Önrendelkezési jog érvényesülése Előadó: dr. Szedresi Alexandra jogi referens 2014. június 20.
1. Az új Ptk-ból következő jogszabályi változások A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új PTK) 2014. március 15-től hatályos Ptké. - hatályba léptető és átmeneti szabályok A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) változásai A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) változásai
Ptké. - hatályba léptető és átmeneti szabályok Minden gondnokság alatt álló személyt az új szabályok szerint felül kell vizsgálni (előtérbe helyezve azokat a cselekvőképtelen személyeket, akiknek a felülvizsgálatára eddig még egyáltalán nem került sor), a kötelező felülvizsgálat öt éven belül való kezdeményezése, perindítási kötelezettség (a gyámhatóság feladata), a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata (bírói hatáskör maradt), a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban az új szabályokat kell alkalmazni (folyamatban lévő az az eljárás, amelyben a Ptk. hatálybalépésének időpontjában a bíróság határozata még nem emelkedett jogerőre). A Ptk. hatálybalépése előtt hozott, felülvizsgálati kötelezettséget tartalmazó határozatok esetében a felülvizsgálati eljárást a bírósági határozatban megjelölt időpontban, de legkésőbb a Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül kell a gyámhatóságnak megindítania.
Szt. főbb változásai Közeli hozzátartozó fogalma változik: - közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; - hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személy ellátásra vonatkozó kérelmét, indítványát az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve a törvényes képviselője terjeszti elő. Cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy szociális ellátás igénybevételével összefüggő kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. (Szt. 93. (2) bekezdése)
Gyvt. változásai: A hivatásos gondnok a Kormány által kijelölt szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve, ha hivatásos gondnokul mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személyt rendel ki a gyámhatóság. (Gyvt. 102. (1)) A hivatásos gondnok (kormányzati szolgálati jogviszonyban) egyidejűleg 30 gondnokolt érdekében járhat el (kivéve, ha az adott gondnokoltak igényeinek figyelembevétele alapján a gondnoki feladatok ellátását legfeljebb 35 gondnokolt egyidejű ellátása nem veszélyezteti, vagy a hivatásos gondnoki feladatokat kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy látja el).
2. Cselekvőképesség Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét Ptk., vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis. Semmis a jognyilatkozat: ha a jognyilatkozatot tevő annak megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. Cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat: Nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből következtetni lehet arra, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna (kivéve: a végintézkedés).
3. A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel Jellemzői: Bíróság dönt, 17. életévét betöltött kiskorút nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés kiskorú törvényes képviselője is kérheti gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik..
4. Cselekvőképesség részleges korlátozása A Bíróság azt a nagykorút helyezi cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. Bírósági ítélet tartalmazza: személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképesség korlátozott A cselekvőképesség azonban részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható.
5. Cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata A bírósági ítéletben meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozat érvényességéhez gondnoki hozzájárulás szükséges, de ha cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatai érvényességéről. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a gyámhatóság dönt. Gondnok hozzájárulása nélkül: tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja, megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket, rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával, annak erejéig kötelezettséget is vállalhat, köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez, ajándékozhat a szokásos mértékben..
6. A cselekvőképesség teljes korlátozása Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett. A bíróság azt a nagykorút helyezi cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége mentális zavara következtében tartósan és teljeskörűen hiányzik, és emiatt egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel gondnokság alá helyezése indokolt.
7. A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata Jognyilatkozata semmis, helyette gondnoka jár el Nem semmis a teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát, az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia, és lehetőség szerint figyelembe kell vennie.
