B AF Nagy aktivitású kutatás
Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges villamos teljesítményű blokkból álló paksi atomerőmű 2012-ben a hazai villamosenergia-termelésnek mintegy 45%-át adta. Az atomenergia alkalmazásának eredményeként kiégett nukleáris üzemanyag és radioaktív hulladék keletkezik. Ezek kezelését és biztonságos végső elhelyezését úgy kell megoldani, hogy garantálható legyen az emberi egészség és a természet megóvása az ionizáló sugárzástól, most és a jövőben egyaránt, és ne háruljon az elfogadhatónál súlyosabb teher a jövő nemzedékekre. A radioaktív hulladékot a bennük található radioaktív izotópok mennyiségétől függően kis, közepes és nagy aktivitású kategóriába; míg az izotópok típusától függően rövid- és hosszú élettartamú kategóriába soroljuk.
BAF Miért van szükség mélygeológiai tárolóra? A nagy aktivitású és a hosszú élettartamú radioaktív hulladék elhelyezését Magyarországon egy stabil, mélygeológiai tárolóban kell megoldani. Az egységes nemzetközi álláspont szerint egy ilyen tároló alkalmas a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésére (amely ebben az esetben nagy aktivitású hulladéknak tekintendő), és a kiégett üzemanyag feldolgozása során keletkezett másodlagos nagy aktivitású hulladékok befogadására is, attól függően, hogy milyen üzemanyagciklus zárási (kiégett fűtőelem kezelési) stratégia mellett születik döntés. A nukleáris üzemanyagciklus zárására vonatkozóan a különböző változatokban két közös elem mindenképpen van. A kiégett fűtőelemek további kezelési lépéseit megelőzően szükség van egy néhány évtizedes átmeneti tárolási időszakra. Ezt a feladatot a Pakson létesített Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója 1997 óta biztonságosan ellátja.
Az átmeneti tárolás után a kiégett fűtőelemek kezelési stratégiájától függetlenül keletkezik olyan nagy aktivitású radioaktív hulladék, amelynek hosszú távú, biztonságos végleges kezelésére a mélygeológiai elhelyezés a nemzetközileg elfogadott megoldás. Az elhelyezési rendszert úgy kell megvalósítani, hogy a tároló biztonságát több, egymásra épülő mesterséges és természetes gát összehangolt működése biztosítsa. A kiégett fűtőelemeket rézkonténerbe helyezik. BAF A rézkonténerek lehegesztve kerülnek a felszín alá. A konténereket jól szigetelő bentonit gyűrűk veszik körül. A tárolót 500-1000 m mélységtartományban alakítják ki. Az üzemanyagciklus lezárására ma Magyarországon a kiégett fűtőelemek közvetlen elhelyezését alkalmazzuk. A svéd és finn társszervezeteink által kidolgozott tervek szerint a kiégett fűtőelemek elhelyezését öntöttvas betéttel rendelkező rézkonténerben tervezzük megvalósítani, míg záró anyagként bentonit alkalmazását irányoztuk elő. A mélygeológiai tárolók kialakításában a legfontosabb szerep a létesítményt befogadó kőzetre (természetes gátra) hárul, a hosszú távú biztonság érdekében.
Mi az elvárás a földtani környezettel kapcsolatban? Mélységi tárolót csak ott lehet létrehozni, ahol a földtani képződmény és annak környezete garantálja az elhelyezett hulladékcsomagok nagyon hosszú időre több százezer, sőt millió évre - szóló elszigetelését. Ez az időtáv emberi mértékkel mérve nehezen képzelhető el, ám földtani tekintetben nem számít különlegesnek. A hazai program fő feladata a mélységi tároló helyszínének megtalálása, kiválasztása, a föld alatti térkiképzés meghatározása, úgy, hogy az a műszaki, környezetvédelmi és gazdasági követelményeknek leginkább megfeleljen. Miért lehet megfelelő a bodai agyagkő a radioaktív hulladék elhelyezésére? A bodai agyagkő azért ígéretes a szakemberek szerint, mert mai tudásunk alapján kedvező szigetelő tulajdonságokkal rendelkező, megfelelő vastagságú képződmény. Belsejéből radioaktív szennyezés csak úgy kerülhetne a felszínre, ha valamilyen víz kioldaná. Az agyagkő ásványai ugyanakkor megkötik a vizet, és nagyon csekély a vízáteresztő képességük. Ez annak is köszönhető, hogy rengeteg folyadékot képes felvenni a szemcséi és kristályrácsai közé. Ettől megduzzad és saját testével zárja el a víz útját.
A mecseki uránérc-bányászat során megismert Bodai Agyagkő Formáció (BAF) a Nyugat-Mecsekben mintegy 10 km2 területen található a felszínen, Boda és Cserdi térségében. A felszín alatt ettől közvetlenül keletre, valamint észak felé Bükkösd, Ibafa és Gorica között, összesen kb. 40 km2-en fordul elő kedvező mélységben. A formációt feltáró felszíni és bányabeli fúrások, valamint az uránbányából közel 1000 m-es mélységben 1996-ban kihajtott kutatóvágat igazolták a BAF hulladék-elhelyezés szempontjából kedvező földtani adottságait. A 2000-ben folytatott több szempontú, országos formáció-minősítő felmérés eredményei szerint is a BAF bizonyult a nagy aktivitású hulladék legígéretesebb befogadó kőzetének. B AF Mi a BAF és hol található?
BAF Hogyan épül fel a tároló létesítéséhez vezető program? A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) több évtizedes, fázisokra tagolódó kutatási programot állított össze. Ennek célja egy a nagy aktivitású radioaktív hulladék és kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére szolgáló mélységi tároló helyének a kijelölése. A program felszíni és felszín alatti kutatási fázisokkal számol. A mélységi tároló megvalósítása időigényes folyamat. Több évtizedes felszíni földtani kutatást követően előbb egy felszín alatti kutatólaboratórium létesül, a tervek szerint 2030 körül. Ezt követően előreláthatólag 2055-től kezdődik meg a tároló kialakítása, 500 1000 m felszín alatti mélységben. Az átmenetileg Pakson tárolt kiégett fűtőelemek beszállítása várhatóan 2064-ben indul majd meg. Monitorozási tevékenység Telephely kiválasztás Felszín alatti kutatólaboratórium építés Felszín alatti kutatólaboratórium üzemeltetés Tároló építés Tároló üzemeltetés Lezárás 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090
Hol tart jelenleg a program? Az RHK Kft. elkészítette a 2013-2017 közötti időszakra vonatkozó földtani kutatási tervét, amelyet a Pécsi Bányakapitányság 2013 májusában jóváhagyott. A kutatás fő módszerei, kutatólétesítményei: 12 db 400-1600 m mélységű, 2 db 100 m-es, összesen 11 360 m hosszúságú fúrás; 1 db 1200 m hosszú kutatóárok; valamint 15,6 km felszíni geofizikai (reflexiós szeizmikus) szelvény. Mindez a tároló lehetséges elhelyezési zónája körül kijelölt kb. 87 km 2 -es kutatási területen valósul meg. Ez a terület elsősorban a tároló ún. földtani gátjának előírt védelmét biztosítja. A kutatófúrások terveink szerint 2014-ben indulnak meg, és a terepi munka 2016-ban zárul. 2017-re várható, hogy a kutatás eredményeképpen a terület-rangsorolás elkészül, azaz kijelölhető lesz a tárolótérséget befogadó megközelítőleg 10 15 km 2 -es telephelyi környezet. A terület rangsorolásában kulcsszerepet játszik majd a biztonsági értékelés, amely nemzetközileg elfogadott módszer az elhelyezési rendszer biztonságának megítélésére. A további kutatás erre a leszűkített területre összpontosít majd.
Hogyan valósul meg a társadalmi kontroll? A tudomány fejlődésével ma már többnyire rendelkezésre állnak a hulladék elhelyezéshez szükséges műszaki megoldások. Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy a társadalmi párbeszéd ebben a kérdésben alapvető jelentőségűvé vált. Az érintett önkormányzatok, így a helyi lakosok a kutatások kezdetétől a folyamat részesei. Annak érdekében, hogy az információcsere és a kapcsolattartás szervezett formában történjen, 1996-ban megalakult a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (NYMTIT). A társulás azt a célt tűzte maga elé, hogy az RHK Kft. tevékenységével öszszefüggő munkálatokról hiteles tájékoztatást nyújt, erősíti a társadalmi ellenőrzést és ellátja a térségben élők érdekeinek aktív képviseletét.
BAF Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. Cím: 7031 Paks, Pf.:12. Telefon: +36/75/519-534 Honlap: www.rhk.hu E-mail: honti.gabriella@rhk.hu, kakasy.bernadett@rhk.hu, krodi.gabriella@rhk.hu, lovas.szilvia@rhk.hu