SZAVATOSSÁG ÉS JÓTÁLLÁS Ha a szolgáltatott dolog minőségileg hibás, az szerződésszegést jelent és a hibás teljesítés következményeit, szavatossági, jótállási igényeket von maga után. A szavatosság és a jótállás minőségvédelmi eszközök, mindkettő a kötelezett (az eladó) helytállását jelenti arra nézve, hogy a termék vagy a szolgáltatás megfelel a törvényi, illetőleg a szerződéses követelményeknek. A jótállás hétköznapi nevén garancia a hibátlan teljesítésért vállalt fokozott helytállás. Azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a körét, amelyekre jótállási kötelezettség terjed ki a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet tartalmazza. Nem kizárt azonban, hogy a kereskedők önként vállaljanak jótállási kötelezettséget. Amennyiben nincs a termékre jótállás (mint például a textiltermékekre, cipőkre stb.) vagy az már eltelt, szavatossági jogokat lehet érvényesíteni. KÖTELES E KICSERÉLNI VAGY VISSZAVENNI AZ ÁRUT A KERESKEDŐ HA NEM MINŐSÉGI KIFOGÁSUNK VAN, HANEM PÉLDÁUL AZ AJÁNDÉKBA KAPOTT KARDIGÁN SZÍNE NEM TETSZIK VAGY NEM JÓ A MÉRETE. Nem. A kereskedő csak minőségi kifogás felmerülése esetén köteles az igényt kivizsgálni. MI A TEENDŐ AKKOR, HA MINŐSÉGI KIFOGÁS MERÜL FEL? Vissza kell vinni a terméket az üzletbe, ahol vásároltuk. A minőségi kifogás intézéséért a forgalmazó a felelős, ezért ne fogadjuk el a kereskedő arra való hivatkozását, hogy nem ő gyártotta a terméket, ezért forduljunk a gyártóhoz. Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót. Ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a fogyasztói szerződés tárgyát képező szolgáltatást nyújtó forgalmazóval szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot. MENNYI IDŐN BELÜL ÉRVÉNYESÍTHETJÜK SZAVATOSSÁGI JOGUNKAT? A szavatossági igények érvényesítésére két év áll rendelkezésre.
Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva két éven belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított három év. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik. MENNYI IDŐN BELÜL KELL A MINŐSÉGI KIFOGÁST BEJELENTENI? A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős. KELL E JEGYZŐKÖNYVET FELVENNI E A KERESKEDŐNEK? Igen. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a fogyasztó nevét, címét a fogyasztási cikk megnevezését, vételárát, a vásárlás időpontját, hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, a kifogás rendezésének módját. Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni MILYEN LEHETŐSÉGEINK VANNAK, HA ELISMERIK A MINŐSÉGI KIFOGÁSUNKAT? Hibás teljesítés esetén a fogyasztó a) elsősorban választása szerint kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek (a kereskedőnek) a másik
szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. b) Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni választása szerint megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy olyan állapotot kell létrehozni, mintha a szerződés létre sem jött volna, vagyis a fogyasztó visszaadja a terméket, és visszakapja a teljes vételárat. MENNYI IDŐN BELÜL KELL KICSERÉLNI VAGY MEGJAVÍTANI A TERMÉKET? A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. MIT TEHETÜNK, HA A KERESKEDŐ NEM VÁLLALJA MEGFELELŐ HATÁRIDŐRE A JAVÍTÁST? Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult (fogyasztó) a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. KELL E ELISMERVÉNYT ADNI A JAVÍTÁSRA ÁTVETT TERMÉKRŐL? Javításra az árut elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, az áru azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti. KÖTELES E CSEREKÉSZÜLÉKET ADNI A KERESKEDŐ A JAVÍTÁS IDEJÉRE? Nem. SZABÁLYOSAN JÁR E EL A KERESKEDŐ, HA NEM ADJA VISSZA A PÉNZT, HANEM RAGASZKODIK AHHOZ, HOGY LEVÁSÁROLJUK A VÉTELÁRAT AZ ÜZLETBEN? A levásároltatást a magyar jogrendszer nem ismeri, tehát a kereskedő jogtalanul köt ki ilyen feltételt a fogyasztónak.
MI A TEENDŐ AKKOR, HA A KERESKEDŐ NEM ISMERI EL A MINŐSÉGI KIFOGÁSUNKAT? Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítási kötelezettség a teljesítést követő első hat hónapban a kereskedőt, utána pedig a fogyasztót terheli. HOGYAN TUDJA BIZONYÍTANI A FOGYASZTÓ, HOGY MEGALAPOZOTT AZ IGÉNYE? Például szakvéleménnyel. A szakvélemény költsége a vizsgálatot kérőt terheli. Ha a szakvélemény szerint megalapozott az igényünk, akkor kérhetjük a forgalmazótól a szakvélemény költségének megtérítését is. Jó, ha tudjuk, hogy a szakvélemény nem kötelező, tehát előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy a szakvélemény szerint jogos az igényünk, mégsem ismeri el a kereskedő. HOVÁ TUDUNK ILYEN ESETBEN FORDULNI? Ha a vitát nem sikerül a kereskedővel rendezni, a bírósági út előtt érdemes a fogyasztónak a békéltető testület segítségét igénybe venni. A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében. MI A BIZONYÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG? A jótállás teljes időtartama alatt végig a kereskedőt terheli, tehát ha a kereskedő nem akarja elismerni igényünket, neki kell bizonyítani, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett. Szavatosságnál ez csak a teljesítést követő első hat hónapban van így, utána pedig a fogyasztót terheli a bizonyítási kötelezettség. MI A BIZONYÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG IDŐTARTAMA A törvényi jótállás a teljesítést követő egy év szavatossági jogaink érvényesítésére pedig fő szabályként a teljesítést követő két éves elévülési (+ egy év jogvesztő) határidő áll a rendelkezésünkre.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. JÓTÁLLÁSI JEGY A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt külön kérés nélkül jótállási jegyet átadni. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a. a forgalmazó nevét és címét, b. a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá ahol alkalmazható azonosításra alkalmas részeinek meghatározását, c. a gyártó és külföldről származó termék esetén az importáló nevét, címét, d. a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, e. a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját. A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni: a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, b) a hiba okát és a javítás módját, c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, d) a jótállás a kijavítás időtartamával meghosszabbított új határidejét. MI A JAVÍTÁS HELYSZÍNE? A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket a járművek kivételével az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le és felszerelésről, valamint az el és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik. ARÁNYTALAN TÖBBLETKÖLTSÉG
Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. JOGSZABÁLYOK Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet. A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény.