katasztrófa- és tûzvédelmi szemle 2008. 2005. XV. XII. évfolyam 4. 3. szám 3 4
t a r t a l o m 2008. 15. évf. 3. szám Szerkesztõbizottság: Csuba Bendegúz Dr. Cziva Oszkár Diriczi Miklós Kivágó Tamás Kristóf István Heizler György Tarnaváry Zoltán Dr. Vass Gyula Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Kultúrális Kht. 1051 Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/469-2971, BM: 10-611 Fax: 1/469-2969, BM: 10-568 Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB 10023002-01709805-00000000 Felelõs kiadó: Dr. Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László fókuszban Privatizált építészeti tűzvédelem?... 6 A tűzvédelmi műszaki leírás az új OTSZ tükrében... 7 Mit tartalmazzon a tűzvédelmi műszaki leírás? I... 10 visszhang Kinek fütyül az OTSZ madara tűzoltó készülék tábla ügyben?... 15 informatika Mi befolyásolhatja a káresetek számának alakulását a településeken?... 17 módszer Nem éghető lapostető hőszigetelő, akár tűzszakaszhatár kialakítására... 20 fórum VESDA aspirációs füstérzékelő berendezés szeminárium... 22 kutatás Az aspirációs füstérzékelők vizsgálati módszerei... 25 nemzetközi gyakorlat Balaton 2008 nemzetközi katasztrófa-elhárítási gyakorlat... 30 Technika a köbön... 35 megelőzés Zónabesorolás gázok és porok robbanásveszélyes zónái... 37 Tűzoltósági beavatkozási központ... 39 Új OTSZ tűzjelző fejezet: Szabályozás, ötlettől a bontásig...42 A víznek tilos, de a vízködnek szabad... 45 tanulmány A lángérzékelők elhelyezésének szabályai... 47 tűz- és káresetek Gázrobbanás a miskolci csatornában... 49 technika Tűzoltó repülőgépek a Balaton felett... 52 Címlapon: Minőségi oltóhabok minden veszélyhelyzetre Alkoholálló univerzális AFFF habanyagok: MOUSSOL APS LV (1/3%) MOUSSOL APS (3/3%) MOUSSOL APS f-15 (3/5%) AFFF habanyagok: STHAMEX - AFFF 1%, 3%, 6% Szintetikus habanyagok: STHAMEX f-15 Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 HESZTIA Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. Elõfizetési díj: egy évre 3000 Ft (áfával) H-2096 Üröm, Görgey u. 26/A Tel.: +36 (26) 350-746 +36 (26) 350-459 +36 (26) 351-042, Fax: +36 (26) 351-464 Mobil tel.: +36 (20) 567-9731 E-mail: sziver@hesztia.hu Web: www.hesztia.hu VÉDELEM 2008. 1. szám TARTALOM 5
f ó k u s z b a n Terület Privatizált építészeti tűzvédelem? Minden építészeti terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció, azonban ahol a jogszabály megköveteli a szakhatóság közreműködését, azt csak tűzvédelmi szakértő készítheti. Ez az előírás fokozott izgalmat váltott ki szakmai körökben. Építési ügyek száma aránya Beépített tűzjelző berendezések száma aránya Beép. tűzoltó ber. száma aránya Budapest (4 régió) 2892 ügy 11 % 710 ügy 26 % 273 ügy 52 % Pest megye (10 parancsnokság) 2910 ügy 11 % 356 ügy 13 % 64 ügy 12 % még fel is erősítette. Az eddigieknél felkészültebb szakemberek megjelenése a másik oldalon javítja a terveket, de növelheti a specializálódás elmaradásából eredő hiányérzetet. Fokozott várakozás Az izgalom részben annak szól, hogy mekkora piac nyílik meg a reménybeli szakértők előtt, részben pedig a hatóság szakembereinek jövőbeni szerepére kérdeznek rá sokan. A másik kétely az új jogszabály finom megfogalmazásának szól a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt bevonni a tűzvédelmi műleírás készítésébe. Az egyik kérdés: mit jelent bevonni? Erre a szöveg egyértelmű választ ad. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti. A tűzvédelmi szakértőket, pedig a 6/2007 (III. 13.) ÖTM rendelet felsorolja. Ebből a szempontból akadémikus vitának tűnik azon elmélkedni, hogy a tűzvédelmi szakértő által készített tűzvédelmi műleírás szakvélemény-e? Nyilván nem szakvélemény, hanem olyan szaktevékenység, amelyet csak szakértői nyilvántartásba vett személyek végezhetnek. Ez bizony bárhogy csavarjuk is - szerves része a tervezői munkának. Más oldalról a szakhatóság szerepe lényegében nem változik, csak remélhetően szakszerűbb tervek elbírálásával kell foglalkoznia. Ugyanakkor több oldalról felvetődött a szakhatósági oldal felkészültségével kapcsolatos kétely. Ez gyakorlatilag annak felismerése, hogy a tűzmegelőzés szakmai ismerethalmaza rendkívül szerteágazóvá vált. Ez az ismeretmennyiség igényelné a specializálódást, azonban a jelenlegi struktúra a tűzvédelmi hatóságok üzemmérete ezt nem teszi lehetővé. Mindezt a szakmai hiátust a közelmúltban lezajlott generációváltás, vagy más néven a tapasztalt szakemberek nyugdíjba, és ezzel a piaci szférába áramlása Mekkora piac? A szakértők és reménybeli szakértők részéről a feladat nagysága és területi eloszlása a szakmai kihívás melletti fő kérdés. Ha az elmúlt 12 év tűzvédelmi építési statisztikai adatait vizsgáljuk, akkor jól látható, hogy 22-31 ezer között mozgott az éves esetszám. 2007-ben ez pontosan 26 537 olyan építési engedélyezési ügyet jelentett, amelyben a tűzvédelmi szakhatóság közreműködött. Ehhez kapcsolódott még 2 720 beépített tűzjelző berendezés, és 527 beépített tűzoltó berendezés tervezési ügye. Az ügyfajták területi eloszlását az elmúlt év megyei adatai jól szemléltetik. Figyelemre méltó ugyanakkor Budapest és Pest megye súlya a beruházásokban. A feladat méretét részben tovább árnyalja a 290/2007 (X. 31.) kormányrendelet, amely a kiviteli tervdokumentáció tartalmát szabályozza. Ennek a tűzvédelmi munkarészre vonatkozó tartalmi követelményeit a jogszabály felsorolja. A gyakorlatban kell majd az engedélyezési és a kiviteli tervdokumentáció közötti különbségeknek kikristályosodni. Visszatérve a címbéli kérdésre, a változás a nagyobb szakszerűség irányába mutató lépés, mégpedig többszörösen: Az engedélyezési dokumentáció, tűzvédelmi műleírás készítésének szakértelemhez kötésével. A kiviteli tervdokumentációk tűzvédelmi munkarészének előírásával. Bizonyos kiviteli tervdokumentációk felülellenőrzésének elrendelésével. 6 FÓKUSZBAN 2008. 3. szám VÉDELEM
