1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül a közszolgálati és kereskedelmi csatornák politikai műsoraiban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának, pártatlanságának törvényi követelménye. Az alábbiakban néhány hírműsor gyakorlatát két aspektusból, a politikai szereplők médiahasználata, illetve a hírek tartalmi jellemzői felől közelítjük meg. Az előbbi szempont azt vizsgálja, hogy a különböző politikai irányzatok képviselői milyen arányban kapnak szereplési lehetőséget a műsorokban. Közkeletű vélekedésnek tekinthető, hogy nagyobb jelentősséggel bír, ha a szereplők saját hangjukon szólalhatnak meg, mintha cselekedeteiket, véleményüket narrátor foglalja össze. Ezért elemzésünk során külön figyelmet fordítottunk az élőszóban nyilatkozó szereplők arányára. Másik szempontunk a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a hírek tartalmi jellemzői alapján elemzi. Ez az aspektus többek között a siker/kudarc-propaganda jelenlétét próbálja mérni az országos jelentőségű sikerekről (pl. ingyenessé váló felsőoktatás), illetve kudarcokról (pl. a munkanélküliség növekedése) beszámoló hírek előfordulásának vizsgálatával. Vizsgálatunkban kizárólag azokat a megjelenéseket vesszük figyelembe, amikor a műsorok ismertették a szereplők álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. A Műsorelemző Osztály arra törekszik, hogy analíziseinek technikáját tökéletesítse. 2003. áprilisától új szempontot emelt be a hírműsor-elemzés módszertanába, a megszokott szondázási mód mellett külön vizsgálta az Rttv. 23. paragrafusának teljesülését a közszolgálati televíziók és rádiók hírműsoraiban (8. fejezet). Jelentésünk a 2003. július 1. és 31. között sugárzott hírműsorok számszerű jellemzőit tartalmazza.
A továbbiakban végig kerekített adatokat közlünk, a kurzívval szedett paraméterek a rendkívül alacsony esetszám miatt nem alkalmasak következtetések levonására! A vizsgálat mintája Jelentésünk az MTV déli és esti Híradójára (19:30), a Duna Televízió Híradójára (20:00), a Kossuth Rádió Reggeli Krónika c. hírműsorának 6:00-7:00-ig terjedő részére, a Déli és Esti Krónikára, a TV2 Tények című (18:30) hírműsorára, az RTL Klub Híradójára (18:30), valamint a Danubius és Sláger Rádió reggeli hírblokkjára, a TV2 Jó estét, Magyarország! című műsorára (hétfőtől-péntekig kb. 23 órai kezdéssel), az ATV Híradójára (19:00) és a Hír TV Híradójára (21:00) terjedt ki. A vizsgált műsorfolyamban a műsoregységek összműsorideje megközelítőleg 121 óra volt (6040 műsoregység), amelyből körülbelül 98 órányi (4338 műsoregység) magyar vonatkozású témával foglalkozott összesen 7166 szereplőt regisztráltunk, akik közül 2212 parlamenti politikus volt. 1. táblázat A műsoregységek vonatkozási kerete külföldi vonatkozású határon túli magyar vonatkozású magyar vonatkozású összesen Duna TV Híradó 148 23 427 598 Tények 180 * 398 578 MTV esti Híradó 163 3 401 567 Esti Krónika 127 8 408 543 RTL Klub Híradó 135 1 350 486 Déli Krónika 151 3 307 461 Sláger Rádió hírműsora 125 * 335 460 Reggeli Krónika 125 2 328 455 Hír TV Híradó 124 * 307 431 ATV Híradó 123 * 300 423 Danubius Rádió hírműsora 122 4 288 414 Jó estét, Magyarország! 81 2 265 348 MTV déli Híradó 51 1 224 276 Összesen 1655 47 4338 6040 2
2. A HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI A politikai hírműsorok adatainak könnyebb értékelésének érdekében az ORTT Műsorelemző Osztálya minden hónap meghatározó eseményeit összefoglalva a hírműsorok tartalomelemzéséhez csatolja. A történéseket időrendben közöljük, forrásként a Tallózó Hírösszefoglaló című rovatát használtuk. 2003. július július 1.: A kormányfő négyszemközt találkozott a román miniszterelnökkel. Medgyessy Péter és Adrian Nastase egyetértett abban, hogy olyan kétoldalú megállapodásra van szükség, amely megteremti a kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit Romániában. július 2.: Jár a jövedelempótló támogatás, és azt várhatóan adómentesen fizeti ki az államkincstár a kismamáknak. A kormány azoknak az anyukáknak fizeti meg az elmaradt jövedelempótlékot, akik 2000. január 28-án már gyesen voltak, vagy szültek. július 2.: Orbán Viktor szerint eljött az ideje, hogy szóba elegyedjenek azokkal is, akik másképpen szavaztak. A Fidesz-elnöke erről a Szent László híd szekszárdi hídfőjénél, a polgári körök által szervezett ünnepségén beszélt. július 3.: Magyarországon nincs gazdasági válság mondta Medgyessy Péter a Kossuth Rádió reggeli műsorában, majd hozzátette, amíg ő a miniszterelnök, nem is lesz gazdasági válság. július 4.: A kormány a gazdaság élénkítése érdekében négy lépcsőben teljessé teszi az Európa-terv programját jelentette be a miniszterelnök a szekszárdi híd avatásán. július 4.: Alig két óra alatt befejeződött az Erzsébet hídi tüntetés, amelyet a Lelkiismeret 88 Csoport rendezett. A komoly rendőri biztosítás mellett tartott megmozduláson becslések szerint 150-en vettek részt, rendzavarás nem történt. július 5.: Farkasházy Tivadar telkén 11. alkalommal rendezték meg a szárszói találkozót, amelyre Medgyessy Péter is ellátogatott. július 7.: Sikkasztás gyanújával nyomozást indított a rendőrség a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégének ügyében. július 8.: Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének gazdálkodásával kapcsolatban. A gyanút a felügyelet vezetője, Szász Károly által aláírt szerződések vetették fel. Keller László közpénzügyi államtitkár június elején az ügyészségen tett bejelentést, ezt követően indult nyomozás. 3
