EU Duna Régió Stratégia és a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése. (vízvédelmi tevékenységek a régió fejlesztéséért) Dr.

Hasonló dokumentumok
EU Duna Régió Stratégia és a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése. (elvárások és tények)

A Duna régió vízminőségvédelmi feladatai

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI

A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna Régió Stratégia és hozzájárulása a közlekedési infrastruktúra hosszú távú fenntartásához

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó június

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Transznacionális Együttműködés Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása szeptember

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI

Az EU Duna Régió Stratégiája és a 2017-es magyar elnökség

A Duna Stratégia közlekedési

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, október 6.

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

FENNTARTHATÓ ENERGIA PRIORITÁSI TERÜLET (PA2) Árvay Szilárd

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

Az EU Duna RégióStratégia (EUDRS) és az energia prioritási terület Joó István Főtanácsadó EU Duna Régió Stratégia Külügyminisztérium

GIS az EU Duna Régió Stratégia szolgálatában

Transznacionális programok

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban között

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Nemzeti Klaszter Konferencia

3.2. Ágazati Operatív Programok

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

A GWP KKE régió aszálykezelési útmutatója

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13.

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló

Regulation (EC) No. 1080/2006

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

NEMZETKÖZI ADATGYŰJTÉS KIHÍVÁSAI: A BOLDOGSÁG ÉS BIZALOM KUTATÁS

Transdanube.Pearls. A Transdanube.Pearls projekt. bemutatása

Magyarország nemzetközi szerepvállalása

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

A Víz Keretirányelv végrehajtása

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

Svájci Hozzájárulás Információs Nap Miskolc és Debrecen, május. Szalóki Flórián Főosztályvezető. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

KÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE

A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

várható fejlesztési területek

Előterjesztés a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. részvételével benyújtott nemzetközi projektekről

Projekt címe: LIFE TreeCheck:

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

A GUTS Projekt. Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek. Győr, Mobilis, junius.28.

~ Ferenc t polgármester

HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK. Törő-Ihász Zsuzsanna programirányító Határmenti Operatív Programok Főosztály

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége

A as határon átnyúló együttműködési programok tervezése

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, Február 16.

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference , Pécs

Nemzetközi integrált vízgyűjtő gazdálkodási tervezés a Tisza vízgyűjtőn

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére


Az új kétlépcsős pályázatbenyújtási rendszer tapasztalatai

Átírás:

EU Duna Régió Stratégia és a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése (vízvédelmi tevékenységek a régió fejlesztéséért) Dr. Perger László EUSDR PA 4 Koordinátor XXXIV. MHT Vándorgyűlés, Debrecen, 2016.július 6-8.

A Duna-régió országai a Duna-vízgyűjtőn

A Duna a világ legnemzetközibb folyója A soros magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként, 2011 júniusában végső jóváhagyást kapott az Európai Unió második makroregionális stratégiája. 9 EU tag: Ausztria Bulgária Csehország Horvátország Magyarország Németország (Bajorország és Baden-Württemberg) Románia Szlovákia Szlovénia 5 nem EU-s Bosznia-Hercegovina Montenegró Moldova Szerbia Ukrajna 14 ország Több, mint 100 millió lakos Az EU területének 1/5 része

Fejlesztéspolitikák összehangolása I.A Duna régió összekapcsolása a többi régióval PA 1/a PA 1/b PA 2 PA 3 Mobilitás - belvízi hajóutak Mobilitás vasúti, közúti és légiközlekedés Fenntartható energia Kultúra és a turizmus Ausztria és Románia Szerbia és Szlovénia Csehország és Magyarország Bulgária és Románia III. A jólét megteremtése a Duna régióban PA 7 PA 8 PA 9 Tudásalapú társadalom Versenyképesség Emberi erőforrás és képesség Szerbia és Szlovákia Baden- Württemberg és Horvátország Ausztria és Moldova PA 4 PA 5 PA 6 II.Környezetvédelem a Duna régióban Magyarország Vízminőség és Szlovákia Környezeti kockázatok Biodiverzitás, táj, levegőés talajminőség Magyarország és Románia Bajorország és Horvátország PA 10 PA 11 IV. A Duna régió megerősítése Intézményrendszer és intézményi együttműködés Biztonság Bécs városa és Szlovénia Bulgária és Németország

