Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-tetülete 11/1995.(XII.20.) önkormányzati rendelete A magánszemélyek kommunális adójáról (egységes szerkezetben) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdésében megfogalmazott felhatalmazás alapján az Önkormányzati Képviselő-testület megalkotja az alábbi rendeletet. 1.. A rendelet célja E rendelet célja, hogy a benne foglaltak alkalmazásának eredményeképpen a községi önkormányzati költségvetésbe befolyó kommunális adóbevételek felhasználásával javuljon a települési infrastruktúra - különös tekintettel a szemétszállítás, annak színvonala és kiépítettsége. 2.. (1) Az e rendelet alapján befolyt kommunális adóbevételeket a települési infrastruktúra fejlesztésével össze nem függő célra nem lehet felhasználni. (2) Az e rendelet alapján befolyt kommunális adóbevételek felhasználásáról az Önkormányzat köteles a község lakosságát évente tájékoztatni. (3) Az előző bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségének az Önkormányzat - választása szerint - a./ falugyűlés összehívásával vagy közmeghallgatás tartásával, b./ bármilyen más módon (pl. szórólapok, helyi újság, falragaszok útján, vagy a települési képviselők közreműködésével, bevonásával) eleget tehet. 3.. Adókötelezettség (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a község belterületén építmény, építési telek tulajdoni jogával, vagy ezen ingatlanok vagyoni értékű jogával rendelkezik. (2) E rendelet alkalmazásában építménynek minősül az olyan ingatlan jellegű végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövideb időtartamra létesített építmény. 6. Módosítva 12/1998.(XII.22.) 8.., hatályba lép 1999. január 01-gyel 7. Módosítva 6/2002.(XII.17.) 9.. hatályát vesztette 2002. december 31-gyel 8. Módosítva 7/2003.(XII.18.) 8.. hatályba lép 2004. január 01-gyel 9. Módosítva 14/2005.(XI.30.) 5..(4) bekezdés hatályba lép 2006. január 01-től 10. Módosítva 11/2006.(XII.13.) 8.. hatályba lép 2007. január 01-gyel
2 (3) E rendelet alkalmazásában teleknek minősül minden olyan építménnyel (épülettel) be nem épített föld vagy fölrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartás alapján belterületnek minősül és épülettel beépíthető. (4) Adókötelezettség terheli továbbá azt a magánszemélyt, aki nem magánszemély tulajdonában álló lakás céljára szolgáló építmény bérleti jogával rendelkezik. 4.. Adóalanyok (1) Az adó alanya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az a magánszemély, aki a naptári év első napján az építmény vagy telek tulajdonosa. (2) Azt az építményt vagy telket az ingatlan-nyilvántartásban magánszemély javára bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adóalany a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult magánszemély. (3) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. (4) Az előző bekezdésben foglalt szabálytól az érintett magánszemélyek közös megegyezéssel eltérhetnek. Ezzel kapcsolatos megállapodásukat a Polgármesteri Hivatalnál írásban be kell jelenteniük. A bejelentés elmulasztásának következményeit a megállapodó felek viselik. (5) E rendelet alkalmazásában vagyoni értékű jognak kell tekinteni a./ a tartós földhasználati jogot, b./ a haszonélvezeti jogot, c./ a használat jogát, - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jógát is, d./ a földhasználati jogát, valamint e./ a lakásbérleti jogot, f./ a kezelői jogot (6) A 4.. (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakon túlmenően adóalany az a magánszemély is, aki - ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéstől függetlenül - nem magánszemély tulajdonában álló lakás céljára szolgáló építmény bérleti jogával rendelkezik. 5.. Adómentesség, adómérséklés, adóelengedés (1) Személyi adómentességet élvez a lakás céljára szolgáló építményben állandó lakcímbejelentéssel tartózkodó tulajdonos, haszonélvező vagy bérlő abban az esetben, ha a lakás állandó lakcímbejelentéssel tartózkodó közeli hozzátartozók között az egy főre