8. A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége a) A gyámhatóság jóváhagyása szükséges (mindkét gondnoksági esetben) tartásra öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére gyámhatóságnak átadott vagyonára a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára vonatkozó jognyilatkozatokhoz.
b) A cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy és a gondnoka közös kérelmére a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat az érintett személy vagyona terhére: az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez, ha a támogatás mértéke a leszármazó (a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti) törvényes örökrészének felét nem haladja meg, vagy ingyenes juttatáshoz, jogokról ellenérték nélküli lemondáshoz vagy közcélra történő felajánláshoz, ha a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem veszélyezteti. c) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat: az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére, ha a támogatás mértéke a leszármazó (a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti) törvényes örökrészének felét nem haladja meg. d) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására egyik gondnoksági esetben sem, ha: a gondnokolt ingatlantulajdonának megterhelésére ingatlantulajdonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor, vagy a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.
9. Zárgondnok rendelése Cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés látszik indokoltnak,és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel. Vagyonra vagy annak egy részére a gyámhatóság rendeli ki zárgondnokot. Nincs ellene fellebbezési lehetőség.
10. Ideiglenes gondnokrendelés Azonnali intézkedést igénylő esetben. Gyámhatóság rendeli ki. Akinek cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése indokoltnak látszik, és személyének vagy vagyonának védelme zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges. Fellebbezésnek helye nincs. Határozatban ügycsoport megjelölés. Gondnokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
11. A zárlatra és az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó közös szabályok A gyámhatósági határozati elrendelést követő 8 napon belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell indítani. A bíróság legkésőbb a keresetindítástól számított 30 napon belül a zárlatot vagy az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felülvizsgálja..
12. A gondnokság alá helyezés kezdeményezése Bíróságtól kérheti: a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére, a kiskorú törvényes képviselője, a gyámhatóság (hivatalból, ha tudomást szerez a szükségességéről, és a fenti hozzátartozók 60 napon belül ezt nem teszik meg), az ügyész.
13. A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata Ítéletben kell rendelkezni a kötelező felülvizsgálat iránti eljárás megindításának időpontjáról, amely - cselekvőképesség részleges korlátozása esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított max. 5 év, - cselekvőképesség teljes korlátozása esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított max. 10 év gyámhatóság hivatalból indítja Fontos! A gondnokság alá helyezés megszüntetésére vagy módosítására irányuló per megindításának a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálat időpontját megelőzően is helye van!
Kérhetik: 14. A gondnokság alá helyezés megszüntetése - gondnokolt, vagy módosítása - gondnokolt együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére, - gondnok, - gyámhatóság, - ügyész.
15. Gondnokrendelés Gyámhatóság rendeli ki a bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére Gondnokul kirendeli: a gondnokolt által előzetes jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban a gondnokolt által megnevezett személyt, ha ez a gondnokolt érdekeivel kifejezetten nem ellentétes, vagy ha ez nem lehetséges, a gondnokolttal együtt élő házastársat, élettársat, vagy aki a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével alkalmas, hivatásos gondnokot (mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy is kirendelhető, de köteles megjelölni azt a személyt, aki a gondnoki teendőket ellátja és megfelel a hivatásos gondnokra vonatkozó képesítési előírásoknak.) Előnyben: szülők, szülők által a haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személy, hozzátartozó, aki szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudja látni.
16. Többes gondnokrendelés A) Ha a gondnokolt mindkét szülője vagy két hozzátartozója vállalja a gondnokságot: - közös kérelemre a gyámhatóság meghatározza a feladatkörük megosztását, ennek hiányában, - gondnokok jogköre azonos, együttesen és önállóan is eljárhatnak. B) Ha a gondnokolt vagyonának, illetve részvagyonának kezelése vagy egyes más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel: - gyámhatóság határozza meg a feladatkörüket
17. Helyettes gondnokrendelés A gyámhatóság rendeli ki a távollevő vagy más okból akadályozott gondnok mellé szükség szerint, azonnali intézkedést igénylő ügyekben járhat el.
18. A gondnoki tisztség megszűnése A gyámhatóság a gondnokot tisztségéből felmenti, ha: a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette, vagy a gondnokolt meghalt, vagy a gondnok fontos okból a felmentését kéri, vagy utóbb keletkezik kizáró ok.
19. A gondnok elmozdítása Kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem az előzetes jognyilatkozatban foglaltak szerint jár el, vagy a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti vagy azt veszélyezteti a cselekményével. Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság a gondnokot az elmozdítást megelőzően felfüggeszti a tisztségéből!
20. A gondnok tevékenysége Törvényes képviselő. Gondnokolt vagyonának kezelésére akkor jogosult, ha a bíróság az érintett cselekvőképességét teljesen korlátozta, vagy a jövedelméről vagy a vagyonáról való rendelkezésben korlátozta. Indokolt esetben vállalása szerint a gondnokolt gondozását is ellátja. Figyelembe kell venni, ha a gondnokolt előzetes jognyilatkozatában már rendelkezett arról, hogy miként kell eljárni személyes és vagyoni ügyeiben. Ha a gondnok a jogkörét túllépve jár el, jognyilatkozata harmadik személlyel szemben hatályos, de köteles a jogosultnak okozott kárt a szerződésen kívül okozott kár szabályai szerint megtéríteni. A gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt érdekeit kell szolgálnia! A gondnok a gyámhatóság felhívására köteles a gondnokolt vagyontárgyait átadni, ha azokat a folyó kiadásokra nem kell készen tartania A gyámhatóságnak átadott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
21. A gondnok tevékenységének felügyelete I. Gyámhatóság felügyeli. A gondnok működéséről és a gondnokolt állapotáról a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként az éves számadással együtt köteles beszámolni a gyámhatóságnak. A gondnokolt jogosult a gondnok működéséről és a gondnokolt vagyonáról vezetett nyilvántartásokba betekinteni, és azokról másolatot készíteni. A gondnok évente köteles számadást készteni a gyámhatóságnak: - közeli hozzátartozó gondnok esetén egyszerűsített számadást engedélyezhet, - nem köteles számadásra a gondnok, ha a gondnokoltnak nincs vagyona és jövedelme nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket. Fontos! A gyámhatóság a gondnokot eseti számadásra kötelezheti!a gondnokolt kérésére is!
21. A gondnok tevékenységének felügyelete II. A gondnok a tisztségének megszűnését követő 15 napon belül köteles a gyámhatóságnak végszámadást előterjeszteni Amennyiben a bíróság megszünteti a gondnokság alá helyezést vagy a vagyoni ügyekben szüntette meg a cselekvőképesség korlátozását, a gondnok a vagyon felett rendelkezni jogosult felé tartozik végszámadással. A gondnokkal szemben számadási kötelezettség alapján támasztható követelések a gondnokot a vagyonkezelés alól felmentő határozat közlésétől számított egy év alatt évülnek el.
22. A támogató kirendelése I. Általános jelleggel vagy adott ügycsoportra Gyámhatósági határozattal vagy gyámhatóság által erre a célra kiadott tanúsítvánnyal igazolja a támogató a kirendelését. Kérelemre: A gyámhatóság egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességeinek kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára annak kérelmére cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében támogató kirendeléséről határoz.
Hivatalból: 22. A támogató kirendelése II. Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, és a határozatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki A támogató kirendelése a nagykorú cselekvőképességét nem érinti!
23. A támogató tevékenysége közigazgatási, polgári és büntető eljárási cselekményeknél jelen lehet, ha a támogatott személy érintett, támogatottjával az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon egyeztethet, jelen van a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor, tanácsaival, tájékoztatásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegíti, a döntés meghozatalában személyes jelenlétével közreműködik, nem veheti át a döntést támogatottjától, a támogatott személy kérelmére vagy a gyámhatóság felhívására írásba kell foglalnia, hogy miben segítette és milyen tanáccsal látta el támogatottját alkalmasság, érdekellentét megítélése, a hivatásos támogatónak évente jelentést kell készítenie a gyámhatóság számára, amelyben bemutatja, hogy miben segítette a támogatottját.