Vág v ö l g y i Lá s z l ó A tűzvédelmi műszaki leírás az új OTSZ tükrében Egy tervezett épületnél különösen fontos, hogy használata biztonságos, azon belül tűzvédelmi szempontból is megfelelő legyen. Ez a felelősség mellett együtt gondolkodást követel a beruházás minden résztvevőjétől, a tervezőktől, engedélyező hatóságoktól, kivitelezőktől és a tűzvédelmi szakemberektől egyaránt. Mi változott ebben? Tűzbiztonság új megközelítésben A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet: az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról (OTSZ) 2008. május 22-én lépett hatályba! Ez új helyzetet teremtett. Mindenekelőtt nézzük az előzményeket. Az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény: az épített környezet alakításáról és védelméről) az építményekkel szemben támasztott általános követelmények között előírja, hogy az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét, d) a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget. Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen a) a mechanikai ellenállás és stabilitás, b) a tűzbiztonság, d) a használati biztonság, g) az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeit. Az OTÉK a tűzbiztonságról Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén a) állékonyságuk az előírt ideig fennmaradjon, b) a tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen és mérgező elemet ne tartalmazzon, c) a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetőleg ne terjedhessen tovább, d) az építményben lévők az építményt az előírt időn belül elhagyhassák vagy kimentésük lehetősége műszakilag biztosított legyen, e) a mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen. Az OTSZ az építmények tűzvédelmi követelményrendszerének céljait tovább részletezi. Épületszerkezetek, építőanyagok és építési termékek Az épületszerkezeteket a tervezés során úgy kell kiválasztani, hogy az alábbiak teljesüljenek: a) az épületszerkezetek teherhordó képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák, b) a tűzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tűz esetén szerepüket az előírt időtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak, c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék, vagy irányítsák, d) az általuk okozott tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő, füst, égésgázok mennyisége a lehető legkisebb legyen. Az építmények elhelyezése Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni, hogy: a) tűz esetén a szomszédos épületeket, építményeket gyulladásveszély, a tűz átterjedésének veszélye ne veszélyeztesse, b) a tűzoltóegységek az épületeket, építményeket akadálytalanul, késedelem nélkül megközelíthessék, c) a tűzoltó gépjárművek hatékony tűzoltási és mentési működése biztosított legyen, d) a környezetükben elegendő és alkalmas szabadterület legyen a kimenekülő személyek számára. Kiürítés és mentés Az épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy: a) a benntartózkodó személyeket tűz esetén gyorsan és figyelemfelkeltő módon (indokolt esetben több szakaszban) tájékoztathassák, riaszthassák, b) a benntartózkodó és önálló menekülésre képes személyek az előírt normaidőn belül biztonságos helyre vagy védett térbe távozhassanak, c) a mozgásban/cselekvőképességben akadályozott, vagy fogyatékos személyek segítséggel történő menekülése, mentése az ilyen rendeltetésű, és az akadálymentesen megközelíthető épületekben, építményekben biztosítva legyen, d) a kialakítás a kiürítési útvonalak késedelem nélküli használatát tegye lehetővé (felismerhetőség, megfelelő biztonsági jelzések alkalmazása, megvilágítás, akadályok feloldása, hő- és füstmentesség, átbocsátóképesség), e) a benntartózkodó állatokat el lehessen távolítani. Hő és füst elleni védelem Az épületek, építmények kialakítása során biztosítani kell az alábbiakat: a) a felszabaduló hő és füst a lehető leghatékonyabb módon eltávozhasson a szabadba, b) a felszabaduló hő ne csökkentse a teherhordó szerkezetek állékonyságát, c) az erre szolgáló eszközök, berendezések az előírt időtartamig hatékonyan és üzembiztosan működjenek, d) a benntartózkodók menekülési útvonalára a fejlődő hő és füst ne vagy csak olyan mértékben juthasson be, ami még nem nehezíti a menekülést (látótávolság, menekülési út felismerése, mérgező gázok hiánya, stb.), a kiürítési útvonalra előírt egyéb feltételekkel közösen, e) a tűzoltásvezetőnek legyen lehetősége a hő és füst elleni védelem eszközeinek hatékony használatára, a füst- és tűzterjedés befolyásolására, f) a tűzoltás elősegítése érdekében a szükséges helyeken kialakuljon a megfelelő füstmentes levegőréteg. Tűzoltó beavatkozás Az építmények, épületek kialakítása biztosítsa az alábbiakat: a) a jogszabályban előírt helyeken a tűzjelzés emberi közreműködés és késedelem nélküli, és megfelelő részletezettségű továbbítását összevont, vagy a tűzoltóság ügyeletére, b) indokolt esetben az épületbe, építménybe való, károkozás nélküli bejutást, c) az épület, építmény jellegének megfelelő oltóanyag-ellátást, annak gyors és hatékony igénybe vételét, VÉDELEM 2008. 3. szám FÓKUSZBAN 7
d) a tűzvédelmi áramtalanítás lehetőségét a tűzoltók életének védelme érdekében, e) a kárhelyi rádióforgalmazást nehezítő körülmények esetén annak megkönnyítését, f) a mentésben közreműködők számára az épületen belüli gyors és biztonságos közlekedést, irányfelismerést utánvilágító, vagy világító menekülési útvonaljelző biztonsági jelzések alkalmazásával, g) a különböző tűzvédelmi berendezések, eszközök használatát, kezelését, azok utánvilágító, vagy világító biztonsági jelzésekkel történő megjelölésével. Mi írja elő a tűzvédelmi fejezet, dokumentáció, műleírás készítését? A tűzvédelmi tv. már 1996-tól előírta, hogy a felelős tervező köteles a tervekhez tűzvédelmi fejezetet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a vonatkozó jogszabályokban, hatósági előírásokban foglalt követelmények kielégítését. A kivitelező pedig köteles a tervben szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani és a tervezési hiányosságok megszüntetését a felelős tervezőnél, illetőleg a beruházónál kezdeményezni. A tűzvédelmi követelmények érvényesítéséről mind a felelős tervezőnek, mind a kivitelezőnek írásban kell nyilatkoznia. Az új OTSZ szintén előírja, hogy az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció! Mit kell tartalmaznia a tűzvédelmi műleírásnak, dokumentációnak? Az új OTSZ és a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint is a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció tartalmazza: a) az épület megközelíthetőségére, b) oltóvíz ellátására, c) tűzveszélyességi osztályba sorolására, tűzállósági fokozatára, d) az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, e) a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, f) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint g) a tűzjelzésre és oltásra vonatkozó megoldásokat. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet előírja, hogy a kivitelezési dokumentáció tűzvédelmi munkarésze tartalmazza: a) az építmény megközelíthetőségét, tűztávolságát, b) az építmény oltóvíz-ellátásának biztosítását, c) az építmény tűzveszélyességi osztályba sorolását, tűzállósági fokozatát, d) a tűzszakaszok elhelyezkedését, a tűzszakasz-határokat és azokon található nyílászárók és átvezetések leírását, e) az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereit, f) a tűzterhelés meghatározását, g) a kiürítési feltételek biztosítását, h) az épületgépészet és a villámvédelmi rendszer kialakítását, valamint i) a hő- és füstelvezetésre, tűzjelzésre és tűzoltásra vonatkozó megoldásokat. Véleményem szerint az itt szereplő többlet követelmények egy részével már az építési engedélyezési dokumentációhoz készített tűzvédelmi műleírásnál is kellene foglalkozni. A tűztávolság meghatározása már a tervezés kezdeti fázisában is fontos. A szükséges oltóvíz biztosítás időtartama a tűzterhelés függvénye, sőt bizonyos épületek (pl. tárolási épületek) megengedett tűzszakasz-területét se lehetne meghatározni a tűzterhelés ismerete nélkül. (A 19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelettel kiadott Nukleáris Tűzvédelmi Szabályzat további speciális előírásokat tartalmaz, amelyet itt nem részletezek.) Ki készíthet tűzvédelmi műszaki leírást? A tűzvédelmi műleírás készítése 2008. május 22-ig nem volt szakmai végzetséghez kötve! Az új OTSZ viszont kimondja, hogy a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme, építész-, elektromos-, gépész tűzvédelmi szakértő) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. Vegyipari, olajipari és gázipari tervezés során a szakterületnek megfelelő tűzvédelmi szakértő közreműködése is megengedett. (A 9/2006. (II. 27.) IM rendelet szerinti igazságügyi szakértői szakterület megnevezése: Építmények tűzvédelme. 6/2007. (III. 13.) ÖTM rendelet szerinti tűzvédelmi szakértői szakterületek: Építész, Elektromos, Gépész, Olajipari, Gázipari, Vegyész tűzvédelmi szakértő.) Mikor kell szakhatóságként közreműködni az építésügyi hatósági eljárásokban? Építésügyi hatósági eljárásokban a szakhatsági közreműködés a tűzvédelem területén kötelező az A C tűzveszélyességi osztályba tartozó és az A B tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m 2 alapterület feletti D E tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, közösségi épületek (mindegyik!), valamint (a pinceszintek kivételével) a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépületek építésügyi hatósági (kivéve a bontás) engedélyezési eljárásaiban. (46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2. számú melléklete szerint.) Kivitelezési dokumentáció ellenőrzése A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet előírja a kivitelezési dokumentáció tervellenőrzését az alábbi esetekben: tömegtartózkodásra szolgáló építménynél, olyan építménynél, amelynek váratlan tönkremenetele, vagy veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset 300 főt meghaladó számú személy életét, egészségét veszélyeztetheti, honvédelmi és katonai célú építményeknél. A tervellenőrnek - egyebek mellett - a tűzbiztonság követelményeit is vizsgálnia kell és, ha azt állapítja, hogy a dokumentáció nem megfelelő, akkor a kivitelezési tevékenység nem kezdhető meg. Vágvölgyi László ny. tű. alezredes, tűzvédelmi szakértő Tel.: 20-921-6741, e-mail: vagvolgyi@dravanet.hu 8 FÓKUSZBAN 2008. 3. szám VÉDELEM
Vágvölgyi László Mit tartalmazzon a tűzvédelmi műszaki leírás? I. Az új OTSZ hatálybalépésével a Tűzvédelmi műszaki leírás tartalmi követelményei és a készítők köre alapvetően megváltozott. Melyek az új követelmények? Mikor kell tűzvédelmi szakembert bevonni? Tűzvédelmi szakembert már a tervezés elején be kell vonni a tervezési folyamatba! Ezzel sok későbbi probléma elkerülhető. Ugyanis, ha a tervezés végén a már az elkészült tervekre kell tűzvédelmi műszaki leírást készíteni, sok-sok kellemetlenséggel találhatjuk szembe magunkat. Ilyenkor rendszerint a kész tervek után derül ki, hogy pl. a tervezett épület tűzszakaszolása nincs megoldva, nagyobb a megengedettnél, vagy a tervezett épületszerkezet tűzvédelmi követelménye nem megfelelő (pl. acél tartószerkezet tűzállósági határértéke). Az is fejtörést okozhat, ha nem számoltak a beépített tűzjelző vagy oltóberendezés létesítésével, és ennek költséghatása a tervezés végén derül ki. Még rosszabb a helyzet, ha a nem megfelelő tűzvédelmi terv miatt az építési engedélyezési eljárásban hozzájárulást megtagadó szakhatósági állásfoglalást ad ki a tűzoltóság. Fontos az is, hogy tervek egyeztetése a szakhatóságokkal - így a tűzoltósággal is - időben megtörténjen, különösen figyelni kell az előírt kötelező egyezetésekre (pl. tűztávolság, tűzcsapok, stb.) eltérési engedélyezésekre. Amennyiben eltérési engedély szükséges, ezt az építési engedélyezési eljárás előtt kell lefolytatni és a határozatot az építési engedélyezési tervdokumentációhoz kell csatolni. A tűzvédelmi műszaki leírásban az alábbi fontosabb adatokat, információt indokolt rögzíteni, mely alapján az illetékes tűzoltóság hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást tud kiadni az engedélyezési eljárás során. Tűzvédelmi bírság A 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet szerint maximum 3.000.000. Ft összegű tűzvédelmi bírság szabható ki: Tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket. A