Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére Szakmai folyóirat 2012. október IV. évfolyam 10.szám A hónap témája Virtuális tűzvédelmi szemle egy wellness szálloda-komplexumban Wellness szállodában a vendégeken kívül gyakran megfordulnak a tűzvédelmi hatóság szakemberei is, nem csak pihenés céljából. Az eddigi cikkekben minden ellenőrzés bemutatásakor egy tipikus hibacsoport köré helyeztem a hangsúlyt (vízforrás-felülvizsgálat, szabványossági felülvizsgálatok stb.). Az alábbiakban ismét egy nagyobb témakör a tűzjelző berendezések tipikus hiányosságaira világítok rá. Tehát képzeljük el azt a tűzvédelmi átfogó hatósági ellenőrzést, ami egy elegáns wellness szállodában zajlik le, ahol alkalmanként több százan pihennek. Az ellenőrzés kiértesítése a begyakorlott séma alapján működik, az ellenőrzésről alapvetően három esetben kap a fenntartó, üzemeltető értesítést: Előzetesen írásos módon; Telefonon; Előzetes értesítés nélkül. A tűzvédelmi hatóság képviselői a cégvezetőnek vagy az általa kijelölt személynek (írásbeli vagy telefonon történő meghatalmazás illetve munkaköri leírásba foglaltak alapján) szolgálati igazolványukat felmutatva közlik jövetelük célját. Ezt követően írásos tájékoztatást adnak az ügyfél jogairól és kötelezettségeiről, melyet az ügyfél vagy képviselője aláír. Mindeközben a hatóság egyik képviselője a tűzjelző központ állandó felügyeletét is ellátó recepciós pulthoz sétál és elkéri a tűzjelző karbantartási naplót. A hatóság által elkért szükséges dokumentumok az alábbiak lehetnek: Tűzvédelmi szabályzat Tűzjelző berendezés karbantartási naplója, karbantartási szerződés Tartalom Szerzők: Angyal István tűzoltó alezredes (osztályvezető OKF, Piacfelügyeleti Főosztály) Laczik Balázs tűzoltó százados (OKF, Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség) A kézirat lezárása: 2012. szeptember 26. 1 A HÓNAP TÉMÁJA Virtuális tűzvédelmi szemle egy wellness szálloda-komplexumban 7 AKTUÁLIS Tűzgátló ajtók beépíthetősége Nemzeti szabványok közzététele 9 OLVASÓINK KÉRDEZTÉK Tűzjelző berendezés létesítése bővítés esetén Fali tűzcsapok felülvizsgálata Nyomtató a lépcsőházban Targonca vezetők szakvizsgája Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználónév: TVszaklap Jelszó: 255tuzved Kérdését az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu 1
Hő- és füstelvezető berendezések karbantartását igazoló dokumentumok Füstgátló, tűzgátló nyílászárók időszakos karbantartását igazoló dokumentumok Tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálatról készített dokumentumok Villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv Tűzoltókészülékek, tűzoltóvízforrások nyilvántartása Dolgozók tűzvédelmi oktatását igazoló dokumentumok Tűzriadó terv és annak gyakoroltatását igazoló dokumentum Biztonsági világítás havi ellenőrzési naplója Tételezzük fel, hogy az ellenőrzés során a tűzvédelmi hatóság az alábbi tényeket rögzíti: 1. A tűzvédelmi szabályzat mellékletét képező tűzriadó terv nem tartalmazza az 50-nél nagyobb befogadó képességű önálló rendeltetési egységek, helyiségek kiürítés-számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt befogadóképességét. 2. A tűzjelző berendezés karbantartási naplóban az utolsó rendszeres féléves karbantartási bejegyzés 2011. augusztusi, a karbantartást végezte: Karbantart-Lak Kft. (1237 Budapest, Érzékelő u. 119.). A szálloda a szállodavezető nyilatkozata (Vezető Angéla, született: 1956.01.01. Kisbágyon, anyja neve: Panzió Erzsébet) alapján, a Karbantart-Lak Kft.-vel érvényes karbantartási szerződéssel nem rendelkeznek. 3. A hő- és füstelvezető rendszer féléves karbantartását igazoló dokumentumot a helyszínen bemutatni nem tudták. Az épületben 16 hő- és füstelvezetést szolgáló ablak található, illetve 4 darab légutánpótlást szolgáló befúvó ventillátor. 4. A hő- és füstelvezető rendszer karbantartását hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. 5. A tűz- és füstgátló nyílászárók időszakos karbantartását igazoló dokumentumot a helyszínen bemutatni nem tudták. Az épületben 10 db 1,5 órás tűzállóságú tűzgátló ajtó található. 6. A tűz- és füstgátló nyílászárók időszakos karbantartását hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. 