők kérdéseikre érdemi választ kapnak a gyermekükkel foglalkozó óvodapedagógusoktól. A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A szülő a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, stb eljárást kezdeményezhet az óvodavezetőnél, a fenntartónál, jegyzőnél, OHnál minden olyan esetben, amikor nem állapítható meg a jogaiban sértettek köre, személye. A szülőnek saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igénybejelentés során jogában áll igénybe venni az oktatásügyi közvetítő szolgálatot. A szülői közösség A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői közösség, szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, esetleg ügyrendjéről tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Önállóan dönt az esetlegesen rendelkezésére álló pénzalap felhasználásár A szülői közösség tagja minden szülő, akiknek gyermeke(i) az óvodánkba jár(nak). A szülők képviseletét a Szülői Közösség választmánya látja el külön-külön 2 vagy 3 szülő csoportonként, ez az óvodai választmányt. A csoport SzK tagjai alkotják a Munkaközösséget, élükön a független elnökkel. Az SZK képviselőivel, illetve a tagokkal a vezető és a helyettese tart kapcsolatot. Szülői közösség jogai: Az óvodában a szülőknek a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik. A csoportok szülői közösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják.. A csoportok szülői közösségei a szülők köréből a következő SZMK tisztségviselőket választják: (javaslat) elnök, elnökhelyettes, tag Az óvodai csoportok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az SZMK elnök, vagy az óvodapedagógus segítségével juttatják el az óvoda vezetőségéhez. 31