SZIGETSZENTMÁRTON KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ - TESTÜLETÉNEK 13/2000. (IX.29.) SZ. RENDELETE az állattartás szabályairól Szigetszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. (1) bekezdése alapján az állattartás szabályozásáról a közegészségügyi, állategészségügyi és szomszédjogi előírások figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja. I. FEJEZET Általános és értelmező rendelkezések 1.. (1) A rendelet hatálya kiterjed Szigetszentmárton közigazgatási területén: a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki állatot tart, vagy minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, akinek a tulajdonában (használatában, kezelésében, stb. ) lévő ingatlanon állat él, b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik. 2.. (1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok: a) nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske b) kisállat: baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös, galamb ) és gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst-kék róka, nyúl, stb. ) (2) Vadállat minden olyan állat, amely a természetben él és szaporodik. (3) Lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (szíriai aranyhörcsög, tengerimalac stb. ) (4) A rendelet 1.sz mellékletében kerül meghatározásra a család fogyasztási szükségleteit szolgáló állattartás mértéke, valamint állattartó telep létesítésénél figyelembe veendő állat létszám. (5) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, 1-2 napig a lakásban illetve a hozzátartozó melléképületben tartott 2-3 db baromfi. (6) Kutyasétáltatás fogalmán közterületen az állatnak pórázon történő vezetése értendő. (7) Kutyafutattásnak minősül az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése. (8) Őrző-védő kutya az, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja. (9) Vakvezető az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el. (10) Jelzőeb a halláskárosultak segítségét szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolvánnyal kell bizonyítani.
II.FEJEZET 3.. Az állattartás általános szabályai (1) A község közigazgatási területén állatok a 2. számú mellékletben meghatározott védőtávolságok, 3.sz. melléklet szerinti férőhelyigény, valamint az állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bűz, stb.) tarthatók. (2) Gyógyfürdő, oktatási, nevelési, igazgatási, művelődési és egészségügyi intézmény (bölcsőde, óvoda, iskola ) gyermekjátszótér, vízmű, laktanya, gyógy- és üdülőhely, élelmiszer tárolását, feldolgozását és forgalmazását folytató létesítmény területén (felépítményben, udvarán és egyéb területén) és telekhatárától számított 50 m-en belüli körzetben minden állat tartása tilos, kivéve a 2.. (3) és (5) bekezdésekben foglaltakat. (3) Méhészkedésnél lakott területen a betelepített kaptárakat a szomszédos ingatlan határától 4 m-re, a lakás bejárattól 10 m-re, közforgalmú úttól, vasúttól 10m-re szabad elhelyezni. Többlakásos ház udvarán a méhcsaládok telepítéséhez az ott lakók, valamint a közvetlenül határos ingatlanok tulajdonosainak, illetve használóinak hozzájárulása szükséges. A méhészkedésre egyebekben a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók. (4) Az állatok tartására szolgáló 3,0 m 2 nettó alapterületnél nagyobb épületek építése (istálló, ól,) és zártrendszerű trágyalé tároló melléképítmény építése építési engedély alapján történhet az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány előkészítő, kifutó, ketrec, stb.) létesítése, kialakítása, építési engedély nélkül történhet a közegészségügyi és egyéb idetertozó jogszabályok alapján. (5) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, nagy állat esetén naponta, kis állat esetén hetente takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, valamint a környezet-védelmi előírásokat folyamatosan betartani. (6) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (7) Az állati trágyát az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekből (istállóból, ólból, ketrecéből stb.) naponta ki kell hordani a trágyatárolóba. (8) A trágyatároló helyét úgy kell kijelölni, hogy az a környezetbe, talajvízbe ne kerülhessen. A trágyalé gyűjtésére zárt (nem vízáteresztő) aknát kell létesíteni. Helykijelölésnél az 1.sz. mellékletben foglaltak betartandók.