7. A szállodában 4 db 6 kg-os ABC porral oltó készüléken nincs kitöltve a karbantartást igazoló címke. Az épületben a többi készülék felülvizsgálata 2012. július hónapban történt. 8. A tűzriadó terv gyakoroltatásáról szóló jegyzőkönyvet a helyszínen bemutatni nem tudták. 9. A tűzriadó terv gyakoroltatását hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. 10. Az 1. és 2. szint közötti lépcsőfordulóban egy 50 cm átmérőjű dézsában páfrány található. A szabad lépcsőszélesség így 60 cm. A fenti hiányosságok azok, melyek a gyakorlati életben általában előfordulnak. A példában szereplő szállodán keresztül igyekeztem a legjellemzőbb hibákat felsorolni. Ezek közül több is szankciót von maga után. Az alábbiakban bemutatom, hogy az egyes hiányosságoknak mik a jogszabályi háttere, illetve milyen szankciókra lehet számítani, illetve hogyan lehet azokat kiküszöbölni. A hatóság a fenti hiányosságokért az alábbi szankciókkal élhet: 1. Ha a külön jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza: 60 000 200 000 Ft. 2. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér 1 Az OTSZ értelmező rendelkezései alapján: 46. Tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések.. 2 2012. október, IV. évfolyam 10. szám Tűzvédelem
a) legfeljebb 100 m 2 alapterületű: 100 000/rendszer 400 000/rendszer b) 101 500 m 2 alapterületű: 200 000/rendszer 1 000 000/rendszer c) 500 m 2 feletti alapterületű: 400 000/rendszer 2 000 000/rendszer 3. Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz 1, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya: 40 000 1 000 000 Ft. 4. Ez a pont kapcsolódik a 3. pontban foglaltakhoz, ebben az esetben két esetben járhat el a hatóság, az ügyfél nyilatkozhatja, hogy a felülvizsgálat megvan, csak azt nem tartotta a helyszínen, ezért azt, hogy a rendszert felülvizsgálták hitelt érdemlő módon nem tudta igazolni. Amennyiben a felülvizsgálat elkészült, csak nem volt a helyszínen az igazoló dokumentum, a bírságolási tételeket tartalmazó Kormány rendelet mellékletének 40. pontja alapján Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén 20 000 60 000 Ft pénzbírság szabható ki. 5. Ez lényegében ugyanúgy megfelel a tűzjelző berendezés karbantartásának elmulasztásáért kiszabható bírságtételnek. Azaz, Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya: 40 000 1 000 000 Ft. 6. Ha a karbantartást elvégezték, de igazoló dokumentumot nem tudnak bemutatni, (például a karbantartást végző cég telefonon tájékoztatja a hatóság képviselőit, hogy a felülvizsgálatot elvégezték és 1-2 munkanapon belül azt rendelkezésükre bocsájtják) akkor a fentebb említett eset áll fenn, nem kötelező bírság-tételként, de lehetőségként számolni kell vele. Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén 20 000 60 000 Ft. 7. Ezzel az esettel többször is lehet találkozni, amikor a felülvizsgáló elsiklik a tűzoltókészülék felülvizsgálatán illetve elvégzi azt, de nem tölti ki a felülvizsgálatot igazoló címkét. Célszerű a felülvizsgálóval közösen átnézni a készülékeket, hogy mindegyik felülvizsgálatát igazoló matricája kitöltött állapotban legyen. A kitöltetlen felülvizsgáló címke egyenértékű azzal, hogy a készülék nincs felülvizsgálva, ez esetben gondolhatjuk azt, hogy a hatóság megbünteti a gazdálkodó szervezetet készülékenként 50 000 Ft-os tételt felszámítva. Azonban ebben az esetben a gazdálkodó szervezetnek számlával, megbízási szerződéssel stb. tudnia kell igazolni, hogy a karbantartást végző a helyszínen megjelent, és munkalapon (számlán) rögzítette az általa felülvizsgált készülékek számát. 8-9. Ez pont önmagában nem bírság-tétel, azonban a 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 1. mellékletében a 40. ponttal ütköztethető, amely így szól: Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén: 20 000 60 000 Ft. 10. A társasházak tűzvédelménél már többszörösen kitárgyalt tétel: Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése esetén 60 000 500 000 Ft. Hogyan kerülhetjük el, hogy a fenti hibákba essünk? Az alábbiakban a fent felsorolt hiányosságokat ütköztetem a megfelelő jogszabályi helyekkel. 3