július 9.: 50 milliárd forintos hitelkerettel és további 10 milliárdos vissza nem térítendő támogatással enyhítené az aszálykárokat a kormány. július 9.: A Fidesz úgy véli, a rendőrség nem képes független vizsgálatot folytatni a Pannonplast, illetve a K&H Equities ügyében, mivel információik szerint Lamperth Mónika férje szerződéses kapcsolatban állt a brókercéggel. A belügyminiszter visszautasította a Fidesz állításait. július 10.: Lemondott a Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgatója és egyik helyettese. Rejtő E. Tibor és Ludo Jacobs a K&H Equities-szel kapcsolatban feltárt tények értékelése után döntött a távozás mellett. július 10.: A Fidesz soron kívüli számvevőszéki vizsgálatot szorgalmazott a részvénytársaság pénzfelhasználásával kapcsolatban. A nagyobbik ellenzéki párt arra kíváncsi, hogyan kaphatott az Autópálya-kezelő Rt. 13 milliárd forintot egy állami cégtől, és azt hogyan használták fel. Az MSZP viszont az ellenzéki párt érintettségével kapcsolatban tett fel kérdéseket. július 11.: Az MSZP és a Fidesz egymástól vár választ a K&H brókercége ügyében feltett kérdésekre. A szocialisták arra kíváncsiak, hogy mi a kapcsolat a pénzeltűnés, a brókercég, a Vegyépszer Rt., valamint a sztrádaépítésekben részt vevő más cégek, a közbeszerzés nélküli autópálya-építések milliárdjai és az ellenzéki párt vezetői között. július 13.: Alkotmányossági vizsgálatot kér a gyógyszerészkamara, ha augusztus elsejétől a biztosító attól függően határozza meg a kiváltott gyógyszerek támogatását, hogy abban a hónapban a készítményből mennyi fogyott. július 14.: Kulcsár Attila levelet írt ügyfeleinek, hogy mit kell mondaniuk a bank belga tulajdonosainak, milyen tranzakciókat kell letagadniuk ahhoz, hogy visszakapják pénzeiket. július 15.: Aláírta a közoktatási törvényt Mádl Ferenc. A minisztérium örül a döntésnek, mert így a törvény előbb hatályba léphet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete viszont fenntartja alkotmányossági aggályait, és az Alkotmánybírósághoz fordul. július 16.: Magyarországon 2008. január elsején vezetnék be az eurót jelentette be a miniszterelnök. július 16.: Január elsejétől változik az áfa mértéke. A nulla kulcsos helyett 5 százalékos, a 12 helyett 15 százalékos, míg a 25 százalékos helyett 23 százalékos lesz a forgalmi adó. július 17.: Délelőtt nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Kulcsár Attila ellen, mert nem jelent meg a Szervezett Bűnözés elleni Igazgatóságon, este már el is fogták a brókert Bécsben. 4
július 18.: Megállapodott a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról a magyar és a román külügyminiszter Bukarestben. július 20.: Jelentős haladást hozott hétvégi romániai és szlovákiai tárgyalás, amelyeken nem a kedvezményről, hanem a kedvezményekről és a támogatásokról egyeztettek jelentette be Kovács László külügyminiszter. július 21.: Rogán Antal szerint a két hónappal ezelőtti kis Medgyessy-csomag után megérkezett a nagy is, a bejelentett adó- és áfaváltozások célja a családok és a vállalkozások megsarcolása. Az MSZP frakcióvezető-helyettese viszont azt állítja, az intézkedésekre a csatlakozás miatt van szükség, a változások nem érintik drasztikusan a családi kasszákat. július 21.: A Pénzügyminisztérium egységesítette a 13. havi járandóságok kifizetését. Így mind a 13. havi nyugdíjat, mind a 13. havi béreket csak januárban kapják meg az érintettek. július 22.: Kovács László szerint a gazdaság jelenlegi állapotában nem bírna ki 120-130 milliárdos bevételkiesést. Kuncze Gábor viszont az SZDSZ ügyvivői egyeztetése után közölte, továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy 2004. január elsejével hatályba lépjen az az adótábla, amelyet a parlament még tavaly fogadott el. július 23.: Átlagosan 9 százalékkal drágul az áram augusztus elsejével. A gazdasági minisztérium illetékese nem zárta ki, hogy jövőre ismét emelkedik az energia ára, de azt ígérte, akkor már infláció alatti mértékben. július 23.: Szeptembertől akár 20-22 százalékkal is emelkedhet a kenyér ára. július 24.: Az MSZP parlamenti frakciója szerint a nyugdíjasoknak még az idén meg kell kapniuk az 53. heti járandóságot. A képviselőcsoport erről egyeztetne a Pénzügyminisztériummal. július 24.: Kuncze Gábor azt mondta, hogy augusztus elején elkezdődhetnek az egyeztetések az SZDSZ és az MSZP között a jövő évi adóelképzelésekről. július 25.: A Fidesz szerint a szocialisták által ígért jóléti rendszerváltás valójában az adókedvezmények megszüntetését és az áfakulcsok emelését jelenti. Juhász Gábor ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy a Fidesz az általa elkövetett gazdaságpolitikai hibákból próbál politikai tőkét kovácsolni. július 26.: Nyolc szakszervezet tiltakozott a felsőoktatási intézmények magánosításáról szóló kormánykoncepció ellen. július 27.: Az MSZP kész ésszerű kompromisszumot kötni az SZDSZ-szel a jövő évi adócsökkentésről jelentette ki Kovács László. 5
július 28.: A Fidesz szerint a kormány gazdaságpolitikájának célja, hogy minél több pénzt vegyen el az emberektől. Úgy vélik, jövőre nő az infláció, a bérek és a nyugdíjak reálértéke is csökken. Az MSZP ezzel szemben azt állítja, hogy 2004-ben is lesz reálbérnövekedés, a munkanélküliség pedig tovább csökken. július 30.: Igazságosabb lakáshitelezési rendszerről egyeztetett a Pénzügyminisztérium, az MSZP és a lakásügyi kormánybiztos. Csabai Lászlóné szerint az adókedvezményeket a rászorulók és a gyermekek számára kell átcsoportosítani. július 30.: Répássy Róbert szerint Kiss Péter kancelláriaminiszter falaz Gyurcsány Ferencnek azzal, hogy nem ad betekintést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tavalyi, a kormányüdülőket felmérő jelentésébe. 6
3. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Júliusban a parlamenti képviselők megjelenéseinek aránya négy százalékkal csökkent (34% vs. 30%) (6. ábra). A kormány/koalíciót a szereplők 20, a parlamenti ellenzéket 10, az egyéb szereplőket 70 százalék képviselte. Az év hetedik hónapjában a parlamenti politikusok 67 százaléka a kormány/koalíció, harmada (33%) az ellenzék képviselői közül került ki (7. ábra). A kormány/koalíció reprezentánsai közül az MSZP-frakció tagjainak szereplése emelkedett, ami Kulcsárügyben tett nyilatkozataikkal hozható összefüggésbe. Júliusban a kormányzati oldal politikusaira jutó beszédidő egy százalékkal emelkedett (72% vs. 73%) (10. ábra). A kabinet és a koalíciós partnerek képviselőinek megszólalási aránya áprilistól kezdve kétharmad körül alakul, ettől kezdődően csak kisebb változásokat mértünk. A vizsgált időszakban Kovács László nyilatkozhatott a leghosszabban, az ellenzék részéről Rogán Antal kapta a leghosszabb műsoridőt. Júliusban a húsz legtöbbet szereplő politikus több mint a fele a kormány/koalíció reprezentánsai közül került ki (11 fő) (13. táblázat), a csoporton belül a kabinet tagjai domináltak. Az MSZP és az SZDSZ-frakció részéről csak egy-egy tag kerülhetett fel a listára. A pártkötődéssel nem rendelkező személyiségek közül Kulcsár Attilára, a sikkasztással gyanúsított brókerre irányult a legnagyobb figyelem, aki az ötödik legtöbbet előforduló személy volt a hírműsorokban. Rajta kívül sokat szerepelt Máté Dániel, aki a költségvetési tervezetről fejtette ki a Pénzügyminisztérium véleményét, továbbá Gergényi Péter, akit fővárosi rendőrfőkapitánnyá történő kinevezése állított a középpontba. 7