A Duna Régió Stratégia célkitűzései I. A régió gazdaságának összehangolt fejlődését, fenntarthatóságát és versenyképességének növelését ösztönző projektek kidolgozásának támogatása. II. A nem EU-s országok felzárkóztatásának, integrációs törekvéseinek támogatása, a tapasztalatok átadásával. III. A vízdiplomáciai törekvések támogatása (PA 4 és 5)

A régió ereje az országok közötti intenzív együttműködésben rejlik. Cél: 2014-2020-as fejlesztési időszak lehetőségeinek hatékony kihasználása Felkészülés első évek Projektek Legfőbb kihívások feltérképezése Régiós kapcsolatrendszer kialakítása Tervezett projektek megvalósítása, konkrét eredmények Hatékony forrás allokáció Megszilárdult együttműködések Eredmény: a régió összehangolt, közös fejlesztése

A végrehajtás eszközrendszere EUSDR Nemzeti Koordinátorok; A 11+1 prioritásterület irányító testületei (Steering Groups); Duna Stratégia Pont (DG REGIO és az EUSDR között); Interminiszteriális (Tárcaközi) Munkacsoport ülések (irányító testületi tagok nemzeti érdekegyeztető fóruma) Nagykövetségi / Konzuli hálózat; Kétoldalú Gazdasági Vegyesbizottságok; Tagállami/Nemzeti ipari, kereskedelmi és bankkapcsolatok (EIB fiókiroda - Duna Kontakt Pont - Budapesten) Tagállami/Nemzeti Befektetési Ügynökségek

A Duna Régió Stratégia II. Környezetvédelmi Pillér területei számára elérhető finanszírozási eszköztár 7 db határ - menti 4 db interregionális Nemzeti Operatív Programok LIFE+ Central Europe Duna Tr. OP 2 db transznacionális Európai Területi Együttműködési Programok Duna Régió Stratégia központi programok Twinning tapasztalat csere HORIZON 2020 egyéb EIB hitelek és szolgáltatások Budapest Duna Kontakpont Iroda Egyéb források: DUNA START és Technical Assistance Fund

ETC - INTERREG V/B: Duna Transznacionális Program A 14 országos Duna Régióval azonos célterület; Legalább 3 különböző ország szervezeteiből álló konzorcium soft jellegű (nem beruházás típusú) együttműködése; Kb. 250 millió EUR elérhető teljes összeg, 85% EU-s + 10-15% hazai társfinanszírozási támogatási aránnyal; Támogatható területek: innováció, környezetvédelem és kultúra, fenntartható közlekedés; Két pályázati felhívás (2015 és 2016); Ajánlott projektméret 1-5 millió euró> 4. prioritástengely dedikált forrást tartalmaz EUSDR koordináció támogatására

Határon átnyúló együttműködési programok Magyarország mind a 7 határszakaszán elérhető; Legalább 1-1, a határ két oldaláról származó partnerintézmény valósíthat meg közös projekteket; Építési/beruházási költségek is elszámolhatóak; Mindösszesen kb. 720 millió EUR elérhető teljes összeg, (határszakaszonként szétosztva); 85% vagy 90% EU-s + 5-10-15% hazai társfinanszírozási támogatási arány; Első felhívások 2015 végétől folyamatosan

A vízminőségvédelmi terület célkitűzései 1) A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervében meghatározott célok végrehajtása 2) A Duna tápanyag szennyezettségének csökkentése az 1960- as évek átlagára a Fekete-tengeri ökoszisztémák helyreállítása érdekében 3) Kidolgozni a Fekete-tengeri Duna-delta felülvizsgálatát és ezt követően kidolgozni és elfogadni a Duna-delta stratégiai vízgyűjtő-gazdálkodási tervét 4) Kidolgozni, elfogadni és végrehajtani a Tisza-, a Száva- és a Prut- folyók vízgyűjtő-gazdálkodási terveit 5) A dunai tokfélék (viza) életfeltételeinek biztosítása