bírság összege, ha a szabályszegést tűzvédelmi létesítési szabály megszegésével valósították meg, akkor a létesítés költségének legalább 10%-a. Ha a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot adott. A bírság összege a tervezői, illetőleg a kivitelezői díj legalább 10%-a. 1. Alapadatok Az építmény helye, jellege, rendeltetése. Az épület főbb adatai: alapterület, szintek száma, legfelső használati szint szintmagassága, befogadóképessége, épületen belüli elrendezés, kiürítési útvonalak, közlekedők, lépcsőházak (száma, típusa), stb. Tervezett építési mód, Technológiai folyamatok megnevezése, rövid leírása. Szomszédos épületek adatai. Korábbi előzmények, egyeztetések főbb adatai. Tűzveszélyességi osztályba sorolás Célszerű a tűzveszélyességi osztályt a tervezési folyamat elején tisztázni, mivel nagyon sok tűzvédelmi követelmény a tűzveszélyességi osztály függvénye. A tűzveszélyességi osztályba sorolást: az előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt, stb. anyag fizikai és kémiai tulajdonságai, a technológiák tűzveszélyességének jellemzői, a rendeltetés szerinti tevékenység határozza meg. A tűzveszélyességi osztályba sorolás szabályait az OTSZ 5. rész II. fejezet 2. pontja tartalmazza. A részletes, helyiségekre lebontott tűzveszélyességi osztályba sorolást - néhány egyszerű épület kivételével - célszerű táblázatos formában megadni. Helyiség, tűzszakasz, építmény, szabadtér megnevezése Alapterület (m 2 ) % Tűzveszélyességi osztályba sorolás Helyiség, tűzszakasz, építmény, szabadtér alapterülete (m 2 ) A B C D E Összesen 3. Az épület megközelíthetősége Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélességű, a tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas út. Tűzoltási felvonulási terület: az épületek tűzoltására, mentésére szolgáló a homlokzat előtt létesített, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélességű terület (út) - amelynek méretét a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg - s amely a tűzoltás technikai eszközeinek (emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, gépjárműfecskendő), és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja. A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. A középmagas és magas épületek, valamint néhány egyéb létesítmény esetében tűzoltási felvonulási területet kell kialakítani, melyre további speciális előírások vonatkoznak. A tűzoltási, felvonulási terület kialakítását /annak műszaki paramétereit, szélességét, 10 FÓKUSZBAN 2008. 3. szám VÉDELEM
teherbírását, az épülettől való távolságait, hogy az épület melyik oldalán (oldalain) szükséges kialakítani, stb./ az építési engedélyezési eljárás keretében a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg és a helyszínrajzon jól látható módon jelölni kell. A részletes követelményeket az OTSZ 5. rész I/5. fejezet tartalmazza. 4. Tűztávolság Tűztávolság: az építmények, és a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság. Tűztávolság célja, hogy: a tűz átterjedését korlátozza, a tűzoltó egységek beavatkozásának lehetőségét biztosítsa, az épületből menekülő, menekítendő személyek megfelelő, biztonságos helyre való eltávozását és/vagy eltávolítását biztosítsa. Tűztávolság nem értelmezhető azoknál az épületeknél, ahol a tűzoltóság jogszabály alapján nem minősül szakhatóságnak, az ilyen esetekben az épületek közötti távolság megfelelőségét a tűzoltóság nem vizsgálhatja. Az épületek között szükséges tűztávolságot az alábbi körülmények együttes vizsgálatával, mérlegelésével az OTSZ 5. rész I/6. fejezet 3. és 4. táblázataiban szereplő minimális és maximális értékeken belül határozza meg a tűzoltóság. Épület építészeti tulajdonságai építmény (homlokzat) magasság szembenálló homlokzatok anyaga, tagoltsága, nyílások felületaránya tetőszerkezet anyaga homlokzatra nyíló helyiségek funkciója szomszédos épület kialakítása, funkciója az épület befogadó képessége Épület tűzvédelmi tulajdonságai beépített tűzvédelmi berendezés megléte, kialakításának módja, korszerűsége elsődleges épületszerkezetek tűzállósági fokozata tűzveszélyességi osztályba sorolás rendeltetés vonulási távolság (létesítményi is) oltóvíz ellátottság (külső, belső) az elsődlegesen kiérkező tűzoltóság technikája tűzterhelés tűzjelzés módja Egyéb körülmények jellemző meteorológiai körülmények (szél, stb.) Néhány lakó-, valamint közösségi épület tűztávolsága Épület rendeltetése Min. Max. tűztáv. tűztáv. Kétszintesnél magasabb többszintes lakóépület 3 12 Középmagas lakóépület 5 20 Magas lakóépület 10 30 Művelődési, kulturális, oktatási, nevelési, vallási épület 4 16 Középmagas műv., kulturális, okt., nevelési, vallási épület 6 24 Magas műv., kulturális, oktatási, nevelési, vallási épület 12 36 5. Tűzállósági fokozat Tűzállósági fokozat: egy építmény egészére, és tűzszakaszaira Épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzői Tűzállóság: egy tárgynak azon képessége, hogy egy szabványos tűzállósági vizsgálatban egy meghatározott időtartamig teljesíti a megkövetelt stabilitási és/vagy integritási, és/vagy hőszigetelési, és/vagy más elvárt követelményeket. R teherhordó képesség A szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül. E integritás Az épületszerkezetnek egy elválasztó funkcióval rendelkező olyan képessége, hogy tűznek az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen vagy a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának. I szigetelés Az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül, hogy szignifikáns hőátadás eredményeként a tűz átjutása bekövetkezne a kitett felületről a ki nem tett felületre. W sugárzás Az épületszerkezeti elemek azon képessége, amely egy oldalon történő tűzkitét esetén vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett felülettől a szomszédos anyagok felé irányuló jelentős hősugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a tűz átmenetének valószínűségét. M mechanikai hatás: az épületszerkezeteknek az a képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az esetben, ha a tűzben egy másik