4. A HÍREK TARTALMI JELLEMZŐI A vizsgált időszakban a gazdasági szféra mutatói meredek, hét százalékos emelkedést produkáltak, a műsoregységek közel negyven százaléka érintette a kérdéskört (2. táblázat). A témacsoporton belül a leggyakrabban továbbra is a vállalkozások, vállalatok helyzetéről számoltak be a tudósítások, amelyek elsősorban a K&H Equities-nél kirobbant botrányt taglalták (lásd 14. táblázat). A belpolitikai botrányok, korrupció kérdésköre júliusban nőtt (13% vs. 15%), ezen belül a pénzügyi botrányok aránya megduplázódott, a téma az ötödik helyet foglalta el (lásd 14. táblázat). A brókerbotrányra érthető okokból rendkívül nagy médiafigyelem irányult. Júliusban a kormány gazdaságpolitikájának kérdéskörét öt százalékkal gyakrabban dolgozták fel a hírműsorok (17% vs. 22%). A kormányzat által bejelentett áfakulcs-módosítás és az energia árak emelkedése helyezte reflektorfénybe a területet. Továbbá a koalíciós partnerek között feszültség alakult ki a jövő évi adócsökkentéssel kapcsolatban, ami szintén befolyásolta a témakör megoszlását. A belpolitikai kérdéskörök közül a parlament tevékenységével foglalkozó híradások aránya esett vissza a leginkább (10% vs. 5%), ami a nyári ülésszünettel magyarázható. Az általános belpolitikai kérdéskörön belül a kormánypártok viszonyának előtérbe kerülése az SZDSZ és az MSZP közötti feszültségek nyilvánosságra kerülésével hozható összefüggésbe. A szociális szféra történéseit ebben a hónapban is kiemelt médiafigyelem követte. Az egészségügy helyzetének tárgyalása továbbra is előtérben maradt (lásd 14. táblázat), mivel a parlamenti szavazás lezárulásával is tovább folytatódott a kórházak privatizációjáról szóló vita. A hírműsorok tudósításaiban leggyakrabban előforduló témákat a Mellékletben (14. táblázat) tüntettük fel. 8
2. táblázat N=4338 A hírműsorok tudósításainak témái (a magyar vonatkozású műsoregységek százalékában, egy tudósítás több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya június július gazdasági helyzet 32 39 kormány gazdaságpolitikája 17 22 szociális szféra 17 17 kormány tevékenysége 16 17 belpolitikai botrányok, korrupció 13 15 bűnözés 14 14 külpolitikai kapcsolatok 12 12 kultúra, média 12 11 természeti, ipari katasztrófák, balesetek 12 10 általános belpolitikai kérdések 11 8 parlament tevékenysége 10 5 önkormányzatok tevékenysége 6 5 pártok viszonya, ügyei 6 5 rendvédelmi szervezetek helyzete 3 4 kormányzat-ellenzék viszonya 3 3 A híradások tartalmával kapcsolatban az ORTT azt is vizsgálja, hogy a magyar vonatkozású hírek milyen arányban számoltak be országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról (1. ábra). Az év hetedik hónapjában a kudarcról tudósító műsoregységek aránya kettő (6% vs. 8%), a sikerről tudósítóké egy százalékkal emelkedett (5% vs. 6%). A fiaskók 40 százaléka a kormányzat, kettő százaléka az ellenzék, 58 százaléka egyéb intézmény tevékenységéhez kapcsolódott. A balsikerek kötődésénél a politikai paletta szereplőinek részesedése enyhén visszaesett (45% vs. 42%). Az egyéb intézményeken belül most is a leginkább kudarccal terhelt szereplőtípus a vállalatok, vállalkozások voltak - a kategória megjelenéseinek több mint felét adták (198 esetből 105 eset) -, a jelenség hátterében a brókerbotrány állt. A sikerről tudósító műsoregységek tekintetében a kormány előfordulása két százalékkal emelkedett (44% vs. 46%). Ezzel párhuzamosan az egyéb intézményekhez köthető eredmények prezentációja változatlan maradt (53% vs. 53%). Az ellenzék megoszlása kettő százalékos visszaesést mutatott (3% vs. 1%). 9
1. ábra N=4338 A kudarcról és sikerről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 80 60 kudarc május kudarc június kudarc július % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb intézmény kudarc május 39 2 59 kudarc június 42 3 55 kudarc július 40 2 58 80 siker május siker június siker július 60 % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb intézmény siker május 52 3 45 siker június 44 3 53 siker július 46 1 53 Júliusban a konfliktusról tudósító műsoregységek előfordulása (10% vs. 14%) és az együttműködésről szóló hírek aránya is jelentősen megemelkedett (4% vs. 9%). A két politikai oldal ellentétei hangsúlyosabban jelentek meg júliusban, mint az ezt megelőző hónapban (2. ábra). A vizsgált időszakban főként az ország gazdasági helyzete és a 10
kormánypártok képviselőinek a brókerbotrányban betöltött szerepe kapcsán ütköztették véleményüket a pártok és a kabinet prominensei. A két politikai oldal együttműködéséről tudósító műsoregységek aránya nőtt (28% vs. 30%). A kormány (23% vs. 24%) és az ellenzék prezentációja egy százalékkal emelkedett (5% vs. 6%). 2. ábra N=4338 A konfliktusról és együttműködésről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 80 konfliktus május konfliktus június konfliktus július 60 % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb konfliktus május 27 21 52 konfliktus június 31 25 44 konfliktus július 37 24 39 együttműködés május együttműködés június együttműködés július 80 60 % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb együttműködés május 28 6 66 együttműködés június 23 5 72 együttműködés július 24 6 70 11
5. A HÍRSZOLGÁLTATÁS TARTALMI JELLEMZŐI Az ORTT a politikusok nyilatkozatainak tartalmi vonatkozásait is elemezte, ennek keretében azt vizsgálta, hogy a parlamenti politikusok milyen eséllyel láthatták el kritikai, ellenőrző funkciójukat, azaz milyen gyakran fogalmazhattak meg bírálatokat, eltérő véleményeket. Júliusban a szereplők közel hatoda (14%) fogalmazhatott meg valamifajta bírálatot (3. ábra). A politikai élet szereplőit ért kritikák aránya két százalékkal emelkedett (60% vs. 62%). Az ellenzék prezentációja ugyanilyen mértékben csökkent (13% vs. 11%), míg a kormányoldalé négy százalékkal nőtt (47% vs. 51%). Az egyéb szereplőket érintő elmarasztaló véleményeken belül ebben a hónapban jelentősen gyarapodott a gazdasági szféra aktorainak részesedése (89 eset vs. 125 eset), ami a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégénél feltárt sikkasztással hozható kapcsolatba. 3. ábra N=7166 A hírműsorokban elhangzott bírálatok aránya és címzettjei (az összes szereplés százalékában) bírálatot tartalmazó szereplések bírálatot nem tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata 38 86 14 11 51 A politikusok kb. minden negyedik szereplésük alkalmával fogalmazhattak meg kritikát (29%), ami az előző hónap adataival összehasonlítva 4 százalékos csökkenést mutatott (4. ábra). Júliusban a kormány prezentációja egy százalékponttal nőtt (18% vs. 19%), ezzel ellentétben az ellenzék (6% vs. 4%) és az egyéb intézmények (9% vs. 6%) néhány százalékos 12