1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv. 19. (1) bekezdése szerint A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy az ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. Jelen esetünkben 50-nél több személy befogadására alkalmas a létesítmény, így tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 3. i) pontja szerint a szabályzatnak tartalmaznia kell a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt megengedett maximális befogadóképességet. 2. Használatba venni csak olyan tűzvédelmi berendezést szabad, melynek az üzemeltetője rendelkezik karbantartási szerződéssel. A tűz jelzők karbantartása alapvetően két részre osztható: a) Üzemeltetői karbantartási tevékenység Az üzemeltető által megbízott személy naponta ellenőrzi a rendszer működőképességét, a központ valamennyi állapotjelzőjét, illetve ha hiba-jelzés történt annak kezeléséről (amennyiben hatáskörébe tartozik, pl.: téves riasztás) vagy az üzemeltetőn át gondoskodik a karbantartásért felelős értesítéséről. Havi ellenőrzés során a napi tevékenységen túl ellenőrizni kell az üzemeltetési napló vezetését (napi bejegyzések) illetve hogy a központ nyomtató egysége rendelkezik-e a működéshez szükséges papírral, nyomtatófestékkel. Három havonta átfogóan kell ellenőrizni a rendszert, meg kell vizsgálni, történt-e a létesítményben olyan változás (technológia, logisztika, rendeltetés változása egyes helyiségeknek stb.), kézi jelzésadók hozzáférhetősége, érzékelők érzékelési tartományának megfelelősége (intelligens rendszerek jelzik az érzékelő koszolódásának mértékét) illetve a hangjelzők hatásosságát. b) Szakvizsgával rendelkező személy által végzett karbantartási tevékenység Féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltető legalább hathavonta biztosítja, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy ellenőrzi a tűzjelző berendezés üzemeltetési feltételeit, értékeli az üzemeltető általi észrevételeket, tesztel zónánként legalább 1 érzékelőt, hangjelzőt, kézi jelzésadót. Ellenőrzi továbbá a rendszer tápforrását, a tűzjelző központ funkcióinak működőképességét (pl.: átjelzés, távkijelzők, alközpontok stb.), illetve végrehajtja a gyártó/forgalmazó által előírt karbantartási munkákat. Évente kell biztosítania, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy a féléves felülvizsgálati feladatokon felül ellenőrzi az összes érzékelőt (ezt éves bontásban szétbonthatja a féléves felülvizsgálatokra, tehát 50-50% vagy negyedéves feladatként 25-25%), megvizsgálja az épületen történt változások függvényében, hogy az érzékelők, jelzésadók megfelelően vannak-e elhelyezve, rögzítve. Tűzesetet illetve téves riasztást követően vizsgálni kell a rendszer működését, téves riasztás esetén pedig, mi volt az a körülmény, ami a téves riasztást kiválthatta. 4 2012. október, IV. évfolyam 10. szám Tűzvédelem
Fontos figyelni a berendezés felülvizsgálatára és amennyiben az üzemeltető azt tapasztalja, hogy a karbantartó nem végzi a feladatát haladéktalanul fel kell szólítani a rendszer karbantartására, vagy más szolgáltatóhoz kell fordulni, mert ebben az esetben igen súlyos bírság-tételekkel kell számolni. 3-4. Az OTSZ 584. (1) alapján: A hő- és füstelvezető rendszert, a füstmentesítés eszközeit a vonatkozó műszaki követelmények és a gyártó utasítások szerint kell ellenőrizni, felülvizsgálni, karbantartani. (2) Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelkezése hiányában a hő és füstelvezető rendszert és a füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és karbantartani. (3) Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, valamint az ellenőrzés vonatkozásában a kivitelező vagy a gyártó kezelési utasítását kell irányadónak tekinteni. (4) A hő- és füstelvezető rendszer megfelelő működésének félévenkénti ellenőrzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. (5) A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, valamint karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést, eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntetni. Alapvetően tehát a gyártói utasítás alapján kell ellenőrizni, felülvizsgálni a berendezést, ezen előírások hiányában pedig félévente szükséges karbantartani. A karbantartást csak erre vonatkozó tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti, az ellenőrzésről pedig naplót kell vezetni. A létesítményre (helyiségre, bérleményre) vonatkozó tűzvédelmi dokumentumokat (vagy azok másolatát) a helyszínen kell tartani. Ez a hiányosság az OTSZ 563. (1)- vel ütköztethető: A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi dokumentációt az üzemeltetőnek az adott létesítmény területén kell tartania. Több telephely esetén a dokumentációt az egyes telephelyeken el kell helyezni. 