komponens szerkezeti hibája következtében az illető szerkezethez ütődik. C önzáródás: egy ajtó- vagy egy zsaluszerkezet azon képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ez által lezár egy nyílást. S füstáteresztés: épületszerkezetek azon képessége, hogy csökkentik, vagy eliminálják a gázok vagy a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra. G koromtűz -zel szembeni ellenálló képesség: kémények és égéstermék-elvezetők ellenálló képessége koromlerakódásból származó tűzzel szemben. P vagy PH üzemképesség fenntartása: kábelek áramellátási és/vagy jelátviteli képességének folyamatos fennmaradása tűz esetén. K tűzvédő képesség: fal és mennyezetburkolatok, valamint álmenynyezetek azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévő anyagnak egy bizonyos ideig védelmet biztosít tűzzel, szenesedéssel és más hőkárosodással szemben. Tűzállósági teljesítmény meghatározása percben történik (pl. R45, R45 EI 30). vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek tűzállósági határértékének és éghetőségének követelményeit az építmény/tűzszakasz tűzveszélyességi osztálya, esetenként rendeltetése és szintszáma alapján. A tűzállósági fokozatot: a tűzszakasz tűzveszélyességi osztály, a rendeltetés vagy a szintszáma alapján kell meghatározni. Tűzállósági fokozat: I, II, III, IV, V. Az építményt vagy tűzszakaszt tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően: A és B tűzveszélyességi osztály esetén I-II., C tűzveszélyességi osztály esetén I-III., D tűzveszélyességi osztály esetén I-IV., E tűzveszélyességi osztály esetén I-V tűzállósági fokozatnak megfelelően kell létesíteni. A rendeltetéstől függő tűzállósági fokozat meghatározását és további részletes követelményeket az OTSZ 5. rész I/4. fejezet VÉDELEM 2008. 3. szám FÓKUSZBAN 11
tartalmazza. A tűzállósági fokozat egyéb tűzvédelmi követelményekre is hatással van, így befolyásolja a kiürítés megengedett időtartamát a tűzszakaszok megengedett nagyságát, stb. 6. Épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paraméterei Az OTSZ legjelentősebb változása az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolásánál és az épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzőinél történik. Építőanyagok tűzvédelmi osztályai Az építőanyagokat a tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából a tűzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos szabványban rögzített besorolási kritériumok alapján tűzvédelmi osztályokba sorolják. Az osztályba sorolás szempontjait az MSZ EN 13501-1 szabvány tartalmazza. Építési anyagok tűzvédelmi osztályainak jelölése: A1; A2; B; C; D; E; F Padlóburkolatok tűzvédelmi osztályainak jelölése: A1 fl; A2 fl; B fl ; C fl ; D fl ; E fl ; F fl Füstképződési kategóriák jelzései: s1; s2; s3 Égve csepegési kategóriák jelzései: d0, d1, d2 Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítményét szabványos akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal, vagy a vonatkozó Eurocode tűzállósági méretezési szabványok alapján számítással kell meghatározni és igazolni. A betervezett épületszerkezetek tűzvédelmi követelményeit praktikus táblázatban rögzíteni. Épületszerkezet megnevezése Épületszerkezet anyaga Előírt Tényleges Tűzvédelmi osztály és tűzállósági teljesítmény Értékelés Szerkezetek csoportosítása Az egyes tűzszakaszok tűzállósági fokozattól függő követelményeit tűzállósági fokozatonként csoportosítva az OTSZ 5. rész I/4. fejezet táblázatai tartalmazzák az épület szintszáma és az alábbi szerkezetek szerinti csoportosításban: Teherhordó falak és pillérek Teherhordó pillérek Teherhordó falak Falszerkezetek merevítő elemei Tűzgátló szerkezetek Teherhordó tűzgátló falak Nem teherhordó tűzgátló falak Tűzfalak Tűzgátló födémek Tűzgátló ajtók tűzszakasz-határon Tűzgátló csappantyúk tűzszakasz-határon Tűzgátló tömítések, kiegészítők tűzszakasz-határon Menekülési útvonalak (nem tűzgátló) szerkezetei Nem teherhordó lépcsőház falak Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló falszerkezetei Lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó szerkezete Falburkolatok Álmennyezetek Padlóburkolatok Álpadlók szerkezete Hő- és hangszigetelések menekülési útvonalak határoló szerkezetein belül Vízszintes térelhatároló szerkezetek Pinceszintek közötti és pince fölötti födémek Emeletközi födémek Teherhordó gerendák Tetőfödémek tartószerkezetei Tetőfödémek merevítő szerkezetei Nyílásáthidalások Fedélszerkezetek Szakipari szerkezetek Vázkitöltő falak (külső homlokzati falak) Függönyfalak Válaszfalak Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m -ig) Gépészeti aknák falszerkezete Falburkolatok általános helyen Álmennyezetek általános helyen Padlóburkolatok általános helyen Álpadlók szerkezetei általános helyen Hő- és hangszigetelések általános helyen (amennyiben szerkezet külső síkján, burkolatként találhatók) Felülvilágítók Csapadékvíz elleni szigetelések Gépészeti aknák nyílászárói 7. Tűzterhelés Tűzterhelés: az építmény, épület adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített éghető anyagok tömegéből (kg) és fűtőértékéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m 2 -ben. A tűzterhelés meghatározása a tűzszakasz, az oltóvíz, stb. miatt szükséges. Tűzterhelés fajtái: Állandó tűzterhelés Időleges tűzterhelés Normatív tűzterhelés Néhány példa a lakó- és közösségi épületek, épü letrészek normatív tűzterhelési értékeire Az épület rendeltetése Bevásárlóközpont Bútorbolt, bútoráruház Étterem Festékbolt Könyvtár Lakások Normatív tűzterhelés (P) MJ/m 2 400 600 300 1000 2000 400 A táblázatban nem szereplő tevékenység, valamint az összes tárolási és mezőgazdasági épület tűzterhelési értékeit a valóságnak megfelelően kell kiszámítani. A tűzterhelés számítást és a mértékadó tűzállósági követelmények számítását az OTSZ 5. rész I/8. fejezet tartalmazza. Vágvölgyi László ny. tű. alezredes, tűzvédelmi szakértő T.: 20-921-6741, e-mail: vagvolgyi@dravanet.hu 14 FÓKUSZBAN 2008. 3. szám VÉDELEM