24. Hivatásos támogató A támogatott személy nem jelöl meg támogatót, és azzal egyetért. Cselekvőképes és büntetlen előéletű személy Kormányzati szolgálati jogviszonyban (max. 45 támogatott), vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy, vagy hivatásos gondnok, vagy mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy. Hivatásos támogatói feladatok ellátása: egyidejűleg legfeljebb 30 (de támogatott igényei alapján max. 35) támogatott személy esetében.
25. A támogató kirendelésének felülvizsgálata Ötévenként felülvizsgálja a gyámhatóság (fenntartja, felmenti és új támogatót rendel ki, megszünteti a támogatott döntéshozatalt) Rendkívüli felülvizsgálatnak van helye: - azt a támogatott személy vagy a támogató kéri, - a támogatott személyt a bíróság gondnokság alá helyezte, - más hatóság értesíti a gyámhatóságot a támogató és a támogatott személy közötti érdekellentétről, vagy - olyan egyéb tény, körülmény jut a gyámhatóság tudomására, amely indokolttá teszi a támogató kirendelésének felülvizsgálatát. Gyámhatóság vizsgálja: - a támogatott személy igénybevételének szükségességét, - támogatott személy egyetért a támogató személyével - támogató a támogatott személy érdekében járt-e el.
26. A támogatói tisztség megszűnése, megszüntetése A gyámhatósága támogatói a tisztségéből felmenti: azt a támogató vagy a támogatott személy kezdeményezi, a támogatott személy meghal, vagy utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a támogató személy kinevezésének akadályát jelentette volna. A gyámhatóság a támogatót a tisztségéből elmozdítja, ha a támogató: a feladatait nem látja el, vagy olyan cselekményt követ el vagy olyan magatartást tanúsít, amellyel a támogatott személy érdekeit súlyosan sérti. A gyámhatóság a támogatót a tisztségéből felfüggeszti: azonnali intézkedést igénylő esetben az elmozdítást megelőzően a tisztségéből felfüggeszti. Megszűnik a támogatói tisztség: a támogató halálával.
27. A támogatókról és a támogatott személyekről vezetett nyilvántartás Gyámhatóság vezeti a támogató kirendelésének felülvizsgálata és a tevékenység felügyelete céljából. Támogatókról és támogatottakról. Nem hatósági nyilvántartás. A nyilvántartás adatairól írásbeli kérelemre, térítésmentesen az kaphat felvilágosítást, aki: - az ehhez fűződő jogi érdekét igazolja, vagy - az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult. A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni: -azt a jogügyletet, egyéb okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. Ha a jogi érdek okirattal igazolható, azt a kérelemhez mellékelni kell. Adatkezelés 5 évig.
Nagykorú cselekvőképes személy tehet, cselekvőképességének jövőbeli, részleges vagy teljes korlátozása esetére, 28. Előzetes jognyilatkozat I. közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen. Előzetes jognyilatkozatok Nyilvántartásába be kell jegyezni (bejegyzés elmaradása az érvényességet nem érinti) Visszavont jognyilatkozatot törölni kell a Nyilvántartásból. Bíróság rendeli el a gondnokság alá helyező határozatában az előzetes jognyilatkozat alkalmazását (kivétel: teljesítése a gondnokolt érdekeivel kifejezetten ellentétes, vagy megnevezett személy nem vállalja a gondnoki tisztséget, vagy vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn.
28. Előzetes jognyilatkozat II. Megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol. Kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből. Meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el.
29. Előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata Megváltozott körülmények, előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt érdekével ellentétes lenne, a bíróságtól kérhető, a rendelkezés alkalmazásának mellőzése érdekében. Kérheti: gondnokolt, gondnok, gyámhatóság,ügyész
Köszönöm a figyelmet! dr. Szedresi Alexandra E-mail: szedresialexandra@obdk.hu