(9) Az állattartó telepen történő állattartás esetén, illetve híg trágya képződése esetén, valamint Szigetszentmárton teljes területén nagyállat tartásakor zártrendszerű trágyatárolót kell építeni. (10) A trágyatároló légy és rágcsálóirtásáról rendszeresen, míg kiürítéséről legalább évi egy alkalommal gondoskodni kell. (11) a) A község III-O-K övezetében ló, öszvér, szamár, szarvasmarha, bivaly tartása tilos. b) A község III-O-K övezetében minden állat tartása tilos, kivéve a 2. (3) és (5) bekezdésében foglaltakat. c) A község IV-O-K övezetében van lehetőség valamennyi nagyállat tartására, de csak a családi szükséglet mértékéig. d) A község üdülőterületén minden állat tartása tilos, kivéve a 2. (3) és (5) bekezdésében foglaltakat. (12) Az állattartási korlátozás alá nem tartozó területeken lévő ingatlanokon is csak akkor tartható haszonállat, ha:- a jogszabályi előírások betartása mellett - a nagyállat esetén az ingatlan területe a 700 m 2 -t eléri. (13) Állattartó telep létesítése a község belterületén nem lehetséges, külterületen a szomszédok hozzájárulása is szükséges. (14) A község közterületein haszonállatot legeltetni tilos! (15) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy a haszonállat szomszédba ne jusson át, közterületre ne tudjon kimenni. (16) A lebontásra kerülő lakásokból- vagy egyéb okból történő elköltözés esetén- a tulajdonos köteles állatai elhelyezéséről gondoskodni. (17) Vadállat és védett állat - külön vonatkozó jogszabályok betartásával - Szigetszentmárton közigazgatási területén tartható. (18) Az állattartó az alábbi esetekben köteles a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint illetékes jegyzőnél az állat(ok) tulajdonjogának és állategészségügyi forgalom képességének igazolására marhalevelet váltani: a) ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly állataira, ha azok az egy hónapos életkorukat betöltötték: b) sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) részére - korukra való tekintet nélkül -, ha - az állatot, állatokat állatvásárra, kiállításra, díjazásra, vagy más község területén történő legeltetésre vagy tulajdonváltozás nélkül más község területén levő tartási helyre hajtja, vagy szállítja: - az állat(ok) tulajdonjogát másra átruházza (eladja, elcseréli, elajándékozza stb.) vagy bírósági ítélet, öröklés, illetőleg hagyomány útján annak tulajdonjogát megszerezte: - az állatot, állatokat közfogyasztásra, vagy közvágóhídon magánfogyasztásra történő levágásra hajtja, illetőleg szállítani kívánja.
(19) Az állattartónak az alábbi esetekben nem kell az állat részére marhalevelet váltani, illetőleg marhalevél-kezelési intézkedést kérni: a) ha az állatot kényszervágásra, gyógykezelésre, a jogszabályban meghatározott fertőző betegség miatt karanténba szállítja: b) ha az állatot a szomszéd község területére, de legfeljebb 30 km-es távolságra nem közlegelőn történő legeltetésre, vagy időleges munkavégzésre 6 napnál nem hosszabb időre hajtja, vagy szállítja. III. FEJEZETE Az ebtartás szabályozása 4.. (1) A község közigazgatási területén többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként - az eb korától és fajtájától függetlenül - legfeljebb 2db - és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig - tartható.( Ezen felül csak a 8-9. -ban foglalt külön engedély alapján). 5.. (1) Az ebeket tulajdonosai úgy kötelesek tartani, -szükség esetén megkötve, zárt helyen - hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. (2) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebet nappal biztos módon megkötve kell tartani. A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni. Éjszaka az eb megkötés nélkül tartható, amennyiben a bekerített és lezárt helyről történő kiszabadulása biztos módon megakadályozható. (3) A veszélyes ebek tartására a 35/1997.(II.26.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (4) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos! Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (5) Ebet egynél több lakásos épület erkélyén, folyosóján, balkonján tartani tilos! A közös használatú udvaron a szomszédok beleegyezésével szabad. 6.. (1) Közterületen ebeket sétáltatni (a 4.sz. mellékletben felsoroltakat csak szájkosárral és pórázzal) lehet. (2) Közterületre bandog és pit-bullterrier fajtájú küzdő ebeket csak 18. éven felüli személy viheti ki. (3) Közterületen történő tartózkodás esetén az oltást igazoló műanyag lapocskát az eb nyakörvére erősítve kell tartani és azt szükség esetén (az ellenőrzésre jogosult, illetve megharapott személy részére) fel kell mutatni. (4) Ebharapás esetén a tulajdonos köteles az ebet állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni (5) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterület és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze. (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, lift stb.) Az e területeken keletkezett
szilárd szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) és azt ellenőrzés esetén bemutatni. Ez a kutyafuttató helyekre nem vonatkozik. 7.. (1) Tilos ebet beengedni, illetve bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe és élelmiszert árusító üzletekbe. (2) A vakvezető kutya kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre: b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe c) játszótérre, természetvédelmi területre d) parkokba, zöldterületekre, nyílt vízfelületre ahol tábla tiltja (3) A (2) bekezdés a) pontjában leírt létesítményekbe illetve területekre, amennyiben az ingatlan védelme szükségessé teszi, az őrző-védő kutyák bevihetők. (4) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos! (5) Tömegközlekedési járművön ebet csak szájkosárral és az érvényben lévő közlekedési szabályok betartásával lehet szállítani. 8.. (1) Ebtenyészetet Szigetszentmárton közigazgatási területén csak engedéllyel szabad létesíteni. Az engedély kiadásakor előzetesen ki kell kérni a Városi Főállatorvos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete véleményét. Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévő jogszabályi előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértő állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg. (2) Ebmegőrzés létesítésére is az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 9.. (1) Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemélyek, szervezetek ebtartásához előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartásról szóló rendeletben foglaltakon túlmenően - a helyi körülményeket figyelembe véve - speciális feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom védelem) kötelezhető az ebtartó. 10.. (1) Az eb tulajdonosa vagy tartója a 3 hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett az elhullást, eltűnést, vagy végleges elszállítást pedig a nyilvántartásból történő törlés végett 30 napon belül köteles bejelenteni.