v i s s z h a n g Kovács Gábor Kinek fütyül az OTSZ madara tűzoltó készülék tábla ügyben? Hurrá megjelent az új OTSZ! Az új szabályok majd rendet raknak, egyenlő esélyeket teremtenek a kiváló hazai termékeknek is gondoltam, amikor kézbe vettem az új kódexet. Nem kellett sokáig lapoznom a csalódásig! Gáz van a tábla körül Közhely, minden nagy tűz kicsiben indul, s a jó és jól látható tűzoltó készülék milliókat menthet meg. Ha jól alkalmazzák, nem kerül a cég a lapok címoldalára üszkös fotókkal. Ezért is örültem, hogy a külföldről már jól ismert utánvilágító jelöléseket nálunk is kötelezővé tették. Az OTSZ 5. számú mellékletének II. fejezet: 20.7. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell utánvilágító vagy világító biztonsági jellel megjelölni. 20.9. pontja szerint a tűzoltó készülék mellett fel kell tüntetni annak alkalmazására vonatkozó jelzést, amit a 3. táblázat tartalmaz. Nos a melléklet felsorolja a készülék típusokat, úgymint: Vízzel oltó Széndioxiddal oltó Habbal oltó ABC porral oltó D porral oltó BC porral oltó Néztem egyszer, néztem többször a gázzal oltókészüléket sehogy sem találtam! Gázzal oltó van tábla nincs Arra gondolok, hogy ismét átvettünk gondolkodás nélkül valami nyugati safety hazai képviselőjétől egy meglévő táblázatot. Miközben hazánkban gázzal oltókészülék ügyben sikerült világszínvonalút, mondhatni egyedülállót alkotni. Hosszú ideig világszerte nem volt olyan gázzal oltó tűzoltó készülék, amely a halon oltókészülékek által hagyott űrt képes volt betölteni. Ezt hazánkban kiváló műszaki innovációval a FM 200-as oltógáz hatékony kijuttatásának megoldásával sikerült megoldani. Az FM 200-as oltógáz beépített rendszerekben már bizonyított. Nem környezetkárosító. A halontól eltérően fizikai úton és nem kémiai úton hat. A lángokból olyan sok meleget von el, hogy a hőmérséklet az égés fenntartásához szükséges határérték alá süllyed. Hatása nem az oxigén elvonásul alapul, ezért az emberekre a fulladás veszély nem áll fenn. Nem korrozív hatású és az elektromosságot nem vezeti, megvédi az elektromos berendezéseket a hősokk hatástól. Nos ennyi jó tulajdonsága után kézenfekvő, hogy tűzoltó készülékben alkalmazzuk. Igen ám, de a nehézséget az okozza, hogy a palackban folyékony halmazállapotban lévő FM 200-ból rövid úton kell megfelelő oltási hatékonyságú gázt előállítani. Ezt a problémát egy technikai újítással a világon elsőként - sikerült megoldanunk. Így eljutottunk oda, hogy mintegy a világot megelőzve hatékony kézi tűzoltó készüléket állítottunk elő, amely a független vizsgáló laboratóriumban is kiválóra vizsgázott. A vizsgálati dokumentumok szerint az oltóanyag kiáramlás kezdete a szabvány által előírt egynegyede, működési időtartama viszont a szabvány követelmények négyszerese. Tehát rendkívül gyorsan (1 s alatt) megkezdi az oltást és az előírtnál négyszer hosszabb ideig (31 s) tart a kiáramlás. Az eredmények alapján a készülék egyaránt alkalmas szilárd anyagok, azaz az A, éghető folyadékok, azaz a B, valamint éghető gázok, azaz a C tűzosztályokba tartozó éghető anyagok tüzeinek oltására. Clean Agent gázzal oltó Az exkluzív terekbe is bátran ajánlható rozsdamentes acélból készített Clean Agent gázzal oltó készülékünk RH 4 típus változatának vizsgálóintézet által tanúsított oltási teljesítménye 5A, 34B, és 1000 v-ig alkalmas feszültség alatti tűz oltására. A hatályos tábla szerint ez sem létezik. Ez a több díjjal elismert hazai készülék, amellyel megelőztük a világot az OTSZ táblázata szerint nem létezik! Nem lehet jelölni, mert nincs ilyen tábla! Pedig egyszerű lenne (lett volna), mert mindent tud, amit az ABC porral oltó tud, tehát csak a tábla címét kell (kellett volna) megváltoztatni. Több esélyt nem is kérünk a hazai terméknek, ezt viszont igen! Nem feltételezek szándékosságot, inkább hibát, amelyet sürgősen korrigálni kell. Ellenkező esetben úgy járunk, hogy a saját hazájában zárnak ki egy terméket, amellyel végre sikerült világszínvonalút alkotni. Ezt akarják? Ha igen, akkor tudjuk, hogy kinek fütyül az OTSZ madara tűzoltó készülék tábla ügyben. Kovács Gábor igazgató SzKD Bt., Budapest VÉDELEM 2008. 3. szám VISZHANG 15
Dräger UCF 1600/3200 hőkamerák Az utóbbi 10 év egyik leginnovatívabb tűzoltó és mentési munkák megkönnyítését (felismerés, gyors döntéshozatal) segítő eszköze a hőkamera. Az elmúlt két évben megnőtt a piacon kapható hőkamerák száma, ezért érdemes alaposan megvizsgálni mire is van szükségünk és mit enged meg a pénztárcánk. Dräger. Technika az életért. www.draeger.com info.hungary@draeger.com Paraméterek A Dräger Safety a mai igényeknek megfelelő technikai, kényelmi és biztonsági funkciókkal ellátott kamerát fejlesztett ki, a UCF 1600 és UCF 3200 hőkamerát. Lássuk milyen paraméterekkel rendelkezik: Ma az aktuális trend a VOx (vanádium-oxid ) mikrobolométer chip, mely a korábbi ASi (amorf szilícium) chippel szemben, mivel sokkal jobb hőmérsékletérzékenységű. A detektor felbontásában kétféle, a 160x120, vagy a 320x240 pixel felbontású kamera közül választhatunk. Több képpont, még valóságosabb kép, több információt takarhat. Magasabb 60Hz-es képfrissítési frekvenciával vannak ellátva, mely keresésnél, tehát a kamera mozgatásánál gyorsabban reagál a környezet változásaira. A megnövelt látószög szintén nagy segítségünkre van, fontos, hogy mekkora részt veszünk észre az előttünk lévő térből. A kis látószögnél nagyobb eséllyel alakul ki csőlátás. (UCF 1600 Horizontális: 44, Átlós: 55, UCF 3200 Horizontális: 54, Átlós: 68 ) A kamerák rendelkeznek direkt hőmérséklet méréssel, ami kijelző szálkeresztjének metszésében mért hőmérsékletet jeleníti meg a kijelzőn. (UCF 1600/3200: -40 C-tól +590 C-ig) Képmegjelenítésnél, mivel a túl sok szín is zavaró lehet, a Dräger 4 színt alkalmaz, ezek a sárga, narancs, vörös kék, viszont egy képet 6 színpalettán is megnézhetünk, segítve a helyzet/döntés hatékonyságát. A személykeresés egyik legjobb lehetősége a Thermal scan technológia, mely leegyszerűsítve, nem más, mint a képek hőmérséklet szerinti befestése. A vizsgálandó hőmérsékleti határok (-20 C-tól +120 C-ig) beállításával, a beállított értéknél magasabb hőmérsékletek a képen sárgaszínnel jelennek meg Mi is ez? További fejlesztések Design: Ezek a kamerák nem csak kisebbek, ütés és vízállók, de a Dräger gondolt arra is hogy pl. kúszásnál, hogyan lehet a kamerára vagy a markolatára támaszkodni. A video és képrögzítés ma már bevett dolog, ami bevetés utáni kiértékelést / gyakorlást szolgálja, valahol csak kép vagy csak video elérhető a UCF-n mindkettő. A telemetrikus képátvitel a bevetésben lévő kamera jelet sugároz ki, amit a bevetés vezetők egy külső monitoron láthatnak. Ez is mutatja A Drägernél reméljük, hogy a magyarországi tűzoltóknál lévő 33 db Dräger hőkamera már segített a munkájukban és jövőben is gondolnak ránk, bizalommal ajánlják tovább. (x)
