Magáncsőd - Gyakran Ismétlődő Kérdések 1. Milyen feltételek esetén jogosult valaki az eljárásban történő részvételre? Több együttes feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy adós az eljárást kezdeményezhesse, ezek nem teljes körűen az alábbiak: az adós összes tartozása legalább 2 millió, de legfeljebb 60 millió forint; a tartozás összege meghaladja adós vagyonát, viszont nem haladhatja meg a belföldön található, vagy hozzáférhető vagyonának kétszeresét; több tartozás esetén legalább egy tartozás minimum 90 napja lejárt esedékességű legyen, melynek összege az 500 ezer forintot meghaladja; a tartozások között lennie kell legalább egy fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozásnak; teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv. 7. és a 9. (1) bekezdés 2. Milyen főbb kizáró okok vannak? a. az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőző 10 éven belül már sor került az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére, vagy lefolytatására; b. adós, adóstárs ellen külföldön vagyoni jellegű igényérvényesítés van folyamatban, vagy külföldön adósságrendezést kezdeményezett; c. adós nem minősül belföldinek; d. adósnak, adóstársnak, egyéb kötelezettnek büntetőeljárásban meghozott határozata alapján fennálló pénzbüntetés, bűnügyi költség tartozása van, vagy bűnügyi zárlatot rendeltek el a vagyonára, vagy vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben; e. szabálysértési, vagy közigazgatási eljárásban 500 ezer forintot meghaladó összegű bírság tartozása van; f. ha az adós, vagy zálogkötelezett ingatlana a Nemzeti Eszközkelő Zrt. részére megvásárlásra került és a hiteladós a lakásban bérlőként marad; teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv. 8. (1)-(2) bekezdés 3. Hogyan lehet az adósságrendezési eljárást kezdeményezni? Adós és adóstárs együttesen, írásban, először a főhitelezőnél, bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezésére köteles. Ki kell töltenie a rendelkezésre álló űrlapokat, rendelkezésre kell bocsátania az ott megjelölt összes adatot és meg kell tennie a szükséges nyilatkozatokat. Az űrlap igénybevétele kötelező. Az űrlapok a Családi Csődvédelmi Szolgálat, vagy a Bank honlapjáról letölthetőek, illetve ezeknél az intézményeknél kinyomtatott formában elérhetőek. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a honlapján kitöltési útmutatót tesz közzé. A kitöltött és aláírt kérelmet személyesen, vagy postai úton kell benyújtani legalább három példányban, illetve folyamatban van annak az elektronikus rendszernek a fejlesztése, amely az űrlapok elektronikus úton történő benyújtását is lehetővé teszik. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.17. (1)-(5), továbbá a végrehajtási rendelet 4. Ki a főhitelező? Magyarországon székhellyel, vagy fiókteleppel bejegyzett hitelintézet, vagy pénzügyi vállalkozás hitelező, amelynek zálogjoga az adós, adóstárs, vagy ezek közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon, vagy a zálogkötelezett ingatlanán első ranghelyen került bejegyzésre. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.5. 24. pont 1
5. Mi van abban az esetben, ha nincs főhitelező? Az adósságrendezési kérelmet és mellékleteit írásban, a lakóhely szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálat útján kell előterjeszteni. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.22. (2) bekezdés 6. Milyen határidőben van lehetőség az eljárás kezdeményezésére? Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére 2015. szeptember 1. és 2016. szeptember 30. napja között kizárólag azok az adósok jogosultak, akik vonatkozásában a következő feltételek teljesülnek: I. a. a pénzügyi intézmény által küldött elszámolás vagy egyenlegértesítő szerint lakóingatlanra vonatkozóan jelzáloghitel vagy lízingdíj-hátraléka van, és emiatt a pénzügyi intézmény a szerződést felmondta vagy lejárttá tette, vagy b. az adós, adóstárs ellen olyan végrehajtási eljárás van folyamatban, amelyben a jelzáloggal terhelt lakóingatlanát a hitelező végrehajtási eljáráson kívüli értékesítésre kijelölte, vagy már lefoglalták, és i. az adós vagy adóstárs tulajdonában álló lakóingatlant kölcsönszerződés biztosítékául pénzügyi intézmény javára jelzálogjog terheli, és ez a lakóingatlan az adós, az adóstárs vagy ezek közeli hozzátartozójának a bejelentett és tényleges lakóhelye 2015. május 15-én vagy ii. pénzügyi intézménnyel kötött lízingszerződést olyan lakóingatlanra, amely az adós az adóstárs vagy az említettek közeli hozzátartozójának bejelentett és tényleges lakóhelye 2015. május 15-én. II. a 2015. április 30-ai elszámolási határidővel érintett fogyasztók esetében 2015. október 31- e, ha pedig a hitelszerződés, pénzügyi lízingszerződés később kerül felmondásra, akkor az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap, III. a 2015. szeptember 30-ai elszámolási határidővel érintett fogyasztók esetében az elszámolás kézhezvételétől számított 60 nap, ha pedig később kerül felmondásra a hitelszerződés, akkor az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv. 104. - 105. 