11.. (1) Ebeket évente egyszer veszettség elleni kötelező védőoltásban kell részesíteni. Az ebtulajdonos köteles: a) az oltást igazoló nyugtát a legközelebbi védőoltásig megőrízni, az ellenőrzésre jogosult hatósági szerveknek felmutatni, nyugta elveszítése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni: b) ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a polgármesteri hivatalhoz kell bejelenteni. (2) Az eb tulajdonosa évente egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését is elvégeztetni és ennek megtörténtét az oltási igazolványban is feltüntetni. (3) A védőoltás alól felszólítás ellenére, elvont ebet, valamint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet kártalanítás nélkül ki kell írtatni. 12.. (1) Az ebtartásra vonatkozó szabályok betartását folyamatosan ellenőrizni kell és a szabályok megsértőivel szemben el kell járni Amennyiben az eb tulajdonosa az előző bekezdésekben foglaltakat megszegi és előzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani. Az eb eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére, a gyepmester végzi el. (2) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és a Gyepmesteri Telepre történő szállításáról a Bogáncs BT. gondoskodik. (3) A befogott ebet-a tartás költségeinek megtérítését követően- az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebekkel a BT. szabadon rendelkezhet.(ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja stb.). IV.FEJEZET 13.. A macskatartás szabályozása (1) Többlakásos kertes családi házakban és udvarán háztartásonként 2db.macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig, fajtára való tekintet nélkül tartható. (2) A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni. V.FEJEZET 14.. Állatbetegségek megelőzése és leküzdése (1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott kis- és nagy állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak
bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani. A kis állatok és a lakásban tartható állatok teteme a tulajdonos kertjében is elásható,a szomszédos ingatlan határától mért 5 m-es távolságra. Az állati hullát fertőtlenítő szerrel (mész, mésztej) kell leönteni és legalább 1m, eb esetén 1,5 m vastag földréteggel kell befedni. (2) A kereskedelmi hálózatban az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített állati eredetű élelmiszereket - amennyiben az eljáró állatorvos úgy rendelkezik - a Gyepmesteri Telepre kell elszállítani. A szállítási költség a kereskedelmi egységet terheli. (3) Közterületről, vasúti átmenő forgalomból származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak a telepre történő elszállítását az ATEV végzi. VI.FEJEZET 15.. Szabálysértési rendelkezések (1) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik szabálysértést követ el az helyszíni birsággal vagy feljelentés esetén 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendeletben foglaltakat megszegi, illetve kötelezettségét elmulasztja. (2) Amennyiben a rendeletben meghatározottak megsértése vagy a mulasztás a szabálysértésekről szóló módosított és kiegészített 1999 évi LXIX. törvényben és a 218/1999 (XII.18) Korm. számú rendeletben foglalt szabálysértés tényállását valósítja meg, úgy aszerint minősül és az ott meghatározottak szerint kell eljárni. (1) E rendelet 2000. október 1-én lép hatályba. 16.. Záró rendelkezések (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Szigetszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartásról szóló 10/1994. ÖK. sz. rendelete hatályát veszti. Szigetszentmárton, 2000. szeptember 28. Lerner Henrik sk. polgármester Tóth Teréz sk. körjegyző