5-6. A tűzszakaszhatárokon használt tűzgátló ajtók füstgátló határértékkel is rendelkeznek, ezért azok csukódását vizsgálni kell és erről karbantartási naplót kell vezetni. Erre vonatkozóan az OTSZ 585. -a határoz meg előírásokat: 585. (1) A füstgátló ajtók önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. (2) Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell. (3) A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell helyezni. (4) A füstgátló ajtókat Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben.. 7. Ez a hiányosság különösebb magyarázatot nem igényel. Ebben az esetben az üzemeltető tudja bizonyítani, hogy a többi készülékkel egy időben a kitöltetlen felülvizsgálati matricával ellátott készülékeket is felülvizsgálták, így a megfelelő jelöléseket a karbantartó céggel pótoltatni kell. 8-9. A tűzriadó terv gyakoroltatását évente egyszer végre kell hajtani, ezt a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. évi (XII. 6.) BM. rendelet 4. (3) bekezdésében foglaltak alapján: A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. A tűzriadó terv gyakoroltatása alapvetően abból áll, hogy a létesítményben tűzriasztást szimulálunk, majd vizsgáljuk az épületből való biztonságos kimenekítés körülményeit illetve a dolgozók feladatmegoldó képességét továbbá végrehajtjuk a tűzriadó tervben foglaltakat. A tűzvédelmi szabályzatban az egyes felelősségi köröket 5
beosztásokhoz kötik. A létesítményben mindenkinek feladatai, kötelességei vannak tűzeset esetén (még a vendégeknek is, hiszen nekik a tüzet haladéktalanul jelezni kell). A tűzriadó terv gyakoroltatása során, feltételezzük, hogy az épületben valahol tűz keletkezik, ezt követően a kézijelzésadóval vagy hangos Tűz van! felkiáltással riasztjuk az épületben tartózkodókat, a dolgozók megkezdik a felelősségi körükbe tartozó feladatok végrehajtását. Ezek lehetnek például: Úszómester gondoskodik, hogy a wellness részlegről mindenki kimeneküljön A recepciós ellenőrzi a tűzjelzés valódiságát, riasztja a tűzoltóságot (átjelzés esetén is, hiszen szükséges az adatok pontosítása) stb. A gyakorlat során a koordináló méri az épület teljes kiürítéséhez szükséges időt, ezzel vizsgálva a kiürítés hatékonyságát. Ezek végeztével a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzítik. Ilyen megállapítások lehetnek például: A Wellness recepción a hangjelzés nem működött A szálloda vendégei és dolgozói az épületet 8 percen belül elhagyták és biztonságos térben tartózkodtak. Habár már volt róla szó, de ismétlésképpen tűzriadó tervet az alábbi esetekben kell készíteni: a) az,,a'',,c'' tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; b) a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre; c) azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; d) kereskedelmi szálláshelyre; e) az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. Az alábbi tartalmi elemeket kell tartalmaznia: a) a tűzjelzés módját; b) a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; c) a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.); d) a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); e) a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak és a tevékenység helyszínét képező 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek, építményrészek megengedett maximális befogadóképességének megjelölését. 