i n f o r m a t i k a Bakonyi Erika Mi befolyásolhatja a káresetek számának alakulását a településeken? A Kaposvári Egyetemmel végzett vizsgálat újdonsága, hogy 19 ezer eset adatait feldolgozva településszintű elemzés készült a tűzoltói beavatkozások alakulásáról Somogy megyében 1998-2006 között. Módszertan Az elmúlt kilenc év (1998-2006) Somogy megyei eseteinek feldolgozásához a Tűzeseti/ Műszaki Mentési Jelentések adatait használtuk. Vizsgáltuk az adatok évenkénti változását, majd településenként a kilenc év során történt összes káresetet. Ezután különválasztottuk a tűzeseteket és a műszaki mentéseket, a tűzeseteken belül épülettűz, avartűz és egyéb kategóriát különböztettünk meg, a műszaki mentéseket balesetekre, viharkárokra és egyéb mentésekre osztottuk fel. Abból a munkahipotézisből indultunk ki, hogy a tűzesetek száma és a települések fejlettsége között összefüggés van. Ezért az összes adat vizsgálata után a települések esetszámát összehasonlítottuk közigazgatási területükkel és népességükkel, valamint a fejlettségi mutatóikkal a 2005. évi KSH adatok alapján. Ezek a diszlokációs számítások ismeretében a jövőbeni elemzésekhez is támpontul szolgálhatnak, s egyben ábrázolhatóvá válnak az egyes eseménytípusok relatív gyakorisági mutatói is. Összes eset Somogy megye 245 településében a vizsgált 9 évben (1998-2006) összesen 18960 esethez riasztották a tűzoltókat. A megyében az esetek 14,54%-a épülettűz, 28,58%-a avartűz, 11,25%-a baleset, 26,01%-a viharkár volt. A legtöbb tűzeset és műszaki mentés sorrendben Kaposváron, Siófokon, Barcson, Marcaliban és Nagyatádon történt, ez egybeesik a hivatásos tűzoltóságok székhelyével. Az összes eset 35%-át a megye négy legnépesebb települése adja, Kaposvárra 2882 esetben vonultak, ami az összes vonulás 15%-a. Csak Kaposvár és Siófok esetszámainak alakulása is jelentősen meghatározza az összes esetszám alakulását, amelyet a korrelációs együttható értéke (0,873) is alátámaszt. Ennek ellenére a 100 lakosra jutó tűzesetek száma nem ezeken a településeken, hanem Ádánd, Csurgó, Fonyód, Hollád, Köröshegy, Siójut és Zamárdi településeken kiugróan átlag feletti. A szóródás 0,23 12,69 tűz/100 fő közötti. A műszaki mentések lakosságra és területre vetített számában kiugróan átlag feletti értéket mutatnak a Balaton parti települések (Bfenyves, Bboglár, Blelle, Fonyód, Siófok, Zamárdi), valamint Csurgó, Nagyatád, Marcali, Barcs települések. Az épülettüzek száma nem változott jelentősen az elmúlt kilenc év alatt. A balesetek azonban egyre gyakrabban fordulnak elő. A baleseti helyszínek jól mutatják a veszélygócokat. A Balaton parti településeken balesetek száma is magas, de külön vizsgálatot érdemel néhány kiugró relatív esetszámú település, mint Balatonkeresztúr (a megyei átlag 9-szerese) Kelevíz, Hollád, Szenyér, Simonfa, Szőkedencs, Zamárdi, Siófok, Balatonboglár. A tűzesetek és műszaki mentések arányát leginkább az avartüzek és viharkárok befolyásolják, ezeket pedig az időjárás határozza meg, ezért nagy eltérések mutatkoztak a kilenc év során. A legkiemelkedőbb változás az 1999-es esztendőben figyelhető meg, ekkor drasztikusan csökkent az avartüzek és nőtt a viharkárok száma. Az avartüzek és viharkárok számának változása egymással ellentétes tendenciát mutat, ennek iránya elsősorban a csapadék mennyiségétől és a hőmérséklettől függ. Érdekes módon az avartüzek és a parlagterületek között nincs szoros összefüggés, az emberi tényezőtől függ. Ugyanakkor a fakidőlések aránya, és időbeli eloszlása néhány helyen azt mutatja, hogy az időjárástól függetlenedett, vagyis egyfajta szociális segítségnyújtásként végzett favágásokról beszélhetünk. Fejlettség és esetszám Az első tíz legnagyobb esetszámmal rendelkező település megegyezik a tíz legnépesebb településsel, így megállapítható, hogy a népesség száma és a vonulások között szoros korreláció van (r=0,95!). Az esetek típusa szerint szoros összefüggés van a népsűrűség és a területegységre vetített épülettüzek száma között. A tíz legnagyobb esetszámmal rendelkező településből kilenc a felső ötödbe tartozik fejlettség szempontjából (Bálint, 2004). Figyelemre méltó tény, hogy a legtöbb eset a tűzoltóságok közelében történt, a vonulási idő növekedésével párhuzamosan csökken a vonulások száma. Különösen jól látható ez a területegységre jutó esetszámok területi megoszlását vizsgálva (5. ábra) A 100 főre jutó tűzesetek számát elsősorban az avartüzek száma befolyásolja. A legtöbb viharkár 100 főre vetítve Balatonmáriafürdőn és Balatonfenyvesen történt. A Balaton parti településeken az 1 km2-re jutó viharkárok száma is magas. A másik tapasztalat, hogy a viharkárok a tűzoltóságok székhelyén fordulnak elő leggyakrabban. A lakosság itt gyakrabban hívja a tűzoltóságot veszélyes fák kivágására, de lakásfelnyitásra, darazsak befogására, állatmentésre is. A központtól távolodva is egyre kevesebbszer fordul elő ilyen riasztás. A település közigazgatási területe nem áll szoros összefüggésben esetei számával (r=0,64). A legtöbb területegységre jutó eset érthetően a sűrűn lakott városokban és vonzáskörzetükben történt, Kaposváron 25,37 eset történt 1 km2-en, ami kimagasló érték a többi városhoz képest is. Kiemelkedő az épülettüzek száma, de első helyen szerepel az avartüzeket és a viharkárokat illetően is. A legtöbb területegységre jutó baleset a főutak menti települé- VÉDELEM 2008. 3. szám informatika 17