3 jutó havi jövedelem nem éri el az önjogú öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegének 80 %-át. (2) E rendelet alkalmazásában közeli hozzátartozónak kell tekinteni (PTK. 685..b./ pont): a házastársa, az élettársat, az egyeneságbeli rokont, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeket, az örökbefogadó mostoha és nevelőszülőt, testvért, ideértve a féltestvért is, az egyeneságbeli rokon házastársát, a jegyest, a házastárs egyeneságbeli rokonát és testvérét, valamint a testvér házastársát. (3) Az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál nem szabad figyelembe venni a következő jövedelmeket: a./ átmeneti szociális segélyek b./ anyasági segély c./ temetési segély d./ a közép- és felsősokú iskolai hallgatók, illetőleg a szakmunkástanulók ösztöndíja, továbbá szociális támogatása e./ a sorkatona illetménye és egyéb pénzbeli juttatásai f./ az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú családban való gondozásáért, neveléséért kapott díjazás, g./ a lakásépítéshez, lakásvásárláshoz nyújtott szociálpolitikai kedvezmény, hiteltörlesztési támogatás, továbbá munkáltatói, illetőleg helyi támogatás. (4) 4 A rendelet végrehajtása során a közigazgatási hatósági eljárás- és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltakat kell betartani. A rendelettel kapcsolatos beadványokat az ügyfél részéről írásban tartozik megtenni. 5/A.. 7 (1) A 70. életévét tárgyév január 01-ig betöltő adóalany adókedvezményben, illetve adómentességben részesül az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegének egy főre jutó havi jövedelme alapján ha nem éri el a 200 %-ot ha meghaladja a 200 %-ot - adómentes - 50 % kedvezményre jogosult. (2) Az adóalany e személyi kedvezményt, illetve mentességet egy építmény, vagy építési telek után érvényesítheti. (1) Tárgyi adómentességet élveznek 6.. a./ a három évet meg nem haladó időtartamra létesített átmeneti, ideiglenes építmények,
4 b./ a hatályos jogszabályok értelmében szükséglakásnak minősülő építmények (épületrészek) c./ az illetékes hatóság által elrendelt építési tilalom alá eső telkek, valamint d./ azok a telkek (telekrészek), amelyek valamely építmény rendeltetésszerű használatához szükséges és az építményhez természetben kapcsolódnak. (2) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adó, a bírság, a pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha megfizetése az adózó és a vele együttélő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. (3) Az adóhatóság a megállapított pótlék- és bírságtartozás mérséklését kivételes méltányosságból engedélyezheti. (4) Méltányossági kérelem elbírálását megelőzően az adóhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólíthatja fel az adózót és a szociális körülmények feltárása érdekében az Önkormányzat szociálpolitikai feladatot ellátó szervét keresi meg. A szociálpolitikai szerv javaslatát az iratokhoz kell csatolni. (5) E rendelet alkalmazásában adóhatóságon az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI.tv. 6.. (1) bek. c./ pontja alapján az Önkormányzat jegyzőjét kell érteni. Helyi adók ügyében első fokon az Önkormányzat jegyzője jár el. (6) A hatáskörökről szóló 1991. évi XX. tv. 138.. (3) bek. i./ pontja szerint a Képviselőtestület dönt a helyi adókkal kapcsolatos méltányossági kérelmek ügyében hozott határozatok ellen irányuló fellebbezésekben. 7.. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése (1) Az adókötelezettség kezdő időpontja 1. Új építmény esetén a./ a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását, b./ engedély nélküli építés, illetőleg használatbavétel esetén a tényleges használatbavételt követő naptári év első napja; 2. Telek esetében a./ a külterületi földrészlet belterületté való átminősítését, b./ a telken lévő építmény lebontását, c./ az építési tilalom alóli feloldást követő naptári év első napja. 3. Lakásbérlet esetén Az e rendelet 3.. (4) bekezdésében meghatározott lakásbérlet esetén annak a naptári évnek az első napja, amelyet megelőző évben a lakásbérleti jogviszony keletkezett
5 (2) Az adókötelezettség befejező időpontja 1. építmény esetében a./ a lebontás b./ a bármely okból bekövetkező megsemmisülés c./ a használatbavételre vonatkozó engedély visszavonás naptári évének utolsó napja. Az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. 2. telek esetében a./ a külterületté történő átminősítés b./ a beépítés c./ az építési tilalom alá helyezés naptári évének utolsó napja Az építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján 3. lakásbérlet esetében Az e rendelet 3.. (4) bek-ben megfogalmazott lakásbérlet esetén annak a naptári évnek az utolsó napja, amelyben a lakásbérleti jogviszony megszűnt. Lakásbérleti jogviszonynak az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik 1, 3, 5, 6 8.. Az adó mértéke Az adó mértéke a 3.. (1) bek.-ben meghatározott adótárgyanként: a./ építmény esetén, illetőleg a 3.. (4) bekezdésben meghatározott lakásbérleti jogonként 5.000,- Ft, b./ telek esetén 2.500,- Ft. 9.. 2
6 10.. Záró rendelkezések (1) Az e rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni (2) E rendelet hatálybalépésének időpontja: 1996. január 01. (3) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Ájpli László jegyző Aranyi János polgármester