7. Az eljárás kezdeményezése adós számára milyen költségekkel jár? A bíróságon kívüli eljárás során a főhitelező koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátásáért az adóstól és adóstárstól összesen 30.000,-Ft postai és távközlési költségátalányra jogosult. Ezen túlmenően a főhitelező által megadott időponttól kezdődően adós köteles megfizetni az ún. minimum törlesztő részlet összegét, amely a zálogjoggal biztosított, nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted része. Adós köteles továbbá folyamatosan teljesíteni meghatározott, havi kiadás részét képező díjakat, költségeket (pl. tartásdíj, társasházi közös költség, közterhek stb.) A bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezésének illetéke 30.000,-Ft. Környezettanulmány készítése esetén, ennek díj. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv. 21. (1) bekezdés; 24. (1) bekezdés; 32. (1) bekezdés; 45. (4)-(5) bekezdés 2
8. Milyen szakaszai vannak az adósságrendezési eljárásnak? Az adósságrendezési eljárás két fő szakaszból áll: bíróságon kívüli és bírósági adósságrendezési eljárásból. Amennyiben Adós és Adóstárs, valamint zálogkötelezett ingatlanán pénzügyi intézmény, mint főhitelező jelzálogjoggal rendelkezik, adós először bíróságon kívüli adósságrendezésre irányuló megállapodás megkötését köteles kezdeményezni. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.3. 9. Mi a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lényege? A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során a főhitelező koordinálásával és közreműködésével történik az eljárás feltételeinek megvizsgálása, továbbá a főhitelező látja el az adós és hitelezők közötti megállapodás előkészítésével és megkötésével járó feladatokat. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.3. (2) bekezdés 10. Mi a bírósági adósságrendezési eljárás lényege? A bírósági szakasz szintén két fő részből áll. Az egyezségkötési eljárás során az adós, adóstárs a családi vagyonfelügyelő szakmai segítségével, adós fizetőképességének tartós helyreállítását célzó megoldások elfogadtatása érdekében a hitelezőkkel történő egyezség megkötésére tesz kísérletet. Az egyezség is a bíróságon kívüli eljárásban megkötött megállapodáshoz hasonlóan alapvetően adós rendszeres fizetési szándékán és képességén alapul. Ennek eredménytelensége esetén a vagyonértékesítés, vagyonfelosztás és adósságtörlesztés tárgyában hozott adósságtörlesztési határozat végrehajtása történik, amelyben konkrétan meghatározásra kerül, hogy adós vagyona milyen módon, mennyiben kerül értékesítésre. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.3. (5)-(6) bekezdés 11. Milyen következménnyel jár a bíróságon kívüli eljárás során a költségátalány, minimum törlesztő részlet fizetésének elmulasztása? Amennyiben adós a költségátalányt nem fizeti meg, vagy a minimális törlesztő részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidőben nem kezdi meg, úgy ez megalapozza a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségét. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.21. (1) bekezdés 12. Milyen főbb kötelezettségekkel jár az adósságrendezési eljárásban történő részvétel? Az eljárás kezdeményezésekor adós és adóstárs kötelezettséget vállal vagyonának és bevételeinek adósságrendezési eljárásba történő bevonására, a főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel történő együttműködésre, a minimum törlesztő részlet, egyéb rendszeres fizetési kötelezettség folyamatos teljesítésére, illetve a költségátalány, bírósági eljárási illeték megfizetésére. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.19. (1) bekezdés 13. Milyen következménye van a kötelezettségek megszegésének? Amennyiben adós, adóstárs az eljárás kezdetén vállalt, törvényben meghatározott kötelezettségeit esetenként felhívás ellenére nem teljesíti, az az eljárás sikertelenségét vonja maga után. Ennek bíróság által történő jogerős megállapítását követő 10 évig nincs lehetőség az eljárás ismételt kezdeményezésére. Az adósságrendezés kezdeményezését megelőzően indult jogérvényesítési (végrehajtási) eljárás folytatódik. 14. Milyen vagyonrész vonható az adósságrendezés körébe? Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós, adóstárs minden vagyona és bevétele, amellyel az eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, továbbá az is, amelyet a bírósági 3