10. Az OTSZ 575. (4) bekezdése alapján A menekülési útvonal leszűkítése a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet.. Azt mindenképpen célszerű figyelembe venni, hogy a hatóság nem engedélyezi az ilyen mértékű leszűkítést, illetve ha menekülési útvonalra helyezünk ki éghető anyagot, dekorációt stb. mindig kérjük ki az illetékes tűzvédelmi hatóság álláspontját. Láthatjuk, hogy egy egyszerűnek tűnő épület mint egy szálloda is rejthet számos hiba-lehetőséget. A szállodában található falitűzcsapokra illetve a területen található föld feletti tűzcsapokra ugyanúgy figyelni kell, a tűzjelző rendszer illetve a hő- és füstelvezető berendezés sarkalatos pontja a létesítménynek. Több esetben fordul elő, hogy a rendszer valamelyik eleme meghibásodik, ebben az esetben haladéktalanul végeztessük el a karbantartást és szükség esetén értesítsük a hatóságot (pl.: közvetlen átjelzésnél). 6 2012. október, IV. évfolyam 10. szám Tűzvédelem
Aktuális Tűzgátló ajtók beépíthetősége Tűzoltó-technikai termék magyarországi forgalmazását, beépítését, használatát és készenlétben tartását a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv. 13. -a szabályozza. A Ttv. 13. (1) bekezdése szerint forgalomba hozni, beépíteni csak megfelelőségi igazolással rendelkező építési terméket lehet. A megfelelőségi igazolás fogalmát a Ttv. 4. m) pontja az alábbiak szerint határozza meg: az építési termékek műszaki követelményeire és megfelelőségi igazolására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott igazolás. Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet (továbbiakban: R.). Az R. 9. (2) bekezdésének 1. mondata szerint a megfelelőség igazolási eljárást a termékre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifi káció határozza meg. A jóváhagyott műszaki specifi káció nem más, mint valamely arra jogosult szervezet által jóváhagyott és közzétett műszaki dokumentáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és rendszerint az alkalmazási feltételeket, továbbá a termék megfelelőség igazolásának módozatait is. Ezek a jóváhagyott műszaki specifikációk az alábbiak lehetnek: a) magyar nemzeti szabvány, ezen belül a honosított harmonizált szabvány; b) az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az európai műszaki engedély (ETA); c) az építőipari műszaki engedély (ÉME). Tűzgátló ajtók esetében az a) eset nem alkalmazható, mivel a termékre vonatkozó szabvány nincs. A tűzgátló ajtókra kiadott ETA-k és ÉME-k a megfelelőség igazolás módozataként pedig megfelelőségi tanúsítvány szükségességét határozzák meg. Összegezve a tudnivalókat Minden ETA és ÉME a megfelelőség igazolás módozataként megfelelőségi tanúsítvány szükségességét határozza meg. Az ETA vagy ÉME önmagában nem elegendőek a megfelelőség igazolására. Ugyanakkor a tűzvédelmi megfelelőségi igazolás (TMI) sem minősül megfelelőségi tanúsítványnak. Tehát mielőtt valaki tűzgátló ajtót vásárolna az érvényes műszaki specifikáción (ETA vagy ÉME) túlmenően fontos, hogy meggyőződjön a specifikációban meghatározott megfelelőségi tanúsítvány meglétéről is. Fontos tudnivaló, hogy egy tűzgátló ajtó csak abban az esetben használható füstgátló ajtóként, ha erre külön minősítéssel rendelkezik. Annak érdekében, hogy csak megfelelőség igazolással rendelkező tűzgátló ajtó kerüljön beépítésre, illetve a beépítés szakszerűen történjen meg 2012. május 1-től csak a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet szerinti érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, karbantartását. 7
Hasznos tanácsok tűzriadó terv gyakoroltatására kötelezettek részére Az,,A'',,C'' tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmények, a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészek, építmények, létesítmények kezelői, azon létesítmények fenntartói, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat, a kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetői és az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyek fenntartói, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat kötelesek a tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni. A tűzriadó terv gyakoroltatását az alábbiak figyelembevételével javasoljuk megtervezni, lebonyolítani: a tűzriadó időpontjának előzetes meghatározását célszerű úgy megválasztani, hogy az érintettek (diákok, tanárok, tűz esetén feladatot ellátó személyek) ne tudjanak előre a gyakorlatról, a gyakorlat időpontjában lehetőleg a diákok tanítási órán, azaz jellemzően felügyelet