1 km 2 -re eső esetek száma A tűzesetek megoszlása 100 főre vetítve 100 főre jutó esetek száma Egy km 2 -re jutó tűzesetek száma 18 INFORMATIKA 2008. 3. szám VÉDELEM
A műszaki mentések száma egy km 2 -re vetítve Egy km 2 -re jutó balesetek száma és a megye főútvonal-hálózata seken történt. Balatonkeresztúron kiemelkedő a balesetek száma mind területéhez, mind lakosságához viszonyítva. Idegenforgalom A tűzesetek vizsgálatakor kiderült, hogy a Balaton parti települések vélhetően a turizmusnak köszönhetően - nagyobb veszélyeztetettségnek vannak kitéve. Az összes Balaton-parti településen magas volt a tűzesetek száma, mind területükhöz, mind lakosságukhoz viszonyítva, főként az avartüzek száma volt kiemelkedő. Ebben nagy szerepe van a hétvégi házaknál, nyaralóknál végzett kerti munkák utáni, felügyelet nélkül hagyott égetéseknek is. Bakonyi Erika agrármérnök, mérnök-tanár Az avartüzek megoszlása km 2 -ként Irodalomjegyzék Központi Statisztikai Hivatal (2005): A dél-dunántúli megyék statisztikai évkönyvei Bálint Lajos (2004): Kistérségek egyenlőtlensége a Dél-Dunántúlon, Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Bp, 2004.06.09. Tűzeseti műszaki mentési adatlapok VÉDELEM 2008. 3. szám informatika 19
m ó d s z e r Lestyán Mária Nem éghető lapostető hőszigetelő, akár tűzszakaszhatár kialakítására A jövő épületének tűzvédelme a tervezési, kivitelezési fázisban formálódik. Ezért fontos az innovatív újdonságok lehetőségeinek megismerése és ennek birtokában a tervkonzultációs döntési folyamatban alkalmazása. Ilyen terméket a Monrock Max E inhomogén lapostető hőszigetelő lemezt mutatjuk be. Monrock Max E inhomogén lapostető hőszigetelő lemez Az új Monrock Max E lemez egy nem éghető kőzetgyapot alapú lapostető hőszigetelő rendszer egyik eleme. Ezen túl a rendszer alkotó elemei, a hőszigetelő anyagon kívül, a Rockfall lejtésképző rendszer, az attikaék valamint a tűzvédelmi ill. akusztikus bordakitöltő elemek. Máris látható, hogy itt nem egy szigetelő lemezről, hanem egy tűzvédelmi rendszer együttesről van szó. Ebből is adódik, hogy minden elem fontos funkciót tölt be, ezért a Rockwool kizárólag abban az esetben vállal garanciát hő-, pára és tűzvédelmi szempontból, amennyiben kizárólag nem éghető anyagai kerülnek a tetőbe beépítésre. A terméket egyenes rétegrendű nem járható tetőkhöz lehet alkalmazni. De nézzük melyek is az előnyei az új Monrock Max E terméknek, természetesen tűzvédelmi szempontból: Tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül beépíthető A1s1d0 éghetőségi besorolás MSZ EN 13501-1 szerint, nem éghető, füstöt nem fejleszt, égve nem csepeg 1000 C feletti az olvadáspontja Képes elviselni a nagy technológiai hőmérsékleteket (pl. bitumen ragasztás) Alkalmas tűzterjedési gátak és tűzszakaszhatárok kialakítására Képes megvédeni az épületszerkezeteket egy épülettűz során Hogyan véd a tűztől? Új követelmények az OTSZ-ben Az épület tűzvédelmének kialakításában jelentős szerepe van az alkalmazott anyagok éghetőségének. Ismert, hogy a Rockwool vállalatcsoport nem éghető kőzetgyapot termékeit folyamatosan fejleszti alkalmazkodva a változó építőipari követelményekhez, sőt utat mutatva a biztonság terén is. De felvetődhet a kérdés, mit keres egy lapostető szigetelő rendszer egy tűzvédelmi szakfolyóiratban, azon túl, hogy nem éghető. Nos a tűzvédelmi követelmények változásaihoz igazított rendszer alkalmazási megoldásainak ismerete után válaszolhatunk a kérdésre. A vízszigetelési technológiák, a növekvő hőszigetelési vastagságok, a változó szerkezeti kialakítások és végül de nem utolsó sorban a tűzvédelmi előírások változásai ugyanis egyre több elvárást támasztanak a hőszigetelő anyagokkal szemben. Máris eljutottunk az új OTSZ-hez, amelyben a lapostetők hőszigetelő anyagaira is szigorúbb előírások vonatkoznak a korábbiakhoz képest. A szerkezetre vonatkozó követelmények is igazodva az EU-s normákhoz megjelentek, valamint a csarnokokra vonatkozó előírások is módosultak. Talán a legjelentősebb változás, hogy 1. tűzterjedés elleni gátakat kell létesíteni a csarnokjellegű tűzszakaszok esetén, amennyiben a hő- és füstelvezetés előírás, a füstszakasz-határok síkjában is, 2. amennyiben a közösségi funkciójú, tömegtartózkodású csarnoképület tetőfödémének térelhatároló szerkezete 60 kg/m 2 felülettömeg alatti, akkor a térelhatároló szerkezet fölötti hőszigetelés legalább A2, s1, d0 kategóriába tartozó anyag lehet. Mit is értünk azon, hogy képes megvédeni az épületszerkezeteket az épülettűz során? A titok a gyártástechnológiában rejlik! A Monrock Max E inhomogén lemez, ami azt jelenti, hogy anyagában két eltérő sűrűségű (szilárdságú) rétegből áll. A felső, kb. 2 cm vastag, különlegesen nagy testsűrűségű teherelosztó kőzetgyapot réteg igen nagy ellenállást tanúsít a beépítés és a karbantartás folyamán fellépő terhelésekkel, mechanikai igénybevételekkel szemben. Az alsó, kisebb testsűrűségű kőzetgyapot réteg rugalmas, biztosítja a tető élettartama alatt a dübelek folyamatos feszítő erejét, vagyis a dübeltányérok mindig felületen fogják meg a vízszigetelő lemezt. A speciális gyártástechnológiának köszönhetően a két réteg külön kötőanyag (éghető ragasztó) alkalmazása nélkül kerül legyártásra / kiégetésre. Ennek köszönhetően a korábbi anyagokhoz képest egy szilárdabb hőszigetelő anyagot kapunk, mely tűz során nagymértékben képes a keletkezett koncentrált hőt elosztani, valamint az éghető vízszigetelő anyagot támadó / azon terjedő tűz esetén is védelmet biztosít, mivel képes elnyelni az olvadó tetőszerkezet gyúlékony és folyékony összetevőit. A tűzvédelmi céllal gyártott bordakitöltő elem pedig megakadályozza, hogy forró levegő hatására terjedjen a trapézlemezes tetőkön a tűz egyik helyiségből a másikba. Amit tilos! Gyakori trükk a nem éghető és az éghető anyagok kombinált alkalmazása. Nos ez tilos! A lapostetők tűzzel szembeni ellenállását ugyanis csökkenti, ha kombináltan alkalmazunk nem éghető és éghető alapanyagú hőszigeteléseket (pl. lejtésképzés) lapostetőknél. Ezért cégünk a Rockwool nem vállal tűzvédelmi 20 MÓDSZER 2008. 3. szám VÉDELEM