A vízminőségvédelmi terület célkitűzései akciókkal, eredményekkel (1/4) 1) A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervében meghatározott célok végrehajtása A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terv teljes körű végrehajtása (Akció 1) Az 1. Duna szintű VGT gazdálkodási, intézkedési céljainak végrehajtása A 2. Duna szintű VGT elkészült ( 2015. december) Az ICPDR által már kifejlesztett adatgyűjtési rendszerekre vonatkozó beruházás és támogatás folytatása (Akció 3) Danube GIS térképsorozat használatban dunai tagállamok hozzájárulásával Duna Közös hosszmenti felmérése 2013 (JDS3) és publikálása 2015 A veszélyes anyagok és szennyezett iszap legújabb és az elérhető legjobb technológiával történő kezelése, illetve a veszélyes anyagok előállítására vagy elhagyott ipari területekre és hulladéklerakókra vonatkozó helyreállító intézkedések kidolgozása és előmozdítása (Akció 8) Adattárak létrehozása (kidolgozás alatt) a Kockázatos baleseti helyszínekről Bányászati helyszínekről Korábbi szennyezett területekről

A vízminőségvédelmi terület célkitűzései akciókkal, eredményekkel (2/4) 1) A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervében meghatározott célok végrehajtása A Duna régióban problémásnak tekintett veszélyes anyagok megfelelő korlátozása és fokozatos kiváltása (Akció 9) Nyilvántartás (kialakítás alatt) a veszélyes anyagokról (a CIS Guidance No. 28 szerint) Adatharmonizáció (E-PRTR, UWWT, TNMN adatbázisok felhasználásával) A vízkivétel korlátozására irányuló intézkedések (Akció 11) Jó gyakorlatok leltára Releváns projektek (CC_WaterS, CC_WARE) A Duna-vízgyűjtő integrált vízgazdálkodásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó bevált gyakorlatok megismerésének és cseréjének elősegítése a különböző szintű politikai döntéshozók és a régió lakossága körében (Akció 12) Rendszeres nemzetközi Duna-nap rendezvények Dunai honlap (www.icpdr.org) Vízminőségi honlap (www.danubewaterquality.eu) Az ismerethiány csökkentésére, az ivóvízellátás biztosításával kapcsolatos eszközök, módszerek és iránymutatások kidolgozására és átadására irányuló intézkedések előmozdítása (Akció 13) Vízszolgáltató szervezetek klaszterének összeállítása (kialakítás alatt) Releváns projektek (Pannon-Fertő régió közös vízellátásának fejlesztése)

A vízminőségvédelmi terület célkitűzései akciókkal, eredményekkel (3/4) 2) A Duna tápanyag szennyezettségének csökkentése az 1960-as évek átlagára a Fekete-tengeri ökoszisztémák helyreállítása érdekében A települési szennyvízkezelő létesítmények építését és korszerűsítését elősegítő fő beruházások további ösztönzése a Duna-vízgyűjtőben, ideértve az ilyen jellegű infrastruktúra tervezésére irányuló regionális és helyi szintű kapacitásépítést ösztönző intézkedéseket is (Akció 4) Nem-EU-s tagállamok szennyvíztisztításának fejlesztése (Szerbia, Kárpátalja-UA, Moldávia) Releváns projekt (ClearWater, Blue Danube) Pufferzónák kialakítása vízfolyások mentén a tápanyagok visszatartására és az alternatív hulladék, valamint szennyvízgyűjtés és kezelés előmozdítása a kis vidéki településeken (Akció 5) A régióban alkalmazott puffer-zónák felmérése (tanulmány készült) a régió szilárd hulladék-lerakóinak és szennyvízelhelyezéseinek felmérése a kistelepüléseken (elkészült) Releváns projekt (SANDANUBE) A mezőgazdaságért és környezetvédelemért felelős hatóságok közötti párbeszéd és együttműködés aktív folyamatának támogatása és kidolgozása a mezőgazdasági szennyezés csökkentésére irányuló intézkedések meghozatala érdekében (Akció 6) Releváns projekt (Good Water) Jogszabályok a tisztítószerek foszfáttartalmának korlátozására (Akció 7)