alatt legyenek, a katasztrófavédelmi kirendeltséget értesítsék a tervezett gyakorlatról, lehetőség szerint hívják meg a hatóság képviselőit, a gyakorlat végrehajtása során meg kell győződni arról, hogy a tűzjelző berendezés hangjelzői, hangosbemondó, csengő stb. esetén a jelzés mindenütt hallható, illetve hangbemondás esetén érthető volt-e, egy esetleges áramszünet esetén (ami a csengő, hangosbemondó stb. használatát meghiúsítja) miként biztosítható a belső riasztás, az üzemszerűen lezárt vészkijáratok nyitása megfelelően biztosított-e, a vészkijáratok vésznyitását biztosító vésznyitók, pánikzárak megfelelően működtek-e, a kijelölt személyek végrehajtották-e a vészkijáratok nyitását, hogyan szervezték meg mozgássérült személyek mentését, a kiürített helyiségek nyílászáróit becsukták-e a menekülők maguk mögött, volt-e a kiürítési útvonalon leszűkítés az épületben, az épületen kívüli gyülekezési helyet megfelelően jelölték-e, az épületben lévő minden helyiség kiürítés utáni ellenőrzését elvégezték-e, maradtak-e a kiürítés után az épületben személyek (hol és hány személy, miért), a kiürítés után a végeztek-e létszámellenőrzést a létesítményben tartózkodókról, mekkora volt a kiürítés időtartama (szintenként illetve tűzszakaszonként vagy a legkedvezőtlenebb helyiségekből), az meghaladja-e a jogszabály szerinti normaidőt, illetve mennyire tér el a kiürítési számítás eredményétől, a tűzvédelmi eszközök, berendezések (füstelvezetés, tűzgátló ajtók, stb.) megfelelően működtek-e a gyakorlat során, a közművek zárását a kijelölt személyek elvégezték-e, hő- és füst elvezetésre igénybe vehető nyílászárókat az arra kijelölt személyek kinyitották-e. Annak érdekében, hogy késedelem nélkül megismerhetőek legyenek a szükséges teendők a tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Ezen túlmenően a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrész, építmény, létesítmény; azon létesítmény, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat; kereskedelmi szálláshely; illetve olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhely esetében ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat a közösségi tereken, valamint a szálláshelyek szobáiban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tar- 8 2012. október, IV. évfolyam 10. szám Tűzvédelem
talmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A tájékoztatást a külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven is kötelező elhelyezni. A tűzriadó terv gyakorlatának tapasztalatait ki kell értékelni és a soron következő tűzvédelmi oktatáson ismertetni kell a gyakorlatban résztvevőkkel. Nemzeti szabványok közzététele A Szabványügyi Közlönyben közzétett fontosabb - tűzvédelmet érintő - szabványok MSZ EN 1127-1:2012 Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem. 1. rész: Alapelvek és módszertan Az MSZ EN 1127-1:2009 helyett MSZ EN 1993-1-8:2012 Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése. 1-8. rész: Csomópontok Az MSZ EN 1993-1-8:2005 és az MSZE 21993-1-8:2008 helyett MSZ EN 62305-2:2012 Villámvédelem. 2. rész: Kockázatkezelés Az MSZ EN 62305-2:2006 helyett, amely azonban 2014. 01. 13-ig még érvényes MSZ EN 62561-1:2012 Villámvédelmi berendezés elemei (LPSC). 1. rész: Az összekötő elemek követelményei Az MSZ EN 50164-1:2009 helyett, amely azonban 2015. 03. 16-ig még érvényes MSZ EN 62561-2:2012 Villámvédelmi berendezés elemei (LPSC). 2. rész: A vezetők és a földelők követelményei Az MSZ EN 50164-2:2009 helyett, amely azonban 2015. 03. 16-ig még érvényes MSZ EN 62561-3:2012 MSZ EN 62561-5:2012 Villámvédelmi berendezés elemei (LPSC). 5. rész: A földelők ellenőrző aknáinak és tömítéseinek követelményei Az MSZ EN 50164-5:2009 helyett, amely azonban 2014. 07. 28-ig még érvényes Olvasóink kérdezték 1) Tűzjelző berendezés létesítése bővítés esetén Kérdés Meglévő óvoda egy 65 m 2 alapterületű tornateremmel bővült, így az össz. alapterület 692,26 m 2 lett. Ki kell-e építeni tűzjelző berendezést a 692,26 m 2 óvodában a 28/2011. (IX. 06.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 7. melléklete alapján? Válasz Mivel a konkrét létesítmény kialakításának körülményei (létesítés időpontja, tűzszakaszolás, hatóság esetleges kötelezése, meglévő épületrész átalakításának mértéke) nem ismertek, ezért általánosságban adom meg a választ. A 28/2011. (IX. 06.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 1. -a értelmében a tervezés, az átalakítás során az OTSZ-ben meghatározott tűzvédelmi sza- 9