veszteséget könyvelhettek el a dimenzióban. A megnyilatkozások célpontjai főként a kormány/koalíció tagjai közül rekrutálódtak, az említett csoportban előkelő pozíció jutott Gyurcsány Ferencnek. A fentiekből következően a három legtöbb negatív ítéletet megfogalmazó parlamenti politikus között csak ellenzéki képviselőket találtunk: Rogán Antal (50 eset), Orbán Viktor (23 eset) és Répássy Róbert (20 eset) (lásd 9. táblázat). 4. ábra N=2212 A kormánytagok és a parlamenti képviselők által megfogalmazott bírálatok megoszlása (kormánytagok, parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) nincs bírálat egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata 6 19 71 4 A pártkötődéssel nem rendelkező szereplők előfordulásaik 9 százalékában (416 eset) emeltek valamilyen intézmény működésével szemben kifogást. Az év hetedik hónapjában is a szakszervezetek, érdekképviseletek tették a legtöbb a bírálatot (3. táblázat). A kormány intézkedéseire gyakran reagáltak negatívan az érdekvédelmi szervezetek: júliusban folytatódott a kórháztörvény körüli vita, a gazdák az aszálykár kezelésével voltak elégedetlenek, a pedagógusok szakszervezete a tanügyi reform bizonyos intézkedéseit kifogásolta. Az országos jogi szakágazati intézmények is bekerültek a leggyakrabban bíráló szervezetek közé, ami a legfőbb ügyész és az ombdusmanok tevékenységének köszönhető. 13
3. táblázat Az öt legtöbb bírálatot megfogalmazó, pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (az összes bírálatuk arányában, egy nyilatkozat több bírálatot is tartalmazhat) kormány ellenzék egyéb intézmény esetszászászám százalék eset- százalék eset- százalék szakszervezetek, érdekképviseletek 45 11 - - 27 6 vállalat, vállalkozás, bank, biztosító 12 3 6 1 41 10 civil szféra szerveződése 16 4 - - 33 8 intézményi kötődés nem derül ki 8 2 1-26 6 országos jogi szakágazati intézmény 3 1 3 1 26 6 Júliusban a szereplések mindössze két százaléka tartalmazott valamilyen elismerést (5. ábra). A kormányzat tevékenységének méltatása az előző hónapban mért szinthez képest 26 százalékkal emelkedett (43% vs. 69%). A legtöbb dicséretet megfogalmazó politikus Medgyessy Péter és Kovács László volt, akik 11-11 esetben adtak hangot nagyrabecsülésüknek valamely intézmény főként a kormány működésével kapcsolatban. A vizsgált hónapban is, mint az eddigi hónapokban, az elismeréseket tartalmazó szereplések száma igen alacsony volt (148 eset), emiatt a részletesebb elemzésre nincs lehetőség. 5. ábra N=7166 A hírműsorokban elhangzott elismerések aránya, illetve címzettjei (az összes szereplés százalékában) elismerést nem tartalmazó szereplések elismerést tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének elismerése kormányzat tevékenységének elismerése 31 98 2 69 14
6. A POLITIKAI SZEREPLŐK MÉDIAHASZNÁLATA Az ORTT havi gyakorisággal végzett elemzései elsősorban azt vizsgálják, hogy az elektronikus médiumok milyen arányban biztosítottak lehetőséget a kormányzati hatalom, illetve a parlamenti ellenzék képviselői számára álláspontjaik kifejtésére. Az elemzés első lépésében a két szemben álló politikai oldal médiahasználatát az összes szereplési lehetőség alapján vizsgáljuk, azaz egyaránt figyelembe veszzük azokat a megjelenéseket, amikor a politikusok véleményét narrátor ismertette, illetve amikor a szereplők élőszóban nyilatkoztak. Az év hetedik hónapjában a műsorok szereplőinek 30 százaléka került ki a parlamenti politikum prominensei közül (6. ábra). A kormány/koalíciót a szereplők 20, a parlamenti ellenzéket 10, az egyéb szereplőket 70 százalék képviselte. A vizsgált periódusban a politikusok átlagos szereplési aránya négy százalékkal csökkent (34% vs. 30%). A parlamenti erők prezentációja mindössze két műsorszolgáltató esetében emelkedett, a többinél csökkent, vagy stagnált. A nyári országgyűlési szünet hatására mind a kormány/koalíció, mind az ellenzék felbukkanásai visszaestek. A kirobbant botrányok azonban továbbra is a nyilvánosság centrumában tartották az adminisztrációi és a parlamenti ellenzék prominenseit. A hatalmi szféra aktorainak térvesztése a Déli Krónikában volt a legszembetűnőbb (52% vs. 42%), itt mértük a kormánypárti képviselők megjelenései arányaiban a legnagyobb mértékű csökkenést (33% vs. 27%). A kormány/koalíció szereplései csupán az Esti Krónikában (26% vs. 27%) és a Duna TV Híradójában (21% vs. 22%) emelkedettek, de csak igen kis mértékben. A jobboldal szereplése júniushoz képest két százalékkal visszaesett (12% vs. 10%). Az ellenzék politikusainak megjelenése három műsorban emelkedett egy százalékkal. A parlamenti oppozíció a legnagyobb mértékben a Déli Krónikában (19% vs. 15%) és a Tényekben (8% vs. 4%) szorult vissza. A kisebbségben lévő politikai erők szereplése a műsorok közel felében (5 műsor) nem érte el a 10 százalékot. 15
6. ábra N=7166 A parlamenti politikusok és az egyéb szereplők megjelenéseinek aránya a hírműsorokban (a szereplések százalékában) kormány/koalíció parlamenti ellenzék egyéb szereplők Átlag 20 10 70 Hír TV Híradó 19 18 63 ATV Híradó 25 8 67 Jó estét, Magyarország! (TV2) 12 6 82 MTV déli Híradó 15 10 74 Sláger Rádió 15 4 81 Danubius Rádió 43 21 36 RTL Klub Híradó 16 4 80 Tények (TV2) 14 4 83 Esti Krónika 27 17 56 Déli Krónika 27 15 59 Reggeli Krónika 26 16 58 Duna TV Híradó 22 12 67 MTV esti Híradó 20 7 73 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A következő táblázatba azokat a szereplőket (az ún. egyéb szereplők ) gyűjtöttük össze, akik megjelenéseik, megszólalásaik alapján nem a hazai parlamenti politikai életet reprezentálják. A pártkötődéssel nem rendelkező aktorok közül a legnagyobb arányban a vállalatok, vállalkozások, bankok, biztosítók fordultak elő (15,1%). Második helyen a rendőrség, a VPOP állt (10%), a harmadik helyre a minisztériumok kerültek (8,7%) (4. táblázat). A hónap legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye a K&H Bank brókercégénél történt bűncselekmények nyilvánosságra kerülése volt, ennek következményeként emelkedett meg a vállalatok, bankok, biztosítók és alkalmazottaik megjelenési aránya (12,6% vs. 15,1%), illetve kerültek be a bűnözők, gyanúsítottak a 15 leggyakrabban megjelenő szereplő közé. Júliusban a pártkötődéssel nem rendelkező aktorok közül Kulcsár Attila jelent meg a legtöbbször az elektronikus médiumok híradásaiban (lásd 13. és 15. táblázat). A minisztériumok reprezentánsai közül Máté Dániel kapta a legnagyobb figyelmet, akit a jövő évi költségvetési tervezet felvázolása helyezett reflektorfénybe (lásd 13 és 15. táblázat). 16