1.számú melléklet Állattartás mértéke 1.) Családi fogyasztási szükségletre a) baromfi 100 egyed b)egyéb kisállat 50 egyed c)nagyállat 10 egyed egyidejű tartása 2.)Állattartó telep létesítése esetén a)baromfi b)egyéb kisállat c)nagyállat több mint 100 egyed több mint 50 egyed több mint10 egyed
2.számú melléklet ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ MELLÉKÉPÜLETEK VÉDŐTÁVOLSÁGA Melléképületek vízvezetéktől Baromfi,galamb védőtávolság (m) ásott kúttól fúrt lakóépülettől vízvezetéktől -20 állatig 8 10 5 - -21-50 állatig 10 10 5 - -51-200 állatig 15 15 10 - Gazdasági célból tartott prémes állat és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig -10 állatig 10 10 5 - -11-30 állatig 15 15 10 - Juh,kecske,sertés,öszv ér,szamár és egyszeri szaporulata 6 hónapos korig: -1-5 állatig 15 15 5 3-6-10 állatig 15 15 5 3-11-15 állatig 20 15 10 5 szarvasmarha, ló,bivaly és egyszeri szaporulata 1 éves korig -1-2 állatig 15 15 5 3-3-5 állatig 20 20 10 5 --6-10 állatig 25 20 15 5
3.számú melléklet Állatok férőhelyigénye Csibe mélyalom 8 hetes korig 18-20 db/m 2 Tojótyúk mélyalom 5-7 db/m 2 Tojótyúk ketrecben 12-20 db/m 2 Koca ellető 2,25x2,4 m/db Kocaszállás 2,25x0,65 m/db Hízósertés 1,6x0,8 m/db Tehén kötött tartásban 2,7x1,80 m/db /4,95 m 2 / Tehén kötetlen tartásban 6 m 2 /db Növendék szarvasmarha lekötve 1,90x0,90 m/db Növendék lekötetlen tartásban 3-2 m 2 /db Borjú közös rekeszben 2-5 m 2 /db A felsorolásban nem szereplő állatok esetében a férőhelyigényt értelemszerűen kell alkalmazni. (baromfi, galamb és nyúl esetében a csibére és tyúkra vonatkozó igény, juh, kecske esetében a kocára és hízóra, ló, öszvér, stb. esetében a tehénre és növendék szarvasmarhára vonatkozó igény)
4.számú melléklet Többlakásos épületben és ezek udvarain az alábbi ebfajták nem tarthatók Bernáthegyi Bullmasztiff Dobermann Dog Hovawart Ír farkaskutya Leonbergi Nápolyi masztiff Német juhász Rhodesiai ridgeback Rottweiler Sarplaninai juhász Óriás schnauzer Újfundlandi Berni pásztor Briard Kaukázusi juhász Komondor Kuvasz Pireneusi hegyikutya Boxer Vizslák Pointerek Vérebek Szetterek Agarak A felsorolt állatok testsúlya a 40 kg-ot, marmagassága a 600 cm-t a szakirodalom szerint meghaladja. A vadász és juhász kutyák tulajdonságait figyelembe véve, az ilyen tartás az állatok szempontjából sem ajánlott. ( A már meglévő és nyilvántartásba vett kutyákra ez a rendelkezés nem vonatkozik.)
4/a. számú melléklet Az alábbi kutyafajtákat közterületen csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathatja, futtathatja Őrző-védő kutyák: Angol bulldog Bernáthegyi Boxer Bullmasztiff Bullterrier Dobermann Dog Eurázsiai Hovawart Ír farkaskutya Leonbergi Nápolyi masztiff Német juhász Óangol juhászkutya Rhodesiai ridgeback Rottweiler Sarplaninai juhász Óriás schnauzer Közép schnauzer Ujfundlandi Óriás uszkár Vadászkutyák: Magyar vizsla Magyar drótszőrű vizsla Német drótszőrű vizsla Pointer Pudel pointer Angol véreb Bajor hegyi véreb Hannoveri véreb Arany retriever Labrador retriever Angol szetter Gordon szetter Ír szetter Jagd terrier Skye terrier Welsh terrier Basset hound Erdélyi kopó Afgán agár Angol agár Arab agár Magyar agár Orosz agár Perzsa agár Pásztorkutyák: Berni pásztor Briard Kaukázusi juhász Komondor Kuvasz Pireneusi hegyikutya Kedvtelésből tartott: Bedlington terrier A felsorolás a Színák János-Veress István Kutyakalauz című szakkönyv alapján készült, amelynél figyelembe vettük a kutyák testsúlyát (30 kg-tól) és a 60 cm fölötti marmagasságát, valamint a viselkedését és egyéb tulajdonságait.