bályokat, tűzvédelmi műszaki követelményeket kell betartani. Tehát amennyiben a meglévő épületrészen átalakítás nem történik, akkor csak a bővítmény esetében kell betartani az OTSZ előírásait. Az OTSZ 136. (1) bekezdése kimondja, hogy beépített tűzjelző berendezést kell létesíteni a 7. melléklet 1. táblázatban foglalt esetekben, továbbá ahol azt a tűzvédelmi hatóság előírja. Amennyiben tehát a tűzvédelmi hatóság előírta a fenti beruházással összefüggésben a tűzjelző berendezés létesítését, akkor a 7. melléklet 1. táblázatban foglalt eseteket már nem kell vizsgálni. Az OTSZ 7. melléklet 1. táblázat B7 pontja értelmében beépített tűzjelző berendezést kell létesíteni az 500 m 2 alapterületet meghaladó óvoda rendeltetés esetén. Mivel a fenti óvoda alapterülete nagyobb mint 500 m 2 alapterületű, ezért vizsgálni kell a beépített tűzjelző berendezés létesítésének kötelezettségét. Az 1. alapján az OTSZ előírásait csak az átalakítás, bővítés során kell alkalmazni, azaz a meglévő épületrészre amennyiben ott átalakítás nem történik nem. Az OTSZ 137. (1) bekezdése alapján a tervezés megkezdése előtt, továbbá amennyiben az engedélyezett vagy elfogadott terv alapján történő telepítés nem hajtható végre, egyeztetés során kell tisztázni a tervezett tűzjelző vagy tűzoltó berendezés létesítésével, átalakításával, bővítésével, az engedélyezett vagy elfogadott terv módosításával kapcsolatban felmerülő követelményeket. Az automatikus érzékelők által biztosított lefedettség alapján meg kell különböztetni a) teljes körű védelem, b) tűzszakasz védelem, c) kiürítési utak védelme, d) helyi (részleges) védelem, és e) berendezés védelem szinteket. Helyi (részleges) védelem esetén az épület egyes rendeltetéseinek, helyiségeinek, tűzvédelmi szempontból kockázatos, automatikus érzékelővel való lefedettségét kell biztosítani. Teljes körű védelmet nem kötelező biztosítani többszintes óvodában, elegendő lehet a helyi (részleges) csak a tornateremre kiterjedő védelem. Az OTSZ 2. (3) bekezdése kimondja, hogy az OTSZ egyes rendelkezéseitől kérelemre más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében eltérés engedélyezhető. A tűzjelző rendszer létesítésével kapcsolatos követelményektől eltérni a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság engedélyével lehet. Összefoglalva tehát amennyiben nem hatóság kötelezése alapján, hanem az OTSZ 7. melléklet 1. táblázata alapján szükséges a tűzjelző berendezést létesíteni, akkor azt kizárólag az átalakítással érintett területen kell megvalósítani. Amennyiben az átalakítás csak a tornatermet érinti akkor csak oda kell tűzjelző berendezést létesíteni és az épület átalakítással nem érintett részeire nem. A 65 m 2 alapterületű tornaterembe azért kell tűzjelző berendezést létesíteni, mert olyan óvoda részeként valósul meg, amelynek alapterülete nagyobb mint 500 m 2. A létesítési kötelezettség alól azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság eltérést engedélyezhet. 2) Fali tűzcsapok felülvizsgálata Kérdés Kell-e évente vízhozam-mérést végezni a fali tűzcsapok esetében? A falitűzcsapok felülvizsgálatánál a felülvizsgálóknak milyen feladatokat kell végrehajtani? 10 2012. október, IV. évfolyam 10. szám Tűzvédelem
Válasz Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat nem részletezi, hogy a falitűzcsapok felülvizsgálatánál a felülvizsgálóknak milyen feladatokat kell végrehajtani. Ezek között a feladatok között kell szerepelnie, hogy vízhozamvételt kell-e vizsgálni az éves felülvizsgálat során. Az MSZ EN 671-3 sz. szabvány, amely a falitűzcsapok karbantartását részletezi, az éves felülvizsgálat során az alábbi feladatokat kell végrehajtani: Az ellenőrzést és karbantartást jogosult személy hajtsa végre. A tömlőt teljesen futtassuk ki, helyezzük nyomás alá, és ellenőrizzük a következőket: a) nincs-e eltorlaszolva a berendezés, sérülésmentes-e