4. táblázat N=4743 A 15 leggyakrabban előforduló pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (szerepléseik arányában) esetszám százalék vállalat, vállalkozás, bank, biztosító 718 15,1 rendőrség, VPOP 472 10,0 minisztériumok 412 8,7 intézményi kötődés nem derül ki 376 7,9 külföldi szereplő 359 7,6 országos jogi szakágazati intézmény 335 7,1 szakszervezetek, érdekképviseletek 273 5,8 civil szféra szerveződése 206 4,3 egészségügy 168 3,5 országos gazdasági szakágazati intézmény 160 3,4 kultúra, tudomány, művészet, szórakoztatóipar, oktatás 154 3,2 pártkötődés nélküli szakértő 144 3,0 egyéb szakágazati intézmény 104 2,2 polgármester, megyei önkormányzat elnöke 99 2,1 bűnöző, gyanúsított, elítélt 90 1,9 6. 1. Szereplési arányok az egyes témákban A szereplési arányok általános elemzése mellett az ORTT rendszeresen vizsgálja, hogy az egyes témakörökön belül milyen eséllyel nyilváníthattak véleményt (élőszóban vagy narrátori idézet útján) a szemben álló felek (5. táblázat). Az egyes témakörökön belüli szereplési arányok elemzésénél a parlamenti politikusok mellett az egyéb szereplők megjelenéseit is figyelembe vesszük. A hírműsorok szereplőinek nyilatkozatai az ország gazdasági helyzetét érintették a legtöbbször. A második legnépszerűbb kérdéskör a kormány gazdaságpolitikája volt (19%), amelyre a készülő költségvetési tervezet irányította a figyelmet. A belpolitikai botrányok témaköre tovább növelte részesedését (16% vs. 19%), a három százalékos emelkedés hátterében a PSZÁF tevékenysége körül kialakult vita és a brókerbotrány állt. A kormányzati politikusok a legtöbb nyilatkozatot értelemszerűen a kabinet tevékenységével kapcsolatban tették, ezt követte a külpolitikai kapcsolatok témaköre. A kormány/koalíció tagjainak megjelenési aránya a pártok viszonya, ügyei kérdéskörnél 17
emelkedett meg a leginkább (24% vs. 32%), ami Gyurcsány Ferenc ingatlanvásárlási ügye kapcsán kirobbant belső vitákkal magyarázható. Most is, mint az ezt megelőző időszakokban, a kormány nagyobb súllyal szerepelt a témák többségében, mint az ellenzék. Júliusban - az eddigi tendenciákkal megegyező módon - az ellenzék három témában kapott nagyobb lehetőséget véleményének kifejtésére, mint a kormánypárti politikusok (kormányzat-ellenzék viszonya, általános belpolitikai kérdések, pártok viszonya, ügyei). A parlamenti oppozíció reprezentánsai elsősorban a pártok viszonya, ügyei kapcsán nyilvánultak meg az elektronikus médiumok hírműsoraiban, másodsorban a Fidesz és az MDF belügyei kapcsán kaptak nyilvánosságot. 5. táblázat N=7166 A kormányzati oldal, a parlamenti ellenzék, valamint az egyéb szereplők előfordulása az egyes témakörökben (százalékban, egy nyilatkozat több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya kormányzati parlamenti egyéb nyilatkozatok oldal ellenzék szereplők aránya gazdasági helyzet 20 6 74 32 kormány gazdaságpolitikája 34 14 52 19 belpolitikai botrányok, korrupció 18 16 67 19 szociális szféra 19 8 72 17 kormány tevékenysége 61 6 33 15 bűnözés 7 7 86 10 általános belpolitikai kérdések 28 43 29 9 kultúra, média 18 9 73 9 külpolitikai kapcsolatok 48 13 40 7 önkormányzatok tevékenysége 10 6 84 5 természeti, ipari katasztrófák, balesetek 8 4 88 5 pártok viszonya, ügyei 32 45 23 5 parlament tevékenysége 31 28 41 4 rendvédelmi szervezetek helyzete 14 6 79 3 kormányzat-ellenzék viszonya 39 45 16 3 6. 2. A szereplők megjelenítési módjai A szereplőket aszerint is vizsgáltuk, hogy a szerkesztők fontosnak tartották-e felhívni rájuk a közönség figyelmét, azaz megjelentek-e a headline-ban vagy az összefoglalóban. A szereplők legnagyobb része (88%) sem a headline-ban, sem az összefoglalóban nem kapott helyet. A nevesített szereplők közül a legnagyobb gyakorisággal Kulcsár Attilára (32 eset) hívták fel a 18
figyelmet. Az összefoglalókban második legtöbbször előforduló személy Medgyessy Péter volt, akit 31 esetben láthattunk a műsor elején vagy végén elhelyezett szalagcímekben. A miniszterelnököt Kovács László követte (24 eset). Hosszú idő után ez volt az első olyan hónap, amelyben nem pártpolitikus, hanem egy pártkötődés nélküli szereplő megjelenései domináltak a felvezetőkben és az összefoglalókban. Júliusban kormányzat reprezentánsai közel kétszer olyan gyakran fordultak elő a headline-okban, mint ellenzéki társaik (259 eset vs. 124 eset). 6. 3. A politikusok médiahasználatának tendenciái Az év hetedik hónapjában a parlamenti politikusok 67 százaléka a kormány/koalíció, harmada (33%) az ellenzék képviselői közül került ki (7. ábra). A kormány/koalíció szereplése az előző időszak adataihoz képest három százalékkal emelkedett (64% vs. 67%). A kabinet tagjainak (50% vs. 50%) és az SZDSZ parlamenti képviselőinek (4% vs. 4%) megjelenései stagnáltak, az MSZP-frakció szereplése három százalékkal emelkedett (10% vs. 13%). A hírműsorok szerkesztői az év hetedik hónapjában is a miniszterelnökkel foglalkoztak a leggyakrabban, Medgyessy Péter (159 eset) jóval többször jelent meg a hírösszefoglalókban, mint politikus társai. A kabinet tagjai közül Tóth András, a titkosszolgálatokért felelős politikai államtitkár előfordulása (8 eset vs. 34 eset) megnégyszereződött. A Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője felbukkanásai többségében a Kulcsár-ügyben betöltött szerepét tisztázta a nyilvánosság előtt (lásd 13. táblázat). A szocialista frakcióból a leggyakrabban Juhász Gábor frakcióvezető-helyettes kapott lehetőséget a megjelenésre (29 eset) (lásd 13. táblázat), tőle nem sokkal maradt el Gy. Németh Erzsébet (27 eset), mindketten a Fidesz érintettségét hangsúlyozták nyilatkozataikban a K&H Equitiesnél történt bűncselekmények kapcsán. A kisebbik koalíciós partner szerepléseinek felét a párt elnöke, Kuncze Gábor adta (92 esetből 49 eset), akire a koalíciós egyeztetés irányította a médiumok figyelmét. Az ellenzék szereplése három százalékkal visszaesett (36% vs. 33%). A Fidesz parlamenti képviselőinek megjelenései kettő (28% vs. 26%), a demokrata fórum részesedése egy százalékkal csökkent (8% vs. 7%). Az ellenzéki képviselők közül Rogán Antal kapta a legtöbb megjelenési lehetőséget (73 eset), aki a leggyakrabban a brókerbotrány szocialista vonatkozásait ecsetelte (lásd Melléklet 13. táblázat). Hasonlóan magas gyakorisággal dicsekedhetett Orbán Viktor (63 eset). Az MDF megjelenéseinek jelentős részét Medgyasszay 19