adósságrendezési eljárás elrendeléséig, valamint az adósságrendezési eljárás alatt megszerez (jövőben esedékessé váló vagyon). Nem tartozik az adósságrendezés körébe a külön végrehajtási rendeletben meghatározott vagyontárgy és bevétel (pl. a mindennapi élet szokásos használati tárgyai, tüzelőanyag, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz stb.). teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.6., végrehajtási rendelet 15. Milyen esetben van lehetőség a tartozás elengedésére? Mekkora ez az összeg? A tartozás egy meghatározott részének elengedéséről csak abban az esetben beszélhetünk, amennyiben adós, adóstárs a bíróságon kívüli szakaszban megkötött megállapodást, a bírósági szakaszban létrejött egyezséget, vagy az adósságtörlesztési határozatban foglaltakat, továbbá a törvényben meghatározott kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette és a hitelezők legalább a törvényben meghatározott minimális megtérüléshez jutottak. Így az elengedhető összeg ügyletenként eltérő nagyságú lehet, amely függ a követelés nagyságától, ingatlan fedezet esetében pedig annak forgalmi értékétől is. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv. 85. - 86. 16. Mi az a Családi Csődvédelmi Szolgálat? Az Igazságügyi Hivatalnál és a kormányhivatalnál felállításra kerülő szervezeti egység, amely az adósságrendezési eljárás során, törvényben meghatározott feladatokat lát el. Így például ő tesz közzé a lakosság számára az eljárással kapcsolatos tájékoztató anyagokat, vezeti az adósságrendezési nyilvántartást, elvégzi a benyújtott kérelem adatainak, nyilatkozatainak tartalmi vizsgálatát, ellátja a családi vagyonfelügyelők tevékenységének szakmai felügyeletét. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.5. 14. pont, 11. - 12. 17. Ki a családi vagyonfelügyelő? Az adósságrendezési eljárás bírósági szakaszában közreműködő fizetésképtelenségi szakértő. A családi vagyonfelügyelő közreműködésével történik például az egyezségi javaslat kidolgozása, az adósságtörlesztési terv elkészítése, továbbá ő az, aki a sikeresen megkötött egyezségben foglaltak teljesítését ellenőrzi, rendelkezik a törlesztés teljesítésére létrehozott bankszámla felett, beszámoltatja az adóst kifizetéseiről, az adósságtörlesztési eljárás során értékesíti adós vagyonát. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.5. 14. pont, 13. - 15. 18. Mi az ARE nyilvántartás? A Családi Csődvédelmi Szolgálat által vezetett nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja az adósságrendezési eljárással kapcsolatos tényeket, így például az eljárás kezdeményezését, sikertelenségét, az eljárás megszüntetését, a kérelem elutasítását. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.5. 8. pont, 16. 19. Mi történik a lakhatást biztosító ingatlannal? Az adós, adóstárs lakhatását biztosító ingatlan forgalmi értékét vizsgálni kell az eljárás kezdeményezésekor. A méltányolható lakásigényt meghaladó értékkel rendelkező ingatlan az eljárásba, vagyonelemként bevonásra és amennyiben szükséges, annak értékesítésére is sor kerül. A törvény azonban biztosítja adós, adóstárs, illetve a velük közös háztartásban élők lakhatását, azonban az erre szolgáló ingatlan nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott méretet és értéket. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv. 5. 39.pont 19. (2)-(3) bekezdés 20. Mi a méltányolható lakásigény? 4
Méltányolható a lakásigény, ha a lakóingatlan szobaszáma, hasznos alapterülete, forgalmi értéke, figyelembe véve az adós és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók számát, nem haladja meg a jogszabályban meghatározott méretet és összeget. Az ingatlan mérete négyzetméter alapon, továbbá a szobák számát tekintve is meghatározásra kerül, értékének felső határát pedig területi elhelyezkedés alapján rögzítik. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.5. 40.pont, végrehajtási rendelet 21. Kik az egyéb kötelezettek? Azok a személyek, akiktől a hitelező adós tartozását egyaránt követelheti, de nem adóstársi minőségben vesznek részt a jogügyletben (pl. készfizető kezes), illetve a zálogkötelezettek, akiknek tulajdonában van a jelzálogjoggal terhelt ingatlan. Az eljárás kezdetén adósnak az egyéb kötelezettek vonatkozásában is meg kell tennie a szükséges nyilatkozatokat. Az egyéb kötelezett helytállási kötelezettsége adós tartozásaiért csak az ő nyilatkozatában foglalt mértékig áll fenn, amely akár arra is kiterjedhet, hogy nem kíván részt venni az adósságrendezési eljárásban. Fontos tudnivaló azonban, hogy amennyiben nem vesz részt az eljárásban, rá nem terjed ki a csődvédelem és vele szemben a magáncsőd kezdeményezését megelőzően megindult jogérvényesítési eljárások (végrehajtási eljárás) változatlanul folytatódni fognak. teljes körűen lásd. a pontos jogszabály hivatkozást: ARE tv.5. 18.pont; 10. ; 19. (11) bekezdés 5