és nem korrodálódtak-e vagy szivárognak-e az alkatrészei; b) tiszták és olvashatóak-e a használati utasítások; c) egyértelműen van-e megjelölve a telepítési hely; d) a falikonzolok a rendeltetésüknek megfelelőek-e, jól rögzítettek-e és megfelelő teherbírásúak-e; e) állandó és elegendő-e a vízáramlás; MEGJEGYZÉS: Átfolyásjelző és nyomásmérő használata ajánlott. Lapostömlős berendezések esetében ez a vizsgálat elvégezhető azonos jellemzőjű másik, például rövidebb tömlővel. f) megfelelően és az üzemi tartományon belül működnek-e a nyomásmérők (ha vannak); g) a tömlőt teljes hosszában ellenőrizni kell repedések, deformáció, kopás vagy sérülés jeleit keresve. Ha a tömlőn bármilyen hiba jelei fedezhetők fel, akkor azt ki kell cserélni, vagy a legnagyobb megengedhető üzemi nyomás alkalmazásával próbanyomás alá kell helyezni; h) megfelelő típusúak-e és biztonságosan vannak-e rögzítve a tömlőszorítók vagy összekötők; i) szabadon fordulnak-e el a tömlődobok mindkét irányban; j) kiforgatható tömlődobok esetében ellenőrizni kell, hogy milyen könnyen elfordul-e a forgócsap, és hogy kifordul-e a tömlődob az ennek az európai szabványsorozatnak az 1. és 2. részében előírt, minimálisan szükséges szövegekben; k) kézi tömlődobok esetében ellenőrizni kell, hogy megfelelő típusú-e az elzárószelep, valamint könnyen és megfelelően működik-e; l) automatikus működésű tömlődobok esetében ellenőrizni kell, hogy megfelelően működik-e az automata szelep, továbbá ellenőrozni kell, hogy megfelelően működik-e a szakaszoló szervizszelep; m) ellenőrizni kell a vízbetápláló csővezeték állapotát, külön fi gyelmet kell szentelni az összes hajlékony csővezeték sérülés- vagy kopásmentességére; n) ha szekrénnyel szerelték fel, akkor ellenőrizni kell, hogy nincsenek-e sérülésre utaló jelek, továbbá, hogy szabadon nyithatók-e a szekrényajtók; o) ellenőrizni kell, hogy a sugárcső megfelelő típusú-e és könnyen működtethető-e; p) ellenőrizni kell az összes tömlővezető állapotát, és meg kell győződni arról, hogy megfelelően, illetve szorosan vannak-e rögzítve; q) a tömlődobot és a falitűzcsap-szekrényt azonnali használatra kész állapotban kell tartani; ha jelentős mértékű karbantartás szükséges, akkor a tömlődobon vagy a falitűzcsap-szekrényen NEM ÜZEMKÉPES vagy ÜZEMKÉPTELEN feliratú táblát kell elhelyezni, és a jogosult személy tájékoztassa a tulajdonost/használót. A válasz tehát, igen adott esetben meg kell bizonyosodni arról, hogy elegendő-e a falitűzcsap nyomása és vízhozama. 11
3) Nyomtató a lépcsőházban Kérdés Egy emeletes épület lépcsőházának az egyik sarkában szeretnénk elhelyezni egy nyomtatót. Az elhelyezendő nyomtató nem szűkíti le a menekülési utat. Kérdésem, hogy a nyomtatót telepíthetjük-e a lépcsőházba? szakvizsga bizonyítvány nélkül is végezhető. A gyakorlati tapasztalatok igazolták, hogy a propán-bután gáz üzemű targoncák kezelőinek, akik a tartálycserét végzik nem indokolt tűzvédelmi szakvizsga megszerzése a tevékenység végzéséhez, hiszen a háztartásban előforduló gázpalackok cseréjéhez sem szükséges szakvizsga bizonyítvány. Válasz Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 575. (4) bekezdése így fogalmaz: A menekülési útvonal leszűkítése a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. Az Ön által felvetett esetben menekülési útvonal leszűkítése nem történik, azonban ott éghető anyag kerül tárolásra (fénymásoló). Ebben az esetben mindenképpen egyeztetni kell az illetékes hatósággal, hogy az említett berendezés tárolását engedélyezzék. 4) Targonca vezetők szakvizsgája Kérdés Kell-e a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet szerint tűzvédelmi szakvizsga a propán bután gázos targoncát vezetőknek? Válasz A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1. számú mellékletében nem tesz említést a targoncák kezelőiről, ezért a targoncák kezelése és a gázpalack cseréje tűzvédelmi A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tűzvédelem, 2012. október IV. évfolyam 10. szám Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 2061-0610 Előfi zethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2091, Fax: 468-2917, E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12