László és Font Sándor szereplése tette ki, akik a kormány gazdaságpolitikáját bírálták. Dávid Ibolya és Lezsák Sándor a pártjukon belül kialakult ellentétek miatt jelenetek meg többször a műsorokban. A kisebbik ellenzéki párt képviselői közül senki sem került be a 20 legtöbbet szereplő közéleti személyiség közé. 7. ábra N=2174 A kormány és a parlamenti pártok képviselőinek szereplései a hírműsorokban (a kormánytagok és a parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) 60 május június július 40 % 20 0 kormány MSZP SZDSZ Fidesz MDF független május 53 9 5 25 8 0 június 50 10 4 28 8 0 július 50 13 4 26 7 0 Az ORTT - nemzetközi példákat követve - elsősorban a parlamenti politikum (kormánytagok, parlamenti képviselők) médiahasználatának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Emellett azonban a politikai elit szereplésnek vizsgálata más módszer alapján is elképzelhető. Így érdemes elemezni a parlamenti politikusok mellett az összes köztudomásúan politikai kötődéssel bíró szereplő megjelenését is (8. ábra). E megközelítés alapján kisebb eltérés mutatkozott a parlamenti politikusok szerepléseinek megoszlásához képest. A kormányoldal a szereplések 62, míg az ellenzék 36 százalékát birtokolta. A parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok nem jelentek meg említésre méltó arányban. A kormány pártkötődéssel nem rendelkező tagjainak aránya enyhén visszaesett (15% vs. 14%). A csoport tagjai közül Csillag István jelent meg a legtöbbször (lásd 13. táblázat), a miniszter leginkább közlekedési fejlesztésekről beszélt. Júliusban az MSZP reprezentánsainak előfordulása három százalékkal emelkedett (39% vs. 42%), az SZDSZ-frakció tovább folytatta 20
csökkenését (9% vs. 8%). A SZDSZ nem parlamenti politikusai közül Demszky Gábor főpolgármester bukkant fel a leggyakrabban (21 eset). A Fidesz szereplése egy százalékkal visszaesett (29% vs. 28%), az MDF-é változatlan maradt (8% vs. 8%). A Szövetség nem parlamenti politikusai közül Derce Tamás kapta a legnagyobb nyilvánosságot (17 eset), aki kerületének problémáival kapcsolatban nyilatkozott. 8. ábra N=2383 A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a hírműsorokban (a pártkötődéssel rendelkező szereplők megjelenéseinek százalékában) 60 május június július 40 % 20 0 kormány MSZP SZDSZ Fidesz MDF Centrum Párt FKGP MIÉP Munkáspárt május 14 40 10 26 9 1 0 0 0 június 15 39 9 29 8 0 0 0 0 július 14 42 8 28 8 0 0 0 0 6. 4. Politikusok médiahasználata a hírműsorokban A vizsgált periódusban a kormány megjelenési aránya emelkedett (64% vs. 66%), az ellenzéké csökkent (36% vs. 34%) (6. táblázat). A közszolgálati adók kétharmadánál a kormány felbukkanásai kerültek előtérbe, a legnagyobb mértékű emelkedést a Reggeli Krónikában regisztráltuk (59% vs. 63%). Az MTV déli (62% vs. 60%) és a Duna TV Híradójánál (67% vs. 65%) két százalékos csökkenést mértünk. A Kossuth Rádió Krónikáinál kivétel nélkül nőtt a kormány/koalíció szereplése (60% vs. 63%). 21
A kereskedelmi csatornák közül a két rádióadónál szorult vissza az MSZP és az SZDSZ, a televízióknál ellenben előfordulási számuk emelkedett. A kormány/koalíció előretörése a Tényekben volt a legszembetűnőbb, ahol a növekedés meghaladta a 10 százalékot (67% vs. 79%). Júliusban a kereskedelmi műsorszolgáltatók négyharmadában a kabinet és a koalíciós partnerek képviselőinek szereplése meghaladta a kétharmados arányt. Az ellenzéki pártok a Sláger Rádióban könyvelhették el a legnagyobb térnyerést (16% vs. 21%), arányuk így is csak egyötöd körül mozgott. 6. táblázat N=2212 A politikai erők médiahasználata a vizsgált műsorokban, az összes szereplés alapján (a kormány és a pártok véleménynyilvánító képviselőinek százalékában) kormány, koalíció parlamenti ellenzék május június július május június július MTV esti Híradó 71 70 73 29 30 27 MTV déli Híradó 65 62 60 35 38 40 Duna TV Híradó 61 67 65 39 33 35 Reggeli Krónika 64 59 63 36 41 37 Déli Krónika 69 63 65 31 37 35 Esti Krónika 64 58 61 36 42 39 Krónikák összesen 66 60 63 66 40 37 Tények 70 67 79 30 33 21 RTL Klub Híradó 71 71 79 29 29 21 Danubius Rádió 67 70 67 33 30 33 Sláger Rádió 79 84 79 21 16 21 Jó estét, Magyarország! 59 60 66 41 40 34 ATV Híradó 78 69 75 22 31 25 Hír TV Híradó 56 50 51 44 50 49 átlag 66 64 66 34 36 34 közszolgálati adók 65 63 64 35 37 36 kereskedelmi adók 68 65 69 32 35 31 22
7. POLITIKUSOK SZÓBELI SZEREPLÉSEI Az eddigiekben a kormánytagok, államtitkárok, országgyűlési képviselők megjelenéseit attól függetlenül vizsgáltuk, hogy a politikusok véleményét narrátor ismertette, vagy pedig élőszóban nyilatkoztak. Mivel a szóbeli nyilatkozatokat a narrátor általi megjelenítésnél értékesebb szereplési formának szokás tartani, a megjelenések e formáját is külön elemeztük. A politikusok verbális megnyilvánulásait a nyilatkozók csoportjának politikai összetétele, valamint a nyilatkozatok időtartamának megoszlása szempontjából analizáltuk. Az év hetedik hónapjában a nyilatkozó politikusok 67 százaléka a kormányzat, 33 százaléka a parlamenti ellenzék álláspontját képviselte (9. ábra). A kormányzati oldal verbális szerepléseinek csökkenése folytatódott (70% vs. 67%). A kormánytagok által tett nyilatkozatok aránya három (54% vs. 51%), az SZDSZ parlamenti képviselőinek szinkronjai egy százalékkal mérséklődtek (5% vs. 4%), ezzel ellentétben az MSZP-frakció élőszóbeli megjelenései egy százalékponttal nőttek (11% vs. 12%). A kormány politikusai közül ebben a hónapban a miniszterelnök, Medgyessy Péter szerepelt saját hangon a legtöbbször a médiumokban (46 eset), akit a külügyminiszter követett (42 eset). Az MSZP parlamenti frakciójából Juhász Gábor szólalt meg a leggyakrabban (15 eset), aki a brókerbotránnyal kapcsolatban fejtette ki pártjának véleményét. Az SZDSZ-frakciójának tagjai közül ebben a hónapban szinte csak Kuncze Gábort idézték a hírműsorokban (30 esetből 25 eset). Júliusban az ellenzéki pártok élőszóban történő megnyilvánulásainak megoszlásában további három százalékos emelkedést regisztráltunk (30% vs. 33%). A Fidesz egy (25% vs. 26%), míg az MDF politikusai két százalékkal szólaltak meg gyakrabban (5% vs. 7%). Orbán Viktor szerepelt élőszóban a legtöbbször a parlamenti oppozíció tagjai közül (34 eset), főként pártja belső ügyeiről és a kormány tevékenységének megítéléséről beszélt. A volt miniszterelnököt Rogán Antal követte (21 eset), aki többnyire a Kereskedelmi és Hitelbanknál történt sikkasztásról nyilatkozott. 23