A vízminőségvédelmi terület célkitűzései akciókkal, eredményekkel (4/4) 3) 2013-ra kidolgozni a Fekete-tengeri Duna-delta felülvizsgálatát,kidolgozni és elfogadni a Duna-delta stratégiai vízgyűjtő-gazdálkodási tervét 2015-ig A tengerparti övezet integrált kezelése (ICZM) és a tengeri területfejlesztés (MSP) gyakorlatainak további erősítése a Fekete-tenger nyugati partjain (Akció 14) Az Integrált Parti Zóna Vízgazdálkodásának fejlesztése Releváns projekt (ICZM, Duna-Delta analízis riport) 4) Kidolgozni, elfogadni és végrehajtani a Tisza-, a Száva- és a Prut- folyók vízgyűjtő-gazdálkodási terveit Az együttműködésnek a részvízgyűjtők szintjén történő megszilárdítása (Akció 2) Részvízgyűjtők vízgyűjtő-gazdálkodási terveinek kidolgozása (tervezés alatt) A részvízgyűjtő-tervek Intézkedési Programjainak végrehajtása Releváns projektek (JOINTISZA, SEWABIS, SEE RIVER, Határokkal metszett vízfolyások korai vízminőségi riasztórendszerének tervezése és kiépítése) 5) A dunai tokfélék (viza) életfeltételeinek biztosítása A vízfolyások folytonosságát megszakító, a Duna-vízgyűjtő halainak a vándorlását gátló akadályok csökkentése (Akció 10) A folyók hosszirányú átjárhatósági feltételeinek felülvizsgálata A hordaklékegyensúly helyzetének felmérése, javítása Releváns projekt (Dunai hordalék-rezsim vizsgálata - DANUBESDIMENT)

Partnerség

Zászlóshajó projektek DANUBESEDIMENT Projekt előkészítő találkozók ( a vezető partner BME szervezésében) Több, mint 2 éves előkészítő munkák A fő cél: A dunai üledékállapotok felmérése, helyreállítása és fejlesztése a Duna morfológiai felmérésével Várható eredmények A Duna hajózási feltételeinek javítása, az árvízi kockázat csökkentése, a fenntartható folyógazdálkodás elősegítése, fenntartható öko-gazdálkodás és vízenergia-termelés Dokumentumok Az első dunai üledék gazdálkodási Útmutató állapotjavító intézkedésekkel Kézikönyv a fenntartható üledék gazdálkodásról (az érdekelteknek) A konzorcium összetétele 26 partnerintézmény nem csak a 9 dunai országból Nemzetközi szervezetek (JRC, WWF, GWP CEE, ICPDR) Az első fordulón átment

Zászlóshajó projektek JOINTISZA Projekt előkészítő találkozók ( a vezető partner OVF és atisza Iroda szervezésében) Több, mint 1 éves előkészítő munkák A fő cél: A Tisza 2011-ben elkészült integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervének felülvizsgálata a Tisza árvízi kockázati térképezésével kiegészítve városi hidrológiai kérdésekkel és aszályproblémák kezelésével Várható eredmények Integrált Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2 készítése kiegészítve az árvízi kockázatokkal, aszállyal és városi hidrológiai problémákkal kapcsolatos intézkedési javaslatokkal a közvélemény új típusú bevonásával (a tervkészítők visszacsatolásos oktatásával ) A konzorcium összetétele Mind az öt tiszai ország 17 intézménye Nemzetközi szervezetek (CC, WWF, GWP CEE, ICPDR) Az első fordulón átment

Nem-EU-s tagállamok szennyvíztisztítóinak rekonstrukciója (Ungvár)

Környezetvédelmi problémakezelés Aknaszlatinán

Környezetvédelmi problémakezelés Aknaszlatinán

Környezetvédelmi problémakezelés Aknaszlatinán

Környezetvédelmi problémakezelés Aknaszlatinán

Környezetvédelmi problémakezelés Aknaszlatinán

Környezetvédelmi problémakezelés Aknaszlatinán

Környezetvédelmi problémakezelés Aknaszlatinán

Környezetvédelmi problémakezelés Aknaszlatinán

Konklúzió Időarányos haladás az Akciótervben foglaltak végrehajtásában Magyar irányítási és részvételi lehetőségek a Duna-régió projektjeiben Szakmai kapcsolódási pontok Az EU DG Environment politikáinak végrehajtásához (EU VKI, Blueprint, Szennyvíz-, Ivóvíz-, Felszínalatti víz-, Nitrát-, Fürdővíz-, Élőhely-védelmi-, Árvízi-, stb. Irányelvek végrehajtásához Az ICPDR szintű munkacsoporti és vezetői tevékenységekhez A JRC kutatási tevékenységéhez (Danube Water Nexus) Projekt támogatási lehetőség a 2014-2020 pénzügyi időszakban (fókuszáltan az INTERREG V/B DTP)

KÖSZÖNÖM www.danubewaterquality.eu