9. ábra N=763 A kormány és a parlamenti pártok képviselőinek szóbeli szereplései a hírműsorokban (a kormánytagok és a parlamenti képviselők szóbeli szerepléseinek százalékában) 80 május június július 60 % 40 20 0 kormány MSZP SZDSZ Fidesz MDF független május 58 8 6 23 5 0 június 54 11 5 25 5 0 július 51 12 4 26 7 0 7. 1. Politikusok szóbeli szereplései a hírműsorokban Az év hetedik hónapjában a kormány élőszóbeli szerepléseinek aránya három százalékkal csökkent (70% vs. 67%), az ellenzéké ugyanilyen mértékben emelkedett (30% vs. 33%) (7. táblázat). A közszolgálati csatornák esetében a Reggeli (65% vs. 75%) és a Déli Krónikában (60% vs. 71%) tapasztaltuk a kormány nagyobb mértékű előretörését, mindkét esetben a növekedés elérte a tíz százalékot. Ennek ellenére a Kossuth Rádió Krónikáinál a két politikai pólus megoszlása változatlan maradt, mivel az Esti Krónikánál az ellenzék szintén tíz százalékponttal gyakrabban szólalt meg (20% vs. 30%). A televíziós csatornák közül az MTV déli (28% vs. 42%) és a Duna TV esti Híradójában (27% vs. 38%) gyarapodtak a parlamenti ellenzék saját hangon történő megnyilatkozásai. Az ellenzék megszólalásainak megoszlása a kereskedelmi műsorszolgáltatók programjaiban csupán a Jó estét, Magyarországban és a Hír TV összefoglalójában emelkedett, a többi program esetében részesedésük csökkent. A Hír TV Híradójában folytatódott a két hónappal ezelőtt kezdődött tendencia, miszerint az ellenzéki patkó reprezentánsai többször kaptak lehetőséget a megszólalásra, mint kormánypárti társaik (41% 24
vs. 59%). Végezetül elmondható, hogy a műsorok jelentős részében a kormány/koalíció részesedése meghaladta a kétharmados arányt. A Sláger Rádióban továbbra sem szólalhatott meg az ellenzék parlamenti politikusai közül senki. A Déli Krónikában (15 eset), Sláger Rádió reggeli hírműsorában (13 eset) és a Danubius Rádió reggeli hírműsorában (0 eset) a politikusi megnyilvánulások száma igen alacsony maradt az egész időszak folyamán. 7. táblázat N=763 A parlamenti politikusok élőszóbeli szereplései a hírműsorokban (a nyilatkozó szereplők százalékában) kormány, koalíció parlamenti ellenzék május június július május június július MTV esti Híradó 69 73 77 31 27 23 MTV déli Híradó 65 62 58 35 38 42 Duna TV Híradó 65 73 63 35 27 38 Reggeli Krónika 79 65 75 21 35 25 Déli Krónika 77 60 71 23 40 29 Esti Krónika 83 80 70 17 20 30 Krónikák összesen 81 72 72 19 28 28 Tények 70 73 76 30 27 24 RTL Klub Híradó 79 81 85 21 19 15 Danubius Rádió * * * * * * Sláger Rádió 100 100 100 * * * Jó estét, Magyarország! 63 64 62 37 36 38 ATV Híradó 84 76 78 16 24 22 Hír TV Híradó 54 46 41 46 54 59 átlag 72 70 67 28 30 33 közszolgálati adók 70 72 69 30 28 31 kereskedelmi adók 74 68 66 26 32 34 Az ORTT vizsgálataiban - a francia CSA mintáját követve - állandóan alkalmazott mutató a politikai erők képviselői által adott nyilatkozatok összes idejének megoszlása. Ez a paraméter azt jelzi, hogy a két szemben álló politikai oldal képviselői milyen arányban részesedhetnek a nyilatkozó politikusok számára biztosított összes beszédidőből. A CSA előírása szerint a kampányidőszakon kívül az ún. három-harmad elve érvényesül, vagyis a mindenkori köztársasági elnököt leszámítva a kormányt, a kormánypárto(ka)t, valamint a parlamenti ellenzéket a politikusok beszédidejének egyharmada-egyharmada illeti meg. 25
Júliusban a kormányzati oldal politikusaira jutó beszédidő újból emelkedni kezdett (10. ábra), annak ellenére, hogy megszólalásaik száma csökkent (lásd 7. táblázat). Az év hetedik hónapjában a három leghosszabban nyilatkozó politikus a kormány/koalíció soraiból került ki, az első helyen Kovács László állt (6714 másodperc), a külügyminisztert Medgyessy Péter követte (5140 másodperc). Mindkét politikus nyilatkozatainak közel felét a Reggeli Krónikában tette. Az ellenzéki oldalról Rogán Antal szólalhatott meg a leghosszabban (2950 másodperc), megszólalásainak több mint felét a Jó estét, Magyarország! szerkesztette adásba (1550 másodperc). 10. ábra N=763 A parlamenti politikusok beszédidejének megoszlása (százalékban) kormány/koalíció parlamenti ellenzék 80 60 % 40 20 0 május június július kormány/koalíció 74 72 73 parlamenti ellenzék 26 28 27 Júliusban a két politikai pólus megszólalásainak hosszát tekintve a kormányzat részesedése enyhén emelkedett (72% vs. 73%) (8. táblázat). A közszolgálati műsorszolgáltatók programjaiban folytatódott a kormány/koalíció részesedésnek májusban elkezdődött növekedése, az arány júliusban elérte a 80 százalékot (77% vs. 79%). A folyamat leginkább a Kossuth Rádió Krónikáiban tapasztalt térnyeréssel magyarázható (80% vs. 84%). Az ellenzék a televíziós csatornák közül egyedül az MTV esti Híradójában vesztett beszédidejéből (28% vs. 23%), a másik két közszolgálati televíziós hírműsorban hosszabban nyilatkozhattak. A kereskedelmi televíziók programjaiban a két politikai pólus megoszlása nem változott szembetűnően, a kormányzat jelentős túlsúlya állandósulni látszik. A Hír TV 26
Híradójában a parlamenti kisebbség második hónapja több lehetőséget kap véleményének kifejtésére, mint a hatalmon lévő politikusok (59% vs. 41%). A Déli Krónikában (15 eset), Sláger Rádió reggeli hírműsorában (13 eset) és a Danubius Rádió reggeli hírműsorában (0 eset) a politikusi megnyilvánulások száma igen alacsony maradt az egész időszak folyamán. 8. táblázat N=763 A parlamenti politikusok összes beszédidejének megoszlása a hírműsorokban (százalékban) kormány, koalíció parlamenti ellenzék május június július május június július MTV esti Híradó 70 72 77 30 28 23 MTV déli Híradó 65 67 51 35 33 49 Duna TV Híradó 70 72 64 30 28 36 Reggeli Krónika 74 79 90 26 21 10 Déli Krónika 90 65 82 10 35 18 Esti Krónika 86 85 72 14 15 28 Krónikák összesen 78 80 84 22 20 16 Tények 71 71 74 29 29 26 RTL Klub Híradó 79 80 81 21 20 19 Danubius Rádió * * * * * * Sláger Rádió 100 100 100 * * * Jó estét, Magyarország! 60 60 61 40 40 39 ATV Híradó 85 75 80 15 25 20 Hír TV Híradó 52 42 41 48 58 59 átlag 74 72 73 26 28 27 közszolgálati adók 75 77 79 25 23 21 kereskedelmi adók 73 65 64 27 35 36 8. AZ RTTV. 23. ÉRVÉNYESÜLÉSE A HÍRMŰSOROKBAN A 23. normáit a jelenleg alkalmazott módszertanból kiindulva próbáltuk meg mérni. Olyan indikátorokat alkottunk, amelyek a most használatos változóstruktúra alapján előállíthatóak voltak. A közszolgálati televízió csatornák és rádióadók összehasonlításánál a kereskedelmi műsorszolgáltatók eredményeit használtuk viszonyítási alapként, mivel a két típus profilja jelentősen eltér egymástól. Abban az esetben, ha egy közszolgálati műsorszolgáltató hírműsora hasonló jellemvonásokat mutat, mint egy kereskedelmi médium 27
ugyanazon műfaji kategóriába tartozó programja, akkor feltételezhető, hogy a csatorna nem minden tekintetben tartja be a közszolgálat normáit. Az Rttv. 23. paragrafusának 2. bekezdése a közszolgálati műsorszolgáltatók és a közműsor-szolgáltatok számára elvárásként fogalmazza meg, hogy átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztasson a közérdeklődésre számot tartó hazai, illetve külföldi eseményekről. A már eddig is mért szempontokon túl a tájékoztatás átfogó voltáról próbáltunk megtudni valamit, amikor egy dichotóm változó alapján elemeztük a programok témaorientációját. A magyar médiumok figyelme júliusban is a belföldi eseményekre összpontosult, a hazai történések aránya nem változott jelentős mértékben (80% vs. 81%) (9. táblázat). A hírműsorok többségénél a hazai események prezentálása 80 százalék körüli értéket mutatott. Júliusban a Danubius Rádió hírműsora is felzárkózott kereskedelmi társaihoz, és műsoregységeinek több mint kétharmadában magyar vonatkozású történésekkel foglalkozott (64% vs. 70%). A belföldi hírek magas megoszlásokat produkáltak az MTV1 déli Híradójánál (88%) és a Reggeli Krónikánál (87%). A határon túli magyar vonatkozású híreknek egyedül a Duna TV biztosított nagyobb teret (4%). 9. táblázat A műsoregységek hosszának megoszlása vonatkozási keretük szerint (százalékban) csak határon túli nincs magyar vonatkozása magyar vonatkozása van magyar vonatkozású MTV esti Híradó 21 0 79 Duna TV Híradó 15 4 81 Reggeli Krónika 13 0 87 Déli Krónika 21 1 78 Esti Krónika 15 1 84 Tények 19 * 81 RTL Klub Híradó 20 0 80 Danubius Rádió hírműsora 28 1 70 Sláger Rádió hírműsora 17 * 83 MTV déli Híradó 11 1 88 Jó estét, Magyarország! 24 0 76 ATV Híradó 18 * 82 Hír TV Híradó 22 * 78 átlag 19 1 81 28
Az Rttv. 23. (3) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatónak és a közműsor-szolgáltatónak biztosítania kell a műsorszámok, illetve a nézetek sokszínűségét, a kisebbségi álláspontok megjelenítését, a műsorszámok változatosságával gondoskodnia kell a nézők széles köre, illetve minél több csoportja érdeklődésének színvonalas kielégítéséről. A fenti kívánalmakat a tematikai struktúra analizálásával próbáltuk megvizsgálni. A hírműsorok elemzése során több mint 100 témával dolgozunk, az egyes kérdésköröket nyolc témakörbe csoportosítottuk: külpolitika: külpolitikai kapcsolatok, EU-csatlakozás, NATO-tagság stb. belpolitika: az Országgyűlés tevékenysége, pártok viszonyai, a kormány tevékenységének megítélése stb. gazdaság: gazdasági kapcsolatok külföldi országokkal, az ország általános gazdasági állapota, egyes gazdasági ágazatok állapota stb. botrányok: közéleti szereplők botrányai, belpolitikai botrányok, pénzügyi visszaélések stb. társadalompolitika: egészségügy helyzete, nyugdíjasok helyzete, szakszervezetek, érdekvédelem tevékenysége, kisebbségek helyzete stb. kultúra: oktatásügy, tudományos intézmények, média, megemlékezések bűnözés, katasztrófa: ipari-, természeti katasztrófák, közúti balesetek, bűncselekmények, bírósági tárgyalások stb. egyéb: szenzációk, érdekességek stb. A témakörök előfordulásából arra következtethetünk, hogy a műsorszolgáltatók a történések milyen széles spektrumát mutatják be. (A témák megoszlását a következő egyszerű képlettel számoltuk ki: a témák előfordulását elosztottuk a műsoregységek számával. Az egyes híregységekben több téma is előfordulhat, mi maximum öt témát rögzítünk, ezért az arányszámok összege eltérhet a 100 százaléktól.) A közszolgálati csatornák közül ebben a hónapban is a Kossuth Rádió fordította a legnagyobb figyelmet a magyar vonatkozású külpolitikai, belpolitikai és gazdasági események bemutatására (lásd 10. táblázat). Az MTV hírműsoraiban meredek emelkedést mutatott a botrányok témaköre, déli kiadásában nyolc (4% vs. 12%), az estiben pedig 13 százalékkal (6% vs. 19%) nőtt megoszlásuk. Az előbbi téma és a gazdasági témakör gyakori előfordulása a K & H Equities-nél történt visszaélésekkel hozható kapcsolatba. 29
A kereskedelmi műsorszolgáltatók gyakorlata ettől jelentősen eltért. A bűncselekmények és katasztrófák témakörének előfordulása továbbra is a két legnézettebb hírműsornál a legmagasabb. Az említett témaorientáció kikristályosodott jellemvonása a profitorientált műsorszolgáltatóknak. A belpolitikában kialakult feszült helyzet miatt a botrányok prezentációja mindkét finanszírozási típusnál közel azonos értéket mutatott. 10. táblázat Főbb témakörök megoszlása a hírműsorokban (a műsoregységek százalékában) külpolitika gazdaság társadalompolitika belpolitika kultúra bűnözés, katasztrófa botrányok MTV esti Híradó 12 50 29 28 23 20 19 8 MTV déli Híradó 8 51 28 32 21 27 12 9 Duna TV Híradó 15 44 38 49 16 7 11 10 Reggeli Krónika 23 76 33 91 14 19 16 6 Déli Krónika 20 79 28 62 18 18 13 1 Esti Krónika 24 117 42 103 17 38 17 5 Tények 6 40 23 41 3 56 20 22 Jó estét, Magyarország! 5 74 29 31 14 52 13 9 RTL Klub Híradó 6 83 27 48 10 73 20 10 Sláger Rádió hírműsora 11 23 11 26 8 29 15 6 Danubius Rádió hírműsora 4 19 10 20 8 36 9 36 ATV Híradó 6 78 28 31 10 23 7 12 Hír TV Híradó 10 64 31 38 14 21 12 12 egyéb Érdemes a műsorszolgáltatók gyakorlatát abból a szempontból is elemezni, hogy a két politikai oldal reagálhatott-e ugyanarra az eseményre, hírre egy műsoregységen belül, amiből a kiegyensúlyozottságra és a kisebbségi vélemények megjelenésére következtethettünk. A vizsgálat során csak a politikailag releváns műsoregységeket vettük figyelembe, azokat, amelyekben megjelent a külpolitika, a gazdaság, a belpolitika, a társadalompolitika, a kultúra és a belpolitikai botrányok témaköre (11/a. táblázat). 30